Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)

1958-08-10 / 170. szám

4 NÉPÚJSÁG 1958. augusztus 10., vassSraap „Zenés64 körinterjú Gyöngyösön Gyöngyös is, mint hazánk minden városa, hatalmas kul­turális fejlődésben van. Egyre többen vásárolnak könyvet, újságot, s napról-napra nö­vekszik a színházba járó, mo­ziba, könyvtárakba látogatók száma. Vajon tapasztalható-e hasonló fejlődés a zene-kultú­ra területén? — ezt szerettük volna megtudni — kivételes módon — most a zenével kap­csolatos boltok eladóitól. Először A KERAVILL BOLTOT KERESTÜK FEL Kapóra jött a kérdés, két hölgy éppen hanglemezt válo­gatott. Milyen a kereslet és a választók a hanglemezekben? — tettük fel a kérdést Me- licher József boltvezetőnek. — A városban egyedül mi foglalkozunk hanglemez áru­sítással. A választék igen nagy. Kapható a táncdaltól kezdve a szimfonikus zenéig mindenfajta lemez. Hogy csak néhányat említsek; megkap­ható nálunk minden forgalom­ban levő tánclemez, klasszi­kus operettrészlet; Lehár, Kál­mán művei, részletek a Ci­gánybáróból, a Mézeskalácsból és így folytathatnám. A ko­moly zenét Donizetti, Verdi, Rossini, Leoncavallo, Smetana, Erkel operarészletei. Liszt, Beethoven, Brahms szimfoni­kus művei képviselik. Kapha­tók nagyon szép népdalok, magyar nóták is. Különleges­ségképpen tartunk jónéhány teljes opera és operettfelvételt szovjet mikrobarázdás lemeze­ken. Tudom ajánlani ezekből a komplett felvételekből a Traviátát, a Pillangókisasz- szonyt, Bizet Carmenjét, azu­tán Lehár Marica grófnőjét. Milyen árúak a lemezek? — Viszonlag olcsók. Nor­mál lemez általában 15, a mik­robarázdás darabonként 45— 50 forint. « Miben van kereslet? — Mondhatni mindenben. Természetesen legtöbben a tánclemezeket keresik. Saj­nos, ebből a legújabb számo­kat még nem gyártották le, pedig naponta kérik. De el­adunk jelentős mennyiségű operett és opera, sőt szimfoni­kus zenei felvételeket is. —■ Lemezjátszót vásárol­nak-e a gyöngyösiek? — Igen. Most nyáron ennek a cikknek „holtszezonja” van, de az elmúlt másfél hónap alatt mégis mintegy tíz dara­bot adtunk el. Meg kell je­gyeznem, hogy a városban más üzletek is árulnak lemez­játszót, ez csak a mi eredmé­nyünk. Megköszönjük a tájékozta­tást, most A HANGSZERBOLTBA NYITUNK BE — Hogy vásárolnak-e a gyöngyösiek hangszert? — adja vissza a kérdést Kubányi Mihály boltvezető. — Hogyne, kérem, csak győzzük kielégí­teni az igényeket! Legtöbben harmonikát, hegedűt, tangó­harmonikát keresnek. 1600 — 2200 forintos tangóharmoniká­ból például sose tudunk eleget rendelni. Természetesen el­fogynak a nagyobbak is. Rit­kábban bár, de eladunk egy- egy gitárt, nagydobot, hawai gitárt is. Keresik még a külön­böző dobfelszereléseket, ütő- és ritmushangszereket is. A hangszerboltból csak egy ugrás A KÖNYVÜZLET Kádár András boltvezetőtől a kották iránt érdeklődünk. — Nagyon keresettek az ol­csó kottás és szöveges tánc- dalkönyvek, népszerűek a so­rozatban megjelenő magyar nóták, népdalok kottái is. (Re­zeda, Százszorszép, stb.) El fogynak a zongorára írt ope­ra- és operettrészletek, zene­kari művek. Természetesen kaphatók a különböző hang­szerekre, — zongorára, harmo­nikára, gitárra írt iskolák is. Nagyon meg vagyunk eléged­ve a forgalommal. A szülők már most vásárolják a szep­temberben megnyíló zeneisko­la tankönyveit, kottáit is. — Miből wm kevés, vagy mi hiányzik? — Hiány semmiféle kottá­ból nincs, mert a keresett mű­veket mind megrendeljük, s így ki tudjuk elégíteni a vá­sárlók eléggé nagy igényeit is. És ezzel vége az interjúnak. Látható, hogy Gyöngyösön van igény a zene iránt, s ezt az igényt megfelelően ki is tudják elégíteni. A szeptem­berben megnyíló zeneiskola még hatásosabban szétterjeszti majd a zene értékét, élvezetét, de a tapasztaltak alapján re­méljük, hogy a kereskedelem is számol ezzel, s arányban az igényekkel, bővíti készletét. — rózsa — EGRI VÖRÖS CSILLAG Gyermekkori szerelem Matiné; Varsói szirén EGRI BRÓDY Bomba EGRI KERTMOZI Akinek meg kell halnia (Szélesvásznú) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ég és föld között Matiné; Eltűnnek a kisértetek GYÖNGYÖSI PUSKIN Bomba Matiné: Jónapot elefánt HATVANI VÖRÖS CSILLAG Királyasszony lovagja Matiné: Áruló jel HATVANI KOSSUTH Szerelem és fecsegés FÜZESABONY Vasvirág PÉTERVÁSARA Hajsza EGRI BÉKE Ég és föld között EGRI LAJOS VÁROSI KERTMOZI Apák és fiúk HEVES 420-as urak (IÄ rész) Lányok Naunhofból — Egerben AZ ORSZÁGOK NEVEI költészetet lehelnek maguk­ból. Ha azt mondjuk: Francia- ország — Párizst, a felhőkbe ta­karózó Eiffel-tornyot, a grá- nitfalak közt kanyargó Szaj­nát látni; ha azt mondják: Anglia, —• Londont, a Tower- hidat, a Themze tompa- szürke vizén és ha Németor­szág nevét mondjuk: szép, szőke lányokra gondolunk ... Igen, szép szőke lányok, de feketék és barnák is akadnak köztük. Szépek mind, mind a 16 lány, akik ellátogattak pár napra városunkba, Eger­be. Hat tanár jött el velük. — őszinte szívvel és test­véri barátsággal fogadtak bennünket Egerben — mond­ja Gurczinski Günter, a naun- hofi iskola helyettes igazga­tója, a csoport vezetője. Naunhofból jöttek, Lipcse mellől. Tizenhat lány. 14—18 évesek. Eljöttek hozzánk a berettyóújfalui Arany János általános gimnázium meghí­vására. Régi barátság új mo­mentuma ez a magyarországi látogatás! Levelek mentek, levelek jöttek és augusztus 4-én reggelre megérkezett a 16 lány és 17 fiú, hat_ Janár kíséretével a berettyóújfalui gimnáziumba. NAUNHOF KICSINY város­ka, 6—7000 lakossal. A vá­roska iskolájában 650 diák ta­nul 21 osztályban. 17 tanár oktatja őket. Egy pedagógus hetenként 26—28 kötelező órát ad le. Kevés a tanár a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban és másképp nem tud­ják megoldani ezt a problé­mát. csak 26—28 órával. Nagy megterheltséget jelent ez, több törődést és még több fe­lelősséget! Megnézték Egert, bejártak az ódon város szűk utcáit, megcsodálták a várat, az idők- marta köveket, amely csupa ősiség, csupa történelem. Meg­csodálták a székesegyház fres­kóit és megkóstolták az egri hegyek tüzes levét, a Bikavért. — A Bikavér remek! — cset­tint nyelvével Fregin Wolf­gang tanár és a többiek ne­vetnek.- Szép város Eger: parkok, virágok vannak mindenütt! Nálunk kevés még a park és a virág. A lányokkal hiába próbálok szót érteni, az a kevéske tudá­som is kiröppent fejemből, amit a gimnázium, az egyetem padjaiban magamba szívtam. De csoda-e? Csinos lányok áll­nak körül, mindegyikük moso­lyog, várják, hogy a nagy ne- kikészülődésből előpattanja­nak a szavak. — Németországban mind ilyen csinosak a lányok? — kérdem valahogy, németül. — Óh, nein! — mosolyogja a szőke Petra és megrázza fe­jét. Petra Wilde 16 éves. Édes­apja, mint sok vele egykorú kislányé, meghalt a háború­ban. Hárman vannak testvé­rek, ő a középső a családban, második gimnazista. Nővére a Marx Károly Egyetem hallga­tója. Édesanyja személyzeti előadó a papírgyárban. — Mi szeretnél lenni? — kér­dezem. GONDOLKOZIK KICSIT, mit is válaszoljon, aztán bo­csánatkérő mosollyal csak eny- nyit mond: — Még nem tudom!- Renate Armbrust olyan, aki­re azt mondják németül: wun­derschön! Elpirul, mikor kér­déseimre válaszol. Jövőre érettségizik. Közgazdasági egyetemen tanul majd tovább, a kereskedelemben szeretne dolgozni. A legfiatalabb kislány, Ste- phi Pinkes, még csak az álta­lános iskola nyolcadik osztá­lyába jár. Szeptemberben már ő is „nagy” lánynak mondja magát: első gimnazista lesz! Jókedvű fiatalok mind, a demokratikus Németország lá­nyai. Előttük a jelentkező jö­vő, a tárulkozó élet öröme, szépsége. Két hétre jöttek test­vériskolájukhoz vendégnek, jóbarátnak. Három napig tar­tózkodnak csak városunkban és tovább utaznak, szétnézni országunkban. És én nem felejtem, amit Gurczinski Günter, a naun- hofi iskola igazgatóhelyettese mondott búcsúzáskor: — A szocializmus ifjúságát neveljük, a minket felváltó jö­vőt. E cél közös nekünk, de­mokratikus pedagógusoknak, barátokként harcolunk ezért. IGEN... AZ ÉLET igazsága új cselekvő erővel lendíti út­jának most egyetlen nagy ügyért, a béke és szabadság, világot egybeölelő, országokat átkaroló testvéri összefogását. PATAKY DEZSŐ 1958. augusztus 10, vasárnap: 1809. Equador függetlenségi ün­nepei Szovjet építőipar napja; 1958. augusztus 11, hétfő: 1948. A bolgár munkáspártok egyesülése. 1954. Életbelépett a tűzszünet egész Indokínában. 1898. Debrecenben megtartották az első színielőadást a „Fehér Ló” udvarán; NÉVNAP Ne feledjük hétfőn: ZSUZSANNA kedden: KLÁRA tiiusjí — 208,4 SZÁZALÉKRA teljesítette első íélévi gazda­sági tervét az egri földmű­vesszövetkezet. AUGUSZTUS 20. tisztele­tére a Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár ünnepi műszakot szervezett. Az ünnepi műszak­ban a legjobb eredményt elérő brigádokat megjutalmazzák. — TEGNAP A MŰSZAKI átadás után reggel megkezd­te első sütését a hatvani I. számú sütöde, amelyen közel 300 ezer forintos korszerősí tési munkát végeztek. A sü­tödében így 6 kemencét tud­nak üzemeltetni. — A PÉTERVÁSARI járás­ban ez évben 1 174 772 forintot szavaztak meg a községfejlesz­tésre. Ebből utak, hidak fel- úiítáeára az összeg 20 százalé­kát, kultúrház építésére 23 szá­zalékát, közvilágításra 10 szá­zalékát fordítják. — AUGUSZTUS 6-ÄN kezdte meg a gyöngyösi Ke­nyérgyár a gőzkemencék fo­kozatos felfűtését, amely elő­reláthatólag augusztus 20-ig tart. — TEGNAP az országgyűlé­si képviselők Heves megyei csoportja Egerben a Faipari Vállalatnál csoportértekezletet tartott, amelyen megtárgyalták a megye tanácsi iparának problémáit. — SZÄZHUSZONHÄROM vagon kenyérgabonát, 170 va­gon cukorrépát, 804 000 liter tejet 288 000 tojást ad évente a népgazdaságnak a Puszta­szikszói Állami Gazdaság. „KETTESBEN” Ifjú Borost János (Hatvan) felvétele. Exi, 5.6 blende, 1/50 mp, P FILM: Első örömök Színes szovjet film. Egy fiatal diák történetén keresztül mutatja be a fttné a forradalom előtti Oroszország egy kisvárosának életétf • földalatti mozgalmi munkát. A cselekményt egy diákszere* lem is átszövi. Egy bátor, erős lelkű diák első megpróbál* tatásairól, szerelmi csalódásairól, száműzetéséről szól Konsztantyin Fégyin regényéből készült „Első örömök” cí- mű színes szovjet film, amelyben több neves művész, köz* tűk Vladimir Druzsnyikov szerepel. A filmet a gyöngyösi Puskin és a hatvani Vörös Csillag filmszínház játssza augusztus 14—17-ig. GYURKÓ GÉZA: őqi^dhj/i fLiílojiat nek ... Igen, hát tegnap este nagyon berúgott... Bánatá­ban. kétségkívül őrültség, hogy egy nő miatti bánatá­ban ... Most is émelyeg a gyomra, keserű a szájíze és teljesen kilátástalannak látja a világot. Kilátástalannak és céltalannak... Most érzi iga­zán, hogy mit jelenthetett volna számára Maud, most, hogy tegnap délután végér­vényesen és határozottan ki­adta az útját... Neki... Két embert felpofozott a bárban, úgy fogták le, nehogy belekössön mindenkibe ... Aztán sírt... s most szégyen­kezik ... de ölni tudna. Ret­tenetes fáradtság szorongatta és nagy-nagy kétségbeesés. Mi lesz ezután? Nem láthat­ja többé a lányt, hiába is várná meg a kapuban a hi­vatalos idő végén ... Annyira már megismerte, hogy a lány szóba se állna vele .., RÁGYÚJTOTT EGY ciga­rettára, de az első szippantás után dühösen vágta a sarok­ba... Valósággal felfordult a gyomra a füsttől. Kutyául érezte magát... Szeme a gombra csúszott. A gomb fehér volt és egy titkos szó állt rajta. Tudta, hogy mit jelent, azok közé a kevesek közé tartozott, aki nemcsak a szó jelentését de a gombnyomás következmé­nyeit is tudta. Mi lenne, ha megnyomná... Csak ki kell nyújtani a kezét, amellyel tegnap Maud kezét fogta könyörögve és.., és ráejteni. Nézte a gombot, az asztalt, alatta és fölötte a titKos ká­belekkel és úgy érezte, vonzza valami a kezét, hogy meg­nyomja, hogy útjára induljon a jelzés, és a következő né­hány percen belül megindul­jon a rettenetes gépezet,.. Csak egy gombnyomás.., Megindulnak a B 12-esek, megindulnak a hadihajók, az Atlasz-, a Thor-raKéták, a világ valamennyi támaszpont­ján. Aztán robbannának a hidrogénbombák ... Válaszul kiröppennének valahol, talán Szibériában, vagy éppen Moszkva alatt... igen ... ki­röppenne az oroszok inter­kontinentális rakétája ... Az­tán robbanna a hidrogér.bom* ba itt is, a város felett is.., Aztán csak pusztulás. i. Se Maud, se ő, se szerelem ,,, Rettenetes bosszú lenne, a korhoz, hozzá, a nagy titkok tudójához, az igazi férfihez méltó bosszú lenne, — sér­tett szerelméért. Nevetséges! Ki vonhatná őt felelősségre? Előbb, vagy utóbb? Ezek itt úgyis azt akarják, a leszámolást, azt hajtogatják egymásközt,., Miért övék legyen a döntés, amikor most itt van az al­kalom: dönthet ő. — Ez lesz a válaszom Ma­ud — motyogta maga elé és felemelte a kezét... A PANCÉLAJTÓ megcsi- kordult. A váltás érkezett. Jack Hulton főhadnagyé a következő négy óra. — Hello Billy! ’v1 — Hello Jack! — Mi van? Semmi újság? — Semmi! — legyintett Billy és zsebredugott kézzel kisétált az őrség előtt, feküdt előtte a négyszeres páncélajtóval lezárható — és a szolgálata ideje alatt is min­dig lezárt — titkos szoba ká­belekkel terhelt asztalán. OTT ÜLT MOST BILLY az asztal előtt, lába az asztal szélén és gondolkodik. Arca komor és töprengő és elszánt. Billy szerelmes. Reménytele­nül szerelmes. S ezt egysze­rűen nem érti. Nem az ér­zést nem érti, bár eddig azt sem tudta, hogy valójában mi a szerelem, s mindig gu- nyoros fensőbbséggel nevetett, ha szerelemről hallott, vagy éppen látott valamit a mozi­ban. De hogy ő, Billy Wright, az Egyesült Államok légiere­jének különleges megbízatású főhadnagya reménytelenül le­gyen szerelmes, hogy egy lány, neki azt mondja és is­mételten mondja: — Nézze Billy... Felesle­ges a fáradság... Nem ilyen az, akitől én gyereket aka­rok ... Szeretném, ha szelle­me is lenne a gyerekemnek, ne csak bicepsze ... Ezt a dolgot ezzel a szellem­mel végleg nem értette. Igaz, hogy nem egyetemi tanár, de iskolát, jól, rosszul, de be­csülettel elvégezte, megállta helyét a katonai akadémián is... Hát most mit akar ez a nő? Ha talán egyből a karjaiba hull, mint valami érett gyümölcs, már elfelej­tette volna ... De ez... ez a merevség, ez a számára tel­jességgel szokatlan és érthe­tetlen elutasítása személyé­BILLY WRIGHT JÓKÉPŰ, vidám fickó volt. Izmos, ki­sportolt alakján úgy feszült az egyenruha, a főhad­nagyi jelzéssel, mintha maga is hencegni akarna gazdája alakjával. Billy Wrightért lel­kesedtek a nők, s az odave­tett „hello”-ba több volt a szerelmi vallomás és felkinál- kozás, mint a világ legsze- relmesebb versében. S mind­ez nem az egyenruhának szólt, — ezt el kell ismerni. Mindez Billynek szólt, a fér­finek, aki könnyed volt és gunyoros, aki ragyogóan tán­colt, fogalma sem volt, hol van például Budapest, ki volt Mozart, vagy Walt Withmann, ,de kívülről tudta a legjobb rugby-játékosok életkorát és testsúlyát és 11 másodpercen belül futotta a százat. Mind­ez annak a férfinek szólt, aki sohasem csinált különösebb lelki problémát egy-egy sző­ke, barna, sovány, vagy mo- lett lány öleléséből, mint- ahogy az sem zavartatta, ha egyik nap talán mélyebbre nézett megszokott bárjában a cocktailos pohár mélyére. Billy Wright tipikus ame­rikai volt, ősei Írországból ke­rültek ide annakidején, arca megőrizte ősei szögletes, ed­zett és kemény vonásait, bi­zonyos egykedvűségét a világ dolgaival szemben, de egyéb­ként mindenben másban igazi és vérbeli mai amerikai volt. Sok és üresbeszédű, de olyan, aki kellő időben és kellő dol­gokról hallgatni is tudott. Azt például egyetlen lány se tud­ta róla, még legközvetlenebb barátai sem, csak felettesei, hogy Billy egyike ama kevés tiszteknek, akiknek a felada­ta nem más, mint megnyon- I ni egy gombot, amely ott

Next

/
Oldalképek
Tartalom