Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)
1958-08-17 / 176. szám
J9S8. augusztus 17. vasárnap NEPÜJSAG 3 Közös ügy SÜT A NAP Nincs-e munkafegyelem a gyöngyösi Xll-es aknánál AZ ARATÄSI IDŐSZAK, a mezőgazdasági munkák dandárja próbára teszi a kétlaki bányászok hűségét. Mégis, Ga- ramhegyi József, a gyöngyösi XII-es akna vezetője szerint náluk mintha csökkent volna a hiányzás és a betegek létszáma. Az első féléves 107,8 százalékos tervteljesítés erre enged következtetni, de a 90—95 százalékas mostani eredmények után valahol hiba lehet a „gépezetben”. A 25-ös frontra egyik éjjelre beküldték a bányászokat, hogy szeneljenek, — éjfélig két tálra valót adtak. Majd a nagy munkában kifáradva, pihenni dőltek le kicsikét. Ez a szendergés reggelig tartott, mert akkor letelt a műszak, és felköltötték őket a figyelmetlen váltótársak. Lazítja a munkafegyelmet a késés, a hiányzás és a betegség is. Garamhegyi elvtárs statisztikája itt némi javulást mutat Januárban az összdolgozók 10,9 százaléka volt beteg. Ez 2841 műszakszám kiesését okozta. Táppénzre átszámolva, 150 236 forint kifizetését jelentette. Júniusban csak 11, júliusban 8 főt jeleztek a hi- ányzási naplók. A betegek száma augusztus 4-én 50 főre ugrott. A beteglátogatást nem tudják megszervezni, mert 20 községből járnak be az emberek. Gyöngyösön a legtöbb a beteg, talán azért, mert nagyobb az ismerettség az orvosi körökben, nem lehet tudni. Szolgáljon példának az alábbi eset. K. Jenőnét el akarták bocsátani a bányától, erre beteg- állományba ment, s ennek már idestova féléve. A létszámban szerepel, de termelőmunkát nem végez. AZ ELMÜLT HÓNAPOK alatt meglehetősein megnőtt a fegyelmi úton elbocsátottak száma. Hegedűs József műszakra pálinkát hozott „doppingoló” szernek, veszélyeztetve ezzel saját és mások életét is, mert a részeg ember nem ura cselekedeteinek. Rosszul ácsol, robbant. Öt is elbocsátották, mint ahogy Kuti Istvánt falopás miatt. Az egyre szaporodó hiányzások csökkentésére szigorú intézkedéseket hoztak. Egy napi hiányzás esetén a hűség- jutalom, a szénjárandóság felét kapja és egy nap fizetett szabadság-megvonást és 50 százalék munkaruha megtérítést vonnak el tőle. Két hiányzásnál ugyanezeket teljes egészében megvonják. A notórius hiányzóknak nem sok keresni valójuk van a gyöngyösi XII-es aknánál. A munka- viszonyuk 6 nap után automatikusan megszűnik. Már a második félévben hat elbocsátást rendeltek el a hiányzás miatt. Farók Vilmos munkaügyi vezetőnél is érdekes eseteket lehet találni. Munkára jelentkeznek az emberek. Jó ideig szorgalmasan dolgoznak, hogy erkölcsi alapjuk legyen a lakás kéréshez, majd amikor megkapták a lakást, elmaradoznak a munkából, hátráltatva a csoport, a bányaüzem termelését: Szabó Sándor és Csépány József is ilyen körülmények között lakik a tömbépületben. Ahogy mondták, kemény kézzel lehet csak megakasztani a munkafegyelmet bomlasztó folyamatot, visszaszorítani a hiányzási létszámot, és lecsökkenteni a betegek számát. Az itt felsorolt esetek azt mutatják, hogy a gyöngyösi XII-es aknánál is lehet javítani még a felügyelet módsze^ rein. Ha meglátnak olyan esetet is, mint a már említett „alva szenelés”, nem ártana, ha szólnának érte, megmagyaráznák, milyen kiesés származik a lógásukból az üzemnek és saját maguknak. Ne akarjanak jó fiúk lenni azzal, hogy elnézik a lazaságokat. A fiatal aknászok is sokat tehetnek ebben az ügyben, hisz ott van előttük a jó példa, Baksa Vilmosék, Dudás Istvánék példája, akik, ha kell, erélyesek is tudnak lenni. VAN TEHAT MÉG javítani való a munkafegyelmen, hogy újra elérhessék a százszázalékos eredményt, s ebben a munkában a gyöngyösi bányászokra, a műszakiakra számítanak a XII-es akna vezetői. KOVÁCS JÄNOS Újabb hírek a repülősserencsétlenségről Galway kikötőjében halászhajók és gyorsmentőhajók eddig 34 holttestet tettek partra a holland Super Cosstella- tion gépet ért repülőszerencsétlenség áldozatai közül. Ismeretes, hogy a holland óriásgép eddig még kiderítetlen okokból csütörtökön hajnalban 99 utasával az Atlanti- Óceánba zuhant. Pénteken egymást köveitek a hajók a kikötőben, hogy partra tegyék gyászos terhüket. Elsőnek a francia halászhajók érkeztek, megcsonkított, összeégett holttestekkel. A szerencsétlenség ügyében már megindult a vizsgálat. A KIM repülőtársaság szóvivője hangoztatta: a repülőgép felrobbant, kigyulladt és egy másodperc töredéke belezuhant a tengerbe. A hídépítő sirokiak Mint már előbbi lapszámaink egyikében is közöltük, a siroki lakótelep munkásai, hogy a gyárat rövidebb úton tudják megközelíteni, gyalogjáró hidat építenek a Tárnán. A munkálatokat már megkezdték és a beton tartópillérek beásva állnak, csak az összekapcsoló járó-rész hiányzik. Az idősebb munkások és a gyár KISZ-fiataljai a közeljövőben ezt is elkészítik. Befejezéshez közeledik a cséplés a füzesabonyi járásban A füzesabonyi járás több községe már befejezte a csép- lést. így hír érkezett a cséplés befejezéséről Mezöszemere, Kompolt községekből. Ameny- nyiben az időjárás kedvező marad, egy-két napon belül a járás minden községe végez a csépléssel. (Foto: Herbst) Hol itt a törvényesség? Az egri Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat gazdasági vezetője a törvényességet és jogszabályokat nem tartja be a dolgozókkal szemben. Itt van például K. L. esete. K. L. 1955. márciusában került a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalathoz. 1958. január 16-től szívbetegség miatt 1958. június 10-ig táppénzes állományban volt. Javulása után az orvos munkaképesnek találta, kiírta és javasolta a vállalat dolgozóinak, hogy számára könnyebb munkabeosztást biztosítsanak. A vállalat vezetője ezt nem tette meg. K. L. megújuló betegsége miatt fizetésnélküli szabadságot volt kénytelen kérni. K. L.-t fizetésnélküli szabadsága alatt ke zelőorvosa beutalta gyógykezelésre a debreceni szívklinikára, 1958. július 16-tól 24- ig. Mikor K. L. a klinikái elhagyta, a vállalatnál akkor sem kapott könnyebb mun kát, fizetésnélküli szabadsá gon maradt továbbra is. Most a vállalat vezetője a dolgozó felmondása nélkül a munkaviszonyt megszüntette, munkakönyvébe bejegyezték: „hozzájárulással kilépett!” Ugyanakkor a vállalat vezetője július végén a göngyöleg részleghez felvett egy munkaerőt adminisztrátornak. Ezt a munkát K. L. is könnyen el tudná végezni. A szakszervezet kérdezi, hol van most már ez esetben a dolgozók törvényes jogainak biztosítása? A Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat gazdasági vezetője és a vállalat igazgatója a törvénytelenségek egész sorozatát követték el K. L. csökkent munkaképességű dolgozóval szemben, A szakszervezet követeli, hogy a VEB a törvényes rendeletek alapján határozatilag a munkaviszonyt azonnali hatállyal állítsa vissza és a törvénysértőkkel szemben tegye meg a szükséges intézkedéseket. Szajlai János BVDSZ MB elnök- Várhegyi Tibor KPVDSZ sz. titkár Kozma Györgyné az asszony a pedagógus a tanácstag KOZMA GYÖRGYNÉ pedagógus — az egri 39. választási körzet tanácstagja — a Czifra- parton húzódó Bárány utca egyik házában lakik. Ez bizony messze esik a Bethlen—Petőfi —Vörösmarty utcák környékét jelentő körzettől, majd hogy nem a város másik részén. Ennek az a története, hogy Kozma Györgynét nem 1954-ben, a rendes választások idején, hanem két évvel később, egy ottani megüresedett helyre választották meg tanácstagjuknak a 39. körzet lakói. Hogy miért nem választottak odavalósit? Kozma Györgynét városszerte ismerik — ő is jól ismeri a várost, alig van általános iskola Egerben, ahol ne tanított volna — és a körzetben úgy döntöttek: jóváhagyják jelölését... Ismerik: személyesen is, munkájáról is. Egyszerű, az emberek gond- jait-bajait jól tudó asszony ő, akinél — ha beszél — a szavak egyet jelentenek a biztosan bekövetkező cselekedetekkel. Meglátogattuk otthonában. Amikor odaértünk, még nem volt otthon. „Sok munkája van Irmának — mondta egy kis magyarázó megértéssel az idős Kozma néni. — Mintha nem is lenne szabadságon... Most a városban van bevásárolni, de hamarosan jönnie kell, mert délután végrehajtó bizottsági ülés lesz a tanácsnál, s ott kell neki lenni. Tanácstag és tagja a vóbének is...” Nem kellett sokáig várakozni. Valóban hamarosan jött is. Beszélgetni kezdtünk. Egy kicsit sietősen, mert, mint mondta: a délutáni végrehajtó bizottsági ülés az oktatási csoport beszámolóját vitatja meg az iskolák közelgő évnyitójával kapcsolatos feladatokról... ő maga is pedagógus, a VIII. számú ált. iskolában tanít, tehát hozzá különösen közelálló problémáról lesz szó az ülésen. PEDAGÓGUS — és ha a rövid beszélgetés tanulságait össze akarnánk foglalni, elsőként azt lehetne megállapítani, hogy tanácstagi tisztségét is a nevelő felfogásával és hivatástudatával látja el. És ez nem hogy elítélendő, hanem nagyon is hasznos és jó dolog. A tanácstagnak — a jól dolgozó tanácstagnak — nevelnie is kell az embereket... A második megállapítás az lehetne: nemcsak pedagógus, hanem asszony is; nemcsak általános, hanem asszonyi szemszögből is megnézi, megvizsgálja az eléje kerülő ügyeket. Sokan mondják — és sok igazsággal —, hogy az asszonyi lélek egyes kérdésekben mélyrehatóbban tud analizálni, - több szempontból és sokrétűbben tud valamely dolgot értékelni. Ez — Kozma Györgyné tanácstagra nézve is — feltétlenül így van. Választói sokszor és sokféle ügyben keresik fel. Nyugodtan mondhatjuk: nap mint nap. És nemcsak a 39-es körzetből — mert tudják róla, hogy tagja a városi tanácsnak. — onnan is, ahol lakik. Szomszédok, ismerősök, más körzetekhez tartozók. Mondhatja-e ezeknek az embereknek, hogy ,.kérem, ez nem tartozik rám?” Nem! De nem is mondaná. Meghallgatja a problémákat, és ahol csak tud, segít. Milyen problémákkal keresik fel Kozma Györgynét, a pedagógus-asszony tanácstagot? Széles a skála: az utak, járdák tisztántartásától, adóügyeken át a lakásgondokig — mindennel. S mivel az emberek nem egyformák, azonos témájú gondjaik is százféleképpen variálódnak. Vannak közöttük csak vélt, s nem igaz, s vannak közöttük valódi sérelmek és gondok. S mindezek kusza hálózatában az asszonypedagógus énje lép előtérbe: világos látással és gondolkodással kell szétválasztani a látszólagos gondokat a valóságosoktól, az érdemest az érdemtelentől... — segítve a problémák megoldását, s közben meggyőzni az embereket esetleges tévedéseikről, formálni, nevelni őket. AZ VALÓBAN IGAZ, hogy kevesebbet van otthon, mint más, nyári szabadságát töltő tanító, vagy tanár. De nagyon sok munkája van, és ő sohasem szerette, és nem szeret most sem, a jövőben sem feleharmada munkát végezni. Pedig már másfél éve beteges, rendszeres orvosi kezelésben részesül és nem volna szabad sokat gyalogolnia. Nem volna szabad... De lehet-e bármilyen munkát is végezni anélkül, hogy felkeresné azokat, akik várják, akik számítanak segítségére. Most is: készült a végrehajtó bizottsági ülésre, de már arra is gondolt, hogy a jövő hét csütörtökén fogadóórája lesz, ki kell küldeni az értesítőket a választókörzetbe. A meghívók már elkészültek a Hazafias Népfront városi bizottságánál. Azután? E csütörtökhöz egy hétre — még az iskolai év kezdete előtt — tanácstagi beszámolót is akar tartani választóinak a körzetben. Már benn volt ez ügyben is a Hazafias Népfrontnál, hogy biztosítsanak aktívákat a gyűlés előkészítéséhez... Miről beszél majd beszámolójában? Az egyik igen fontos problémáról: az ez évi város- fejlesztési terv végrehajtásáról. Épül, szépül a város, de néhány elgondolás valóravál- tásához több társadalmi munkára lenne szükség... .a város szépítése, gazdagítása minden egri embernek érdeke, és érdeke kell, hogy legyen... BESZÉLGETÉSÜNK Kozma Györgyné tanácstaggal kissé hosszúra nyúlt. Búcsúznunk kellett. A végrehajtó bizottsági ülés nem vár, s ő — mint mindenütt - ^ntos akar lenni. (—r) csomózásnál már sokszor hiányzik a kellő szakértelem — nagy szükség van tehát arra, hogy a dohánybeváltó szakemberei ezekben a napokban szinte minden idejüket kint töltsék a termelő- szövetkezetekben, segítsék a munkát. Ez az érdeke a termelőszövetkezetnek, de legalább olyan érdeke a beváltónak és a fogyasztóknak is, hogy jó minőségű dohány érkezzen mindenünnen. Hasonló sok segítséget tudnak adni a szakemberek a cukarrépa, a különböző ipari növények, zöldségfélék, szőlő, gyümölcs és egyéb termelési ágaknál is. Segítségükkel nagyban hozzájárulhatnak, hogy a szövetkezetben- még jobban menjen a munka, még nagyobb eredményeket érjenek el, s ezzel még több, ma még egyénileg dolgozó parasztot győzzenek meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyéről és fölényéről A segítségadás ezerféle módját találták meg már egyes helyeken és újabb módszerek is vannak, csak az kell hozzá, hogy az emberekben egyre mélyebb legyen a meggyőződés, hogy a mező- gazdaság szocialista átszervezésének nemcsak a parasztok, hanem az egész nép hasznát látja. S ha ezt mindenütt felismerik, akkor nemcsak néhány ember feladata lesz a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése, hanem szívügyévé válik mindenkinek, aki csak munkájával elő tudia azt segíteni, DEÁK RÓZSI rek többet ültek a tsz-ben, ( mint kívánatos volt, mostana- ; ban éppen ellenkezőleg, sok- - szór akkor sem jönnek, ha ; szükség van rájuk. Sok a pa- « nasz a termelőszövetkezeti ve- ] zetők és a tagok részéről ar- ] ra is, hogy egyes vállalatok < nem intézik megfelelően a i szövetkezeti ügyeket, nem rit- j kán előfordul az is, hogy sok- ] szór a termelőszövetkezetek ; rovására támogatják az egyé- i nileg dolgozó parasztokat, ha- 1 marább veszik át egyes áru- « ikat és így tovább. A panasz . igen sok esetben — mint a 1 kivizsgálások is kiderítették ; — jogos. Ezen pedig változ- , tatni kell, mert ha igaz az, : — mint ahogy igaz is, — hogy az egész nép életszín- • vonala további emelésének , egyik kulcskérdése a mező- : gazdaság szocialista átszerve- : zése, akkor igaz az is, hogy , elsősorban a termelőszövetke- ; zeteknek kell megadni rend- , szeresen minden támogatást. Igen sokat segíthetnek a különféle mezőgazdasági tér- , melvényeket értékesítő válla- ; latok, elsősorban a tsz szakmai irányításában. Nem úgy, hogy az elnök és a vezetőség megkérdezése nélkül beleszólnak, hanem úgy, hogy szakmai tanácsokat adnak a tsz egyes termelési feladatának megoldásához. Például igen sok segítségre van szükség a dohánytermelésnél. Elismert dolog az, hogy a nagyüzemi módszerek a dohánynál is meghozzák a maguk eredményeit, azonban a szárításnál, akik beosztásuknál fogva is igen sokat tehetnek a meglevő termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséért, hogy azok vonzóbbá váljanak az egyénileg dolgozó parasztok előtt. Igen sokat tehetnek tehát a szövetkezet megerősítéséért a különböző mezőgazdasági vállalatok dolgozói, akik mindennapi munkájuk során kapcsolatba kerülnek a termelőszövetkezeti gazdasággal, s nem ritkán rajtuk is múlik, hogyan erősödik a tsz, hogyan növekszik a bevétele. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy minden áron segítsenek, hanem arról, hogy tudásuk legjavát adva mutassák meg a termelőszövetkezeteknek a helyes módszert, utat. Néhány esztendővel ezelőtt nagyon gyakori panasz volt az, hogy a különböző termeltető vállalatok emberei okka!, ok nélkül beavatkoztak a tsz életébe, nem ritkán egyenesen utasítgatták ilyen, vagy olyan munkák azonnali elvégzésére a szövetkezeti elnököket, esetleg az elnök tudtán kívül intézkedéseket is adtak ki. Ennek semmi helye nincs, —• jogosan kérték a szövetkezetek ennek megszüntetését. Azóta eltelt néhány esztendő és egyesek — miután lovas nemzet lennénk — átestek a ló túlsó felére, még azt a szükséges segítséget sem adják meg, ami feladatuk volna. Ha addig az volt a baj, hogy egyes ellenőrök és szakembeA? MSZMP egész népünk, egyetemes érdekét — beleértve a parasztság érdekét is — szem előtt tartva, a mezőgazdasági termelőerők állandó fejlesztésének fő feladata melleit egyik legfontosabb feladatának tekinti annak elősegítését, hogy mezőgazdaságunk fokozatosan korszeiű szocialista mezőgazdasággá alakuljon át” — mondja ki a párt agrárté- zise, megszabva hosszú időre a mezőgazdasággal kapcsolatos feladatokat. Hazánkban a mezőgazdasági termelés igen tekintélyes résszel járul hozzá a nemzeti jövedelem és az export jövedelem létrehozásához, s az ország lakosságának mintegy 40 százalékát foglalkoztatja. Egyenesen következik ebből hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a korszerű — több jövedelmet hozó — nagyüzemi gazdaságok megteremtése, nem csupán néhány ember dolga, hanem mindannyiunk közös ügye. A ter- melőszövetekzeti mozgalom fejlesztésének, a mezőgazdaság átszervezésének egyik gátja, hogy nagyon nehezen jutunk el odáig, míg minden ember felismeri, ez a munka nem csupán a pártszervezet egyes reszortfelelőseire, nemcsak a tanácsok ilyen beosztásban dolgozó embereire hárul, hanem kötelessége ezt a munkát segíteni minden olyan embernek, aki szívén viseli népünk felemelkedésének ügyét, de elsősorban azoknak,