Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)

1958-08-28 / 184. szám

NÉPÚJSÁG

3

1958. augusztus 28., csütörtök

As első félévben félmilliós megtakarítás as egri La hatos árugyárba n

Az EGRI LAKATOSÄRU- GYÁR. dolgozói már korábban megbeszélték a kormány takarékossági határozatának végrehajtását, idejében hozzáláttak a takarékossági intézkedések megvalósításához. így sikerült elérni, hogy a első félévben — különböző megtakarításokkal — közel félmilliós hasznot hajtottak a népgazdaságnak.

Az anyagnormák felülvizsgálásán kívül megoldották, hogy a külső szereléseket alvállalkozókkal végeztetik el, ezzel az első félévben 7000 forintot, ugyanakkor egy műszaki dolgozó 2100 forintos havi bérét is sikerült megtakarítani.

Törekedtek arra, nehogy később szállítsák a tőlük megrendelt árut, s minőségileg kifogásolhatatlan gyártmányokat adjanak át a megrendelőknek. Itt' — bár számbelileg nem lehet kimutatni az eredményt — mutatkozik meg az intézkedés haszna abban, hogy az első félévben mindössze egyszer fizetett a gyár kötbért minőségi kifogás miatt.

Az anyagtakarékosságban jelentős szerepet kaptak az újítások is, melyek eredményeként, többek között, a bőrvászon szabásnál az első félévben tízezer forintot, a vasöntödéi kupoló kemencénél 13 000 forintot sikerült megtakarítani,

Kétnapos gazdag műsorú találkozóra jönnek össze a szakszervezet munkásai szombaton és vasárnap Egerben. Szombaton este a városi tanács nagytermében nagygyűléssel kezdődik a kétnapos program. A gyűlésen részt vesz a SZOT Központi Titkárságának képviseletében Ka- rakas elvtárs is, az ÉDOSZ szakszervezet országos elnöke. A gyűlésen megjutalmazzák a legjobb egri szakszervezeti aktívákat. A gyűlés után az Otthon Étteremben jönnek össze, találkoznak az öreg és az ifjú szervezett munkások.

Vasárnap reggel 7 órakor az egercsehi 16 tagú bányász fúvós-zenekar ébreszti zenével a várost. 9 órától 11 óráig a népkerti szabadtéri színpadon kultúrműsor lesz. Az egeresein bányász-zenekar és az egri kisiparosok fúvós-zenekara ad térzenét. Az Útfenntartó Vállalat, a Kisker., és a Dohánygyár tánccsoportjai szórakoztatják majd látványos táncaikkal az egybegyűlteket. Útána Tóvári Katalin és TomAZ ELMÚLT ÉVBEN, de

korábban is, a legnagyobb pazarlás és ráfizetés a segédanyagok helytelen felhasználásánál mutatkozott. A vállalatvezetőség intézkedésére valamennyit javult a helyzet és az első félév folyamán már 26 ezer forintos megtakarítást értek el.

Az intézkedéseket azonban nem tudták százszázalékosan végrehajtani, s még ma is észlelhető az olaj, vegyszer, gépzsír és egyéb segédanyagok pazarlása. Megfelelő tároló hiányában a minőségi acélok nagy része megrozsdásodik fel- használás előtt.

Az itt felsorolt takarékos- sági intézkedések és eredmények nem válhattak volna valóra a KISZ-szervezet és a

At ÁLLAMOSÍTÁS TIZEDIK évfordulójának ünnepségeire készülnek a magyar filmiparban, felmérik a megtett utat és számbaveszik az eredményeket.

Az államosított filmgyártás első műve, a Talpalatnyi föld, nagyszerű kezdet volt 1949- ben, a Marianske-Lazne-i

pos Miklós operett és magyar nóta számait hallgathatják, az SZMT szalonzenekara kíséretével. A sportműsor is gazdagnak ígérkezik. A stadionban fél 9 órakor nagyszabású idomított rendőrkutya és repülőmodellező bemutatót rendeznek. Fél 11-kor a férfi és női csapatok mérik össze erejüket, ügyességüket a kosárlabdában.

Délután egy órakor atlétikai versenyre kerül sor a stadionban, ahol Szolnok, Nóg- rád és Heves megye legjobb atlétái versenyeznek. Öt órakor kerül sor a labdarúgómérkőzésre.

Este 7 órakor utcabál lesz a Dobó-téren, a bálon azért is jó lesz oft lenni, mert az utcabál keretében mutatja be az Egri Állami Áruház legújabb őszi divat-, ruhakreációit. A tánczenét az egri honvéd helyőrség tánczenekara szolgáltatja. 8 órakor minden szem a vár felé fordul majd: látványos, pazar tűzijátékkal zárják le a szakszervezeti napokat.

szakszervezet segítsége nélkül. Hozzájárult a kiszesek által szervezett hulladékfelhasználási és hulladékgyűjtési mozgalom is.

Ennek a szinte minden munkásra kiterjedő takarékossági mozgalomnak köszönhető, hogy a vállalat ez év első negyedében 309 000 forint, a második negyedében pedig annak ellenére, hogy súlyos tűzkárt szenvedett, 218 000 forint nyereségre tett szert.

MOST MINDEN LEHETŐSÉGET kihasználnak arra, hogy legalább egymillió forintos nyereséggel zárják ezt a gazdasági évet, hogy az államnak befizetendő többlet- nyereségen felül legalább 600 ezer forint jusson nyereségvisszatérítési alapra.

filmfesztiválon Munkadíjat nyert.

Tíz évvel ezelőtt, 1948-ban három játékfilmet fejeztek be hazánkban, 1957-ben 16 készült el. Egy évtized alatt ösz- szesen 96 játékfilmet forgattak Magyarországon. Megkétszereződött az évente gyártott dokumentum- és rövidfilmek száma; legutóbb már kétszázhuszonkettőt készítettek egy év alatt. Üj szinkron filmstúdió épült több millió forintos költséggel; itt eleinte kilenc filmet, 1957-ben pedig már húszat szinkronizáltak. Sokszorosra bővültek a magyar film nemzetközi kapcsolatai.

A TALPALATNYI FÖLD

első nemzetközi sikere óta a magyar filmek több mint harminc díjat nyertek a nemzetközi fesztiválokon. Az első Karlovy-Vary-i fesztiválon 1950-ben a Szabóné című alkotást a legjobb forgatókönyv díjára találták érdemesnek, az 1949-es budapesti VIT-ről készült Világ Ifjúsága című filmet pedig a legjobb dokumentumfilmnek minősítették. Egy évvel később ugyancsak Karlovy-Vary ban öt elismerő oklevél tanúskodott a magyar film növekvő nemzetközi tekintélyéről. 1952-ben a Tűzkeresztség című film Munka- díjat, az Erkel a legjobb zenei film, a Semmelwies a legjobb életraizfilm címét nyerte el. A velencei filmfesztiválon 1953-ban a Gyöngyvirágtól lombhullásig kapott első díjat a népszerű tudományos filmek kategóriájában, egy évvel kéVonaton . . .

Sokfelé utazik az ember, sokféle emberrel találkozik. Szórakoztató dolog megfigyelni az útitársakat, csöndes szemlélőként végighallgatni eszmecseréjüket. A múltkoriban gjakláriakkal utaztam egy fülkében az Eger—füzesabonyi expresszen. Míg a kis vonat döcögött velünk, alkalmam volt megismerni szavaikból az egész egri fogorvos-garnitúrát. Megtudtam, hogy az az ősz, az fájdalom nélkül húz, az a magas nagyon ügyesen tud tömni. A harmadik olyan szép passzentos új fogsort csinált, hogy meg se ismerni, hogy az nem valódi, — és így tovább.

A beszélgetők: egy negyven esztendő körüli vasúti pályamunkás, egy hetven körül járó öreg paraszt néni, és egy kövérkés falusi menyecske.

(békési)

sőbb a Kék vércsék erdejében című film francia elismerésben részesült.

Hosszú a fesztiválokon sikert elért magyar filmek sora. Róma, Velence, Varsó az újabb állomások, és majd minden évben díjak fémjezik Karlovy-Varyban fiiművészetünket. Az Egy pikoló világos, a Szakadék, a Hannibál tanár úr-ért 1956-ban és 1957-ben tüntették ki Karlovy-Varyban fődíjjal. Az idén az államosítás tizedik évfordulóján az 1958. évi Karlovy-Vary-i fesztiválon a Sóbálvány című filmnek megosztva ítélték a III. fődíjat.

AZ ELMÚLT EGY ÉVTIZED alatt számos tehetséges filmrendező nevét ismerte meg a magyar közönség. Máriássy Félix, Fábry Zoltán, Szemes Mihály, Révész György, Merskó János, Fehér Imre, Makk Károly és még sokan kezdték pályafutásukat az államosítás utáni években.

Hatalmasat fejlődött 1948. óta hazánkban a mozihálózat, s megnőtt a mozilátogatók száma is. Jelenleg 4152 moziban vetítenek filmeket hazánkban; 1949-ben 219 000 előadást tartottak, 1957-ben 751 000-re nőtt a vetítések száma. Egy évtizeddel ezelőtt 42.3 millióan voltak moziban egy év alatt, tavaly több mint 130 millióan

A FELSZABADULÁST követő években hazánk városainak, községeinek és falvainak 23.9 százalékában volt filmszínház. A magyar filmipar államosítása után tíz évvel a városok, községek, falvak 81.7 százalékában működik mozi.

Béke és

Nem búcsúzunk, csak viszontlátást mondunk szovjet barátainknak, akik majd két hetet töltöttek Heves megyében, akiket ezrek zártak szívükbe nálunk, s akik — úgy gondoljuk — szívükbe zártak minket. A két terület — Brianszk és Heves megye — fiataljainak barátsága nem új keletű, de a barátság olyan, hogy varázsa mindig újszerű, mindig újat, sokat adó. így volt ez most is, így volt ez szovjet komszomolista barátainkkal is. Tíz napot töltöttek nálunk, megismerkedtek életünkkel, munkánkkal, megismerkedtek a KISZ- szervezetek és a KlSZ-fiata- lok munkájával, ellátogattak jónéhány üzemünkbe, részt vettek alkotmánynapi ünnepségeinken, s élvezhették megyénk, hazánk tájainak szépségét.

A tíz nap szép volt, feledhetetlen volt számunkra, és bízunk benne, hogy emlékezetes maradt a delegáció számára is. Nemcsak egyszerűen magyaros vendégszeretettel fogadtuk őket, hanem mint legjobb barátainkat, testvéreinket is. Nemcsak mint „hivatalos” látogatók jártak nálunk, hanem mint sokat tapasztalt és tapasztalatait örömmel átadó idősebb testvérként is. A delegáció tagjainak szerénysége, magatartásuk nemes egyszerűsége, az a lelkesedés, amely el- töltötte valamennyiüket elért eredményeik láttán és hallván — mély nyomokat hagyott bennünk és követendő példát állított számunkra. Igaz emberek, igaz barátok: szovjet komszomo- listák jártak nálunk.

Sokszor próbált és próbál az ellenség éket verni a két nép, a szovjet és a magyar nép barátsága közé. De eddig minden próbálkozása kudarcot vallott, mert népünkben mélyen él a hála és a szeretet érzése az iránt a nép iránt, amely történelmünk folyamán először lépett magyar földre barátként, segítőként, s nem elnyomóként. Ez a segítség, baráti készség nyilvánult meg elsősorban 1945-ben, ez nyilvánult meg 1956-ban, az ellenforradalmi fegyveres felkelés leverésének segítésében is.

G. A. Judicsev elvtárs, a delegáció vezetője, aki maga is segített 1956-ban az ellen- forradalom leverésében, — most a legnagyobb elismerés hangján szólt a gyors és nagy eredményeket hozó konszolidáció láttán. De szerényen hallgatott arról — mert internacionalista kötelességének érezte a maga és népe tettét —, hogy ebben milyen és mennyi szerepe volt éppen a Szovjetuniónak.

barát súg

Tíz nap nem hosszú idő, s bármilyen zsúfolt is volt á 240 óra programja, mégis kevés, hogy mindent megmutassunk, ami munkánk eredményét, a holnap terveit jelenti. De arra elegendő volt szovjet barátaink számára, hogy megismerkedjenek a megye fiataljainak, dolgozóinknak lelkes munkájával, hogy a saját szemükkel is meggyőződjenek: 1956. októberében nem a nép kelt fel valamiféle „szent szabadságharcra”, hogy nem a dolgozó osztály fordult szembe a szovjet néppel. A magyar munkásosztály, a magyar parasztság, értelmiség, a kisemberek dolgozó milliói szív- vel-lélekkel a szocializmus építésének, a békének, a szocialista tábor egységének hívei és támogatói.

Augusztus 20. egri, mező- tárkányi, kiskörei ünnepségei, a Mátravidéki Erőműben, Recsken megtartott nagygyűlések, a megye munkásaival, parasztjaival, értelmiségi dolgozóival való találkozásuk erről győzhettek meg valamennyiüket. A magyar dolgozó nép, közte Heves megye népe, tántoríthatatlan a szocializmus ügyétől, a két nép barátságától, a béke nagy és győzhetetlen gondolatától.

S ez a baráti találkozás, ez a tíz nap ennek az ügynek tett nagy és felbecsülhetetlen szolgálatot. Hozzájárult népeink összefogásához, a szovjet emberek még jobb megismeréséhez, és ez az ismerkedés — úgy gondoljuk — mindkét fél számára új erőt, új lendületet adott a további munkához, új hitet és bizalmat nagy és legyőzhetetlen eszméinkhez.

A küldöttség, a brianszki komszomolisták ma elutaznak a megyéből, elutaznak az országból. S mégse búcsúzunk, s mégse úgy tekintünk a két ország határára, miiit amely elválaszt egymástól, hanem mint amely összeköt bennünket. Nem búcsúzunk, hanem viszontlátást mondunk, nem felejtjük őket egyetlen pillanatra sem, nem felejtjük G. A. Judicse- vet, Alekszandr Litvinovot, Valentina Zverkovát, Elena Rlevenszkaját és Ivan Duka- csevet, barátainkat. Hisszük és tudjuk, hogy ők sem feledkeznek meg rólunk, tovább tart és mélyül barátságunk, továbbra is számíthatunk rájuk nagy munkánkban, a szocializmus építésében.

Viszontlátásra barátaink!

3a MHp h apyrnőa!

Szombaton és vasárnap:

szakszervezeti nap Egerben

GYURKÓ GÉZA:

cd tmidhdiimJLp paíajlja.

A családi tanácskozás, amelyben én csak a hallgatóság szerepét kaptam, úgy döntött, hogy meg kell venni a ruhát, mert a tavalyit kinőttem, el Is nyúztam, s az új iskolaévet mégis rendes ruhában kell kezdenem. A tanács azt is eldöntötte, hogy milyen ruhát kaphatok, menynyibe kerülhet és anyám rögtön, még a tanácskozás végén két nagy pofont helyezett kilátásba, ha megint úgy vigyázok a holmimra, mint szoktam volt azt tenni lábra állásom első pillanatától kezdve. Becsülettel Ígéretet tettem, hogy jobban vigyázok majd rá, mint a szemem fényére, s azt akkor komolyan is gondoltam, nem annyira a beígért pofonok, mint az új ruha igézetes varázsa hatására.

Egész éjszaka az új ruháról álmodtam, s az álom arany guzsalyán csodaszép szálak szövődtek, s ezek a szálak még szebb ruhában öltöttek testet.. Mentem az utcán a csodaszép ruhában, amely csillogott és villogott, mint mesében a tündérkirály palástja, hogy megfordultak utánam az emberek, hogy irigykedve néztek osztálytársaim és anyám olyan, de olyan büszke volt rám, mint amilyenre még jóvoltomból sohasem volt alkalma rövid életem sokoldalú tevékenysége alatt,

::. És másnap délelőtt komolyan és megfontoltan, nem ugrálva és tiszta cipőben, szavaimat tízszer is megfontolva, ott baktattam anyám mellett a harmadik utca felé, ahol egy szerény ruhásbolt mutogatta únott- szemű, fáradt kirakatait. Ezek a kirakatok, ahogy így visszagondolok, inkább riasztották, mintsem vonzották a jobbpénzű vevőt, de akkor és azon a környéken nem nagyon laktak olyan emberek, akikre ráillett volna ez a meghatározás, így hát igaza volt a kereskedőnek: aki venni akart, annak ez a kirakat is nagyon, de nagyon megfelelt.

Beléptünk az üzletbe és mélyen magambaszívtam az állott szövet, a por, a tíz éve festetten falak, s a hátsó raktárban főzött ételek kaval- kádjának vegyes szagát. Bevallom, tetszett nekem ez a szag, mert ismeretlen volt, nem az ételek, de az állott szövetek miatt, tetszett, mert most ez egyet jelentett számomra az új, a megálmodott és megígért ruhával.

A kereskedő fáradtan és únott arccal, betanult mondókával lépett ki valahonnan az üzlet sötét homályából.

— Mit parancsol, . nagysasszo- nyom?... A kisfiúnak tetszik talán valamit? ;.: Ó, nagy az árukészletem, biztos akad olyan, amitől olyan lesz a kislegény, mint valami mesebeli herceg ;.:

Ez az, mesebeli herceg, dobbant meg a szívem, s a dohos üzlet valósággal fénybeöltözött, az únott arcú, gyomorsavával bajlódó, kis kopasz kereskedő kedves és régi ismerősömmé változott.

— Igen... a fiamnak akarok ruhát venni, de valami, olcsót — válaszolt anyám óvatosan és kissé zavartan. Mert az óvatosság kispénzű embernél sohse árt és mert olcsó árut kérni mindig szégyen volt, amióta a világ világ. Olcsó árut csak az mert könnyed magabiztossággal kérni, akinek pénze volt.

— Valami olcsót.: valami olcsót.; ; de szép is legyen, jó is legyen ... igaz, kiskomám? — heherészett a kereskedő, de láttam arcán, hogy nincs túlságosan elragadtatva ettől a vásártól. — Hát van, kérem, olyan is van itt, kérem... Az én boltomban minden van, nagysasszonyom — kaparászott a bolt mélyén a villás rúd után, hogy leakasszon egy öltönyt a magasból, ahol úgy csüngtek a különböző színű ruhák, mint hentesnél a szalonna, vagy a kolbász. Leemelt egy téglavörös öltönyt, amelyhez bricsesznadrág járt, s úgy adta át a silány szövetből készült elfuserált ruhát, mintha a világ legtökéletesebb remeke volna.

— Próbáld fel a kabátot;.; Ha az jó, akkor a nadrág is jó! — mondta anyám és én gyorsan lerángattam kabátomat és húztam fel a rozsdavörös csodát. A kereskedő úgy nézett, mint arab piacon a rabszolganőt nézik a háremek beszerzői, meghúzta hátulról, benyomta a váltnál, elsimította a hátát és kijelentette:

— Nagyszerű.,, hát, igazán nagyszerű ... Mintha csak ráöntötték volna, nagysasszonyom ... Mintha csak ráöntötték volna;; 1

— Mintha egy kicsit rövid volna az ujja, meg ott alul is? — kockáztatta meg anyám a kérdést.

A kereskedő valósággal felháborodott;

—■ Hogy ez rövid? Ha egy centivel hosszabb lenne, már nem is volna jó ;.. Olyan ez, kérem, mintha szabóval csináltatták volna a kisfiúra... Ilyet vett Kemenesi tanácsos úr is a fiának — vágta ki a főérvet.

A kabát rövid volt, s minden bizonnyal fél év múlva az ujjai már csak a könyökömig értek volna. Anyám összehúzott szemmel nézegetett, gondolkodott, aztán halkan, kicsit félve, megszólalt.

— Mégis, kérem .:; ha lehetne, egy számmal nagyobbat — s úgy nézett a kereskedőre, mintha az tenne valami nagy, nagy szívességet. És a kereskedő úgy is viselkedett. Nagyot sóhajtott, elkomorodott, inkább letépte, mint levette rólam a kabátot, s a következő pillanatban, most már zöld színben, egy másik kabátot rántott rám. Azt már nem is igazította, nem is dicsérte, egykedvűen nézett kifelé a piszkos üvegen, mintha számára most az agyonrakott kocsival bajlódó lovak volnának a legfontosabbak. A kabát a térdemig ért* legalább négy számmal volt nagyobb a kelleténél.

— Kéremszépen 1.. ez meg nagyon nagy...

*— Majd belenő.;;

— Na, de hát azért mégis — próbálkozott anyám, de a kereskedő egész felfortyant.

— Már megbocsásson kegyed! Bejön a boltomba már eleve azzal a kikötéssel, hogy olcsót akar, s úgy ugráltat azért a semmi pénzért, mint valami balettáncost... Hát mit gondol, megéri az nekem?... Mi van ezen hasznom? .:. Semmi... Sőt, ráfizetek, kérem.., Ráfizetek! Ilyen árban nem tudok mást adni... Érti; kegyed? Nem tudok mást adni.., Vegyen drágábbat, olyan van;., —* és már húzta is le rólam a kabátot, jelezve, hogy részéről az ügy lezáratott. Anyámat elöntötte a szégyen pírja, engem a kétségbeesés.

— Anyu. kérem... jó lesz ez nekem ... majd fel tetszik egy kicsit hajtani — suttogtam inkább, mint mondtam. Tessék megvenni, ígérem, mindig jó leszek — és elfutotta szememet a könny...

Ügy álltunk ott ketten az üzletben, mint két ázott és ijedt veréb, tanácstalanul és kiszolgáltatva ennek a kis gnóm kereskedőnek, aki azonban biztos volt dolgában.

.;. S este anyám serény ujjai férceitek, varrtak, hogy emberi szabása legyen a tündérkírály palástjának;.,

Mikor felvettem senki se fordult meg utánam.

Szerencsére!

Töbii mint harminc díiat nyertünk a nemzetközi filmfesztiválokon, 48 nyugati ország vásárol magyar filmeket

, Jubilál az államosított magyar filmipar