Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)
1958-09-21 / 205. szám
1 9 NÉPÜJSAG 1958. szept. 21., vasán»* á szakszervezetnek nagy feketesége van a dolgozók felvilágosítására, nevelésére Tanácskozik a SZOT Hí. teljes ülése Péntek reggel megkezdődött a Szakszervezetek Országos Tanácsa harmadik teljes iilcse. A tanácskozáson megjelentek Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Kisházi Ödön munkaügyi miniszter. A tanácskozást Somogyi Miklós, a SZOT elnöke nyitotta meg. Ismertette a kétnapos ülés napirendjét, majd Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára tartott beszámolót. A POLITIKAI MUNKA LESZŰKÍTÉSE HIBÁKHOZ VEZET Gáspár Sándor arról beszélt, hogy ma a bérből és fizetésből élő dolgozóknak több mint 84 százaléka szakszervezeti tag, s ez a szervezettség nagyobb arányú mint bármikor volt Magyarországon. Ezután Gáspár elvtárs a politikai nevelő munkával foglalkozott. „A politikai munka bármiféle leszűkítése hibákhoz vezet. Fontos, hogy a mindennapi munka során is Végezzünk politikai munkát” — mondotta. A szakszervezeti mozgalomnak igen kiterjedt szervezeti hálózata van, mely átfogja a bérből és fizetésből élő dolgozók óriási többségét és nagyon nagy lehetősége van a dolgozók felvilágosítására, nevelésére. 3,5 MILLIÓ KÖNYV, — 680 MOZI Számbavéve a szakszervezetek eszközeit Gáspár elvtárs elmondotta, hogy a szak- szervezetek könyvtáraiban három és fél millió könyv van, majdnem háromnegyed- millió az állandó olvasók száma. A 680 szakszervezeti mozi, a nevelésnek ugyancsak nagyon fontos eszköze. A SZAKSZERVEZET A KÖZVÉLEMÉNY EGYIK FORMÁLÓJA Gáspár elvtárs ezután arról szólt, hegy az üzemekben több mint negyedmillió választott szakszervezeti funkcionárius dolgozik, s ha ennek a negyedmillió embernek még nagyobb segítséget adunk, a szakszervezeti mozgalom hatékonyabb formálója lesz a közvéleménynek. Befejezésül Gáspár elvtárs az eleven ügyintéző munkastílusról beszélt. Délután a második napirendi pontra került sor. VARGA GYÖRGY BESZÉDE Bevezetőben Varga elvtárs, a SZOT titkára, a gazdasági helyzetet elemezte. Elmondotta, hogy népgazdaságunk egészségesen fejlődik, hogy a hároméves népgazdasági terv első esztendejének eredményei a vártnál kedvezőbbek. Ez alapot teremt további feladataink megvalósításához. A szakszervezeteknek tovább kell fokozniok a munkások, a műszakiak és az alkalmazottak aktivitását, kezdeményező kedvét, szélesíteniük és javí- taniok kell a társadalmi ellenőrzést. A TERMELÉSI TANÁCSKOZÁSOK SZEREPE A termelési tanácskozások mindinkább az egyes üzemrészek, műhelyek dolgozóinak kollektív tanácskozó testületévé válnak — mondotta többek között Varga elvtárs, majd arról beszélt, hogy egyes helyeken még mindig „felesleges értekezletnek’1 tekintik a termelési tanácskozásokat, s nem tartják fontosnak megismerni a dolgozók véleményét. A későbbiekben a munkaverseny gazdaságosságáról beszélt Varga elvtárs. Hangsúlyozta, hogy a munkaverseny nem a mennyiség egyoldalú növelését, hanem mindenekelőtt a gazdaságosabb termelés, a minőség javítását szolgálja. A szakszervezeteknek — mondotta — bürokrácia és sablon nélkül kell kialakíta- niok a munkahely sajátosságának megfelelő versenyformát. A legjobbak eredményeit és munkamódszereit pedig ismertessék az elmaradókkal. ÜJITÖKONFERENCIA LESZ MÉG EZ ÉVBEN Ezekután az újítómozgalommal és az átlagbér ellenőrzéssel foglalkozott Varga elvtárs, megállapította, hogy az - újítómozgalommal és az újítók helyzetével a szakszervezetek veizető szervei sokoldalúan foglalkoznak. A további feladatok meghatározására és az újítók iránti megbecsülés kifejezéseként a SZOT ez év végére országos újító konferenciát szervez. Az átlagbérezésről szólva elmondotta, hogy a gazdasági eredmények elérésében nem kis szerepük volt a bérezésben végrehajtott változásoknak. A vállalatok többsége helyesen élve az önállósággal, a legösztönzöbb bérezést vezette be, helyes kereseti aráA szabad algériai kormány megalakulásának visszhang ja nyokat alakított ki. A szakszervezetek hatásköre is megnőtt a bérezési kérdésekben. AKI TÖBBET ÉS JOBBAN DOLGOZOTT, NAGYOBB ARÁNYBAN RÉSZESÜLJÖN A NYERESÉGBŐL A nyereségrészesedés tapasztalatairól szólva Varga elvtárs megállapította, hogy ez a rendszer a jobb gazdálkodás eszközeként segítette a gazdaságos termelést, az üzemi törzsgárda megszilárdítását, a fegyelmezett dolgozók fokozottabb megbecsülését. Hiba volt azonban, hogy sok üzemben a többlet nyereség elérésére meg nem engedett eszközökhöz folyamodtak. Nem mindenütt érvényesült az az elv sem, hogy aki többet és jobban dolgozott, nagyobb arányban részesüljön a nyereségből. Az 1958. évben kiadott végrehajtási utasítások igyekeznek megszüntetni ezeket a hibákat, s most már az a fontos, hogy az üzemekben sürgősen tárgyalják meg, mit kell tenni a többletnyereség elérésére és milyen módon osztják azt fel. Ezután az üzemi tanácsok megalakulása óta szerzett tapasztalatokat Ismertette. Az üzemi tanácsok létrehozása során a szakszervezetek tömegbefolyása erősödött, több mint 22 ezer fővel nőtt a szakszervezeti aktivisták száma. Hibaként említette, hogy több vállalatnál még nem tisztázták megfelelően az üzemi tanács és a szakszervezeti bizottság kapcsolatát. Sokszor zsúfolt a napirend, formálisak az ülések, és határozat nélkül zárulnak, — mondotta Varga elvtárs beszédében. A délutáni vitában FELSZÓLALT KISHÁZI ÖDÖN MUNKAÜGYI MINISZTER IS. Hangoztatta, hogy az 1957. évben végrehajtott bérügyi intézkedések helyesnek bizonyultak, s most dolgozzák ki az 1965-ig rendezendő kereseti arányokat. Elmondotta, hogy a tartalékképzés semmilyen körülmények között nem akadályozhatja a bérből és fizetésből élők reálbér emelését, a hároméves terv előírása szerint. A tanácskozás szombaton tovább folytatja munkáját. TUNISZ (AP — DPA — Reuter — AFP) Tunézia pénteken elismerte a szabad algériai kormányt. RABAT Rabatban pénteken este hivatalosan bejelentették, hogy a marokkói kormány elismeri a Kairóban megalakult szabad algériai kormányt. Pénteken délután Rabatban tömeggyűlést tartottak, amelyet az arab Mahgreb felsza- badítási bizottság titkára hívott össze, hogy tiltakozzék a De Gaulle-féle alkotmány felett tervezett népszavazás ellen. A tömeggyűlés négyezer részvevője, közöttük sok arab ország nagykövete, lelkesedéssel hallgatta a gyűlés szónokait. KAIRO A kairói rádió pénteken esNEW YORK (MTI). Mint a Reuter jelenti, Zorin szovjet külügyminiszterhelyettes pénteken felszólalt a közgyűlés főbizottságának a kínai ENSZ képviselet kérdésével foglalkozó ülésén. Zorin rámutatott, hogy az ENSZ különböző szerveiben Kína képviselői helyett magánszemélyeket találni, akik az amerikai szuronyok által támogatott, csődbejutott politikusok csoportjának ügynökei. Egész nyilvánvaló, — folytatta Zorin —, hogy Kína részvétele nélkül nem lehet tartósan megoldani a nemzetközi problémákat. Zorin ezután rámutatott arra, hogy a Krisna Menőn által beterjesztett indiai javasTovábbi amerikai NEW YORK (TÄSZSZ). Miller, az United Press International hírügynökség tudósítója az egyik tajvani amerikai légitámaszpontról közli, hogy az Egyesült Államok a „legnagyobb mérvű atomerő összpontosítását hajtja végre a második világháború óta” a Távol-Keleten. Miller azt állítja, hogy elsősorban az atomfegyverrel felszerelt légierőket összpontosítják. A tajte közölte, hogy Jemen kormánya is elismerte a szabad algériai kormányt. Mint a bagdadi sajtó hírül adja, az iraki kormány százezer iraki dinárt bocsátott a szabad algériai kormány rendelkezésére, hogy azt a francia brutalitás algériai áldozatainak megsegítésére használja 'fel. Nasszer elnök, miután az Egyesült Arab Köztársaság már elismerte a szabad algériai kormányt, meleghangú üdvözlőtáviratot küldött Per- hat Abbasznak, az új kormány miniszterelnökének. PÄRIZS A francia külügyminisztérium pénteken kijelentette, Algéria szabad kormányának elismerését — miután a külügyminisztérium állítása szerint ez a kormány nem gyalat „ennek a kiáltó igazságtalanságnak megszüntetését célozza” és összhangban áll az ENSZ alapelveivel. Azok, akik ellenzik az indiai javasAz ENSZ-közgyűlé NEW YORK (Reuter). Az ENSZ-közgyűlés péntek esti ülésén dr. Carlos A. Flo- rit, Argentína külügyminisztere és Herrera-Baez, a Bomi- nikai Köztársaság külügyminisztere gazdasági kérdésekről beszélt. Aiker Írország külügyminisztere síkraszállt egy olyan nemzetközi egyezmény megkötése mellett, amely „az atomklub” tagjait Angliára, az Egyesült Államokra és a Szovjetunióra korlátozná. — Ezeknek az államoknak igérecsa pat össze von ások vani-szoros fölötti amerikai „légiőrjáratokról” szólva, Miller hangsúlyozza, hogy ezeknek célja „az amerikai erő” demonstrálása. Tajvan térségében — folytatja Miller — hat repülőgép- anyahajó, és körülbelül 130 egyéb hajó horgonyoz. Feltételezik, hogy öt repülőgép- anyahajó fedélzetén atombombák vannak. A Tajvanon korolhat szuverenitást — Franciaország „barátságtalan lépésnek” tekinti, ezért bekö- vetkezhetik a szabad algériai kormányt elismerő kormányokkal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítása. Washingtonban Hervé Al- phand francia nagykövet majdnem egy óra hosszat tárgyalt az amerikai külügyminisztériumban, majd később újságírók előtt kijelentette, hivatalos biztosítékot kapott, amely szerint az Egyesült Államoknak nem áll szándékában elismerni a szabad algériai kormányt. Vezető amerikai hivatalos személyiségek pénteken kifejezésre juttatták csalódásukat az új algériai kormány megalakulása miatt. (MTI) latot, nem a nemzetközi feszültség enyhítésére törekednek, és nem akarják eredményessé tenni az ENSZ munkáját a béke megőrzése terén. s péntek esti ülése tét kellene tenniök arra, hogy nem szállítanak atomfegyvert más országoknak. Hekmat, Irán külügyminisztere kijelentette, reméli, hogy Hammarskjöld olyan gyakorlati intézkedéseket tesz, amelyek lehetővé teszik az amerikai és angol csapatok azonnali kivonását Libanonból, illetve Jordániából. Hekmat beszéde után a közgyűlés hétfőre elnapolta ülését. (MTI) Tajvan térségében levő „Matador” típusú rakétákat is teljes harci készenlétbe helyezték. A tudósító befejezésül megjegyzi, hogy Tajvan térségében, Okinaván, Japánban és a Fülöp-szigeteken az Egyesült Államok légierői jelentős mennyiségű szállító repülőgéppel rendelkeznek, hogy a csapatokat gyorsan el tudják juttatni arra a helyre, ahol azokra szükség van. (MTI) A nemzetközi közvélemény figyelme ezekben a napokban ismét az ENSZ New York-i üvegpalotája felé fordul, ahol sorsdöntő tanácskozásokat folytatnak a világszervezet tagállamainak küldöttei. Az emberiség nagy kérdése; háború lesz-e vagy béke, a szervezet valamennyi ülésszaka előtt felmerült. De talán még sohasem várták az ENSZ ülésszakot olyan feszült érdeklődéssel az emberek százmilliói, mint a mostanit. Hiszen manapság már a legkorszerűbb, legfélelmetesebb, legborzalmasabb * fegyvereket állíthatják a tömeg- pusztítás szolgálatába, s a fegyverek a világ különböző pontjain, elsősorban a Távol- Keleten már dörögnek is. A Közgyűlés jelenlegi 13. ülésszakának napirendjén A NEMZETKÖZI POLITIKAI ÉLET CSAKNEM VALAMENNYI FONTOS KÉRDÉSE SZEREPEL közülük is kiemelkedik: Kína ENSZ-tagságának, az általános leszerelésnek a problémája, a Közép-keleti helyzet Hammarskjöld főtitkár jelentésének fényében; a ciprusi, az algériai kérdés és nem utolsó sorban a tajvani térségben kialakult feszültség Természetesen azok a körök, amelyeknek éltető eleme a háborús hisztéria fenntartása, amelyek szívesen táncolnak „a háború szakadékénak szélén”, mindent megtesznek aaért, hogy a legfontosabb Nemzetközi szemle kérdések megoldását, így például Kína ENSZ-tagságánaK rendezését — megakadályozzák. Éppen ezért ÉLES ÉS HEVES VITÁK VÁRHATOK AZ ÜLÉSSZAK TANÁCSKOZÁSAIN A Szovjetunió és a népi demokratikus országok küldöttségei törekedni fognak majd arra, hogy elősegítsék Kína felvételét az ENSZ-be, arra, hegy megegyezést érjenek el a leszerelés kérdésében; a nukleáris kísérletek és a nukleáris fegyverkezés megszüntetésében stb. Hogy a nyugati küldöttségek, elsősorban az Egyesült Államok delegátusai valójában mit is akarnak, arra jó például szolgált Dulles külügyminiszter csütörtöki felszólalása. Dulles ismét „agresszióval’1 vádolta meg a Kínai Népköztársaságot, mert fel akarja szabadítani a saját területéhez tartozó Tajvant és két évvel a magyarországi helyzet konszolidációja után újból fel akarja melegíteni a „magyar kérdést,1’ Ezeknek a provokációs lépéseknek a napnál is világosabban kitűnő céljuk az, hogy eltereljék a figyelmet a közép- és távol-keleti béke megbontására irányuló mesterkedésekről, hogy továbbra is fenn tartsák a hidegháború légkörét — és ahol lehet — a hidegháborút „melegháborúvá’1 változtassák át. Mégis MELYEK AZOK A KÉRDÉSEK, AMELYEKBEN ESETLEG ELÖREHALA- DÄS VÁRHATÓ? A legtöbb reményt talán az általános leszerelés problémájához fűzik. Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtök esti felszólalásában kormánya nevében nagy jelentőségű javaslatokat tett, egyrészt a világűr katonai felhasználásának eltiltására és a külföldi Katonai támaszpontok felszámolására, másrészt a nukleáris fegyverkísérletek — és a nukleáris fegyvergyártás végleges beszüntetésére. Ismeretes, hogy az atomszakértők genfi értekezlete megtette a Kezdeti lépéseket ebben a tekintetben, mert megegyezett az atomkísérletek betiltásának ellenőrzési módozataiban. A nyugati hatalmak azonban mindeddig csak egy évre hajlandók vállalni a nukleáris kísérletek felfüggesztését és a világűr ellenőrzésére vonatkozó szovjet indítvánnyal szemben csupán egy ködös megfogalmazású javaslatot tettek: „a világűrkutatásban megvalósítható nemzetközi együttműködésre.” Mindamellett van remény az előrehaladásra nemcsak azért, mert az ésszerű szovjet javaslatok elől mind nehezebb kitérni, hanem azért is, mert az Egyesült Államok szövetségesei közül is egyre többen érzik a fegyverkezési verseny nyomasztó terheit és ébrednek tudatára a nukleáris Kísérletek aggasztó hatásaira, nem beszélve egy esetleges nukleáris háború borzalmas kilátásairól. A másik kérdés amiben szintén van kilátás a megegyezésre, A KÖZÉP-KELETI HELYZET MEGSZILÁRDÍTÁSA Hammarskjöld ENSZ-főtitkár beszámolójának nyomán úgy tűnik, mintha a megoldáshoz közelednék, ha nem is a Jordániái, de a libanoni válság. A világszervezetnek igen fontos feladata most, hogy maradéktalanul érvényt szerezzen a közgyűlés határozatának és elérje az angol—amerikai intervenciós csapatok kivonását. A többi kérdés közül nagy vita várható a ciprusi és az algériai probléma tárgyalásánál, ahol újból szemtanúi lehetünk az ázsiai—afrikai nepek mind szorosabbá váló egységének a gyarmatosítás rendszerével szemben. A közgyűlés ülésszakának napirendjén több mint hetven kérdés szerepel. Nehéz lenne megjósolni, melyek azok, amelyeket érdemben megvitatnak, melyek azok, amelyekben megegyeznek és melyek azok, amelyekben semmiféle előrehaladást nem tudnak majd elérni. Egy azonban bizonyos. Ez a közgyűlés — miként az előzők is — megmutatja majd, hogyan változnak meg az erőviszonyok a világszervezeten belül is a békeszerető államok javára, hogyan válik a kezdetben olyan jól, „olajozottan működő” amerikai szavazógép egyre inkább akado- zóvá. Elég itt ha párhuzamot vonunk a közgyűlés 1950-es, Kínát agresszorá nyilvánító határozata és az 1957-es, az angol—amerikai beavatkozókat Libanonba, Jordániába betört csapataik visszavonására felszólító határozata között. A közgyűlés ülésezése mellett nem szabad megfeledkeznünk egy másik igen fontos tárgyalás-sorozatról, amely szinte vele párhuzamosan a lengyel fővárosban folyik: A KÍNAI—AMERIKAI NAGYKÖVETI MEGBESZÉLÉSEKRŐL Ezeknek a megbeszéléseknek a célja a tajvani feszültség tárgyalások útján elérendő megszüntetése lenne. Itt persze erősen kísért a múlt, a sikertelenül végződött genfi huza-vona. Joggal írta a Renmin Ribao a tanácskozások megkezdésének előestéjén, hogy most itt „jó alkalom nyilatkozik Eisenhower elnöknek sokat hangoztatott békevágyának bebizonyítására.” A jelek azonban nem arra mutatnak, hogy az Egyesült Államok komolyan i gondol a tajvani feszültség megszüntetésére és a hatalmas kínai néppel való megegyezésre. Ezt bizonyítja az amerikai hadihajók sorozatos behatolása a kínai felségvizekre, Csang Kaj-sek kalózainak konok, elszánt támogatása és a Kínai Népköztársaság elismerésének, a kínai ENSZ- tagság rendezésének merev, ostoba visszautasítása, ami az amerikai politikát illetően táplált utosó illúziókat is szertefoszlatia a nyugati és a semleges világban. Közvetlenül nem szerepel ugyan az ENSZ-közgyűlés so- ronlevő ülésszakán, de most átadott szovjet jegyzék nyomán újból előtérbe kerül a német békeszerződés megkötése. A nyugat-német revanspo- litikusok, azonban mindeddig nem voltak hajlandók tudomásul venni a másik Németország, a Német Demokratikus köztársaság létezését és visszautasították minden közös lépést „a szovjet övezet kormányával.’1 Ha Adenauer valóban akarja a német békeszerződés megkötését, ha valóban szívügye a német nép egysége, akkor gyökeresen meg kell változtani a Német Szövetségi Köztársaság politikáját, le kell mondani az új , drang nach Osten" ábrándjáról, arról, hogy megsemmisíti a Kelet-Németorszában kialakult új társadalmi rendszert, és a militaristák, az ioarbárók béklyójába veri a Német Demokratikus Körtársaság dolgozóit. 1 Zorin szovjet külügyminissterhelyettes felszólalása as ENSZ-kösgyűlés főbizottságának pénteki ülésén