Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-19 / 203. szám

1958. szeptember 19., péntek nepüjsag 5 Egy mezőgazdasági szakkör téli terveikül A hevesi Móricz Zsigmond járási Kultúrházban már az .előző esztendőkben is műkö­dött mezőgazdasági szakkör. Sajnos, a tavasz beálltával mindig megszűnt. Télen 20 taggal működött, tagjai első­sorban az egyéni gazdákból kerültek ki. Volt Külön be­rendezett mezőgazdasági szo­ba, felszerelve műszerekkel, szemléltető eszközökkel. A szakkör tagjai ezeket a fel­szereléseket hasznosíthatták és hasznosították is saját gaz­daságukban. A hevesi járás párt- és ta­nácsvezetői, a dolgozókkal karöltve sokat tesznek azért, hogy állandóan növeljék a termésátlagokat, hogy meg­győzzék a dolgozó parasztokat: a magasabb jövedelem eléré­sének egyetlen járható útja a nagyüzemi gazdálkodás. Ehhez a munkához ismét nagyobb segítséget kíván adni a kul- túrház is, ezért alapos szerve­zéssel növelni akarjuk az is­meretterjesztő munkát. Ebben nagy jelentőséget tulajdoní­tunk a szakkör újjászervezé­sének. Az idén október végén kezdi meg a szakkör munká­ját. A MEDOSZ kultúrotthon- ban a kultúrház rendezett be számukra egy helyiséget. Már most is komoly felszerelés áll rendelkezésre, (mikroszkóp, talajvizsgáló felszerelés, szem­léltető eszközök), ezt a fel­szerelést azonban tovább akar­juk bővíteni, részben a szak­kör tagjainak barkácsoló mun­kájával, részben • bevásárlás­sal. Rendelkezésre áll a foto- szakkör által készített, mint­egy háromszáz fényképfelvé­tel a hevesi járás mezőgazda- sági munkáiról, termelőszö- vetKezetről, állami gazdasá­gokról, egyéni gazdaságokról. Van felszerelés, van helyi­ség, van jó szakkörvezető is, a járási főagronómus szemé­lyében. és van segítség is. Már eddig is jelentős segítsé­get kaptak a Hazafias Nép­front községi bizottságától és a Nőtanácstól. Most már szak­köri tagokra van szükség, olyan emberekre, akik bátran akarnak kísérletezni az új módszerekkel. Az eddigi je­lekből arra lehet következ­tetni, hogy ebben sem lesz hiány, sok mezőgazdasággal foglalkozó ember akar tanulni, s erről már beszéltek is a já­rási kultúrház vezetőivel. Mivel foglalkozik majd a szakkör? A szakkör a tervek szerint Heves községé lesz. Tagjai elsősorban növénytermesztési kérdésekkel foglalkoznak majd. Első lépésként feldol­gozzuk Heves mezőgazdasági térképét, ehhez 50 évre visz- szamenően rendelkezésre áll­nak az adatok. Utána a je­len munkákkal foglalkozunk, talajvizsgálatokat végzünk (fi­zikai összetétel, humusztarta- lom stb.), s a vizsgálatok ered­ményét a gyakorlati munká­ban fel is használjuk. Tervünk van arra is, hogy elsősorban a hevesi tájegység­nek megfelelő növények ter­melési módszereit ismertessük. Jelentős kezdeményezése lesz a szakkörnek a hevesi dinnye hírének visszaállítása, a sző­lő rekonstrukciója, a hajlatá- sos Kertészet fejlesztése. A szakkörön belül létesíteni akarunk egy agrometeoroló­giai csoportot is, melyek fe­ladata meteorológiai és fono­lógiai megfigyelések végzése. A megfigyelések eredményed közlik a Meteorológiai Inté­zettel, a helybeli, illetve a járásban levő termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok agronómusaival, s ugyan ak­kor segítséget is kérnek tő­lük. Nagyjából ezek a tervek születtek a mezőgazdasági szakkör téli foglalkoztatásával kapcsolatban. A szakkörben hevesi termelőszövetkezeti tagok, állami gazdasági dolgo­zók, egyéni parasztok kísérle­teznek, tanulnak majd, ismer­kednek az új tudományos módszerekkel. Példájuk nyo­mán azután szeretnénk a já­rás többi községében is ha­sonló szakköröket szervezni, s azokkal is állandóan tartjuk majd a kapcsolatot. Távolabbi tervünk, az ország más vidé­kén levő és működő =zaKkö- rökkel tapasztalatcserék meg­szervezése. Bense József, kultúrotthon igazgató. Fejlődik Vámosgyörk Vámosgyörkön ebben az év­ben 3000 méter hosszúságú betonjárdát építettek a Köz­ségfejlesztési alapból. A jár­da építése közel 65 000 forint­ba került. Az év hátralevő részében még egy kilométer hosszú jár­dát kap a község, hogy ezzel is könnyebb, kényelmesebb legyen a gyalogjárók Közleke­dése. A betonjárdán kívül öt kilométer hosszú kőjárda, és két kilométer hosszú salak­járda is épül. Eddig nem tették, de... Ha fellépünk az indoko­latlan túlórázás ellen, hogy­ne lépnénk fel olyan eset­ben, amikor semmilyen in­dok nem teszi lehetővé, hogy munkaidőn túl dolgoztassa­nak embereket. Különösen, ha ezek az emberek 14—16 éves fiatalok, fodrásztanuló lányok. Már pedig ezek a gyerekek az egri Lenin úti nőifodrász üzletben, a posta melletti női fodrászatban 11—12 órát dolgoznak na­ponta. Állítólag — de csak állí­tólag — ők maguk kérték, hogy többet dolgozhassanak. Dehát ezek a lányok 14—16 évesek, az üzletek vezetői kétszer-háromszor annyi idősek még ebben az eset­ben is nekik kellene meg­magyarázni, hogy egészsé­gükre ártalmas a túlfeszí­tett munka. Eddig ezt nem tették! Hasson oda a szövetkezet központja, hogy megtegyék ezután! (gy...ó)- A PÉTESVÁSÁRI já­rási népfront-b'zottság ki­bővített ülést tartott, ame­lyen részt vettek a községi népfront elnökök és titká­rok is. Az ülésen a kül- és belpolitikai eseményeket vi­tatták meg. Megkezdődött az őszi vetőmagakció Az őszi vetőmagakcióban 240 vagon őszi búza, 10 va­gon rozs, és 16 vagon őszi árpa nemesített vetőmag ke­rül cseretermény ellenében Ki­osztásra Heves megye terüle­tén. A kiváló minőségű, fém­zárolt, nemesített vetőmagért azonos fajú, 10 százalékkal növelt súlyú szokvány csere­terményt kell átadni a ter­ményforgalmi telepeken. Azo­nos fajú cseretermény hiányá­ban más fajú szokvány ke­nyér-, vagy takarmánygabona is átadható a Köyetkező át­számítás szerint: 100 kilogramm fémzárolt, nemesített búza vetőmagért : 110 kiló szokvány búza, vagy 121 kiló rozs, vagy 110 kiló takarmányárpa, vagy 38 kiló sörárpa, vagy 121 kiló zab, vagy 110 kiló kukorica (má­jusi morzsolt), vagy 88 kiló napraforgó. 100 kilogramm nemesített rozs vetőmagért 110 kiló szok­vány rozs, vagy 100 kiló búza, vagy 100 kiló takarmányárpa, vagy 81 kiló sörárpa, vagy 110 kiló zab, vagy 100 kiló kukorica (májusi morzsolt), vagy 81 kiló napraforgó. 100 kilogramm nemesített őszi árpa vetőmagért 110 kiló takarmányárpa, vagy 88 kiló sörárpa, vagy 110 kiló oúza, vagy 121 kiló rozs, vagy 121 kiló zab, vagy 110 kiló ku­korica (májusi morzsolt), vagy 88 kiló napraforgó. Az igényt nemesített vető­magra a községi tanácsoknál kell bejelenteni. 100 kilogramm nemesített vetőmag sokkal többet ér 110 kiló árugabonánál, mert an­nak utántermése a következő évben 150—200 kilogramm terméstöbbletet biztosít. A tiszanánai Petőfi Tsz, mely rendszeresen kicseréli kalá­szos vetőmagjait nemesített vetőmaggal, az idei évben is 405 katasztrális holdon 9,07 mázsa átlagot ért el búzából, míg a község egyéni dolgozói, akik nem cserélik rendszere­sen vetőmagjaikat nemesített vetőmaggal, az idei évben is búza termésátlaguk alig éri el a 6 mázsát. Bausz János besenyőtelki lakos, aki múlt évben kicse­rélte régi búzavetőmagját nemesített vetőmaggal, átlag­termése az idei évben 9 má­zsa volt, míg Tóth Lajos bese­nyőtelki lakos, aki régi vető­magot vetett 3,8 mázsa átlag­termést ért el. A 10 százalék súlytöbblet egyébként a nemesített vető­mag előállítási költségét meg­közelítően sem fedezi, s a nemesített vetőmagakció tá­mogatására kormányzatunk jelenleg is sok millió forint ártámogatást nyújt. Oszlány Mihály, VÁDIRAT. A napokban rajzla­pokat osztályoztam. Nyári élmény volt a téma. A táborozás örömeitől kezdve, a balatoni naplementé­ig, igen változatosan oldották meg a gye­rekek. Az egyik la­pon játszótér zsibong — a másikon össze­boruló fák között kirándulók igyekez­nek. Itt magasra lo­bog a tábortűz, ott merész színeket dob a Dunára a Szabad­ság-szobor mögött le­bukó nap. S ezek után kezembe akadt egy lap, amit most vádként emelek fel azok ellen, akik a háború vészmadarai. A képen szalmakala­pos alakot röpít a vi­torlás, az innenső parton horgász ül. A háttérben a balatoni hegyvonulat, s a nyá­ri nap sárga foltokat ken a kéklő vízre. S a gyermeki kéz, mely könnyed, finom vo­nalakkal, színezéssel kifejezte a nyár de­rűjét, durván és fe­ketén egy rémes áb­rát rajzolt a békés táj fölé. Döbbenetes kontrasztként egy atombomba kezdetle­ges, de jól felismer­hető formáját. Nézem a lapot, — mintha árnyék eresz­kedne a színes rajzra. Rettenetes és végig- gondolhatatlan érzés fut keresztül rajtam. Miért kell az élmény szépségét a képzetet és a valóság színes szárnyalását ilyen durván letaglózni? Miért kell megfer­tőzni a gyermeki ál­mokat? Önök, akik gonosz felelőtlenséggel, saját szájaízük szerint óhajtják elintézni a világ sorsát, önök le­tapossák a bimbót, hogy az nem tud nyíló virággá telje­sedni. A hajnali har- matcsepp édességét méreggé változtatják. Gyermekeink dús képzeletvilágában a színek és fények mel­lé belopják a halál és a pusztulás jelké­pét. így kerül a rajzra a sirály helyett a bomba. Lörenteiné A pétervásári gépállomás még a cséplés közepe táján ki­állított a váraszói Szobor térre egy traktort, mivel az már tel­jesen használhatatlanná vált. Gondoltuk, ezt a megoldást csak ideiglenesen tették, hiszen a vontatóeszközeik abban az időben igen le lehettek foglal­va. Nem gondoltunk viszont arra, hogy több nap, illetve bét múlva sem húzatják be onnan a tönkrement traktort, s az még a mai napig is ott áll, a gyerekek nem kis örömére. Igen ajánlatos volna, ha a gép­állomás minél sürgősebben in­tézkedne a traktor beszállítá­sáról, annál is inkább, /nivei az itteni gyerekek a kisebb szerelések után a kerék kisze­désénél tartanak — írja Vára­szóról Zay József levelezőnk. Horváth József Erdőkö- vesdröl a mentőállomásról panaszkodik. Megírja levelé­ben, hogy szeptember 11-én este kisfia rosszul lett, ful­doklóit, megfeketedett, s községüktől csak 8 kilomé­terre talál orvost. Telefo­nált a pétervásári mentőállo­másnak, hogy jöjjenek a gye­rekért. Onnan elutasító vá­laszt kapott, azzal, hogy csak akkor viszik be a gyereket, ha az orvostól beutalót kap­nak. Az orvos viszont Isten­mezején, Erdökövesdtől 8 ki­lométerre lakik. A gyermek 40 fokos lázban feküdt, s gyors intézkedésre lett volna szükség. Ezután az egri men­tőket kértem, de ők arra hi­vatkoztak, hogy nem tarto­zik Egerhez. Pétervásárán is vannak mentők. „így hát fut­kostam össze-vissza. de sem orvost, sem mentőket nem találtam. Csupán a véletlen­nek köszönhető, hogy felesé­gem odahaza olyan gyógy­szert talált, amitől jobban lett a gyerek. Kérésem csu­pán az, ha emberéletről van szó, ne ragaszkodjanak any- nyira a törvényességhez, hi­szen ugyanúgy szerencsétlen- séa is történhetett volna eb­ből.” „Nem vagyok ugyan hor­gász, de e hónap 13-án a pa­tak mentén haladva, sajnálat­tal tapasztaltam, hogy az Eger- patak medrében félig döglött halakat hoz lefelé a szénpor, illetve az ismeretlen vegyi­anyaggal feketére fertőzött víz. Kérem az illetékeseket, hogy tiltsák meg az Eger-patak ilyennemű szennyeződését” — írja Pelle János egri lakos. Zenei ismeretterjesztő előadások lesznek az egri Művelődési Házban netörténet nagyjait ismertetik. Az előadó: Geibinger Sándor Az egri Művelődési Házban újból megindulnak a két év­vel ezelőtt is nagy sikert ara­tott zenei ismeretterjesztő elő­adások. Az előadások keretén belül a zeneirodalom és ze­zeneiskolai igazgató, közre* működik a Suha—Cserniczky művészegyüttes. Khségtűntetés Indiában Újdelhi (Reuter). Észak-Indiában a lakosság éhségtüntetéseKen tiltakozik az élelmiszerárak körülbelül húsz százalékos emelkedese ellen. Kalkuttában hatszáz fő­nyi tömeg vonult végig a vá­roson és kenyeret követelt. A tüntetők cipőjükKel dobálták meg a rendőrt, aki a tömeg egyik vezetőjét le akarta tar* tóztatni. Az ország más te­rületeiről is hasonló megnyi­latkozásról érkeztek jelenté* sek. A KIS TISZA-ÁG I "lell®t.t,’. a m*T ___________ I gye deli — al­földi — részén, félig árterületen, félig a felsőbb részeken terül el Poroszló. A múltban sem — s az azóta meg­tett fejlődést figyelembevéve — most sem különbözik a többi tiszamenti községtől. A múltban a határnak több mint felén uradalmi birtok volt. Volt itt püspöki, káptalani bir­tok, Graeffléknek két uradalma, az­után a nagygazdák... Ezeké — né­hány családé — volt mintegy ki­lencezer hold; a másik kilencezer holdnyi területről pedig a falu egész lakosságának kellett volna megélni, azaz hat, hat és félezer léleknek... Kellett volna megélni, — de nem tudtak. A szegény nép — a kisföl- dűek, a földnélküliek — cselédnek, béresnek, summásnak, napszámos­nak álltak, vagy halászni-pákázni jártak a Tiszára. S a szegénység — mint a pincék sötétje a zöldellni, vi­rágozni akaró növényt — megfoj­totta itt az emberek művelődését, a kultúrát is. Üjság csak a községi intelligenciának, meg egy-két gazdá­nak járt, könyvet csak az urak ol­vastak — a szegény nép hol, s ho­gyan olvashatott volna? Talán csak a többéves kalendáriumokat meg a Bibliát, — azt is csak akkor, ha volt. P o roszlón járva, a tanácselnökkel, Fehér Istvánnal beszélgettünk a községről. Hogyan fejlődött a község — mondjuk — az elmúlt tíz esz­tendő alatt, — azaz: amióta prole­tárdiktatúra van Magyarországon? — Semmivel sem többet, mint akármelyik környékbeli község itt a Tisza mellett — válaszolt a tanács­elnök, s gyorsan azt is hozzátette: — de kevesebbet sem! Ha most so- <olni kezdenénk a fejlődés egy-egy Porossiói változások objektumát — folytatta —, kiderül­ne, hogy azokat akárhol meg lehet találni. Szóval: olyan átlagközség va­gyunk ebből a szempontból. Nincs se kiugró eredmény, se hátramara­dás. mert azt igazolja, hogy nem egy „különlegesen jól szituált” községről van szó, hanem olyanról, amelynek fejlődését nem egetverő számok, tíz­milliók kísérték, hanem amelyre va lóban az „átlag” jelző a helyes Tegyünk körsétát a községben. Az elmúlt tíz év során több mint 120 új ház épült Poroszlón — több­szöröse annak, amennyi a felszaba­dulást megelőző harminc évben ösz- szesen. Ott sorakoznak a csinos, tá­gas, levegős kis családi házak a va­sút melletti részen egymásután. Üj házsor, valóságos kis utca épült a vásártér környékén is. Szép házak, jó házak — s azok lesznek még 50 év múlva is. S hány ember bontotta le régi házát, és épített ugyanott újat, vagy javította, bővítette az ad­digi épületeket. Ezt már nem is tudná megmondani senki sem. A rendelkezésre álló összesített adatok tükrében nézzünk be a há­zakba, az udvarokba is. A község­ben 345 családnak van rádiója, leg­több világvevő és 474 házba kötötték be az utóbbi években a vezetékes rádiót. Azelőtt talán 15 házban szólt csak rádió. Tizenötféle újságra, heti­lapra, folyóiratra fizetnek elő a köz­ségben; a Szabad Földet 164, a Nép- szabadságot 82, a Népújságot 70 csa­lád járatja rendszeresen — hogy csak néhány példát említsünk. S ha már A VÁLASZ JÓ, | az olvasnivalóknál tartunk, azt is el­mondhatjuk, hogy van a községnek egy több mint kétezer kötetes nép­könyvtára is. Olvassák-e a könyve­ket az emberek? Olvassák, egyre töb­ben s egyre több könyvet szeretné­nek — újakat a régiek, az agyonol- vasottak mellé. Aztán ott vannak a gyerekek... Az általános iskolának 557 tanulója van jelenleg. Az elmúlt tanévben végzet­tek közül tizenhatan mentek a falu­ból középiskolába. Milyen a tanul­mányi színvonal? Megfelelő — an­nak ellenére, hogy az iskola bizony kissé túlzsúfolt. Volt-e, van-e sok hiányzás? Nem több, mint másutt. De járjuk csak tovább a községet. A Tisza felé eső házak alatt ma­gas, úgynevezett nyári gát öleli körül a falut. Éppen tíz esztendővel ezelőtt épült meg, akkor húszezer forintba került. A belső betongát — az igazi védgát — egy évvel később készült el, ez már nem kevesebb, mint 800 ezer forintos költséggel... A követ­kező esztendő hozta meg a rég óhaj­tott artézi kutat, s ugyanebben az évben épült meg a sportpálya Is és szerelték fel a hangoshíradót. Az ez- évi költekezése a községnek 156 000 forintot tett ki. Azután jött 1951: az egyik távolabbi határrész és a község között bekötő utat építettek 60 000 forintos költséggel. A következő év­ben Kétútköz-puszta és a falu között épült bekötő út, az erre felhasznált pénzösszeg kereken kétszázezer fo­rintot tett ki. | EZZEL EGYIDŐSEN létesítették _______________________a tejgyűj­tőt, az új népboltot, alakították át és sz erelték fel a mozit, szerezték be a tűzőrségnek a motoros szivattyút. Mindezt több mint 200 000 forintért. 1953-ban újra vízproblémák jelent­keztek, újabb négy betonkutat fúr­lak, s az igényeknek megfelelően 150 000 forintos költséggel korszerű­sítették a gyógyszertárat is... A kö­vetkező évben szivattyús kút, szövet­kezeti áruház épült, ez évben hozták a faluba a vezetékes rádiót. Mind­ezek összköltsége megközelítette a háromnegyed milliót. Aztán újabb évek következtek — új középületek, utak, járdák épültek, javításokat, ta­tarozásokat hajtottak végre, tovább építették a nyári gátat... és így to­vább — s 1958. első félévéig bezá­rólag 1150 ezer forintot fordítottak a község külső arculatának fejlesz­tésére. Ha az utóbbi tíz esztendő ilyen­irányú költségeit mind összeadnánk — mert hiszen a fentieken kívül voltak még beruházások, ez csak a nagyja — bizonyosan négy-öt millió forint között mozogna az összeg. I AMILYEN NAGYOK I a , vaU°zf' ! ______________________I sok a falu kü lső képén ;— olyan nagy változá­sok mentek végbe az embereken belül is. 1945-ben, a földreformkor mintegy kétezer család kapott földet Porosz­lón. Az első termelőszövetkezet — az emberek megváltozó gondolkodás­módját példázva — 1949-ben alakult meg: a Béke. Az utána következő év­ben már három közös gazdaság, a Rákóczi Termelőszövetkezet, vala­mint a Kossuth és a Petőfi termelő­szövetkezeti csoport alakult meg. Két év múlva Aranykalász néven fo­gott össze újra néhány falubeli gaz­da.. Hogyan élnek az emberek a kö­zös gazdaságokban? Jól. A Béke Tsz például 1123 holdon gazdálkodik, 72 családdal, 106 taggal. Az elmúlt esz­tendőben — amellett hogy közös va* gyonuk értéke elérte a három mil­liót — 45 forintot fizettek természet­ben és pénzben a tagoknak egy-egy munkaegységre. Az idén — szép volt a tervük, s minden vállalkozásuk jól sikerült — ötven forint értéket terveznek munkaegységenként, s az az általános vélemény, hogy nem annyi lesz, hanem több. Nem csoda mindezek után az, hogy az ellenforradalom nemigen tudott bármit is elérni ebben a községben. Az emberek — elsősorban a község kommunistái — őrködtek a renden, s nem engedték felröppenni a tűz- kakast... Talán ennek is eredménye, hogy 1958-ban már újabb két ter­melőszövetkezeti csooort — az Au­gusztus 20. és az Üj Élet — kért mű­ködési engedélyt A két új csoport­tal együtt a község 18 ezer egyné- hányszáz holdas határából 12 300 holdon már közösen gazdálkodtak. Ezt az emberekben végbement vál­tozást mutatja az a közösségi fele­lősség is, amelyet a poroszlóiak érez­nek községük jövendője iránt. Az idei községfeilesztésl tervek megva­lósításairól;. sok tízezer forint értékű társadalmi munkát aiánlottak mer és téliesítettek. Közösen tervezik — a távolabbi jövőre — egy új kultúr­ház éoítését is... I A KÉP _ z”| p,rn,t'l évek alal! —_____________' kialakult porosz­lói változások képe — korántsem teljes, de több egyszerű kontúrok nál, mert láttatni engedi a sok kö zül. egy magyar falu felfelé ível- útját. (D. F.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom