Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)
1958-10-01 / 213. szám
4 NÉPÜJSAG 1958. október 1., szerda t Pergő filmkockák teztek szinkronfilmek készítésével. Ez a munka, mai szemmel, valóban az úttörők kísérletezése volt, hiszen hazánkban e művészeti ágnak sem hagyományai, sem szakemberei nem voltak. Az akkor még Hunnia Filmgyár szinkronfőosztályának nevezett részleg 1949-ben 12, 1950-ben már 19 filmet látott el magyar hanggal. Jelentős színvonal emelkedést a modern szinkron-technika jelentette filmgyártásunkban. 1949-ben hazánkba jött Gutkov szovjet rendező, aki több hónapot tartózkodott nálunk, s megismertette szakembereinket az új technikával. Ez időszak legsikerültebb szinkronfilmje a „Nagy hazafi” volt. Az önálló szinkronvállalat 1951. június 1-én jött létre, és akkor már a saját maga nevelte művészeti és műszaki személyzettel dolgozott. 1958. közepéig 220 szinkron-film készült el filmstúdiónkban. 1954-ben elkészült a modern szinkrongyár, s ettől kezdve már jelentős művészi mértékkel mérhető eredmények születtek. Ezek közé tartozott például az „Egy nyáron át táncolt’ című svéd, az „Othelló” és a „Vízkereszt” című szovjet, a „Zavarosan folynak a vizek” című argentin, „Erősebb az éjszakánál” című német, az „Egymillió fontos bankjegy” című angol, s a „Félelem bére” című francia film szinkronizálása. Külön említést érdemel az „Othelló” szinkronja, mert elEGRI VÖRÖS CSILLAG Csendes Don (I. rész) EGRI BRODY Chaplin-pará dé GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Sóbálvány GYÖNGYÖSI PUSKIN Félelem bére HATVANI VÖRÖS CSILLAG Akkor Párizsban ILATVANI KOSSUTH Amiről az utca mesél FÜZESABONY Nem volt hiába PETERVASARA A test ördöge HEVES Irén menj haza! EGRI BEKE Nem volt hiába Egerben este fél 8 órakor: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Bérletszünet) a technika. , , C7t TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL sőnek sikerült klasszikus szöveg műfordításszerű visszaadása, méghozzá teljes illúziót- keltő módon. Az ellenforradalom után, az 1957-es évben a számbeli visz- szaesést a filmhiány okozta. A beérkezett filmeket rövid időn belül kellett bemutatni, nem volt megfelelő idő a szinkronmunkára. Ezen a téren is fokozatosan javult a helyzet. Ezt mutatják az olyan jól sikerült szinkronmunkák, mint a „Halhatatlan garnizon”, a „Negyvenegyedik”, majd az 1958-as magyar hanggal ellátott „Patkányfogó”, „Naplemente előtt”, „Szállnak a darvak” és a „Csendes Don” című filmek. A filmek művészi színvonalának emelkedése szerencsésen kapcsolódott a gazdaságos gyártással. Míg egy film szinkronizálási ideje 1951/52-ben átlag 120 nap volt, addig ma 35 —40 nap alatt készül el egy szinkron-film. Ez az eredmény csak úgy jöhetett létre, hogy a filmstúdió szakértő rendezőkkel és különösen hozzáértő irodalmi ' műveltséggel bíró szinkron-dramaturgokkal rendelkezik. A dramaturgiai munkákban végrehajtott ésszerűsítések tették lehetővé a gyártási idő csökkentését. A szinkronizált filmek soksok magyar nézővel szerettették meg, és főleg értették meg a külföldi filmeket. (Következő számunkban: kisfilm-gyártásunk.) (összeállította: MÁRKUSZ LÁSZLÓ) Népművészeti és természettudományi állandó kiállítás nyílt az egri V ármúzeumban IV. Filmgyártásunk nemzetközi sikerei Filmjeink nemcsak a magyar mozilátogató közönség tetszését nyerték el, hanem a külföldi szakemberek is értékelték filmművészetünket. A különböző fesztiválokon filmjeink beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az elmúlt években a következő filmjeink nyertek díjakat: 1949-ben a Mariánské-Lazne-i fesztiválon a „Talpalatnyi föld” című filmünk Munkadíjat nyert, 1950- ben Karlovy Vary-ban a „Sza- bóné” című a legjobb forgató- könyv díját nyerte, 1951-ben „Gyarmat a föld alatt” című film oklevelet, 1952-ben a ,,Tűzkeresztség” Munkadíjat, a „Semmelweis” a legjobb élet- rajz-film kitüntetést, az „Erkel” a legjobb zenei film címet, és 1956-ban a velencei filmfesztiválon „Kövek, várak, emberek” című filmünk az első díjat nyerte a folklor-fil- mek között. A „Szánkó” című kisfilmünk a II. díjat, a Szent György-díjat hozta el Velencéből. 1956- ban a Karlovy Vary-i filmfesztiválon az „Egy pikoló világos” és a „Szakadék” című filmünk megosztva nyerte el a fődíjat. 1957- ben a „Hannibál tanár úr” nyert első fődíjat, majd ugyancsak ebben az esztendőben a velencei filmfesztiválon a „Melyiket a kilenc közül” című filmünk II. díjat nyert. És most ebben az esztendőben a Karlovy Vary-ban megtartott filmfesztiválon a „Sóbálvány” című filmünkkel elhoztuk a III. fődíjat. Az államosítás után eltelt néhány év új helyzetet teremtett filmkereskedelmünkben is. Megindult egy igen aktív piac- kutatási tevékenység, amely kiterjedt a világ minden részére. Ennek eredményeként megnövekedett az import, de megnövekedett a magyar filmek elhelyezési lehetősége is. A fejlődést különösképpen az mutatja, hogy az olyan kapitalista országokban is tudtunk magyar filmeket elhelyezni, ahová 1953-ig nem sikerült. Jelenleg több mint 50 országgal tartunk fenn filmkereskedelmi kapcsolatot. A magyar filmek iránti érdeklődést bizonyítja az, hogy az elmúlt tíz év alatt több mint 550 esetben adtunk el filmet különböző országoknak. Míg 1948-ban csak 10 alkalommal adtunk el filmet, 1957-ben ez a szám már 73-ra emelkedett. A magyar filmek külföldi eredményeit bizonyítják azok a számok is, amelyek egy-egy film elhelyezését mutatják. A 10 esztendő alatt a „Talpalatnyi föld” című filmet adtuk él a legtöbb országnak, szám szerint 25 külföldi állam vásárolta meg ezt a filmet. Hasonló jó eredményt mutatnak a következő filmek is: a „Dérynét” 21, a „Rákóczi hadnagyát” 21, az „Erkel” című filmet 18, a „Körhintát” 17, az „Eleijeit” 16, a „Gyöngyvirágtól lombhutlásig” című filmünket 16, a „Ludas Matyit” 15 és a „Semmelweis” című filmünket 14 ország filmszínházaiban játsszák. .Szinkron í'ilm«rvarta»unk Filmjeink külföldi sikerei lehetővé tették, hogy mi is több országtól vásárolhassunk filmeket. A külföldi filmek nagy tömegű forgalmazása vetette fel a szinkronizálás problémáját. Filmművészetünk legfiatalabb ágának, a magyar szinkron filmgyártásnak megszületése egybeesik az államosítás évével. Tíz évvel ezelőtt, 1948- ban készült az első szinkronizált film. A legelső magyarul beszélő külföldi film a „Szovjet hősök hajója” volt, amelynek szinkron főszerepeit Fejér Tamás rendezésében Gáti József és Tapolczai Gyula alakították. Ezekben az időkben a Hunnia Filmstúdió rendezői (Fejér Tamás, Keleti Márton, Gertler Viktor, Szemes Mihály, Zátonyi Sándor) felváltva kíséri©ITT A „VIRÁG-SZŐNYEG!” Egy külföldi vegyigyár érdekes „szőnyeggel“ kedveskedett virágkedvelő vásárlóinak. Az erkélyek betonból készült mellvédjén, ahol a virágosládák elhelyezése nehézségekbe ütközne, elegendő ezeket a 6 mm vastag, szerves anyagból készült csíkokat leteríteni. A szőnyeg 30 különböző növény- magot, gyomir tószereket és több hónapra elegendő tápanyagokat tartalmaz. Gondos öntözés hatására a furcsa virágoskert hamarosan kihajt. tJ KŐFEJTŐ GÉP A moszkvai Sztrommasina- gyár SZM—543. jelzéssel új nagyteljesítményű kőfejtő gépet készít. A sínen futó, villanymotorokkal hajtott gép hatalmas „körfűrészei” vízszintes és függőleges irányban feldarabolják az építőkövet, és óránként 8 köbméter, egyforma nagyságú kőelemet termelnek. ÉBRESZTŐÓRA» SZÁLLODÁI TELEFON Egy nyugat-német cég gyártja az érdekes ébresztőórás szállodai telefonkészüléket. A készülékbe épített órát a szálloda központi órája vezérli. így minden vendég pontos időt mutató órát kap. A vendég maga állítja be az órán, hogy hány órakor keltse fel. Ez különösen a nagyforgalmú szállodákban előnyös, mert megszabadítja a szálloda dolgozóit és a vendégeket is a félreértésektől, bosszúságtól. Az óra csengetése egy emelő elfordításával elzárható. A készülék hátlapjából kényelmes fogantjai emelkedik ki, amellyel a készülék könnyen, törésveszély nélkül felemelhető és áthelyezhető, ÍRŐ- ÉS KÖNYVELŐGÉP Az idei Hanjiover-i vásár egyik érdekes újdonsága lesz a német Alpina-űügépgyár könnyű írógépe, amely egy emelő átfordításával könyvelőgéppé alakítható át. ÜJ SZOVJET OriAsgepkocsi A nagyszabású földmunkák gépesítésére a minszki gépKO- csigyár 40 tonnás billenőplatós tehergépkocsit készít. A „Mammut” jelzésű gépkocsi két vasúti kocsi teljes rakományát szállítja egyszerre. Szekrénye 65 fokos szögben dönthető, ürítéskor hidraulikus emelő nyomja fel. A hidraulikus emelő hengereibe fogaskerék szivattyú táplálja be az olajat A hegesztett kivitelű szekrény 23 köbméter földdel tölthető meg. 12 hengeres, vízhűtésű, 450 lóerős Diesel-motorja van. A hengerek V-elrendezésűek. A motor 38,8 literes. A kocsi önsúlya 35 tonna. Legnagyobb sebessége 30 kilométer óránként. HORDOZHATÓ TELEVÍZIÓS KAMERA Sportesemények helyszíni televíziós közvetítésekor a nehéz műszerkocsi nem követheti mindenhová a riportert. Ezen a problémán segít a legújabb hordozható televíziós felvevő kamera. A kézi felvevő kamerához tartozó, háton hordozható adókészülék, körülbelül másfél kilométer távolságra közvetíti a felvett műsort a televíziós kocsiig, ahonnan aztan továbbítják a nagyadóhoz. A készülék száraz elemekkel, 32 tranzisztorral és 42 germanium diódával működük 1958. október 1, szerdai 1833-ban született Jankó János .festőművész és rajzoló. 1928-ban kezdődött a Szovjetunió első ötéves terve. 1938. Megjelent a „Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának története.” 1949-ben alakult meg a Kínai Népköztársaság. Névnap C? Ne feledjük, csütörtökön: PETRA- 19 mázsás Átlagtermést várnak szőlőből a hatvani járás szőlőtermelői. Vannak azonban kiemelkedő eredmények egyik-másik termelőszövetkezetben, mint például Ecséden, Rózsaszentmárton- ban. Itt 25 mázsa fölött lesz az átlag. — 12 LITERES FEJÉSI ÁTLAGOT értek el a kerekharaszti Alkotmány Termelőszövetkezet tehenészei. Jó eredményeiket annak köszönhetik, hogy az állatok takarmány adagját nagy szakértelemmel állítják őszSK6- EGERCSEHI bánya fiatal mérnöke, Simon Sándor, KISZ vezetőségi tag, újításaival többszázezer forintot takarított meg a bányaüzemnek, s jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az egercsehi kiszisták 415 ezer forintot takarítottak meg ez évben. — 26 MAZSÄS átlagtermésre számítanak a gondos munka után az ecsédi Alkotmány Termelőszövetkezet szőlőjében. A hatvani járás területén ez a legjobb terméseredmény szőlőből.- FOLYAMATBAN van már a mátraderecskei új cserépgyár építése. A földmunkálatok elvégzésére eddig negyedmillió forintot fordítottak. — OKTOBER 15-ÉN ünnepélyes megnyitóval KISZ politikai kör kezdődik a rceski KISZ-szervezetnél.- EBBEN az évben Gyöngyösön magánerőből 45 új lakóház épült, részben OTP kölcsönnel. — HÉTFŐN ESTE 7 órai kezdettel ifjúsági nagygyűlést tartanak a recski bányász kultúrutthonban, ahol a tanács választás jelentőségét tárgyalják meg. SOKAN MONDJAK, hogy a statisztika. száraz tudomány, pedig mennyi minden van a száraz szán luk mögött, ha azokat figyelmeseóoen nézzük. Mert a számok beszélnek, bizonyítanak és agitálnak szocialista rendszerünk mellett. Hűen tükrözik, miként javul és lesz egyre jobb és szebb a munkásember élete. Érdemes nézegetni a számokat, mert olyan könnyen felejtjük a jót, s az egyre javuló életszínvonalat szinte természetesnek vesszük. Mint ahogy természetesnek vettük, hogy a 66 forintos vaj kilogrammonkénti ára 56 forint lett, s egy sor ruházati cikk árát leszállította kormányzatunk. Természetesnek vesszük, hogy gyermekeink ruháit olcsón tudjuk megszerezni, hogy egy fiúnadrágot 90 forintért kapunk az üzletben, pedig előállítási ára 130 forint, s a különbözetet az állam fizeti, hogy szépen öltözöttek legyenek gyermekeink. Természetesnek vesszük azt is, hogy nem kísért a munka- nélküliség réme, hogy ingyenes orvosi gyógykezelést, gyógyszereket kapunk, s még lehetne sorolni azt a sok természetbeni és egyéb juttatást, melyet a munkások és dolgoMINT VASÁRNAPI számunkban már közöltük, a Dobó István Vármúzeum szombaton délután nyitotta meg népművészeti és természettudományi állandó kiállítását. A kiállítás megnyitásán részt vett Lakatos László, a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi osztályvezetője, Nagy Sándor, a minisztérium gazdasági igazgatóságának vezetője, a Magyarországon vendégeskedő Joan Vladut, a Román Tudományos Akadémia néprajzi csoportjának a vezetője. A vidéki múzeumok részéről megjelentek Boros András Debrecenből, Komáromi József Miskolcról, Csallány Dezső Nyíregyházáról. A ívtúzeu- mok Központi Irodája részéről Wanger Sándorné tudományos munkatárs jelent meg. Eger város tanácsa v. b.-t dr. Rózsa Sándor v. b. titkár képviselte. A város közönsége megtöltötte a kiállítás termeit. Dr. Gunda Béla egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Főbizottságának elnöke megnyitó beszédében többi között a következőket mondotta: — Népi demokráciánk egyik legfontosabb célkitűzése a kultúra, a tudomány széleskörű támogatása, eredményeinek a szocializmus építésébe való beállítása és ezzel kapcsolatban a népművelés emelése. — A műveltség csak akkor tölti be társadalmi funkcióját, ha értékei és szépségei minél jobban bekerülnek a dolgozók életének vérkeringésébe. — Nincsen hazánkban, de kevés van az európai tájakon is ilyen múzeum, amelyik ilyen vonzóan, lüktetőén tárja elénk a dolgozó nép művészetét. — Számunkra azért is jelentős ez a múzeum, mert a hevesi föld rejtett szépségeinek megnyilatkozásairól szól. A tanácsok munkája és támogatása révén létrejött Egerben az ország legmodernebb múzeumi kiállítása, amelyet Bakó Ferenc, a múzeum igazgatója, Legányi Ferenc, és Reskovits Miklós töltött meg kiváló anyaggal. — Mindannyian vegyük szellemi birtokunkba ezt a kiállítást. Tekintsük Heves megye és Eger város egyik fontos kulturális intézményének. A TETSZÉSSEL fogadott megnyitó beszéd után szót kért Joan Vladut, az RT A csoportvezetője, alá román nyelvű felszólalását az alábbi magyar üdvözléssel fejezte be: zó parasztok kapnak a felszabadulás óta. Ezek a tények, melyek országos méretekben jellemzői a munkások életszínvonalának. de itt Gyöngyösön is s< >k jelét találhatjuk egyre szépülő életünknek — a számokat nézve. Azt szeretném az adatok tükrében megmutatni, menynyit haladtunk előre a tanácstagok aktív közreműködésével, az 1954-as választások óta. FELÉPÜLT MINTEGY négy és félmillió forintos költséggel az új kenyérgyár. Befejezés felé közeledik a korszerű vágóhíd építése, amely 15 millió forintba kerül. Több mint egymillió forinton megépítették és üzembe helyezték a százszemélyes napközi otthont, 30 000 forintot költöttek az általános iskolák berendezéseinek fejlesztésére, zeneiskolát, múzeumot kapott a város, a gyöngyösiek nem kis örömére. Az elmúlt évben 500 000 forintos költséggel több kilométer hosszúságban növelték a járdák hosszát, s ez évben is közel 300 000 forintot költenek erre a célra. Több százezer forintos értékben bővült a vízvezetékhálózat, 400 új lakást építettek a déli városrészen, több mint ötmillió forintos költséggel. Több millió forintos beru— Engedjék meg kedves elvtársaim és szeretett kollégáim, hogy kifejezésre juttassam eddigi nagyszerű eredményeik láttán legteljesebb elismerésünket és további sikereket kívánjak abban a nagyszerű munkában, amelyet a magyar muzeológia területén kedves magyar kollégáink folytatnak a kultúra és a tudomány felvirágoztatása érdekében, a testvéri Magyar Nép- köztársaságban. A kiállítás anyaga művészi környezetben tárul a látogató elé. Rejtett neonvilágítás, a szekrények megoldása, a nép- művészeti tárgyak elhelyezése nagyon jó benyomást kelt a nézőkben. A kiállítás tárgyai mellett magyarázó szöveg vezeti az érdeklődők figyelmét. Bakó Ferenc igazgató elmondja nagy elfoglaltsága közben is, hogy a Művelődés- ügyi Minisztérium jelentős anyagi támogatása, a megyei tanács és a városi tanács anyagi pártolása tette lehetővé a kitűnő kiállítás megrendezését. Eger város közönsége külön örömmel nyugtázza azt a tényt, hogy a kiállítás népművészeti anyagát Bakó Ferenc, múzeumi igazgató gyűjtötte össze évek fáradságos munkájával, a természettudományi kiállítás pedig két egri gyűjtőnek, Legányi Ferencnek és Reskovits Miklósnak évtizedes, lankadatlan szorgalmát tetőzi a nyilvánosság és a tudományos élet elismerésével. Mindhárman Eger szülöttei. Tárgyszó retetük és eredményeik azonban közkinccsé válnak, mert az Egerbe jövő turisták és kirándulók magukkal viszik a múzeumban látottak benyomásait. Az idén kétszázezer látogatója volt a Dobó István Vármúzeumnak. Diákok és felnőttek egyaránt gazdagabban távozhattak a múzeum falai közül, hiszen a képtár, a most megnyitott kiállítás nem utolsósorban a kazamáták, sokaknak életreszóló élményt jelentenek. JÓLESŐ ÉRZÉSSEL vette tudomásul Eger város közönsége, hogy a tudományos és művészet terű hatén ismét gyarapodott a város. Ismét egy újabb tanúbizonyság amellett, hogy a népi demokrácia komoly áldozatokat hoz a kultúra érdekében; de nem öncélú. mert azt akarja, hogy a tudomány és művészet minden vívmánya a népé, a dolgozóké legyen. (/. a.) házást kaptak a város területén levő minisztériumi vállalatok is, s még nagyon sok létesítményről kellene beszélni, hogy teljes legyen a felsorolás. A jövő tervei is biztatóak. A Budai Nagy Antal téren mar megkezdték egy nyolctantermes iskola építkezéseit. A Minisztertanács visszajuttatta a városi tanácsnak a SZÖ- VOSZ iskola épületét, s ebben nyer elhelyezést az I. számú általános iskola napközi otthona, a Mezőgazdasági Technikum és a két középiskola diákotthona. Több százezer forintos költséggel helyreállítják a Dimitrov kastély megrongálódott külső homlokzatát, a jövő évben sorra kerül az autóbusz- megálló építése, állami és társadalmi hozzájárulással épül a szakszervezeti székház, újabb kilométerekkel növelik a járdák és a csatornahálózat hosszát. Ezenkívül még nagyon sok más — közvetlen a lakosság életét szebbé tevő létesítménnyel gazdagodik városunlr sunk. EZEK MIND TÉNYÉK. vagy azzá lesznek, s ha nem is dicsekszünk velük, — bár joggal tehetnénk, minket igazolna, — s azt bizonyítja hogy ebben a társadalomban bizakodással lehet nézni a jövőbe minden •nnnkásembemek. Molnár Géza Gyöngyös város fejlődése a számok tükrében
