Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)
1958-08-13 / 172. szám
4 NÉPÖJSSAG 195*. aogosztits fi KÖLTŐK ÉS VERSEK CZEGLÉDY LASZLÓNÉ: Ha megértenéd ...! Fényrészeg lepkék lámpám körözték, A csend öleité át az éjszakát, Éjfél volt, sötét, nyugtalan, riadt, Hol jártál? — nem tudom, csak vártalak. * * * Tudod-e, milyen érzés így várni? Órák hosszán az ablaknál állni? Lesni a fel- s eltűnő árnyakat, Ez sem te vagy, a másik sem te vagy. Remegve figyelni minden neszre, Minden kis neszben téged sejtve. Miért nem jössz? — Mi történt? — Hol lehetsz? A sok kérdésre nem jön felelek Óráknak tűnnek a rémült percek, Testem hideg, fázósan reszket Kábult fejjel már halottnak hiszlek. Égő arcomon könnyek peregnek. * * * Ha megértenéd ...! Történne bármi, Nem hagynál soha ily sokat várni! De nem érted, nem is sejted talán! Mit szenvedtem azon az éjszakán! MOLNÁR JENŐ: A fiam fo’v'on fütyül Dörmögő, vén r >s medve vagyok sokszoi i igeien te. Almomban tán savót nyeltem, fanyar lett tőle a kedvem, az éjszaka még rám tapad, nem látok, csak ködöt, sarat, s a fülembe, mint egy tüske beleszúr a fiam füttye. Berzenkedem, megrezzenek. — Mért nem hallgat ez a gyerek? Ha lehetne, hamariába lakatot tennék szájára. A szájára, a szívére. mert ott van a friss dal fészke! Medve vagyok, morcos medve: most mindenki bújjon csendbe! Mormogom, de nincs ki hallja, csak cifrázza Zsolti ajka: dalra dal jön, el nem fárad, megtölti az egész házat, a padlást, a pincezugot, már mindenütt füttyszó buzog, nálunk fütyül minden rigó: hát ez már kész ribillió! Azt hiszem, hogy szétpattanok. Hagyd már abba? — rávakkanok. Dermedt csend van. Hogy megrezzen— Jégcsapok lógnak a csendben, így megfagyok. De hiába... Elgörbül a fiam száia. Einye-einye. morgó medve: beestél a jégverembe... Éz kellett hát? Itt van: vacogj! Felnyársalnak a jégcsapok. Vergődöm csak ... De egyszerre... Hova lett a morgó medve? Füttyentek ... A fiam rácsap. A megölt fütty újra árad. Fújjuk, fújjuk, nincs semmi gát és csudaszép lett a világ! MOLNÁR BÉLA: Nincs egy igaz perced Nincs egy perced, nincs egy pillanat, hogy az lennél, ami vagy: magad. Nincs egy szavad ami igazi, mindig másnak akarsz látszani. Ügy szeretnélek látni, ahogy fogamzásban a szavad dadog ahogy gondoltad, úgy hulljon rám, ne válogasd: hulljon igazán! De hiába! A szavad a lépted már a méhükben összetépted s úgy állsz az úton. Iám. mint hamis gyöngy... Így látlak, látod, magam is. FAZEKAS ISTVÁN: BÉKE! Ajándékot forgatok a számba, de jól kimondom minden betűjét, mert olyan szép, mint az álommal fűszerezett istenség ott fennt az Olympuson, — az is én volnék, Forgatom ajkamon, fogam közt szürcsölöm. Szeretem hallani egy koppanását a számba, mert nem hull darabokra, hiába rágom, harapom. Én kaptam ezt számadásba! Vigyázok rá! Jó hallani, amint ropja körül e négy betű számból a világot. E szó összefog, öleltet száz baráttal. — Béke! Te drága szó, örökké légy áldott! Eszperantó világkongresszus Az eszperantó világkong- : fesszusra, melyet augusztus hó Í20*án nyitnak meg a nyugat- ’ németországi Máinzban, eddig ; 2000 résztvevő jelentkezett. A »kongresszusón ebben az évben > már a Szovjetunió Is részt vesz. »Egyébként ez lesz az első esz- »perantó kongresszus, melyről 1 televíziós közvetítést adnak. ...hogy ccni amerikai tudós megállapítása szerint iobb és ■ bal arcunk nem egyforma. A I nőknek rendesen a bal arcuk '• szebb és kifeiezőbb, a férfiaknak pedig a iobb. ...hogy az első zsebórát a ■ nürnbergi Peter Henlein készítette (1480—1542). Az óra ■ toiásalakú volt és akkora, mint I egy tányér. ...hogy Badacsonyban het■ venöt évvel ezelőtt ijem keve- ; sebb. mint 592 fajta szőlőt 6zü- > reteltek. ti EGRI VÖRÖS CSgiAG 306-os számú ügy EGRI BRODY Bomba EGRI KERTMOZI Akinek meg kell halnia (Szélesvásznú) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Eg ág föld között GYÖNGYÖSI PUSKIN Az élet háza HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs irgalom HATVAN] KOSSUTH Csendes otthon FÜZESABONY Fájdalom nélkül PÉTERVASARA Két anya : EGRI LAJOSVAROSI KERTMOZI Gerolstein! kaland HEVES Két színésznő egy szerepben Kigyullad-e a fény? 19f>8. augusztus 13, szerda s 193.3-ban halt meg F. A. Bebel német szocialista politikus és író. V Névnap C? Ne feledjük, csütörtökön: OZSEB limcf — AZ ELSŐ FÉLÉV munkája alapján a gyöngyösi téglagyárból két dolgozót terjesztettek tel kiváló dolgozó oklevélre. egyet vedig a kiváló dolgozó jelvényre. — 15 VAGON vágómarhát és 18 vagon hússertést ad évente a fogyasztás részére a Pusztaszikszói Állami Gazdaság. — A VASÁRNAP Egerben megrendezett tűzoltóverseny helyezettjei a szeptember 21- én megrendezendő országos tűzoltóveroenyrp készülnek. — JELENTŐS építkezéseket végeznek az idén a termelőszövetkezetekben.. Az állatállomány Jobb elhelyezése, fejlesztése érdekében például összesen 300 férőhelyet építenek. — A GYÖNGYÖSI Mező- gazdasági Ktsz fanjai szorgalmas munkájukkal 24 000 forint nyereséget értek el az év első felében. — 32 EMBER kért az idén építési engedélyt Gyöngyöspatán Az építtetők fele már be is fejezte az építkezést. — NYOLC TERMELŐSZÖVETKEZET kap az idén az állattenyésztési munka gépesítésének elősegítésére magas feszültségű villamoshálózatot A munkákat az ÉMÁÉZ végzi Erre a kérdésre szeretnének választ — megnyugtató választ kapni Sarudon. Már egy éve lesz lassan, hogy a falu egyharmadát kitevő Cserepesen öt utcarészben bevezették a villanyt. Az új hálózat két kilométer hosz- szú, de az utánajárás, hogy hasznát is ■ vehessék — még ennél is hosszabb. Hiába készült el, hiába költöttek rá 86 000 forintot a községfejlesztési alapból: nem ég a FILM: villany Cserepesen. Pedig • lakók már megunták a pcfr* róleumlámpát, a faszenei vasaló füstjét, rádiót szeret» nének venni és hallgatni De ehhez az kellene, hogy az AVESZ átépítse az új és a régi hálózat közötti vezetéket, mert az már korszerűtlen, nem bírja a terhelést. Már halogatták jóidéig, hivatkozva a „keretre”, késóbb „helyszíni szemlére” tettek Ígéretet — már csak a tett hiányzik. —h— Betörő az albérlőm ötletes, fantasztikus mesejú humoros film. Egy idős hölgy akaratán kívül betörők közé sodródik. Mi lesz a rabolt pénzzel, az öregasszonnyal és a banditákkal? A „Betörő az albérlőm” című angol színes film kacagtató jelenetek során mondja el történetüket. A filmet az egri Vörös Csillag filmszínház H—20-ig mutatja be. Amerikából jöttünk... Csaknem valamennyi amerikai színház közönségének soraiban meg lehet találni az úgynevezett „klakk”-ot... Hogy mit'jelent ez a furcsa és érthetetlennek tűnő szó? Fizetett tapsolókat, akik a nézőtér különböző pontjain ülnek, s mikor egy-egy színész belép a színpadra, vagy befejezi monológját, avagy vége egy-egy jelenetnek, — mindenkit megelőzve és mindenkit követésre serkentve, tapsolni kezdenek. A „klakk” — azaz az időbérben (esetleg teljesítménybérben?) tapsolok tömege — igen sokba kerülhet a New York-i Metropolitan operának, mert Mr. Bring, az igazgató erélyes harcot indított a „klakk” megszüntetéséért... Fáradozásai azonban teljesen hiábavalóknak bizonyultak, mert éppen a színpad legnépszerűbb művészei azok, akik ragaszkodnak a ,,kÍaklc”-hoz." Milyen jó, hogy a mi színházainknak nincsenek ilyen gondjaik... Nálunk örül a színházkedvelő közönség, ha jegyet kap, s fizethet azért, — hogy tapsolhasson. Kellemetlen meglepetés érte Camille Corot francia festő (1796—1875) képeinek tulajdonosait a közelmúltban. Aj amerikai vámhatóságok ugyanis közzétették, hogy az utóbbi 25 esztendőben a híres francia festőnek több mint százezer (!) „eredeti alkotását’’ hozták be az Egyesült Államokba... Ez a százezres szám egy fci- sit sok — ennyi képet. Corot nemhogy egyedül, de kortársaival együtt összesen sem alkothatott. Bizony, nagyon sok dolga lesz most az amerikai képszakértöknek.„ (—r) W^W^^^W^VVW^l^,^AAM/\AAAAAAAAAAyAAAAA^AAAAAAAAA1AAAAAAAAAAAAÄAAAAAAAAÄAAlAlA^^>^^^ Ismer juh meg egymást Filmfesztivál 1958. Karlovy Vary II. A FLORENTINA BAR Karlovy Vary egyik legelőke lőbb éjjeli mulatója. Éjfél után egy órakor nyit és reggelig tart nyitva. A fesztivál ideje alatt nagyon zsúfolt volt, így asztalokat csak előzetes rendelés alapján lehetett foglalni. Ide jártak a világ legkülönbözőbb színészei szórakozni. Az asztaloknál majdnem mindenhol más nyelven beszélgette*. Voltak csehek, szovjetek, magyarok, amerikaiak, angolok, brazilok, németek és még így sorolhatnám tovább, míg a 41. nemzethez nem érnék. A bárterem körülbelül 15x80 méteres, ahol minden helyet szőnyegek fednek. A bárpult előtti részen volt a táncparkett, amelyen sakktáblaszerü- en minden második négyzeten egy szarvas volt látható, ami a város felfedezésének jelképe. A hattagú dzsessz zenekar nemcsak zenéjéről és ütemérzékéről híres, hanem arról is, hogy minden tagja két-három nyelven is beszélt, illetve énekelt. Nagy meglepetés volt számunkra, amikor Tabányi Mihály táncdalai magyar nyelven csendültek fel. A magyar delegáció tagjai is itt voltak és erre mindenki felfigyelt, félbehagyva a beszélgetést. A táncparketten alig fértek a táncosok Ezen a parketten találkoztak a fesztivál színészei és rajongó közönségük. Kissé hihetetlennek tűnik, de itt mindenkit felkérhetett táncolni bárki, a megfelelő illemszabályokat figyelembe véve és senki sem utasította vissza a táncot. Mondanom sem kell, hogv például Radzs Kapur rajongói (nők) mennyire vártak erre a nagy alkalomra. De azok sem voltak kevesebben, akik Sütő Irénnel. Irina Skov- ceva-val, vagy a német Éva Hagen-ntíl szerettek volna táncolni, ha „versenytársaik” meg nem előzték volna őket, Az idősebb korosztály az asztaloknál feketézett kínai porceláncsészékből. vagy whyskit ittak, de ha kedvük volt, az egri bikavért is megkóstolhatták. Az asztalokon kis tányérkában sózott mandula volt, mely elősegítette a szomjúságot. A teremben hangulatvilágítás tette szebbé a terem dekoratív jellegét, ahol pálmák és a különféle déli növények díszítették a bárhelyiséget. A pincérek nagyon udvariasak voltak. Ha valaki cigarettát vett elő, már rögtön megjelent egyikük, hogy tüzet adjon a vendégeinek. Az asztalokon is virág volt és a permetezett rózsaillat még kellemesebbé tette a levegőt. Ha a zenekar tangót látszott, minden hangulatvilágítás kialudt, csak a táncosokat világították meg egy-két színes reflektorral. Ez idő alatt a bárpultnál is nagy forgalom volt. A bárszékekre csak nagynehezen vergődtek fel az emberek, (itt a szűkszoknyás hölgyekre gondolok). A hangulat kitűnő volt, — s egy- szercsak a zenekar magyar csárdásba kezdett. Egymásután pattantak fel helyükről a még asztalnál ülő magyarok. s igyekeztek ropni a csárdást. Sütő Irén örömében még énekelte is a „Most kezdődik. a mos) kezdődik a tánc” című csárdást, táncpartnerének. Kállai Ferenc német kolléganőjét próbálta meggyőzni, hogy ez minden dzsessznél szebb. Ez is folytatódott egész reggelig. A zenekar minden országnak eljátszotta legszebb táncdalait, így regeel mindenki boldogan tért szállodai szobáiéba TÁLÁN még elfelejtem megemlíteni, hogy a nők a legváltozatosabb estélyi ruhákban voltak, mert a rózsaszínű szilontól a feke+e bársonyig minden ruhaanyag képviseltette magát A férfiak sötét ruhákban, többségük fekete csokomyakkendővel és egynéhányuk frakkban jelent meg. A filmesek szabad idejükben kocsijukkal a környékre is ellátogattak, de nem utolsósorban felkeresték a Karlovy Vary-i strandot, természetesen itt is volt nézőközönségük. Visszatérve a filmfesztiválra, a Karlovy Vary-j film- fesztivál a haladás és a béke ügye mellett tüntetett. Ennek jelentősége nagyobb volt, mint bármely más fesztiválé Szinte lemérhetővé vált a minőségi fejlődés minden adottságot tekintve. A XI. nemzetközi Filmfesztivál megőrizte tehát a nemzetközi rangot biztosító sajátos jellegét. A filmek döntő többsége kifejezésre juttatta a népek közötti barátság, a szabad és független nemzeti fejlődés, a nemes emberi kapcsolatok és a béke gondolatát. A bemutatott filmek művészi tartalma kissé lemaradt a tavalyitól, melyről a verseny zárónapján, A. M. Brousil. a zsűri elnöke is megemlékezett. „Véleményem szerint ez idén kevesebb volt a kimondottan gyenge film, mint tavaly, de az alkotások zöme nem haladta túl az átlagszintet és igazán kiemelkedő, úgynevezett nagy filmről nehéz beszélnünk. Végeredményben ez kifejezésre jutott abban is, hogy a nagydíjat két film kapta közösen miközben legalább háromnégy alkotás szinte egyenlő eséllyel versengett a legnagyobb kitüntetés eléréséért”. — Beszédében még megemlékezett A. M. Brousil arról is, hogy ebben az évben már több helyen rendeztek film- fesztivált és ahhoz képest, hogy a világon hozzávetőlegesen évente kétezer filmet forgatnak, kevés közöttük a kimagasló alkotás. „Mi magunk Brüsszelbe küldtük legjobb filmünket, Zeman rendező nagydíjat nyert művét, az „ördögi találmány"-!. A Szovjetunió Cannesban vitte el a pálmát a „Szállnak a darvak” című nagyszerű filmjével. Ezek világraszóló sikerek, de ki tagadná, hogy itt kárt szenvedett a Karlovy Vary-i film- fesztivál, amely ilyen művek bemutatásával rendkívül megerősítette volna nemzetközi tekintélyét, s ha jellegét tekintjük, ez egyáltalán nem lebecsülendő eredmény lett volna." — A magvar filmekről csupán egy mondatban mondta el véleményét: „Az elmúlt évben nagy sikereket elért magyar filmgyártás sem küldte el legjobb filmjét hozzánk.” Ez évben rendezték meg először a „Nyílt fórum”-ot, melynek keretében a szakemberek. művészek, filmkritikusok, esztéták élénk és érdekes vitákat folytattak a korszerű, mai témák feldolgozásának fontosságáról a filmművészetben. A vitákon minden esetben telt ház volt, ami a nagy érdeklődést bizonyítja. A FILMFESZTIVÁLON kiváló szakemberek is megjelentek. többek között a francia Georges Sadoul. Jean Effel és Francoise Rossy, az olasz Cezare Z avattini, Giuseppe de Santis és Vgo Sasiraghi, az amerikai Paul Strand, a szovjet Rosztyiszlav Jurnyev, Szergej Geraszimon és Ko- zincev, a lengyel Jerzy Toep- litz, a magyar Nádasdy Károly és a cseh A. M. Brousil. Minden értékelést és vitát összefoglalva, a bemutatott 41 ország filmiei többségükben bebizonyították hogy a fejlődést szolgálják és minden jel arra mutat, hogy jó úton jár a világ haladó film- művészete. Vashegyi LAtwU
