Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-23 / 206. szám

4 NÉPCJSÍG 1358. szeptember 23 , kerM Könyv... Film... Színház... ÚJ GÖRÖG REGÉNY Görögországban megjelent Efisz Panszelinu írónő „Athé­ni utcák” című regénye, amely Görögország életével foglalko­zik 1930-tól napjainkig. A re­gény központi részét azok a fe­jezetek alkotják, amelyek a német megszállásról és a gö­rög nép nemzeti felszabadító harcáról szólnak. AHOL HEINRICH MANN nem kívánatos A „Die Andere Zeitung” cí­mű nyugat-német hetilap Hein­rich Mann írásművészetéről szóló cikkében megjegyzi, hogy Nyugat-Németországban egyre inkább feledésbe merül­tek a neves német író művei. A lap foglalkozik azzal a problémával, hogy Heinrich Mann írásait miért nem adják ki Nyugat-Németországban és ezzel kapcsolatban hangsú­lyozza: „A szövetségi köztár­saságban ma az a vélemény uralkodik, hogy az író nem avatkozhat be a politikai harc­iig ...” Az olvasók véleménye sze­rint — írja a lap — „nem túl­ságosan hízelgő a nyugati de­mokráciára az a tény. hogy a szövetségi köztársaságban a „Kis város” című regényén kí­vül nem adják ki Heinrich Mann műveit”. MAI TÉMÁJÚ KÉPZŐ­MŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS AZ NDK-BAN Drezdában szeptember hó­napban nyílik meg a ' német művészek negyedik kiállítása: „A kor művészete a Német Demokratikus Köztársaságban” címmel. A kiállításon bemutatásra kerülő művek a Német De­mokratikus Köztársaságban folyó szocialista építést tük­rözik. FILM MARTIN ANDERSEN NEXÖRÖL Dániában a napokban dokti- ment-film felvételei kezdőd­nek Martin Andersen Nexő, a nagy dán költő életéről. A filip, rendezője, Joachim Kuner elmondotta, hogy a DEFA-filmgyár Nexő filmjét 1959. június 26-án mutatják be, a tavaly elhunyt mester szüle­tésének 90. évfordulóján. Nexő özvegye Dániába uta­zik a filmesekkel, hogy taná­csaival segítse a munkát. Nexő életének egyes szakaszait Moszkvában, Sztálingrádban és heningrádban forgatják. A SAJTÓ ÉRZÉKENY mű­faj. Azonnal és ezért önkénte­lenül is őszintén visszadjá a mindennapi események akár torz. akár hű képét. Az idő tá­volságából a pillanatnyi torzí­tások és kapkodások kisimul­nak, mint az élő ember ráncai a halálban. A fekete betűk napi érdekességüket elvesztve, híradással szolgálnak a ieleri- nek ügyekről, emberekről, akik már porladnak a föld és az emlékezés mélyeiben. A sárga újságlapok az ak­kori megnyomorított magyar­ság. a sorsát sanyarú körül­mények között cipelő nép szenvedéseiről beszélnek. (s. n.) aláírással cikk jelent meg 1929. januárjában a he­lyi lapban arról, hogy Eger­ben a közterheket nem lehet fokozni katasztrofális követ­kezmények nélkül. Nem sokkal később arról ír a lap, hogy a végrehajtó sze­rint 1928-ban mintegy 8000 zá­logolás volt Egerben. A végre­hajtó a cikk nyomán érzelme­sen ecseteli munkáját, tapasz­talatait. Valahogy úgy cseng a befejező mondat, mintha ő saj­nálná azokat, akiknél a zálo­golást le kellett folytatnia. Cikk-cím 1929-ből: Közép­kori állapotok az egri hulla­házban. Nincs villanyvilágítás, nincs vízvezeték, nincs jég­kamra. Misztikus homályban, gyertyavilág mellett boncol­nak az orvosok a Kisasszony­temető háta megetti hullaház­ban. A polgármester újévi nyi­latkozatában nem sok a derű. Bár a közvélemény kíváncsian várta a közismerten rossz egri utak helyreállítását (Eger hí­res város, csak egy kicsit sá­ros...), a polgármester türel­SZÉPEN HANGZÓ ADATOK AZ AMERIKAI KULTÜRÉLETRÖL Az Egyesült Államokban mindent elkövetnek, hogy be­bizonyítsák a világnak, misze­rint az amerikai korántsem barbár, tudatlan és kultúrá­latlan nép. Ennek érdekében szívesen dobálóznak nagy szá­mokkal, bogy elkápráztassák a vén Európa „maradi, elavult” szempontok szerint ítélő népét. Statisztikai adatok szerint az Egyesült Államokban 1939. óta 2 milliárd puhakötésü könyv jelent meg. (A tartalmukról jobb, ha nem esik szó.) Hu- szunnvolcmiilió azoknak az amerikaiaknak a száma, akik valamilyen hangszeren játsza­nak. Az Egyesült Államok te­rületén 600 múzeum van 1956- ban 703 amatör operatársulat működött. Még azt is számon tarifák, hogy 8 millió olyan amerikai él aki életének valamelyik sza­kában „próbálkozott” íestege- téssel. Milyen szépen hangzik az a megállapítás is, hogy az e'nnílt évben az amerikaiak 1 milliárd 625 ezer dollárt költöttek „mű­velődést célzó” külföldi utazá­sokra. Ez a szám 16-szor na­gyobb, mint az 1933-ban ugyanerre a célra költött ösz- szeg. A múlt évben 25 ezer ame­rikai főiskolában adtak elő amatőr színjátszó csoportok színdarabokat. Az elmúlt év­ben az amerikai szimfonikus zenekarok száma harmincról 160-ra emelkedett. SZÍNHÁZI ÜNNEPSÉG LASSZÁBAN A hagyományos tibeti szín­házi ünnepségek, amelyek min­den évben a tibeti naptár he­tedik hónapjában zajlanak le, amikor a gabona érni kezd, ezer és ezer han és tibeti rész­vevőt csábítottak a tibeti fővá­rosba. A Norbu Lingka-park csend­jét zene és tánc hangjai verik fel A két leghíresebb tibeti színtársulat játszik itt a zöl­déiül fák övezte színpadokon. A gyepen és a kertekben ál­landóan nagy tömeg hullám­zik. Az idei előadásokon a dalai láma vendégeként jelen volt Csang Csing-vu, a központi kormány képviselője, a tibeti kommunista párt titkára és Csang Kuo-hua. a néphadsereg tibeti helyőrségének parancs­noka, va'amint a különböző szervezetek vezetői. A dalai láma ebédet is adott tiszteletükre. Jól sikerült ruhabemuíató Gyöngyösön Tegnap a Gyöngyös és Kör­nyéke Kiskereskedelmi Válla­lat nagyszabású őszi bemuta­tót rendezett a városi kultúr- házban. A divatbemutatón bu­dapesti manekenek vettek részt. A nagy érdeklődés mel­lett megrendezett bemutató után bizonyára sokan keresik fel a szaküzleteket, hogy a divatbemutatón bemutatott modellekből vásároljanak. 1958. szeptember 23, kedd: 1944-ben, 14 éve alakult a bolgár néphadsereg. 0? Névnap V Ne feledjük, szerdán: GÉLLÉRT — E HÉT CSÜTÖRTÖKÉN Egerben, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnöksége ülést tart, ahol a törvényes­ség betartásáról tárgyalnak. — TANÁCSTAGI beszámoló lesz szeptember 24-én Eger­ben a Szvorényi úti iskolá­ban. A 45. választókerület tag­jai részére Lusztig Sándor ta­nácstag tartja. — EGYRE TÖBBEN vásá­rolnak ma már megyénkben vas tetőszerkezetet a magán- építletők is. A hírek szerint a legtöbb vas tetőszerkezetet az egri és a hatvani Tüzép-telep ad el. Legújabban a falusi építtetők is érdeklődnek iránta. — JÓL HALAD Gyöngyös­halászon a kultúrház építése. A kőművesek már a falazásnál tartanak. Ügy tervezik, hogy a kvltúrházat — amelynek építé­sében főleg a fiatalok vesznek részt — november 7-én adják át rendeltetésének. FILM: Akkor Párizsban Nehéz volt akkor az élet Párizsban. 1944. nyarán. Párizs népe, a megszállt francia főváros lakói, a felszabadulást várták és a legjobbak, a legbátrabbak nem voltak tétlenek, hanem harcoltak is érte. Ilyen bátor emberekről, francia el­lenállókról szól a film. A film érdeme, hogy hősei élő. hús-vér alakok, a maguk egyéni, szenvedéllyel teli életüket élik, s ezáltal férkőznek a néző szívéhez. Genevieve, a nagynevű párizsi színésznő áll a történet középpontjában. Ez a szerelmes asszony rajongásig szereti férjét, Rénét. Eleinte aggódva, zaklatott idegállapot­ban veszi tudamásul férje illegális tevékenységét. Mivel mé­lyen a francia hazafiakkal érez. egv-ké* kisebb akcióban maga is részt vesz, de a nagyobb tettektől féi, valami vissza­tartja. A filmet a hatvani Vörös Csillag filmszínház mutatja be szeptember 25—28-ig. FILMFORUM SBBSIBBBBBBiBBBEBBEiSHIHElinH SS B E£ SS ■ Szerelem és fecsegés Olasz film As amerikai csomag f^sodálatos kincsek árulkodnak nap ' J mint nap a gazdag Amerikáról. Hiába ágálnak itt nekem, engem nem lehet becsapni kérem, én csomagot kaptam Málcsi nénitől Detroitból, s ez a csomag nem akármilyen csomag volt. Amerikai csomag... Nekem hiá­ba tesznek a kirakatba angol szövetet, en­gem az ilyen-szemfényvesztés nem vezet fél-”' re, én valódi amerikai öltönyt kaptam a csomagban. Egy kicsit átalakítottam, megfol- toztattam, s úgy áll rajtam, mint a legdiva­tosabb zsákruha... S micsoda cipő volt a csomagban! Az egyiknek még a foltja is valódi amerikai. Igaz, hogy ez kicsi volt, s a kaptafán szét­ment a feje, de még így is, roncsaiban is mennyivel különb, mint egy magyar rossz­cipő... összehasonlíthatatlanul amerikaibb... Na és az ing! Ahhoz mit szólnak! Ezt az in- I get kérem legalább tíz évig hordták meg- j állás nélkül és még mindig ing... Hol kap­Ssemelvényeh ható Magyarországon olyan ing. amelyet tíz éve hordott már valaki? Ezt mondják meg nekem, maguk okosak! Na ugye, hogy nem tudnak erre mit válaszolni... Aztán volt a csomagban nyolc vászon- bugyi, két nagyon-nagyon ízléses, sárga, kék jfaxjjifäiattedjuiW) <fztán.:vnfg egy^páx cipő, ott volt, mellettük, szépen becsomagolva a sarkuk is, akkor külön egy nadrág, szép, be­csületes, sok munkát megélt nadrág.. Mind olyan holmi, kérem, amely mellett elbúj­hatunk... S mindez egy csomagban... Hiába, odaát tudják, mi kell a szegény magyar nép­nek, odaát nem adják el az ilyen holmit, hanem elküldik a szegény magyar népnek... S a szegény magyar nép, kérem, ezt itt meg is veszi... a csomag tulajdonosától... En is eladom a nyolc vászonbugyit, s az áráért veszek egy nylont... Nyolcért egyet! S még jól járok... (egri) A szélesvásznúvá átalakított Vörös Csillag moziban széle­sített vásznú előadásban mu­tatták be Vittorio de Sica új filmjét, s e megjegyzés szóról- szóra értendő, ugyanis — nem tudni miért — az első széles­vásznú, zárt, mozibeli vetítés valójában csak valamivel szé­lesebb a normál kép széles­ségnél, de nem használja ki teljesen a Vörös Csillag új vásznát. A nagyon közepes olasz film Bonellij-3 szószátyár, törtető ügyvéd, aki üres frázisai révén — ideig-óráig — mindenkinél sikereket ér el, sőt pártfogói révén, akik önnön érdekeik szekértolóját látják benne — a polgármesteri székig is el­jut. Kijátssza a szegényház öregjeit, fia szerelmének ap­ját, az utcaseprőt, s a tőkés Paseroni markában pojácásko- dik. Vittorio de Sica ez, az elegáns, kitűnő mozgású, snáj- digségében a fiatal Hans Al- bersre emlékeztető humorú színész e filmben is, mint pl. az Apák és fiúkban meggyőző pamfletét játszik, és központi szerepével mindvégig ébren tudja tartani a közönség fi- gy^jjsnétw „ r ,.m , . Hogy a film mégsem tarto­zik a legjobbak közé,, annak egyetlen oka van: maga a pamflet erőtlenül száll szembe a Bonelli-fajta emberekkel, szelíd és csak a kacagtatásra irányuló iróniája nem mutat rá a szatíra erejével, e típus igazi bűneire, s az őt körül­vevő befolyásosokat, talpnya- lókat inkább megútáltatja, mint magát a figurát. Ez a kö­rülmény a neorealista olasz filmek egy részénél az olasz- országi rendőrterror miatti gátlásokból, tartózkodásból ered, bizonyos, hogy egy sza­bad országban Bonelli alapjá­ban véve aljas jellemének raj­za nem kanyarodott volna el annyira a karikatúra útvesz­tőire. Bár a gyermekszínészek ka­masz szerelmespárja üde, sok újszerű, finoman fotografált vonással, befejező öngyilkos- sági terv „deus ex machinája” kissé erőltetett. Hovatovább bántó, hogy az olasz filmek ifjúsága revolver és gyilkos­ságok, vagy öngyilkosságok nélkül ream is szerepelhet. Hiteles lenne ez? Alig hisz- szük. A film rendezése, fényképe­zése technikás és korszerű, bár Sok újat nem mond. —pala-* Jól dolgozott az egri gépállomás a harminc év előtti Eger sajtójából met kért a város közönségétől. S a közönségnek kijutott a tü­relemből. Nem kívánt részle­tesen foglalkozni újévi prog­ramjában a város első tisztvi­selője a vásárcsarnok és .a közvágóhíd megépítéséről, mi­vel szerinte ennek lehetőségét majd a város háztartási hely­zete fogja megszabni. (Jól megszabta!) A város közönsége azonban megnyugodhatott an­nak közlése után, hogy a vá­ros adósságának összege nem nagyobb, illetve ugyanaz, mint, volt a békeidőben.. (Nem értem, mit érthetett a polgár- mester békeidők alatt 1929- ben?) AZT NEM LEHET mondani a Heves megyei törvényható­ságról, hogy tétlenül nézte, a napot. Mert például egyik ülé­sén az arról szóló beszámoló szerint, óvatosságra kéri a kultuszminisztert a nyolcosz­tályos elemi iskola megvalósí­tásánál, az ország többi tör­vényhatóságaival együtt. Ugya­nis a magyar mezőgazdák ez­reit fontosán érinti a 12—14 éves gyermekek munkalehető­ségének csökkentése. A gazda­ság számos ágában úgyszól­ván nélkülözhetetlen a gyer­mekek munkája. Egy másik cikk: „Bethlen István gróf minisz­terelnök az egységes párt teg­napi vacsoráján mondott be­szédében egyebek között eze­ket mondotta: „Ha az egyik napon az egyik tábor meg­vádol egy fiatal főherceget, hogy puccsszerű kísérletekkel foglalkozik, a másik napon az ellentábor Ottó főhercegre fogja rá, hogy puccsra készül. Ez a külföldön nem kelti azt a benyomást, hogy nyugalom van ebben az országban... A nemzet 99 százaléka azt köve­teli, hogjr a kérdésben nyuga­lom legyen s ha a kérdés meg­érik, azt a nemzet hivatott képviselői döntsék el.” Erről a „nagyhorderejű” kérdésről az újság szerint vi­szont ugyanazon a napon ezt nyilatkozza: „Minden legitimistát kielé­gít a miniszterelnök beszéde. Kétségtelen, hogy Európa hoz­zájárulása nélkül ezt a kér­dést megoldani nem lehet. A túlzó legitimistákat is kielé­gítheti ez a nyilatkozat és be kell látnunk, hogy a mai hely­zetben mást tenni nem lehet.” (Milyen szerényeknek is kel­lett tenniük igényeikben a le­gitimistáknak, hogy ilyen üres nyilatkozaton kellett rágódni- ok!) Első oldalon, vastagbetűs cikk: A miniszterelnök és a kor­mány több tagja részt vesz hétfőn a felsőtárkányi vad­disznó-vadászaton. A névsor igazán teljes: Bethlen, Kle- belsberg, gztranyavszky. Egy cikk az árnyékosabb ol­dalról: A magyar községek 74 száza­lékában nincs orvos. Az álla­mi népjóléti intézmények va­lósággal szocializálják az or­vost. A nő orvostanhallgatók szama örvendetesen fogy — mondotta dr. Scipiádes Ele­mér egyetemi tanár, a pécsi Erzsébet-tudományegyetemről. SZÜKSÉGESNEK tartotta első oldalon hozni a helyi lap, hogy január 24-én a par­lament előtt 150 főnyi tömeg tüntetett és kiabált: Kenyeret és munkát követelünk! Har­mincegy tüntetőt a tömegből előállítottak. Kivándorlási láz Heves me­gyében. A láz különösen a megye hegyesebb vidékeiről szedi rabjait. Heteken keresz­tül írja a lap a kivándorlás méreteit, adatait, de a láz or­vosságát nem találja. Nagy cikk beszél arról, hogy 152 ezer pengő költséggel megépítik Egerben a vidék legmodernebb sporttelepét. A nagy cikkből nem lógott Id a határidő kérdése, de a sport­telep — mint tudjuk — csak 1945 után épülhetett fel. Több cikk panaszkodik a közállapotok és az ország ke­reskedelmi mérlege miatt. Ki- fakadások is olvashatók: Ka­viárt, piócát, szájharmonikát és más felesleges dolgokat im­portált Magyarország. Többek között 800 ezer pár cipőt és 455 mázsa szájharmonikát. (Ehhez nem kell kommentár.) A vármegye 117 közéleti ki­válósága írta alá az indít­ványt, mely szerint országos társadalmi bojkottot kell szer­vezni minden ellen, ami cseh. Nem értesülünk a lap hasáb­jairól, hogy a népek testvéri­ségének ez a kiváló szövegezé­sű hirdetése milyen érzelmeket A gépállomásról érkezeit jelentés szerint a talajmunka tervét 123 százalékra, ugyan­akkor a szállítási tervet 173 százalékra, a talajfordítást pedig jóval a tervezetten fe­lüli mennyiségben teljesítet­váltott ki az Ipolyon túl. Híradás, magyarázat nélkül: Egerben 16—18 százalékra emelkedett a kölcsönök kamat­lába. (Kik között, hogyan és miért, erről nem szól a kró­nikás.) A vármegyében megtörtén­tek az előkészületek a tör­vényhatósági virilis-választá- sokra. Meghívókat bocsátottak ki azok részére, akiket a vá­lasztásra jogosultak névjegy­zékébe felvettek. Újságcikk 1929. októberéből: Kuruzslók működnek a Heves megyei falvakban. Titokzatos körülmények között meghalt egy fiatalasszony. 1929. karácsonyára szebb ajándékot nem kaphatott vol­na az olvasó, mint vitéz dr. József Ferenc kir. herceg 1929. december 14-ről keltezett írá­sát: i,Beteg és életképtelen ma ez a csonka Magyarország, így darabokra szakítva Trianon ál­tal ... Külkereskedelmi mérle­günk passzív, mezőgazdasági terményeinknek nincs ára, gyáraink kéményei maholnap megszűnnek füstölögni, ter­jesztve a munkanélküliséget és a nyomort.;. Szertehulló, fe­ledékeny nemzetünkben a visz- szafojtott elkeseredés, a nyo­masztó gazdasági pangás itt- ott már bolsevista hangokat vált ki.. ★ A SZEMELVÉNYEK csak rikítóbb színeit adják annak a sötét tónusú képnek, amelyet az újság önkéntelenül, szán­déka ellenére megrajzolt az akkori állapotokról. Nem árt, ha ilyen olvasnivaló is akad emlékeztetőül a mai lapok­ban. ték. A gépállomás traktorai mintegy 60 holdon fejezték be a fordítást, de ez a mun­ka napjainkban is tart. EGRT VÖRÖS CSILLAG Spanyol kertész (Szélesvásznú) EGRI BRODY Az országúton GYÖNGYÖSI PUSKIN Moulin Rouge GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ötlábú birka HATVANI VÖRÖS CSILLAG Bum, a katona HATVANI KOSSUTH Koldusdiá.k FÜZESABONY Az éjszaka szépei PÉTERVASARA Marty HEVES Zűrzavar a cirkuszban műsora: Egerben este fél 8 órakor: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Petőfi-bérlet) Helyesbítés A Népújság szeptember 1 számában „Az őszinte baráti és szeretet megnyilvánulái c. cikkben a cikk írója téves emelte ki az egri II. sz. ál lános iskola tánccsoportj mert a szereplő tánccsoport az egri I. sz. általános isk< kultúrcsoportja volt. A szöv helyesen így hangzik: „lg nagy sikerrel szerepeltek egri l. számú általános iske kis diákjai, akik népi gyi mekjátékokkal és népi táncc kai kedveskedtek a vendége nek..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom