Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)

1958-08-15 / 174. szám

4 ..

NfiPÜJSAG

1958. augusztus 15. péntek

Hevesy Sá 'or:

Ä régi egri városfal

1958. augusztus 15, péntek:

1945. A Szovjet Hadsereg felszabadította Koreát.

A felszabadulás ünnepe.

1947. India függetlenségének napja.

1038. Meghalt I. István magyar

király.

1869. Elkészült a Szuezi-csatorna.

Névnap O

Ne feledjük, szombaton: ABRAHAM

— AUGUSZTUS 7-én a Bélapátfalvi Cementgyárban üzemi tanácsülést tartottak, melyen a vállalat féléves eredményeit és az igazgatói alap felosztását tárgyalták.- HUSZONNÉGY KALAPÁCSOS darálót indít be a közeli napokban a nagyrédei Kossuth Tsz. A daráló az egész falu részére dolgozik majd.

— A BÉLAPÁTFALVI Cementgyár a műszaki- és újítási-köre részére a gyár televíziót vásárolt.- AUGUSZTUS 20-a előtti napokban szovjet ifjúsági küldöttség látogat el az Egri Dohánygyárba.

— TERVBEVETTÉK a Bélapátfalvi Cementgyár körülkerítését. Erre a célra közel 200 ezer forintot fordítanak.- AZ EGRI DOHÁNYGYÁR szivarelőkészítési osztályán a munka jobb megszervezésével körülbelül 10 mázsa dohányt takarítottak meg augusztus hónapban.

— A BÉLAPÁTFALVI Cementgyár az NDK-ból két nagy teljesítményű exkavátort kapott a kőbányához.

Szocialista országunkban nagyra becsüljük az emberi méltóságot és szeretjük egymást, mint édes testvérek. — Napjainkban számtalan pél■ ia bizonyítja, hogy legnagyobb érték az ember és nincs' szebb, nemesebb cél, mint egymást segíteni, a bánaton enyhíteni, ami együtt jár a siker feletti öröm megosztásával is.

Nálunk, a Mátravídéki Szén- bányászati Tröszt fatelepén is megnyilatkozott az emberi segítségadás az elmúlt napokban. Szomorú hír ért ugyanis bennünket most. augusztus 7- én, mert meghalt egy fatelepi dolgozónk, névszerint Harsányt Sándor, Lőrinci községi lakos, aki közel tíz éve dolgozott vállalatunknál. Maga után hagyta feleségét és négy apró gyermekét, akik előtt még a felemelkedés, a szocializmus érdekében végzendő munkának, a tanulásnak kia világért sem megnézni, hogy az ő kitüntetett, dolgos ura milyen első helyre került — az elnökségbe.

A lányomnak mondtam...

... de a menyein is értett belőle, ahogy a közmondás tartja. Az egyik cikkben ugyanis az állt, hogy „nem tudunk 9 agyagbányász közül kiválasztani kiváló dolgozót — igy mentegetőzött az egyik tag!agyár vezetősége”. A cikkben szó sem volt arról. hol Is van ez a téglagyár, mégis jött egy tiltakozó levél egy újabb téglagyárból, hogy nem ők a cikkben említett mulasztó vezetők.

Most utólag elárulhatjuk, hogy valóban nem róluk írtuk a kérdéses cikket, mi a „lánynak” mondtuk, s nem is reméltük, hogy a „meny” is ért belőle.

(Kovács Endre)

EGRI VÖRÖS CSILLAG Betörő az albérlőm EGRI BRODY Oké Néró

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Királyaeszony lovagja GYÖNGYÖSI PUSKIN Az első örömök HATVANI VÖRÖS CSILLAG Legenda a szerelemről HATVANI KOSSUTH Az első örömök

Honoré de Balzac

(1789-1850)

Ki — hogyan ?

a szórakozás nyomában Gyöngyösön

HÉTKÖZNAP VAN. Egyszerű, munkás hétköznap. A város utcáin, az emeletes épületek ablakain kigyulladnak a lámpák. Az ízlésesen rendezett kirakatok előtt jól öltözött fiatalok, fiúk, lányok vegyesen, szemlélik a kereskedelem legújabb termékeit. Né- hányan megjegyzést tesznek, vagy enyhe célzást arra, hogy ez és ez milyen szép, ami egy megértő férj számára annyit jelent, hogy szeretné, ha megvenné neki. Jólesik az esti séta, kikapcsolódni a munkából és kellemesen eltölteni a napnak ezt a szórakozásra szánt néhány óráját.

Ki a moziba, ki a kullúr- házba, kultúrterembe siet, hogy ott töltse az estének jórészét.

Hol és hogyan szórakoznak a gyöngyösi emberek egy szürke hétköznap? — ennek a kérdésnek jegyében látogattunk el néhány kultúrterembe, cukrászdába. Még az elő" zőkben azt is el kell mondani, hogy ez a város az a megyében, ahol a legtöbb televíziós rádiókészülék van. Van olyan épület is, ahol két antenna nyúlik a magasba. Sokan tehát otthon maradnak és a televíziós közvetítésekben találják meg a szórakozást. A postahivatalnál például már egy egész aktív látogatócsoport alakult ki egy-egy előadás megtekintésére.

NO DE, MENJÜNK tovább.

A Dimitrov-népkerti kastélyban találjuk a könyvtárat. Naponta, főleg esténként sok-sok ember keresi fel a kölcsönzőt, az olvasótermet. Csaknem valamennyi üzem nek saját, jól felszerelt — néhánynak mozigéppel ellátott kultúrterme van, ahol ki-ki megtalálhatja a maga szórakozási - lehetőségét. Izgalmas kártyacsaták zajlanak le a városi kultúrház kultúrtermében. Közvetlen mellette fia tál tánciskolások tanulják a XX. század legújabb táncfiguráit. 99-en járnak (az az egy még jelentkezhetett volna). — Hiába, a tánc fejlődésében a gyöngyösi fiatalok nem akarnak lemaradni.

Igen sokan keresik fel a .Kioszkot”, a „Hungáriát” és 1 cukrászdákat. A leglátogatottabb a 99-es cukrászda, — vagy ahogy az emberek ismerik és nevezik, a „Tőzsér-féle”, A neonvilágítású. ízléses és kellemes kis cukrászdában mindig vannak vendégek. Betérnek ide fiatalok, idősek egyaránt. A sarokban egy szürkeruhás fiatalember ül, —■ percenként nézi óráját. Biztos randija van. De uram bocsá’, ez is az élethez, ,a szórakozáshoz tartozik. A cukrászdával szemben, az emlékmű körüli padokon fiatal párok ösz- szebújva beszélgetnek. Jól esik szívni a friss, esti levegő illatát..

ÍGY KÍVÜLRŐL nézve semmi különöset nem látunk, de. mégis zajlik az élet, szórakoznak az emberek.

(k. b.)

%

...hogy egy kisgyerek egyetlen napon 24 kilométer távolságnak megfelelő utat is beszaladgál.

...hogy az első állatkertet több mint 3000 évvel ezelőtt Ven Vang kínai császár létesítette. Mivel az állatkert igen kedves találkozóhelyévé vált a kínai tudósoknak és közéleti férfiaknak, a császár „az értelmiség kertjé”-nek nevezte.

Hatvan város anyahönyvéből

Születtek: Nagy Julianna, Nagy István András, Péter István, Ka- puszta Ibolya, László Tibor Sándor, Széles Erzsébet, Székelyfl Erika Piroska, Rácz Éva.

Házasságot kötöttek: Mikó János—Prókai Mihályné (Hajdú Anna), Henczler Ferenc—Szinicska Ilona.

Meghal* '•• •■*„»• Tiiésné (SzüájBfl Anna.)

j

;vi pusztító ostromok után: íllott-e még a fal a török lódoltság idejében. Erről pon- osan tájékoztat bennünket Bvlia Cselebi, az 1664—1665- jen itt járt török utazó.

Evlia Cselebi elmondja, rogy a városnak a kerülete — tehát a városfalnak a lossza — tizenkétezer lépés, íz ötszögletű alakja és tizenhét tornya van. Négy iramban lőrések nyilnak raita és mély árkok futnak . előtte. Tőle származnak az első adatok a városfalban elhelyezett kapukról. Ezek szerint a városfal kapui a török időkben a következők voltak: Az első i délre (Evlia Cselebi szerint .keletre”) néző Ilidse kapu, a Makiár felől érkező út torkolatánál: „háromszoros erős kapu. három felvonó hí do* kell előtte keresztül menni, két oldalán lőrések vannak.” ' A következő a Hatvani kapu ott, ahol a Buda, Hatvan felől jövő főútvonal keresztezte a városfalakat. Ez volt a középkori Szt. János kapu, amelyet a közelben állott Szt János egyházról neveztek el. Török írónk szerint ez „szögleten“ áll, s kettős árokkal, négyszeres erős kapu, melyet nagy ágyúk vesznek körül. Ennél is felvonó hídon kell átmenni.

„Tovább, észak felé menve, tehát a nyugati oldali városfalban találjuk az Uj-kaput és a Martalóc-kaput. Mindkettő „erős kapu, felvonó hidakkal”. Az előbbi a mai Csiky Sándor-, az utóbbi a Sertekapu utcánál nyílott. Végül fontos kapu volt a Felnémet felé vezető útnál, ez volt a törökök Kalmet- kapuja, az egykori Szt. Miklós kapu, amelyet ugyancsak a közelben — kb. a mai rác- templom helyén — állott régi Szt. Miklós templom után hívtak így. Evlia Cselebi erről a következőket írta :

„ ... a kapu előtt felvonó hidakon kell átmenni. E Kal- met-kapu fölé Kara Mahmud aga csizmájának sarkantyúi vannak felfüggesztve, melyeknek különös vaskarikái vannak ... “

(Folytatjuk.)

kori városfal megépítését t Gorové László: „Eger városá- í nak története" című 1828-ban 1 megjelent könyvében erről t így emlékezik meg: „... Bé- I la király... az 1261. észtén- t dobén minden gondját Egerre fordította. A szegénység- , gél küszködő polgároknak házait nagylelkűsége szerint j megújíthatta (ti. ezek a tatár- járás idején leégtek) és hogy J jövendőben az ellenségnek ^ berohanásától menté tétett- nének, körül falaztat.ta és be- árkoltatta a’ várost”.

Milyen lehetett ez a XIII. j századi városfal? Nincs hite- ; les adatunk rá, és hogy csaK Gorovéhoz kell folyamodnunk. ‘ ,,A‘mint a‘ma is fennálló kapuk és bástva-omladványok ’ szerint ítélni lehet, (1828-ban 1 vagyunk!) sőt a’régi rajzola- 1 tok is mutat "k Eger a'váron 1 kívül t.sak a belső városból ] állott, és azt a’ Hatvani ka- ] pútól. a'Rátz, vagy Szent Miklósi kapuig, és onnan ( .«‘patakon által a’vár alljáig ‘ nyúló kétszeres kőfal kerítette körül; másik oldalát for- ; málta az a’bástya, melly a’- : Hatvani kaputól a'mostani : Kananok házainak és kertje- , inek hátulsó végén nyúlt el, ’ s a’várral megint öszve volt kaptsolva".

ÍGY HAT A hatalmas építmény elkészült —de megfe- lelt-e a várakozásnak? Bizony a hosszú falat komoly ellenséggel szemben megvédeni nehéz feladat lett volna, és ezért nem csoda, hogy a város ennek dacára is időnként több-kevesebb veszedelemnek volt kitéve. Tudomásunk van róla, hogy — a nagy fal dacára — 1279-ben a kunok égették fel Egert, 1442. húsvét vasárnapján pedig Telefus vezér huszitái pusztítottak a falakon belül. Telefus, „a’Kassai vári Igazgatója ...” — mondja ismét Gorové — „... seregével a’ hírnél sebesebben Eger alatt termett, és éjfél után, midőn minden ember mélyen aludna, nagy tsendességgel a‘bás- tyákon által mászott; a’mi annál könnyebb vala, mivel se ellentállókra, se strázsára nem akadott, következés kép- ' pen katonájival a’várost egy- • szerre elborította ...

Most ugorjunk át vagy kétszáz esztendőt — és nézzük ! meg, mi maradt a városfal- ■ bői az 1552-es és az 1596-os

EGER VÁROSRÓL elég sok ábrázolás maradt fenn az elmúlt időkből: különösen a XVI. és XVIII. században keletkeztek szép számmal ilyen rajzok és metszetek. Természetesen a reánk maradt, képek hitelessége sokszor kétségbe vonható — különösen ami az egyes épületek kialakítását, vagy elhelyezését illeti, de egy tekintetben mindegyik megegyezik, és e? a magas keleti dombon kialakított vár, továbbá a várost körülvevő, bástyákkal ellátott városfal. Ez utóbbiról: a városfalról kívánunk mai ismertetésünkben megemlékezni —. mint olyan létesítményről. ami városunk középkori éle'áben nagy jelentőséggel bírt —, de amelyről ma már a régi egriek is alig tudnak, és amelynek tárgyi emlékei az. elmúlt kétszáz évben jóformán teljesen megsemmisültek.

A város történetének újabb kutatói úgy vélik, hogy a mai értelemben vett Eger város a X—XI. század fordulóián keletkezett. Ekkor alapította itt nagy királyunk: I. István az egri püspökséget, ekkor indultak meg a komolyabb építkezések a várdomb területén. De ha a várbeli alkotások (templom, lakóházak) szilárd, maradandónak szánt kőépületek voltak is. semmi adatunk nincs arra, hogy ugyanebben az időben itt kővár létesült volna. Ha pedig a várfalak — feltételezhetően — csak un. „palánk” jelleggel készültek —, kizártnak látszik, hogy az akkor éppen csak keletkezőben levő várost már kőfallal vették volna körül.-,tT r ■

ÉS VALÓBAN, a városfal építésének az idejét későbbre a XIII. század második felére kell tennünk.

Az 1241. évi tatárjárás szörnyű tapasztalatai bírták rá IV. Béla királyt, hogy a feudális főuraknak, az egyháznak kővárak építésére adjon engedélyt. így nyer hozzájárulást 1248-ban Lambert:, akkori egri püspök is ahhoz, hogy Eger várát kőfalakkal erősítse meg és így tudunk arról, hogy a várnál ezeket az építkezéseket a XIII. század valószínűen hatvanas éveiben végre is hajtották.

Ugyanezen időpontban kell feltételeznünk az egri közép| ^ alzac a kora társadalmának a legnagyobb realisztikus ábrázolója és szigorú bírálóia volt. Engels a következőket mondotta róla: „...Többet tanultam tőle. mint a kor összeg történészeitől.” Pedig Balzac — maga — nem volt haladó. Eszményképének a francia katolikus monarchiát tartotta. Rokonszenve a nemesség oldalára állította és onnan bírálta korának társadalmát.

1779-ben született, paraszti sorból felemelkedett polgári családból. A nemesi „de” szócskát önkényesen teszi neve elé. Az apja jogásznak taníttatja, de nem szereti a paragrafusokat. Kedvenc olvasmánya közé tartozott a Rousseau, Helbach művei. Az egyetem elvégzése után sem a paragrafusok érdekelték, hanem kora társadalmának fejlődése, a polgári élet ellentmondásai, a pénzhaihászás, az erkölcstelen polgári élet volt az, ami felhívta a figyelmét. Ügyvédi pályáját elhagyja és különböző vállalkozásokba kezd. Ponyva- regényeket ír, nyomdát akar alapítani, minden áron gazdag akar lenni, de vállalkozásai kudarcba fulladnak, eladósodik.

Ezután határozza el magát, ho«v az életében látott és tanult dolgokat regényeiben leírja. Nagy művének, az „Emberi színjáték” címet adja Közel száz regényből álló művén keresztül tükrözi társadalmának életét, szereplőinek felelmekedése és bukásán keresztül. Regényírásaival már túlfeszített munkát végzett. Napi 14—16 órán dolgozott és feketekávéval tartotta magát ébren. 1830-tól 1840-ig írja legtöbb regényét: Gonot apó, Szamárbőr, Bugéne grangat, Elveszett illúziók. Széplányok tündöklése és bukása, Gop- seck, stb. Híre már egész nagy volt Franciaországban, azonban adósságai is emelkedtek, és ezenkívül sok csalódás keserítette (életét. 49 éves korában leteszi a tollat. Pihenni akar. Feleségül veszi régi szerelmét, Evelyn Hanske lengyel grófnőt, azonban nem élhetett vele sokáig, mert 51 éves korában meghalt.

[ü gyik leghíresebb regényében, a Gonot apó-ban a meggazdagodott tésztagyáros Goriot apó életét mutatja be, aki leányait úgy adja férjhez az arisztokratikus burzsoá társadalom tagjaihoz, hogy leányai vagyonban és pénzben találják meg boldogságukat. Ezt azonban nem érik el. Nem lehetnek boldogok, sőt apjukat teljesen tönkreteszik, és egy kis polgári penzió nyirkos, penészes szobájába megy lakni. E házban lakik Restignac, a kezdetben romlatlan faluról felkerült diák, akit azonban a pénz utáni vágy, a felső körökbe való törekvés, a karrit-ista hajlam teljesen megrontott. Voutrin, a volt gályarab, aki szintén itt lakik, leleplezi a nagyburzsoá társadalom aljasságait.

A „Parasztok” című regényében a parasztság sorsát igyekszik ábrázolni egy földesúri földbirtokon, ahova betört a kapitalizmus a földbirtokon dolgozó parasztok életébe.

Megmutatja azt, hogy a falusi parasztságnak nem tetszik a burzsoá rend és nem fogadják azt el, de utat nem tud mutatni a parasztság számára. Művében a pusztulásra ítélt nemesség iránt fejti ki rokon- szenvét. Ugyanakkor megrajzol egy olyan tiszta jellemet is, mint Niseron apó, aki jakobinus volt és nem enged elveiből a restauráció alatt sem.

^ Gobseck, Szamárbőr.

Vörös kocsma, című elbeszéléseiben találkozunk újra Goriot apó alakjaival. Ezeket a típusokat több regényében szerepelteti, hogy jobban be tudja mutatni fejlődésüket, virágzásukat, de a bukásukat is. Az emberi színjáték regényeinek is azért van meg az egysége, mert az egységet a visszajáró alakok adják meg. Egy ugyanaz a szereplő több regényében is felbukkan. Ott állnak a cselekmény központjában, vagy meghúzódnak a háttérben, de találkozunk

tetteiknek következményei- ' vei is.

Ezek az állandóan vissza- iáró alakok bonyolítják le az eseményeket. Bárhol felbuk- 1 kannak, újabb és újabb adató- kát tudunk meg helyzetükről, sorsukról, sorsuk felfelé emelkedéséről és bukásáról.

Nemcsak magukat mutatják be a hősök, hanem családjukat. azoknak körülményeit és társadalmi kapcsolatait is. Hatnak egymásra és egymást állandóan hitelesítik. így megteremtik a visszatérő alakok segítségével a társadalmi körülmények hű képét. Egy egész képet akart adni a kora embereiről és azoknak társadalmi helyzetéről.

„Az emberi színjáték” nagy teljesítmény, teljes képet ad a klasszikus kapitalizmus koráról. Balzac műveit szívesen veszi kezébe a nép és szívesen olvassa, mert jelenleg is lehet tanulni tőle. Megismerhetik műveiből a klasszikus kapitalizmus akkori fejlődését Franciaországban, megismerhetik azt a társadalmat, amely pusztulásra van ítélve, de küzd azért, hogy léte megmaradjon.

magyar dolgozók is szívesen olvassák és évről-évre egyre több munkája jelenik meg kiadásban és ; mondhatnánk azt is, hogy talán sajat hazájában sem ismerik jobban Balzacot, mint nálunk.

Albert László, a TIT tagja.

Az elnökség tagjai

Ünnepély volt az üzemben. Jutalomkiosztás. Az elnökségbe, ahogy szokták ezt a gyárak államosítása óta, a legjobb munkásokat választották be.

Ott ültek a pódiumon, ün neplőben, komolyan, mellükön kitüntetések. Mondták is o rosszmájnak, mit érnek vele, abból még nem él meg senki, hogy a főhelyre ültetik.

Na ezek az emberek nem is abból élnek, hanem éppen azért kerültek oda, mert legjobban dolgoztak, s ami ezzel jár, hát jól is keresnek.

S azt, hogy jól esik-e az egyszerű munkásembernek, ha így is kimutatják az iránta érzett megbecsülést, mi sem bizonyította jobban, mint mikor egy munkásasszony a színpad résein bekukucskálva, büszkélkedve meglökte szomszédját:

— Nézd, az én uram is ott van. — S nem mulasztotta el

meríthetetlen lehetőségei állnak. Elhatároztuk, hogy nem hagyjuk magára ezt a családot és segítjük a pótolhatatlan veszteséget ért árvákat é* a családanyát. Ki-ki az erejéhez mérten anyagilag segíti őket és átadjuk az összegyűlt pénzt a gyászoló családnak.

A jövőben is gondolunk a családra, megbecsüljük őket, ami kifejezi pártunk és kormányunk törekvését, hogy felkarolja az árvákat, az egyedül állókat. Mi is megteszünk mindent annak érdekében, hogy az apa nélkül maradt gyermekek gond nélkül fel nőjenek és jó katonái legyenek a szocializmus építésének.

A fatelep dolgozói és vezetői nevében részvétünket fejezzük ki a gyászoló családnak.

Kvacsányi Béla, pártcsoport bizalmiul emberi szeretet megnyilvánulása