Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-09 / 194. szám

1958. szeptember 9., kedd NÉPÚJSÁG 5 Termesztési kísérletek az új magvatlan szőlőfajtával A 1 ELSZABADULÁS utáni években a külkereskedelem képviselői igen élénk érdeklő­dést tanúsítottak az un. mag- vatlan-mazsola szőlőfajták iránt, amelyekből hazai fel­dolgozással is elő lehetné ál­lítani a külföldről importált mazsolát. A mazsola az aszalt szőlő­nek egyik különleges változa­ta. felhasználása igen sokol­dalú és fogyasztása az egész világon elterjedt. Külföldön aszalt szőlővel készítenek cse­megeborokat, sőt a borok nagy részének aszalt szőlővel való feljavítását a törvény is engedélyezi. Aszalt szőlőt, vagy mazso­lát csak ott lehet készíteni, ahol a nyersanyagául szolgáló magvatlan, magnélküli szőlő­fajtáknak kedvezőek a ter­mesztési és éghajlati viszo­nyok. Magnélküli szőlőt legna­gyobb tömegben Kis-Ázsiá- ban, Görögországban, Spa­nyol, Olasz- és Franciaor­szágban termesztenek. Az utóbbi évtizedekben Bulgáriá­ban és a Szovjetunió egyes megfelelő éghajlatú délvidé­kein is termesztik. A mazsola készítése több­féle eljárással történik. A déli országokban a mazsola készí­tés céljából a megfelelő mag­nélküli szőlőt a teljes érés bekövetkezte után rendesen félig levágott, vagy megcsa­vart kocsánnyal a tőkén hagy­ják szárítás céljából. A levá­gott fürtöket fertőtlenítésbe forró vízbe mártják és kite­regetett ponyvákon a napon aszalják tovább. Szmimában faolajat tartalmazó hamu­zsír vagy konyhasó oldatba mártva pusztítják el a héj mikroflórájá.t, egyúttal ez az eljárás különös szép fényt is ad a mazsolának. Üiabban kénezéssel és mosással fertőt­lenítik a mazsolának készített szőlőt. Kaliforniában még a tőkén történik a szőlő fertőt­lenítése. Jól záró vászonsát­rakat helyeznek a szőlőtőkék fölé, majd ciánhidrogénnel sterilizálják a fürtöket, ame­lyeket így a teljes mazsolá- sodásig rajta hagyhatják a tőkén, a romlás különösebb veszélye nélkül. MAZSOLAKÉSZÍTÉSRE legalkalmasabb magnélküli szőlőfajták a Korinthusi pi­ros és a Szultán fehér. A Korinthusi piros egyik legrégibb eredetű szőlőfajta. A belőle készült mazsolaszőlő — JAJ! ÉDESANYÁM! De fáj! — jajgat bele az éjszakába Zakkar Józsika a bélapátfalvi Bocskay úton és szülei kétség- beesetten nézik lázas vergődé­sét, ahogy két kis öklével üti a fájós homlokát. Áz orvos évi rendes szabadságát tölti és hir­telen nem is tudják, mit kel­lene tenni. Végre ép gondolat után kihívják a mentőket. Szombat este van. A mentő- állomás csendes. A kertmozi­ból foszlányokban szűrődik a zene. Mindenki a másnapi ün­nepre készül. A szolgálatos mentősök: Szilágyi Antal, Bé­kési Gyula, Semperger János ápolók, Jékli István, és Batki István gépkocsivezetők az esti csendet kihasználva, halkan beszélgetnek a felmerülő prob­lémákról. Cseng a telefon. A soros gépkocsivezető pillanatig vár, majd mikor hallja, hogy hívás jött, már szalad és má­sodpercek alatt felzúg a motor, útra készen áll a mentőkocsi. 22 óra 45 perc. Irány Bélapát­falva, beteg egy kisfiú. Kevés beszéd esik a kocsiban. Az ápolót elfoglalja a gondolata, hiszen nem tudni még, milyen esettel áll szemben, de neki mindenképpen az a feladata, hogy segítsen addig, míg or- vos kezébe kerül a beteg. A gépkocsivezető minden ener­giáját és minden éberségét le­köti a rettenetesen rossz út, a beláthatatlan kanyarok, és az erdők közt feltünedező ködfol­tok. A Főúton várja a kocsit a riadt édesapa. A rosszul _ vi­lágított szobában lázban hány­kolódik a gyerek. Néhány perc múlva Szilágyi Antal szak­ápoló karjaiba emeli a kisgye­reket és hosszú gyakorlata, alapján meg is állapítja, hogy agyhártya-gyanús Józsika. Éj­félkor már az I.sz. kórház ügye­letes orvosa, dr. Szüle Zoltán erősíti meg az ápoló feltevését nagy kereskedelmi forgalom tárgyát képezte már az ókor­ban' és középkorban is. Mag­nélküli, közepesen termő ma­zsolaszőlőt adó fajta. Szep­tember második felében érik Bogyói nagyon kicsik. Mint- hegy nálunk mazsolakészítés­sel eddig alig foglalkoztak, ennek a fajtának nem volt jelentősége. De mazsolakészí­tésre is inkább a nagybogyó- jú változata alkalmas. Ez utóbbit nálunk viszont nem termesztik. A Szultán fehér magvatlan szőlőfajta Kis-Ázsiából szár­mazik. Bogyói kicsik, kelle­mes ízűek, magvatlanok. Na­gyon keveset termő fajta. Ná­lunk szeptember végén érik. A peroncszpórára nagyon ér­zékeny. Kevés fürtöt hoz, gyenge termőképessége miatt ezért nálunk nem is igen termesztik. Hazánkban is kísérleteznek mazsolakészítéssel, de az is­mert magnélküli fajták tulaj­donságainál említett gyenge termőképességük miatt nem jöhetnek számításba, azonkí­vül bogyóik igen aprók vagy kicsinyek és későn, csak szep­tember második felében érnek be. A belföldi igények kielégí­tése és a külkereskedelmi szempontok figyelembe véte- !ével tehát igen nagy jelen­tőségű lenne népgazdasági szempontból, ha olyan megfe­lelő fajtát lehetne a hazai ter­mesztésbe állítani, amelyik a külföldi nagybogvójú, biztos termőképességű és jól beérő fajtákkal felvehetne a ver­senyt. A mazsola értékét a szőlőfajtáktól függően, amely­ből származik, döntően az íz és zamatanyagok határozzák meg. A mi éghajlatunk pá­ratlan adottságokkal rendel­kezik az íz és zamatanyagok kialakítása szempontjából a többi országokkal szemben. Különböző államok szőlőne- mesítői a mazsolaszőlő neme­sítése terén már eddig is szép eredményeket értek el. Az általuk alkalmazott neme- sítési eljárások és tapasztala­taik megismerésével a siker reményében kezdhetjük meg a magvatlan szőlőfajták ne­mesítését. A magyar szőlőne­mesítés vonalán meg is in­dult ez a munka áz eddig ismeretlen magvatlan szőlő­fajták felkutatására és a mi égha Tatunk alatt is bőven- termő és korán érő magvat­lan szőlőfajták előállítására. Az Országos Növényfajta- kísérleti Intézethez máris több bejelentés érkezett ed­dig ismeretlen fajtákról, va­lamint új előállításokról. Az egri kísérleti telepre is kap­tunk ezekből sz:>'■'orítóanya- got. hogy termesztési kísérle­tekben végezzünk velük meg­figyeléseket. A FÁJTÁRÓL egyelőre a legjobb véleménnyel va­gyunk — kétévi termésbírá­lat alapján —, mert mind­azoknál a jó tulajdonságok­kal rendelkezik, amelyek al­kalmassá tehetik, hogy nagy­üzemi fajta váljon belőle. Augusztus második felében érik, bőtermő és nagvbogyó- jú. A Kertészeti Főiskola Technológiai tanszékén az aszalást kísérletben is igen jó eredménnyel szerepelt. Csizmadia József és Füri József, tudományos kuta­tók. Uj borkóstoló nyílik Egerben Egerben, a Mártirok-terén befejezéshez közeledik az új borkóstoló építése. A falfest­mények részben már elkészül­tek, s most már csak a helyi­ség berendezése van hátra. A nagy összegű beruházással lé­tesített új borkóstoló — amely előreláthatólag a hónap köze­pén nyílik majd meg — min­den bizonnyal elnyeri az eg­riek, s a városban megforduló turisták, kirándulók tetszését. Az új borkóstoló megnyitásá­val egyidőben a most ott mű­ködő vendéglátóipari egység megszűnik. Úí fényképezőgép az Ofortért-ban Néhány napja új áruval gyarapodott az egri OFOTÉRT- üzlet. A kirakatban a vásárlók 6x6-os Pratiszix fényképező­gépet láthatnak, melyet az NDK-ból importált a kereske­delem. A finom és jól meg­konstruált gép 6300 forintba kerül. Mi újság a gyümölcsexport területén A most kapott értesülés sze rint megyénk magasan túltel­jesítette exporttervét néhány igen fontos gyümölcsféleség­nél. így befejeződött a paradi­csom exportra történő szállítá­sa is és megállapítható, hogy jóval több paradicsomot expor­táltunk, mint azt terveztük. A megye csemegeszőlő ex­portterve 516 vagon. Kilátás | van arra, hogy csemegeszőlő- , bői is jóval többet szállítunk ; ki a tervezettnél. Általános I megállapítás, hogy a magyar és ezen belül a Heves megyei gyümölcs, megállta a helyét a j külföld előtt ezen a nyáron is V orösk eresz! es •aíTKJíüi's Domoszlón . Vasárnap tartotta Domosz- lón a Vöröskereszt-szervezet taggyűlését, melyen mintegy százan vettek részt. A taggyű­lésen felajánlásokat tettek az 1959. évben tartandó kongresz- szusra. Ennek értelmében fel­ajánlották. hogy egészségügyi állomást létesítenek és 30 ak­tívát képeznek ki. A községi tanács segítségével — de na­gyobb részt társadalmi mun­kával — járdát építenek. Vál­lalták 200 darab facsemete ül­tetését és gondozását ezen kí­vül a község jobb vízellátása érdekében a kutak rendbeho­zását és újabb kutak fúrását. Ugyancsak ebben az évben sze­retnének egy négyszemélyes kádfürdő építését is megvaló­sítani. Vállalták még a vámos- györki szociális otthon patro- nálását is. Egyéni gazdák a gyöngyösi Uj Élet Termelő- szövetkezetben Az elmúlt napokban egyéni­leg dolgozó parasztok látogat­tak el a gyöngyösi Űj Élet Ter­melőszövetkezetbe. Az egyéni gazdák elismeréssel nyilatkoz­tak a termelőszövetkezet nö­vénytermeléséről, termésered­ményeiről, valamint az állat- állományról is. Épülnek az új lakások Hatvanban * Ismeretes, hogy a megye mindhárom városában, de kü­lönösen Hatvanban, nagy a lakáshiány. Az igényjogosultak már nagyon várják, hogy •felépüljenek a három lakótömbből álló, 34 családnak otthont biztosító lakások. A tervek szerint a három épület december 31-ig tető alá kerül. A lakások belső munkálatait a jövő év első negyedévében fejezik be. Képünkön az egyik tömb-épület építése látható. (Foto: Kiss) Tájékoztató a bortermés bejelentésérttl 00-41 Halló... itt a mentők és azonnal kezelés alá veszi a szenvedő kisfiút. HAJNALI FÉL háromkor újabb hívás Dormándra, az állami gazdaságba, ahol Pillér Pálné kismama várja, hogy gondos kórházi környezetbe kerüljön megszülni harmadik gyermekét. Az édesanya nyu­godt, nem kapkod, nem enged magával jönni senkit, meg­bízik a mentőszolgálat sze­mélyzetében és csendes nyu­galommal, de magában aggód­va várja, hogy megálljon vele az autó a II. sz. kórház előtt, hol Fischer néni, a szülészeti osz­tály védangyala a maga meg­nyugtató modorában azonnal át is veszi a kismamát. Virrad. A város hangulatát semmi sem zavarja. A felhőt­len égen szikrázva süt a nap. Minden mentőkocsi benn 'áll az állomáson. Hiába! Ünnep van! Most nem történnek meg olyan esetek, amikről dr. Han­gái László, a mentő főorvosa, és Ócskái György garázsmes­ter beszélnek. Ma az igazi be­tegek szállítása folyik, mert hiszen ki ne szeretné család­jával tölteni az ünnepeket?! Heggel kilenc óra felé megin­dulnak a hívások. Tarnalelesz jelez először egy vérző fiatal- asszonyt, akit azonnal be kell hozni, mert elvérezhet. Hangai főorvos fehér köpenyben, or­vosi táskával a kezében már benn ül a kocsiban, és megy, hogy segítséget nyújtson az asszonykának. Közben Domon­koson is várják a mentőt Sike m. Andráséinál és mindkét helyen megnyugvással veszik tudomásul, hogy orvos is van a mentőben, és az ember haj­landó ilyenkor biztosnak ven­ni a reményt, miszerint: nem is lehet baj! Igen. A mentőszolgálat Eger­ben is nagy-nagy fejlődésen ment keresztül azóta, amióta kivonták a forgalomból a lo­vas mentőkocsit, ami eleve úgy nézett ki, mint egy antik hullaszállító. Az is fontos lé­pés volt, mikor a mentőket ez­előtt tíz évvel átvette az ál­lam a tűzoltóságtól. És ami­kor Eger egyik legszebb pont­ján felépült a kis mentőállo­más, akkor kezdett egy ige ismét testet ölteni: legfőbb ér­ték az ember. A két kocsirá tervezett mentőállomás ma már négy kocsival rendelke­zik, de a jövő perspektívája — ahogyan azt Hangai főorvos elmondotta — emeletes mentő- állomást és ambulanciát, fek­tetőt ad a bajbajutott embe­reknek. — A MI MENTŐSEINK — mondja a főorvos — komoly munkában állják meg a he­lyüket. Hiszen a gépkocsiveze­tők mindent maguk csinálnak, ami a kocsi körül előfordul, az ápolók pedig a szakképzett­ség elsajátítása . után is állan­dó, folyamatos kiképzésben ré­szesülnek, hogy ne csak egy szállító vállalat legyünk, ha­nem valóban mentők! Sokszor attól függ egy betegnek a to­vábbi sorsa, hogy a mentő­sök hogyan bántak el vele az az első pillanatokban. Nem sokáig lehet beszélget­ni, mert a baj nem válogat, éppen ma dőlt ágynak valaki. Űjra mentőkocsiban dl már a főorvos, mert Pólyák Pál Ká­polnán összeesett és vakbélre gyanakodnak. Legtöbbször azonban nem helyes a megré­mült család diagnózisa, jelen esetben is azonnal megállapí­totta a főorvos, hogy gyomor­perforációval áll szemben. Óvatosan elhelyezték a nagy­beteg embert Banka János gépkocsivezető, és Dajkó Imre ápolók, maid rövid idő múlva Czenkár Béla doktor kiadta az utasítást a II. sz. kórházban a műtő előkészítésére, azonnal meg is operálták a beteget. Jönnek-mennek a mentőko­csik, kit helyből, kit távoli vi­dékről szállítanak gondos or­vosi kezekbe a szolgálatosok: Banka János. Morvái Kálmán, Román István gépkocsivezetők és Hegyaljai József főápoló, Reizinger László, Dajkó Imre ápolók. Az emberek munkáját na­gyon elősegíti az. hogy a mi állomásunkon rendkívül jó a kollektíva! Hiszen egymásra vannak utalva nagyon sok esetben a gépkocsivezető és az ápoló, amikor távol orvostól, távol lakott helytől a mentő­kocsi személyzetének kell helytállni rendkívüli esetek­ben — mondja dr. Hangai László főorvos. — Csak a tár­sadalomnak is nagyobb meg­értéssel kell lenni a mi mun­kánk iránt, mert akkor nem lesz súrlódás és jobb munkát végezhetünk a betegek érdeké­ben. MIKOR KÉRDŐEN ránéz­tem, megértett és így folytat­ta: — Igen, megesett az is, hogy a mentő egy bizonyos útvonalon ment. és visszafelé áthaladt egy olyan községen, A szüret megkezdése előtt a borforgalmi adóra vonatkozó ren­delkezéseket, főként a termés­bejelentésekre vonatkozó legfon­tosabb részét, tájékozódásul az alábbiakban közlöm az érdekeltek­kel. Minden bortermelő köteles a szüret ^szőlőszedés) befejezését követő hat napon belül a termett és szűrt must mennyiségét a te­rületileg illetékes pénzügyőri sza­kaszon, az érre a célra rendszere­sített bejelentő-lap kitöltésével be­jelenteni. A sajáttermésen kívül a vásárolt, vagy bármely más módon megszerzett szőlőnél szűrt mustot is be kell jelenteni, rgy bejelen­tési kötelezettség alá esik a más­tól bármilyen címen (például álla­mi gazdaságtól. termelőszövetke­zettől kapott, más termelőtől vá­sárolt) megszerzett bor, vagy must is. A készített törkölybor (csiger), továbbá sajáttermésű, vagy vásá­rolt gyümölcsből előállított erjesz­tett gyümölcslé is bejelentési kö­telezettség ' alá esik. A törkölyön erjesztett borok előállítása hosz- szabb ideig tart, így a bejelentési ahol szintén volt egy beteg, azonban nem állította meg a kocsit, hanem újra betelefo­nált, hogy látta a mentőt, ha beér, küldjék vissza. Ar­ra a kérdésre, hogy miért nem állította le és miért nem hozatta be vele a betegét, azt válaszolta: „Én is SZTK tag vagyok, nekem is jár egy mentő!’4 Nagyon helytelen! A mentő kétszer tette meg az utat, a beteg egyszerannvi idő múlva kapott orvosi se­gítséget. Ugyancsak helytelen például az is, amikor Osto­rosról hoztunk be egy asz- szonyt egyszerű foghúzásra. De mi mindenhová szívesen kimegyünk, csak azt nem tud­juk a távolból elbírálni, hogy mely esetek a sürgősebbek, így a hívás érkezési sorrend­jében hozzuk a betegeket. Sokan azonban költség és időspórolás címén veszik igénybe a mentőket, mert a taxiért is megtéríti az SZTK a költséget, az azonban egv' kis utánjárással történik. Mi szerényen, a betege! szolgálatában akarunk dol­gozni — fejezi be a főorvos mondanivalóját — azonban szeretnénk megérni azt, hogv szórványos esetektől eltekini ve, akkor vegyék igénybe a mentőt, amikor valóban szük­séges. Ismétlem! Nem a mi kényelmünk,« hanem a súlyo­sabb és sürgősebb betegek miatt! És valóban milyen meg­nyugtató dolog az, hogy a 004 és a 16—00 fel tárcs ázása után felhangzik a nyugodt hang: — Itt a mentők! Tessék’ MEGNYUGTATÓ, MERT mióta kinevezték a mentőfö- orvost, aki naponta szolgálat­ban van az állomáson, még nagyobb a remény arra. hogv minden beteg megkapja a szükséges segítséget. (Á. É.) határidőt a termelők túllépnék; ha bevárnák az elszűrést, ezért a ká­dakon levő szőlőcefre litermennyi- ségét kell bejelenteni. A bejelent tési kötelezettség ezenkívül kitért jed az előző évről megmaradt ó* borkészlet és az esetleg előállított seprőbor mennyiségre is; Bortermelőnek kell tekinteni —* a bejelentési kötelezettség tekin­tetében — az egyénileg dolgozó parasztot, állami gazdaságot, ter­melőszövetkezetet, termelőszö­vetkezeti csoporttagok, állami gaz­daság részes munkavállalóját és aki szőlőlugason termett szőlőből mustot készít. Bejelentő-lap nyomtatványt a pénzügyőri szakasznál, községi vagy városi tanácsnál díjmentesen lehet beszerezni. A bejelentő la­pot postán kell megküldeni, de személyesen is be lehet adni a pénzügyőri szakaszhoz. Ha a szűrt must tárolása nem a termelő te­rületén történik, akkor a tárolási helyre illetékes szakaszhoz is be­jelentést kell tenni. Ha a szüret részletekben törté­nik, az egyes részszüreti eredmé­nyeket is be kell jelenteni hat na­pon belül, külön-külön bejelentő lapon. Az adókedvezményre vonatkozó rendelkezések változatlanok. Az egyénileg dolgozó termelőnek egy gazdasági évben 180 liter, 16 éven felüli, önálló keresettel nem ren­delkező családtagjai után egyen­ként 50 liter borra ismerhető el adókedvezmény. A kedvezménye­sen adózandó bor mennyisége azonban a 300 litert nem halad­hatja meg. A kedvezményes adó­tétel literenként 80 fillér, az er­jesztett gyümölcslé után fizetendő adótétel pedig literenként 4-80 fo­rint. A termésbe jelentés elmulasztása — ideértve az elő- és részszüreti jelentést is — pénzügyi szabály- sértés. Aki pedig a termést rész­ben, vagy egészben elrejti, adózás vagy nyilvántartásbavétel alól el­vonja, a pénzügyi szabálysértési eljárásokon kívül az adókedvez­ményét is elveszti. Tilos ó-bornak újjal való össze­keverése, anélkül, hogy azt *— a keverés megtörténte előtt — az il­letékes pénzügyőri szakasznak be­jelentették volna. Azt a mustot és bort is be kell jelenteni, amit a termelő a fel­vásárló vállalatnak, vagy másnak a termésbejelentés előtt ad el. A felvásárló vállalatnak szőlőként beadott termést nem kell bejelen­teni. A termésbejelentés helyes és pontos megtételével a termelő meg­kíméli magát az esetleges kelle­metlenségektől és emellett a nép­gazdaság érdekeit is szolgálja. Részletesebb felvilágosítást a pénzügyőri szakaszok adnak. A Pénzügyőrség megyei parancsnoka. Csatornáznak Hatvanban Megkezdték Hatvanban a város csatornázási munkáit. A munka első lépcsőivel a város ; belterületét csatornázzák, az ; egész a hároméves terv végére : készül el. A hatvaniak több •mint nyolcmillió forintot kap­jak erre a célra, melynek se­gítségével véglegesen megoldó­dik a város vízellátása is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom