Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-16 / 200. szám

2 NÉPÜJSAG 1958. szeptember 16., kedd G megye hároméves tervéröl tanácskozott a megye országgyűlési képviselő-csoportja Heves megye országgyűlési képviselő-csoportja szombaton délelőtt ülést tartott Egerben, a Hazafias Népfront megyei bizottsága székházában. Az ülésen megjelentek Üszta Gyula, Varga Lénárt, Varga János, Egri Gyula, Bereczky László és Kerek Gábor or­szággyűlési képviselők. A képviselő-csoport ülését Varga Lénárt nyitotta meg, majd — a napirendnek meg­felelően — Fehér István, a me­gyei pártbizottság munkatársa tartotta meg tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdések­ről. Részletesen ismertette az iraki forradalmi eseményeket, hangsúlyozta, hogy július 14- én polgári forradalom zajlott le Irakban. Ezt a forradalmat az a sok parasztmegmozdulás, felkelés készítette elő az évek hosszú során, amelyekben az iraki kettős elnyomás alatt élő parasztok indítottak éle­tük megjavítása érdekében. Irak népe — amellett, hogy természeti kincsekben gazdag országról van szó — nagy sze­génységben élt. Ennek muta­tója az is, hogy az emberek átlagéletkora nem több 25 év­nél. Az ^t és félmillió lakos­ra nem több, mint 800 orvos jutott. Egy-egy paraszt évi jövedelme nem tett ki többet 14 fontnál. A polgári forrada­lom-nagy lehetőségeket biztosít ezen állapotok megszüntetésé­re, sorra megvalósítja a régen várt és szükséges reformokat. Az előadó ezután a tajvani kérdés ismertetésére tért át, hangsúlyozván a népi Kína igazságos követelését a sziget illetve a partmenti szigetek birtoklásával kapcsolatban. A Heves megyei országgyű­lési képviselőcsoport ülésének második napirendi pontjaként, a megyei tanács tervosztályá­nak vezetője ismertette a há­roméves terv megyei vonatko­zású előirányzatait. Hangsú­lyozta: ezek a számok még nem véglegesek, de minden­esetre jól mutatják, hogy mi­lyen nagyarányú fejlődés kö­vetkezik be a megyében 'a tervidőszak alatt az élet min­den területén. A helyi ipar fejlesztésére a hároméves tervidőszak alatt 7 860 000 forintot fordítanak. Ebből az összegből elsősorban az építőanyagipari üzemeket, a selypi téglagyárat és a szil­vásvárad! mészmű üzemet fej­lesztik. Az élelmiszeripar fej­lesztésére a hároméves terv­ben 10 724 000 forintot költe­nek. Ennek keretében befeje­ződik a Gyöngyösi Kenyérgyár és a Gyöngyösi Vágóhíd épí­tése. Az építőipar korszerűsí­tésére 240 000 forjntot irányoz­tak elő. Igen nagy összeget költenek a megye fásítására is a tervidőszakban. Az idén százezer, a jövő évben száz- ötvenezer, 1960-ban pedig ket­tőszázötvenezer forintot. A Nyugatbükki és az Északmát­rai Állami Erdőgazdaságok fej­lesztésére, elsősorban erdősíté­si vonatkozásban, hárommillió forintot költenek. 1960-ban közlekedés és postaügyre kö­zel kétmillió forintot fordíta­nak, amelyből az egri I. számú megyei kórháznál levő hidat építik újjá, s Ujlőrincfalván egy hidat építenek fel. A ke­reskedelem fejlesztésére 6 500- 000 forintot irányoznak elő, amelyből többek között korsze­rűsítik a gyöngyösi Vörös Csillag szállót. Számottevő beruházásokkal fejlesztik a megye művelődés­ügyét is. Az első évben csak­nem 13 000 000, jövőre 16 és félmillió, a tervidőszak utolsó évében pedig 18 és félmillió forintot ruháznak be, amely- lyel a megye tantermeinek a száma 143-al növekszik. A me­gye egészségügyének fejlesz­tésére a terv 10 millió forintot biztosít, amelyből Hatvanban 100 ágyas kórház létesül. A lakásépítkezésekre is jelentős összegeket irányoz elő a terv. Egerben 80, Gyöngyösön 90, Hatvanban pedig 110 lakás épül a tervidőszak során, s ezenkívül Apcon is felépítenek 20 lakást. A megye hároméves tervét ismertető előadást élénk vita követte, melynek során szá­mos, részleteket tisztázó, kér­dés és válasz hangzott el. Az Albán Népköztársaság Nemzetgyűlése elnökségének alelnöke fogadta a magyar parlamenti küldöttséget TIRANA (ATA) Pilo Peristori, az Albán Népköztársaság Nemzetgyűlé­se elnökségének alelnöke va­sárnap fogadta a Kiss Károly vezetésével Albániában tar­tózkodó magyar parlamenti küldöttséget. A délelőtti órákban a ma­gyar parlamenti küldöttség a Tirana közelében levő Peza helységbe látogatott, ahol lel­kes nagygyűlésen ünnepelték meg a nemzeti felszabadító tanács megalakításának 16. évfordulóját. Kiss Károly elvtárs a ma­gyar parlamenti küldöttség nevében őszinte baráti sza­vakkal köszöntötte a nagy­gyűlést, s a küldöttség nevé­ben magyar zászlót és egy budapesti képes albumot aján­dékozott a körzeti pártszerve­zetnek. A nagygyűlés befejezé­se után a magyar parlamenti küldöttség tagjai hosszan el­beszélgettek az albán politikai és társadalmi élet jelenlévő vezetőivel. A déli órákban a küldöttség gépkocsin Durras kikötőváros­ba utazott, ahol megtekintet­te a nemrég épült modern turistaszállót és a strandot, valamint a város nevezetjs- ségeit. Hétfőn reggel a küldöttség tovább utazott Skodra város­ba és a dobrai termelőszövet­kezetekbe. Vasárnap az Országos Me­zőgazdasági Kiállítás és Vá­sár bemutató pályáján ünne­pélyes külsőségek között osz­tották ki a hazánkban meg­tartott borverseny díjait: há­rom nagydíj (egy-egy remek­be ötvözött ezüst serleg), to­vábbá 232 arany-, 318 ezüst­ös 28 bronz érem, valamint tíz elismerő oklevél jutalmaz­ta a legjobbnak bizonyult bo­rokat. A Földművelésügyi Minisz­térium nagydíját az ukrán SZSZK Masszandra-Herszon Kétszáühetvennyolc- ezer kötvényre hetven­nyolc miliő forintot sorsolnak ki a legkö­zelebbi békekölcsön húzáson Az Országos Takarékpénz­tár a soron következő béke­kölcsön sorsolásokat szeptem­ber 27-én és 28-án Budapes­ten tartja. Ezúttal az I., V., és a VI. békekölcsönt sorsol­ják. A kétnapos húzáson 278 000 kötvényre összesen 78 millió forint nyereményt sor­solnak ki. borgazdaságában termett 1955. évi Muscat Krasznij Kámeny borának, az élelmezésügyi mi­nisztérium nagydíját a Monim- pex Külkereskedelmi Vállalat 1957. évjáratú 5 puttonyos to­kaji aszújának, a Külkereske­delmi Minisztérium nagydíját pedig a Szőlészeti Kutató In­tézet 1957. évben termett 5 puttonyos aszú borának ítélte oda a zsűri. Kiosztották a nemzetközi körverseny rigait Két magyar és egy szovjet bor nyert nagy dijat A nyugati közvélemény képviselői helytelenítik a ,,Dullesi távol-keleti politikát66 WASHINGTON (AP). A Egyesült Államoknak Csang Kaj-sek rendszerével kapcsolatos politikáját bírálták vasárnap a nyugati közvéle­mény képviselői, közöttük olyanok, mint Paul Reynaud, volt francia miniszterelnök, és John Slessor, az angol légi­erők almarsallja. Paul Reynaud, aki párizsi otthonában nyilatkozott az NBC amerikai televíziós adó­nak, kijelentette: „Nézzünk szembe azzal a ténnyel, hogy Kínának erős kormánya van... veszélyes vál­lalkozás másfelé terelni a tör­ténelem menetét”. Ezután ki­fejezésre juttatta azt a véle­ményét, hogy Kínának jelen kell lennie az ENSZ-ben, és „gyerekesnek” mondotta azok felfogását, akik úgy vélik, Hruscsov nem gondolta komo­lyan, hogy a Szovjetunió a Kína elleni egressziót saját maga elleni támadásnak te­kinti. „Tehát miért kockáztat­juk meg a háborút? Minden kockán forog — és miért? Ki- mojért?” — kérdezte. John Slessor, almarsall, Lon­donban nyilatkozott az NBC- nek. Az angol légierők egyik főparancsnoka kijelentette, vé­leménye szerint a távol-keleti problémát az ENSZ elé kell terjeszteni. Mint mondotta, az angol közvélemény azt tartja, hogy az Egyesült Államok nem helyezkedik ésszerű álláspont­ra. Kifejtette, ha katonai esz­közökkel közelítenék meg a távol-keleti problémát, „ez nagyon súlyosan veszélyeztet­né az Anglia és az Egyesült Államok közötti egységet.” Vé­gül kétségét fejezte ki afölött, hogy az Egyesült Ál- lomaknak lennének szövetsé­gesei a Kína elleni háborúban. Mike Monroney, amerikai szenátor kijelentette, az Egye­sült Államok kongresszusa csak Tajvan védelmére hatal­mazta fel Eisenhowert és mi­után e feladat végrehajtásánál Kimoj és Macu nem fontos, le kell mondania ezekről a szigetekről. Nyilatkozott a távol-keleti helyzetről maga Dulles kül­ügyminiszter is, amikor Wa­shingtonból New Yorba indu’t, hogy ott részt vegyen az ENSZ közgyűlés keddi megnyitó ülé­sén. „Tudjuk, hogy Csou En- laj, a béke érdekében járult hozzá az amerikai és a kínai nagyköveti tárgyalások folyta- Végül hozzátette, nem érné tásához”, — kénytelen elis- meglepetésként, ha a Szovjet- memi Dulles, majd megjegyez- unió ismét az ENSZ elé akar- te: „Remélem, hogy ezekből a ná terjeszteni a távol-keleti tárgyalásokból béke születik”, kérdést. Valószínű a távol-keleti helyzetet vitatják meg az ENSZ ma kezdődő ülésén A Reuter tudósítója jelenti New Yorkból: A ma New Yorkban meg­nyíló XIII. ENSZ közgyűlés legfontosabb kérdése valószí­nűleg a távol-keleti helyzet lesz. Megfigyelők arra számí­tanak, hogy a Szovjetunió, a népi demokratikus országok „támogatásával határozottabb erőfeszítésit tesz a népi Kína ENSZ felvétele érdekében, va­lamint abból a célból, hogy a Kínai Népköztársaság kül­dötte foglalja el a csankai- sekista klikk képviselőjének helyét a Biztonsági Tanács­ban. Hammarskjöld ENSZ főtit­kár időközben azon a jelenté­sén dolgozik, amelyet szep­tember 30. előtt a közgyűlés elé kell terjesztenie legutóbbi közép-keleti küldetéséről. Merényletei követtek el Soustellc francia tájékoztatási miniszter ellen PÁRIZS (MTI). Hírügynökségi jelentések szerint hétfőn reggel 9,45 óra­kor Párizs középpontjában, a Diadalív közelében, golyószó­rókkal felfegyverzett észak­afrikaiak egy csoportja több lövést adott le Jacques Sous- telle francia tájékoztatási mi­niszter arra haladó gépkocsi­jára. A miniszter kísérője vi­szonozta a tüzet és a csoDort egyik tagját megölte, másik tagját pedig megsebesítette. Soustelle, aki Algéria kor­mányzója volt, vezető szere­pet játszott azokban az ese­ményekben, amelyek hata­lomra segítették De Gaulle tábornokot ez év júniusában. Az AP hírügynökség jelen­tése szerint a miniszter az üvegszilánktól könnyebben megsebesült, a gépkocsi veze­tőjét pedig az egyik lövé3 megsebesítette. A Pravda Eisenhower beszédének visszhangjáról MOSZKVA (TASZSZ) Sz. Visnyevszkij, a Pravda hétfői számában Eisenhower elnök szeptember 11-i televí­ziós beszédét kommentálja. — Megállapítja, hogy az ame­rikai lapok többsége kényte­len tolmácsolni a közvéle­mény felháborodását e beszéd nyomán. Sok amerikai lap rá­mutat arra, hogy Eisenhower voltaképpen megismételte Dulles harcias kijelentéseit. Nem adott választ az ameri­kaiakat foglalkoztató legfőbb kérdésre, nevezetesen arra, szándékozik-e az Egyesült Ál­lamok kormánya reális lépé­seket tenni a távol-keleti há­borús góc megszüntetésére. A cikkíró megjegyzi, az Egyesült Államok sajtóorgá­numai, közéleti személyiségei és politikusai hangoztatják, hogy Washington provokáci­ókra, erőszakra és zsarolásra épített politikája szöges ellen­tétben áll az ország valódi érdekeivel Tovább folytatódnak a tiltakozó gyűlések Kínában A különböző távirati irodák jelentései arról számolnak be, hogy Kínában tovább folyta­tódik a tiltakozás az amerikai provokációval szemben. A kí­nai munkások, parasztok, ér­telmiségiek, fiatalok és öregek, tiltakozó nagygyűlések során ítélik el Kína belügyeibe való amerikai beavatkozást. Fel­emelik szavukat a távol-keleti béke védelmében, a partmenti szigetek felszabadítását sürge­tő népi követelés védelmében) Peking, Csungking, Ansan vá­rosok munkásai egyemberként tiltakoznak az amerikai pro­vokációk ellen. Egyedül a Ho­nan tartományban mintegy 20 millió ember vett részt a nagyszabású tiltakozó gyűlé­seken. A legkülönbözőbb tartomá­nyokban továbbra is alakul­nak a népi önkéntes egységek, a tengerparti részek, az utak, a hidak védelmére. Nemzetközi szemle Lassan és nehezen rendeződ­nek a világ problémái. Bizo­nyára sok újságolvasó vélemé­nyét fejezi ki az a karikatúra, amely az egyik amerikai lap­ban, a New York Timesben je­lent meg a napokban. A rajz egyik felén egy ember sétál a földgömbön, újságját olvasva. Arca derült: „véget ért a kö­zép-keleti válság” — hirdeti újságja főcíme. A rajz másik oldalán azonban emberünk már kétségbeesetten viszi az irháját. Sűrű füstfelleg a háta mögött. A még mindig kezé­ben őrzött újság ezt hirdeti: .„Kitört a válság a Távol-Kele­ten”. A rajz igazát, találó hangu- latképét nem tagadni. Sok-sok millió egyszerű dolgozó érzé­sét, kedélyét, gondolatát tük­rözi a földgolyóbison sétáló, feszülő, megkönnyebbülő és újra rémüldöző emberke. Nemzetközi válság De miért? A kitűnő karikatúra egyben azonban hibázott. Ezt a vál­ság—enyhülés—válság sorozatot valahogy úgy kezelte, mint a természeti tünemények egy­másutánját. Van eső, van szél­vész, hó és napsütés — mit te­het itt az embert De ha egy 600 milliós or­szág szárazföldjének partjai mellett fekvő szigetek egy ko­nokul ellenséges nagyhatalom kezén vannak, ha ezeket a szigeteket a szóbanforgó nagy­hatalom teletömeti katonákkal, ha ezekről a szigetekről ál­landóan zavarják a 600 milliós nép tengeri forgalmát — az már nem természeti jelenség. És ha emiatt a helyzet miatt világfeszültséget okozó távol­keleti válság támad, ha ezért világkatasztrófa fenyeget, — ez már nem természeti jelenség. Ez igenis emberek, emberek csoportjának műve. Ez maradt ki a karikatúrából. Vagyis, hogy a tekintélyes polgári lap, a Le Monde írja: „Valójában kevéssé fontos, hogy ezek a szigetek a kínai vizeken belül terülnek-e el jo­gilag, vagy sem. A partokhoz való közelségük, s az a tény, hogy mindig a szárazföldtől függtek, elutasíthatatlan érvet jelent a kommunista Kínához való csatolása. Elképesztő len­ne, ha világkonfliktus szület­ne az ebből az ügyből kelet­kezett vitából.” És hadd idéz­zük tovább a fenti francia új­ságot, mikor egy másik cikké­ben washingtoni tudósítója felveti a kérdést, hogy kik is állanak ennek az „örvény szé­lén táncoló” politikának az élén. „Az amerikai népet — olvashatjuk — szinte anélkül, hogy tudná, egy világösszeüt­közésbe vonszolhatja a Robert- son-törzs irányította külügy­minisztérium funkcionáriu­sainak egy csoportja (Robert­son államtitkár a külügymi­nisztériumban, szerk. megj.), Foster Dulles és veszélyes szemléletmódja és azoknak a katonai vezetőknek a csoport­ja, akik nem fogadták el Kína „elvesztését” és rosszul „emész­tették meg a kínai beavatko­zást Koreában”. Ne legyenek tüskék a béke oldalában" Az a körülmény, hogy a nyugateurópai polgári sajtó je­lentős része is ilyen nyíltan állást foglalt a katasztrófa­politika ellen, nem lebecsü­lendő tényező lehet a jelen válság további alakulásában. A tajvani helyzet, hogy az an­gol Reuter londoni véleményét idézzük, „továbbra is súlyos lehetőségektől terhes”, Eisen­hower péntek hajnalban el­mondott beszéde után is. Ez a beszéd még mindig kitart amellett, hogy Kimoj és Macu szigetek „védelme” végered­ményben az Egyesült Államok biztonságának védelmét jelen­tik. Amerika kész esetleg a legnagyobb kockázat vállalá­sára is. Ezt követően felveti azonban a „diplomáciai tár­gyalások” és a kivezető út megtalálásának” gondolatát, majd kijelenti: „megfelelő in­tézkedéseket lehet tenni, ame­lyek biztosíthatják, hogy a partmenti szigetek ne legye­nek tüskék a béke oldalá­ban” ... Az amerikai külpolitika te­hát egy félszeg mozdulatot tett előre. Félszeg mozdulatot csu­pán, mert a Le Monde-ból idé­zett csoportok befolyása na­gyon erős. A mozdulat mégis inkább előre irányult, mert Kína és az őt támogató Szov­jetunió határozottsága, saját nyugati szövetségeseik tartóz­kodó és óvatosságra intő ma­gatartása, végül az ázsiai köz­vélemény ingerült nyugtalan­sága legalább is meggondolás­ra késztette az amerikai veze­tőket. Ha a robbanással fenyegető légkört a feszültség csökkené­se váltaná fel, a világ nyom­ban könnyebben lélegezne. Joggal, de talán nem eléggé előrelátóan. Ha a probléma megmarad és csak elodázódik, a tények és a körülmények változatlan elemei újra meg­teremthetik ugyanezt a gyúlé­kony állapotot. Ahhoz, hogy a mi kis emberünk nyugodtan sétálhasson a karikatúrabeli földteke tetején és újságjában szívderítő híreken mosolyog­jon a szeme, a kérdés lényegé­hez kell nyúlni a Távol-Kele­ten éppúgy, mint a világ más neuralgikus gócain. Ez pedig Tajvan hova-tartozása és a népi Kína ENSZ-tagsága. Le­het, hogy az út idáig nagyon hosszú lesz. Az amerikai ve­zetőknek azonban, ha a békés rendezést, nem pedig a „le­számolás”, vagy a „kalkulált kockázat” politikáját akarják, rá kell lépniök. Előbb vagy utóbb. Fasiszta provokációk F ranciaországban PÁRIZS (TASZSZ). Amint közeledik a francia- országi népszavazás időpont­ja, a reakció egyre gyakrab­ban szervez provokációkat a Francia Kommunista Párt ellen. Sajtójelentések szerint a szombatra virradó éjszaka fasiszta suhancok felgyújtot­ták Morbihan megye kommu­nista pártszervezetének szék­házát. Az épület teljesen le­égett. Vasárnapra virradó éjszaka fasiszták gránátot dobtak Marseille-ben a Kommunista Párt egyik kerületi szerveze­tének helyiségébe. Franciaország demokratikus köreiben viharos felháboro­dást keltettek a fasiszta ban­diták merényletei. (MTI) Időjárásjelentés Az éjszakai lehűlés gyengül. Várható időjárás kedd estig: ki­sebb felhőátvonulások, még eső nélkül. Gyenge déli szél. néhány helyen reggeli köd. A nappali fel- melegedés kissé erősödik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet kedden: 23—26 fok között. Távolabbi kilátások: kisebb fel­hőátvonulások, az éjszakai lehűlés tovább mérséklődik. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom