Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)
1958-10-23 / 232. szám
n 1958. október 23., csütörtök &IPCJSA6 I Az élet azokat igazolta, akik a két tsz egyesülését akarták SOHA SEM GONDOLTAM volna, hogy ilyen szomorkás, esőre hajló napokon is kedve van a szüretelőknek énekelni, még akkor is, ha időnként meg-megnyílnak az ég csatornái, s egy kis , esőt permeteznek a hajladozó emberek nyakába. De így van — magam győződtem meg erről a gyöngyösi Új Élet Termelőszövetvetkezet szőlőjében, ahová az elnök után kaptattunk fel a domboldalon. Amint később hallottam tőle a szövetkezist- ről, abból rájöttem, igazán meg van a magyarázata, hogy ilyen puszi,íthatatlanul jó kedvük van a szüretelőknek, hiszen nem mindenütt szüretelnek 55 mázsa szőlőt egy-egy holdról. Mert náluk ennyi az átlag, ami azt jelenti, hogy volt rosszabb is, ami csak negyven-negyvenöt mázsát adott, de volt olyan is, ahol elértté a nyolcvan mázsát. És tévedés ne essék, nem direkt- termő szőlőkről van szó, ilyen a szövetkezetben nincs. Persze, jó kedvre ad okot ebben a szövetkezetben más is. Igazán jól sikerült, pedig sok kétellyel a szívükben indultak neki. Tavasszal ugyanis egyesült a két gyöngyösi tsz. Mind a kettő kicsi, sok gonddal küszködő csoport volt. az egyikben ráadásul a munka- fegyelemmel is igen sok baj volt. Sokat tanakodtak, míg eldöntötték, összetársulnak, több ember, nagyobb darab földdel hamarább boldogul. Azóta majd egy esztendő telt el, s az élet azokat igazolta, akik az egyesülés mellett kardoskodtak. az emberek | HAMAR ELTCNT nél többet kaphassanak. Most már részben bebizonyosodott, érdemes volt úgy végezni. A határozat egyik pontja előírja, hogy amelyik szövetkezetben holdanként egy mázsánál több műtrágyát használnak fel, ott a műtrágya fajtájának megfelelően 25—50 százalékos engedményt kell adni. ebben a szövetkezetben a szántóföldön 150, a szőlőben 200 mázsa műtrágyát használtak fel holdanként. Ai eredmény: közel 20 ezer forint kedvezmény, s ugyanakkor 55 mázsás átlagtermés a szőlőben, 32 mázsás a kukoricában, 150 mázsás a nyári rózsaburgonyában. S jóval több az egyéniekénél a többi terményből is. így, noha igazán nem volt kedvező az időjárás, a tervezett 54 forintos munkaegység helyett előreláthatóan 60 forintot osztanak. Jelentős segítséget adott az is, hogy holdanként több mint három normálhold gépimunkára kötöttek szerződést a gépállomással, ez újabb 20 ezer forintnyi kedvezmény, s ugyanakkor ez is nagyban hozzájárult a terméseredmények növeléséhez. mányt, de van két darálójuk, — 300 mázsa takarmányra számítanak innen —, s nem osztanak a közösen termelt abraktakarmányból. Fejlődött a szövetkezeti vagyon is. összesen meghaladja már a milliót, s ebből mintegy 80 ezer forintos beruházás az idén saját erőből történt. Összeszoktak, nevelődtek a tagok is. Mikor egyesült a két szövetkezet, még elég sokszor került napirendre, hogy egy- egy tag ivott és részegen ment, vagy nem is ment munkába. Munkaegységlevonással büntették az ilyen eseteket, s most elértek oda, hogy szüret idején, amikor tényleg ott a mur- ci, alig-alig akadt részeg ember — az is este iszik, a napi munka után. A munkafegyelem javulására és a munkában való jobb részvételre elég egy adat: a nők 150, a férfiak 300 munkaegységet teljesítettek átlagosan. SZÍVESEN beszélnek AZ Al,LATTENYÉSZTÉS fejlesztése is sokat jelent. 25 darabra akarják emelni a fejős tehenek számát — 200 hold szántójuk van —, s a nemrég vásárolt 5 anyakoca szaporulatából évente 80—100 sertést akarnak meghizlalni. Reális terv. Igaz, hogy a földjük nem termi meg a szükséges takaraz Űj Élet Tsz-ben a jövő tervekről is. Földterületük elég kicsi, de a termésátlagot ezen is lehet növelni, s ők akarják is. Ennek érdekében elhatározták, hogy jövőre a szántó- földön 200, a szőlőben 300 kg. műtrágyát használnak fel holdanként, emellett most vásárolnak 1000 mázsa szervestrágyát. Dolgoznak, terveznek, évről évre többet akarnak. És így is van ez rendjén. D. R. Közös állatállományt létesítettek között az, hogy ki melyik szövetkezetből jött, a Kossuth- beliek nem vetették a Dózsá- sok szemére, hogy az menynyivel rosszabb csoport volt, s a Dózsások sem érezhették magukat háttérbe szorítva. Közösen, összeszokva végezték a munkát - melynek egyik gyümölcse az 55 mázsás átlag a szőlőben. A jő eredménynek azért más titka is van. s ezt nem is tagadják el a szövetkezetben. Az egyesüléssel egyidőben született egy kormányhatározat, a szövetkezetek megsegítésére, melynek lényege: olyan mértékben segíteni a szövetkezeteket, amilyen mértékben javul a munka, a fegyelem, a modern nagyüzemi módszerek alkalmazása. Az új szövetkezet vezetői sokszor tanulmányoz- gatták a határozatot s úgy végezték a munkát is, hogy mini. A KÁPOLNÁI kerületben sem mert a nép elsöprő ellenzéki hangulata alatt a szabadelvű kormánypárt jelöltet állítani, így tehát az egyesült ellenzék képviselőjelöltje egyhangúan lett megválasztva. A PÉTERVÁSARI választó- kerületben is gróf Keglevich Gyula próbálkozott kormány- párti programmal agitációt kezdeni, azonban Károlyi Mihállyal, akinek politikai csillaga akkor kezdett emelkedni, fel sem vehette a versenyt. Az elsöprő erejű ellenzéki hangulat hatása alatt, mint a lapok írták: „önként átengedte a teret” Károlyi Mihálynak, aki programbeszédében bátran kijelentette: a történelem arra tanít minket, hogy azok a férfiak vitték nemzetünket és az egész emberiséget a haladás felé, akik az ideális célért ragyogó tisztaságú fegyverekkel mentek a csatába... visz- szapillantás nélkül kell a ha.rc- ba menni és ha kell, életet is feláldozni.” Károlyi Mihály követelte az igazságtalan választási rendszer megváltoztatását, a választási jog kiterjesztését és Ausztriával szemben önálló vámterület létesítését. Érdekes beszédéből érdemes idézni a következő, érdeklődésre nyilván számot tartó részletet is: „A szövetkezeti mozgalmat támogatni óhajtom azért, mert a szövetkezés a kisembernek nemcsak hasznot biztosit, hanem olyan erkölcsi •rőt és értelmi előnyt szerez, A termelőszövetkezetekben éppen úgy, mint az egyéni gazdálkodóknál is, az állattenyésztés jelenti évközben a jövedelmet. Ezen túlmenően, csak ott lehet a növénytermesztésben is nagyobb eredményre számítani, ahol az állattenyésztés megfelelő meny- nyiségű trágyát biztosít a talajerő visszapótlásához. Ezt egyre jobban felismerik a szövetkezetiek is, és alig akad már olyan termelőszövetkezet, ahol ne tették volna meg az első lépést a Közös állattenyésztés megteremtésére. Ebben az évben többek között a nagyrédei Kossuth, a gyom gyösoroszj Február 24 és a gyöngyössolymosi Uj Élet Termelőszövetkezetben létesítettek közös állatállományt. 18 százalékkal nőtt a taglétszám a gyöngyösi járás tsz-eiben Ebben az évben a termelő- szövetkezetek nemcsak gazdaságilag erősödtek meg, általában, hanem a jó munkát látva, több egyénileg dolgozó paraszt kérte felvételét a szövetkezetekbe, vagy többen léptek vissza a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A gyöngyösi járásban az elmúlt évi zárszámadás óta a taglétszám 18, a földterület pedig 17 százalékkal nőtt, a termelőszövetkezetekben. Zárszámadás előtt rP ermelöszövetkezeteink 1 túlnyomó többsége befejezte az őszi betakarítási munkákat és elvetette az őszi gabonaféléket. Ezekben a termelőszövetkezetekben lehetővé vált, hogy hozzákezdjenek a gazdasági év eredményeinek számbavételéhez. Az idei zárszámadás a termelőszövetkezetek többségében érezhetően tükrözi az egész országot ért elemi csapásokat. Az árvíz, az aszály, a kedvezőtlen időjárás következményei komoly károkat okoztak nemcsak az egyénileg dolgozó parasztok, de a termelőszövetkezeti gazdaságok termelésében is. Áronban a megye mezőgazdasági termeléséről eddig összesített adatok alapján az elemi csapásokkal terhelt gazdasági évben is 15— 30 százalékkal magasabb terméseredményeket értek el a termelőszövetkezeti gazdaságok, mint az egyénileg, kisüzemi módszerekkel termelő gazdaságok. Búzából 220 kilogrammal, árpából 170 kilogrammal több termett a tsz- ekben holdanként, mint az egyénileg gazdálkodóknál. Említésre méltó terméseredményt ért el a boconádi Petőfi Tsz, ahol őszi árpából 21,6 mázsás, a füzesabonyi Petőfi Tsz, ahol búzából 14 mázsás átlagot értrak el. Szemmel láthatóan több termést takarítanak be kukoricából, cukorrépából, burgonyából is a tsz- ek, mint az egyéniek, A közös munkából származó nagyobb jövedelem természetesen megnöveli az egyes tagok részesedését is. Ez évben a készpénzrészesedés mintegy 70 százalékkal magasabb lesz, mint az előző évben volt. A készipénzjövedelejn növekedését elősegítette az állami felvásárlás fejlettsége, melynek eredményeként jelentős ösz- szegek áramlottak a szövetkezetekbe. Növelte a termelő- szövetkezetek pénzjövedelmét a segédüzemekből és az állattenyésztés, valamint az állathizlalásból származó haszon is. Termény- és termékfeleslegeiket termelőszövetkezeteink az állami felvásárló szerveknek adták és adják át. így a meny- nyiségi és növényi felárak is jelentősen növelik a,jövedelmet. Zárszámadáskor ügyelni kell arra, hogy az egyéni részesedés a józanság határain belül történjék, s ne valami gondatlan pocsékolás, a közös vagyon szétforgácsolása legyen az irányadó. Részesedésre nemcsak az idén van szükség, hanem jövőre is. Ha nem gondoskodunk a következő gazdasági év jó megalapozottságáról, hiába csinálunk szép SUGAR ISTVÁN: Az 1905-ös választás amely őt képesíti arra, hogy megküzdjön azokkal, akik gyengeségét ki akarják használni!” A GYÖNGYÖSPATAI kerületben a mameluk Biró Lajos gyöngyöshalászi földbirtokos mérte össze erejét az ellenzéki Csépányi hatvani ügyvéddel. A hangulat oly fokban nyilatkozott meg a Tisza-párt ellen, hogy „a császár Icatonái megvédték a király egyik emberét a nép dühe ellen, mert a királyi úr túlságosan exponálta magát a kormánypárt érdekében”. A kormány Egri Újságja nem átallotta azt írni, hogy a Habsburg-barát jelölt . „... véleménynyilvánítását utcai csőcselék botrányokkal igyekeznek megakadályozni”. E kijelentés tehát az 1848-as alapokon álló ellenzéket egyszerűen a „csőcselék”, nem éppen megtisztelő kifejezésével illette. Közvetlenül a választások előtt Biró jobbnak látta — a nagy népszerűtlenség hatása alatt — visszalépni. Helyét Borhy György foglalta nyomban el, akinek kortesei azon fogással éltek, hogy jelöltjüket „függetlenségi”-nek, azaz 48-as alapokon állónak hirdették: De ez a nem éppen korrekt akció is csak addig tartott, míg az ellenzék le nem leplezte az egyszerű és vásári kortesfogást. A választáson azután a kormány jelöltje 350 szavazatával szemben, az ellenzék 1141 voksol kapott, ami óriási vereség volt Tisza Ist- vánék részére. MEGEMLÍTJÜK, hogy a poroszlói kerületben is ellenzéki jelölt győzött. A kormány — mint már az eddigiekből is kitűnik — latba- vetette minden erejét az ellenzéki megnyilvánulások letiprá- sára. Folyt a pénzelés, a megvesztegetés, amire már a nagyfü- gedi kerület esetében is utaltunk. Ezzel kapcsolatban érdemes lesz elmondanunk egy esetet: A kormánypárti kortes beállított egy gazdához, hogy megnyerje szavazatát. A feleségét találta csak otthon, aki előtt kifejtette, hogy az ellenzéki jelöltre való voksolásért nem kap semmit, míg a kormánypárti szavazatért „egy ropogós bankó” üti a markát a gazdának, min egy kis disznót vásárolhat. A menyecske dühbe jött és kidobta a kormány- párti kortest, mondván, a múlt szavazás alkalmával a férje ugyan megkapta a kisdisznóra való pénzt, aki azt elkocsmáz- van, úgy jött haza, mint egy nagydisznó. A legtöbb helyen azért tűzték ki péntekre a választás napját, hogy a zsidó vallású polgárok ne választhassanak, mert a távoli községekből nem tudtak kellő időben hazatérni, hogy vallási kötelezettségeiknek eleget tegyenek. GYÖNGYÖSÖN Serényi gróf, hogy a hangulatot növelje maga mellett, 50 hajadon szűz leányzót „bérelt fel egy forintért”, akik ilyenformán csináltak volna neki propagandát, A leányok „utóbb nagyon megbánták, azt mondják: 100 pengőért sem vették volna fel azt a csúfságot és piszkolódást, amiben részük volt”. Igen jellemző, hogy a gróf úr a felbérelt 50 leány egyforintos bérét elfelejtette kifizetni, mire azok beperelték-és így pattant tervet, nem fogjuk tudni megvalósítani. A jövő sikereinek forrása a gondos zárszámadás, a mindenre kiterjedő jövedelemelosztás. Az elmúlt évek tapasztalatai világosan mutatták, hogy ahol zárszámadáskor könnyű kézzel bántak a takarmánnyal, ott télen és tavasszal nehézségek támadtak az állattenyésztésben. Végeredményben ez a ténykedés a következő zárszámadáskor bosz- szulja meg magát. Egyik fontos célkitűzés tehát az legyen a termelőszövetkezeteinkben, hogy megnöveljék az oszthatatlan szövetkezeti alapot, mert a tagság jóléte — tartós jóléte — csak ennek alapján növekedhet tovább. Ennek a céhrak érdekében minden szövetkezetben biztosítani kell a közös állatállomány bőséges takarmány- ellátását, sőt nemcsak a meglévő állatállomány számára kell gondoskodni elegendő takarmányról, hanem figyelembe kell venni az állatállomány számszerű fejlesztését is. A jövő évi készpénzrészesedés növelésének nagyon jó módszere az, ha már most — de később is — minél több sertésre hizlalási szerződést kötnek és a bőséges kukorica- termést hasznosan értékesítik termelőszövetkezeteink. Termelőszövetkezeteink nagyon helyesen cselekszenek akkor, ha a közös jövedelem egy részét beruházási alapba helyezik. A belső megerősödés és szakadatlan fejlődés érdekében nélkülözhetetlenek a beruházások, az építkezések. Etéren arra kell törekedni, hogy a beruházások megvalósítása mindinkább a szövetkezetek saját erejéből váljon lehetővé. A beruházási terveket termelőszövetkezeteink már elkészítették, de érdemes még egyszer megvizsgálni nincs-e szükség a tsz-ne!: újabb felszerelésre, tatarozásra, istállóbővítésre. Ezeknek az újabb beruházásoknak pénzügyi lebonyolításához a zárszámadás készítésekor kell megteremteni a pénzbeli tartalékot. Államunk bankjai, vállalatai jelentősen segítik a termelőszövetkezeteket, Ha gazdálkodásukban átmeneti támogatásra van szükségük különböző lejáratú hitelt is kaphatnak. A zárszámadás alkalmával az esedékes tartozásokat ki kell fizetni. Ez természetes. Mégis akadnak szövetkezetek, amelyek ezt nem tartják természetes kötelességüknek. A zárszámadáskor minden termelőszövetkezetünk rendezze esedékes tartozásait. Fizessék kj hátralékos adókötelezettséki a nagy titok. Az ellenzék Serényi grófnak: Gyöngyösre való bevonulása! alkalmával „tüntető körmenetet” akart rendezni. A polgár- mester engedélyezte is-a fel-, vonulást, azonban „az alispán! — igen helyesen — táviratilag' visszavonta az engedélyt — írták a kormánypártiak, s ezzel; a bizonyosan elkerülhetetlenül; bekövetkező összetűzést elhárította”. A szabadelvű kor-; mánypárt zászlóbontása tehát! Gyöngyösön „zavartalanul és: impozánsan folyt le”. Úgy! hisszük, hogy a választás előtti' terrorhangulatot mi sem jellemzi jobban, mint e hivatalos’ megnyilatkozás. A választás előtt jól fizetett; kortesek hada árasztotta el az; exponáltabb helységeket.; „Gyöngyösön két egri úr járt- ; kelt szőlőkarót venni. Minden: házhoz benéztek, van-e eladni való szőlőkaró. Óvatosságból még a kőművesek, bádogosok, fflszerkereskedők, rőfösök és. divatárusok portájára is be-’ néztek. Hátha ott is találnak ■ eladni való szőlőkarót. Utólag: értesültünk, hogy nem találtak — kellő számmal...” AMIKÉNT a tolvaj kiált; ..fogd meg”-et, hasonlóként a Tisza-kormány beszélt a terrorizmusról, sőt fenyegetőzött is^ Gyöngyöspatáról azt jelentette; a kormánysajtó, hogy „ezen', kerületben erősen dolgozik a‘. terrorizmus, dehát reméljük, hogy lesz a hatóságoknak gondjuk arra, hogy az erősza- koskodókat megfékezzék (Folytatjuk) güket, egyenlítsék ki a vállalatok számláit, kezdjék tó tiszta lappal az új gazdasági évet. C okszor hallottuk már, ^ hogy a szövetekzetek- ben a tagság a gazda. A számvetés pedig a gazda dolga, nemcsak az elnöké és a könyvelőé. Nem lehet ott egészséges a szövetkezeti élet, ahol a tagokat csak a kiosztásra kerülő pénz és termékei: mennyisége. érdekli. Már most legyen azon a vezetőség, hogy a zárszámadás nagy és szép. munkájában vegyen részt az egész tagság. A közeli napokban megtartandó előkészítő közgyűlések után még mindig van idő, hogy zárszámadásig helyrehozzanak egyes hiányosságokat, amelyeket a közgyűlés felvet. Például semmiképp ne nyugodjanak bele az érintett szövetkezetek a zárszámadási hiányba. Sokfajta lehetőség van arra, hogy a hiányt kiegyenlítsék és az évet jövedelemmel zárják. Különösen tűrhetetlen ha olyan termelő- szövetkezet is hiányt mutat ki, amelynek tagjai azt ee tudják hol helyezzék el a rengeteg részesedést. Nemsza- bad előfordulni olyan esetnek, ami tavaly a kisnánai Hunyadi Tsz-ben történt. Ott a zárszámadás több mint százezer forint hiányt mutatott ki, s ugyanakkor voltak tagok, akik házat építettek maguknak lényegében — az állam zsebéből. XT an rá mód, hogy a tér’ melőszövetkezetek — szokatlan és újszerű jövedelemre tegyenek szert. A 3004- es kormányhatározat rengeteg és nem kevés értékű kedvezményt, hitelelengedést, visszatérítést biztosított. Áronban ezeket a kedvezményeket megfelelő terméseredmények eléréséhez, bizonyos mértékű műtrágya felhasználásához kötötte az említett kormány- határozat. Az előzetes felmérések adatai alapján termelőszövetkezeteink ezeket a feltételeket teljesítették. Csupán számokban kell kifejezni és okmányokkal igazolni, hogy mennyi értékű műtrágyát szórt el a tsz, illetve az állami felvásárló szerveknek mennyi értékű terményt, terméket, hízóállatot adott át és ennek alapján tagonként 500— 600 forint értékű kedvezményt kaphatnak az arra érdemes termelőszövetkezeteink. A viszneki Béke Tsz könyvelője már kiszámította, hogy a 30ö4-es kormányhatározat megvalósítása több mint ötforintos részesedésnövekedést jelent munkaegységenként. A felsorolt néhány példa is bizonyítja, hogy milyen gondosan kell a zárszámadást előkészíteni, mennyi mindenre kell ügyelni ahhoz, hogy a termelőszövetkezet erősödve lépjen a következő gazdasági évbe. A zárszámadás előtt álló 101 termelőszövetkezet tagságának éppen ezért nem szabad elfeledkezni a körvetkező legfontosabb feladatok megvalósításáról. Meg kell gyorsítani a még kint levő termények betalcarí- tását. hogy valószerű zárszámadások készüljenek. Ne engedjék meg sehol, hogy a még lábon álló, vagy földben levő terményt kész értékként beállítsák a leltárba. Szerezzenek érvényt mindenütt r/. alapszabálynak, biztosítsák az esedékes tartozások rendezését. Gondoskodjanak gazdálkodásuk további fejlesztéséről, biztosítsák a folyamatos gazdálkodáshoz szükséges termények és pénzösszeg tartalékolását. Ugyanakkor ne feledkezzenek meg a földdel belépett tagok földjáradékának rendezéséről sem. Megfelelő igazolások alapián kérni kell a járási bankfióktól a hitel- elengedést. illetve visszatérítést 17 zeknek a feladatoknak 1J végrehajtásával valóban eredményekben gazdag évet zárnak le termelőszövet- kezeti tagjaink, s ez kihat majd még gazdagabb jövendőjükre is. És a tsz-ek jó eredményeinek hatására — a ma még egyénileg gazdálkodó parasztok — nagv számban kérik felvételüket a minden tekintetben példásan gazdálkodó termelőszövetkezeteinkbe NEMES GYULA
