Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-31 / 239. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! < Kedd, ms. április 3. ja»fSSSF VÁLASZT A VIDÉK f ■ ■ * • - iiip AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI IANACS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 239. szám ÄRA: 50 FILLÉR 1958. október 31., péntek A pé'cfamufatás ereje A szocializmus építése — gazdasági terveink megva­lósítása, az emberek gon­dolkozását átformá'ó kul- túrforradalom véghezvitele — rendkívül bonyolult és sokrétű feladat. Nagy mun­kát kíván mindenkitől, aki részt vállal, részt vesz ben­ne. A célkitűzések önma­gukban is ösztönzöek. Vi­lágos dolog: ha a mun­kás, a paraszt, az é'telmi- ségi dolgozó látja, hogy a munkájával elért eredmé­nyek, amennyiben az ál­talános előrehaladást szol­gálják, úgy kedvezően hat­nak egyéni életére is, fo­kozott tevékenységre ser­kent, önmaga is törekszik, hogy produktumát az adott munkaterületen növelje. ösztönző célkitűzések — ez az egyik oldal, egyszers­mind elengedhetetlen fel­tétele is az újat formáló építő munkának. De csak az egyik elengedhetetlen feltétele. A másik — ter­mészetesen amellett, hogy van még néhány, de most csak erről az egyről essen szó — a példamutatás a feladatok megvalósításá­ban. A példamutatásban nagy mozgósító és előrelendítő erő van ■— s ehhez mind történelmünkből, mind a hétköznapi életből bőven említhetnénk adalékokat. Amikor a párt és a kor­mány takarékossági felhí­vása elhangzott, megyénk üzemeiben itt is, ott is szü­lettek jo kezdeményezések. A megszületett kezdemé­nyezések önmagukban még nem lettek volna elegen­dők, — meg is kellett vol­na azokat valósítani. És siker ott volt, ahol nem volt hiány a példamutatás­ban. Így tudtak és tudnak a Mátravidéki Erőmű fia­taljai — elsősorban a pél­damutató kiszisták — több mint másfélmilliős megta­karítást felmutatni. De a kommunisták és velük együtt a legkiválóbb pár- tonkívüli munkások pél­damutató áldozatvállalása tette lehetővé a Mátravi­déki Fémművekben azt, hogy egy több mint há­romszázezer forint értékű készáru mennyiséget — behozva a lemaradást — határidőre le tudtak szállí­tani. Hozzunk példákat a mezőgazdaságból is? Az a majd ezer egyéni gazda, aki az idén lépett be a me­gye termelőszövetkezeteibe, vajon nem azért határoz­ta-e el magát erre, mert a közös gazdálkodás jó pél­dáit látta? De beszéljünk az idei községiéi1 esztési tervek megvalósításáról: hogyan lehetett volna nagyértékű társadalmi munkafelajánlásokat biz­tosítani egy-egy nagyobb létesítmény — kultúrház, iskola, út — építéséhez, ha nem lettek volna példa­mutató emberek. Példát mutatni az építő­munkában — de ugyanígy a magánéletben is — nem utolsósorban öntudat kér­dése. Abban, hogy valaki önmaga helytállásával, magatartásával magával tudja ragadni a többieket, társait, ahhoz az kell, hogy világosan lássa: milyen célt szolgált az a munka. A példamutató munkás fe­lelősséget is vállal magára — nagyobb és előremutató tetteket vállal, s ez soha sem maradt, nem is marad dicséret, elismerés nélkül. Megjavul Pély vízellátása Pélyen a közeljövőben feje­zik be a kutak felújításának munkálatait. Államunk 116000 forintot költött arra, hogy a község dolgozóinak ivóvízellá­tása megjavuljon. Október 27- vel 104 000 foa-int értékű mun­kát már elvégeztek, s a hó­nap végére az Egri Gyógyfür­dő Vállalat befejezi a még hátralevő egy kút felújítását. A Kossuth utcában levő és az akolháti kutat — míg a la­boratóriumi vizsgálat nem tör­ténik meg —• javítani nem tudják. MA: AZ IFJÚSÁGÉ a sző ★ Tóth József: A PART EGYSÉGE. SZILÁRDSÁGA — JÖVŐNK FELTÉTELE ★ Scheffer Géza: A TERMELŐSZÖVETKEZETI VEZETŐK ÉS TAGOK SZAKMAI TOVÁBB­KÉPZÉSÉRŐL ★ Sugár István: AZ 1901-ES VÁLASZTÁS ★ KÜLPOLITIKAI JELENTÉSEK ★ HÍREK — SPORT A lakásgond enyhítésére A lakásgond — nem kis gond, nemcsak a megyében, hanem orszászerte. Háromeves tervünk — és majd az azt kö­vető új ötéves terv — nagy összegeket fordít lakásépítke­zésekre. Az állami erőből épí­tett házak mellett a kormány sok-sok millió forinttal támo­gatja — az OTP-n keresztül — a lakást építeni szándéko­zókat. Ebben az évben a megyében 71 lakást építettek állami erő-; bői, amelyekbe már be is; költöztek. Magánerőből, de elsősorban a kislakásépítési akció kereté­ben összesen 688 lakás épült : ebben az évben a megyében. ! Az építkezések még most is folyamatban vannak. így pél­dául Hatvanban — mint i ahogy már lapunkban be is számoltunk erről — 34 lakás < épül, melyeket a jövő év má- ; jusában adnak át. Növekvő termelékenység a megye üzeme ben Megyénk üzemeiben — a hároméves terv előírásainak megfelelően — jelentősen ja­vult a termelékenység. Üze­meink dolgozói az egy ipari munkásra jutó ter­melési tervet 102.3 száza­lékra teljesítették ez év első kilenc hónapjában. Ez a szám öt százalékkal magasabb, mint amennyi az elmúlt esz­tendő azonos időszakában volt. Az ipari munkáslétszám egyébként 407 fővel — azaz 2,2 százalékkal — növekedett eb­ben az évben. IVetsyedéYonként közös . megbeszélések: zajlanak le az Egri Lakatos- árugyár vezetői, szakmesterei és a gyár ipari tanulóinak szü­lei között. Rendszeressé vált, hogy a gyár vezetői időszakon­ként, negyedévenként meg­hívják az ipari tanulók szüleit megbeszélésre, és ott' elmond­ják. hogy miként viselkednek a fiatalok az üzemben, milyen irányban érvényesüljön a szü­lői nevelés. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy igen eredmé­nyesek ezek a közös megbe­szélések. **;* ’III *»• '.'<•*» a ÄÖKvttv^.'.v.v •• iV.^v.v.v.-.ir.y^wi.-oi.vjaSBSK Nőgyűlés az Erőműben A Mátravidéki Erőmű Nő­tanácsa a múlt hét végén gyű­lést tartott a kultúrteremben, ahol több mint 100 nő jelent meg. A gyűlés részvevői meg­hallgatták a nemzetközi hely­zetről szóló beszámolót és fog­lalkoztak a nők legfontosabb feladataival, többek között az ifjúság helyes nevelésével is. Ezen a Nőtanács-gyűlésen el­határozták, hogy varrótanfo- lyamot szerveznek a nők mun­káiénak megkönnyítésére. A tanfolyam szervezése folya­matban van. Kastélyból — Iskola Nagykökényesen a volt Bávó Mihályné kastélyt 200 ezer fo­rintos költséggel átalakították. A kastélyból négytantermes is­kolát és egy szolgálati lakást létesítettek. A műszaki átvételt a hatvani járás műszaki osz­tálya október 31-én végzi. „Cicáznak a szép csendőrtoliak, mosolyognak és szavatolnak, — megírják, ki lesz a követ, • hisz „nyíltan" dönt, ki ezer éve ; magával kötve, mint a kéve ; sunyit, vagy parancsot követ.” / ’ (József Attila) AA^VSAAAAAAAA(^AAAAAAAAAAAAAAAAA(SAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^SAAAAAAAA^VVNAAAAAAAAAAAAA/V^ fl budapesti dolgozók kegyelettel emlékeztek meg az 1956. október 30-i ellenforradalmi íámadás mártírjairól 1956. október 30-án, az ellen­forradalmi banditák megtá­madták a budapesti pártbizott­ság székházát. A támadók el­leni harcban hősi halált halt Mező Imre. a budapesti párt- bizottság titkára, több párt­munkás és a karhatalom egy­szerű harcosai, munkás- és pa- rasztfiatalok. A mártírokról csütörtökön kegyelettel emlékezett meg a főváros népe. A Kerepesi úti temetőben az MSZMP buda­pesti pártbizottsága. Marosán György, Borka Attila és Cct- kész Józsefné vezetésével meg­koszorúzták Mező Imre sírját. A budapesti pártbizottság székházánál, ahol márvány Országszerte IrodalomtSrtóneti Mint már megírtuk: orszá­gos jelentőségű kulturális ese­mény színhelye lesz Eger no­vember 1-én és másodikén. A Magyar Irodalomtörténeti Tár­saság — a Megyei Tanács mű­velődési osztálya, a TIT. vala­mint a Népújság szerkesztősé­ge közreműködésével — szombaton és vasárnap tartja vándorgyűlését az egri Peda­gógiai Főiskolán. Az esemény valóban orszá­gos jelentőségű — ezt mutatja az a nagy érdeklődés, amely a vándorgyűlés iránt országszer­te megnyilvánul. A vándor­gyűlésre eredetileg mintegy 15 — nagyrészt budapesti — tu­dóst és kutatót szándékoztak úgymond: hivatalból meghívni, de az érdeklődés olyan nagy, nagy az órdehlódós a Magyar Társaság egri vándorgyűlése iránt hogy a korábbi tervet meg kellett változtatni. Több egye­temi tanár jelentette be rész­vételét a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemről, ugyanígy a pécsi Pedagógiai Főiskoláról és még Szegedről is. Többen érkeznek Buda­pestről. A vándorgyűlés előkészüle­tei során változások történtek a korábban kiadott program­ban is. A program szerint József Farkas tudományos kutató, az irodalom tudományok kandidá­tusa, szombaton délután négy órakor tartotta volna meg elő­adását a Magyar Tanácsköz­társaság irodalmáról és más­nap. november 2-án — dél­előtt került volna sor Tolnay Gábor egyetemi tanár, a Ma­gyar Tudományos Akadémia levelező tagjának bevezető előadása után a „népi” írók kérdésének vitájára. A válto­zás szerint e két előadás, illet­ve vita időnontía felcserélődik — a „népi” írók vitája szom­bat délutánra, a Magyar Ta­nácsköztársaság irodalmáról szóló előadás pedig vasárnap délelőttre kerül. A vándorgyűlés keretében vasárnap délután három óra­kor nyílik meg a megyei könyvtárban a Krúdy Gyula emlékkiállítás. A kiállítás — amely a nagy magyar író éle­tét. tevékenységét és munkás­ságát mutatja be. s amelyen Krúdy Zsuzsa tart megnyitó beszédet — előkészületei is megkezdődtek. emléktábla hirdeti a párt, a munkáshatalom hősi halált halt harcosainak emlékét, a reggeli óráktól a fővárosi dolgozók százai és százai gyülekeztek, hogy virágcsokrokkal, koszo­rúkkal róják le kegyeletüket a mártírok előtt. Eljöttek a bu­dapesti üzemek, vállalatok, in­tézmények dolgozói, csakúgy, mint a fiatalok, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, az úttörők küldöttei. A déli órákban a pártszék­ház bejáratát már elborította a virágok, koszorúk erdeje. Feilődik a megye lermslösz'Svetkezeii mozgalma Azok a megyebeli termelő- szövetkezetek, amelyek ebben az évben is jól gazdálkodtál-: és szép eredményeket értek el a mezőgazdasági termelés­ben — vonzó példaként áll­nak mindenütt az egyéni gaz­dák előtt. Ez a vonzódás ak­kor termi meg gyümölcsét, amikor az egyéni gazdák el­határozzák, hogy maguk is tagjai lesznek valamelyik ter­melőszövetkezetnek, vagy pe­dig maguk is új termelőszö­vetkezetet alakítanak. Me­gyénkben az év eleje óta négy új termelőszövetkezet alakult meg, s kezdte meg a közös gazdálkodást. Számosán léptek be a me­gye jól gazdálkodó termelő­szövetkezeteibe is. A megye termelőszövetkezeti tagjainak száma ebben az évben csak­nem félezerrel szaporodott Ezzel együtt a közösen mü­veit terület 2400 katasztrális holddal lett nagyobb, mint az elmúlt év azonos időszakában volt. A legutóbb összesített ada­tok szerint megyénkben jelen­leg 104 termelőszövetkeze' működik, 4451 taggal, A kö­zösen művelt födterület 36 700 katasztrális hold. XT — HERÉDEN négy kutat újítottak fel 1500 forintos kútfejlesztési hitelből, s ezenkívül egy áj kutat is ástak, 5000 forintért, a Gá­zos! határban. I Atkáron meséli a Micsu­rin Termelőszövetkezet el­nöke, Virág Gergely: „Be­szélhet akárki, akármit, hogy vannak ilyen, olyan szegény emberek. Hát nin­csenek. Nézze meg akárki, egy-egy piaci napon a mi községünket. Lát ott min­dent: eladni valót is de jó pénzű vásárlókat is. De ez már megszokott kép Ha­nem az egyáltalán nem — és most jól figyeljenek —, hogy ezek a mihaszna, ki tudja, hányszor figyelmez­tetett ..hivatásos” koldusok is autóbuszon érkeznek ide Felszállnak valahol, odave­tik a viteldijat a kalauz­nak, aztán leszáHnak <*» siránkozásaikkal. szegény­ségükkel olyan sajnálko­zásra késztetik az embere­ket, hogy teli is lesz a ka­lapjuk. .. Utazó koldulok. Autóbuszon Hát mondja valaki, hogy vannak sze­gény emberek! (-r) Mi««* V»«aa 3 1>S*r *!** «*M sw NsaWiil öaavk 1» 3ti W» • páriiMj JlftJT«« I »«*♦.♦« ; 6j«wr Mil»«® »#J*aJK Alloa»*« fe*s «fft rí dijakat; r,<w &rfc> lat « Mi ralaih- l«aae < Ural, ft ksdoaaa kortMNtk Sjtombi rote* a ajsijriri Jatasodd t»a *«« rite kitjffcó*; X % l tH-»*Aii i bMjri vt- rr«s»» «Atyro« mHSk » v&Maj m 3«itf *' S«5sf*< Ardakotg tettj ten »Ar »to mAUWaA 4 Mil.

Next

/
Oldalképek
Tartalom