Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)
1958-10-11 / 222. szám
Heves megyei Föltímiivesszövetkezetek fejlődése in A gazdasági feladatok tárgyalása mellett, illetve a szövetkezetek gazdasági megerősödésének vizsgálata mellett nem közömbös annak elemzése sem, hogy megyei viszonylatban a szövetkezeti rendszer hány dolgozót foglalkoztat és nyújt kereseti lehetőséget, dolgozói részére. A földművesszövetkezeti rendszerben foglalkoztatott dolgozók létszáma és a részükre kifizetett munkabér. Év: 1951 1954 1955 1956 1957 Fmsz-i dolgozók létszáma Kifizetett munkabér 1000 Ft-ban. 1699 1783 1819 2439 2647 10053 16198 19786 26712 30243 A földművesszövetkezetek fejlődését a fentieken túlmenően az egyes üzemágak fejlődése, az általuk lebonyolított forgalom növekedése is bizonyítja. A kiskereskedelem van hivatva a földművesszövetkezeti mozgalmon belül, hogy a falusi lakosság áruellátását a legteljesebb mértékben biztosítsa. Ennek a feladatnak a földművesszövetkezeti rendszer az elmúlt évtizedben teljes mértékben meg is felelt. Felszámolásra került minden községben ß szaíócs-jel- legű bolthálózat. Helyette megfelelő felszerelésű, új típusú áruházak, szaküzletek és vegyes boltok szolgálják a falusi lakosság áruellátását. A felszabadulás után „öröÉv: - költ” szatócs-jellegű boltok nem feleltek meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a földművesszövetkezetek elé, az áruellátás területén a párt és kormány állított. Szükséges volt tehát mind minőségileg átszervezni a boltokat, mind mennyiségileg növelni azoknak számát. A falu áruellátásának megjavítása érdekében évről-évre növekedett a bolti hálózat. Míg 1950, év végén a földmű- vesszövetkezetek által üzemeltetett kiskereskedelmi boltok száma 281, 1958 első félév végére ez a szám 506-ra növekedett. A bolti hálózat évről-évre való növekedését az alább' táblázat mutatja: 1950 1954 1955 1956 1957 1958 Megyei méhésztalálkozó lesz Egerben Megyénk méhész-mozgalma az elmúlt években egyre nagyobb eredményeket mutat fel. Most, amikor a méhészeti termelési idény befejeződött, kezdetét veszi az egyik legfontosabb téli foglalkozás — a szakmai továbbképzés. Ennek érdekében a Heves megyei Méhész Szakbizottság nagyszabású megyei méhész-, találkozót rendez. A találkozót Egerben, a Városi Művelődési Ház nagytermében (Bródy- mozi) tartja meg, 1958. október 12-én, vasárnap reggel 9 órai kezdettel. A megnyitót a MÉSZÖV Igazgatóság megbízottja tartja, majd két komoly általános problémát érintő szak-előadás fog elhangzani. Bakk Ferenc tudományos kutató, az Országos Méhészeti Szaktanács titkára „A méhcsaládok védelme permetezés, porozás esetében” címmel tart előadást. Az elmúlt években már sok kár esett a permetezéssel, porozással kapcsolatban a méhcsaládoknál. Az előadás megismerteti a méhészekkel azokat az új módszereket, melyekkel nagyrészt kiküszöbölhetők a porozás, permetezés okozta károk. Csikós Tibor szakelőadó „Többtermelési lehetőségek a méhészetben” címmel tart előadást. Az előadások után hozzászólások és a hallottak megvitatása következik. Felkért hozzászóló: Macher Ádám, a Budapesti Méhészeti Szövetkezet igazgatósági elnöke. A méhésztalálkozón vendégül látjuk a budapesti méhészszövetkezet kiküldötteit is. A méhésztalálkozóra szeretettel várjuk megyénk minden méhészét, megjelenésükre feltétlenül számítunk. Heves megyei Szövetkezeti Méhész Szakbizottság. Mégis Sehet eredményt elérni Pélyen Boltok száma: A fenti táblázat mellett, amely csak a boltok számszerű növekedését mutatja, a bolthálózat típusában beállott Változások érdekében szükséges megvizsgálni a jelenlegi bolthálózat összetételét. Jelenleg megyénkben négy áruház, így a verpeléti, füzesabonyi, hatvani és hevesi ruházati áruház, továbbá 20 ruházati szaküzlet, 9 vas-műszaki és mezőgazdasági szak- üzlet, 60 húsbolt, 263 vegyesbolt, 11 élelmiszer szaküzlet, 15 zöldség—gyümölcs szaküzlet, 30 tüzelő- és építőanyagtelep, 35 műtrágya-lerakat, s ezenkívül 54 különböző bolt szolgálja a falusi lakosság áruellátását. Bv: ____________1950 1954 28 1 320. 373 422 485 506 Az 1950. évben meglevő bolthálózat számszerű növelésére, úi áruházak létesítésére, valamint a meglevő boltok korszerűsítésére és egyéb szövetkezeti létesítmények megvalósítására 1951—1957-ig 38 millió forint beruházást fordítottak a földművesszövetkezetek, amelyből 8 millió fr> rintot állami beruházási hí télből, 30 millió forintot pe dig a földművesszövetkezete' saját erőből valósítottak meg A kiskereskedelmi hálóza' növekedésével párhuzamosa; növekedett a kiskereskedelm üzemág áruforgalma is. A forgalom növekedését ,.i alábbi számok tükrözik: 1955 1956. 1957 1958 Forgalom 1000 Ft-ban: 93500 315800 378900 483925 509952 530000 A fenti forgalom lebonyolítására a szövetkezetek 1950- ben 15 millió forint, 1957. év végén pedig 103 943 000 forint árukészletet biztosítottak. A forgalom ily nagymérvű növekedése kétségtelen bizonyítéka annak, hogy a falusi lakosság vásárlóereje, ezzel egyidejűleg életszínvonala nagymértékben megnövekedett. Az életszínvonal növekedését mutatja még a forgalom összetételében bekövetkezett változás is, mely szerint a forgalom növekedése főleg az iparcikkek vonalán állott 'lő, ezen belül is nagy mértékben megnövekedett a Kultúrcikkek forgalma (rádió és egyéb villamossági cikkek.) Míg a falusi lakosság 1954- ben 1877 rádiót, 2117 kerékpárt és 193 motorkerékpárt vásárolt a szövetkezeti boltodban, 1957-ben a megvásárolt rádiók száma 3186, kerékpár 3116, a motorkerékpárok száma pedig 353 darabra emelkedett. Az összíorgaknon belül növekedett a mezőgazdasági termelést elősegítő cidkek, így a műtrágya forgalma is. Míg 1950 egész évében 1 500 000 forint forgalmat értünk el, addig 1958 évének csupán az első felében 2 400 000 forint volt a műtrágya forgalom. (Folytatjuk.) Ülést tartott a baromfi- és kisállattenyésztő tanács A baromfi és kiállattenyésztő tanács megtartotta első ülését. Az ülésen négy pontból álló határozatot hoztak, amely többek között foglalkozik a baromfitenyésztő szakcsoportok, társulások szervezésének lehetőségeiről. Erre vonatkozó távlati tervek elkészítéséről. Az eredmény nem maradt el, hiszen a szervezés után ma már arról számolhatunk be, hogy megyénk területén a meglevők mellé újak alakultak. Hevesen kettő, • Pélyen és Domoszlón egy-egy. Ezen kívül megyénk több községében a földművesszövetkezeteken belül több helyen előkészületek folynak a szakcsoportok létrehozására vonatkozóan, HUSZÁR JÓZSEF, a bükkszéki földművesszövetkezet alapító tagja, járási választmányi tag. Munkája nyomán egyre eredményesebben gazdálkodik a földművesszövetkezet. A földmüvesszövet- kezetben végzett jó munkája nyomán került be a járási választmány tagjai sorába. A községben már több. mint egy éve megalakították a takarékszövetkezetet. Annak idején szép számmal léptek be dolgozó parasztok és helyezték el megtakarított pénzüket .„a falusi bankba". A földművesszövetkezetek vezetői -azonban, úgy látszik, az eredményekkel nagyon megelégedtek, mert további szervező munkát egyáltalán nem fejtettek ki. Az utóbbi időben minden egyébre hivatkoztak, csak éppen eredményt nem tudtak felmutatni. Az eredmények megjavítása érdekében a MÉSZÖV, valamint a földművesszövetkezetek Járási Központjának' segítségével takarékossági napokat szerveztek a helyi igazgatóság tagjainak bevonásával. Lelá tolatták a község dolgozóit, minek eredményeképpen 39 új betétest, közel 4000 forinttal szerveztek be a takarékszövetkezetbe. A látogatások során az volt tapasztalható, hogy a község dolgozói nem zárkóznak el a takarékosságtól. Szívesen helyezik el megtakarított pénzüket betétkönyvekbe, hogy még sem tudtak eddig jobb eredményt elérni. az azért volt, mert sem a takarékszövetkezet vezetősége, sem pedig a földművesszövetkezet nem foglalkozott a betétek gyűjtésével. A két nap alatt elért eredmények azt mutatják, hogy a község dolgozói támogatják a „falusi bank” betétállományának növelését. A takarékszövetkezet vezetőségéből különösen jó munkát végzett Vágány Pál, de ugyanígy jó munkát végzett Fekete József és Vona Lukács dolgozó parasztok Is, akik segítettek a betétállomány emelkedésének szervezésében. Mindebből láthatjuk, hogy ha foglalkoznak a szervezéssel, az eredmény nem marad el. A Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ zöldség-gyümölcs pavilonját megtaláljuk megyénk minden nagyobb piacán. Igyekeznek mind a községek, mind a városok friss zöldség-ellátását biztosítani. A zöldség felvásárlása mellett csak elismeréssel beszélhetünk a gyors és pontos kiszolgálásokról is. BULYÁKI MIKLÓS, a siroki földmüvesszövetkezet tagja. Járási választmányi tag. Munkájával segíti a földművesszövetkezet gazdálkodását. Földművesszövetkezetek az áruellátásért A földművesszövetkezeti kiskereskedelem úgy városon, mint falun nagy gondot fordít a lakosság áruellátásának mindenkori biztosítására. A jó áruellátás, valamint a szükséglet kielégítése érdekében a földművesszövetkezet kiskereskedelmi egységei szeptember 21-én és 28-án összesen harminc községben rendeztek jól sikerült vásárlással egybekötött árubemutatót. Az árubemutatókon bemutatásra kerültek az őszi és téli szezoncikkek nagy választéka, melyből a szövetkezeti tagság, illetve a dolgozó parasztság a helyszínen beszerezhette a részére szükséges cikkeket. Nagy volt az érdeklődés a női. férfi, gyermek felsőkonfekció. kötött felső- és alsóA kulturált szórakozásért Televíziót vásárolt e komlói földmüvesszövetkezet ruházat, textil-méteráru, cipőáru. bútor, műszaki áru, mosógép. motorkerékpár, tűzhely, mezőgazdasági kisgépek, valamint zománc edényáruk iránt. A bemutatott cikkekből a látogatók nagy kedvvel vásároltak és megelégedéssel távoztak. mivel a kereskedelmi dolgozók igyekeztek előzékenyen, udvariasan kiszolgálni és az igényeket kielégíteni. A földművesszövetkezetek kiskereskedelmi boltjai az őszi és téli cikkekből már megfelelő bő választékkal fel vannak készülve és udvarias kiszolgálás biztosítása mellett várják a vásárló közönséget úgy a falusi, mint a városi boltjaiban. Kolozsvári Ferenc Esténként a munka befeje- :ése után egyre többen keresik fel a kömlői földművesszö- vetkezetet. No, nem kell félreérteni, nem a kocsmát, hanem az irodát. De hát mit kereshetnek vajon ilyen későn, hivatalos idő után a dolgozók a földművesszövetkezet irodájában? Aki kíváncsi természetű' és elkísérj az igyekvőket, azt is megtudhatja, hogy a szövetkezet most vásárolt egy új televíziós készüléket. Újdonság a községben, hiszen eddig még csak hírből hallottak róla. Nem volt alkalmuk megismerkedni vele, csak hallottak arról minden reggel, amikor a rádió a műsorát ismertette — mert rádió aztán van ebben a községben. — A szövetkezet vezetői és dogozói elhatározták, hogy lemondanak kirándulásról és más kulturális dolgok vásárlásáról, és az így megmaradt összeget kipótolva, televíziót vásárolnak. Az elhatározást tett követte, aminek eredményeképpen ma már a földművesszövetkezet tagjai és a dolgozók új szórakozási '.ehetőséghez jutottak. A hosszú téli estéken elúnja magát az ember s valami szórakozást kell keresni. Igaz, hogy ma már a községben hetenként három este van mozielőadás, de hát a többi estéken is kell valamit csinálni. Ezért is van ilyen sikere az új televíziónak a faluban. Azokon az estéken, amikor műsort közvetít, a helyiség zsúfolva van a látogatókkal. A későnjövők bizony már csak az ajtóban kapnak helyet. A napokban, a hír hallatára, én is meglátogattam a föld- művesszövetkezetet. Ügy látszik, nem voltam pontos, mert így már csak az ajtóban kaptam helyet. Az előadás javában folyt, a nézők feszült figyelemmel nézték és hallgatták a műsort. Éppen egy külföldi zenekari együttes szerepelt. Nem ismert zeneszámokat játszottak, mégis mindenki figyelmesen hallgatott. Kíváncsi volt minden jelenlevő. Egy új, eddig számukra ismeretlen, vagy esetleg csak hallomásból, rádión keresztül hallott zenekart most szemtől szembe ismerhettek meg. Ezután színészek, művészek jelentek meg a képen. Egy-egy ismert színész megjelenésekor szinte egyszerre suttogták a nevét. Ismerkedik a falu népe, most már nemcsak hallomásból. hanem látásból is. Megismeri legkiválóbb művészeink játékát, de ismerkedik a komoly művészettel is. A földmű vessző vetkezel kezdeményezése tehát, amint látjuk, helyes volt. Hiszen a két hét alatt több mint 300 személy nézte meg a televízió műsorát. Még több ilyen helyes kezdeményezést vár a tagság és a falu dolgozó népe a földművesszövetkezettől. A kezdeményezésben és a tervekben nincs is hiba, és ezért el is várjuk a tagság támogatását is. Hiába az igyekezet, hi^ba a tervezés, ha a község lakossága elzárkózik a földművesszövetkezet kérésétől. Segítsék a szövetkezetei s akkor, amint látják, az eredmény nem marad el. Közös ’erővel lehet csak még jobb életet, kulturáltabb szórakozást biztosítani ebben a faluban is. (SZ.) Összehívták a MÉSZÖV választmányi ülését A MÉSZÖV igazgatóságának javaslata alapján 1958. október 14-re összehívták a megyei választmányi ülést. A választmányi ülésen megtárgyalják az 1958. évi felvásárlás eredményeit, helyzetét és problémáit. Kollár Lajos, a MÉK igazgatóságának elnöke beszámol továbbá a téli tárolás biztosításáról, és az áruellátás megszervezéséről. Második napirendként tájékoztatják a választmány tagjait az időszerű politikai kérdésekről. Ebből eredően október 15— 20-a között ugyancsak járási választmányi üléseket tartanak. ahol majd ismertetik a megyei választmány határozatait a jövő évi munkákra vonatkozóan. „Földművesszövetkezet” Szerkeszti a MÉSZÖV Szerkesztő Bizottsága A leveleket kérjük a MÉSZÖV Titkárság,Eger, Knézich Károly utca 2. szám alá küldeni.
