Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)

1958-08-06 / 166. szám

* 1958. augusztus 8., szerda NEPÜJSAG Ä Népköztársaság nevében! NYEGLE FIATALEMBER áll a gyöngyösi járásbíróság dr. Reményi tanácsa előtt. Még be sem töltötte harmin­cadik életévét, máris három és félévi börtönbüntetést ha­gyott a háta mögött. 1952-ben 'télte el a jászberényi járás- bíróság magánlak- és szemé­lyes szabadság megsértése miatt. A megérdemelt bünte­tésének csak a felét töltötte le, mert közkegyelmet kapott, üttől kezdve féltucat munka­helyről tették ki a szűrét. Volt v. b. titkár Jászalsószent- györgyön, mezőgazdasági elő­adó Jászárokszálláson, költség- vetési előadó Gyöngyöspatán, v. b. titkárhelyettes Gyön- gyösorosziban. Ha valaki eny- nyi hely közül sehol sem tu­dott legyökerezni, nem lehet rendes ember, mondogatják az emberek és nagyon igazuk van. Habár Juhász Antal olyan ügyesen tudott kígyóz­ni a különböző munkahelyek között, hogy még a tapasztalt személyzetieket is átejtette. ■V követhette el azt a 15 rendbeli bűncselekményt, ami miatt az ügyészség vádat emelt ellene. A társadalmi tulajdon és magánszemélyek sérelmére elkövetett sikkasztás mögött nincsenek ugyan országot rengető összegek, mégis írni és beszélni kell róla, mert Juhász annak a közhivatal- rioknak a szerepében követte el tettét, akiben szilárdan bí­zott az egész falu. Az események sorozata ak­kor kezdődött, amikor Gyön- gyösorósziban lebetegedett a v b, .titkár. Juhász mint, költ­ségvetési előadó igen agilis­nak látszótt e tisztség betöl­tésére és ez az agilitás meg­felelő vállalkozó szellemmel párosult. Így oldódott meg a titkár ' helyettesítése, amibe nem is lett volna semmi hi­ba, ha történetesen Juhász­nak nem szőrös a keze. 1956 OKTOBER 18-ÄN Farkas István házhelymeg­váltás címén 800 forintot I adott át Juhásznak, amiről | Farkas szabályszerűen elké­szített nyugtát kapott. Az összeg azonban sohasem lett befizetve, mert az utolsó fil­lérig Juhász zsebébe vándo­rolt. Azt mondják evés köz­ben megjön az étvágy. All ez Juhászra is, mert mostmár mint a falusi munkástanács elnöke, a Budapestre szállí­tott fuvardíjat kétszer szá­molta fel, és ilymódon, 1564 forintot keresett az üzleten Mellesleg az októberi esemé­nyek alatt levágott tehenek bőrét is eladta, az érte kapott pénzt pedig elsikkasztotta. Az ellenforradalom Követ­keztében előállott zilált hely­zetet tehát ügyesen ki tudta használni. De hiszen tehette, mert ő volt akkor a kis falu gazdája és míg másokat ül­döztek, könyveket és zászló­kat égettek, őt az ellenforra­dalom szeretettel dédelgette. Ez a helyzet olyan volt szá­mára, mintha hájjal keneget- ték volna a hasát és örömé­ben fejest ugrott a zavarosba. 100 forint nem nagy összeg (ennyi volt akkor a marhale­vél ellátmánya) mégsem lett volna szabad meginnia, mert az a köz pénze volt, éppen úgy, mint a község 1000 forint névértékű takarékkönyve, amelyet Juhász ellopott A CSELEKMÉNYSORO­ZATBAN jelentős helyet fog­lal el a magánszemélyek sé­relmére elkövetett sikkasztás. Nézzünk meg néhányat köze­lebbről. Ajtai Géza vb. titkár táp­pénzilletményéből 1183, Mol­nár Antal vb elnök illetmé­nyéből pedig 950 forintot sik­kasztott el. Tovább nem jegy­zem a neveket, pedig még jó- néhányan hátra vannak, akik­nek a kára 7850 forintot tesz ki. Mint az események mutat­ják, Juhász nem volt váloga­tós az eszközökben. Pénzen kívül beérte a demizson bor­ral, kosár szőlővel is, de azért a pénznek örült legjobban, hi­szen az kis helyen elfér és az vesz rajta, amit akar. Minden esetre rongy ember volt, mert tisztességes fizetése mellett a „szajréra” várt és ezzel akar­va, vagy akaratlanul, alá­ásta a tisztességes, hivatását szerető tanácsi alkalmazottak tekintélyét is Juhász az ellenforradalom leverése után kereket oldott. „Véletlenül” magával vitte a gyöngyösoroszi kultúrház fényképezőgépét is, amit azon­ban a rendőrség visszahozott. Megugrása után Mezőtúron telepedett le és rizstermelő szakcsoportot alakított, mert mint mondotta: nem akart a féllábával állni a szocializmus talaján. És a „szocialista” em­ber most itt ál) a gyöngyösi járásbíróság Dr. Reményi bün­tetőtanácsa előtt és tagad a végtelenségig 'A tanúk és a szakértők azonban lépésről lé­pésre cáfolják meg a nevetsé­ges alibiket, s ezek súlya alatt végül is megtörik és mindent elvállal, úgy, ahogy történt. VÉDEKEZÉSÉBEN az ellen­forradalmi eseményeket hibáz­tatja és kijelenti, hogy annak lett az áldozata. Kérése az, hogy ezt a körülményt mérle­gelje a bíróság kedvezően. Az ügyészi vádbeszéd és az ítélet, indokolása viszont, nagyon he­lyesen, éppen megfordítva mérlegelte az esetet, mert ahogyan az indokolási ’ rész mondja, „vádlott az ellenfor­radalmi események zűrzavarát igyekezett a maga anyagi hasz­nára kiaknázni”. Ezért őt más­félévi börtönre, mint főbünte­tésre, mellékbüntetésként pe­dig politikai jogainak 3 évi felfüggesztésére . ítélte a bíró­ság. Ezenkívül kötelezte az okozott kár megtérítésére, 5 százalékos kamattal együtt, A bíróság ítélete ismételten meg­mutatta, hogy nem érdemes a társadalmi tulajdont meglopni, mert aki ezt teszi, előbb vagy utóbb elnyeri méltó büntetését. ERKI JÁNOS. FILM: 1958. augusztus 6, szerda: A Bolíviai Köztársaság nemzeti ünnepe. 1945. Az első atombomba ledo- bása Hirosimára. 1940. Az Észt SZSZK-ot {elvették a Szovjetunió tagállami közé. . 1828-ban halt meg W. M. Thack­eray angol író. 1875-ben halt meg H. Ch. Ander­sen dán meseíró. névnap Me feledjük, ceütörökön: I B O L Y A I9C Hl A bomba Csehszlovák film — TÁRSADALMI munká­ban 250 méter járdát építet­tek Sarudon, a Jókai utcában- AZ EGRI JÁRÁSI Tanács Szakszervezeti Bizottsága há­romnapos kirándulást szervez 9—11-ig Budapestre. A kirán­duláson részt vehetnek a járá­si községek tanács-dolgozói is. A költségeket — az utazást, szállást — a szakszervezeti bi­zottság fedezi. — A KÁL—KISÚJSZÁL­LÁS-i vasútvonalun a hevesi álloniás került az élre a vas­utasnap tiszteletére indított munkaversenyben.- AZ EGRI VÁROSI Tanács kereskedelmi csoportja és ke­reskedelmi állandó bizottsága pénteken délután 6 órakor a városi tanácsház nagytermé­ben „vevő ankétot” tart. — FORSTHOFFER Fajos főmozdonyvezető, akj 18 éve dolgozik a szakmában, alapos műszaki technikával elérte, hogy mozdonya két műhelyi nagyjavítás között közel 100 ezer kilométert futott. A történet Latovicében, egy kis csehszlovák városkában játszódik le. Egy építkezés közelében fel nem robbant bom­bára bukkannak, amelynek óraszerkezete a kiemelés pilla­natában újra működni kezd. Azonnal cselekedni kell, mert a bomba bármelyik percben robbanhat. Három férfi vállal­ja a veszélyes feladatot, hogy kiemelik a földből a bombát. Órák telnek el feszült várakozásban, amíg a tűzszerészek megérkeznek és egy messzi kőbányában felrobbantják a bom­bát. Rendkívül izgalmas jeleneteknek vagyunk szemtanúi. A filmet bemutatja a gyöngyösi Puskin filmszínház 7—11-ig és az egri Bródy-mozi 8-13-ig. Nem jutna néhány róxsatő Egerben a Május 1 utca és a Balassa Bálint utca sarkán apró, néhány négyzetméter­nyi kis terecske van. Az egyik házfalon tábla adja tudtára mindenkinek, hogy ez a Béke-tér. A szándék, — hogy ilyen nevű terünk Is van, szép és dicséretes, de annál kevésbé válik dicsére­tére a városnak az, ahogy a kis tér kinéz. Hatalmas ce­ment- és téglatörmelék-kupa- cok állnak rajta, félméteres gaz és szemét. Ügy látszik, aki a nevet adta. utána vég­képp elfeledkezett ötletéről. WVAAAAAAáAAAAA/SAAAAAAVWWNAAAAAáAÁA áAAAAWWSAAAVdVVN Napi nyolc és félmillió liter víz ... Városunkban jogos büsz­keséggel emlegetjük, szóban és írásban, hogy az utóbbi két esztendő alatt milyen sok kezdeményezés született az utcák, utak csinosítására, szé­pítésére, tisztántartására. Egész sor utcában apró virá­gos kerteket varázsoltak a lakók a házak elé, de úgy lát­szik, erre felé nem jutott el ezeknek a híre. Pedig jó len­ne, — ha már a Községgaz­dálkodási Vállalatnak nem terjed ki a figyelme erre, — hogy ha az arra lakók kö­zös elhatározással rendbehoz­nák, virágokkal beültetnék, egyszóval méltóvá tennék a nevéhez e kis terecskét. Itt, Egerben is sokan tud­ják, hogy a cseh nép, a cseh békeharcosok, egy egész vá­roska helyét beültették ró­zsákkal, hiszen még innen is küldtek oda rózsatöveket. Va­jon annyi szép kezdeménye­zés után nem jutna néhány rózsatő, néhány kis díszbokor erre a helyre is. Mert igy, ahogy most áll a Béke-tér, igazán csak szégyene az egész városnak. — deák — VWWVWVVVVVVVVVVVVVvvvvvv ' Víz.... .hegyek..- .oldalából buggyan, kövek közt búvik, harsogva zúdul mélységekbe, gránitfalakat ostromol, sziklá­kat málaszt. Víz, — tiszta­sodrású áram, életek teremtő­je, szomjat oltó, kellemes csobogás. Nélkülözhetetlen, szükséges az élethez, az élet­ben mindenhol, mindenütt. Mint a pókháló szabályos rajza, egymásból növő fona­lainak rendezettsége, — olyan a vízvezetékek hálózata; vas­tag vascsövei mint a testet az erek, úgy futják be a vá­rost, utcák alatt bújva, be­tonba ágyazva. AZ ELSŐ VÍZVEZETÉK Égerben a Dohánygyáré volt. 1890-ben a Dohánygyár építé­sével egyidőben kezdték el a vízvezeték megépítését. A felsőtárkányi és a Várhegy oldalában feltörő forrásokat fogták össze és 80 centiméte­res csőben vezették a váro­son át, a dohánygyári vízto­ronyba. A város vezető testű- léte mindjárt egyezséget is kötött a Dohánygyárral, meg­vásárolták a gyár vízfelesle­gét és azt a város négy köz­kút,] ára,— a Dobó téri, Tűz­oltó téri, a Dobó gimnázium és a Barátok-temploma előtti kutakra — vezették ki. A század végén, az 1900-as évek elején már fúrásokkal kísérleteztek, próbálkoztak, kutattak víz után. 294 méter­re fúrtak a tufakőben a Líce­um előtt, de vizet nem talál­tak. 1911-ben magánvállalkozó­kat bízott meg a város artézi kutak fúrásával. Ebben az évben készítette el a város felkérésére a budapesti Vilá­gítás és Vízmű Rt. Eger víz­ellátásának terveit. A terve­ket, mint annakidején a Do­hánygyár, a felsőtárkányi for­rásokra alapozták, de már a Berva-völgyi forrásokat is be akarták kapcsolni a hálózat­ba. A tárkányi útnál lett volna a Berva-völgyi beága- zás, a szivattyútelep építé­sét a Finomszerelvénygyár mai helyén képzelték. A több kilométeres vezeték megépí­tése sok pénzébe került volna a városnak, így a képviselő­testület a zilált gazdasági bekötést végeztek, jóval töb­bet, mint a felszabadulás előtti idők két esztendeje alatt. Az új bekötéseknek azonban megvan a maga ká­ros oldala is. Ugyanis a vál­lalat még ebben az évben egyetlen vízmérőórát sem ka­pott és nem is kapnak, majd csak jövőre. Ez az ellenőri­zetlenség a legjobb alkalom a vízpazarlásra. Ezért is hozott a tanács és a vállalat szigorú rendelkezést a vízpazarlók el­len. Eger lakosságának két ar­tézi kút adja nap, mint nap a vizet, percre sem ürül ki a Hajdú-hegyi víztároló me­dence. Szomjas város Eger! .Naponta 8500 köbméter, il­letve 8 500 000 liter vizet fo­gyaszt. Ez a hatalmas szám azt jelenti, hogy a város va­lamennyi lakosának, — járni tanuló kisgyerektől, járni nem tudó vénekig —, 236 liter víz jut. Igen gyönyörű szám ez, mert Egeren kívül csak Mis-, kolc dicsekedhet ilyen ered­ménnyel és Salgótarjánban naponta csak 20 liter víz jut egy emberre. Izmosodik, tovább erősödik a Vízmű- és Gyógyfürdő Vál­lalat és tovább bővül hálózata ma is. Még ebben a hónapi­ba üzembe állítanak egy nagy­teljesítményű szivattyút, ha EGRI VÖRÖS csillag Legenda a szerelemről EGRI BRODY Pármai kolostor (I—II rész) EGRI KERTMOZI Több, mint gyanú GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az utolsó paradicsom GYÖNGYÖSI PUSKIN Csendes otthon HATVANI VÖRÖS CSILLAG Huszárok HATVANI KOSSUTH Halló, Itt Gabriella FÜZESABONY Vörös kocsma PETERVASARA Aida HEVES Légből kapott zenekar Az újjászületés titka Tfgy amerikai biztosító társaság sta- ^ tisztikát állított össze, amely szerint a kövér emberek rövidebb életűek, mint a soványak. A statisztika szerint minden egyes kiló súlytöbblet két százalékkal rövi­díti meg az ember életét. Olvasom, gon­dolkodom és megelégedett vagyok: engem nem fenyegethet korai halál, mert olyar vagyok, mint az agár... Hopp, várjunl csak! Agár? Hátha valaki kövérebb a kel­leténél, s emiatt rövidebb ideig él, akkor... ... Elfog a gondolat gyönyöre és bol­dogsága, mert akkor aki soványabb a kel­leténél, az még tovább él. Logikus! Gyor­san számolni kezdek. Vagyok vagy 183 centi magas, s ehhez összesen 63 kiló, ez pontosan 22 kilóval kevesebb, mint a nor­málsúly. Ha minden kiló két százalék, ak­kor én pontosan 44 százalékkal vagyok fia­talabb. Most... most, akkor hát mennyi idős is vagyok? Nagyszerű, nem több mint 16—17 éves— Ó áldott és gondtalan fiatal­ság, első hosszúnadrágom ... Első szerel­mem ... Gyönyörű kor __ De mennyivel bo ldogabb voltam én tízéves koromban, mikor első gimnazista lettem? Miért ne egyek fiatalabb, mint 16—17 éves? Ha még iatalabb vagyok, akkor még tovább élek... Most fogyok... fogyok... fogyok... Már iz éves vagyok és 40 kiló, már csak nyolc •vés... már csak öt... már csak egy... S •nőst, hogy meghaltam sorvadásban... ép­pen megszülettem... ... S még azt mondják, nincs újjászüle­tés. Naivak. Ha olvasták volna a biztosító társaság statisztikáját, akkor nem állítaná­nak ilyen ostobaságot (egri) a villanyszerelési munkála­tokkal időben elkészülnek. Az Új kutak fúrásainak terve is elkészült már — az új szi­vattyú bírni fogja, ötvenezer forintos beruházásukat költöt­ték erre a szivattyúra. Fógel elvtárs A VÁLLALAT JÖVÖ TERVÉRÖL is beszélt. Mikor a Finomszerelvény- gyárat felépítették a Berva völgyében, a gyár felajánlotta feleslegét, kétezer köbméter vizet a városnak. Fógel elv­társ ellenezte, hogy a Bervai hideg vizet a város meleg­vizébe engedjék. A hideg víz nem oszlik el egyenletesen a meleg vízben és ez az öntött­vascsövekben erős hőmérsék­leti ingadozásokat okoz, ami a tömítések lazulásával jár. Távlati terv a bervai hideg­víz! Évek hosszú sora múlik el, míg valóra váltják majd Fógel elvtárs elgondolását: a Kétzónás rendszert. Mi ez a kétzónás rendszer? A hálóza­tot szétosztanák két vagy há­rom zónára, és a hideg vize! kapná a belváros, a meleg vizet pedig továbbra is a vá­ros külső részei. Ez sokban megkönnyítené a hálózat karbantartásának lehetőségeit, mert hideg víznél nincs annyi csőrepedés, annyi hiba. És ami a legfontosabb: az at­moszféra, a vízmennyiség nyo­mása a szállító csövekben 4— 5 egységgel csökkenne. És a flouros eljárás? Üj kezdeményezés a víz javítá­sára. Az amerikai nagy vá­rosok — New York, Was­hington, Chicago — már több éve sikerrel dolgoznak vele. Az eljárás lényege: a vízbe kb. egy százaléknyi fluort ke­vernek. A fluor megakadá­lyozza a fogak szuvasodását, romlását. Ezt az eljárást most hazánkban is bevezetik. A flouradagoló-készüléket és az első kísérletek jogát két vá­ros kapta meg az országban, Gyöngyös és Eger. Merész tervek, fontos kísér­letek — s az elkövetkező hó­napiok városunk gazdagodásét hozzák. Pataky Dezső ; ••• h°Sy iizbég tudósok új ;ásvány fajtát találtak, melyet felfedezője után naszledovit- !nak neveznek. A vegyelemzés kimutatta, hogy az új ásvány Iónt, mangánt, alumíniumot, kinket, kobaltot, rezet és titánt tartalmaz. ... hogy egy amerikai biz­tosító társaság olyan statiszti­kát állított össze, mely szerint minden egyes kilogramm, amennyivel több valaki a nor­málsúlynál, 2 százalékkal rö­vidíti meg az életét. A statisz­tikából az a furcsa dolog kö­vetkezik, hogy aki 50 kilóval több — és ez elég gyakori az előírt normálsúlynál, az el­méletileg már nem is éL időn belül megkétszereződött a 25 kilométeres hálózat. Ma 50 kilométernyi hálózata van Egernek — 135 közkúttal. A munkás és parasztlakta vá­rosrészek is vizet kaptak, a Vízmű Vállalat évek alatt pó­tolta a múlt mulasztásait. Szükségszerűen felvetődni egy kérdés: miért van mégis, hogy a városban az utóbbi időben kétszer is volt vízhi­ány? r — A hálózat bővítésével nem tartott kellő ütemű lé- piést a vízfeltárás és a szi­vattyútelep teljesítő képiessé­gének növelése — mondja Fógel Elemér elvtárs, a Víz­mű- és Gyógyfürdő Vállalat főmérnöke. — Ezért történt meg olyan dolog kétízben is, 1957. júliusában és az idén májusban, hogy nem volt víz a magasabban fekvő részeken. A bajon úgy segítettünk, hogy a népkertí artézi kút vizét elvezettük a szivattyú­hoz. Megnőttek az igények a vízvezetékek beszerelése iránt. Aki évekkel ezelőtt hallani sem akart a beszerelésről, most mind ilyen kérelemmel fordulnak a vállalathoz. A Reiner Károly utcában pél­dául mar minden házban víz­vezeték van. A vállalat mun­kásai egy hónap alatt 70 házi­helyzetre hivatkozva elvetette a Világítás és Vízmű RT. tervét. 1926-ban dollár- — úgyne­vezett Speyer-kölcsönt kaptak egyes magyar városok. Ebből a kölcsönből építette meg víz­vezetékhálózatát Gyöngyös, Szekszárd, Vác stb. Eger a szennyvízcsatornahálózatát is megcsináltatta a kölcsönből. A 25 kilométeres öntöttvas­vezeték 41 közkúttal 1927. vé­gén állt üzembe. A fesőtárkányi víz gondola­tát most már eleve elvetették. Schréter Zoltán mérnök ja­vaslatát fogadták el: az egri melegvízforrásokat kell fel­használni a város lakosságá­nak vízellátására! Schréter jelölte ki az első igazi artézi kút fúrási helyét, a strand előtti Petőfi téren. Az ered­mény: 56 méter mélységből másfél atmoszféra nyomással, 8400 köbméter víz tört fel na­ponta. Most már fárad lassan, csak 70Ö0 köbméter vizet ad. A FÉLSZ AB ADULÄS UTÄN évekig a háború okozta káro­kat, rongálódásokat javítot­ták. Csak 1948-bán foghattak hozzá a hálózat bővítéséhez. Hatalmas ütemben haladtak, évenként 2—3 kilométer ve­zetéket fektettek le. Rövid

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom