Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)

1958-08-17 / 176. szám

J9S8. augusztus 17. vasárnap NEPÜJSAG 3 Közös ügy SÜT A NAP Nincs-e munkafegyelem a gyöngyösi Xll-es aknánál AZ ARATÄSI IDŐSZAK, a mezőgazdasági munkák dan­dárja próbára teszi a kétlaki bányászok hűségét. Mégis, Ga- ramhegyi József, a gyöngyösi XII-es akna vezetője szerint náluk mintha csökkent volna a hiányzás és a betegek lét­száma. Az első féléves 107,8 szá­zalékos tervteljesítés erre en­ged következtetni, de a 90—95 százalékas mostani eredmé­nyek után valahol hiba lehet a „gépezetben”. A 25-ös frontra egyik éjjel­re beküldték a bányászokat, hogy szeneljenek, — éjfélig két tálra valót adtak. Majd a nagy munkában kifáradva, pi­henni dőltek le kicsikét. Ez a szendergés reggelig tartott, mert akkor letelt a műszak, és felköltötték őket a figyel­metlen váltótársak. Lazítja a munkafegyelmet a késés, a hiányzás és a beteg­ség is. Garamhegyi elvtárs statisz­tikája itt némi javulást mu­tat Januárban az összdolgozók 10,9 százaléka volt beteg. Ez 2841 műszakszám kiesését okozta. Táppénzre átszámolva, 150 236 forint kifizetését je­lentette. Júniusban csak 11, júliusban 8 főt jeleztek a hi- ányzási naplók. A betegek száma augusztus 4-én 50 főre ugrott. A beteglátogatást nem tudják megszervezni, mert 20 községből járnak be az embe­rek. Gyöngyösön a legtöbb a be­teg, talán azért, mert nagyobb az ismerettség az orvosi kö­rökben, nem lehet tudni. Szol­gáljon példának az alábbi eset. K. Jenőnét el akarták bocsá­tani a bányától, erre beteg- állományba ment, s ennek már idestova féléve. A létszámban szerepel, de termelőmunkát nem végez. AZ ELMÜLT HÓNAPOK alatt meglehetősein megnőtt a fegyelmi úton elbocsátottak száma. Hegedűs József mű­szakra pálinkát hozott „dop­pingoló” szernek, veszélyeztet­ve ezzel saját és mások életét is, mert a részeg ember nem ura cselekedeteinek. Rosszul ácsol, robbant. Öt is elbocsá­tották, mint ahogy Kuti Ist­vánt falopás miatt. Az egyre szaporodó hiány­zások csökkentésére szigorú intézkedéseket hoztak. Egy na­pi hiányzás esetén a hűség- jutalom, a szénjárandóság fe­lét kapja és egy nap fizetett szabadság-megvonást és 50 százalék munkaruha megtérí­tést vonnak el tőle. Két hiány­zásnál ugyanezeket teljes egé­szében megvonják. A notó­rius hiányzóknak nem sok ke­resni valójuk van a gyöngyö­si XII-es aknánál. A munka- viszonyuk 6 nap után auto­matikusan megszűnik. Már a második félévben hat elbocsátást rendeltek el a hi­ányzás miatt. Farók Vilmos munkaügyi vezetőnél is érdekes eseteket lehet találni. Munkára jelentkeznek az emberek. Jó ideig szorgalma­san dolgoznak, hogy erkölcsi alapjuk legyen a lakás kérés­hez, majd amikor megkapták a lakást, elmaradoznak a mun­kából, hátráltatva a csoport, a bányaüzem termelését: Szabó Sándor és Csépány József is ilyen körülmények között la­kik a tömbépületben. Ahogy mondták, kemény kézzel lehet csak megakaszta­ni a munkafegyelmet bom­lasztó folyamatot, visszaszorí­tani a hiányzási létszámot, és lecsökkenteni a betegek szá­mát. Az itt felsorolt esetek azt mutatják, hogy a gyöngyösi XII-es aknánál is lehet javí­tani még a felügyelet módsze^ rein. Ha meglátnak olyan ese­tet is, mint a már említett „alva szenelés”, nem ártana, ha szólnának érte, megmagya­ráznák, milyen kiesés szárma­zik a lógásukból az üzemnek és saját maguknak. Ne akarjanak jó fiúk lenni azzal, hogy elnézik a lazasá­gokat. A fiatal aknászok is sokat tehetnek ebben az ügy­ben, hisz ott van előttük a jó példa, Baksa Vilmosék, Dudás Istvánék példája, akik, ha kell, erélyesek is tudnak lenni. VAN TEHAT MÉG javítani való a munkafegyelmen, hogy újra elérhessék a százszázalé­kos eredményt, s ebben a munkában a gyöngyösi bányá­szokra, a műszakiakra számí­tanak a XII-es akna vezetői. KOVÁCS JÄNOS Újabb hírek a repülősserencsétlenségről Galway kikötőjében halász­hajók és gyorsmentőhajók ed­dig 34 holttestet tettek part­ra a holland Super Cosstella- tion gépet ért repülőszeren­csétlenség áldozatai közül. Is­meretes, hogy a holland óriás­gép eddig még kiderítetlen okokból csütörtökön hajnal­ban 99 utasával az Atlanti- Óceánba zuhant. Pénteken egymást köveitek a hajók a kikötőben, hogy partra tegyék gyászos terhü­ket. Elsőnek a francia halász­hajók érkeztek, megcsonkított, összeégett holttestekkel. A szerencsétlenség ügyében már megindult a vizsgálat. A KIM repülőtársaság szóvivője hangoztatta: a repülőgép fel­robbant, kigyulladt és egy má­sodperc töredéke bele­zuhant a tengerbe. A hídépítő sirokiak Mint már előbbi lapszáma­ink egyikében is közöltük, a siroki lakótelep munkásai, hogy a gyárat rövidebb úton tudják megközelíteni, gyalog­járó hidat építenek a Tárnán. A munkálatokat már meg­kezdték és a beton tartópillé­rek beásva állnak, csak az összekapcsoló járó-rész hiány­zik. Az idősebb munkások és a gyár KISZ-fiataljai a közel­jövőben ezt is elkészítik. Befejezéshez közeledik a cséplés a füzesabonyi járásban A füzesabonyi járás több községe már befejezte a csép- lést. így hír érkezett a csép­lés befejezéséről Mezöszemere, Kompolt községekből. Ameny- nyiben az időjárás kedvező marad, egy-két napon belül a járás minden községe végez a csépléssel. (Foto: Herbst) Hol itt a törvényesség? Az egri Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat gazdasági vezetője a törvé­nyességet és jogszabályokat nem tartja be a dolgozókkal szemben. Itt van például K. L. esete. K. L. 1955. márciu­sában került a Vas- és Mű­szaki Nagykereskedelmi Vál­lalathoz. 1958. január 16-től szívbetegség miatt 1958. jú­nius 10-ig táppénzes állo­mányban volt. Javulása után az orvos munkaképesnek ta­lálta, kiírta és javasolta a vállalat dolgozóinak, hogy számára könnyebb munkabe­osztást biztosítsanak. A vállalat vezetője ezt nem tette meg. K. L. megújuló betegsége miatt fizetésnél­küli szabadságot volt kény­telen kérni. K. L.-t fizetés­nélküli szabadsága alatt ke zelőorvosa beutalta gyógyke­zelésre a debreceni szívkli­nikára, 1958. július 16-tól 24- ig. Mikor K. L. a klinikái elhagyta, a vállalatnál akkor sem kapott könnyebb mun kát, fizetésnélküli szabadsá gon maradt továbbra is. Most a vállalat vezetője a dolgozó felmondása nélkül a munkaviszonyt megszüntette, munkakönyvébe bejegyez­ték: „hozzájárulással kilé­pett!” Ugyanakkor a vállalat vezetője július végén a gön­gyöleg részleghez felvett egy munkaerőt adminisztrátor­nak. Ezt a munkát K. L. is könnyen el tudná végezni. A szakszervezet kérdezi, hol van most már ez esetben a dolgozók törvényes jogai­nak biztosítása? A Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat gazdasági vezetője és a vállalat igazgatója a tör­vénytelenségek egész soroza­tát követték el K. L. csök­kent munkaképességű dolgo­zóval szemben, A szakszer­vezet követeli, hogy a VEB a törvényes rendeletek alap­ján határozatilag a munkavi­szonyt azonnali hatállyal ál­lítsa vissza és a törvénysér­tőkkel szemben tegye meg a szükséges intézkedéseket. Szajlai János BVDSZ MB elnök- Várhegyi Tibor KPVDSZ sz. titkár Kozma Györgyné az asszony a pedagógus a tanácstag KOZMA GYÖRGYNÉ peda­gógus — az egri 39. választási körzet tanácstagja — a Czifra- parton húzódó Bárány utca egyik házában lakik. Ez bizony messze esik a Bethlen—Petőfi —Vörösmarty utcák környé­két jelentő körzettől, majd hogy nem a város másik ré­szén. Ennek az a története, hogy Kozma Györgynét nem 1954-ben, a rendes választások idején, hanem két évvel ké­sőbb, egy ottani megüresedett helyre választották meg ta­nácstagjuknak a 39. körzet la­kói. Hogy miért nem választot­tak odavalósit? Kozma György­nét városszerte ismerik — ő is jól ismeri a várost, alig van ál­talános iskola Egerben, ahol ne tanított volna — és a körzet­ben úgy döntöttek: jóváhagy­ják jelölését... Ismerik: sze­mélyesen is, munkájáról is. Egyszerű, az emberek gond- jait-bajait jól tudó asszony ő, akinél — ha beszél — a szavak egyet jelentenek a biztosan bekövetkező cselekedetekkel. Meglátogattuk otthonában. Amikor odaértünk, még nem volt otthon. „Sok munkája van Irmának — mondta egy kis magyarázó megértéssel az idős Kozma néni. — Mintha nem is lenne szabadságon... Most a városban van bevásárolni, de hamarosan jönnie kell, mert délután végrehajtó bizottsági ülés lesz a tanácsnál, s ott kell neki lenni. Tanácstag és tagja a vóbének is...” Nem kellett sokáig várakoz­ni. Valóban hamarosan jött is. Beszélgetni kezdtünk. Egy kicsit sietősen, mert, mint mondta: a délutáni végrehajtó bizottsági ülés az oktatási cso­port beszámolóját vitatja meg az iskolák közelgő évnyitójá­val kapcsolatos feladatokról... ő maga is pedagógus, a VIII. számú ált. iskolában tanít, te­hát hozzá különösen közelálló problémáról lesz szó az ülé­sen. PEDAGÓGUS — és ha a rö­vid beszélgetés tanulságait össze akarnánk foglalni, első­ként azt lehetne megállapíta­ni, hogy tanácstagi tisztségét is a nevelő felfogásával és hi­vatástudatával látja el. És ez nem hogy elítélendő, hanem nagyon is hasznos és jó dolog. A tanácstagnak — a jól dolgo­zó tanácstagnak — nevelnie is kell az embereket... A máso­dik megállapítás az lehetne: nemcsak pedagógus, hanem asszony is; nemcsak általá­nos, hanem asszonyi szemszög­ből is megnézi, megvizsgálja az eléje kerülő ügyeket. So­kan mondják — és sok igaz­sággal —, hogy az asszonyi lé­lek egyes kérdésekben mély­rehatóbban tud analizálni, - több szempontból és sokrétűb­ben tud valamely dolgot érté­kelni. Ez — Kozma Györgyné tanácstagra nézve is — feltét­lenül így van. Választói sokszor és sokféle ügyben keresik fel. Nyugod­tan mondhatjuk: nap mint nap. És nemcsak a 39-es kör­zetből — mert tudják róla, hogy tagja a városi tanácsnak. — onnan is, ahol lakik. Szom­szédok, ismerősök, más körze­tekhez tartozók. Mondhatja-e ezeknek az embereknek, hogy ,.kérem, ez nem tartozik rám?” Nem! De nem is mondaná. Meghallgatja a problémákat, és ahol csak tud, segít. Milyen problémákkal kere­sik fel Kozma Györgynét, a pedagógus-asszony tanácsta­got? Széles a skála: az utak, járdák tisztántartásától, adó­ügyeken át a lakásgondokig — mindennel. S mivel az embe­rek nem egyformák, azonos témájú gondjaik is százféle­képpen variálódnak. Vannak közöttük csak vélt, s nem igaz, s vannak közöttük valódi sé­relmek és gondok. S mindezek kusza hálózatában az asszony­pedagógus énje lép előtérbe: világos látással és gondolko­dással kell szétválasztani a látszólagos gondokat a való­ságosoktól, az érdemest az ér­demtelentől... — segítve a problémák megoldását, s köz­ben meggyőzni az embereket esetleges tévedéseikről, for­málni, nevelni őket. AZ VALÓBAN IGAZ, hogy kevesebbet van otthon, mint más, nyári szabadságát töltő tanító, vagy tanár. De nagyon sok munkája van, és ő soha­sem szerette, és nem szeret most sem, a jövőben sem fele­harmada munkát végezni. Pe­dig már másfél éve beteges, rendszeres orvosi kezelésben részesül és nem volna szabad sokat gyalogolnia. Nem volna szabad... De lehet-e bármilyen munkát is végezni anélkül, hogy felkeresné azokat, akik várják, akik számítanak se­gítségére. Most is: készült a végrehajtó bizottsági ülésre, de már arra is gondolt, hogy a jövő hét csütörtökén fogadóórája lesz, ki kell küldeni az értesítőket a választókörzetbe. A meg­hívók már elkészültek a Ha­zafias Népfront városi bizott­ságánál. Azután? E csütör­tökhöz egy hétre — még az iskolai év kezdete előtt — ta­nácstagi beszámolót is akar tartani választóinak a körzet­ben. Már benn volt ez ügy­ben is a Hazafias Népfrontnál, hogy biztosítsanak aktívákat a gyűlés előkészítéséhez... Miről beszél majd beszámo­lójában? Az egyik igen fontos problémáról: az ez évi város- fejlesztési terv végrehajtásá­ról. Épül, szépül a város, de néhány elgondolás valóravál- tásához több társadalmi mun­kára lenne szükség... .a vá­ros szépítése, gazdagítása min­den egri embernek érdeke, és érdeke kell, hogy legyen... BESZÉLGETÉSÜNK Kozma Györgyné tanácstaggal kissé hosszúra nyúlt. Búcsúznunk kellett. A végrehajtó bizottsá­gi ülés nem vár, s ő — mint mindenütt - ^ntos akar lenni. (—r) csomózásnál már sokszor hi­ányzik a kellő szakértelem — nagy szükség van tehát arra, hogy a dohánybeváltó szakemberei ezekben a na­pokban szinte minden idejü­ket kint töltsék a termelő- szövetkezetekben, segítsék a munkát. Ez az érdeke a ter­melőszövetkezetnek, de lega­lább olyan érdeke a beváltó­nak és a fogyasztóknak is, hogy jó minőségű dohány ér­kezzen mindenünnen. Hasonló sok segítséget tudnak adni a szakemberek a cukarrépa, a különböző ipari növények, zöldségfélék, szőlő, gyümölcs és egyéb termelési ágaknál is. Segítségükkel nagyban hozzá­járulhatnak, hogy a szövetke­zetben- még jobban menjen a munka, még nagyobb ered­ményeket érjenek el, s ezzel még több, ma még egyénileg dolgozó parasztot győzzenek meg a szövetkezeti gazdálko­dás előnyéről és fölényéről A segítségadás ezerféle módját találták meg már egyes helyeken és újabb mód­szerek is vannak, csak az kell hozzá, hogy az emberek­ben egyre mélyebb legyen a meggyőződés, hogy a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésének nemcsak a parasztok, hanem az egész nép hasznát látja. S ha ezt mindenütt fel­ismerik, akkor nemcsak né­hány ember feladata lesz a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése, hanem szívügyévé válik mindenkinek, aki csak munkájával elő tudia azt se­gíteni, DEÁK RÓZSI rek többet ültek a tsz-ben, ( mint kívánatos volt, mostana- ; ban éppen ellenkezőleg, sok- - szór akkor sem jönnek, ha ; szükség van rájuk. Sok a pa- « nasz a termelőszövetkezeti ve- ] zetők és a tagok részéről ar- ] ra is, hogy egyes vállalatok < nem intézik megfelelően a i szövetkezeti ügyeket, nem rit- j kán előfordul az is, hogy sok- ] szór a termelőszövetkezetek ; rovására támogatják az egyé- i nileg dolgozó parasztokat, ha- 1 marább veszik át egyes áru- « ikat és így tovább. A panasz . igen sok esetben — mint a 1 kivizsgálások is kiderítették ; — jogos. Ezen pedig változ- , tatni kell, mert ha igaz az, : — mint ahogy igaz is, — hogy az egész nép életszín- • vonala további emelésének , egyik kulcskérdése a mező- : gazdaság szocialista átszerve- : zése, akkor igaz az is, hogy , elsősorban a termelőszövetke- ; zeteknek kell megadni rend- , szeresen minden támogatást. Igen sokat segíthetnek a különféle mezőgazdasági tér- , melvényeket értékesítő válla- ; latok, elsősorban a tsz szak­mai irányításában. Nem úgy, hogy az elnök és a vezetőség megkérdezése nélkül beleszól­nak, hanem úgy, hogy szak­mai tanácsokat adnak a tsz egyes termelési feladatának megoldásához. Például igen sok segítségre van szükség a dohánytermelésnél. Elismert dolog az, hogy a nagyüzemi módszerek a dohánynál is meghozzák a maguk eredmé­nyeit, azonban a szárításnál, akik beosztásuknál fogva is igen sokat tehetnek a megle­vő termelőszövetkezetek gaz­dasági megerősítéséért, hogy azok vonzóbbá váljanak az egyénileg dolgozó parasztok előtt. Igen sokat tehetnek tehát a szövetkezet megerősítéséért a különböző mezőgazdasági vál­lalatok dolgozói, akik minden­napi munkájuk során kapcso­latba kerülnek a termelőszö­vetkezeti gazdasággal, s nem ritkán rajtuk is múlik, ho­gyan erősödik a tsz, hogyan növekszik a bevétele. Félreér­tés ne essék, nem arról van szó, hogy minden áron segít­senek, hanem arról, hogy tu­dásuk legjavát adva mutas­sák meg a termelőszövetkeze­teknek a helyes módszert, utat. Néhány esztendővel ezelőtt nagyon gyakori panasz volt az, hogy a különböző termel­tető vállalatok emberei okka!, ok nélkül beavatkoztak a tsz életébe, nem ritkán egye­nesen utasítgatták ilyen, vagy olyan munkák azonnali elvég­zésére a szövetkezeti elnökö­ket, esetleg az elnök tudtán kívül intézkedéseket is adtak ki. Ennek semmi helye nincs, —• jogosan kérték a szövetke­zetek ennek megszüntetését. Azóta eltelt néhány esztendő és egyesek — miután lovas nemzet lennénk — átestek a ló túlsó felére, még azt a szükséges segítséget sem ad­ják meg, ami feladatuk volna. Ha addig az volt a baj, hogy egyes ellenőrök és szakembe­A? MSZMP egész népünk, egyetemes érdekét — beleért­ve a parasztság érdekét is — szem előtt tartva, a mezőgaz­dasági termelőerők állandó fej­lesztésének fő feladata melleit egyik legfontosabb feladatá­nak tekinti annak elősegíté­sét, hogy mezőgazdaságunk fo­kozatosan korszeiű szocialista mezőgazdasággá alakuljon át” — mondja ki a párt agrárté- zise, megszabva hosszú időre a mezőgazdasággal kapcsola­tos feladatokat. Hazánkban a mezőgazdasági termelés igen tekintélyes résszel járul hozzá a nemzeti jövedelem és az ex­port jövedelem létrehozásá­hoz, s az ország lakosságának mintegy 40 százalékát foglal­koztatja. Egyenesen következik ebből hogy a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése, a korszerű — több jövedelmet hozó — nagyüzemi gazdaságok megte­remtése, nem csupán néhány ember dolga, hanem mind­annyiunk közös ügye. A ter- melőszövetekzeti mozgalom fejlesztésének, a mezőgazda­ság átszervezésének egyik gátja, hogy nagyon nehezen jutunk el odáig, míg minden ember felismeri, ez a munka nem csupán a pártszervezet egyes reszortfelelőseire, nem­csak a tanácsok ilyen beosz­tásban dolgozó embereire há­rul, hanem kötelessége ezt a munkát segíteni minden olyan embernek, aki szívén viseli népünk felemelkedésének ügyét, de elsősorban azoknak,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom