Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-24 / 207. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ä szakma veteránja AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 207. szám Ara 50 fillér 1958. szeptember 24., szerda Büszkék lehetünk eredményeinkre Sok százezer ember nézte meg eddig az Országos Me­zőgazdasági Kiállítást. Na­ponta tízezrek, köztük szép számmal külföldiek is jár­ják a külsőségeiben is szín- pempás kiállításváros út­jait. A kiállítást megyénk­ből is igen sokan keresték fel és mi tagadás, jogos büszkeséggel láthattuk He­ves megye terményeit, bo­rait, állatait a hatalmas be­mutatón. Most, hogy előt­tünk fekszik a kiállításon részt vett és díjat nyert me­gyei termelvények és jószá­gok névjegyzéke, bátran el­mondhatjuk: — Kitettünk magunkért! Ezt a magabiztos kijelen­tést mindenek előtt azzal a ténnyel támasztjuk alá, hogy az Országos Mezőgaz­dasági Kiállításról Heves megye több mint harminc első, második és harmadik díjat hozott el. Nincs mó­dunkban ezúttal egyenként felsorolni minden egyes dí­jat nyert gazdaság nevét, de mégis a legszebbekből, eredményeink legjavából kiragadunk néhányat. Ter­ményeink közül első díjat nyert a pélyi Tiszavirág Tsz rizse, második dijat a Hat­vani Cukorgyár Célgazdasá- gának búzája, és a nagy- gombosi Egyetemi Tangaz­daság őszi árpája. Az egri Állami Pincegazdaság sző­lője a kiállításon nagy si­kert aratott és első díjat nyert. Ugyancsak szép ered­ményt ért el, második dijat nyert az egri Nagy József Termelőszövetkezet. Mind a külföldi, mind a belföldi lá­togatók előtt nagy sikert aratott a gyöngyösi mén­telep ménjeivel és fogatai­val. A méntelep négyes fo­gata sok tapsot és második díjat kapott. Ott voltak és díjat nyer­tek a kiállításon a komlói Kossuth Tsz juhai, a kom­lói Haladás Tsz kerti mag- vai és még egy egész sor termény és jószág a megyé­ből. Megyénk több egyénileg gazdálkodó parasztja is föl­vitte terményei, állatai leg­javát Budapestre. Közülök legszebb eredményt ért el Gyulai János makiári gaz­da, akinek tenyész-üszője második díjat nyert. Néhány, csak megyénk terményeinek, jószágainak színe-javából ez, amit itt felsoroltunk, de bizonyiték arra, hogy Heves megye, bár nem a legnagyobb az országban, mégis a legtöb­bet, a legszebbet Adta ab­ból, amit adhatott. Vetik az őszi búzát Több helyről kaptunk hírt hogy termelőszövetkezetek, né­hol egyéni gazdák is megkezd­ték az őszi búza vetését. A ke­rekharaszti Alkotmány Terme­lőszövetkezet a mai napig kö­zel 50 holdon vetette el az őszi búzát. A vetés folyamatos, hisz a tsz őszi búza vetésterve 120 hold. A vetés előtt a földekre holdanként 1 mázsa szuper­foszfátot és kálisót szórtak ki. = A GYÖNGYÖSI VÁROSI tanács V. B. holnap, 25-én ülést tart, amelyen a terme­lőszövetkezetek és a szakcso­portok munkájáról, a zárszám­adás előkészítéséről szóló je­lentést vitatják meg. Ma: Nagy József: KÉSZÜLJÜNK FEL AZ ŰJ PARTOKTATASI ÉVRE ★ Dér Ferenc: NYOLC ESZTENDŐ A FALU ÉLÉN ★ Füri József: NÉHÁNY JÓ TANACS A rtÜRET MEGKEZDÉSE ELŐTT ★ KÜLPOLITIKAI JELENTÉSEINK ★ HÍREK — SPORT 800 négyszögölről 20 mázsa kukorica A Népújságban már több­ször is olvashattak a megye dolgozói a nagyrédei mezőgaz­dasági szakkör hallgatóinak kukoricatermelési kísérletei­ről. A szakkör tagjai a tsz-től kapott 800 négyszögölnyi terü­leten ikersoros kukoricavetés­sel kísérleteztek. A munkákat közösen végezték. Most sor ke­rült a termés betakarítására. 800 négyszögölről 20 mázsa csöveskukoricát takarítottak be. A falu dolgozó parasztjai alig akartak hinni a szemük­nek, mikor meglátták az ered­ményt. A szakkör tagjai úgy határoztak, hogy a termést el­adják, a pénzt beteszik a ta­karékba, s jövőre, a kukorica árán egy közös tanulmányi ki­rándulást rendeznek a szak­köri tagok részére valamelyik Balaton-kömyéki kísérleti gaz­daságba. A szakk'ör tagjai a sikeres nyári kísérlet után november 1-től újra kezdik a tanulást. Kéthetenként tartanak majd részükre szakelőadásokat. Az idén segíti őket a tanács is, egy hold földet kaptak az állami tartalékból, s azon rö­videsen elvégzik az őszi mély­szántást, hogy tavasszal jól előkészített talajban folytassák a kísérletezést. 100000 forintos új kút Füzesabonyban A vízellátás a megye számos községében igen komoly prob­lémákat okozott. Megyeszerte, különösen a délre fekvő köz­ségekben jelentős fúrási mun­kák folynak s eredményesen. Számos község próbálja meg­oldani, illetve enyhíteni azzal, hogy az idei fejlesztési hoz­zájárulás összegét, vagy annak egy részét fordítja új kutak létesítésére. Legutóbb Füzes­abonyban létesítettek új, fú­róit kutat. A bővizű kút léte­sítése százezer forintba került. Épül az új kultúrház Gyöngyöshalászon Mint ismeretes, ebben az évben új kultúrház építéséhez kezdtek Gyöngyöshalászon. Ez a kultúrház a falu népe ösz- szefogásának nagy eredménye lesz. Az történt ugyanis, hogy a község lakossága — apraja- nagyja — közösen vállalást tett, amelyben felajánlották társadalmi munkájukat a kul­túrház felépítésére. A munká­hoz így nem sokkal több kel­lett és kell, mint építőanyag és irányító szakember. A gyöngyöshalászi új kultúr­ház építése jól halad. A társa­dalmi munka beosztás szerint történik úgy, hogy még a mos­tani dologidőben is mindennap 20—25 ember segédkezik az építkezésnél. Eredményes munkaverseny az Egri- és a Salgótarjáni Cipész Ktsz-ek között Ez év elején az Egri Cipész Ktsz munkaverseny szerző­dést kötött a Salgótarjáni Ci­pész Ktsz-szel. Azóta kétszer értékelték a versenyt, s bebi­zonyosodott, hogy a két ktsz közötti munkaverseny jelentő­sen hozzájárult gazdasági fej­lődésünkhöz. Ez év májusában, amikor az egriek látták ven­dégül a salgótarjániakat, még egyforma pontszámot értek el, Mi, a Mátravidéki Fémművek dolgozói: csatlakozunk a november 7 tiszteletére indított munkaversenyhez Mi, a Mátravidéki Fémművek dolgozói, csatlakozunk a Petöfi-altáró szeptember 21-én kelt felhívásához és az üzem sajátosságait figyelembe véve, bekapcsolódunk a november 7 tiszteletére indított munkaverseny-mozgalomba. örömmel üdvözöljük Petöfi-altáró kezdeményezését és a társadalmi szervek, valamint a vállalatvezetés által a novem­ber 7-re kitűzött alábbi feladatok megvalósitasaért dolgo­zunk. Vállalatunk október hónapban 100 ezer méter kerék­párláncot gyárt anélkül, hogy ez a többi gyártmány rovására menne. A takarékossági mozgalom keretében november 7-re egyik kazánunknál áttérünk a porszénnel való tüzelésre. A már bevált világítást — amely gazdaságosabb az előzőnél — újabb épületekbe vezetjük be. A Mátravidéki Fémművek dolgozói. de a szeptember közepén tar­tott értékelés már az egriek elsőbbségét hozta. A vándor­zászló Egerbe került. A verseny értékelését Eger­ben és Salgótarjánban tapasz­talatcserével kötötték össze, amely azt eredményezte, hogy ma már mind a két ktsz alkalmazza a kölcsönösen át­adott munkamódszereket. Mindkét alkalommal ismerke­dési találkozót rendeztek, Sal­gótarjánban barátságos fut­ballmérkőzést is játszottak, — majd vendégül látták a mun­kaversenyben győztes Egri Ci­pész Ktsz tagjait. Polgár Miklós Összeül az Országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. pa­ragrafusának (2) bekezdése alapján a, Országgyűlést 1958. szeptember 2«. napjára (pén­tek), délelőtt 10 órára össze­hívta. (MTI) Sok régi szakember dolgozik a Selypi Zsófia-malomban. Ezek között is talán a legrégibb Táncos János főnioinár, aki 1919-ben szabadult, sl926. óta több mint 30 eszten­deje dolgozik a malomban. Új autóbuszmegálló Gyöngyöspatán Gvöngyöspatán — az idei községfejlesztési terv előírá­sának megfelelően — új autó- buszmegállót építettek, Ezzel a létesítménnyel a község la­kosságának régi óhaja telj>a- sült. Az építési munkák mint­egy 60 000 forintba kerültek. Bővítik a villanyhálózatot Detken A község lakossága kíván­ságának megfelelően az idén tovább bővítik a villanyháló­zatot Detken. A bővítést ebben az évben kétezer méterben irá­nyozták elő. A munkához — a legutóbbi jelentések szerint — már hozzá is kezdtek. A lakos­ság az építéshez társadalmi munkával is hozzájárul. A község dísze az új gyermek j átszótór Nemcsak a gyerekek kedvé­re, hanem a község díszére vált az a gyermekjátszótér, a- melyet az idei községfejleszté­si tervek megvalósítása során Tamaőrsön létesítettek. A ját­szótér építésében jelentős ér­tékű társadalmi munkával vet­ték ki részüket a község lako­sai is. Újjáépítik a gyöngyösi villamos-kapcsolö állomást Közel másfél év óta dol­goznak már a gyöngyösi vil­lamos-kapcsoló állomás át­építésén. Az építkezés költségei öt­millió forintot tesznek ki. Az építkezést a budapesti Villa- mosállomás Szerelő Vállalat és az egri ÉMÁSZ végzi. A kapcsolóállomás a leg­korszerűbb villamos vonal­védő berendezéssel lesz el­látva, melyek nagyban előse­gítik majd a zavartalan áramellátást. Az építkezések előrelátha­tóan egy hónapon belül véget érnek, amelyek után az elekt- rikusok munkája biztonságo­sabb és jóval kényelmesebb lesz. Nemzetközi korróziós napok Budapesten ötszáz külföldi és magyar szakember tanácskozik fTudósítónktól) Nem vagyunk fémben gaz­dag ország, s ezért egyik leg­fontosabb feladatunk, hogy fémeszközeink felületvédelmét minél korszerűbben, gazdaságo­sabban szervezzük meg. A korrózió elleni küzdelem­ben — hogy mind sikereseb­ben harcoljunk a károk ellen —, igen fontos az új külföldi módszerek és tapasztalatok el­sajátítása is. E célból ült össze ma délelőtt a Magyar Tudo­mányos Akadémia nagytermé­ben a magyar és külföldi szak­emberek küldöttsége, tanács­kozni. A tanácskozás szeptem­ber 24-től 30-ig tart. Neves tu­dósok jöttek Budapestre, Fran­ciaországból, Angliából, Szov­jetunióból, Csehszlovákiából és a többi népi demokratikus országokból. Az egy hétig tar­tó tanácskozáson a felületvé­delem kiterjesztése, e munka összehangolása és a korrózió elleni védekezés kérdéseit tár­gyalják meg az összegyűlt tu­dósok. A nemzetközi korróziós na­pokon mintegy száz külföldi és több mint 400 magyar tu­dós szakember cseréli ki ta­pasztalatait, a legújabb tudo­mányos ismereteket. A korró­ziós napok keretében kiállí­tást is rendeznek és gyárláto­gatásokat szerveznek. A ta­nácskozás első napjának elő­adója a csehszlovák és a szovjet tudományos delegáció egy-egy tudósa lesz. Nagyarányú járdaépítések a megye községeiben Az idei községfejlesztési ter­veket nézve, úgyszólván a me­gye csaknem valamennyi vá­rosában, falujában fel lehet fedezni azt a törekvést, hogy a meglevő rossz, már-már használhatatlanná vált járdá­kat kijavítják, illetve új jár­dákat építenek. Ez a törekvés látszólag nem tartozik az úgy­nevezett nagy létesítmények sorába, s a felületes szemlélő gyorsan átfut rajtuk. Pedig ezek az új járdák sokat jelen­tenek azokban a falvakban, városokban, ahol az emberek kénytelenek rossz idő esetén sárban, latyakban járni, ha el akarják 0 hagyni lakásukat, vagy oda akarnak menni. A megye községfejlesztési tervteljesítését nézve, nagy­arányú, már megvalósult, vagy éppen most folyó járdaépítést láthatunk. Hatvanban négy ki­lométeres járdaépítés áll befe­jezés előtt. Vámosgyörkön eb­ben az évben nem kevesebb, mint 12 000 négyzetméter jár­daépítést terveztek, s ebből 2500 négyzetméter már készen van. Karácsondon hat kilomé­ter hosszú járda építését fe­jezték be, ugyancsak befejező­dött ez a munka Apc, Rózsa­szentmárton, Heréd községek­ben is. Az építéseknél csak­nem minden helyen jelentős mértékű társadalmi munka felhasználása is történt. UT Örömmel tapasztaltuk, I hogy a hatvani földműves-1 szövetkezet cukrászdájában I a kiszolgálók igen előzéke-) nyék és udvariasak a ve- > vők iránt. Legyen vá-1 rost férfi, budapesti átuta-) zó, vagy falusi nénike a ve- \ vő, mindenki iránt egy­formán kedvesek és elő- \ zékenyek. Megnéztük a panaszköny­vet is, amely inkább dicsé­ret-könyvnek illene be ésj1 örömmel tapasztaltuk, hogy l a vendégek nemcsak a rósz- i szat, de a jót is észreveszik [ és elismerik. — így van ez ( jól, — mondja Révész Ró- \ bertné kiszolgáló, s moso­lyogva megjegyzi: — Ná­lunk nemcsak a kiszolgálás j jó, de a „fekete” is! ; _ _ Sz...y 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom