Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-08 / 219. szám

4 «ÉPÜJSáG 1958. okfober 8., seefda Eger irodalmi mú lt jóból s Dajka Gábor /"'sakuem kétszáz esztendő telt el azóta, hogy a 18. század hatalmas, európai mé­reteket öltő ideológiája, a fel­világosodás eljutott hazánkba. Hosszú századok megkövese­dett; de alapjaiban már omla­dozó falait kellett, döntögetni az akkori idők leghatalmasabb szellemeinek: egy Bessenyei­nek, egy Batsányinak, vagy éppen akiről beszélni akarunk, egy Dayka Gábornak. Nehéz munkát vállaltak ma­gukra, mert az állami és egy­házi reakció mellett küzdeni kellett egy hamis, álmagyar- kodó áramlat ellen is, amit ma ügy nevezünk: nacionaliz­mus. Gondoljunk csak Dugo­nics Etelkájára, amelyről a külföldön élő Kazinczy László, de maga Kazinczy Ferenc is elmarasztalóan nyilatkozott. A felvilágosodás eszméje el­árasztotta Európát, Párizstól Moszkváig, s eljutott hozzánk is, mégpedig Becsen keresztül, hogy elárassza szinte az egész országot, természetesen csak olyan értelemben, hogy eljus­son minden „kulturált” hely­re, városok, nemesi kastélyok birodalmába, ahol — ha volt haladó szellemű egyén - vagy lelkesedéssel, ha pedig nem volt, ellenséges dühvel fogad­ják. Nagyon sok helyen aztán egyidejűleg megjelent mind­két fogadtatás, attól függően, volt-e, aki feleszmélt a hala­dás hajnali fényében vagy sem. Élj ütött az eszme Egerbe is, ebbe a sokat látott, sokat meg­próbált, meglépett városba is, méghozzá nem is akárhogy. Járt itt maga József császár, a kalapos király, aki némete- sítő politikája mellett is némi teret adott az ideológia elter­jedésének. De járt itt Kazin­czy Ferenc is, alá a kor egyik legtevékenyebb, legagilisabb literátora, nyelvújítási har­cunk vezéralakja volt. És itt élt hosszabb ideig Dayka Gá­bor is, ez a bátorhangú, lelkes, fiatal papköltő, aki a magyar szentimentalizmus legnagyobb lírai költője volt. 1A ayka 1768, március 22-én született Miskolcon, ahol apja, Dayka István sza­bómester volt. A fiatal Dayka 1782. őszén került először Egerbe, ahol a cisztercita fő­gimnázium tanulója lett, még­hozzá nem is akármilyen ered­ménnyel. Nagy tehetségű, sze­líd, csendes fiú volt, s ennek köszönhette, hogy Pászthy Raymond igazgató és Schu­mann Teofil javaslatára ingye­nes zárdái ellátásban része­sült. 1784-ben a „bölcsészeti cursus” hallgatására Kassára megy. 1787. őszén ismét Eger­ben van, hogy jelentkezzék a papnevelő intézetbe. Tehetsé­gével itt is kitűnt, olyannyira, hogy hamarosan a pesti köz­ponti papnevelőbe küldik. Három esztendőn át folytat­ta itt tanulmányait, s nemcsak? a teológiában, de más tudomá-? nyok művelésében is az élen? haladt. Különös előszeretettel? tanult idegen nyelveket, ? amelyhez kitűnő érzéke volt.? Megtanult németül, latinul, > görögül és olaszul, méghozzá? oly kitűnően, hogy anyanyel-? vét sem beszélte jobban. 1787-5 ben a Magyar Múzsa közli egy? Ovidius fordítását (Penelope? Ulysseshez) s ugyancsak Pes-< ten lefordítja Spalding Az em-< bemék rendeltetéséről c. mű-? vét. ? 1790-ben, miután a joiefi-? nista, felvilágosodott szellemű? papnevelőt feloszlatták, Dayka? ismét Egerbe jön, de már nem? a régi szelíd, csendes nővén-? dék, hanem felvilágosodott,? bátor, harcos költő, aki szem-? be mer szállni még az egyházi? hatóságokkal is. Kazinczy nem? sokkal Egerbe utazása előtt Iá-? fogatta meg Pesten, s lelkese-? déstől áradó szavakkal jellem-? zi a költőt: „Termete ala-? csony, de karcsú, és a mi na-? gyón tűnt szembe, oly erőlte-? tés nélkül egyenes, mintha? egész életét táncmesternek ke-? zei alatt töltötte volna. Lobo-< gó, sötétszög haja saját dísz? Volt alakján. Horgas, igen szép? orra, a legszebb metszésű? ajak, a legszelídebb, dombo-? rodás nélkül lefolyó áll, hosz-? szán elvonuló szemöldöke,? nem éppen sima, de tiszta­bőrű arca, csontos, magas homloka, a legjátékosabb kék szem, a leglelkesb kép festette nekem a múzsák és grátiák kedveltjét. Beszéde kevés. Színtelen szerénység, figye­lem mások iránt és annyi nyá- jasság, hogy első pillantással mindent elbájolt.” gerben aztán nem néz­ték jó szemmel sem a felvilágosodást, de sem a fel­világosult szellemű költőt. Legádázabb ellensége a kato­likus egyház „orthodox” réte­gének egyik hírhedt alakja, a bizonyos értelemben már na­cionalista Szaitz Leo, s akiről már Kazinczy is elmaraszta­lóan nyilatkozott 1790-ben Orpheusában. Dayka két gúnyversben tá­madta Szaitzot, annak imája­ként mondja el az egyház tö­rekvéseit: a felvilágosodás ki­irtását, s a pápai világural­mat Fohászkodás és Esdeklés c. költeményében. Így szól Szaitz: Te, hit az én pennáin tisztel, Te, kiért olvasót visel Máriafi István híved, S gyakran Eger városában Esze nélkül jár magában, S egy papiros szeletet S tintás pennát hord kezében, S megáll egy liáz szegletében, S menti becsületedet. Öh, ha kedves volt előtted, A mit eddig tett értetted Csekély értékem és tollám. Halld meg kérlek, kérésemet: Ihlesd szivemet s nyelvemet, Hogy Trenket kifizethessem, Es Kazinezyt Szacsvaival És Spielenberget Koppival A csávába ejthessem. (Esdeklés) A gúny, a megvetés bátor hangja Fohászkodás című ver­sében sem enyhébb. Itt a kö­vetkezőképpen mutatja be Szaitzot imája közben: A ml jóval bírok, az mind a tiéd A mi az enyém, mond rá, hogy a tiéd. Oh, ha a szerencse az én kívánsá­gom szerint secundálna, Hogy Leo Szaitz szakállastul e szívbe bujdoshatna, játszhatna. Ott magát elrikoltaná, És harsány torkában dicséretére fakadna! ....... „s '' ■ He! be jó volna, ha az én torkom megkondulna, Ha az én szám az 6 dicséretére tátogna! TV em csoda, ha a „derék”, 1' túlbuzgó servita paler elkeseredett harcba kezdett a fiatal papnövendékkel. Való­színű, e versek csak rontották a költő helyzetét a papneve­lőben is. S hogy kellemetlen­sége volt belőle, azt bizonyítja az a tény is, hogy féléves tar­tózkodás után távozni akar a papnevelőből. Szai tz pedig vár­ta az alkalmat, mikor üthet vissza rajta esett csúfos sére­lemért. Az alkalom 1791. ápri­lisában, majd júliusában elér­kezett. Ez év április 2. napján mondta Dayka saját maga ké­szítette hitszónoklatát az Egy­házi Hivatal nyomós okáról, majd július 2-án pedig a ser­viták templomában német nyelven a „tolerantiáról” pré­dikált. A szónoklat szövegét az egyház előzetes cenzúra alá vitte. Dayka prédikációja is megjárta a c ?nzurát, azonban utólag kiegészítette, átdolgoz­ta protestáns szellemben. Ez egyházi szemmel megbocsát­hatatlan bűn volt. Szaitz, aki maga is jelen volt az utóbbi prédikációnál, hatvan „eret­nek” hibát számolt meg abban rendszerezve, s azokat gróf Eszterházy Károly, akkori egri püspök elé terjesztette. Az ügy így „a, dolgok akkori rendje szerint” a szentszék elé került. Day kát kötelezték, vonja vissza tévtanait, vagy pedig távoznia kell a szeminá­riumból. Ö az utóbbit válasz­totta. Most már szabad ember, el­megy Lőcsére tanárnak. Saj­nos, erősen megviselt szerve­zete ezután egyre csak rom­lott. Betegségére hivatkozott, amikor a kassai főigazgatóság­tól Ungvárra való áthelyezését kérte. Ezt 1795. novemberében meg is kapta, azonban testileg olyan gyenge, hogy új állását csak hosszabb pihenés után, 1795. december 21-én foglal­hatta el. Egy félévet tölt Ung- várott, már egyre betegeseb­ben. Az első félévi vizsgán olyan köhögési rohamot kap, hogy ismét pihennie kell. A tanév befejezése után felesé­gével Kassára megy, felkeresi egykori orvosát, Viczay Józse­fet, ennek tudományától vár­va gyógyulását. Rajta azonban már Viczay sem segíthetett. Ősszel még betegebben tér vissza Ungvárra, s október 20-án (1795.), alig huszonnyolc éves korában, örökre lehúnyta szemét. Kihűlt testét a kálvá­riahegyi temetőben helyezték örök nyugalomra. Sajnos, sírja helyét már egy évtized után is alig lehetett meghatározni. T)aylta meghalt s — amint Bodnár Antal, az egy­kori jóbarát írja — „Sírba vit­te a legnagyobb literatori re­ménységet, mert • esze • annyi volt, hogy ha megérhetett volna, emberi tehetséget fe­lülmúló bölcsességet érhetett volna.” LÖKÖS ISTVÁN. 1958. október 8, szerda: 1918-ban hatvanöt munkáegyűlés volt Budapesten, ahol a tömeg azonnali békét követelt. 1908-ban, október 8 és 15-e kö­zött hozták nyilvánosságra Lenin Marxizmus és revizionizmus című tételét. 1941-ben alakult meg az Albán Kommunista Párt. V Névnap O Ne feledjük, csütörtökön: DÉNES Moziműsor EGRI VÖRÖS CSILLAG Sóbálvány EGRI BRODY Átkelés Párizson GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fekete szem éjszakája GYÖNGYÖSI PUSKIN Hoffmann meséi HATVANI VÖRÖS CSILLAG Schubert HATVANI KOSSUTH Egy pikoló világos FÜZESABONY Janika PETERVASARA Éjfélkor HEVES Liliomfi EGRI BÉKE Akinek meg kell halnia- EBÉDLŐT építettek a hat­vaniak társadalmi munkával a leánydiákszálláson, hogy a ta­nulók egészséges, tágas terem­ben étkezhessenek. — MÁSFÉLMILLIÓ költ­séggel kettős iparvágányt építenek a mátraderecskei új cserépgyárban.- A NAGY OKTÓBERI Szo­cialista Forradalom ünnepének tiszteletére három községben, Szarvaskőn, Egerszóláton és Tiszakesziben (Hajdú megye) gyullad ki a villany. — EGERBEN, a Széchenyi utcában levő kenyérbolt he­lyén 100 000 forintos beruhá­zással új tejboltot nyitnak. Az átépítés előreláthatólag még három hétig tart.- A MŰVÉSZETTÖRTÉ­NETI előadások keretében „klasszicizmus és romantika” címmel dr. Baskai Ernő főis­kolai adjunktus tart előadást csütörtökön délután 6 órakor a Pedagógiai Főiskola II. e. 65. sz. termében. — HATVANBAN, a vásár­téren, október 25-én és 26-án őszi vásárt rendeznek az ál­lami és szövetkezeti kereske­delmi vállalatok. A vásáron körülbelül 25 millió forint értékű árut kínálnak el­adásra.- SZÍVESEN FOGLALKOZ­NAK az egri ÉMASZ dolgozói újításokkal. Szeptember hó­napban 12 újítást adtak be a vállalatvezetöségnek elbírá­lásra. — AZ EGRI MÉH-telepen az elmúlt hónapban vashulla­dékból 615, színesfémből 71, papírból 370, rongyból 53 má­zsa hulladékot vettek át a gyűjtőktől. műsora. Egerben este fél 8 őrakorő Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Bérletszünet) Egy osztályba jártunk a gimná­ziumban. Apja va­lamilyen osztály­vezető. Félek tőle. menekülök előle, nehogy megállít­son az utcán. Min­iig furcsa szago­kat hoz. S oly ag­gályos-pimasz pis­logással és érdek­lődéssel totyog a A PLETYKÁS pletykák, emberi sorsok, emberi vo­natkozások között, íhesen csipegetve minden hulladé­kot, szemetet, amit megtudhat nőkről és férfiakról, buta önzéssel és gyáva izgalommal. S tú­ri, hogy időnként megtömjék plety­kával, mint egy kacsát, vagy egy libát... Ű, hát ez is van? Nelia, ha már se­hogy se tudok ki­térni előle, egy ideig beszélek ve­le,' aztán hazame­gyek és kiöblítem a számat... (-yd) Kiosztották a jutalmakat a szűcsi általános iskola irodalmi pályázata legjobbjainak A szűcsi Bajza József általá­nos iskola irodalmi faliújsága szerkesztőbizottsága, a múlt tanévben irodalmi pályázatot hirdetett. A felhívásra több mint 100 pályamű érkezett a bíráló bizottsághoz Az ered­ményhirdetés már megtör­tént, s ennek során a három legjobb eredményt Galántai Emilia VII. osztályos tanuló regényével, László Margit VII. osztályos elbeszélő leírásával és Gál Mihály III. osztályos verseivel; riportjaivál értek él. írásaikért a bíráló bizottságtól jutalom könyvet kaptak A könyveket a gyöngyösi könyv- kereskedésből kihozott és el­adott könyvek után járó bizo­mányi jutalékból vásárolták. A levéltárak készülődései a Tanácsköztársaság évfordulójára Az ország levéltárai a Ta­nácsköztársaság 40. évforduló­jára levéltári útmutatót adnak a birtokukban levő, a Tanács- köztársaságra vonatkozó doku­mentumokról. A levéltárak részt vesznek a Tanácsköztár­saság évfordulója alkalmából rendezendő kiállítások meg­szervezésében, valamint az egyes helyi tanácsköztársasági szervek tevékenységét feldol­gozó dokument kötetek, szem­léltető kiadványok összeállítá­sában. Azt is tervezik, hogy az év­forduló alkalmából rendezendő történész tanácskozáshoz kap­csolódva, a szocialista országok levéltári küldötteit tanácsko­zásra hívják meg, amelyen a nemzetközi együttműködés to­vábbfejlesztésének lehetőségeit tárgyalnák meg. Karinthy-esttel nyit a hatvani Irodalmi Színpad A hatvani Művelődési Ház most alakult irodalmi szakkö­re irodalmi színpadot hozott létre. Évadnyitó műsora a „Hököm Színház” című irodal­mi kabaré lesz, melyet Ka­rinthy Frigyes műveiből, az író születésének 70., halálá­nak 20. évfordulója alkalmából október 12-én este 7 órakor mutat be az Irodalmi Színpad. November és december hó­napban bemutatásra kerülnek az „Örök szerelem”, valamint .,Halhatatlan édesanyák” című zenés, irodalmi összeállítások. A jövő év elején „Hazám, ha­zám, te mindenem..”, „Népek hazája — nagyvilág” és az „örök Éva” című irodalmi ösz- szeállí tások. A megnyitót dr. Bartos Imre, a gimnázium igazgatója tartja. A műsort az Irodalmi Színpad rendezője, Szívós József tanár, és munkatársa, dr. Ripka Kál­óién járásbíró állították össze.7 Az Irodalmi Színpad munká­jában részt vesz. a hatvani ze­neiskola, a Bajza József Gim­názium tantestülete, a járási könyvtár és a TIT. Laczik Éva Befejeződött Balatont'ii reden az ország első nemzetiségi fesztiválja rt Olid njj p sj'i ü'd) ei i .. tényék kellenek. Beszalad a fűre és szedegetni kezdi a le­velek közt megbúvó szemeket. Félhangosan, nekifeledkezve számolgatja: — Egy fényes itt is, egy és még egy! Jaj, mennyi! Már tele van mindevik zse­be, két kis keze is. Nem tud­ja hová rakni, de még min­dig szedi. Aztán a. pad szélé­re rakja mindet. Égy geszte­nye elgurul a többitől, leesik a pad alá. Lacika utána má­szik. Valahonnan egy szőke, gön­dörhajú kisfiú sétál a pádhoz kék szemmel, mosolygós száj­jal, hátratett kézzel. Érdek­lődve nézegeti a fényes gesz­tenyéket. Lacika előmászik a pad alól. Annyira le van foglalva, se hall, se lát. — Helyes gyerek ez a kis szőke. Az unolcám mint egy pici, fekete ördög, ez meg. akár a búza. Szép mind a kettő — néz rájuk a nagy­mama. Lacika most felnéz a já­tékból, tekintete találkozik a szőke kisfiú tekintetével. — Mit csínász? Mik ezek? — A Hazafias Népfront Veszp­rém megyei bizottsága által rendezett balatonfüredi nem­zetiségi fesztivál első napján szombaton német, román, szlo­vák, horvát, vend és sokáé nemzetiségi lakosok tizenkét együttese adott nagysikerű műsort. A fesztivál vasárnap reggel Blaha Lujza balatonfüredi em­léktáblájának koszorúzásával cika az úttest. Árkot húznak,, az az Eger, gyufaszál rajta a', híd! A pad alatti pályaudvart' már hárman építették. S nem teli bele tíz perc, négyen sze­degették a gesztenyéket a fákj alól. Amikor pedig már ha-' tan serénykedtek az épülő pi-\ ciny városka körül, a munkát; is szétosztották maguk között.' — A házakat én építeni! ; — Én leszek itt a váltóőr! J — Sofőr vagyok! Vigyázat,', tü-tü-tü! ; A közelből idesereglett min-', den gyermek. Csilingelő, gyöngyöző kacagás, nagyosko-', dó tanácsok, parancsolások, elselypített műszavak . keve- redtek itt, valami édes, szép,' alkotó, kedves zsivajban. — „Az unokám kezdte” —' gondolta, a nagymama és jól­eső büszkeség töltötte él öreg< szívét, Égyszercsak elébe állt a kis< huncut, fekete ördög és haiá-‘ rázott hangon kéri: < — Nagymami, légy szíves. < sétálj át egy másik pádhoz] kötni, mert ez itt egy gyér-] mekváros! ] Az őszi napsugarak félretol-] ták maguk elől a felhőket.? és az aranyló fény ragyogva? ömlött szét a fekete, barna és? szőke buksijú lurkók egyre ? szépülő városán. ? PATAKY DEZSŐ ? folytatódott, majd a SZOT­szanatórium dísztermében a nemzetiségi kulturális együtte­sek második napi műsorára került sor. Román népi tánc, horvát ének- és táncszámok, német kórusszámok, népi já­ték, gyönyörködtették a közön­séget. Nagy érdeklődéssel vár­ta a közönség a bonyhádi ci­gány népi együttes első na­gyobb nyilvános szereplését. A nemzetiségi fesztivál mű­sorát a hercegszántói sokác- együttes műsora fejezte be. •Vasárnap, a kora délutáni órákban Bodnár István, a mű­velődési minisztérium képvise­lője mondott ünnepi záróbeszé­det, amelyben méltatta a rész­vevő csoportok erkölcsi és mű­vészi sikerét, majd végezetül átadta a legjobb nemzetiségi együtteseknek a díjukat és el­ismerő okleveleket. CSATORNA A SAINT LAURENT-TÖ ÉS AZ atlanti-óceAn KÖZÖTT öl tonna robbanóanyag el­távolította a 10 000 köbméter­nyi sziklát, amely utolsó aka­dálya volt a nagy hajók felju­tásának az Atlanti-óceánról a kanadai tavakhoz. Az ój csa­torna a Saint Laurent nevet kapta. Felhívás! A mérlegképes könyvelői tan­folyamra 1958-53. tanévre felvételt nyert hallgatók október 11-ig kö­zöljék szándékukat, hogy a politi­kai gazdaságtanból milyen oktatás! formát választanak. Húsz jelent­kező esetén minden héten kétszer, kevesebb jelentkezésnél kétheten­ként tartunk konzultációt. Az első legbeszélés október 11-én, délután órakor Egerben a Közgazdasági technikumban lesz. Az oktatási [terma választás bejelentését: Me- .gyefelelös, Eger, MNB járási fiók leimre küldjék. kérdi a szőke kíváncsian, a gesztenyékre bökve. — Fényes golyócskák! — ne­vet a kis fekete és feléje mu­tat egy szem gesztenyét. — Gyere, játsszunk együtt! A szőke közelebb lép a pádhoz, úgy nézi. Lacika meg­markol kát gesztenyét a cso­móból és a pad szélére rakja, diadalmasan mosolyog. A sző­ke is kezébe vesz egy sze­met és melléjük teszi harma­diknak. Elkacagják magukat. Újabb ■ gesztenyék kerülnek egymás mellé, rendezett csata­sorba. — Játszanak! — figyel fel kuncogásukra nagymama és szemüvege fölött mosolyog. — Ez villamos, ez autó, ez meg traktor! Itt vannak a há­zak, meg az óvoda és az em ­berek — muzsikálnak a szavak a két pici szájról. És már a földre rakják a magukképzelte figurákat. Lassacskán egy egész város épült már a pad körül, és még mindig van egy csomó gesztenye. Kerülgetik a házakat, az embereket a földön. És egy­re csak építenek. Két kis pál­A virágok már haldokolva földre hajolnak, a Népkert sé­tányaira rozsdavörös leveleket pereget az ősz. Az egyik pádon nagymama ül szemben a nappal, élvezi a gyengülő napfény utolsó me­legét. Kötöget. Szemüvegén át a szaporán serénykedő kötő­tűket figyeli, ahogy a fény­ben meg-megvillanva, bújnak a színes gyapjúszálak közé. Olykor-olykor a mellette ülő unokájára sandít mosolyogva. — Milyen csendes most ez a Lacika! — gondolja. Lacika valóban csendes. Úgy sütkérez a napon, mint a pa- mutfarkú kismacskák. Kicsi, piros száját beharapja, hosz- szúnadrágos lábait lelóbálja a pádról. A fák között csend van. Égyszercsak a gesztenyefák ágai között hulló gesztenyék zaja hallatszik. Lacika arrafelé kapja a fejét, de csak a leve­gőben libegő leveleket látja „Kip-kip-kop-kop” — hallat­szik újra a furcsa koppanás zaja. Lacika a nagymama felé nézelődik, aztán nagy vigyá­zattal lecsúszik a pádról. A nagymama a szeme sarká­ból látja, de nem szól rá, hadd '.ugrándozzék egy kicsit, csak '.ne menjen messzire. '. ő azonban nem ugrándozik, neki olyan fényes, barna gesz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom