Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)
1958-09-05 / 191. szám
6 BJßPÜJSÄG 4958. szeptember 5., péntek A REJTÉLYEK SOROZATA A bennszülöttek „mata-kite- rangi” (égbe néző szemek), vagy „tepito-tehenua” (a föld púpja) néven emlegetik azt a minden kontinenstől több ezer kilométernyire fekvő, alig száz négyzetkilométer területű szigetet, amelyet a mi térképeink Húsvét-szigetként tartanak nyilván. A világ már 1687. óta tudott e sziget létezéséről, de csak mintegy ötven esztendővel később, 1722-ben lépett európai ember a földjére. Roggenween holland hajóskapitány csodálkozva látja, hogy a szigetlakok milyen jó módban, gazdagon élnek, irigykedve szemléli öltözetük cifra díszítéseit. A part fekete gránitszikláin pedig óriási bálványok — ajkukra kiismerhetetlen mosoly fagyott — merednek az óceán messzeségei felé. Körülbelül tizet számlálnak össze belőlük. A titok felderítésére, hogy tudniillik miért is állnak ott e szörnyetegek, bárhogyan izgatta a hollandok fantáziáját, — nem vállalkozhattak, hiszen mindössze egy napig tartózkodtak a szigeten. Egy újabb félszázadnak kellett eltelnie, amíg 1774. márciusában egy újabb hajó jelentkezett a partoknál. James Cook, a világhírű angol tengerész hajózott erre. Jól ismeri Roggenween leírását és most, a legnagyobb meglepetésére, a virágzó sziget helyett sivár pusztaságot talál, kietlen bazalttömbök kopárlanak mindenfelé. És a bálványok!... Igen, a hatalmas kőmonstrumok néhányát talpazatáról a porba döntötték, másik részüket megcsonkították. A szigetlakok' egykedvűséggel szemlélték a bálványt, holott ötven évvel ezelőtt megközelíteni is csak halálos félelmektől környékezve merték isteneiket. Mi történt itt? Forster, angol tudós, aki szintén Cook expedíciójával jutott el a szigetre, feltételezte, hogy a szigeten egy igen nagy hatású katasztrófának kellett történnie, amely véget vetett a pezsgő életnek. Erre vonatkozóan azonban nem tudtak semmi nyomra sem bukkanni. Egy öreg bennszülött bölcs egy mondata sejtetett valamit mindössze. — Taata maiti, venua ino — azaz: „az emberek jók, csak a föld gonosz”. Forster még valamit talált. Észrevette, hogy a szigetlakok pirogjai (csónakjai) banánfa törzséből Részűit. Ez a növény azonban a szigeten ismeretlen volt. Nem lehetett másra gondolni, mint hogy az óceán habjai sodorták ide ezer kilométerekről ezeket a fatörzseket. A rejtélyek sorozata ezzel azonban még nem nyert befejezést. 1914-ben Catherina Rawthlegh hosszabb ideig tanulmányozta a Húsvét-sziget földrajzát, lakosságának szokásait. Kutatásai közben rájött arra, hogy az egyik vulkán, a Rono Raraku kihűlt kráterében gránitból faragott, valószínűtlen nagyságú bálványok rejtőznek. Egyes darabok csaknem teljesen elkészültek, másokon viszont alig dolgoztak valamit. Egy Ke-Tetoana nevezetű istenszobra például 23 méter magas volt. Ilyen szoboróriás megmintázása, még a mai technika eszközeivel sem egyszerű feladat, hát még a bennszülött művészek primitiv szerszámaival! A csodálkozás elmúltával rögvest új kérdés feltétele vált szükségessé: „Miért kellett hirtelen — a jelek erre mutattak — félbeszakítani a munkát?” Rawthleghék még egy adalékot találtak az „ahuk” titkához. (A bennszülöttek ugyanis „ahunak” nevezik bálványaikat.) A kutatócsoport egyik tagja új utat fedezett fel, amely a krátertől az óceán felé vezetett. Az út két oldalán ahuk álltak, mind arccal az óceán felé. Az út azonban egy helyen megszakadt és úgy tetszett, folytatása sohasem volt! „KOHAU RONGO-RONGO“ A múlt század hatvanas éveiben újabb különös leleteket találtak a Húsvét-szige- ten. Tepano Jossane misszionárius különös ábrákkal televésett falemezre bukkant, amelyekről az első pillantásra meg lehetett állapítani, hogy a sziget őslakóinak írásával készült feljegyzéseket tartalmaz. Jossane nem tudta megfejteni a leletet. A különben szíves szigetlakok mereven elzárkóztak mindenféle felvilágosítás nyújtásától. Egyedül a táblák nevét tudta meg: „kohau rongo-rongo.” Nem sokkal a szerzetes után egy Thompson nevű tengerész kezdett el érdeklődni a táblák iránt. Talált is egy öreg embert, aki nemcsak ismerte az ősi írást, hanem emlékezetből idézni tudta a táblák tartalmát. „Monoton ének tört fel az öreg ajkán — emlékezett vissza később Thompson — és különös révület vett rajta erőt". A tengerész azonban csak annyit értett meg, hogy a táblák a sziget őstörténetét és a bálványok legendáit tartalmazzák. Rawthlegh szintén kutatta a falemezek írásainak titkát. Fáradozása sikertelen maradt. Ügy látszik, hogy a Húsvét- szigeti leletek titkát csak az írás megfejtésével lehet megfejteni. 1947-ben Thor Heyerd- hal, norvég kutató, aki tutajjal hajózta át a Csendes-óceánt, sok érdekes néprajzi adatot gyűjtött össze, ez azonban még mindig nem megoldás. 1956 februárjában Jorge Silva Olivares chilei tudós majdnem eljutott a végeredményhez. Egy kis chilei faluban egy Húsvét-szigetról áttelepült paraszt házában rábukkant a „rongo-rongo” írás kulcsára ! Olivares lefényképezte a leletet, de a fotókópia sajnos, elveszett. Jelenleg a leningrádi Mikluho- Makláj Néprajzi Intézet fiatal munkatársa, a maja írás sikeres megfejtője, Jurij Valentino- vics Knorozov foglalkozik ezzel a feladattal. Egy szovjet újságírónak adott nyilatkozatában Knorozov kijelentette: Véleményem szerint a megoldás a levegőben lóg. Két-há- rom év múlva már olvasni fogjuk a Húsvót-szigeti fatáblákat.” A szovjet nyelvész szerint az egyiptomi és a kínai íráshoz hasonlatos hieroglifrendszerrel van dolgunk. A jelek nagy többsége szavakat jelöl, egyes esetekben azonban egész fogalomköröket. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a feliratok nyelve is tökéletesen ismretlen. Egyelőre még a rokonságát sem tudták meghatározni. Több mint másfél évszázada rejti titkát a sziget, amelyet ma chilei fegyencek népesítenek be. Amint azonban megfejtik a sziget őslakóinak írását, — amint láttuk, erre van remény — fény derül a bálványok rejtélyekkel teli pusztulására is. Fodrász üzletberendezés 2x3 személyes férfi-női, komplett felszerelve, olcsón, azonnal eladó, részletre is. Gáncs, Abasár. Pattanásos arcbőr kikezelése — nyári arcfoltok eltüntetése, teljes Bzőrtelenités: Szövetkezeti Kozme- kában. Eger, Tizeshonvéd u. 18. Elvesztett gyermekfényképek (kartonra ragasztott leányfénykép) étvehetők a Kiadóhivatalban. Egy nagyobbméretű romhányi csempéből készült tűzhely eladó- Eger, Lenin u. 97. Családi ház nagy kerttel eladó. Utcai szoba-konyha beköltözhető. Kertész u. SS. Eger. Heves, Szerelem u. 37., műúton, kettőszoba, konyhás, minden mellékhelyiségekkel, napos, jó, egészséges házam — azonnal beköltözhetően — eladom. Magyar László. APRÓHIRDETÉSEK Legkisebb apróhirdetés dija hétköznap 10 forint (9 szóig), első szó vastag betűvel szedve. Minden további szó 1.— forint. Vasárnap duplája. Vidéki hirdetőink a hirdetés díját postautalványon előre küldjék be a kiadóhivatalnak. köszönetnyilvánítás Köszönet mindazoknak, akik szeretett férjem elhunyta alkalmából fájdalmunkat részvétükkel enyhítették. ö. Semperger Sándorné, Verpelét. népújság Az MSZMP megyei bizottsága és a Megyéi Tanács napilapja. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Tagjai: Suba Andor felelős szerkesztő. Papp János helyettes szerkesztő Gyurkó Géza főmunkatárs. Felelős kiadó: Putnoki László. Kiadóhivatal: Eger, Bajcsy-Zsilinszky u. t, sz Telefon: 34-44. Postafiók: 23. Szerkesztőség: Éger, Beloiannisz utca 3. Telefon. 56-74 . 56-78 Sz. Heves megyei Nyomda V.. Eger F. V.: Mandula Ernő. Eger. A lapot árusításban és előfizetésben a megyei postahivatalok törlesztik. Előfizetési dij egy hónapra 11 forint. Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél. Szeptember 13—14 Olvasd! Terjeszd! a NÍPŰJSAGOi Helyzetjelentés a hatvani járásból Mint minden járásban, a hatvani járásban is az iskolai sport helyzetén múlik a járás sportjának tömegesítése, a nők bevonása a sportmozgalomba, a minőségi sport fejlődése és az, hogy a labdarúgáson kívül más sportágakban Is fellendüljön az élet. Éppen ezért a hatvani JTST elnökségének munkatervében szerepel az iskolai sportmunka állandó értékelése. El kell érni, hogy a járás Iskolai sportkörei valóban betöltsék azt a szerepet, amelyet működési szabályzatuk előír. A testnevelő tanárok ne csak a testnevelési órákon foglalkozzanak a gyermekekkel, hanem a lehetőségekhez képest iskolai időn túl is. Mindenütt meg kell rendezni a különböző, iskolán belüli versenyeket, s ezekre a versenyekre jól elő kell készíteni a fiatalokat. Ezenkívül rendkívül fontossága van az iskolák közötti körzeti és járási versenyeknek. Az iskolák legtehetségesebb versenyzőiről pedig nagyon jó, ha nyilvántartást vezetnek. Ennyit az iskolai sportról, s most vizsgáljuk meg, hogy a hatvani járás községi sportköreiben milyen munka folyik. Ennek a tevékenységnek fő jellemvonása a labdarúgásnak minden más sportág fölé való helyezése, ebből következik, hogy sok helyen a más sportágakat csak huszadrangú kérdésként kezelik. Ezt az állapotot elősegíti az a körülmény, hogy a községi sportkörök javarésze alapszabály ellenesen működik! A vezetés egy személy kezében van, aki úgy véli, korlátlan úr a maga portáján, s nem enged beleszólást más részéről semmilyen kérdésben. A heréd! és a csányi sportvezetők például nyíltan kijelentik, hogy labdarúgó csapatukban az játszik, akit ők akarnak. Beleszólást még a JTST részére sem engednek! Ez az egyszemélyi vezetés aztán persze magával hozza, hogy nem tartanak taggyűléseket, vezetőségi gyűléseket, nem vezetnek tagnyilvántartást, nem ßzedik be a tagsági díjakat, stb. A községi sportkörök és a községi KTSZ-szervezetek között még mindig nem alakult ki megfelelő viszony. A KISZ irányító szerepe egyetlen sportkörnél sem érvényeI sül, mert az irányítás gyakorlati feladatait sem a KISZ-vezetŐk, sem a sportkörök vezetői nem ismerik, Ezért a járási TST megbeszélést tartott a járási KlSZ-bizott- sággal a probléma megoldását illetően, $ ha nem is egy-két napon belül, de rövid idő múlva várható, hogy a hatvani járás KlSZ-szerve- zetei valóban gazdájává válnak a falu sportjának. A községek sportfelszereléssel való ellátottsága sem kielégítő. A járásban alig-alig hallható olyan sportkör, ahol labdarúgó felszerelésen kívül más sportfelszerelés is van. A meglevő felszerelések »eltár szerinti kezelése nincs biztosítva, mert a legtöbb sportkörnél még helyiség sincs, ahol azokat megfelelően tárolnák. Itt az volna a helyes, ha a sportkörök leltára a községi tanácsok leltárában is szerepelne, s ezáltal biztosítva lenne a felszerelés helyes kezelése és megóvása. A pénzügyi gazdálkodás legnagyobb hibája az, hogy nem költségvetés szerint történik. A szükséges kiadásokhoz nincs megfelelő fedezet. A sportkörök máról-holnapra élnek, alig van pénzük, s azt máris kénytelenek elkölteni. A JTST javaslatára a járási tanács v. b. fontos határozatokat hozott, amelynek végrehajtása után feltétlenül megjavúl majd a gazdálkodás. A községi tanácsok a községfejlesztési alap felhasználásának tervezésénél sokszor nem veszik figyelembe a sportkörök támogatásának szükségességét, vagy ha figyelembe is veszik, — mint például Ecséden — csak az év végére jut el a pénz a sportkörhöz. E téren tanulhatnának a boldo- giak példájából, ahol a sportkör kifogástalan támogatást kap a községi tanácstól, pályájukra öltözőt, mosdóhelyiséget építenek, s most tervezik a sporttelep körülkerítését is. Természetes tehát hogy a boldog! sportolók szívesen vállalnak mindenféle társadalmi munkát az építésben, s ennek az az előnye, hogy a társadalmi munkában megtakarított összeget sportfelszerelés vásárlására és felújítására használhatják fel. A hatvani járásban meglehetősen későn kezdték el a falusi Szparta- kiád-versenyek szervezését. Csupán Boldogon rendeztek községi versenyt! A járási versenyen viszont — Hort kivételével — minden községi sportkör részt vett. A járási döntő legszembetűnőbb hibája az volt, hogy arról a női versenyzők teljes mértékben távol maradtak. Az üzemi sportköröknél általában mások a problémák. Ezek a sportkörök a versenyeken részvevő, minősített versenyzők szerepeltetésén kivi) 1 alig tesznek valamit a sportmozgalom tömegesítése érdekében. Nagy eredménynek számít azonban, hegy javaslatunkra Petőfibá- nyán 10, Hatvanban 9, a Mátravi- déki Erőműnél 10 csapattal üzemi labdarúgó-bajnokság indult, a mérkőzések nagyon népszerűek a dolgozók körében. íme, egyetlen javaslat, amely 400 olyan személyt vont be a sportmozgalomba, akik azelőtt rendszeresen nem sportoltak. Az üzemi sportlétesítmények nagy része elhanyagolt állapotban van. A hatvani Kinizsi pályáján például semmiféle illemhely nem található, az öltöző fala piszkos, talán évek óta nem látott meszet. De van sok javítanivaló a HVSE pályáján is. A JTST ezért javasolta, hogy mindkét pályát vizsgálja meg a tisztiorvos. A járás területén a sportkörök vezetői — de a szurkolók is — nagy becsvággyal fogadták a? MTST-nek az átigazolásokkal kapcsolatos határozatát. Hatvanban nagy örömmel látják, hogy a volt NB II-es HVSE játékosai nem vándoroltak el más sportkörökbe (mint ahogyan ezt többen tenni akarták), hanem továbbra is a vasutas-csapat színeiben játszanak. Az üzemi sportkörökre még ar. is jellemző, hogy más sportágak rovására rendkívül 6okat költenek a labdarúgásra. így van ez a Hatvani VSE-nél is, amely sportkörnél az elmúlt versenyévadban főleg az volt a fő probléma, hogy hogyan és milyen eszközökkel tudnák a csapatot megmenteni az NB H. számára... A hatvani járási TST bízik ab*» ban, hogy a megyei TST és a KISZ-szervezetek segítségével megoldja a ráháruló feladatokat, s a hatvani járás a megye egyik legerősebb sportbázisává fejlődik. Püspöki Oyö&ft M, gyöngyösi birkózók legyőztök a Bp. Kinizsi birkózóit Labdarúgás Recsk n.—Matraderecske 2:2 (1:0) Recsk, 300 néző. V: Árvái. A megyei I. osztályból kiesett Mátraderecske és a Recski Bányász II. csapata végig alacsony színvonalú, csapkodó mérkőzést vívott egymással. Csak időnként volt egy Ids fellángolás. A hazaiak — a kihagyott helyzetek alapján — közelebb álltak a győzelemhez. Mindkét csapatnak sokat kell javúlnia, ha a bajnokságban eredményesen akar szerepelni. A MEGYEI I. O. BAJNOKSÁG ÁLLASA 1. ApC Il— 7:0 2 2. Heves ii— — 6:0 2 3-4. R-szt-márton Il— 3:0 2 3-4. FVSC ii— — 3:0 2 5-6. Gy. Szpart. Il— 2:0 2 5-6. E. Szpart. ii— — 2:0 2 7. Lőrinci 1 1 — — 5:1 2 8-9. Recsk 1—1 — 2:2 l 8-9. Verpelét 1 — .1 — 2:2 1 10-11. B-falva 1 — — 1 0:2 — 10-11. Gy. Honvéd 1-----1 0:2 — 12-13. H. Kinizsi 1 —— 1 0:3 — 12-13. Adáes 3 — .— 1 0:3 — 14. Selyp 1------1 1:5 — 15. Gy. Bányász 1 —■ — 1 0:6 — 16. Tiszafüred 1-----1 0:7 — AZ NB m. £SZAKI CSOPORT ALLASA 1. Putnok Il— 2:0 Z 2. Transvill ii— — 5:1 2 3. ESC Il— 3:1 2 4-5-6. Bp. Petőfi ii— — 3:2 2 4-5-6. Klsterenye Il— 3:2 2 4-5-6. Gázmüvek ii— — 3:2 2 7-8. Egercsebi 1—1 — 2:2 1 7-8. Bag! y as alj a 1—1 — 2:2 1 9-10-11. M-kövesd 1-----1 2:3 — 9-10 1L G-berger 1 — — 1 2:3 — 9-10 11. Ganzv. 1 -----1 2:3 — 12. Nagybátony 1-----1 1:3 — 13. Petőfibánya 1-----1 1Ä — L4. VKSE 1-----1 0:2 — 15-16. K, Lombik játék nélkül. 15-16. S-újhely játék nélkül. Martine Carol és a legszebb női kor Nemrég egy olasz újságíró interjút kért Martine Caroi- tól, a híres filmcsillagtól, aki ügyesen kikerülte a különböző körmönfont Kérdések csapdáit. Végül az újságíró megkérdezte, hogy véleménye szerint egy filmcsillag életében melyik a legszebb tíz esztendő. A filmművésznő sóhajtva válaszolt: — „Kétségtelenül azok az évek, amelyeket 20 és 30 éves kora közt leél.. Vasárnap a Gyöngyösi Szparta- kusz birkózó szakosztálya barátságos mérkőzés keretében vendégül látta a Bp. Húsos Kinizsi birkózó csapatát. A verseny gyöngyösi sikert hozott, mert a hazai birkózók biztosan győzték le a fővárosi csapatot. Eredmények. (Elől a gyöngyösi versenyzők.) Pozánczki tussal győz Papp ellen. 2:0. Bóth tussal győz Polák ellen. 4:0. Bedros tussal győz Kreka ellem 6:0. Pozáticzkl J. pontozással veszt Dénes ellen. 6:3. Zilahi pontozással győz Gábor ellen. 8:2. Szabó tussal veszt Búzás ellem Bagi pontozással veszt Dudás el- 8:4. len. 8:6. Székelj7—-Polák Gy. döntetlen 9:7; Jacsó tussal győz Vörös ellen* 11:7. (»zabé) Kézílabda-bajuoliüág a gyöngyösi járásban Nagyszerű kezdeményezés történt a kézilabdansport fellendítésére a gyöngyösi járásban. Hét férfi és öt női csapat részvételével járási kézilabda-bajnokság indul. A bajnokságba azok a községek kapcsolódnak be, ahol eddig általános iskolás csapatok működtek. SPORTérdelceftsé&elc OLIMPIAI HÍREK A római olimpia nemcsak részvevőkben, hanem nézőkben is csúcsszámot ígér. Az olaszok emiatt jelenleg a boldogság és a nyugtalanság állapotában vannak. Hol helyezzék el a sok százezer érdeklődőt? Sem a szállodák, sem az iskolák, sem a magánosok nem tudják befogadni a várt nagyszámú érdeklődőt. Éppen ezért felmerült a terv: 25—30 ezer vendéget helyezzenek el sátortáborban. HÍRKÖZLÉS Hatszáz telefonkészülék, hatvan távgépíró berendezés és tíz kép- távirógép áll majd Rómában a külföldi újságírók rendelkezésére. A helyi lapok részére több száz vonalat vezetnek a különféle versenyhelyekre. ÜJ UTCA-ELNEVEZÉSEK Az olimpiai falu utcái ókori és az újkori olimpiák kiemelkedő versenyzőiről, valamint az olimpia1 gondolat élenjáró harcosairól nevezik el. Ezek az utcanevek megmaradnak majd az olimpia után is, amikor a faluból hivatalnok- varoe lesz. Ezzel az általános Iskolát elvégző falusi fiatal kézilabdások a KISZ segítségével továbbra ifl együttrnaradnak és megteremtik községük kézilabda sportját. A gyöngyösi járás kezdeményezését a többi járás TST elnökeinek és KlSZ-bizottságainak szíves figyelmébe ajánljuk. (T. K.) KIÁLLÍTÁS Az olimpiai játékok alkalmával Rómában sporttörtéi íeti és művészeti kiállítást rendeznek. A kiállítás tartalmazza majd az ókortól mostanáig az olasz sport emlékeit festményekben, rajzokban. Irodalmi művekben, sportfelszerelésben» A kiállítás csoportjai: I. Általános sport, 2. Szabadtéri sportágak, JL Birkózás — Ökölvívás, 4. A régi római cirkusz játékai és gladiátor küzdelmei, 5. Erő mutatványok, súlyemelés, 6. Lovagi játékok, középkori tornák, 7. Vívás. 8. Lovas- versenyek. 9. Evezés, vitorlázás, 10. Labdarúgás és más Labdajátékok, 11,. Vadászat — halászat, Üszás. N YOLCVANNYOLC ORSZÁG T Az I960 évi olimpiai rendező* bizottsága körkérdést intézett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 60 tagjához: Részt vesz-e a római olimpián? A 90 ország közül San Salvador és Barbados jelentette be, hogy technikai okok miatt nem tud részt venni as olimpiai játékokon.
