Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)

1958-08-22 / 179. szám

4 NfiPOJS AG 1958. augusztus 22., péntek Regül? Untai, „Észak Körösi Csornája“ „Oly nélkülözéseket kellett tűrnie, oly veszélyekkel küz­denie, amelyeket csak oly em­ber viselhet el, kit valamely nagy eszme iránti lelkesedés vezérel.” (Simonyi Zsigmond.) SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT, 1858. augusztus 23-án hunyt el Reguly Antal, „Észak Körösi Csornája”, a tragikus sorsú ma­gyar kutató. Mily sokat tett népéért, hazájáért, a tudo­mányért! A legtöbbet adta, amit adhatott: egész élete munkáját — és végül életét. És ime: száz év távlatából, de sokan vannak, akik még talán nevét sem ismerik, vagy ha hallották is a nevét, nem tud­ják, kit lássanak a név mögött. Ki volt hát Reguly Antal? A XIX. század közepe a finn-ugor nyelvtudomány hős­kora. Sok kiváló tudós és ku­tató szentelte életét ebben az időben arra, hogy a finn-ugor nyelvcsalád értékes emlékeit felszínre hozza. Különösen erős volt ez a törekvés a finnek­nél, akikben a svéd uralom aló) való felszabadulás életre keltette a nemzeti öntudatot. Ennek egyik leglelkesebb ébresztője Arvidson. Útmuta­tása nyomán a nemzeti ha­gyományok ápolása nagy len­dületet vesz. A mozgalomnak örökértékű terméke Löhnrot Illés 1835-ben kiadott Kaleva­lája. De megindult a finnség rokoni kapcsolataira vonatko­zó kutatások sora is Castrén vezetésével; akinek élete és sorsa oly rokon a mi Regu- lyunkéval. Ez volt tehát a helyzet Finnországban, mikor 1839-ben a zirci születésű fiatal ma­gyar, Reguly, egy északi ta­nulmányútja alkalmából Stockholmban találkozott Ar- vidsonnal. A cári önkényura­lom által száműzött Arvidson barátsága megszabta Reguly további sorsát, a lelkes finn hazafi példáján felbuzdulva, elhatározta, hogy életét a finn—magyar rokonság felku­tatásának szolgálatába állítja. ARVIDSON TANÄCSÄRA és ajánlásaival Finnországba mégy, hogy maradéktalanul elsajátítsa a finn nyelvet. De emellett még foglalkoznia kel­lett az általános és összeha­sonlító nyelvészet alapelemei­vel is. Hamarosan belátta, hogy az összehasonlító nyelvé­szetben csak akkor boldogul, ha több nyelvet ismer. Megta­nult tehát lappul és észtül. 1841-ben átköltözött az orosz fővárosba, Pétervárra és itt is tanult, tanult, tanult. Megta­nult oroszul, foglalkozott zűr­jén, cseremisz, mordvin és csuvas nyelvi tanulmányokkal, de olvasott földrajzi, törté­neti, néprajzi, etimológiai és antropológiai munkákat is. És mindezt rövid két év alatt! Hihetetlenül nagy feladat ez! Hogyan élt közben? Hazul­ról a Tudományos Akadémia csak erkölcsi támogatást és távoli ígéreteket tud nyújtani, de barátai nem hagyják el. Finnországban Castrén és Löhnrot, Oroszországban a tu­dós Baer segítette. 1842-ben küldte haza első jelentését munkájáról az Akadémiához, mire megszavaztak számára némi anyagi támogatást, de ez bizony igen kevésnek bizo­nyult a kutatások folytatá­sához. A sok munka, tanulás egészségét is aláásta, helyzetét még ez is súlyosabbá tette. Nagy akaratereje mégis győzött, s 1843-ban végre elin­dulhatott régi vágyának meg­felelően, a vogulok közé. Két derék vogul nyelvmestere, Jurkina és Pachtjar, önzetlen és lelkes segítségével, lázas sietséggel jegyezte le a régi­régi vogul népköltészeti emlé keket. 1844-ben átment oszt­ják vidékre, és ott folytatta pihenés nélkül, sok nélkülözés közepette, de lankadatlanul a magára vállalt munkát. Itt is hatalmas, értékes anyagot gyűitött. JEGYEZ, JEGYEZ, jegyez, de anyagának kiadására, ren dezésére nincs sem ideje, sem anyagi lehetősége. Eredmé­nyeinek irigyel már-már azzal vádolják, hogy nem is végez semmit, s lázálmok után fut. téved, mint Körösi Csorna Kénytelen visszatérni — anya­gi okok miatt is — Kazánba Egészsége ismét megromlott, 1818-1848 de erről nem beszél, nem ír haza sem, így a Tudományos Akadémia azzal a kéréssel for­dul hozzá, hogy tanulmányoz­za át a Volga-vidéket. Boldo­gan veti magát újra a munká­ba, hiszen annyira szeretett hazája kéri erre. Pedig ekkor már olyan beteg, annyira ki­merült volt, — közben állan­dóan tanulnia is kellett —, hogy sokszor csak fekve tu­dott dolgozni. Három évi távoliét után 1864-ben érkezett vissza Péter­várra. Itt egy kissé pihenni akart, de erre megint nem ke­rülhetett sor. Az Orosz Aka­démia eddig is igen sokban támogatta, s így eddigi segítői­nek kérését nem tagadhatta meg, amikor az Orosz Földraj­zi Társaság felkérte, rajzolja meg az Ural-vidék térképét. Ez a nehéz és kimerítő mun­ka végleg felőrölte maradék erejét is. 1847-ben készült el vele, s a térképről méltán ál­lapították meg, hogy a leg­utóbbi időkig az Ural legjobb, legpontosabb rajza volt, amely nem egy embernek, de egész felfedező társaságnak is be­csületére vált volna. EZUTÁN mar NEM tudott többet dolgozni. 1848-ban tes- tileg-lelkileg megtörve tért végleg haza, miután egy évig sikertelenül gyógykezeltette magát külföldön. Zsimai Miklós, nemrég el- húnyt nagy nyelvészünk, így jellemzi Reguly életének hát­ralevő részét: „Tizenegy évig élt még, ha ugyan életnek ne­vezhetjük megrendítő össze­roppanását. A külföld is, de kivált a magyar közönség fe­szült figyelemmel leste a hosszú tanulmányutakon vég­zett kutatások perdöntő ered­ményeit: helytállnak-e a nyel­vünk rokonságáról elterjedt hírek, és megtalálta-e Reguly a magyarságnak keleten visz- szamaradt testvéreit? Egyesek azzal magyarázták a hosszú hallgatást, hogy Reguly teljes gyűjteménye közzétételével akarja meglepni a türelmet- lenkedőket, mások Körösi Cso­rna tévedésének megismétlő.- dését gyanították, a beavatot­tak azonban lesújtva látták Reguly sorsának tragikus for­dulatát: az évekig tartó hajsza és szenvedések teljesen fel­emésztették erejét, összerop- pantották idegzetét, sőt emlé­kezőtehetsége is elborulóban volt, úgyhogy tanácstalanul vergődik többnyire magyarázó jegyzetek nélkül, sebtében írt anyaggyűjteménye előtt: tehe­tetlen saját kincsének fölvéte­lére.” összeomlását fájdalommal figyelték barátai, méltán fél­ve attól, hogy Reguly egész életműve veszendőbe megy, mert az általa gyűjtött anya­got nem tudják majd megfej­teni. Toldy Ferenc és Hun­falvi Pál állandó buzdítására végül beleegyezett Reguly, hogy Hunfalvyval közösen dolgozzák fel kiadásra a nagy­becsű anyagot. 1857-ben hoz­zá is kezdtek a munkához, ez fel is rázta a megtöi’t tudóst, újra a régi lendülettel kezdett dolgozni, de ez a végső fellán­golás már nem tartott sokáig. 1858. augusztus 23-án, alig 40 éves korában, meghalt. Mi történt a Reguly által gyűjtött anyaggal? Külön re­génybe kívánkoznék az a hősi küzdelem,, amit a Reguly hoz méltó kitűnő tudósok és kuta­tók vívtak a kéziratos anyag megfejtéséért Nagyon nehéz feladat volt ez, hiszen Reguly igen öreg emberek ajkáról olyan ősi szövegeket jegyzett le, amelyet már a mai vogu­lok és osztjákok sem értenek pontosan, mint ahogyan min­den népnek magyaráznia kell az idők távlatából fennmaradt nyelvemlékeit. Hunfalvy Pál, Munkácsi Bernát. Pápay Jó­zsef, Zsimai Miklós sok évti­zedes, fáradhatatlan munkájá­nak eredményeképpen ma már legfontosabb részeiben köz­kinccsé lett Reguly gyűjtése és 1956-ban megjelent Németh Imre tollából Reguly küzdel­mes életének szép emlékezete, regényes életrajza is. (Németh: Az ősi szó nyomában.) MIT JELENT REGULY élet­műve a magyar tudomány szá­mára? Reguly volt a magyar összehasonlító nyelvtudomány úttörője, és talán legnagyobb hajtóereje. Áldozatos életében gyűjtött szövegei nemzedéke­ket ihlettek munkára, s az ő munkásságának köszönhetjük, hogy a magyarság számotte­vően közreműködött a ma­gyar nyelv eredetének felderí­Dr. CHIKÁN ZOLTÁNNÉ, főiskolai tanársegéd. 1958. augusztus 22, péntek: 1828. Meghalt F. J. Gall német anatómus, a koponyatan megala­pítója. 1833-ban született E. Burne Jones angol festő. V Névnap <3 Ne feledjük, szombaton: FÜLÖP EGRI VÖRÖS CSILLAG Svejk, a derék katona EGRI BRODY Bűn EGRI KERTMOZI Fekete szem éjszakája (Szélesvásznú) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Római vakáció GYÖNGYÖSI PUSKIN Régi idők mozija HATVANI VÖRÖS CSILLAG Ne várd a májust HATVANI KOSSUTH Időzár finist- KEDDEN ESTE, augusz­tus 20-a tiszteletére ünnepi gyűlést tartottak az egri Köz­úti Üzemi Vállalat dolgozói Lenin úti kultúrtermében. Az ünnepi gyűlés után kultúrmű­sorral kedveskedtek az üzem kiszistái a dolgozóknak. Kul­túrműsor után hajnali három óráig tartó táncmulatságon szórakoztak a dolgozók és a vendégek. — KEDDEN a makiári re­pülőtéren 12 fiatal ejtőernyős az AN—2. tipusrepülőgépből 32 ugrást hajtott végre. Az ugrást valamennyi ejtőernyős kiválóan végezte.- JÖL SIKERÜLT Mező- tárkányban a községi mező­gazdasági kiállítás. Mintegy ezer ember nézte meg a ter­melőszövetkezetek és egyéni gazdák által kiállított termé­nyeket. A legnagyobb sikert a Búzakalász Tsz terményei ér­ték el. — FELKÉSZÜLTEN vár­ják az egrj Állami Aruház dolgozói az iskolásokat. Pa­pír- és írószer-osztályon már előre becsomagolták a külön­böző osztályok tanszereit és könyveit, hogy ezzel is meg­gyorsít saka kiszolgálást.- KILENCVENKÉT főre szaporodott a kiskörei Alkot­mány Tsz tagsága, mert a fel­oszlatott tszcs-tagok egy része ide lépett be, hogy továbbra is közösen gazdálkodjon. — FELSÖTARKANYBAN a községi Népfront-bizottság legutóbbi ülésén megbeszélte a soronlevő feladatokat, va­lamint a/ épülő új iskolához a társadalmi munkák meg­szervezését.- 12-13 EZER FORINT for­galma van havonta a verpe­léti földművesszövetkezeti cukrászdának. Egy-egy vasár­nap 3000 adag fagylaltot mér­nek ki. FILM: Római vakáció A film meséje romantikus, kedves, gyönyörű ■ környe­zetben játszódik le. Egy bájos, fiatal trónörökösnő önfeledt, boldog, szerelmes 24 órájáról szól a „Római vakáció” című amerikai film, amelynek főszerepét a két világhírű művész: Audrey Hepburn és Gregory Peck alakítja. A filmet bemutatja az egri kertmozi, 21—27-ig. Rendkívüli nyár A film története 1919-ben, a polgárháború idején játszó­dik. A film ennek a harcnak egyszerű, mindennapi hőseit ele­veníti meg. Sorsdöntő napok egyszerű hőseiről, két fiatal tiszta szerelméről, s egy gyermekét kereső hős apáról szól a „Rendkívüli nyár” című színes szovjet film, melyet a gyöngyösi Puskin filmszínház mutat be 21—25-ig. Rehabilitáljuk a „Böskét" Lapunk augusz­tus 3-i számában Rózsa Gyula tollá­ból cikk jelent meg Mátrai Képek címmel. Ezzel kapcsolat­ban most D. I., a mátrai kisvasút, mozdonyvezetője levelet juttatott el hozzánk, melynek minden szavából féltő szeretet su­gárzik a mátrai kisvasút Böske mozdonya felé. D. 1. elvtársnak rosszul esett, hogy a cikk írója sze­rint a „Böske” csi­gát megszégyenítő gyorsasággal ro­bog be a füredi állomásra. Szerin­te a Böskét nem szabad bántani, — mert az öreg moz­dony mindössze 40 lóerős gép, viszont tiszta, jókarban van, s a teherbí­rása is nagyobb a szokványosnál. — Olykor még 90 ló­erős mozdonyokat is megszégyenít! Az, hogy a Mátra emelkedőin mély szusszanásokat test a Böske, természe­tes. hiszen a 60/ 1000-es emelkedőn, 120—130 tonnánál nem gyerekjáték felkapaszkodni. D. I. elvtárs pa­naszát meré' tjük. A Böske a hosszú évek alatt nyilván a szívéhez nőtt. De engedje meg, hogy megmond­juk: a cikk írója nem rosszindulat­ból bírálta meg a „Böskét”, „akit” most ezennel re­habilitálunk. j, TECHNIKA, CT TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Plasztik aorta egy kutyaszírben AHOL NEGYEDÓRÁVAL ELŐBB HARANGOZZAK A DELET Brünn szélei, nagy utcáin vadonatúj személygépkocsik száguldanak, gyorsjáratú vil­lamosok szállítják a gyárak ezer meg ezer munkását, neon­fény, többemeletes, modem üzletházak, de pár méterrel odébb kockakőburkolatú, szűk kis utcák, árkádos udvarok, örökké félhomályos, sejteltnes átjáróházak, olaszos reneszánsz kapuk, fölöttük lovasszob­rokkal díszített erkélyek. Gaz­dag múlt és biztató jelen cso­dálatos keveréke ez a város. A sok évszázados ódon utcák torkolatában úgy érzi az ide­gen, hogy színházba tévedt, kitárult előtte a színpad és mesél a történelem... 1645augusztus 23-át írtak. A svédek negyedik hónapja ágyúzták és aknákkal lőtték Brünn városát. Egész házsorok dőltek össze, üszkös füst szállt a német kereskedők üzletei felől, az utcákon felpuffadt hasú. döglött lovak, temetet- len halottak mindenütt. Bőven arat a halál, pestis a segéde. Ott, lenn a városban hajnal óta csend van, döbbenetes, idegtépő csend. A svédek nem ágyúznak, a vár falaitól távo­labb húzódtak. A város pa­rancsnoka, Don Louis Ratuit de Souches. a vitéz hugenotta, a Spielberg déli bástyájáról kémleli az ellenség táborát. Mellette lépked hű fegyvertár­sa. Ogilvy Jakab, a híres skól vitéz. Két nagybajusza Sr cifra­IHmer juh meg egymást Csehszlovákiai emlékek harangja, de nem dördült el egy ágyú sem. A svédeket ké­születlenül érte a korábbi ha­rangszó. Táborukban nagy fe­jetlenség és kapkodás keletke­zett. A fővezér még útban volt gyalogosaitól a tüzérséghez. Az utolsó nagy támadásból nem lett semmi. Még aznap el­takarodtak a Spielberg alól. Azóta is háromnegyed ti­zenkettőkor harangozzák a de­let Brünn városában. SÁRKÁNY ÉS KOCSI­KERÉK A VÁROSHÁZ FALÄN A környező házak sűrűjéből büszkén emelkedik ki Brünn város tanácsházának a tornya. A késői csúcsíves építészet jellegzetes alkotása ez a to­rony. Tetején hirtelen kiszö- kellű párkányköveket raktak hajdan az ügyes építőmesterek, ezáltal kis folyosó fut a si­sakja körül. Teljes épségben maradt meg a brünni tanács­ház szép kapuja. A félkör­alakú, pompás tagozatú kapu­nyílás felül hajlított csúcsív­ben végződik. Szinte kitárul, szívesen invitálja közelebb az utcán sétálót. A kapunyílás szélső pálcatagja a fal mentén fölnyúlik, magas és karcsú tornyocskává alakul. Ennek mennyezetes fülkéjében kardot és pajzsot tart a városi zsol­dos szoboralakja. A kecses Az északamerikai Wisconsin egyetem kutatói bejelentették, hogy sikeresen végrehajtottak egy kísérletet, amelynek során egy élő kutya szívébe plasz­tik-aortát helyeztek el. A kutatócsoport beszámolója szerint a kutya túlélte a négy­órás műtétet és a műanyag-' ból készült aorta, amely a ku­tya természetes főütöerét he­lyettesíti, teljes rendben mű­ködik. Dr. Richard J. Bodhan, a ku­tatócsoport vezetője azt a re­ményét fejezte ki, hogy ilyen mesterséges aortákkal sikere­sen helyettesíthető lesz olyan emberek szívében a főütőér, akik reumatikus eredetű szív­bajban szenvednek. Termé­szetesen ennek a mesterséges aortának embereknél való al­kalmazása még néhány évig nem lehetséges, mert hiszen a kutyán végzett műtét követ­alakú, hajlított csúcsívből az előbbinél még magasabb há­rom tornyocska emelkedik. Kétoldalt egy-egy városi taná­csos, középen pedig Justitia formás szobra áll. Gyönyörűek a keresztvirágokból formált oszlopfők, a levelekkel díszí­tett ormok, a díszes mennye­zetek. Nem tudják biztosan, de a szakértők azt mondják, hogy ez a remekmű minden bizony­nyal Pilgram Antal alkotása. Az ódon épület folyosószerű kapualjának falán két régisé­get láthatunk. Az egyik a brünni kerék, a másik egy óri­ási sárkány. Ma már kevesen ismerik e két különlegesség­hez fűződő mondákat. A ke­reket régesrégen egy brünni bodnár készítette. Lelkét el­adta az ördögnek, és a pokol fejedelmétől csak úgy szaba­dulhatott, ha reggel kimegy az erdőbe, kivág egy fát, egyma­ga elkészít egy kocsikereket, azt begörgeti Brünnbe, ott el­adja, az árát pedig ugyanaz­nap a kocsmában elissza. — Mindez sok kaland és akadály leküzdése árán sikerült is a legény embernek. A félelmetes sárkány való­iában csak jókora krokodil. De a néphit azt tartja róla. hogy a halálraítélt Obeslik haramia ölte meg. Ezért a bá­tor tettéért nemcsak szabadon- engedték. hanem egy földbir­tokkal is jutalmazták. Ugylát- szik a szegény népet pártfo­golta ez a haramia, mert em­lékét még ma is őrzi a nép­mese DR. FAZEKAS LÁSZLÓ kezményeit még tanulmányoz­ni kell és további hasonló kí­sérleteket kell végezni. Újfajta fűrész Egy nyugatnémet cég egy­szerű acélrügós vázat szer­kesztett, amelybe fűrészlap erősíthető. A különleges fű­részhez hajtókar tartozik, ame­lyet a keret bármelyik pont­jára rá lehet erősíteni. A be­rendezésnek az az előnyei hogy a fűrész a legkülönfélébb szögben alkalmazható és ezál­tal nehezen hozzáférhető pon­ton is könnyen ketté lehet fű­részelni az anyagot. Vándor fejőgép Egy svédországi szeparátor vállalat különleges tartályko­csit szerkesztett, amely fejő­gépekkel van felszerelve. A berendezésnek az a célja, hogy egyetlen gépezet végez­hesse a tejgazdaságban az összes tehenek fejését és ugyanakkor ez szállítsa is a tejet a központi szeparátor­hoz. Uj berendezés a tengervíz sótalanítására A Fekete-tengeri Flottilla mérnökei olyan új berendezést szerkesztettek, amellyel elek­trokémiai úton sótalanítják a tengervizet. Az új műszer mű­ködése azon az elven alapul, hogy a tengervízből egyen­áram segítségével eltávolítják az oldott sók ionjait. Hordozható orgona Egy nyugatnémet cég hor­dozható elektromos orgonái hozott forgalomba, amely tel' jes négy oktávos billentyűzet1 tel rendelkezik. Az orgona nem sokkal nagyobb egy hor­dozható írógépnél és össze­csukható asztalával együtt egy kofferszerű kistáskában nyer elhelyezés. Az orgonát ottho­ni használatra. avagy kis templomokba szánják. Közlemény Augusztus 15-én az Eger—Füzes­abonyig közlekedő személyvona­ton egy csomagot találtak, amely­ben egy teljesen új melegítő ruha (mackó) volt. Lgazolt tulajdonosa írjon a következő címre, ahol a melegítőt visszakaphatja: dr. Afra János. ált. iskolai tanár. Buda­pest, IX.. Angyal utca 9 üli % Telefon: 135—105. ruhás cigányasszonyt vezet a várparancsnok elé. A özemre- 1 való menyecske — álruhába öltözött lányosarcú diák — ka- : tonásan jelentkezett, hogy sze­rencsésen visszaérkezett az el­lenség táborából. Torstenson, \ a svédek fővezére átcsoporto­sította csapatait. Minden ágyú­ját megtöltette. Megparancsol­ta, hogy pontosan 12 órakor, amikor megszólal a vár ha­rangja, minden ágyú és akna egyszerre dörögjön. ő maga fogja vezényelni a rettenetes ágyútüzet. összes katonája egyszerre indul rohamra a vár ellen. Csengő aranyakban 3 esz­tendei zsoldot ígért annak, aki először tűzi ki a vár fokára a svéd lobogót. A fiú elhallgat, sápadtan néz maga elé. Hol láttad a svéd fővezért, kérdi parancsnoka. Félórája a Peter- sberg alatt gyalogosaihoz be­szélt, aztán kiméretett nekik 7 hordó pálinkát. Jól mondod, te fiú? Félórával ezelőtt még a gyalogosok közt volt? Igen. uram! A tűzőrség a másik dombon táborozik, tizenkettő­kor indítják a nagy támadást, most háromnegyed tizenkettő, morfondíroz fennhangon a várparancsnok. Rohanj, fi­am! Megparancsolom, hogy azonnal húzzák meg a haran­got. Már utolsót kondult a vár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom