Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)
1958-08-12 / 171. szám
1?5$. augusztus 13., kedd WEPÜJS «6 8 Beszélgetés a siroki népkönyvtárban - némi tanulsággal A MAGYAR FALVAK nagyléptű kilábalását a múlt elmaradottságából, a „szellem napvilágának” egyre fényesebb ragyogását a falusi házak ablakaiban, az emberek gon dolataiban — mindezt a folyamatot, apró és nagyobb eredményeivel együtt, úgy is nevezik: kultúrforradalom. Valóságos forradalom ez, amely nem emberéletet és vért hullat el ugyan, hanem az egyre jobb és szebb körülmények közöl t élő emberek életét teszi a kultúra által még gazdagabbá, még érdemesebbé... S a forradalom harcainak egy nagy fegyvere: a könyv. Sírokon jártunk és Kun 1st- vánnéval, a népkönyvtár vezetőiével beszélgettünk. Egy kicsit a faluról is, az emberekről is'— azokon a könyveken keresztül, amelyeket az itt élő emberek — különösen a téli és a kevesebb munkát adó hónapokban — olvasnak A múlt idézgetése talán már közhelynek hat, de Sirokot tekintve egy-két mondatban megemlítendő. A község hegyektől szorosan körülzárt völgyben terül el; kevés a szántóföldje. Az itt élő emberek nagyrésze a közeli, s távoli uradalmakban, erdőgazdaságokban, bányákban dolgozott. A nagy szegénységben, éhségben a kultúra mécsese sem tudott világolni, — csak az emberekben élő természetes vágyként zsarátnokolt, ha halvány fénnyel is. Az elmúlt tizenhárom esztendő új szelei lobbantották lángra friss, új fuvallattal ezt a halvány zsarátnokot. MOST NEM A FELÉPÜLT, S a falu lakosságának nagy részét foglalkoztató Mátravi- déki Fémművekről, az új, városias lakótelepről, a televízióval felszerelt kultúrotthon- ról, a falu fejlődéséről akarunk beszélni, hanem arról, hogy Sirok — ahova azelőtt talán három, vagy négy embernek járt az újság, s a könyveket az éves kalendárium, esetleg a füzetes ponyva helyettesítette a szegény embereknél, — hogyan lett olvasó, tanuló emberek falujává? Mert, hogy az — bár lehet, hogy a meghatározás kissé túlzó, — arról a falusi népkönyvtár kötetei beszélnek elsősorban. A könyvtárban mintegy 400 kötet van. Nagyrészük agyonolvasott, agyonlapozott könyv — szépirodalmi, politikai, gazdasági mű. Az elmúlt tavaszinyári negyedévben 500 kölcsönzője volt a könyvtárnak, ami a falu lélekszámához mérten nagy szám. Mit olvasnak leginkább az emberek? Jókait, Gárdonyit elsősorban, azután Móricz Zsigmondot Mikszáth Kálmán regényeit, elbeszéléseit. Ahogy Kun Istvánná mondja: az emberek ezeket a könyveket úgyszólván kézről-kézre adják. Hányszor előfordul az „olvasási szezonban, hogy egyik-másik ember a könyvtári napon csak bejött és bejelentette, hogy a szomszéd nevéről írják az övére ezt, vagy azt a könyvet... Gyakori jelenség itt Sírokban is, hogy nem a felnőttek, az öregek „iratkoznak be” a népkönyvtárba, hanem iskolás gyermekeik, unokáik. Otthon azután megmondják a gyermekeknek, mit hozzanak ki — és elolvassa a könyveket az egész család. LEGTÖBBET AZONBAN mégis a gyerekek — a jövő felnőttjei — olvasnak. Ezek között is Zsidai Marika, hetedik osztályos általános iskolás vezet — ha egyáltalán lehet ezt a versenyjellegű szót használni. Minden elolvasott könyvről naplót vezet. Beírja a könyv íróját, címét és ezen felül rövid tartalmát is... De essék szó a népkönyvtár egyik leghűségesebb idős olvasójáról is. Balázs bácsiról, aki, mióta nyugalmazott kisbíró lett, ideje jó részét olvasgatással tölti. Mit olvasott a legutóbbi időben? Nem „kisebb” könyveket, mint a Párisi Notre Damet, a Vörös és fehéret, A kaméliás hölgyet... Szereti a szép és jó könyveket, mert — mint mondja: a jó pap is holtig tanul. S a nyugalmazott kisbíró is... Kun Istvánné, a könyvtár vezetője azonban nemcsak az eredményekről tud beszélni, hanem elmondja a problémákat is. Szép dolog, hogy a falunak 400 kötetes könyvtára van, de bizony nagyon jó lenne már felújítani az állományt. Az el múlt három év alatt összesen hatvan (!) könyvet kapott a könyvtár, — akkor sem mindig azokat, amelyek iránt különösebben érdeklődnének az emberek. Azután igen sok könyv — mint már megjegyeztük — valósággal agyonolvasott. Cserélni, vagy beköttetni kellene őket... Kevés a gyerekeknek való mesekönyv és az ifjúsági regény is: a gyerekek bizony nem kezdhetik Tolsztoj Háború és békéjével... Nemcsak azért, mert úgysem értenék meg, hanem azért is, mert meg sincs a könyvtárban. Mint ahogy nincs meg sok-sok mű, amely éppen az elmúlt egy—másfél év alatt jelent meg újból, vagy először. Ebből könnyű azt a következtetést levonni, — s nem hisszük, hogy tévedünk —. hogy az illetékes szervek még mindig mostohaként kezelik a falusi könyvtárak ügyét. A könyv — a kultúrforradalom fegyvere; a forradalom megvívásához pedig sok fegyver kell a falvakban is. Talán ott még több. mint másutt... EZEK A HÓNAPOK SOK munkát adnak a falusi embereknek, most nem is igen olvasnak. Van tehát ideje az illetékes szerveknek, hogy mire bekövetkeznek a hosszal, j őszi és téli esték, felülvizsgálják a falusi népkönyvtárak igényeit és segítséget adjanak idejében problémák megoldásához. E problémák egyike és elsője pedig a könyvutánpótlás! Nem lesz — és nem is lehet — nehéz megoldani. DÉR FERENC SS&Mam EGRI VÖRÖS CSILLAG 306-os számú ügy EGRI BRODY Bomba EGRI KERTMOZI Akinek meg keli halnia (Szélesvásznú) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ég és föld között GYÖNGYÖSI PUSKIN Az élet háza HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs irgalom HATVANI KOSSUTH Csendes otthon FÜZESABONY Fájdalom nélkül PÉTERVÁSÁRA Két anya HEVES Két színésznő egy szerepben Országos legelőgazdálkodás! ankét Makláron Az egri járási tanács mezőgazdasági osztályától nyert értesülés szerint augusztus 15-én országos legelőgazdál- kcdási ankétot tartanak Makiár községben. Az ’ értekezleten részt vesznek a minisztérium és megyék szakemberei mintegy kétszázan. Az előadást Baksai Tóth Bertalan egyetemi docens tartja, majd a részvevők megtekintik a makiári öntözött legelőket és a kísérleti parcellákat. Napirenden: ...a cowboy nadrág, amely mind gyakrabban tűnik fel az egri praerin, colt é» musztáng nélkül ugyan, de meglehetős önteltséggel, elsősorban is fiatal legénykéken — az eleganciával való lépés- tartás jegyében. Megmondom őszintén, engem különösttápképpen nem zavar ez a foltos nadrágcsoda! Ha valakinek az a mániája, hogy foltokból hordjon nadrágot, ám tegye. Én ezen a mánián, objektív okokból már keresztülestem 1945 előtt és közvetlenül utána, s emiatt az objektív okok miatt, mint veszett kutya a tűztől, úgy irtózom a foltoktól. Hogy mégis napirenre került ez a marhapásztor öltözék, az nem annyira a nadrág miatt van, mint inkább a nadrág vásárlói, e viselet jóváhagyói miatt történik. Akik hordják ezt a nadrágot, jobbára nem saját zsebükből vették meg a divat legújabb csodáját. Vették a szülők, nem egyszer munkás-, vagy parasztszülők, átlagfizetésű tisztviselők, akik vélték: az ő gyerekük, dehogyis maradhat le a divat mögött. A szülői szeretet tiszteletreméltó és megható és érthető: legyen meg mindene a gyereknek, ami a szülőknek, ama bizonyos „objektív” okok miatt annakidején nem adatott meg, éljen boldogan, megelégedetten. Utóvégre azért építik ebben az országban a szocializmust. A kérdés most már csak az, hogy a „legyen meg mindene” elv gyakorlati alkalmazása — e csuda nadrág fényében — nem vezet-e a gyermekek félreneveléséhez? A kérdés most már csak az — s ez több mint egyszerű pedagógia: elvi probléma — hogy a szüleiktől mindent, még a kérészéletű divathóbort kielégítésének lehetőségét is azonnal és egy szóra megkapó fiatal, milyen véleménynyel lesz az életről, — általában. Milyen véleménnyel, majd ha maga lábán kell megállnia. Nem akarok a múlt nyomora ilyenértelmű nevelő- hatásának emlékművet állítani — isten mentsen. De úgy gondolom, hogy a fiatalság cinizmusához — amiről éppen a szülők is panaszkodnak — s ahhoz, hogy mindent elvárnak és megkövetelnek, hogy a dolgok könnyebbik oldalát keresik (tisztelet a sokszámú kivételnek), — nos mindehhez talán ezek a praeri-öltözékek is hozzájárulnak. Nem ízléstelenségükkel és foltjaikkal: hanemhogy egy szóra megkaphatók! Lehet, hogy így van! Sőt, majdnem biztos, hogy így is van! (gy...ó) Községi tanácsaink jelentik: Gyöngyöspatáról | A községben már két MÁV- AUT várótermet építetett a tanács. Erre azért volt szükség, mert nagyon megnövekeÉVEKKEL EZELŐTT, mivor idekerültem Egerbe, :gyik, — kicsit talán élénk 'antáziájú ismerősöm magyarázta a város fölött őrtálló légyről, hogy kialudt vulkán, i belsejében temérdek kincs íalmozódott fel az évezredek ilatt. Szene, vasa van, de lem tárják fel, mert hátha négsem aludt ki teljesen. Most már tudom, csak néphit íz, hogy az Eged vulkán volt. Oldalam soha sem ömlött végig perzselve, pusztítva az sletet, irtó lávatömeg. Az sem bizonyos, hogy méhében ércek rejlenek, — de mégis van egy kincse, mely vetekszik ezekkel: A vörösbor, amelynek zamatéban, ízében, színében, valóban, mintha kialudt vulkánok tüze égne. Ez az Eged igazi kincse. Hosszú évtizedeken keresztül majdnem teljesen kiaknázatlan rolt, nyolcvan, kilencven esztendeje már, hogy a filoxera letarolta az Eged oldalán virágzó szőlőgazdaságokat. S ahogy teltek az évek, a kipusztult szőlők helyét felverte a gaz, benőtte a cserje, kérőbb apró fácskák nyújtogatták a nap felé sudár derekukat. — Az erdő lassan visszahódította régi helyét. A SZŐLŐSGAZDÁK néhány év múlva kezdték kiheverni a filoxera csapását, zsenge szőlőoltványok népesítették be a szomszédos dombok oldalait ismét, de az Egedre nem mentek vissza Itt-ott húzódott csak meg az erdők alján egy-egy kis darabka szőlő, de újra beültetni nem vállalkozott senki. Nagyon sok pénzbe került volna feltöretni újra a hegyoldalt, így nemhogy újabb telepítések születtek volna, pusztult még az is, ami csodálatosképpen átvészelte a fi- loxerát. S végül a háború mérte az utolsó csapást a szőlőtermelésre. Utána már csak néhány négyszögölnyi terület maradt. A gondolat azonban nem nyugodott, aki emlékezett még az egedi bor ízére, az beszélt arról, hogy oda újra szőlő kellene. Eljutott a terv a „magasabb fórumokhoz”, vagy harminc évvel ezelőtt, a minisztériumokból is kijöttek, hogy megvizsgálják a telepítés lehetőségeit. Megnézték, számvetést csináltak, — aztán maradt tovább a régiben minden, mert ilyen dologra nem futotta a költségvetésből. Es harminc esztendeig csak terv maradt a terv. Ha jöttek i6 újabb bizottságok, többségük ki sem jutott az Egedig, megállapították a városháza foteljeiből, hogy nem lenne kifizető állami támogatással újra telepíteni az Egedet. Háborítatlan maradt az erdők birodalma. TÖBB MINT EGY esztendeje, hogy végre mégis felülkerekedett az ember erdőkön. 1957. tavaszán, közel száz esztendő múltán birtokába vette az ember a hegyet, s kényszeríti, hogy szőlőt neveljen televóny talaján. Ahová azelőtt csak a kirándulók sétáltak fel, — azok között is csak az edzettebb hegymászók — most gépek jelentek meg. Soha Magyarországon még ilyen magasságban nem dolgoztak a lánctalpas traktorok, — de hát ez nem csodálatos, megdőlt már más rekord is mostanában nálunk Ahol pedig még a gép sem boldogult, ott emberi kezek forgatták fel az erdők békés nyugalmát. Az első tavaszon nyolcvan holdat forgattak fel s 36 holdat be is ültettek. De ez a szám hihetetlen gyorsasággal növekszik, éppenúgy, mint ahogy hihetetlen gyorsan neveli nyurga hajtásait a pihent talajba ültetett tőke. Újra szőlő lesz az Egeden, — ez ma már valóság. Mint ahogy valóság az is, hogy nincs olyan nehézség, amit az ember kis találékonysággal, gépei segítségével le ne küz- dene. Itt az új telepítéseknél sok alkalom kínálkozott ennek bizonyítására. NINCS VÍZ AZ EGEDEN. permetezni pedig kell a szőlőket. Most még úgy oldották meg, hogy öszvéreken szállítják fel a vizet, de a jövő esztendőben már nem lesz erre szükség. A völgyben víztároló medence épül, amelyben összegyűjtik a kis patakocska vizét, s mikor öntözni, permetezni kell, villanymotor segítségével csöveken vezetik fel a vizet a hegyre. A tároló még a környék egyéni gazdáinak is segít, mert így a kis patak medre még a legnagyobb aszály idején sem szárad ki. A trágya felszállítása és a termés leszállítása sem emberi kéz munkája lesz. Nagy, széles átmérőjű csöveket vezetnek fel a hegyre, s azon keresztül történik a szállítás, A csöveket a rendelkezésre álló vízzel egykettőre át lehet mosni a használat után. Olyan lesz az egész egedi telepítés, mint egy iskola, a környék gazdái számára, ahol megtanulhatják, nemcsak a régi, sokszor izomszakasztó módon lehet gazdálkodni. Gépesítik a művelést is. Már a telepítést úgy végezték, hogy gép dolgozhasson közte, s csupán azzal, hogy kordonos művelésre rendezkedtek be, legkevesebb 20 százalékkal növelik majd a terméshozamot. A számítások szerint 1962- re fejeződik be az Eged újra telepítése, — természetesen annyi erdőt meghagynak, amennyi a csapadék szempontjából feltétlen szükséges, — s nem kevesebb mirit 25 millió forintba kerül ez a munka. Közben végre megoldják az egész egri borvidék oltvány-ellátását is, mert az új telepítésekkel egy időben vadalany telepet is ültettek. Nagy összeg ez. de minden számítás szerint négy esztendő leforgása alatt meg is térül, hiszen már 1960-ra újra terem szőlő az Eged egy részén, 64—65-re pedig minden betelepíthető részén. NEM IS KELL EGY egész évtized hozzá, s ismét a rési lesz az Eged. Oldalain ismét a tőkék ezrei nevelik a dús fürtöket, amelyeknek égővörös levében, mintha évszázadok óta alvó vulkánok tüze lobbanna fel. Néhány év és az Eged pazar kézzel ontja ismét kincsét — az embereknek DEÁK RÓZSI dett az autóbusz-forgalom, s különben is két megállója volt eddig a községnek. A várótermeket egészen kényelmessé teszik az utazó-közönség számára. A tervek szerint padokkal, kályhákkal, hirdetőtáblákkal szerelik fel. A község másik igen jelentős beruházása az idén: a községfejlesztési alapból a vízellátás megjavítására való törekvés. Ennek érdekében rendbehozzák a községben levő 10 kutat, le is betonozzák és 48 ezer forintos költséggel három új kutat is ásatnak. Kettő ebből már vizet is ad, az első orvosi vizsgálat szerint az egyik egészséges ivóvizű. A másik kettőnél még nem vizsgálták meg a vizet. Ha "az a kettő is alkalmas ivásra, ez igen sokat javít majd a község egészséges ivóvízzel való ellátásában: Nagyrédéről A községi tanács és a helyi pártszervezet a tömegszervezetekkel karöltve, összehívta aktivistáit, hogy megvitassák a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos problémákat. Megvitatták ezen az értekezleten azt is: hogyan lehet a községben a helyi adottságok kihasználásával növelni a termés- eredményeket, s az értekezlet egyik fő napirendi pontja volt a tsz-fejlésztés. Igen komoly eredménynek tudható be a községben, hogy az értekezleten részt vettek a helyi Kossuth Tsz tagjai is: Ez igen nagy lépést jelent a tsz és az egyéni parasztok baráti kapcsolatának megalapozása felé. Gyöngyösről Örvendetes jelenség, hogy dolgozó parasztjainkat egyre jobban érdeklik a korszerű gázdálkodás módszerei és problémái.- Sokan belátták már, hogy a régi, megszokott, nagyapáiktól örökölt elvekkel lehet ugyan gazdálkodni, de nem kifizetődőén; Nap mint nap látják, hogy a modern, mezőgazdasági gépekkel végzett munka jobb, hasznosabb és könnyebb, amellyel nem versenyezhetnek a tehénnel, lóval dolgoztatok; Azt is többen megértették: a mezőgazJ daság új, tudományos módszerei nem afféle „Íróasztal’® termékek, hanem lényegesen nagyobb, jobb eredményeket lehet velük elérni. Ezért megy Gyöngyösről száz dolgozó paraszt: tsz-ta- gok, egyéniek egyaránt augusztus 24-én a balatonfüredi borászati és szőlészeti ankétra; Utána ellátogatnak Veszprém megye több állami gazdaságába és termelőszövetkezetébe is. Cikkünk nyomán; Tatarozzák uz egervsehi bányász-étkezőt A Felsőmagyarországi Üzemélelmezési Vállalat vezetősége levélben közölte, hogy az egercsehi bányász-konyhát a bányásznapig korszerűsíteni fogják. Az alacsony helyiségben a fűtés és a keletkezett gőz rövid idő alatt tönkre teszi a meszelést. Legutóbb ez év tavaszán kellett a villanyvezetéket átszerelni. ahol még hiányzott, falba süllyeszteni a I vízvezetéket és egyes szaka- ’ szokon kicserélni. A harmadik negyedévben feiezik be a kőműves és a festő munkákat A karbantartók tervét is módosították, hogy a bányásznapra teljesen rendben legyen a konyha. Az éttermet és a konyhát kibővíteni nem lehet, mert nincs pénz rá, és az ebből adódó ideiglenes öltöző megoldás a lövőben fog orvoslást nyerni. Villany a gépállomástól a faluig Sarudon már egész jelentős területen építették be az átmentét a falu és a gépállomás között. Az új lakók kérése volt, hogy vezessék be hozzájuk is a villanyt. Az idén teljesült a kérésük, mintegy 500 méteres villamoshálózatbővítés történt a faluban A munkákat szeptember végéig fejezik be előreláthatóan A villamosításhoz a lakosok igen jelentős értékű társadalmi munkával is hozzájárultak
