Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-04 / 190. szám

4 NEPÜJSÄG 1958. szeptember 4., csütürtA Vatikán a világ legnagyobb részvénytulajdonosa Az Opera Religiosa 0 001 szó­rná kontójának tulajdonosat 3CII. Piusnak hívják. A szent­lélek nevű bank acéllal és higannyal kereskedik. A hit kamatozik. A turisták és zarándokok között egy sincs, aki sejtené midőn a hatalmas Péter-téren levő gigantikus Michelangelo dóm és gyönyörű vatikáni éDület<J: előtt áll. hogy itt nemcsak a katolikus templo­mok központja van előtte, ha­nem a föld. legnagyobb üzleti váltakozója. Manansás a Vati­kán nem a péteríillérekból és a hívők adományaiból él. ha­nem a legnagyobb részvény­tulajdonosa a világnak. Csak az utóbbi években nyert a köz­vélemény némi bepillantást a szent szék üzletvitelébe a ró­mai magas arisztokrácia bot­rányai folyamán. (Montesi- per.) A hamburgi „Spiegel” nevű lap adatai alapján, melyek megbízható olasz forrásokra hivatkoznak, lehet fogalmakat alkotni erről a hatalmas gaz­dasági gépezetről. Bámulatos számokat olvashatunk benne. Például 74 nagy vállalatnak volt a felügyelője. A részvény- vagvonát a üzent széknek 12 milliárd dollárra becsülik, ami 350 milliárd schillingnek fe­lel meg. A BANKTITOK. MINT GYÖNÁSTITOK A Vatikán nagy előnyt él­vez pénzügyi manővereinél Nemcsak megtagad mindenféle felvilágosítást vagyoni állapo­táról és tranzakciójáról, de visszautasít minden elszámo­lást a kiadásairól. A Vatikán házi bankjának ártatlan neve van: Opera Religiosa (Vallási Tettek Intézménye). A svájci Kreditanstalttal szorosan ösz- szedolgozik. ahol a jezsuita rend tetemes mennyiségű részvényekkel van érdekelve Az Opera Religiosa 0.001 számú folyószámlája a pápáé és ez az ő privátszámlája. Az összes bankokkal szemben a Vatikán házibankiának az az előnyös helyzete van. hogy a banktitkokat ugyanúgy vé­dik. mint a gyónástitkot és a vatikáni territórium (területen­kívüliség) miatt nincs olyan olasz adóhatóság, amelyik be­tekintést nyerhetne ezekbe. Nagy a száma azoknak a kivé­telezett személyeknek, akik azzal az előnnyel rendelkez­nek. hogy a vatikáni házi- bankban folyószámlát nyithat­nak. mert az olasz devizameg- Bzorítások nem vonatkoznak a területenkívüliséget élvező Va­tikánra. Ezek száma az olasz arisztokraták soraiból adódik. KULCSPOZÍCIÓK A vatikáni részvények felet­ti felügyelet egypár katolikus világi ember kezében van. Egy olasz lap nyilvánosságra hozta ezek névsorát: aláírási joggal rendelkeznek az előbb említett Nogara báró, utódja Spaada báró, a pápa három unokatest­vére Carlo. Morcantonio és Gtlilio Pocelli. Galeazzi gróf. (a Vatikan város technikai ve­zetője) Giovanni Sacchetti (fő­beszerzője a szent palotának). Eugenio Gualdi, Blumentstihl Pál gróf. Francesco Oddasso és az olasz nagykövet Vittorio Cerutti. Ahol ezen 11 ember közül valamelyiknek az alá­írása szerepel, ott bizonyosra vehető, hogy a Vatikán van ér­dekelve. És bizony, ezen em­berek aláírása a Fiat autókon- szem, a Pirelli gumi-konszern és az összes olasz nagycég és iparvallalatokban szerepel. A Vatikan érdekelve van el­sősorban a Banco dl Romába, azután a Banco di Santo Spi- rito. a milánói Banco Ambro- siano. a Banco Comm erc! ale Italianabasé, a Credito Italia- na nevű olasz bankokban. De a Vatikán nem veti meg a kis halakat sem. mert nagy része van a római gázmüvekben és a telekforgalmi vállalatoknál. Igen fontos szerepe van a . szent szék üzleti életében a je­zsuita rendnek. Az ő felügye­lete alatt allnak az Olaszor­szágon kívüli érdekeltségei. A nagy Bank of Amerika 51 szá­zalékig a rend kezében van San Franriscohan egv ál rész­vényes révén A Di Giordo Fruit Company nevű eyümölcskon- szemet birtokolja a rend. En nek politikai szempontból is nazv a befolyása, mert egy részét képezi a hirhedt United fruit Companynak. Kiterjedt gyümölcs- és banónültetvé- n.vei vannak kózép-ameriká- ban és több mint száz teher- haióia van. és nemcsak a gyü­mölcstermesztést tartja kezé­ben. hanem a reakciós közép­amerikai diktátorokat is. A jezsuiták a nagy-amerikai acéliparnál a Republic Steel és a National Steelnél is ré­szesek. Ezenkívül a legfonto­sabb amerikai repülőgépgyá­raknál is: Boeing, Lockheed, Douglas és Curtis-Wright. Ök ellenőrzik a Texasi független nétróleum társaságot a Phi­lips Cil Co. és a Creole Petró­leum Co-t, melynek kiterjedt olajkútiai vannak a délameri­kai Venezuelában. Nemrégen. A JÉZUSTARSASAG MONOPÓLIUMOT SZERZETT a háborús anyagok közül a higanyban. 1923-ban megsze­rezte a spanyol Almadenben levő higanybányákat 1932-ben hozzászerezte a toscaniai hi- ganybánvákat is és a legutób­bi világháború alatt kiszolgálta a rend műid a két harcoló fe­let. Franciaországban iézustánsa- ság érdekei a Peugeot és Cit­roen autógyárban vannak el­dugva. Azonkívül a Panque de Paris és Des Paus Bas bank­ban. A közismert Schneider- Creuzot gyárban és az Osten­de! kaszinóban is érdekelve Van. Nagy befolyásuk van a Párizsi Benwue Francaim et Italianne Pourl. Amerjqup du Sud bankban, ahonnan szár­mazik Nogara báró is és ural­ják S délamerikai kávé piacot és a New York-i kávébörzét. Amint láthatjuk, a Vatikán a legnagyobb kapitalistája a mai világnak és ígv érthetők azon politikai lépései, melye­ket az utóbbi időben tett. (A Volkstimme nyomán.) FAZEKAS ISTVÄN: Virágzott a Tissa Hullámok hátán valami rezeg: Apró, barna pontjai a folyónak. A táj gyanítja, nagyapám tanítja, hogy szőkét virágzik ilyenkor a Tisza, s a víz hosszú habját kinyitja és a légbe küldi nászra piciny szülöttét, S ilyenkor a lázas levegő remeg. Óh, hogy szállnak máris, a röpke,éltű k< sei a víznek, a lárvát levedlő, nászvetkezés után, míg a tömeg bokorra fűz. Szállnak a vízről — két pont és már egy pont zizzenést kelt e dal, míg hullanak a vízre és habjába lesz szőke a Tisza ... Aranyló palástot húzlak a tükrére, letipcrt bimbók ezek*— temet a hullám — sir kacagva a szív — valahonnan harangszó veri fel az embert bámulatából és elfelejti e halálos, nász kurta délutánt. MOLNÁR JENŐ: Vájártanuló Szemében még a délibáb varázsa játszik, vagy talán a Tisza kanyarog, álmában olykor a faluját látja, de a szívében már új vágyak, dalok... Haza ért, a telep lett az otthona, a régi ház csak vendégként várja. Hogy eltörpül a múlt! Magához vonta a fekete szén, a csillék, a bánya... Néha megtorpan, a mélység hegysúlya a szívét is nyomják, futni lenne jó, de nincs megállás, a munka elfújja kétségét és mindjárt minden csudajó. Feszítik a mellét apró örömök, vasárnap büszkén jár a lányok között. Megkezdődött a csehszlovák és német nép barátságának hete Ki él legtovább,, PRÁGA (MTI) Csehszlová­kiában, a Német Demokra­tikus Köztársaságban szeptem­ber első hetében rendezik meg a csehszlovák és a német nép barátságának hetét. A cseh­szlovákiai rendezvények sorát III. MINT FEJTEGETÉSEINK­BŐL kitűnt, az egyházak s általában a vallás szerepe nagy volt a történelmi idők- során mindennemű miszti­kum, babonás vagy mágikus szokás, formula, sbb. istápolá- sában. A papság hierarchikus hatalmát gyakran misztikus jövendölések mögé rejtette, s nemegyszer az uralkodókat is markában tartotta. A törté­nelmi példák: az egyiptomi uralkodók Thot és Ra isten egymással szembenálló vas­markában, a pápák inveszti­túra joga, a kirívóbbak • közül valók. De misztikus szerepet töltött be a. papság a Római Birodalomban is madárjósai, jövendőiéi, vesta szüzei ré­vén, kiknek minden tevé­kenysége irányt vagy gátat szabott az uralkodó funkciói­nak. Ha a történelmi idők so­rán általában autark hatal­mat élvező uralkodók ennyire respektálni kényszerültek a papságot, s hókusz-pókuszait, mennyivel inkább a köznép! így érthető, hogy a misztiku­mok tekintélye, a „természet- feletti" dolgok iránt érzett tiszteletteljes félelem oly mé­lyen beleivódott a tömegekbe, hogy természettudományos ér­vekkel való kiirtásuk hosszú időbe telik. Érdekes, hogy formailag e közös érdekterületen is elő­szeptember 1-én barátsági est nyitotta meg Prágában. A csehszlovák—német barátság hetében több mint ezer nyil­vános előadást tartanak Cseh­szlovákia különböző városai­ban. (MTI) 1958. szeptember 4, csütörtök: 1848-ban született Beöthy Zsolt irodalomtörténész. & Névnap 'C? Ne feledjük, pénteken: VIKTOR ti III sí- A HEVES MEGYEI Tég­lagyári Egyesüléshez tartozó putnoki gyárban a cseréphiány, leküzdéséért hozzáfogtak egy cserépgyártó részleg tervezésé­hez.- OKTOBER 1-én kezdik meg Egerben egy nyolctan­termes iskola építését a „Róssztemplom” mellett. Az iskolára ötmillió forintos be­ruházást hagytak jóvá és a tervek szerint a jövő év végén adják át rendeltetésének.- A MEZÖSZEMEREI me­zőgazdasági kiállításon több növényi kártevőt is bemu­tattak és Molnár Béla gazda­sági felügyelő előadásokat tartott a kártevők elleni harcról.- FELSÖTÁRKANY átkelé­si út szakaszát az idén por­mentes burkolattal látják el a falu szélén levő Szikla-forrá­sig.- SZEPTEMBER végén kezdik meg Boldog, Heves és Karácsond községben egy-egy négytantermes iskola építését. — TÖBB MINT 250 ezer forintot jövedelmez ebben az évben a felnémeti Petőfi Termelőszövetkezel kertésze­te.- MODERN gőzölő berende­zést adnak át év végére 200 . ezer forintos költséggel a fel­németi fűrésztelepen.- JÓL SIKERÜLT beszá­molót tartott a Mátra vidéki Erőműben Horváth Nándomé, a megyei Nőtanács elnöke, á bécsi nőkongresszus anyagá­ból. — A SZÖLÖOLTVANY és FACSEMETE forgalmi válla­lat anyatelepet létesít Ludas községben. Ezzel nagy mér­tékben segítik a szölöoltvány előállítását és ezenkívül Ludason nagy számú mun­kaerőt tudnak foglalkoztat­ni.- EGERBEN, a Vörösmarty utca aszfaltozását a közeljö­vőben befejezik és az utcát átadják a forgalomnak.- A TANÍTÁSI év első nap­ján adták át Gyöngyöspatán a négy tanteremmel bővített iskolát rendeltetésének. Külön csúcsteljesítmények A 22 éves Red Stevens megdöntöt­te a víz alá merü­lés rekordját. A New Jersey-i úszó­medence fenekén 31 órát és 10. per­cet töltött. Lemerü­léskor a hátára le­vegőtartályokat sze­reltek, az övén pe­dig súlyokat viselt, hogy a víz alatt tartsák. ★ Egy new-yorki fiatalember azzal büszkélkedik, hogy 58 órán keresztül EGRI VÖRÖS CSILLAG Kopogd le a fán GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Negyvenegyedik GYÖNGYÖSI PUSKIN A hamis levél HATVANI VÖRÖS CSILLAG Római vakáció HATVANI KOSSUTH Külön utakon FÜZESABONY Halhatatlan ganüzon HEVES Becsületrablók EGRI KERTMOZI Szerelem és fecsegés Söpörni kell » baját portán A new-yorki rendőrség pénz­szekrényéből 20 000 dollárt loptak el. A törvény őrei olyan rejtély előtt állnak, amilyen eddig még nem fordult elő gyakorlatukban: tolvaj me­részkedett az „oroszlánbar­A sötétség birodalmában fordult, hogy az egyházai: szembefordultak a misztikus és mágikus gyakorlatot foly­tatókkal, bár — mint említet­tük — elsősorban hatalmi kérdésből. A mágikus kultúra egyik főproblémája pl. az aranycsinálás „arsa magna”- }a — bár a középkori papság éhes szemei előtt vívta a maga ide-oda hullámzó har­cát elfogult és felvilágosult koponyákban egyaránt, mégis „istentelen” mesterségnek számított. A Hermes Trisme- gitos által a kései utókorra hagyott aranycsináló formulá­kat — állandó sikertelensé­gek láttán — a különböző ko­rok mindig más és máskép­pen értelmezték, s végül el­jutottak oda, hogy a „bölcsek kövét“ filozófiai értelemben az élet ‘és istenség titkának tekintették, s így merész for­dulattal ismét a klérus mal­mára hajtották a vizet. Ara­nyat — az atomrombolás té- nyéig — senki sem csinált, s az elemek átalakulásának atomfizikai ténye éppoly tá­vol fekszik mindenfajta má­giától, s misztikumtól, mint Makó Jeruzsálemtől. Kétségtelen, hogy a közép- és újkori mágia központi kér­dése a „Bölcsek köve” prob­léma volt A tudósok hajlan­dók voltak, feltenni, hogy a „bölcsek, kövének” felfedező­je egyesapásra megszüntetheti a járványokat s betegségeket. Még Albertus Magnus recept­jei közt is szerepel nem egy, melyben a „bölcsek kövére" lett volna szükség. Alchimia... olyan bűvös szó volt ez a XIV—XVI. században, mint ma a szputnyik. Csoda-e, ha a titkos társa­ságok és szekták nagyrésze az aranycsinálást tartotta leg­főbb céljának, s a „bölcsek kövén” keresztül kívánt el­jutni a megismerés végső igazságaihoz? A legérdeke­sebb társaság az angol Pend- rágon nevéhez fűződik, akit Rózsakeresztnek neveztek el, s azt tartották, hogy 1800-ban (150 évvel halála után) meg­nyílnak sírjának kapui, s el­hagyva azt, örök életet, s a bölcsek kövének titkát hozza magával. Az illuminótusok társasága éppúgy, mint a szabadkőművesek, már politi­kai célokat is kitűztek tag­jaik elé, ezeknek nagvrésze nem sokban különbözött az akkori reformeszményektől, de kétségtelen, hogy — pl. a szabadkőműveseknél ;s — szerepeltek szociális vonat­kozások is köztük, így egy­más támogatása. A szabadkő­művesek szektája újkori tár­saság, , s Eurppaszerte hihe­tetlenül elterjedt, számos nagypolgár, hivatalnok, s a polgári társadalomban jelen­tős személyiség: mágnások, miniszterek, sőt papok is tag­jai lettek. Való.ában furcsa, misztikus formák mögé rej­tett klikkrend,szer volt ez, melynek célja vezető pozíci­ókat kézhez kaparintani, s kozmopolita világuralomra törni. Hazánkban a harmin­cas években pl. állást sem kaphatott jóformán a székes- fővárosnál az, aki nem volt szabadkőműves. A szabadkő­művesek szokásait, elképzelé­seit Lev Tolsztoj művészien ábrázolja a Háború és béké­ben. A sötétség birodalma tehát számos tartományra oszlik. Olyan országai vannak, mint pl. á Teurgia (ördögidézés), nekromantia (halottidézés),, hogy a keleti szekták miszti­kumairól ne is beszéljünk. Vizionáló s idegbeteg embe­rek életterületei ezek. Kraft Ebing pl. híres művében (Psichopatia sexualis) arra utal, hogy a sexuális elfordu­lások (fetisizmus, nekrofiha stb.) is arra a közös eredetre vezethetők vissza, amelyek az elmebelileg terhelt és langba”. Az a gyanú, hogy a bűntettet kebelbeli követhette el. A páncélszekrényben rend­szerint készpénz, és értéltes ta­lált vagy lefoglalt tárgyak szoktak lenni, körülbelül egy­millió dollár értékben. hisztériás emberek betegsé­gének is gyakran óka: elrak­tározott élmények, túlérzé­kenység az élethez, tárgyak­hoz, külvilághoz való ferde Viszony. Mint minden egyen­súlyzavarnál: a természetes ok-okozat összefüggéseitől va­ló elrugaszkodás, a távolfek­vő igazságok keresése jár vele. Egyetlen dolgot nem sza­bad elfelejteni: hogy a mági­kus misztikumok kultusza so­hasem volt öncél, hanem min­dig csak eszköz: hókusz-pő- kuszai a megfélemlített em­beriség leigázását, bizonyos hatalmi csoportok érdekeinek biztosítását célozzák, s ilyen­formán .végeredményben a reakció szolgálatában ^ állot­tak, s állnak ma is a 'kapita­lista államokban ott, ahol pl. az állam s egyházak viszo­nyát sem sikerült még sza­bályozni. Az „isten kegyel­méből” való uralkodók hatal­ma éppoly misztikumra épül* mint a szellemekkel „érintke­ző“ mágusoké, mindenik mö­gött csak a butaság köde kó­vályog. s történetüket az el- bolondított emberiség félel­mének és szenvedéseinek tör­ténelmével mérhetjük. A materialista természettu­dománynak köszönhető, hogy e „birodalom” alvilági lakóit, a világ nagy részéröl kiűzte már a felvilágosult szellem. (Vége.) pagony — Az amerikaiak nemrég ad­ták hírül, hogy a White Maun- tains hegységben a favágók olyan erdei fenyőt vágtak ki, amelynek törzsén 4600 évgyű­rűt számoltak meg. Ez a fa, amely nyilván a legöregebb a világon, állítólag több hasonló öreg erdei fenyő között áll, amelyek legalább ilyen idősek. Amikor az ausztráliaiak tudo­mást szereztek e rekordról, be­jelentették, hogy könnyen túl­szárnyalják az amerikaiaknak e csúcsteljesítményét. Ezzel kapcsolatban ehilítést tettek az Queenslandban élő, latinul „hepidosamAas” ~nak nevezett pálmaszerű növényekről. Ezek között, jóllehet az első ezer év alatt legfeljebb egy métert nőnek, hat méter magas pél­dányokat is találunk, ame­lyeknek korát a szakemberek körülbelül 8000 évre becsülik. Gondoljuk csak meg — 8000 év! Amikor a növény kibújt a földből, itt még semmiféle ci­vilizáció nem volt és amikor elérkeztünk a kőkorszakhoz, koronája már szépen kifejlő­dött. Julius Caesar halálakor a lepidosamias már elmúlt hat­ezer éves. Tehát bele kell nyugodnunk, hogy a növények élnek legto­vább a f öldön és a halak jóval elmaradnak mögöttük. Vannak, pontyok, amelyek elérték a 300 évet és harcsák, amelyek több mint 250 évesek. A halak életkora ellenőrizhető, mivel az európai zárdákban és kas­télyokban a tavakban élő ha­lakat jellel látták el. A tek­nősbéka is a hosszú életű álta­tok közé tartozik. G. D. Whit­ley, az egyik ausztráliai mú­zeum kurátora például beszá­mol egy teknősbékáról, ame­lyet a világot körülhajózó Ja­mes Cook 1160-ban ajándéko­zott az angol királyi család­nak. Ez az állat amelyet an­nakidején jellel láttak el, még ma is' ott kapargál a palota kertjében. A legmagasabb madár-élet­kort egy fehér ausztráliai ka­kadu érte el. Ezt a messze föl­dön híres tréfacsinálót, Cooky Bennet-nek hívták, öregségére elvesztette tollát, ezért beta­nulta a következő furcsa mon­dást: „Adjatok tollat, hogy re­pülhessek!" Cooky Bennet 110 éves korában „hunyt el". Ezzel a 110 éves kakaduval is elérkeztünk a rövidebb éle­tű állatokhoz Ezek közül egyes óriáskagylók 100 éves korig is élnék. Utánuk következnek az elefántok, amelyek legöregeb- bike 15 évet ért el. A feljegy­zések szerint a bálna 30 évet, a zsiráf 28 évet, a tigris 19 ' évet, az egér 3 és fél évet él. Sokunk előtt ismeretes, hogy a tiszavirág 24 órát él. Van azonban egy élőlény, amely mögött a 8000 éves Le­pidosamias is elbújhat. Az egy­sejtű amőbára gondolunk, amely a tavakban és mocsa­rakban él. Osztódással szapo­rodik, úgyhogy ma, ki tudja, hány százezer év után is, a. sok-sok milliárd amőbában még mindig a legelső amőba élete folytatódik. ütötte a dobot. Ezen fáradságos tevé­kenysége közben természetesen lefo­gyott. Huszonöt ki­lót és számtalan szomszéd barátsá­gát és jóindulatát vesztette el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom