Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-10 / 221. szám

I NEPOJSAO 1958. október 10., péntek Lapozgatás középiskolai osztálykönyvekben MŰVELŐDÉSPOLITIKÁNK egyik ielentős kérdése a közép­iskolai .oktatás. Nem érdekte­len, ha a középiskolák tanuló- ifjúságát összehasonlító ada­tokkal megvizsgáljuk: hogyan alakult a középiskolák osztály­összetétele a múltban, 1945. előtt és milyen statisztikai ki­mutatást állíthatunk 1958-ból a múlttal szemben? Az egri Dobó István Gimná­zium 1942—43-as iskolai év­ben 435 tanulót tartottak nyil­ván. Húsz statisztikai szem­pont szerint osztották meg ezt. de ha társadalmi súlyúk és jelentőségük szerint a főbb té­teteket egymás mellé állítink. az ellentétes előjelű csoporto­kat az alábbiak szerint kapjuk meg: Munkás Paraszt Értelmiségi Alkalmazott Egyéb Osztály! de gén 88 74 16 45 44 4 összesen: 271 Nagykereskedő, nagyvállal­kozó, tőkés járadékos, kö- zépbirtokos, bérlő Bányavállalkozó, kisiparos Tisztviselő (nyugdíjas, pap, tanár, tanító) Kiskereskedő Katonatiszt, altiszt, csendőr­8 73 142 40 altiszt 17 összesen: 280 A fenti kategóriákkal szemben: Földművelési-napszámos 2 Egyéb gazdasági segédszemély 4 Ipari, V. bányászati napszámos 2 önálló őstermelő összesen: 10 A további megoszlás kispol­gári rétegezódést mutat. Pedig ez a gimnázium többnyire csak azokat a diákokat vette fel ta­nulói közé. akiknek nem sike­rült a papi gimnáziumban fel­vételt nyernie. A Dobó gimnázium szociális megoszlása az 1957—58-as is­kolai tanévben az alábbi fel­sorolás szerint alakul: Múiikás 161 Paraszt m összesen: 280 értelmiségi 15 Alkalmazott 81 Éeyél) 59 Osztályidegen s összesen: 50$ A számok szemléltetően mu­tatják az oeztályv iszonyok megváltozását. Az egri Alpári Gyula Köz- gazdasági Technikum tanulói­nak megoszlása az 1957—58-as iskolai évben: EBBŐL A LÉTSZÁMBÓL 217 leány és 54 fiú. Az 1958/ 59-es tanévben beiratkozott 291 tanuló, ezek közül 238 leány és 53 fiú. Ha ehhez a számadathoz még hozzávesz- szük, hogy a létszám nagyob­bik része falusi szülők gyer­meke, a kép nyilvánvalóan mutatja a kultúrforradalmat és az osztályviszonyok eltolódá­sát a középiskolában a hatal­mon levő munkásosztály és szövetségese, a parasztság ja­vára. Külön tanulmányt érdemel az a kérdés, hogyan oszlik meg az egri középiskolákban a ta­nulók létszáma az egri és kör­nyező falvakból kikerülők kö­zött. A felszabadulásig a zsíro­sabb falvakból is csak egy-két diák került fel a középisko­lába: olyanok, akik az iskoláz­tatás terheit viselni tudják: a falu felső rétegének fiai. Most egyszerű munkások, parasztok ivadékai szállták meg a kö­zépiskolák padjait, hogy a tu­dást megszerezve, népük ja­vára dolgozhassanak. A Szilágyi Erzsébet Gimná­ziumban 519 leány, tanul: Ezek közül Munkás származású 178 Dolgjzó paraszt származású 117 Értelmiségi származású 102 Alkalmazóit származású 67 r?yéb származású 53 Osztályidegen származású 2 összesen: 519 A munkás-paraszt szárma­zású tanulók az iskola létszá­mának 56,7 százaléka. Nem ér­dektelen az sem, hogy az egri középiskolákban a tanulóknak több, mint a fele leány. Beszé­des számok ezek és azt bizo­nyítják, hogy a társadalomban alapvető változások mentek végbe. Egerben négy középiskola működik. A múlt évi adatok szerint az egri középiskolák­ban 1622 tanuló van és 107 ta­nár tanít. Származás szerinti megosz­lásban a statisztikai adatok az alábbi képet festik a tanulók­ról: Munkás származású 529 Dolgozó paraszt száramzásu 103 Értelmiségi származású 250 Egyéb származású no összlétszám: 1622 A BEMUTATOTT kimuta­tások csak részletképet adnak az eddigi fejlődésről. Azt azonban meggyőzően bizonyít­ják, hogy a munkás^paraszt szövetség eleven valóság, hogy a középiskolában is van po­litika és a középiskolában is érvényesül, kell érvényesül­nie a politikai öntudatnak és a politikai nevelésnek. (f. a.) EGRI VÖRÖS CSILLAG Főutca EGRI BRODY A városi asszony GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Országúton GYÖNGYÖSI PUSKIN Múló évek HATVANI VÖRÖS CSILLAG Csendes Don (I. rész) HATVANI KOSSUTI? örvényben műsora Egerben este fél 8 órakor: SZABAD SZEL (Bemutató előadás) (Gárdonyi-bérlet) Teljesítette tervét az Egri Rutóipari Forgácsológyár A háromnegyed éves elő­irányzott tervét jó munkával 100 százalékra teljesítette az egri Autóipari Forgácsológyár. A gyár jó teljesítményéhez nagyban hozzájárult az export­tervek maradéktalan és időre történő teljesítése. 1958 október 10, péntek: 1878-ban született A. V. Vinter szovjet energetikus tudós, a Dnyeprogresz építésének vezetője. 1911. A kínai forradalom .-kitöré­se. A mandzsu dinasztia trónfosz­tása, A Kínai Köztársaság kikiál­tása. 1813-ban született Giuseppe Ver­di, olasz zeneszerző, & Névnap O Ne feledjük, szombaton: BRIGITTA trvDstf- KEDDIiN ESTE hat óra­kor tartották meg Egeresein általános iskolájában a hatos választókerület jelölő gyűlését, ahol özvegy Bóta Jánosnét, a legényszállás gondnokát jelöl­ték községi tanácstagnak. — EGÉRCSEHI bányaüzem KISZ-szervezete vezetőségi ülést tartott, ahol a fiatalok a november 7-i zászlóavatási cs eskUtételi problémákat be­szélték meg.- A LŐRINCI Nőtanács színdarab bemutatására készül. Ebből az alkalomból felkérték Szőlőst Gyulánét, a megyei Nőtanács kulturális bizottságá­nak elnökét, hogy nyújtson nekik segítséget a darab be­tanításában. — AZ EGRI MÉH-TELEP szeptember hónapban 115 százalékra teljesítette felvá­sárlási tervét. Ez a teljesít­mény több mint 1175 mázsa hulladékanyagnak felel meg.- szerdán délután Égercsehiben kultúrvezetőségi gyűlést tartottak a bánya kul­túrtermében. A gyűlés előadó­ja Mgrvai Miklós volt. — A KlOS/i megyei titkár­ságának kiadásában megjele­nő „Híradó” ezentúl ketha- vonként jut el az aktivisták­hoz és a kisiparosokhoz. A MAGYAR társadalombiz­tosítás fontos tényezője a szociális gondoskodásnak, a dolgozók életszínvonala emel­kedésének. A társadalombiz­tosítás a felszabadulás óta ál­landóan fejlődik, s évről-év- re emelkedik az abban része­sülők száma. Az elmúlt években bővül­tek a társadalombiztosítási szolgáltatások, növekedett a AAMAASAMAAMAAAAAAAAMAAWA ELSARGULT, közel száz­ötven esztendős okmányt né­zegetünk. Gazdája, a kisnánai iskola igazgatója, féltve őrzi, két üveglap között tartja az értékes papírt. Az okmány a kisnánai iskola-alapító levele, anno 1810-ből. Az írás szerint a tekintetes elöljáróság Kis- nána községben nótáriusi, kán­tori és tanítói állást létesít, melyet egy „ugyanazon sze­mély van hivatva bétölteni”. Az alapító levél intézkedik az első kisnánai „tanító” fize­tése iránt is, világosan ki­mondja, hogy javadalma évente: Egy mérő búza, min­den emberpártól négy garas, fél pártól két garas. Ezen ösz- szeget,- — mondja az írás —, „szalonna megváltás” címén kell fizetni. Jár továbbá a ta­nítónak hat icce vaj, három szekér széna, nyolc rénes fo­rint és nyolc öl fa. — Az ok­mány alatt a zárószöveg: „Ezen rendeletünk szentesítése kép- pen, mi elöljárók adjuk kéz­jegyünket.” — A neveket min­den bizonnyal az akkori pap irta le, a tekintetes képviselő- testület tágjai pedig, „írni nem tudván”, csak keresztet rajzol­tak nevük elé. A nevek alatt vörös pecsétviaszra nyomott bélyegző látható fentiek szen­tesítéseképpen. — Innen indultunk, — mutat az írásra Radnai elvtárs, a kisnánai iskola igazgatója, aki már több, mint harminc esz­tendeje tanítja, neveli ezt a falut. A MINDENTUDÓ fiókból újra előkerül egy regi papír. Öreg haladási napló egy lapja, amely sokat mond a régi ok­tató-nevelő munka „fontossá­gáról”. A napló utókorra ma­radó lapján az . egyik szerdai napra ez van bejegyezve: — „A tanítás e napon egyéb el­foglaltságom miatt elmaradt.” — Nos, ha meggondoljuk, hogy minden csütörtöki nap hiva­talból szünet volt és nem ment A ra nyino n d ás hős „lenni* hell * Az igazság tiszta, mint a víz... — Ha már valamit nagyon kell bizonygatni, ott baj van az igazsággal — mondtam és dia­dalmasan "körülnéztem, mit szólnak ehhez a mondáshoz, amely úgy pattant ki elmémből, mint Pallas Athéné Zeus fejéből: teljes és pompázatos aforizma öltözetben, Kucogi el­húzta a száját és csak ennyit mondott: — „Nagy marhaság, öregem, amit mondtál, hidd el, nagy marhaság". Nem Kucogi miatt, mert az közismert ostoba ember, de úgy általában elgondol­kodtatott a dolog. Tényleg szép mondás volt, hetekig vártam, hogy elmondhassam... s most lessék, az első ember, mégha Kucogi is az, ilyen elítélően nyilatkozik értelmem csodálatos virágáról. Ah, az emberek, igen, az emberek, az értetlenek, a hajbókolok, akik csak a befutott nagyság előtt esnek hasra, de akkor aztán úgy, hogy az se baj, ha orruk törik. Az a nyavalyás Julius, az a Caesar, azt mondta annál a Rubiconnál, hogy a kocka el van vetve, hát évezrede ájuldoznak az emberek a gyönyörűségtől, hogy igen, ez bölcs mondás, hiába, a Caisar mondta. Pedig az egész egy marhaság, búzát már hallottam elvetni, de kockát nem. Ebből is látnivaló, hogy Júliusnak fogalma sem volt a mező- gazdaságról, mondott volna ő tarhonyát is. csak akkor még nem volt tésztagyár. Montecuccoli azt mondotta, hogy a há­borúhoz három dolog kell és erre fel, mint valami dadogás, elmondta azt a szót, ame­lyet minden nős ember többet hall kedvese korallpiros ajkairól, mint azt, hogy szeret-, lek: pénzt... pénzt... pénzt... S mert őt Montecuccolinak hívták és parancsnok volt, meg spadé volt e derekán, hat ismét év­századok óta ájuldoznak, hogy node ez a Montecuccoli ilyen egy okos ember volt. Pe­dig csak egyszer mondta. Klavác Benőné napjában legalább ötször mondja és fityiszt neki, nem világhírnevet. S mikor idáig jutottam a gondolataim­ban, kénytelen-kelletlen meg kellett érte­nem, hogy addig, ha megpukkadok is, nem lesz mondásomnak arany jelzője, amíg hír­neves ember nem leszek. Nagyot sóhajtot­tam és hazasiettem. Leültem a konyhaasztal mellé, kidolgoztam gyorsan a fotonrakéta kisipari készítésének módját, megszerveztem a hazai citromtemiesztés nagyüzemi felté­teleit, felépítettem a Kékestetőn a világ leg­nagyobb televíziós antennáját és még le­fekvés előtt megírtam négy regényt, meg­festettem három világhírű tájképet és meg­mintáztam az örök szerelem csodálatosan szép, de annál sokkal kevésbé valószerűbb szobrát. Másnap reggel átvettem a Lenin-rendet, a Nobel- és Kossuth-díjat, valamint az okle­veleket, amelyek szerint tagjává válasz­tott a szovjet, a francia, az angol és a ma­gyar tudományos akadémia és rohantam megkeresni Kucogit. Már mindenről tudott és a legteljesebb alázat honolt az arcán, amikor meglátott. Csak ennyit mondtam: „Több nap, mint kolbászos rántotta" és jöttek a mentők, hogy felmossák az aranyos, drága Kucogit. aki elájult a gyönyörtől, mert tanúja, fültanúja volt a világ egyik nagy­ságának, örökérvényű, mélyértelmű arany­mondásának. És akkor én végre megnyugodtam! (egri) •vvvvvvvvvvvvvvvvvvwvvvvvvvvvv száma ebben a községben is és' tizenhárom év alatt annyival; emelkedett a nevelők létszá­ma, mint azelőtt közel 130 év; alatt. Az igazgató bácsi újból át-' veszi a szót, és kérdésünkre kijelenti: — Bátran leírhatod, hogy a felszabadulás előtt eb­ből a községből senki, de sen­ki nem tanult tovább, ebből a faluból a világon senki ki nem került. Nem azért, mert itt nem volt tehetséges gyerek, vagy mert a régi rendszerben nem tanítottak jól a pedagó­gusok, nem. Egyszerűen azért, mert nem bírt fizetni senki! Újból egy kis számvetés. Radnai igazgató papírt, ceru­zát vesz elő és írja egymás alá a neveket, azoknak a neveit, akik a felszabadulás óta mé­giscsak kijutottak ebből a köz­ségből. Azokról készít jegyzé­ket, akik a százharminc esz­tendős hagyományok ellenére középiskolába, főiskolákra, egyetemekre kerültek és ta- nubii indultak. — Köles Ferenc már építész­mérnök, Varga Józsi gépész- mérnök, Krizsó László orvos, Koncsos Ferenc a Lenin Egye-; temen tanul. — Mire elkészült; a névsor, bizony fordítani kel-; lett a papíron. Számszerint! nyolcán végeztek egyetemet, < ketten főiskolát, harmincán! középiskolát a kisnánai fiata-1 lók közül az elmúlt tizenhárom' esztendő alatt. Több ipari ta-! nuló is van, akik különböző; helyeken, különböző szakmák-; ban tanulnak. CSÖNGETNEK. Tízpercre; jönnek a gyerekek. Boldogan/ vidáman játszanak az őszi; napsütésben. Itt vannak al nyolcadikosok, kik közül töb-; ben .tanulni indulnak jövőre, és néhány év múlva orvosok, 1 mérnökök, szakmunkások, ta-í nítók lesznek. Nem könnyű,! de már szabad az út Kisná-! nától egészen az egyetemig! SZÁLÁT ISTVÁN. kilencszázhúszig, tehát száztíz év alatt mindössze 2 új tanítói állást szerveztek Kisnánán, Ezerkilencszázhúsztól negyven­ötig egy, a negyedik tanerőt kapta az iskola. Jelenleg a nyolcosztályos kisnánai általá­nos iskolában nyolc nevelővel teljesen osztott osztályokban szakrendszerű tanítás folyik. A felszabadulás óta tehát meg­duplázódott a pedagógusok Kisnánán, — mondja az igaz­gató bácsi. — Az akkori hat- osztályos elemi iskola nem igé­nyelt több munkaerőt. Később, a nyolcosztályos elemi népis­kola szervezésével került a fa­luba a negyedik tanító. A gondolkodó ember szeret tanulságokat levonni a tapasz­taltakból és ezúttal sem árt, ha egy kis számvetést csiná­lunk. Ezernyolcszáztíztől ezer­ritkaság számba az ilyen „fél- hivatalos” szünet sem, nem szólva a sűrű egyházi ünne­pekről, akkor bizony elmond-' hatjuk, hogy volt is tanítás, meg nem is ezekben az idők­ben. Igaz, akkor még elég volt annyit tudni a parasztnak, hogy „eresz alá álljon, ha esik az eső”. — Harminc évvel ezelőtt még mindig csak három tanító volt Messziről indultak biztosítottak és az igényjogo­sult családtagok 6záma. 1953- ban ötmillió 600 ezer dolgozó és családtagja vehette igény­be a társadalombiztosítást. 1957-re ez a szám kétszáz­ezer: el 'növekedett. Ugyan­ezen idő alatt a társadalom-, biztosításra fordított összegek1 lényegesen nagyobb mérték­ben emelkedtek. 1953-ban ugyanis 4,5 milliárd forintot tett ki az ilyen szolgáltatá­sok értéke, 1957-ben viszont ;C,8 milliárdot. — Az egy biz- ; tosítottra eső költség 46 szá- ; zalékkal lett magasabb. Eb- ;ben jelentős szerepe van a ; bérek emelkedésének, vala- ; mint annak, hogy a társada- ; lombiztosítási szolgáltatások ; igénybevétele sokasodott, 8 ; fejlődött a szolgáltatások szín- ; vonala is. Az egyik legjelen- ; tősebb társadalombiztosítási ; szolgáltatás a táppénz. Erre a ; célra az elmúlt évben több ; mint egymilliárd forintöt fi- - zettek ki. > A társadalombiztosítási szot­> gáltatások fejlesztésével az ? utóbbi években megszűnt az ? ideiglenes rokkantsági rend- f szer, s a betegeknek ez a cso- C portja is a 65, illetve 75 szá­zalékos táppénzben részesül.. I Emelkedett azoknak a dolgo- ízóknak a száma, akik meg­szerezték a kétéves folyama- Étos munkaviszonyt, s így a 75 < százalékos táppénzt kapják. < Ezáltal a magasabb tappénz­< ben részesülők arányszáma < 1953 és 1957 között csaknem < húsz százalékkal növekedett. < Fejlődött a dolgozó nők és <az anyák társadalombiztosíti- <si ellátása is. A szülő nő kór­< házi ápolásának idejére járó < segély 50 százalékról nyolc­> van százalékra emelkedett, > egy éven aluli gyermekének > betegsége esetén a dolgozó > anya táppénzes állományba 5 helyezhető, s ez a jog az > egyedülálló nőnél a gyermek > kétéves koráig terjed ki. | AZ ELMÚLT években a < mezőgazdaság szocialista szek- ?torában dolgozók jelentős ré­< szét a számukra előnyösebb < ipari társadalombiztosításba > vonták be. így lehetővé vált, > hogy a régebbi kötött össze- ? gű alacsonyabb táppénz he­< lyett a 65. illetve 75 százalé­> kos táppénzben részesülhts­< senek, szülés esetén pedig, az < anyák az ipari biztosítottak- S hoz hasonlóan százszázalékos < terhességi és gyermekágyi se- <gélyt kapjanak. (MTI) Társadalombiztosításunk fejlődése számok tükrében SOKAT JÁR az ember autó­buszon és annyi mindent lát, hall, hogy nem is tudja mind maradandóan megjegyezni. — Olykor azután — egy nyugod- tabb órában — fel-felvillannak ezek az apróságok. Ilyenek: UTAZOM az autóbuszon Egerbe. Pontosan előttem, te­hát háttal felém, egy fiatal- asszony ül. Még előbbre, a ko­csi elejében — szemben — egy középkorú, kissé borostás arcú férfi nézgelődik. Egyszer csak megakad a szeme az előtte ülő szép asszonyon. Nézi. Bámul­ja. Izeg-mozog köhög, feláll­leül, ide fordul, oda fordul, — csakhogy feltűnjék. Nem sikerül. A szépasszony olyan, mint egy szobor. A borostás arcú Gyöngyösön leszáll. Nála alacsonyabb, kis­sé zsírpámás, szigorú tekin­tetű asszony várja, gondolom, a felesége. Amikor elindul­nak a megállótól, a férfi még- egyszer visszanéz, aztán hűsé­gesen belekarol az asszonyba. Nem engedte magát elcsábí­tani. EGY MÁSIK autóbusz-epi­zód. Már elindulunk, amikor lát­juk, hogy szemben a kocsival egy ember fut és integet: áll­junk meg, vegyük fel. A ve­zető meg is állítja az autóbuszt, a kalauz kinyitja az ajtót, em­berünk felszáll, s köszöni a szívességet. Azzal fújtatva a szaladd stól, elhelyezkedik a kocsi hátsó üléseinek egyikén. Már Kerecsend felé járunk, amikor odaér a kalauz. Nyúl a. zsebébe a pénztárcáért és hálálkodik, hogy milyen szí­veseit a mávautosok, nem kel­lett megvárnia a későbbi já­ratot. Aztán jegyet kér — Özdra. S azt a patáliát, amit em­berünk csapott, amikor meg­tudta, hogy a kocsi éppen az ellenkező irányba megy. . Fcl- hánytorgatla még a szívessé­get is. „Hogy az isten fordí­tana fel minden autóbuszt”. — Hallgattassék meg oda­fent, mihelyt az ózdi buszra száll — mondta érre vala­melyik utas. Póruljárt emberünk erre megvakarta fejét a kalap alatt. — No. no. — azt mondja — nem kell azért annyira imád­kozni!... EGYSZER MEG Varpelétre mentünk, s legutoljára egy muzsikus cigány szállt fel a kocsira. Hóna alatt a hegedűje. Elindultunk már, s jócskán haladtunk, amikor a kalauz kéri a jegy árát tőle. De bi­zony muzsikus barátunknak nem volt egy fillérje sem, úgy gondolta, hogy lemuzsikálja a költséget Szólátig. A Máv- aulnak azonban készpénz kell, nem muzsika, s ezért leszál­lították. Muzsikusunk szó nél­kül tudomásul vette a kalauz döntését, de amikor a kocsi elindult, álla alá kapta a he­gedűjét és rázendített a Rá­kóczi-indulóra. A kocsi utasai között kitört a kacagás. Nevetett a kalauz, nevetett a. vezető, úgyhogy meg kellett állni. A cigány meg csak húzta, húzta a ko­csi után. Végül az égjük utas meg­fizette neki az útiköltséget Szólátig. Valami 4—5 forintot. Mégis csak lemuzsikálta ... <-r) Epizódok autóbuszon

Next

/
Oldalképek
Tartalom