Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)

1958-08-29 / 185. szám

4 NÉPÜJSAG 1958. augusztus 29., péntek HEVES Y SÁNDOR: Az egri „Universitas" í. Az utóbbi években számos ismertetés jelent meg a Nép­újság hasábjain, — amelyekben egri és Heves megyei mű­emlékekkel foglalkoztunk. Felsorakoztak az elmúlt századok különféle alkotásai: a hősi történeti! várak, érdekes középü­letek, cifra templomok, régi polgárházak — mindannyian dolgos népünk, kiváló építőink tevékenységének emlékei. Le­írásaink nyomán mind nagyobb mértékben fordul az érdek­lődés a lassan ismét megszépülő épületek felé, — és maguk az egriek is szinte újból ..felfedezik” emlékeinket, miközben megállapítják, hogy legtöbbször még azoknak az építmé­nyeknek a történetét, művészi értékeit sem ismerték eléggé, amelyeket pedig talán naponta látnak, — amelyek jóformán mindennapi életünkhöz tartoznak. Mai soraink is egy ilyen közismert — de mégsem eléggé ismert — épülettel kívánnak foglalkozni. Ez Eger egyik leghatalmasabb, legnagyobb értékű műemléke: az az alkotás amely „Universitas"-nak indult, általánosságban mint .,Lí­ceum” ismert, és amely ma az Egri Pedagógiai Főiskola otthona. T? szterházy Károly, az új J egri püspök, 1762 júni­us 28-án érkezett székhelyére. Az ekkor 37 éves főpap rend­kívüli tetterőt és alkotásvágyat hozott magával Elképzelései­hez, terveihez pedig szinte korlátlan anyagi lehetőségek állottak rendelkezésére. A XVIII. században még meg­osztatlan egri egyházmegye jóformán az ország egész északkeleti részét magába fog­lalta, — de Eszterházyt illette meg — mint „Pápa, Ugod és Devecser örökös urát*’, ezek­nek a birtokoknak a jövedel­me is, az övé volt a verejté­kező, robotoló jobbágyok mun­kájának minden gyümölcse. A mmdinkább hanyatló feudális rend nálunk még szinte érin­tetlen ekkor, — ez volt a ha­zai építészetnek és képzőmű­vészetnek az a korszaka. — amidőn komoly alkotások megvalósítására az idegen, gyarmatosító rendszert kész­ségesen kiszolgáló főurak és az egyház rendelkezett csak Kellő gazdasági alappal. Eszterházy előtt — talán már a Rómában eltöltött évei alatt — kialakulhatott annak a gondolata, hogy Magyaror­szágon egy —, az akkori tu­domány minden ágát felölelő, az egyház fényét és hatalmát növelő katolikus egyetemet létesít. Erre vall legalábbis az a ténykedése, hogy már 1762 október 1-én megbízta ifj. Gerl József bécsi építészt az általa elgondolt egyetem — Universitas — épületének megtervezésével. T fj. Gerl József bizomyá- ra rokona volt az elő­zőleg — Barkóczy püspök ide­jében — itt dolgozott Gerl Mátyás ugyancsak bécsi épí­tésznek, aki az egri megyehá­za, — a volt kispréposti pa­lota —, és valószínűen a Mi­norita templom, valamint a felsőtárkányi „Fourcontrasti"- nyaraló terveit készítette. * Mégis a nagyszabású alko­tás nem az említett Gerl Jó­templom, a pápai templom. Alkotó tevékenysége teljében. 1786-ban halt meg Tatán, az ottani — általa tervezett — egyház kriptájában van elte­metve. JT ellner ideiében — a XVIII. század harmadik negyedében — nálunk még mindenütt a barokk-stílus az uralkodó. A hozzánk Dél-Né- metqrszágból, Ausztriából im­portált formanyelv rendkívül mozgalmas, fokozott fény- és árnyékhatásokra törekszik, hajlított, csavart vonalak jel­lemzik. Gondoljunk csak az egri minorita-templomra, a megyeháza rácsaira, a cisz­tercita templom főoltárára. — A stílus lehiggadása Magyar- országon csak a XVIII. szá­zad vége felé következett be —, ezt a klasszicizmus felé hajló változatot hívjuk késő- barokk, vagy az akkor diva­tos hajviseletről elnevezett — „copf’-stilusnak. Fellner az említett stílusváltozást meg­előzve, már kezdetben egy az általános gyakorlattól eltérő, sokkal komolyabb, mérsékel­tebb irányzatot követte. Szin­te egyéni formakincset alakit ki —, amelyről műveit a szakértők könnyen felismerik. A letompífott, sokszor homorú épületsarok, a sávozott föld­szint, a főtengelyben mély fél- körű horonyban ülő kosáríves ajtókeretelés, a finom kosár­íves záródású ablakok, gyön­géd füzóres díszítések: ezek a fellneri stílus jellegzetességei. Forma-igazodása kétségtelen franciás szellemet mutat. És ebben is haladó az irányzata: a művészet nyelvén tiltakozik a Habsburg monarchia egysé­gesítő ábrándjai, a gyarmati elnyomás osztrák-barokk cé­gére ellen. TVagy erővel indult meg 1765-ben az építkezés. Milyen volt az építési terület és annak környezete ebben az időben? A Líceummal' szem­ben — de nem annak tenge­lyében — már állott az 1713— 1727, években épített kis ba­rakk templom, Giovanni Bat­tista Carlome egri építész al­kotása. Az érseki palota mai déli szárnya helyén — „két kupolás saroktorony között'’ — még csak földszintes épüle­tet találunk. A mostani Kos­suth Lajos utca — az egykori „Belső Hatvani utca" — ba­rokk házai közül már sok el­készült és ugyanígy házak ál­lottak a Liceum telkén is Ezeket mind le kellett bon­tani, többek között az itt még be sem fejezett új plébánia épületét is. Es itt meg kell cá­folnunk azt a mende-mondát — mint ahogy mese az egri várból Diósgyőrig vezető alag- útról, vagy az állítólag 1840- ben elszállított megyei vasrá­csokról hallott szóbeszéd is — amely szerint a Líceum helyén annak építésekor mo­csár lett volna és ezért a fa­lakat cölöpökre kellett épí­teni ..: A munkálatok gyorsan ha­ladtak. 1774-ben az épület már olyan állapotban volt, hogy oda a Foglár-féle jogi iskola beköltözhetett. 1779-ben a csillagvizsgáló forgatható kupoláját készíti el Fazola Lénárd, Fazola Henriknek, a megyeháza csodálatos kapui megalkotójának öccse. Amikor Fellner 1780-ben meghalt, utódára, Grossman József re már csak jelentéktelen befe­jező munkák maradtak. Az 1785. évben a pompás palota minden részletében elkészült. Mégis, az épület sohasem tölthette be azt a hivatását —, mint amely céllal emelték: sohasem valósulhatott meg itt a tervezett egyetem. II. Jó­zsef, a „kalapos király”'-í784. október 17-én meglátogatta Egert. Nem a püspöknél szálr lőtt rneg, hanem az akkord „Oroszlán" fogadóban, a mai Kossuth Lajos utca 13. számú 'Olptében. Másnap megnézte a Líceumot, minden nagyon tetszett neki. — De alig érke­zett vissza a király Pestre, kü­lön futár hozta a rendeletet, amely szerint az épületben csak alsófokú iskolák marad­hatnak ... XT ésőbb a Líceumban hit­■*-*- tudományi intézet (the- ológia)-, jogakadémia, tanító­képző és elemi iskola nyert elhelyezést, valamint itt mű­ködött az 1754-ben alapított volt püspöki (érseki) nyomda, 1948 óta pedig az Egri Peda­gógiai Főiskola neveli a régi falak között új szocialista szellemben a fiatalságot. (Folytatjuk) 1938. augusztus 29, péntek: 1944. A szlovákiai felkelés kez­dete. 1986-ban halt meg Karinthy Fri­gyes. Névnap V Ne feledjük, szombaton: RÓZA ÍhbeIí MEGY ESZERTE meg­kezdték a vöröshere cséplését. A heremag jól jövedelmez és egyre több dolgozó paraszt köt szerződést heremagtermesztés- re. Szihalom községben eb­ben az évben 250 holdon arat­tak vörösherét. — AUGUSZTUS 31-ÉN, Gyöngyösön méri össze ere­jét a Bp. Kinizsi és a Gyön­gyösi Szpartakusz birkózó csapata. Rossz idő esetén a gimnázium tornatermében tartják meg a mérkőzést.- KILENC MŰKÖDŐ taka­rékszövetkezet van a megyé­ben. Ez évben előreláthatólag megduplázódik a takarékszö­vetkezetek száma. A meglevő és működő takarékszövetkeze­tek betétállománya meghalad­ja az egymillió forintot. — AZ EDDIGI munkájuk alapján 5 nap nyereségrésze­sedést fizethetnének ki a gyöngyösi Váltó- és Kitérő- gyár munkásainak.- SZÁZ CSALÁDDAL sza­porodott 5 év alatt a tisza- nánai Petőfi Tsz tagsága. — Ugyanakkor a szövetkezet földterülete is több 100 hold­dal, mint ezelőtt 5 évvel. FILM: Tájfun I\aga szaki felett Színes francia —japán film Új hajó vizrebocsátását ünnepük Nagaszakiban. Az Un* nepeltek között ott áll Pierre Marsac mérnök, aki már két hónapja dolgozik a japán városban. Pierre nagyon meg­szerette a csodálatos Keletet, jól érzi itt magát. Ehhez nagy­ban hozzájárul a bájos Norico iránti gyengéd szerelme is. Pierre egy napon levelet kap Francoisetól, aki Kínában járt, onnan küldött érdekes tudósításokat lapjának. Elhatározta, hogy felkeresi régi kedvesét. A viszontlátás nem ébreszti fel a régi érzéseket a férfiben. Látszólag Francolseban sem, csak amikor megtudja, hogy Pierre egy kis japán lánynak udva­rol, villan fel különösen a szeme és elhatározza, hogy vissza­hódítja Pierret. A régi szerelmesek újra egymáséi lesznek. Pierre hűtlenségét Norico is megtudja, s amikor a Francoi- senak ígért kimonót személyesen adia át, elmondja vetély- társnőjének; tudja a történteket, már nem szereti Pierret, nem is akar hallani róla. Ugyanezt megmondja, a férfinek is. Francoise már haza készülődik, de útját megakadályozza a rettenetes erejű tájfun ki'örése. A tomboló szél szinte sze­münk előtt pusztítja el a fél várost Egy áruházba meneküh nek, Pierre biztonságos helyen tudja Francoiset, elmegy Noricohoz. Francoise sírva kéri. hogy ne menjen el, de Pierre hajthatatlan. Ügy érzi: e nehéz órában Norico mellett a helye. Pierre megjelenése ebben az ítéletidőben mindent megmagyaráz. Kint rettenetes vihar tombol, a kis ház vesze­delmesen inog. Plerre megkísérli a lehetetlent, testével tartja a beömlő házfalat. Egy gerenda azonban Noricora zuhan és a szere*ett lány Pierre karjaiban hal meg. Reggelre elmúlt a vihar. Az emberek előjönnek menedékeikből és újra kezdik az életet. Francoise azonban hiába várja Pierret. A férfi soha nem. tér vissza hozzá Norico halála megrendítette. A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház mutatja be augusztus 28-tól szeptember 3-ig. Pillantás a jövőbe az évezred végén Amikor az Associated Gene­ral Contrators of America wa­shingtoni központjának új építkezésénél lerakták az alap­követ, Richard Nixon elnök- helyettes lepecsételt borítékot helyezett el benne, amelyet csak 2000-ben szabad kivenni és felbontani, A borítók szak­emberek jóslásait tartalmazza arra nézve, milyen lesz a vi­lág az évezred végén. A jós­latokat a kortársak előtt sem tartották titokban, de 42 év múlva mégis ellenőrizhetik majd, miképpen valósultak meg a jövővel kapcsolatos el­képzeléseik. Ezek szerint az egész nagyvárosi utcai közle­kedés, beleértve a személy- és teherautó közlekedést, vagy a ..föld alatt”, vagy a magasra épített országutakon bonyolít­ják le úgy, hogy a mai utak kizárólag a gyalogosok ren­delkezésére állnak majd. Az autóforgalom maga is előrelát­hatólag két külön emeleten bonyolódik le. Az amerikai vá­rosok valószínűleg lassan el­vesztik felhőkarcoló külsejü­ket, a jövőben mind a lakáso­kat, mind a gyárakat egy­aránt zöld övezettel, sétányok­kal, parkokkal övezett alacso­nyabb épületekben helyezik el. A villanyáramot a napfény­ből nyerik. Ezt az energia- forrást a magánháztartások éppúgy igénybe vehetik, mint az ipari üzemek. A közönséges virágpor, mint fiatalítószer Azóta, hogy hat év­vel ezelőtt Párizsban megkezdték a méh- penipő, mint fiatalí­tószer propagálását az agyondolgozott urak és fáradt höl­gyek számára, egy bizonyos ipar nagy üzleteket csinált olyan készítmények­kel, amelyek mik­roszkopikus mennyi­ségekben tartalmaz­ták ezt a csodaszert. Legújabban dr. Mül­ler Karnten-i bioló­gus azt állítja, hogy a közönséges virág­por ugyanúgy fiatalít, mint a méh-csoda- szer. Ez a megállapítás önmagában még nem is szenzációs, mivel a méhek virágporból készítik a méhkirály- nők tápláléknedvét, — és soha senki sem tudja majd bebizo­nyítani, hogy az egyik vagy a másik fiatalítja-e meg való­ban az embereket. A fiatalság utáni vágy valószínűleg éppen olyan nagy szerepet játszik, mint a csoda­szer. A fiatalodni vá­gyók számára azon­ban nagy előnyt je­lent, hogy a virágpor sokkal olcsóbb a méh­királynők tápláléká­nál. Egy kúrára állító­lag 20 gramm virág­por elegendő. Dr. Müller paciensei sza­natóriumban laknak és a jó Karnten-i le­vegő valószínűleg nagyban hozzájárul a csodálatos „megfia­talodáshoz”. Még nem sikerült kideríteni, hogy mi­által hat a virágpor az emberi testre. Dr. Müller úgy véli, hogy a vegyészeknek évek­re lesz szükségük ah­hoz, hogy kianalizál- ják a hatóanyagot. A fiatalítási ipar átállása virágporra nem jelenti azonban, hogy a méhek mun­kanélkülivé válnak: Dr. Müller szorgal- másán hordatja a vi- rágport hetven méh­családjával. A méh­kasok kirepülő nyílá­saira finom drótháló­kat szereltetett, ame­lyek leszedik a méh­kasba mászó mébek­ről a virágport. A vi­rágpor előkészített kis tartályokba esik, ahol összegyűjtik ezt. Emberi erővel sokkal nehezebb feladat len­ne a virágpor gyűj­tése. Beszélgetés ősz előtt Füzesabonyban tetet és 161 diafilmet kölcsön­zsef, hanem az Eszterházyak tatai építésze: Fellner Jakab tervei szerint épült meg. Hogy mi okozta Gerl megbízatásá­nak elejtését: máig sem tud­juk, de tény, hogy Eszterházy 1764 március 2-án Fellnerrel kötött szerződést, amelyben őt arra kötelezte, hogy a mar megkezdett Universitason és az egri püspöki palota-építke­zésén túl még az egész püs­pökség területén, valamennyi építkezés tervezését és veze­tését — 100 tallér évi fizeté­sért — el kell vállalnia. Fellner Jakab Morvaország­ban született 1722-ben. 1754- ben már Magyarországon dol­gozott, Komáromban, egy épí­tőmester mellett. Ennek az építőmesternek a révén került Tatára, ahol csakhamar fel­tűnt tehetségével, szorgalmá­val. A tatai Eszterházyaktól kapta az első komoly megbí­zásokat,: így már 1756-ban ő építi át a hatalmas méretű Cseklész-i kastélyt. Ettől kezdve pályája egyenesen ívelt felfelé: a gazdag Esz­terházyak minden építkezései ő irányítja és idegenek is szí­vesen foglalkoztatják. Egri munkáin kívül — a Liceum. püspöki palota, a volt nagy­préposti épület, valószínűen több polgárház, számos kör- ■nvékbeli templom — az ő te^ hetségét dicséri a veszprémi püspöki palota —, a tatai kas­tély — és hatalmas plébánia­a jArAsi művelődési ház hűvös folyosója néptelen. Fejes András igazgatót szobá­jában találjuk, mikor benyi­tunk hozzá. — Nyáronként mindig így van ez — mondja Fejes elv­társ —, kevés látogatónk van, az emberek kint dolgoznak most a határban, ősszel kez­dődik itt a kultúrélet. Az őszi program? — Nagyszerű, új megoldáso­kat terveznek őszre: életre hívják a régóta hiányolt iro­dalomkört. Ismeretterjesztő előadásokat tartanak egész­ségügyi, műszaki-mezőgazdasá­gi, közérdekű kérdésekről, an- kétokat, mesedéleiőttöket ki­csiknek, műsoros táncestélye­ket és vidám-esteket. Vendég­játékra várják más kultúrott- honok színjátszóit és az egri Gárdonyi Géza Színház művé­szeit. Szeptember 14-én a gyöngyösi járási kultúrház színjátszó csoportja jön Füzes­abonyba a „Dumaparti rande- vú”-val, — ez csak ami a nagy- közönségnek szól. Mert működik itt még egész sereg szakkör is — fotó-, sport-, gazdasszonykör, gazdakör stb. —, amelyek állandó, rendsze­res tevékenységének csak egy ilyen intézmény biztosíthat szilárd alapot. Komoly gyökerű gondok, problémák is akadnak itt: pél­dául ’a művelődési háznak nincs vize! Huszonnégytagú fúvószenekaruk is karmester nélkül van most, mert aki ed­dig dirigálta őket, Rózsaszent- mártonba ment, tanítani. A táncesteket a nyári fülledt időben a nagy előadóteremben kénytelenek megtartani, mert nincs táncparkettje a művelő­dési háznak. Mielőbb el akar­ják kezdeni az udvar parkosí­tását, a táncparkett építését; az anyagot a művelődési ház adja, a munkát a kiszisták végzik el társadalmi úton, jó kedvvel, szívesen. a könyvtarba is be­néztünk. Szép kis olvasóte­rem, gazdag folyóirat-tárlóval. Az érdekes .olvasmányos fo­lyóirattól a szaklapokig min­dent megtalálhat itt az ember. Rátkai elvtárs, a könyvtár vezetője, bevezetett a könyv- j aktárba is, meggyőződhet­tünk: a legszakszerűbb, ko­moly feldolgozó munka folyik itt; új katalógusokat készíte­nek. Négyszázharmincöt be­iratkozott tagja van a könyv­tárnak. Az elmúlt negyedév három honapja alatt 2429 kö­zött a könyvtár, a járás 8024 kötetet. — Mit olvasnak leginkább az emberek? — Szakkönyveket, ismeret- terjesztő munkákat. — Verseket? — Fiatal lányok. Főleg kö­zépiskolások. Nagyon néha. Felnőttek úgyszólván semmit. — Kik a legkeresettebb. írók? — Jókai, Mikszáth, Móricz. — Költők? — Ady, József Attila, Petőfi. — Az élő költőket keresik? — Legritkább esetekben ... De az egész régiekkel is így van. Lapos, egyhangú a kultúr­élet Füzesabonyban. Az iro­dalmi értékű előadásokra alig járnak el az emberek, a. fiata­lok. — A tánc a mindenük ... Csak a tánc — mondja Fejes elvtárs —, meg a könnyű faj­súlyú zenés darabok, amelyek nem adnak az embernek soha semmit. Tarthatatlan állapot. S a művelődési háznak, ha egzisz­tálni, létezni akar, alkalmaz­kodni kell ehhez az igényhez, mert csak a táncestélyek hoz­nak valami pénzt a kasszához. A színjátszó csoport „Az iglói diákok”-at próbálja. Régi, kedves mázzal bevont darabokról fújják le a port. Mintha nem lennének új, nagysikerű darabjaink! Fejes elvtárs az idén, nem­rég került a művelődési ház élére. Komoly tervei vannak: az „Anna Frank naplójá”-t akarja előadatni a színjátszó csoporttal és irodalmi színpad létrehozásán fáradozik. Szét kell törnie a megszokottság, a tunya igénytelenség vak gát­jait és irodalmat szerető, mű­vészi igényt követelő ifjúsá­got akarnak nevelni. — Emberi kötelesség ez! — mondja. Szép, komoly tervek. Őszi, téli esték eljövendő vígságát ígérik. Felcsendülnek majd a versek, tisztafényű, szép meleg szavak szállnak és tapsra si­mulnak ifjú, öreg, munkás- és paraszttenyerek. Az önfeláldo­zó fáradozás, a törődő munka jutalmát jelenti majd ez. AKKOR TALÄN több versolvasó lesz Füzesabonyban is, szomjazni fogják a szó mű­vészetét, az' irodalmat, a tar­talmasabb szépet, az alkotás remekeit. És ez lesz majd Fe­jes elvtársnak is az új. leg­szebb öröm... — kyd — EGRI VÖRÖS CSILLAG Tájfun Nagaszaki felett EGRI BRÖDY Hamis levél EGRI KERTMOZI Fekete szem éjszakája (Szélesvásznú) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Cbapltn-parádé GYÖNGYÖSI PUSKIN Svejk, a derék katona (II. rész) HATVANI VÖRÖS CSILLAG Hamis levél HATVANI KOSSUTH Mexikói szerenád Hatvan város anyahönyvébfil Születtek: Bodnárén ik Gábor Kálmán, Kiss Ildikó Eszter, Nagy László, Benei Gabriella, Kovács János István, Lázár László. Kele­men József, Karácsony Éva, Ta­kács Katalin, Szabó Erika, Ka dl Erzsébet, Vernyik József, Borók András Lajos, Muzsik Ildikó, Nagy János Zoltán. Házasságot kötöttek: Zaehár Jó* zsef és Lénárd Ilona, Doboczi Na­póleon Béla és Tóth Mária, Fillér István és Farkas Ilona, Tóth János és Kóbor Mária, Meghaltak: Móczár Bálintné (Ka* I rácsony Mária), Osztóvlts Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom