Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-28 / 211. szám

1958. szept. 28., vasárnap

\

NEPC.1SAG

3

Beszámoló a kormány munkájáról

Néphadseregünk éleiéből

I (Folytatás az 1. oldalról)

(Folytatás az 1. oldalról) és a többi szocialista orezág között számos alapvető elvi kérdésben éles vita és nézet- eltérés van. Véleményünk szerint ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy az államközi kavcsolatok normálisan alakuljanak.

Kém rajtunk áll, hogy ez ncra így történt.

Amint ismeretes, az áruló Nagy Imre és bűntársainak pere kapcsán a jugoszláv kormány megengedhetetlen módon ismét beavatkozott belügyinkbe. kétségbevonta a magyar igazságügyi szerveknek azt a jogát, hogy ebben a Magyar

— ‘Sok országgyűlés ült már össze ebben a teremben, sok oszlott szét, de egyik sem indulhatott új választási harcba a becsületes, jól végzett munkának azzal a megnyugtató tudatával, mint a magyar nép küldötteinek ez a testületé — kezdte beszédét, maid megállapította: pártunk, amely a néphatalom védelméért és a nemzet felvirágoztatásáért folyó harc élén halad, emelt fővel állhat a választók'ele. Tizenhárom esztendő óriási eredményei, forradalmi vívmányai megdönthetetlen érvek a kezünkben. Dolgozó nevünk az elleni orrad alom vad viharában. a külső éa a belső bitangoknak egyaránt megmutatta hűségét a néphatalomhoz, a szocializmushoz, bizalmát vártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt iránt.

— Elért eredményeinknél is nagyobb kincs számunkra a dolgozó nép bizalma. Erre építünk, — kérjük és igényeljük a nép támogatását. Meggyőződésünk, hogy reményeinkben nem csalatkozunk, amint dolgozó népünk sem csalatkozott bennünk. Nem is csalatkozhat, mert

pártunk egy a néppel, vér a véréből.

Ha nem így volna, nem teremthettük volna meg a leg- magasabbfokú demokráciát, a szocialista demokráciát — mondotta. — maid rámutatott: kik és miért támadták 1956-ban a nép hatalmát és a szocialista demokráciát.

Párhuzamot vont ezután Marosán elvtárs az úgynevezett polgári demokrácia választásai és a mi parlamenti rendsze- ünk között.

M

ikor 1917-ben Oroszországban megremegett föld és nyomában összeom- >tt a burzsoá világ, ez kezetlenül érintette azt a több íint félmillió magyar hadi- >glyot is, aki ekkor itt élt. ,z ő életükben is változást ozott a proletárforradalom legnyíltak a hadifogoly tá- orok kapui, szabadon közlekedhettek az orosz városok- an, láthatták a szocialista uradalom azonnali eredmé- yeit.

De nemcsak a hadifoglyos- 3. gyakorolt nagy hatást a fagy Októberi Szocialista orradalom. hanem a monar- hia fronton levő csapataira i. Az egyes csapattestek je- mtéseiből, naplóiból kitűnik, ogy a magyar és orosz kato- ák barátkozása már 1916- an megkezdődött. Számos -ontszakaszon karácsonykor tmentek egymás állásaiba, jándékot vittek, megvendé- eítók egymást.

Ez a barátkozás a februári uradalom után még nagyobb lértékben folytai ódott. A advezetőség tilalma ellenére 917. husvétján csaknem az gesz keleti fronton küldött- igcserék történtek az orosz s magyar állások között, legvendégelték egymást, s a ivozó küldötteket pálinkával, ohánnyal ajándékozták meg. íapirenden megtörtént az. ogy a magyar és orosz hatnák .kiültek állásaik elé és ölesönös nótázással szórakoz- atták egymást.

Nyilvánvaló, hogy ennek a larátkozásnak az ideológiai, lolitikai hatása sem maradt >1. József, főherceg azt írja mlékirataiban: ' „Több esetien az axcvonalon az oroszokNépköztársaság kizárólagos belügyét képező bűnügyben eljárjon. A magunk részéről ezt az illetéktelen beavatkozási kísérletet a leghatározottabban visszautasítottuk.

Dr. Münnich Ferenc befejezésül kijelentette: — Az Országgyűlés 1958. januári ülése óta szép sikereket értünk el. minden okunk megvan arra, hogy még szebb eredmények elérésében bizakodjunk. Innen az Országgyűlésből is felhívom hazánk dolgozó népét, hogy töretlen lendülettel, a iövőbe vetett biztos hittel, ereje megfeszítésével dolgozzék tovább a szocializmus felépítésén, országunk gazdaságának növelésén, népünk jólétének biztosításán. a dolgozó nép életszínvonalának állandó emelésén, őrködjék éberen hazánk szabadságának. függetlenségének megvédésén.

Minden erőnkkel küldjünk továbbra is a Szov- jetunió-vezette szoeialista tábor tagjaként a világbéke megőrzéséért, szerény képességeinkkel járuljunk hozzá az emberiség szebb, jobb jövőjéért folyó világméretű békeküzdelemhez.

Az itt benyújtott javaslat a

jelenlegi Országgyűlés feloszlá-^ sáról, az úi választások meg- eitéséről, alkalmat fog adni; dolgozó népünknek, hoßy kel-5 lóén értékelje az elért ered-j menyeket. Nyugodt öntudattal! állunk a választók döntése elé.)

A Minisztertanács ' elnöke! végül kérte az Országgyűlést, 5 vegye tudomásul a jelentést; a kormány 1958. január óta 5 végzett munkájáról.

Dr. Münnich Ferenc beszí-< mólóját szünet követte, majd< megkezdődött a vita a Minisz-< tcrtanács beszámolója fölött.

A vitában elsőnek Marosául György államminiszter, a/.< MSZMP Politikai Bjzottságá-< nak tagja szólalt fel.

Marosán György beszéde

Ez a parlament a munkások, dolgozó parasztok és haladó értelmiségiek parlamentje és még inkább az lesz

— folytatta.

Marosán György ezután emlékeztetett arra, hogy a múlt rendszerben sok n.épellenes törvény született az országgyűlési teremben. Részletesen szólt a felszabadulás óta elért eredményekről is. Életszínvonalunk emelkedéséről, megemlítve, hogy az egv főre jutó fogyasztásban Magyarország vitágvizsonylatban az elsők közé verekedte fel magát.

A szavazás nem most kezdődik. Választási jelszavaink sem újak.

A szocializmusért, a jobb életért, a magasabb kultúráért és a béke megvédéséért hívjuk harcba népünket.

Továbbiakban felhívta a figyelmet. most amikor kilépünk a milliós tömegek elé és bizalmat kérünk, újból a nemzetközi élet középpontjába kerülünk. Számítunk arra. hogy ismét fokozottabban működésbe lép az imperialisták rezesbandája és harsogni fogiák a régi nótát. De a mi új dalunk magasabbra szárnyal. Egy ország népe énekli vidáman velünk a jövő dalát, amely azt zengi: „a hatalom egyedül a szocializmust építő dolgozó népé” és ezzel a dallal ajkunkon kitépjük a regi világ gyökereit.

— November 16-án urnák elé járul az ország népe. Szent hitem, hogy a párt és a kormány politikája mellett fog ismét állástfoglalni és ezzel újból lesújt ellenségeinkre, a külső és belső bitangokra.

Rámutatott az államminisz- ter, hogy ez a választás ideológiai, politikai és termelési harc lesz. Megtisztítani az emberek fejét, világosságot deríteni mindenütt.

Az ellenség előveszi lomtárából minden eszmei fegyverét. Feleleveníti régi, elkopott módszereit, az uszítást, a rágalmazást, megpróbál háborús pánikot, bizalmatlanságot kelteni. De ma más, forradalmi tapasztalatokban gazdag népre, öntudatos munkásosztályra, a néppel összeforrott pártra talál és ezért nem lesz sikere.

Pártunk egysége jelenti a munkásosztály és az egész dolgozó nép egységét. Pártunk mély gyökereket ereszt a dolgozó milliók között.

— Feltehetik a kérdést, nem térhetnek-e vissza a régi hibák? Mi erre határozottan nemmel válaszolunk. A hibák nem a szocializmusból keletkeztek. Emberek követték el és hogy ez még egyszer meg ne történjék, erre biztosíték egész pártunk!

Mj nem tegnap jöttünk a magyar történelembe. 'Őseink nevét ugyan nem jegyezték fel, de bizonyos, hogy itt voltak, mint jobbágyok, mint dolgozók, mint igazi államalapítók, mert nélkülünk, munkánk nélkül államot alapítani nem lehetett volna. Nem véletlen szült bennünket, hanem törvényszerűség. Mi vagyunk a jövő! Ezért fordul felénk bizalommal az egész dolgozó nép, s ezért áll úgy november 16-án

NAGY JÓZSEF:

Negyven éve történt

„Vörös lelek a hadak útján..

kai a barátkozások azt mutatták, hogy az ellenséggel az érintkezés nem történt kellő határok között. Ezáltal a csapatok fegyelme és harcértéke veszélyeztetve lett, annál is inkább, mivel az ellenség forradalmasító hatást kísérelt meg alkalmazni és propagandája várható...” Hogy milyen hatása volt az orosz forradalmaknak a magyar hadseregre, azt később még megnézzük, de minden esetre érdemes megfigyelni, hogy a feltétlen vakfegyelem, amely a monarchia hadseregét annyira jellemezte, megingott, s a tisztikar kezdte elveszteni befolyását a katonaság fölött.

TT a a harcoló csapatok között így alakult a helyzet, nyilvánvaló, hogy a hadifogságban levő katonákra r forradalom teljesen átalakítóig hatott, s fölöttük a forradalommal szemben álló tisztikar minden befolyását elvesztett.

A tisztikar sem volt azonban egységes. A tartalékos tisztek egv része már mint szocialista került a frontra, s fogságba kerülve a legénységgel együtt szocialista köröket hoztak létre. Jelentős körök alakultak az omszki, tomszki, ivanovo-voznyeszenszki, csitai és más táborokban. A mozgalom vezetői közül már ekkor kiemelkedett Kun Béla. Szamuetly Tibor, Münnich Ferenc, Seidler Ernő, Ligeti Károly és Zalka Máté. Ezek a csoportok már

az Októberi Forradalom előtt kapcsolatot teremtettek a bolsevik szervezetekkel, s számos hadifogoly már részt vett a szocialista forradalom kivívásában is. Péterváron, Moszkvában, a Kaukázusban és Szibériában, ahol a hadifoglyok zöme élt, tömegesen léptek a magyar hadifoglyok is a forradalom zászlaja alá. 1918. március 24-én már megalakult az Orosz Kommunista Párt magyar csoportja, április 3-án pedig megjelent a csoport magyarnyelvű lapja is, a Szociális Forradalom.

Különösen fellendült a magyar hadifogoly-mozgalom 1918. tavaszától kezdve, amikor az intervenciós támadások megkezdődtek a szovjet állam ellen. Főleg Távol-Keleten volt jelentős a magyar hadifoglyok bekapcsolódása a küzdelembe, azokon a helyeken, ahol a gyér lakosság és ipari fejletlenség következtében a munkásosztály még csak kis létszámú volt, ugyanakkor az ellenséges támadásnak ez a terület is ki volt téve. Az omszki hadifogoly-tábor volt lakóiból Ligeti Károly már 1918. februárjában megszervezett öt internacionalista századot, később pedig számuk rohamosan emelkedett. Amikor április elején Szem- jonov atamán 3000 főnyi seregével betör Mandzsúriából, elsőnek éppen ezek az internacionalista ezredek veszik fel vele a küzdelmet, és részt vesznek teljes legyőzésében is.

az urnák elé, hogy teijes biza-; lommal igent mondjon az igaz- < ságra, a becsületre, a haladás-; ra, a szocializmusra, a békére, t a nép erkölcsi és politikai egy-; ségére.

Menjünk tanácskozni a nép-< pel és a nép okos, józan gon-í dóin taitói megizmosodva, vá- * gyaitól áthatva, folytassa majd < szocializmust építő nagy mun-; kaját új Országgyűlésünk. El-; jen a néphatalom és vezető; ereje, a Magyar Szocialista; Munkáspárt!

Marosán elvtárs beszédej után Vas Istvánná, a Hazafias; Népfront Országos Tanácsának; titkára szólalt fel, aki a nép- ; front-mozgalomról és a nők; helyzetéről szólott.

Utána Darvas József képviselő emelkedett szólásra. Beszédében az elmúlt évben elért; kulturális fejlődésünket emel-; te ki. maid az írók és művé- 5 szék, valamint a tudósok fe-? lelősségéről beszélt.

Ezután Kukucska János, Bor- 5 sód megyei képviselő a pártós a tömegek egyre erő6bödö ? kapcsolatairól beszélt. dr. Ponqrácz Kálmán, az ország-? gyűlés jogi és államigazgatási? állandó bizottságának elnökei ismertette az országgyűlési < képviselők, valamint a taná-$ csők tagjainak választásáról < szóló jogszabályok módosító-$ sára és kiegészítésére előtér-; iesztett törvényjavaslatot. Az< országgyűlés a módosító javaslatokat elfogadta. Ezek ezerint\ az új képviselő- és tanácsválasztásokat 1958. novemberi:

16-ra tűzték ki, majd az or-; szággyűlés egyhangú szavazat-; tál kimondta feloszlatását. Az; ülést Rónai Sándor, az ország-; gyűlés elnöke zárta be.

TTgyancsak részt vettek a ^ magyar internacionalista egységek az ellenforradalmi cseh csapatok lázadásának leverésében is. Ezekben a harcokban egyszerű munkás és: paraszt katonák emelkedtek ki és váltak nagyszerű hősök-: ké, gyakran csapatparancsno-: kokká. Ligeti Károly, Cselló: Nándor, Szilágyi Imre nevét a forradalmi hadsereg nagy része Ismerte, Zalka Máté bátorságáról, és nagyszerű hadi-J tetteiről legendákat költöttek. Zalka számos bátor haditette közül csak egyet emeljünk ki mutatóba, a perekopi földszo- ros elfoglalását.

1920 ősze volt. Az intervenciós seregek már mind elhagyták Oroszországot, egyedül Vrangel, a „fekete báró” ült még a Krim-félszigeten, — várva az ú.iabb angol, francia segítséget és a kedvező időt, hogy ismét támadást indíthassanak a szovjet állam ellen. A Krím bejáratát a perekopi erődítmények zárták el. amely, szakértők szerint, bevehetetlen volt. A hosszú háborúban elfáradt, elhasznált; felszereléssel harcoló vörös; katonák mégis elfoglalták.

Ebben a harcban kiemelkedő jelentősége volt annak a nemzetközi ezrednek, amelyet Zalka Máté vezetett. 1920. november 8-án Zalka harcosai élén átgázolt a Szivas-öblön, melyből apály idején visszahúzódott a tenger és meglepetésszerűen hátbatamadta a fehéreket. A perekopi erődítmények elfoglalása lehetővé tette a Vörös Hadseregnek az egész Krim-fólsziget felgzaba dítását.

(Folytatjuk)

A néphadsereg katonái megismerkednek a haditechnika vívmányaival is.

Az aknavetők munkája is nehéz és fáradságos. A pontos irányzás és pontos találat — ez a követelmény.

A felderítő katonák az alakulat elöreküldött „szemei”, munkájuk fáradságos, sok bátorságot, tettrekész.séget és ötletet kíván. Képünk egy felderítő katonát mutat be.

Az MSZBT hírei

— A MAGYAR—SZOVJET

Baráti Társaság a nyár folyamán szovjet turistacsoportok és delegációk részvételével 40 baráti találkozót rendezett a megyében. Legutóbb szeptember 22-én járt megyénkben szovjet turistacsoport, amelyet a megyei tanács fogadott. Huszonnegyedikén az egri földművesszövetkezed, 26-án az Egri Sütőipari Vállalat dolgozói voltak a vendéglátók.

— AZ MSZBT szeptember

17-én intéző bizottsági ülést, 19—én pedig megyei elnökségi ülést tartott. Az elnökségi ülésen Mészáros József megyei titkár számolt be a Társaság rendezésében meginduló oro*' nyelvtanfolyam szervezésének eddigi eredményeiről.

— AZ MSZBT megyei elnöksége a nyár folyamán öt elvtársat (Dienes József, Bárány Tibor. Mátyás Ferenc. Bodor József, Maróti Zsófia MSZBT aktívákat) küldött k. tanulmányútra a Szovjetunióba. A delegált, elvtársak részben már beszámoltak szovjet - unióbeli élményeikről, de aor kerül a jövőben is előad-'' sokra a megye községeibe«-