Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)
1958-08-14 / 173. szám
4 NEpCjsag 1958. augusztus 14. csütörtök Legény! Ferenc emlékkiállítás nyílik szeptemberben a Dobé István Múzeumban A Dobó István Múzeum két termében rendezés alatt áll a Legányi Ferenc emlékkiállítás. A falakon itt-ott már „áll - nak” az egyes földtörténeti korokat jellemző festmények, a vitrinek számára magyarázó szöveggel ellátott, koronként rendszerbe foglalt leletek. A két teremben még nem látni azt, a rendet és rendszerezettséget, amely a tudományos kiállításokat szokta jellemezni, de ez nem is baj. Ez az előkészület állapota és ez így helyes. A kiállítást a Művelődésügyi Minisztérium megbízásából a Természettudományi Múzeum osztályvezetője, Csepreghyné dr. Meznerics Ilona rendezi. Beszélgetésünket magyarázattal kezdi: — Furcsának találja, hogy tzt a kiállítást hivatalosan is Legányi Ferenc emlékkiállításnak „keresztelték” el? Jól hallotta. Az Illetékes szervek kifejezett rendelkezése ez. Legányi Ferenc még él és dolgozik, de munkája földtörténeti szempontból olyan jelentőségű, hogy a Minisztérium ezzel az emlékkiállítással fejezi ki elismerését az egri, hetvenegyné- hány éves tudós előtt. A megtisztelő és megtiszteltetést jelentő munkából a Természet- tudományi Múzeum is készséggel veszi ki részét. Legányi Ferenc autodidakta. Évtizedeken keresztül, mérhetetlen szorgalommal gyűjtögette, rendszerezte az Egerben és Eger környékén, a Bükkben a földtani, őslénytani, kőzettani, ásványtani nevezetességeket. Nemcsak laikus kíváncsiság vezette őt, önszorgalmából ki- t'aió tudóssá fejlődött. Az általa összegyűjtött anyag számos tudományos megállapításhoz segítette a szaktudósokat, de kutatásainak népgazdasági vonatkozásban is komoly jelentősége * van. Munkássága földtani kutatások kiinduló pontja is. Legányi Ferenc gyűjteménye az eddigi rendszerezések után mintegy, tíz-tizenötezer leletre tehető. Ebből a gazdag anyagból 800-1000 leletet fognak a kiállításon bemutatni, népszerű, közérthető és az általános érdeklődést figyelembevevő szövegkisérettel. A gyűjteményben akadnak darabok, amelyek az embernek e tájon történt megjelenésével egyidősek. Az ősmaradványok a földtörténeti tudomány szempontjából hiteles értékűek. A szaktudós készséggel elmagyarázza még a mából érkező újságírónak, hogy az egyes falmezőkön mit és hogyan helyeznek el, hol állnak majd a vitrinek és az a kis szekrény, ahol a végtelenül szerény, soha elismerést nem váró egri öreg tudós, Legányi Ferenc gyűjtőfelszerelését fogják bemutatni. A nagy tudományos értékeket az alábbi felszereléssel hordta össze Legányi, Ferenc: konzervdoboz, botra■ kötött batyu, kalapács, különböző nagyságú dobozok és az elmaradhatatlan esernyő. Dr. Meznerics meséli, hogy gyakorta megesett a szerény külsejű gyűjtővel: amint haladt „felszerelésével” a bükki falvak utcáin, a gyermekek utánaszaladtak és mint valami ócskást, kísérték, kórusban csivitelve. Persze az éretlen pulya nem is álmodhatja, hogy Legányi Ferenc évtizedek óta milyen „ócskaságok” ügyében utazik a Bükk hegyein és hajlatain. Megtudom még, hogy a Földkotró Intézet és a Termé1/' EGRI VÖRÖS CSILLAG Betörő az albérlőm GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Királyasszony lovagja GYÖNGYÖSI PUSKIN Az első örömök HATVANI VÖRÖS CSILLAG Legenda a szerelemről HATVANI KOSSUTH Az első örömök FÜZESABONY Fajdalom nélkül EGRI LAJOSVAROSI KERTMOZI Gerolsteini kaland HEVES Két színésznő egy szerepben szettudományi Múzeum is vett meg darabokat a Legányi-féle gyűjteményből, de a leletek nagy része itt maradt Egerben és azt Legányi Ferenc a Dobó István Múzeumnak adományozta. Jelenleg a hajlottkorú Legányi Ferenc a Dobó István Múzeum alkalmazásában áll. Ma is fáradhatatlanul dolgozik. Ma is töretlenül érdeklődik az általa kiválasztott tudomány iránt. Az egriek büszkék lehetnek Legányi Ferencre, aki évtizedek kemény szorgalmával és hallatlan tudományszeretetével apró leletek formájában hírt hozott azokról az évtizedek ről, amelyekbe a kutató ész olyan nehezen tekinthet bele. A szeptemberben nyíló kiállításról a tájékoztatást dr. Meznerics Ilona azzal feiezi be, hogy a gyűjteményt állandó kiállításnak szánják és valószínű az is, hogy az évek múlva bővülni fog. A suba- lyuki mammut-lelet ugyanis alkalmas arra, hogy a rendelkezésre álló leletek alapján azt rekonstruálják. De akad még más anyag is, amivel a kiállítást bővíteni és gazdagítani lehet. , Cf. a.) Mikófalvi táncok — a rabmadár halála Népi gyűjtés a Vidróczki táncegyüttes műsorán Megyénk országos viszonylatban is az elsők között van a népi hagyományok gazdagságában. Sok-sok régi népszokás, népdalok, ma is ott élnek a falusi emberek körében. Ezt a gazdag hagyományt azonban eddig nem nagyon dolgozták fel, vagy csak egy kis részét, ami amúgy is közismert volt. Hogy ezek megmaradjanak és színpadra is kerüljenek, ez év májusában Egerben alakult egy Vidróczki elnevezésű kis kamara- együttes. Jelenleg még nem nagy, mindössze hat pár táncos dolgozik azon, hogy a hagyományokat feldolgozza és színpadra vigye. A napokban tért haza Szilvásváradról ez a kis együttes, ahol a 12 napos edzőtáborban napi hatórai táncgyakorlás mellett tanulták és gyűjtötték a környező községek népi hagyományait. Felkerestük Born Miklóst, az együttes vezetőjét, aki egyben a tánckoreográfus is, hogy ismertesse együttesük munkáját és tervét. — Ahhoz képest, hogy az együttes még fiatal, mindösz- sze három és félhónapos, eredményeink máris vannak. A 12 napos szilvásvárad! edzőtáborban sokat tanultunk és gyakoroltunk. Sorra jártuk a környező községeket, beszélgettünk a falu idősebb lakosaival és az érdekes népi hagyományokat összegyűjtöttük. A mikófalvi gyűjtőutunkon új táncot tanultunk, amit fel is dolgoztunk „mikófalvi táncok*’ címmel. A gyűjtésen kívül a már meglevő népi hagyományokból is sokat megtanultunk. Körösközi magyar táncok, menyecske verbunk, a rabmadár halála (szólótánc), Vidróczki és a menyecskék (jelenet). — Mikor lépnek először a színpadra? — Ha ilyen szép ütemben megy a műsorgyűjtés és a tanulás, ősszel már színpadra léphetünk. Természetesen először a községekbe, falvakba látogatunk el és csak a jövő év januárjában lépünk fel Egerben. Reméljük akkorra már egy kiforrott, szép műsort mutathatunk be az egri lakosoknak. A műsorban, mivel az együttes neve is Vidróczki, igen sok Vidróczkival kapcsolatos hagyományt dolgozunk fel. Ismeretes, hogy Itt betyárkodott a Mátra és a Bükk környékén és sok, vele kapcsolatos hagyomány maradt fenn, amit szeretnénk mind összegyűjteni és feldolgozni. — Hány órás lesz a műsor? — Egy egész estét betöltő zenés, táncos, énekes műsort tervezünk. Több mint a fele már meg is van, s reméljük őszre, a második rész feldolgozásával is végzünk. — Milyen nehézségeik vannak? — A legnagyobb talán az, hogy még kevesen vagyunk és a fiatalok idegenkednek tőlünk. Ezenkívül most keresünk két személyt, egy fiút és egy lányt, szólóénekeseknek. Ezekre a- kezdeti nehézségekre számítottunk is, de reméljüls, ha, már lesznek sikereink, többen jelentkeznek majd együttesünkbe. Végső célunk az, hogy legalább öt- ventagú együttest hozzunk lét- re a megyében, amely már képes lesz nagyobb városokban is színvonalas műsort előadni. Ehhez azonban elsősorban az kell, hogy továbbra is megkapjuk a megfelelő támogatást munkánkhoz. Bízunk abban, hogy ez a fiatal, kis kamaraegyüttes a jövőben nagy együttessé alakul. Munkájukhoz és szereplésükhöz előre is kívánunk sok sikert és sok tapsot. (klss) — MÉG EZ ÉVBEN elkészül Boldog, Bükkszék és Ludas községek rendezési terve. A jövőben ezekben a községekben az utakat, iskolákat, bölcsődéket, uj településeket, stb. már te tervek szerint építik. faiéit wmz 1958. augusztus 11, csütörtök: 1947. Pakisztán függetlenségének kikiáltása. (11 éve.) Névnap <9 Ne feledjük, pénteken: MARIA — AZ EGRI VÁROSI tanács végrehajtó bizottsága mai ülésén két napirendi pontot tárgyal. A megyei tanács hriározatát a felvásárlás végrehajtásáról és az általános iskolák felkészülését az új tanévre. — 170 000 FORINTOS költséggel felújítják a káli malom erőátviteli gépeit. — SZERÉNYEN SZÁMÍTVA 4—5 százalékkal nagyobb termésre számítanak az egri járásban a szőlőkben, mint tavaly. A szüretet előreláthatóan a kedvező időjárás következtében egy hónappal előbb kezdik meg. — AUGUSZTUS 12-én Füzesabonyban, a járási művelődési házban tanácsülés volt, amelyen a 4-es törvényhatározattal kapcsolatban kaptak eligazítást a községi vb. elnökök és titkárok. — A HATVANI Fűtőház dolgozóinak a vasutas napon adták meg az élüzem kitüntetést. — ÖT KÖZSÉG fejezte be már eddig a cséplést a gyöngyösi járásban, köztük Abasár és Márkáz. A többi községben is hamarosan végeznek a munkával. — A RECSKI HAZAFIAS Népfront-bizottság — á takarékossági mozgalom kiszélesítése' érdekében — takarékossági albizottságot hozott létre. Az albizottság meg is kezdte tevékenységét. — MA, EGERBEN délután 4 órakor a szakszervezeti székház kis tanácstermében üzemi kultúrosok részére értekezletet tartanak. Az értekezleten megbeszélik az üzemi kultúrotthonok és a szak- szervezeti székház kultúrmun- káját.. — A MATRAVIDÉKI Szén- bányászati Tröszt 135'ezer forintot oszt szét tröszt-szinten a bányászok között. — JÓL MŰKÖDIK a gyöngyösi járásban a tűzvédelmi komplex-bizottság. Augusztus 13-án már a harmadik általános ellenőrzést tartották, melynek során a járás területén mpködö valamennyi cséplőgépet megvizsgálták; s a helyszínen ki is javították a kisebb hibákat. Jót nevettünk Ugye, emlékeznek még az Egerben járt Alföldi Nagycirkusz vidám bohóc jeleneteire? íme, néhány .képet is közlünk. Képünkön Donnert Károly, a cirkusz egyik legmulatságosabb bohóca, „fellépés” előtt, kocsijában. ...Itt már a porondon, másik kollégájával — Kellértlel, egy beugratós tréfát mutatnak be. Hogy milyen a tréfa? Azt hisszük, a tréfához és különösebb kommentár. a képhez már nem kell (Foto: Herbst.) Társadalmi munka — köszönd érle címmel Majoros Mária, a la- josvárosi óvoda v. óvónője írt, aki megírta azt a sok fáradozást és lelkes társadalmi munkát, mellyel óvodájukat bővítették a szülők és a ^VV\^^\^\^WS/VA^^^AAN\AAA'SAAA^^^AAAA/^SA^é^,NAAAAAAAAAAAAANSAAAAAAAAAAAAAAA/NAAAAAAAAAA^AAAAAAAAAA/'AAAAAA^AAAAA^NVS^AAAAAAAAAA Akkor is van ál-lába, s tessék mutogatni. Amoeba János mutogatott is és dühösen visszamászott az cs-óceánba, emiatt aztán kereken egybillió évvel később kezdődött el a szárazföldön az a hercehurca, amit mi tömören életnek nevezünk... Avagy: Amikor Hannibál púnjaivol és elefántjaival átkelt az Alpokon és a római portások egyemberként kiabálták, hogy Hannibál■ a kapuk előtt, akkor is mit mondott a város főparancsnoka, bizonyos Cuca konzul! Nyilvánvaló: nem készültünk rá. * S Hannibált megüthette ott nyomban a guta, akkor se tudott mit csinálni, még egy jó kis vérengzést se, hisz nem készültek rá a rómaiak. Hiába volt az elefánt, hiába volt az Alpok, hiába volt maga Hannibál is, itt nem tehetett semmit, csak mondhatott. Mondott is, punul, — ezért is nem idézzük szavait. Vagy: Amikor Kovács, Amoeba János eme késői leszármazottja, váratlanul hazatoppant, s igen kényes helyzetben találta otthon egyetlen és ezek után hűségesnek nem mondható feleségét egy másik egysejt utóddal, amint éppen z sejtelméletet vitatták, mit mondott Kovácsné született Ambrózi Rózái? Nem készültünk rá! S igaza is volt, mert ilyen esetekben sok minden készülődést el tud képzelni az ember, de azt nem, hogy éppen a férj váratlan hazatoppa- nására készüljenek. Kovács tehát széttárta a karját, s eny- nyit mondott: Ja, szívikém, akkor ez egészen más. Most én elmegyek és készüljetek, hogy jövök... És úgy lön! Ez a Kovács-féle ötlet azért nem egy rossz ötlet, tiszteit kereskedelem. Nem egy rossz ötlet! Most én, a vevő. elmegyek, s készüljenek, ha jövök! t (egri) Eme kereskedelmi varázsigét mindenkinek volt alkalma megismerni, ha netalántán hirtelen tavaszodáskor jeget, vagy sört, hirtelen hidegbetöréskor forró teát, vagy bélelt kucsmát akart vásárolni. Nem készültek rá, s ezt meg is lehet érteni, utóvégre, nem lehet elvárni a kereskedelemtől hogy előre tudja azt, amit a meteorológia gyakran még utólag se tud. S különben is, nem újkeletű dolog ez, ilyenirányú kutatásaim a kereskedelmet és azt a mondást igazolták, hogy nincsen új a nap alatt. Mert: Amikor Amoeba János egysejtű, kocsonyás test kimá szott volna a szárazföldre, elérkezettnek vélve látni íz idői hogy hozzáfogjon az ember létrehozásához, tekintettel annak hosszadalmas voltára, az Úristen is mit mondott? A fejéhez kapott és csak ennyit: Nem készültünk rá! S igaza is volt mert azt még az Úristennek se kötelessége tudni és várni, hogy mikor méltóztatik partra mászni ennek a kocsonyás micsódának. Tessék, szólt volna előbb, ha nincs is szája! különböző vállalatok, intézmények segítségével. „A vállalatok segítőkész vezetői kérésemet nem utasították vissza — írja —. így a Tűzoltók, a Forgácsológyár, EMÄSZ, Téglagyár, Belsped gépkocsival, a szülők fizikai munkával biztosították az anyagolf beszállítását. Kívülálló személyektől is kaptunk sok segítséget, így Molnár Sándor, Győrt Barnabás, László Bertalan, Kocsis András és Horánszki bácsi, valamint a honvédség részéről, Rácz József és Haj- ner József kőművesek személyében. A tervet, költségvetést és az építkezés egyéb adminisztrációs munkáit Freytag László mérnök készítette. Ezúton mondok köszönetét mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy a gyermekek es a szülők örömére nagyobb befogadó képességű óvodánk legyen”. 260 000 forint értékű társadalmi munka Csaknem 260 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek el az 1958 évi községfejlesztési tervek végrehajtása során az egri járás községeiben. A Községekben legtöbb helyen út- és járdaépítésre kerül sor. a társadalmi munkákat is nagyrészt erre irá» nyitják.
