Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)
1958-10-10 / 221. szám
I NEPOJSAO 1958. október 10., péntek Lapozgatás középiskolai osztálykönyvekben MŰVELŐDÉSPOLITIKÁNK egyik ielentős kérdése a középiskolai .oktatás. Nem érdektelen, ha a középiskolák tanuló- ifjúságát összehasonlító adatokkal megvizsgáljuk: hogyan alakult a középiskolák osztályösszetétele a múltban, 1945. előtt és milyen statisztikai kimutatást állíthatunk 1958-ból a múlttal szemben? Az egri Dobó István Gimnázium 1942—43-as iskolai évben 435 tanulót tartottak nyilván. Húsz statisztikai szempont szerint osztották meg ezt. de ha társadalmi súlyúk és jelentőségük szerint a főbb téteteket egymás mellé állítink. az ellentétes előjelű csoportokat az alábbiak szerint kapjuk meg: Munkás Paraszt Értelmiségi Alkalmazott Egyéb Osztály! de gén 88 74 16 45 44 4 összesen: 271 Nagykereskedő, nagyvállalkozó, tőkés járadékos, kö- zépbirtokos, bérlő Bányavállalkozó, kisiparos Tisztviselő (nyugdíjas, pap, tanár, tanító) Kiskereskedő Katonatiszt, altiszt, csendőr8 73 142 40 altiszt 17 összesen: 280 A fenti kategóriákkal szemben: Földművelési-napszámos 2 Egyéb gazdasági segédszemély 4 Ipari, V. bányászati napszámos 2 önálló őstermelő összesen: 10 A további megoszlás kispolgári rétegezódést mutat. Pedig ez a gimnázium többnyire csak azokat a diákokat vette fel tanulói közé. akiknek nem sikerült a papi gimnáziumban felvételt nyernie. A Dobó gimnázium szociális megoszlása az 1957—58-as iskolai tanévben az alábbi felsorolás szerint alakul: Múiikás 161 Paraszt m összesen: 280 értelmiségi 15 Alkalmazott 81 Éeyél) 59 Osztályidegen s összesen: 50$ A számok szemléltetően mutatják az oeztályv iszonyok megváltozását. Az egri Alpári Gyula Köz- gazdasági Technikum tanulóinak megoszlása az 1957—58-as iskolai évben: EBBŐL A LÉTSZÁMBÓL 217 leány és 54 fiú. Az 1958/ 59-es tanévben beiratkozott 291 tanuló, ezek közül 238 leány és 53 fiú. Ha ehhez a számadathoz még hozzávesz- szük, hogy a létszám nagyobbik része falusi szülők gyermeke, a kép nyilvánvalóan mutatja a kultúrforradalmat és az osztályviszonyok eltolódását a középiskolában a hatalmon levő munkásosztály és szövetségese, a parasztság javára. Külön tanulmányt érdemel az a kérdés, hogyan oszlik meg az egri középiskolákban a tanulók létszáma az egri és környező falvakból kikerülők között. A felszabadulásig a zsírosabb falvakból is csak egy-két diák került fel a középiskolába: olyanok, akik az iskoláztatás terheit viselni tudják: a falu felső rétegének fiai. Most egyszerű munkások, parasztok ivadékai szállták meg a középiskolák padjait, hogy a tudást megszerezve, népük javára dolgozhassanak. A Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban 519 leány, tanul: Ezek közül Munkás származású 178 Dolgjzó paraszt származású 117 Értelmiségi származású 102 Alkalmazóit származású 67 r?yéb származású 53 Osztályidegen származású 2 összesen: 519 A munkás-paraszt származású tanulók az iskola létszámának 56,7 százaléka. Nem érdektelen az sem, hogy az egri középiskolákban a tanulóknak több, mint a fele leány. Beszédes számok ezek és azt bizonyítják, hogy a társadalomban alapvető változások mentek végbe. Egerben négy középiskola működik. A múlt évi adatok szerint az egri középiskolákban 1622 tanuló van és 107 tanár tanít. Származás szerinti megoszlásban a statisztikai adatok az alábbi képet festik a tanulókról: Munkás származású 529 Dolgozó paraszt száramzásu 103 Értelmiségi származású 250 Egyéb származású no összlétszám: 1622 A BEMUTATOTT kimutatások csak részletképet adnak az eddigi fejlődésről. Azt azonban meggyőzően bizonyítják, hogy a munkás^paraszt szövetség eleven valóság, hogy a középiskolában is van politika és a középiskolában is érvényesül, kell érvényesülnie a politikai öntudatnak és a politikai nevelésnek. (f. a.) EGRI VÖRÖS CSILLAG Főutca EGRI BRODY A városi asszony GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Országúton GYÖNGYÖSI PUSKIN Múló évek HATVANI VÖRÖS CSILLAG Csendes Don (I. rész) HATVANI KOSSUTI? örvényben műsora Egerben este fél 8 órakor: SZABAD SZEL (Bemutató előadás) (Gárdonyi-bérlet) Teljesítette tervét az Egri Rutóipari Forgácsológyár A háromnegyed éves előirányzott tervét jó munkával 100 százalékra teljesítette az egri Autóipari Forgácsológyár. A gyár jó teljesítményéhez nagyban hozzájárult az exporttervek maradéktalan és időre történő teljesítése. 1958 október 10, péntek: 1878-ban született A. V. Vinter szovjet energetikus tudós, a Dnyeprogresz építésének vezetője. 1911. A kínai forradalom .-kitörése. A mandzsu dinasztia trónfosztása, A Kínai Köztársaság kikiáltása. 1813-ban született Giuseppe Verdi, olasz zeneszerző, & Névnap O Ne feledjük, szombaton: BRIGITTA trvDstf- KEDDIiN ESTE hat órakor tartották meg Egeresein általános iskolájában a hatos választókerület jelölő gyűlését, ahol özvegy Bóta Jánosnét, a legényszállás gondnokát jelölték községi tanácstagnak. — EGÉRCSEHI bányaüzem KISZ-szervezete vezetőségi ülést tartott, ahol a fiatalok a november 7-i zászlóavatási cs eskUtételi problémákat beszélték meg.- A LŐRINCI Nőtanács színdarab bemutatására készül. Ebből az alkalomból felkérték Szőlőst Gyulánét, a megyei Nőtanács kulturális bizottságának elnökét, hogy nyújtson nekik segítséget a darab betanításában. — AZ EGRI MÉH-TELEP szeptember hónapban 115 százalékra teljesítette felvásárlási tervét. Ez a teljesítmény több mint 1175 mázsa hulladékanyagnak felel meg.- szerdán délután Égercsehiben kultúrvezetőségi gyűlést tartottak a bánya kultúrtermében. A gyűlés előadója Mgrvai Miklós volt. — A KlOS/i megyei titkárságának kiadásában megjelenő „Híradó” ezentúl ketha- vonként jut el az aktivistákhoz és a kisiparosokhoz. A MAGYAR társadalombiztosítás fontos tényezője a szociális gondoskodásnak, a dolgozók életszínvonala emelkedésének. A társadalombiztosítás a felszabadulás óta állandóan fejlődik, s évről-év- re emelkedik az abban részesülők száma. Az elmúlt években bővültek a társadalombiztosítási szolgáltatások, növekedett a AAMAASAMAAMAAAAAAAAMAAWA ELSARGULT, közel százötven esztendős okmányt nézegetünk. Gazdája, a kisnánai iskola igazgatója, féltve őrzi, két üveglap között tartja az értékes papírt. Az okmány a kisnánai iskola-alapító levele, anno 1810-ből. Az írás szerint a tekintetes elöljáróság Kis- nána községben nótáriusi, kántori és tanítói állást létesít, melyet egy „ugyanazon személy van hivatva bétölteni”. Az alapító levél intézkedik az első kisnánai „tanító” fizetése iránt is, világosan kimondja, hogy javadalma évente: Egy mérő búza, minden emberpártól négy garas, fél pártól két garas. Ezen ösz- szeget,- — mondja az írás —, „szalonna megváltás” címén kell fizetni. Jár továbbá a tanítónak hat icce vaj, három szekér széna, nyolc rénes forint és nyolc öl fa. — Az okmány alatt a zárószöveg: „Ezen rendeletünk szentesítése kép- pen, mi elöljárók adjuk kézjegyünket.” — A neveket minden bizonnyal az akkori pap irta le, a tekintetes képviselő- testület tágjai pedig, „írni nem tudván”, csak keresztet rajzoltak nevük elé. A nevek alatt vörös pecsétviaszra nyomott bélyegző látható fentiek szentesítéseképpen. — Innen indultunk, — mutat az írásra Radnai elvtárs, a kisnánai iskola igazgatója, aki már több, mint harminc esztendeje tanítja, neveli ezt a falut. A MINDENTUDÓ fiókból újra előkerül egy regi papír. Öreg haladási napló egy lapja, amely sokat mond a régi oktató-nevelő munka „fontosságáról”. A napló utókorra maradó lapján az . egyik szerdai napra ez van bejegyezve: — „A tanítás e napon egyéb elfoglaltságom miatt elmaradt.” — Nos, ha meggondoljuk, hogy minden csütörtöki nap hivatalból szünet volt és nem ment A ra nyino n d ás hős „lenni* hell * Az igazság tiszta, mint a víz... — Ha már valamit nagyon kell bizonygatni, ott baj van az igazsággal — mondtam és diadalmasan "körülnéztem, mit szólnak ehhez a mondáshoz, amely úgy pattant ki elmémből, mint Pallas Athéné Zeus fejéből: teljes és pompázatos aforizma öltözetben, Kucogi elhúzta a száját és csak ennyit mondott: — „Nagy marhaság, öregem, amit mondtál, hidd el, nagy marhaság". Nem Kucogi miatt, mert az közismert ostoba ember, de úgy általában elgondolkodtatott a dolog. Tényleg szép mondás volt, hetekig vártam, hogy elmondhassam... s most lessék, az első ember, mégha Kucogi is az, ilyen elítélően nyilatkozik értelmem csodálatos virágáról. Ah, az emberek, igen, az emberek, az értetlenek, a hajbókolok, akik csak a befutott nagyság előtt esnek hasra, de akkor aztán úgy, hogy az se baj, ha orruk törik. Az a nyavalyás Julius, az a Caesar, azt mondta annál a Rubiconnál, hogy a kocka el van vetve, hát évezrede ájuldoznak az emberek a gyönyörűségtől, hogy igen, ez bölcs mondás, hiába, a Caisar mondta. Pedig az egész egy marhaság, búzát már hallottam elvetni, de kockát nem. Ebből is látnivaló, hogy Júliusnak fogalma sem volt a mező- gazdaságról, mondott volna ő tarhonyát is. csak akkor még nem volt tésztagyár. Montecuccoli azt mondotta, hogy a háborúhoz három dolog kell és erre fel, mint valami dadogás, elmondta azt a szót, amelyet minden nős ember többet hall kedvese korallpiros ajkairól, mint azt, hogy szeret-, lek: pénzt... pénzt... pénzt... S mert őt Montecuccolinak hívták és parancsnok volt, meg spadé volt e derekán, hat ismét évszázadok óta ájuldoznak, hogy node ez a Montecuccoli ilyen egy okos ember volt. Pedig csak egyszer mondta. Klavác Benőné napjában legalább ötször mondja és fityiszt neki, nem világhírnevet. S mikor idáig jutottam a gondolataimban, kénytelen-kelletlen meg kellett értenem, hogy addig, ha megpukkadok is, nem lesz mondásomnak arany jelzője, amíg hírneves ember nem leszek. Nagyot sóhajtottam és hazasiettem. Leültem a konyhaasztal mellé, kidolgoztam gyorsan a fotonrakéta kisipari készítésének módját, megszerveztem a hazai citromtemiesztés nagyüzemi feltételeit, felépítettem a Kékestetőn a világ legnagyobb televíziós antennáját és még lefekvés előtt megírtam négy regényt, megfestettem három világhírű tájképet és megmintáztam az örök szerelem csodálatosan szép, de annál sokkal kevésbé valószerűbb szobrát. Másnap reggel átvettem a Lenin-rendet, a Nobel- és Kossuth-díjat, valamint az okleveleket, amelyek szerint tagjává választott a szovjet, a francia, az angol és a magyar tudományos akadémia és rohantam megkeresni Kucogit. Már mindenről tudott és a legteljesebb alázat honolt az arcán, amikor meglátott. Csak ennyit mondtam: „Több nap, mint kolbászos rántotta" és jöttek a mentők, hogy felmossák az aranyos, drága Kucogit. aki elájult a gyönyörtől, mert tanúja, fültanúja volt a világ egyik nagyságának, örökérvényű, mélyértelmű aranymondásának. És akkor én végre megnyugodtam! (egri) •vvvvvvvvvvvvvvvvvvwvvvvvvvvvv száma ebben a községben is és' tizenhárom év alatt annyival; emelkedett a nevelők létszáma, mint azelőtt közel 130 év; alatt. Az igazgató bácsi újból át-' veszi a szót, és kérdésünkre kijelenti: — Bátran leírhatod, hogy a felszabadulás előtt ebből a községből senki, de senki nem tanult tovább, ebből a faluból a világon senki ki nem került. Nem azért, mert itt nem volt tehetséges gyerek, vagy mert a régi rendszerben nem tanítottak jól a pedagógusok, nem. Egyszerűen azért, mert nem bírt fizetni senki! Újból egy kis számvetés. Radnai igazgató papírt, ceruzát vesz elő és írja egymás alá a neveket, azoknak a neveit, akik a felszabadulás óta mégiscsak kijutottak ebből a községből. Azokról készít jegyzéket, akik a százharminc esztendős hagyományok ellenére középiskolába, főiskolákra, egyetemekre kerültek és ta- nubii indultak. — Köles Ferenc már építészmérnök, Varga Józsi gépész- mérnök, Krizsó László orvos, Koncsos Ferenc a Lenin Egye-; temen tanul. — Mire elkészült; a névsor, bizony fordítani kel-; lett a papíron. Számszerint! nyolcán végeztek egyetemet, < ketten főiskolát, harmincán! középiskolát a kisnánai fiata-1 lók közül az elmúlt tizenhárom' esztendő alatt. Több ipari ta-! nuló is van, akik különböző; helyeken, különböző szakmák-; ban tanulnak. CSÖNGETNEK. Tízpercre; jönnek a gyerekek. Boldogan/ vidáman játszanak az őszi; napsütésben. Itt vannak al nyolcadikosok, kik közül töb-; ben .tanulni indulnak jövőre, és néhány év múlva orvosok, 1 mérnökök, szakmunkások, ta-í nítók lesznek. Nem könnyű,! de már szabad az út Kisná-! nától egészen az egyetemig! SZÁLÁT ISTVÁN. kilencszázhúszig, tehát száztíz év alatt mindössze 2 új tanítói állást szerveztek Kisnánán, Ezerkilencszázhúsztól negyvenötig egy, a negyedik tanerőt kapta az iskola. Jelenleg a nyolcosztályos kisnánai általános iskolában nyolc nevelővel teljesen osztott osztályokban szakrendszerű tanítás folyik. A felszabadulás óta tehát megduplázódott a pedagógusok Kisnánán, — mondja az igazgató bácsi. — Az akkori hat- osztályos elemi iskola nem igényelt több munkaerőt. Később, a nyolcosztályos elemi népiskola szervezésével került a faluba a negyedik tanító. A gondolkodó ember szeret tanulságokat levonni a tapasztaltakból és ezúttal sem árt, ha egy kis számvetést csinálunk. Ezernyolcszáztíztől ezerritkaság számba az ilyen „fél- hivatalos” szünet sem, nem szólva a sűrű egyházi ünnepekről, akkor bizony elmond-' hatjuk, hogy volt is tanítás, meg nem is ezekben az időkben. Igaz, akkor még elég volt annyit tudni a parasztnak, hogy „eresz alá álljon, ha esik az eső”. — Harminc évvel ezelőtt még mindig csak három tanító volt Messziről indultak biztosítottak és az igényjogosult családtagok 6záma. 1953- ban ötmillió 600 ezer dolgozó és családtagja vehette igénybe a társadalombiztosítást. 1957-re ez a szám kétszázezer: el 'növekedett. Ugyanezen idő alatt a társadalom-, biztosításra fordított összegek1 lényegesen nagyobb mértékben emelkedtek. 1953-ban ugyanis 4,5 milliárd forintot tett ki az ilyen szolgáltatások értéke, 1957-ben viszont ;C,8 milliárdot. — Az egy biz- ; tosítottra eső költség 46 szá- ; zalékkal lett magasabb. Eb- ;ben jelentős szerepe van a ; bérek emelkedésének, vala- ; mint annak, hogy a társada- ; lombiztosítási szolgáltatások ; igénybevétele sokasodott, 8 ; fejlődött a szolgáltatások szín- ; vonala is. Az egyik legjelen- ; tősebb társadalombiztosítási ; szolgáltatás a táppénz. Erre a ; célra az elmúlt évben több ; mint egymilliárd forintöt fi- - zettek ki. > A társadalombiztosítási szot> gáltatások fejlesztésével az ? utóbbi években megszűnt az ? ideiglenes rokkantsági rend- f szer, s a betegeknek ez a cso- C portja is a 65, illetve 75 százalékos táppénzben részesül.. I Emelkedett azoknak a dolgo- ízóknak a száma, akik megszerezték a kétéves folyama- Étos munkaviszonyt, s így a 75 < százalékos táppénzt kapják. < Ezáltal a magasabb tappénz< ben részesülők arányszáma < 1953 és 1957 között csaknem < húsz százalékkal növekedett. < Fejlődött a dolgozó nők és <az anyák társadalombiztosíti- <si ellátása is. A szülő nő kór< házi ápolásának idejére járó < segély 50 százalékról nyolc> van százalékra emelkedett, > egy éven aluli gyermekének > betegsége esetén a dolgozó > anya táppénzes állományba 5 helyezhető, s ez a jog az > egyedülálló nőnél a gyermek > kétéves koráig terjed ki. | AZ ELMÚLT években a < mezőgazdaság szocialista szek- ?torában dolgozók jelentős ré< szét a számukra előnyösebb < ipari társadalombiztosításba > vonták be. így lehetővé vált, > hogy a régebbi kötött össze- ? gű alacsonyabb táppénz he< lyett a 65. illetve 75 százalé> kos táppénzben részesülhts< senek, szülés esetén pedig, az < anyák az ipari biztosítottak- S hoz hasonlóan százszázalékos < terhességi és gyermekágyi se- <gélyt kapjanak. (MTI) Társadalombiztosításunk fejlődése számok tükrében SOKAT JÁR az ember autóbuszon és annyi mindent lát, hall, hogy nem is tudja mind maradandóan megjegyezni. — Olykor azután — egy nyugod- tabb órában — fel-felvillannak ezek az apróságok. Ilyenek: UTAZOM az autóbuszon Egerbe. Pontosan előttem, tehát háttal felém, egy fiatal- asszony ül. Még előbbre, a kocsi elejében — szemben — egy középkorú, kissé borostás arcú férfi nézgelődik. Egyszer csak megakad a szeme az előtte ülő szép asszonyon. Nézi. Bámulja. Izeg-mozog köhög, felállleül, ide fordul, oda fordul, — csakhogy feltűnjék. Nem sikerül. A szépasszony olyan, mint egy szobor. A borostás arcú Gyöngyösön leszáll. Nála alacsonyabb, kissé zsírpámás, szigorú tekintetű asszony várja, gondolom, a felesége. Amikor elindulnak a megállótól, a férfi még- egyszer visszanéz, aztán hűségesen belekarol az asszonyba. Nem engedte magát elcsábítani. EGY MÁSIK autóbusz-epizód. Már elindulunk, amikor látjuk, hogy szemben a kocsival egy ember fut és integet: álljunk meg, vegyük fel. A vezető meg is állítja az autóbuszt, a kalauz kinyitja az ajtót, emberünk felszáll, s köszöni a szívességet. Azzal fújtatva a szaladd stól, elhelyezkedik a kocsi hátsó üléseinek egyikén. Már Kerecsend felé járunk, amikor odaér a kalauz. Nyúl a. zsebébe a pénztárcáért és hálálkodik, hogy milyen szíveseit a mávautosok, nem kellett megvárnia a későbbi járatot. Aztán jegyet kér — Özdra. S azt a patáliát, amit emberünk csapott, amikor megtudta, hogy a kocsi éppen az ellenkező irányba megy. . Fcl- hánytorgatla még a szívességet is. „Hogy az isten fordítana fel minden autóbuszt”. — Hallgattassék meg odafent, mihelyt az ózdi buszra száll — mondta érre valamelyik utas. Póruljárt emberünk erre megvakarta fejét a kalap alatt. — No. no. — azt mondja — nem kell azért annyira imádkozni!... EGYSZER MEG Varpelétre mentünk, s legutoljára egy muzsikus cigány szállt fel a kocsira. Hóna alatt a hegedűje. Elindultunk már, s jócskán haladtunk, amikor a kalauz kéri a jegy árát tőle. De bizony muzsikus barátunknak nem volt egy fillérje sem, úgy gondolta, hogy lemuzsikálja a költséget Szólátig. A Máv- aulnak azonban készpénz kell, nem muzsika, s ezért leszállították. Muzsikusunk szó nélkül tudomásul vette a kalauz döntését, de amikor a kocsi elindult, álla alá kapta a hegedűjét és rázendített a Rákóczi-indulóra. A kocsi utasai között kitört a kacagás. Nevetett a kalauz, nevetett a. vezető, úgyhogy meg kellett állni. A cigány meg csak húzta, húzta a kocsi után. Végül az égjük utas megfizette neki az útiköltséget Szólátig. Valami 4—5 forintot. Mégis csak lemuzsikálta ... <-r) Epizódok autóbuszon
