Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)
1958-08-28 / 184. szám
6 NÉPÚJSÁG 1358. augusztus 28., csütörtök A hegyközségek megalakulása elé H. A HEGYKÖZSÉGI szervezet rém a jelen gazdasági élet szülötte. A hegyközségek keletkezése már jelentős történelmi múltra tekinthet vissza. Hazánk egyes történelmi borvidékein (pl. Badacsony) már a XVIII, század közepe táján alakultak hegyközségek, a szőlősgazdák önkéntes összefogása útján. Ezen hegyközségek munkájáról több visszamaradt feljegyzés (hegykönyv) és okirat tanúskodik. Akkor a hegyközségek létesítését nem a törvény vagy rendelet, hanem a szükségesség okozta kényszerűség, önszándék és belátás ereje teremtette meg. A hegyközségek létesítésének indítékai bizonyos vonatkozásban akkor is azonosak lehettek a maival. A fő szempont a szőlőhegy közös őrzésében, a hegyi utak, kutak, hidak és partfalak karbantartásában domborodott ki. De a hegyközség akkori szervezete — a mező- gazdasági közigazgatás kezdetleges volta miatt — igen széles hatáskörű volt és közigazgatása igen sokrétű teendőire is kiterjeszkedett. Azokban az időkben a hegyközség maga intézett olyan (kihágási bíráskodás, ingatlan vétel és eladás stb.) ügyeket, melyeket ma külön hatóságok intéznek. Akkor a hegyközség területén elkövetett kihágások (lopások, kártételek, határviták stb.) büntetését és végrehajtását is maga a hegybíró végezte el némely félreesőbb hegyközségben. Amint látjuk, akkor a hegyközségek túl nagy autonómiát élveztek hegyközségi területükön és azokat csak időnként korlátozták az illetékes vármegyek kiadott szabályrendeletei. Az elmúlt évszázad végén az akkori földművelésügyi kormányzat 1894. évi XII. sz. úgynevezett általános mező- gazdasági törvényének 8. fejezete foglalkozott legelőször az államhatalom részéről a hegyközségek megalakulásának kérdésével. A hegyközségek megalakulását azonban akkor A* Eger - Gyöngyösvidéki Állami Pincegazdaság a szüreti idényre megyében levő pincészeteihez, átvevőhelyeihez adminisztratív munkára szerződéses alkalmazottakat vesz fel. Követelmény a gyors és pontos számolás, nagyobb- összegű napi pénzkezelés vállalása és büntetlen előélet. A jelentkezők felvételi vizsga alapján kerülnek elbírálásra. fizetés kollektív szerint (1000 forint körül.) Felvételi helytől eltérő alkalmaztatás esetén a rendeletben megszabott napidíjat, szállás- költséget megtérítjük. Felvételek szept. 10. és okt. 1-e között. Az írásbeli jelentkezést részletes önéletrajz csatolásával a vállalat iözpontjában (Gyöngyös, Mátyás király u. 2.) vagy pincészeteinél kell beadni, lehetőleg szeptember 1-ig. XAAAAAAAAAAAAAA A Gyöngyös és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet keres megfelelő szak- képzettséggel, erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező boltkezelttke* azonnali belépésre. Gyöngyös, Fő-tér 7. *VVYvVWVVW»fv> a törvényes önkéntes megalakulással, fakultatív módon akarta létrehozni. Itt találkozunk első ízben a hegyrendészetre, a hegyközségek szervezetére és hatáskörére vonatkozó törvényes alapon lefektetett rendelkezésekkel. Az 1929. XVII. te. már kimondottan hegyközségi törvényként jelent meg és kötelezően írta elő á hegyközségek megalakulását azon helyeken, ahol összefüggő szőlőterületek terülnek el. Ez a törvény írta elő legelőször a direkttermő szőlők kivágását, melynek — mint tudjuk — nem sok foganatja lett. EZT KÖVETTE AZ 1938. XXXI. te. és annak 85 000/ 1938. F. M. számú végrehajtási utasítása. Ez a törvény nemcsak a hegyközségek megalakulását írta elő kötelezően, és nemcsak a hegyrendészet és a hegyszervezet kérdéseivel foglalkozik, hanem már részletes rendelkezéseket tartalmaz a szőlő- és gyümölcsgazdálkodás szakszerű elvégzéséről, az új telepítések mikénti' végrehajtásáról, a direkttermők kivágásáról és azok kártalanításáról, a szőlővesszők és szőlőoltványok, valamint a facsemeték forgalmáról és szokvány-előírásairól és legvégül az állati és növényi kártevők elleni kötelező védekezésekről. Ezen rendelkezések azon fejezetei, melyek a hegyközségeknek a szőlőgazdálkodás szakszerű előírásával és azok betartásával kapcsolatosak, helyesek voltak és azok sok tekintetben a jelen szőlőgazdálkodás számára is helytállóknak és időtállóknak bizonyullak. Nem voltak helyesek és igazságosak e hegyközségi törvényeknek a hegyközség szervezeti felépítésével kapcsolatos rendelkezései. A hegyközségi tagság és a közgyűlési határozatok meghozatalánál előnytelenül előtérbe kerültek a nagyobb szőlőingatlanok tulajdonosai a törpe szőlőingatlnn- tulajdonosokkal szemben. Így sok esetben nem a hegyközség Szeptember 13—14 IX A P Egy fekete ebdélő, varrógép, étkészlet, teás, süteményes készlet, alpaka evőeszköz, női bundakabát eladók. Cím. a Kiadóhivatalban. 1500 km-t futott, 250 köbcentis Jáwa motorkerékpár Igényesnek eladó. Szombati Lajos, Heves, Vásár u. 1. ASZTALOSOK! 350-es kombinált gyalugép, 300-as szalagfűrész üzemképes állapotban, összes tartozékokkal, motorral együtt eladó. Lázár, Mezőkövesd, József Attila u. 4. APRÓHIRDETÉSEK Legkisebb apróhirdetés díja hétköznap 10 forint (9 szóig), első szó vastag betűvel szedve. Minden további szó 1.— forint. Vasárnap duplája. V'ldeki hirdetőink a hirdetés diját postautalványon előre küldjék be a kiadóhivatalnak. NÉPÚJSÁG Az MSZMP megyei bizottsága és a Megyei Tanács napilapja. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Tagjai: Síiha Andor felelős szerkesztő, Papp János helyettes szerkesztő. Gyurkó Géza főmunkatárs. Felelős kiadó: Putnoki László. Kiadóhivatal: Eger, Bajesy-Zsilinszky u, 1, gz. Telefon: 24-44. Postafiók: 23. Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz utca !, Telefon: 56-74. 56-78 sz. Heves megyei Nyomda V., Eger. F. v.: Mandula Ernő, Eger. A lapot árusításban és előfizetésben a megyei postahivatalok terjesztik. Előfizetési dij egy hónapra 11 forint. Előfizethető bármely postahivatalnál as kézbesítőnél. többségét kitevő dolgozó parasztságé, hanem a nagyobb szőlőingatlan tulajdonosoké volt a döntő szó a hegyközség gazdálkodásának fontos kérdéseiben. Ilymódon a hegyközség vezetősége is utóbbiak köréből tevődött ki. Ezen hibákon akart segíteni és korrigálni a felszabadulás után a 63 000/1947. sz. Földművelésügyi miniszteri rendelet és annak 4600/1947. sz. végrehajtási utasítása. Ez a hegyközségi életet újból szabályozó rendelet meghagyta a múlt hegyközségi rendelkezéseiből (az 1938. XXXI. tc.- ből) a szakszempontból időt- állókat és mellőzte és törölte a szervezeti felépítés terén mutatkozó antidemokratikus tételeket. így például e törvényben tag már a legkisebb szőlő- és gyümölcsingatlannal rendelkező termelő is lehetett, és a közgyűlési határozati döntés most már itt nem a birtokarány szerinti többség, hanem a jelenlevő tagok általános többsége alapján történt. A nagyon jól megszerkesztett és könyvalakban megjelent fenti hegyközségi törvény és rendelkezések jó ösz- szefoglalóját adják a hegyrendészet, valamint a szőlő- és gyümölcsgazdálkodás terén megjelent jogszabályoknak. NÉPKÖZTÁRSASÁGUNK Elnöki Tanácsának e legújabb törvényerejű rendelete a hegyközségekről népi demokrati - kus kormányzatunk időszerű alkotása volt. A törvény itt is az önkéntes megalakulás elveire épült. A kormányzatunk a szőlő- és gyümölcstermelő gazdák öntevékeny kezdeményezését a hegyközségek megalakulása irányában erősen pártfogolja, mert látja, hogy az ország szőlő- és gyümölcstermelésének egészséges és szakszerű fejlődése szocialista népgazdaságunkban csak ezen az úton haladhat előre. Egernek, mint történelmi borvidéknek szüksége van egy jól működő, erős hegyközségre. Ez a hegyközség sok életrevaló feladatot tudna majd megoldani, melyre a tanácsi szervek egymagukban alig volnának képesek. Ezen speciális egri feladatokról már az elöljárókban szólottám. A nagyközségbe tehát minden jószándékú egri szőlőtermelő gazdának helye van. A hegyközség vezetése és irányítása azonban sok tapasztalatot és szakértelmet kíván, azért is szükség van a hegyközségi munkában sok tapasztalattal bíró, jó szaktudású és életrevaló tagokra is, kik sok jó tanáccsal tudnak szolgálni. Ne idegenkedjenek tehát az egri szőlőtermelő gazdák a hegyközség megalakításától, mert bizalmatlanságra a törvényerejű rendelet semmi okot nem ad. A HEGYKÖZSÉG A múltban is jó és életrevaló szervezete volt a szőlőtermelő gazdáknak és az lesz a jövőben is. Minél előbb hozzá kell tehát látni Egerben a hegyközségek megalakításához, — mert sok és nehéz feladatok előtt áll az egri szőlőhatár a szőlőfelújítások során, melyet csak kollektív erővel, a hegyközségbe való tömörüléssel lehet legeredményesebben megoldani. I’SÖ ANDOR, tudományos kutató. AZ ÉJJELI ÜGYELETES MELLÉKJÖVEDELME A franciaországi Pont Arlier bírósága egyhavi börtönre és 20 ezer frank börtönbüntetésre ítélte a városka egyik postai alkalmazottját, aki állandó éjjeli szolgálatot teljesített a postán. Az ügyeletes azzal töltötte idejét, hogy lehallgatta egy szerkesztőség és annak tudósítói között folytatott telefonbeszélgetéseket, majd a híreket megtelefonálta a kon- kurrens lapnak. Gondolatok az egri úszósportról Ma már vitatkozni lehet azon, hogy az egri név miről ismeretes szerte a világban: az egri vár hős védőinek harcáról, az egri bqrról, vagy az egri úszóti portról? A kérdést statisztikai adatok nélkül persze nem lehet eldönteni, de annyi bizonyos, hogy a legutóbbi hónapokban mind több és több szó esik Eger úszósportjáról. A napilapok, folyóiratok és a rádió ilyen megállapításokat tesznek: — Eger újra a ‘magyar úszó- sport fellegvára... Az egri ifjúsági úszócsapat megverné a magyar ifjúsági válogatottat. Az 1958. évi magyar ifjúsági úszóbajnokságo- kon nyolc első, négy második, három harmadik helyet, a vidéki bajnokságon kilenc első, nyolc második, három harmadik helyet, a magyar felnőtt bajnokságon négy első, négy második, s két harmadik helyezést értek el az egri úszók. Az ifjúságiakkal teletűzdelt vízilabda-csapat jelenleg öt ponttal vezet az OB II-ben, s minden remény megvan arra, bogy a jövő évben az OB I-ben szerepel majd az együttes. Úgy érezzük, hogy ezek az eredmények nemcsak a sportvezetőket töltik el nagy örömmel, nem csak Frank Marika, Katona Jóska, Bodnár András és a többiek szülei hullai toltak örömkönnyeket, hanem jóleső érzés töltötte el Egerben még azokat is. akik általában lekicsinylőén nyilatkoznak az egri sportról. Az öröm érzése mellett azonban sok sportemberben különféle kérdések vetődnek fel a jövőt illetően. Alig pár éve annak, hogy néhány úszó eltávozott Egerből. Ekkor többen — szakemberek és laikusok — megkongatták a vészharangot. mondván: meghalt az egri úszósport, odalett a hírnév... Ebben az időszakban több olyan úszóversenyt és vízilabda-mérkőzést néztünk végig, amelyen 20— 30 néző jelent meg csupán, azok is közeli hozzátartozókból és néhány lelkes vezetőből tevődtek össze. Mégis azt kell mondanunk, hogy ebben az időszakban erre_ a néhány, utóbb említett vezetőre lett építve, megvetve a mai és a jövőbeni eredmények alapja; Mik a feladatok, helyesebben: kinek mi lenne a feladata az eredmények megtartása, sőt növelése érdekében? Az Egri Sport Club elnöksége foglalkozzék még konkrétabban és rendszeresebben az úszószakosztály problémáival, adjon még nagyobb anyagi támogatást az úszás, tömeges és minőségi oktatásához, az úszók versenyeken való részvételéhez. Az úszószakosztály vezetősége hajtsa végre azokat a határozatokat. amelyeket az elnökség, főleg az ipari tanulók, ipari munkások, általános iskolai tanulók úszó- oktatására való bevonására hozott, s ami a legfontosabb: ne törjék meg a hatalmas lendületet, amellyel az utóbbi időben munkájukat végezték. Eger város tanácsa nyújtson anyagi támogatást az omladozó medencefal és a düledező uszodaépület megjavítására., tegye lehetődé az uszoda épületének csupán sportcélokra való igénybevételét, az ott levő idegen lakókat sürgősen helyezze el máshová és végül — ami pénzbe sem kerül — jelölje ki végre a fedett uszoda helyét. A sportszerető közönséget tulajdonképpen eJso helyen kellett volna említeni, hisz soraikból kerülnék ki azok a szülők, akik gyermekeiknek megadták a lehetőséget, hogy Vúszóversenyzővé válhassanak. A szülők bíznak abban, hogy az uszodában szellemileg és testileg is fejlődik gyermekük. Erre a bizalomra szükség is van, de nem a végtelenségig, s nem feltétel nélkül. Legyen ez a bizalom feltételes, ami alatt a következőket értjük: Jó volna, ha a szülők és hozzáKézilabda Gyöngyösi Honvéd—Somsályi SE 9:7 (4:5) Gyöngyös, 400 néző. V: Lakatos. Gyöngyösön, rekkenő hőségben került sor a területi kispályás kézilabda-bajnokság első mérkőzésére, a Gyöngyösi Honvéd és a múlt évi területi bajnok, Somsály csapatai között. A mérkőzés óriási iramban indult, s a vendégek már a 2. percben megszerezték a vezetést. A Honvéd-csapat azonban gyors indításokkal hamarosan kiegyenlített és a félidőig fej-fej mellett haladtak 4:5-ig. , A szünetben a Honvéd edzője, Fekete István új taktikai utasításokkal látta el csapatát, amely a második félidőben meg is látszott a csapat játékán. A Honvéd a második félidő 5. percében kiegyenlített, majd három góllal elhúzott ellenfelétől, s ebben a játékrészben csak az ellenfél jól védő kapusa akadályozta meg a további gólokat. A mérkőzés végén a közönség meleg ünneplésben részesítette a kitűnően játszó és megérdemelten győző gyöngyösi csapatot. A gólokat Varga (2), Tóth (2), Egyed (2), Kovács, Nagy és Domonkos lőtték. A csapatból Varga, Jászói, Tóth és Sankovics nyújtotta a legjobb telj esi tméaiftc tartozók utána néznének időnként annak, hogy az uszodába távozott gyermekük valóban az uszodában tölti-e el idejét. Érdeklődhetnének aziránt, hogy milyen a gyermekek ottani viselkedése és azután Is. hogy kik és hogyan foglalkoznak az uszodában a gyermekekkel. Ismerjék meg a vezetőket, s azok munkáját. Legyenek a szülők az ESC úszószakosztályának pártoló tagjai. Vegyenek részt a szakosztály vezetőségének választásában, számoltassák be a vezetőséget a végzett; munkáról. Gyakorta látogassák az uszodát, és vegyenek részt, a szakosztály különböző rendezvényein. Ha mindezeket megtesszük az egri úszósport továbbfejlesztése érdekében, akkor jövőre OB I-es csapatunk lesz és úszóink még az eddigieknél is több örömet szereznek majd. S lehet, hogy az 1%0-as római olimpiászon újból egri úszó áll majd a győzelmi emelvényen. KORMOS PÁL Egri labdarúgóit a Szovjetunióban Mint ismeretes, az Egri SC labdarúgó csapata két hetét töltött a Szovjetunióban, ahol különböző csapatokkal több mérkőzést játszott. Képeinket: Antal István, az ESC kapusa, készítette. Az egri labdarú gók uzsgorodl szállása. Az ESC repülőgépen indul Uzs- gorodból Lemberg felé, portyája második mérkőzésére. A Sztaniszlau — ESC mérkőzésen a szovjet kapus kifutással tisztáz Bajuhovszky elől. Ä Népújság 35. hét Totó tájékoztatója 1. Ferencváros—MTK. (NB I.) A. legutóbbi rangadót az MTK nyerte 2:1 arányban, szerintünk most is esélyesebb — noha rajt előtti debreceni főpróbája nem sikerült. 2 X 2. Vasas—Újpest (NB I.) A Vasas kiegyensúlyozottabb csapat, az újpestiek még nem forrtak kellőképpen össze. Ennek ellenére mindhárom eredmény elképzelhető. i 2 X 3. Győr—Bp. Honved (NB 1.) Nem hisszük, hogy az újonc győriek pontot tudnak elvenni a jó formában levő Honvédtől. 2 4. Dorog—Csepel (NB I.) A dorogiaknak megy a játék a Csepel ellen, bár a csepeliek idegenben is jól szoktak szerepelni. 1 X 5. Tatabánya—Diósgyőr (NB I.) Közel egyforma erejű csapatok, de most a hazai pálya előnye döntő lesz. 1 S. Miskolc—Szombathely (NB I.) A Szombathely a jobbik csapat, kérdés, hogy az újonc miskolciak első NB I-es mérkőzésükön nem lesznek-e lámpalázasak. 2 X 7. Salgótarján—BVSC (NB I.) Az új összetételű vasutastámadósor érzésünk szerint nem sok vizet zavar majd Salgótarjánban. 1 8. Szolnok—Bp. Szpartakusz (NB II.) Itt is döntő lehet a hazai pálya előnye, ezért tippünk: 1 .9. Debrecen—Szeged (NB II.) A debreceni együttes kitűnő formában van, legutóbb három NB I-es ellenfelét is, — köztük az MTK-l — legyőzte. A Szeged nagyon meggyengült. 1 10. RISTEXT—Láng-gepgyar (NB II.) A KISTEXT kitűnő erőkből álló együttes, de tavaly a bajnokság hajrájában erősen visszaesett. Az eredmény közel lesz a döntetlenhez. I X 11. Nice—Toulouse IFrancia bajnokság) A Nice gyenge rajtot vett, de a Toulouse sincs valami jő formában. 1 2 12. St. Etienne—Monaco (Francia bajnokság) A St. Etienne otthonában jó esély. Monaco legfeljebb csak döntetlent érhet el. 1 X A pótmérkőzések tippjei: 13.) X 1, 14.) 1, 15.) 1, 16.) x i.
