Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)

1958-08-20 / 178. szám

1958. augusztus 20., szerda NEPÜJSÄG 7 A király és én Van tizenöt forintom. Es éhes vagyok. Tizenöt forint nem nagy pénz, de ha az em­ber nem nagyon ugrál, egy kisebb helyen meg lehet belő­le vacsorázni. Menjünk no! Kezembe veszem az étlapot, és bevált szokás szerint a jobb­oldalát nézem, és így végre ta­lálok egy ételt. Nem tudom még, hogy micsoda, de érzem, hogy nekem régen erre van gusztusom, nekem ezt írta fel az orvos, mert ez ízletes egész­séges és könnyű, szóval 12 fo­rint. Természetesen miután ülve eszem, az plusz valahány százalék, és miután a fülem nem dughatom be, a mellé fel­szolgált zene fejében plusz megint valahány százalék. Kenyeret már csak egyet ehe­tek és az italt felszolgáló pin­cérnek azt kell mondanom, hogy nem vagyok szomjas. Mikor a pincér végre oda­jön, még egy darabig böngé­szem az étlapot, néhány fel­tűnően drága fogásná. élén­ken érdeklődöm, hogy nem túl zsíros-e, nem volt e rom­lott a hús és így tovább. Az­tán örömmel csillan fel a sze­mem: — Jé! Van szalon tüdő. Na latja, hetek óta keresem. Ezt hozzon, de finom legyen! — rendelkezek olyan finom gesz­tussal, hogy a gyakorlott sze­mű pincér is kinéz belőlem legalább két darab százast. — Oyan finom lesz, hogy a király is megnyalná utána a száját — mondja a pincér és elsuhan. Azám! Milyen jó lehet egy királynak! Annak nincsenek ilyen gondjai, az akár öt fa­tányérost is megehet, annak nem kell kiszámítani, hogy a pénzéből csak egy kenyérre futja. Dehát úgy kell neKem! Miért nem lettem' király! Tiszta, kényelmes foglalkozás. Néha reprezentálnia kell, fo­gadásokon és udvari bálokon részt venni (ahol persze nagy vacsorák vannak) fogadni az alattvalók hódolatát. És amint hallom e mellett nagyon jól meg is fizetik és egy valami­revaló király talán annyit is megkeres, mint mondjuk egy maszek szódavizes. Közben kihozták a szalon­tüdőt. Tényleg finom... Min­den gondolatomat az evésre koncentrálom... A zsemle- gombóc olyan mint a vaj. Pfű, de jól laktam ... Végeredményben egy király sem tudott volna többet enni. És borzalmas rossz lehet egy királynak. Ott lődörög körü­lötte a sok udvaronc. Nem ülhet be egy kis pressóba, nem sétálgathat az utcákon. Nem is beszélve arról, hogy mindenki utálja őket. Nem azt veszik feleségül, akit sze­retnek, hanem akit a kancel­lária kiszemelt számukra. Kapnak egy kiszikkadt szipir- tyót és miközben az egész or­szág azt kívánja nekik, hogy a görcs rángassa végig őket nászéjszakájukon a palota mind a kétszázhuszonnyolc termén, ágyúdörgések, ha­rangzúgás és hurrázás köze­pette egybekelnek és a bol­dog ifjú férj irigykedve gon­dolhat a legszegényebb pász­torra, aki viszont olyan nőt ölelhet, hogy a király is meg­nyalná utána az összes újját. Aztán akkor sem lehet nyu­godt egy ilyen király, amikor azt olvassa, hogy egy másik ország királyát egyszerűen agyonverték és aztán tüzet raktak vele. E szalontüdő által előidé­zett jóllakás rádöbbentett ar­ra, jól tettem, hogy nem men­tem királynak. Sokkal jobb nekem így. Csak legalább egy pohár sörre való pénzem lenne... (gy-ól Két pillanatkép Peches ember az egri vasútállomásról A tudós megelé­gedetten dőlt hát­ra a ezéles és a fé- ligszlvott cigaret­tát eloltotta a ha­mutartóban. Most már nem kellett a cigaretta keserű ízű füstje, túl van a nagy munkán: számításai, amint a végeredmény is igazolja, helyesnek bizonyúltak. — Igen, — morfondí­rozott magában, — eikerült megolda­ni az alapvető kérdést: a föld ne­hézségi erejének legyőzését és a föld forgásából adódó centrifugá­lis erő felhaszná­lását. Lényegében tehát hajtóerő nél­kül indulhat útjá­ra az űrhajó. Ami­kor kinn száguld a világűrben, csak annak az égitest­nek vonzása hat rá, amelyre irá­nyították. Nagy­szerű, tökéletes do­R tudós log ez! — Mosoly­gott magában, nem nagyképűen és fensőbbségesen, hanem a győztes ember mosolyával, az Emberével, aki utat nyitott és végtelen távlato­kat a bolygóközi közlekedésben. Irány a Hold. A Holdról tovább a Marsra, a Marsról a Vénuszra, a Vé­nuszról... tovább, még tovább akár más Tejútrend­szerre, hisz üzem­anyagra nincs szükség: a tömeg­vonzás a centrifu­gális erő végtelen és örök energiát biztosít a csodála­tos űrhajó számá­ra. Az ember va­lóban birtokába veheti a világegye­temet. Két bolygó­közti utazást fa­gyasztva teszi meg az űrhajó utasa, így élete évszáza­dokra meghosszab-i bitható. A tudós már rég nem szobájában, s nem az íróasztala előtt ült, a tudós gondolatai hátán már ott nyargalt a galaktika fényes országútján, a tu­dós megoldotta minden idők leg­nagyobb, tudomá­nyos problémáját... Frédikém... Fré­diként... gyere se­gíts — hallotta meg felesége hangját, hogy felrezzent ál­modozásából. Hal­lod Frédi! Hozzál te is lavórt, mert beázott a konyha. Hogy ez a KIK nem képes meg- csinátatni a tetőt — hallotta felesé­ge zsémbes hang­ját. S Frédi, a tudós felállt, ment a la­vórért. csak ennyit mondott: “ Haj... igen, még a földön va­gyok! (egri) A kocsmáros küzdelme az alkoholizmus ellen. m •h TŰZCSAP e A TÖKÉLETES TÜZCSAT j Széljegyzetek egy mérkőzésről A szombati SBTC—ESC barátsá­gos labdarúgó-mérkőzés úgyszól­ván végig kiegyensúlyozott, erős küzdelmet hozott. Koncz István játékvezetőnek bizony nehéz dol­ga volt, s működését nagy mér­tékben megnehezítették a szurko­lók egy részének ízléstelen bekia­bálásai, no meg a vitatkozó sal­gótarjáni játékosok. Egyízben Dávid reklamált alap nélkül a játékvezetőnél, s ez a közönség soraiban erős visszatet­szést szült. A nézők ilyeneket kiabáltak be gúnyos hangon a ki­tűnő balfedezetnek: „ne rekla­málj, inkább futballozz!’* Erre a feldühített balfedezet eléggé el nem ítélhető, élsporto­lóhoz egyáltalán nem illő módon ..válaszolt” a közönségnek, s ez a viselkedés viszont a nézőket dühítette fel. Percekig röpködtek a levegőben az ízléstelen meg­jegyzések a lelátón, ott. ahol vég­eredményben sok jó ízlésű ember, gyerekek, nők foglalnak helyet, akik akarva, nem akarva kényte­lenek eltűrni ezeket a visszatet­sző megnyilvánulásokat. De nemcsak Dávid, hanem a középhátvéd Jancsik is „bemutat­kozott” a közönségnek — éspedig hasonló módszerekkel, mint bal- fedezet-társa. Mindez arra mutat, hogy az SBTC NB I-es együtte­sében is vannak olyan játékosok, akik méltatlanok a sportember jelzőre. És ez nagyon szomorú! Mit várjunk fiataljainktól, ha válogatottjaink így viselkednek a pályán? Dávid és Jancsik labda­rúgók magatartását súlyosan el­ítéljük, de ugyanúgy elítéljük azo­kat a szurkolókat is, akik úgy látszik, nem bírnak magukkal ad­dig, amíg a rendezőség véget nem vet garázdálkodásaiknak. Vajon Szegedi Barna partjelző­nek a szemébe mernék-e vágni mindazt a válogatott szidalma­kat és aljas sertést, amit tisztes távolságból ordítoztak feléje? Va­lószínű, hogy nem... XXX A bányászok egyenlítő gólját éktelen füttykoncert fogadta • nézőtéren. A szurkolók többsége szerint ugyanis Csáki lesen kapta a labdát, s úgy lőtte a hálóba. A szurkolóknak nem volt iga-* zuk. Amikor ugyanis az össze­kötő Bodon, Csáki felé gurította a labdát, Lisztóczki valamivel kö­zelebb állott az egri kapuhoz. Kö­zéphátvédünk azonban, — aki egyébként kitűnően játszott ezen a mérkőzésen — érthetetlen mó­don nem avatkozott közbe, sőt visszafelé tett egy lépést, amivel azt a látszatot keltette, hogy a mögüle kiugró Csáki lesen állott; A szitkok özöne zúdult a játék­vezetőre a 11-es megítélésekor is, pedig a napnál is világosabb volt, hogy l.isztóczki a 16-oson belül ért kézzel a labdához. A fentebb említett nézők kis csoportja szinte végigdühöngte a mérkőzést, ahelyett, hogy örült volna az egri csapat egészen ki­tűnő játékának.., <—dy> Tanácskozott a vidéki iszikugresszns Az 1958. évi zalaegerszegi orszá­gos úszókongresszus egyhangúlag megállapította, hogy a vidéki úszósport mai elmaradott állapo­tának megjavítása érdekében szükség van a Magyar Üszó Szö­vetség részletes javaslata alapján a Magyar Testnevelési és Sport Tanácsnak olyan intézkedéseire, melyek a vidéki úszósport lét­alapját biztosítják: 1. A már meglevő vidéki uszo­dákat ne csak az üzleti szem­pontok, hanem a sport szükséges­ségének és állami feladatot je­lentő jellegének figyelembe véte­lével használhassák a sportolók. 2. Tervszerűen történjék intéz­kedés a munka érdekében, hogy az uszodai telepek keretén belül, vagy azoktól függetlenül, a lakos­ság számarányának megfelelően, kizárólag sportcélokra szolgáló úszómedencék álljanak a sporto­lók rendelkezésére. 3. Kötelező intézkedés történjék annak érdekében, hogy a jövőben épülő városi iskolaépületek he­lyén (alagsorában, tornaterme, díszterme alatt, stb.) úszószakok­tatás céljaira fedett tanmedencék épüljenek. 4. Az uszodai úszómesterek el­lenőrzése és képzése a megyei úszószövetség hatáskörébe tartóz- zék 5. * A fedett, vagy melegvizű uszodákkal rendelkező vidéki vá­rosokban főfoglalkozású úszóed­ző irányítsa az egész úszóokta- tását, úszónevelését, úszósportjá­nak fejlesztését, uszodájának sportcélokra történő megfelelő ki­használását. 6. Vizsgálja felül az illetékes ha­tóság az uszodai úszómesterek al­Barátságos labtlarúgó-mérhőxés Nagybátonyi Bányász—FVSC 7:0 (1:0) Füzesabony, 500 néző. V: Hege­dűs. Nagybátony: Bulyovszkl —Mol­nár I, Gellér, Molnár II. — Stuhl, Tari — Veres, Czecze, Ponyi, Rigó, Csépe. Füzesabony: Hajnal — Kakuk, Jaskó, Balázs (Gulyás) — Kele­men, Gál II. — Erős, Bernáth, Imre M., Orbán (Antal), Bocsi II. Az első félidőben, amíg erővel bírta a füzesabonyi csapat — mél­tó ellenfele volt az NB Il-es Nagybátonynak, sőt ebben a já­tékrészben több gólhelyzete is A II. félidőben a jobb erőben levő nagybátonyi együttes felül­kerekedett és ekkor egyre-másra hullottak a gólok, a következő sorrendben: Ponyi, Csépe, Tari, Ponyi, Rigó, Rigó, Rigó. A látottak alapján az eredmény túlzott. A bányász-csapatnak kü­lönösen a támadósora játszott ki­tűnően, a füzesabonyiaknak vi­szont úgyszólván semmi sem si­került. Jó: Bulyovszky, Gellér, Tari, Rigó, Csépe, illetve Jaskó, Kele­men és Erős. Recski Bányász—Salgótarjáni Tűz­helygyár 2:2 (0:0) Recsk, 600 néző. V: Bolyki; Recsk: Fejes (Zám) — Hadobás, Nagy, Bódi H. — Maruzs, Hor­váth (Gál) — Kányási, Zsoldos, (Horváth), Szabó, Bódi I., Kocsis, (Orosz). Bolyki játékvezető sípjelére mindkét csapat a lehető legjobb összeállításban állt fel. Jó iram­ban indult a játék. A mezőnyben szépen kombináltak a támadóso­rok, a kapu előtt azonban csak ritkán vállalkoztak lövésre. így a védelmek aránylag könnyedén verték vissza a támodásokat. A 15. percben Szabó, majd a 25. percben Kocsis hibázott jó hely­zetben, a másik oldalon Bablena és Gyenes hibázott. A második félidőben mindkét csapatnál több cserét hajtottak végre. Most is jóiramú küzdelem alakult ki, némi hazai fölénnyel. Ekkor már a támadók is gyor­sabban adogattak, s néhány szép keresztlabdát is lehetett látni. Az 50. percben szép Maruzs — Bódi I. — Horváth — Szabó támadás végén ez utóbbi jól ugrott ki a középen és a kifutó kapus mellett megszerezte a vezetést, 1:0. Az 57. percben Fejes vakmerő vetődése kapott tapsot, majd a 60. percben Maruzs — Gál — Orosz — Hor­váth szövény végén ez utóbbi lö­vése a vendégek hálójában kötött ki, 2:0. Ezután feljött a vendég­csapat és Bablena II. révén szé­pített az eredményen, majd a vendégek — kihasználva a hazai védelem pillanatnyi megtorpaná­sát — egy perccel a befejezés előtt kiegyenlítettek. A két csapat találkozója végig hatalmas iramú, szép játékot ho­zott. Erőnlétből mindkét csapat jelesre viszgázott, csak még a labdaleadásokba csúszott sok hi­ba. Jó: Fejes, Nagy, Orosz, Ká­nyási, Bódi I., illetve Molnár, Bablena I., Tátrai, Gyenes és Bablena II. A játékvezető igen jól vezette a mérkőzést. Párád—Recsk ifi 7:0 (3:0) A recskiek tartalékosán álltak ki a mérkőzésre, ez azonban nem volt ok arra, hogy öt játékos kü­lönféle okok miatt mérkőzés köz­ben elhagyja a pályát. A Recski Bányász vezetősége mielőbb in­dítson vizsgálatot és szigorúan járjon el a sportszerűtlenül vi­selkedő fiatalokkal szemben. Verpeléti Honvéd—Kisterenyei MÁV 5:1 (1:1) Verpelét, 600 néző. Verpeléti Vasas — Molnár, Bo- lonyi, Kursics — Nagy, Kovács — Kollár, Lockner, Szabó, Daróczi, Fehér; Közepes iramú mérkőzésen az első félidőben mindkét támadó­sor sok helyzetet hagyott kihasz­nálatlanul. A 16. percben Szabó labdájával Kollár elhúzott a vé­dők mellett és nehéz szögből le­adott, jól eltalált lövése a ven­dégek hálójába vágódott. 1:0 A 30. percben kapuelőtti kavarodás­ból egyenlített a vendégcsapat. Szünet után a verpelétiek foko­zatosan fölénybe kerültek és a ki­fáradt kisterenyei védők mellett egyre-másra érték el góljaikat. Előbb Kollár, majd Szabó, Fehér és Lockner lövése jutott a há­lóba; A verpeléti együttesben Molnár. Fehér és Daróczi nyújtotta a leg­jobb teljesítményt. Verpeléti ifi—Tarnaszentmáriai KISZ 4:1 (1:0) A kitűnően mozgó hazai csapat kis szerencsével akár nagyobb arányban is győzhetett volna a nagy lelkesedéssel küzdő tarna­szentmáriai csapat ellen. kalmazására vonatkozó rendelke­zéseket és a kiadandó rendelet szigorú végrehajtását a megyei tanácsok útján ellenőriztesse. A Magyar Üsző Szövetség vidéki kongresszusa. Tanuljuk meg ellenfeleink nevét! Rövid időn belül már másodszor jelenik meg Egerben olyan vízilabda falragasz, amelyen az Egri SC ellenfele Csepeli Autónak van feltüntetve, holott minden* sporttal csak egy kicsit is fog­lalkozó ember tudja, hogy az autógyári csapat sportköre Cse­pel Autó, és nem Csepeli Autó.., Hatvani ejtőernyősök Makiáron A hatvani MÁV MHS ejtőernyős klubjának tagjai kéthetes kiképző táborba vonultak a makiári repü­lőtérre. A kiképzés augusztus 18-án kéz* dődött meg. A hatvani MAv MHS elnöksége és az ejtőernyősök hozzátartozói közösen meglátogatják a kiképző- tábort/ A látogatók Hatvanból augusztus 24-én reggel a 8.18 perc­kor induló gyorsvonattal utaznak Makiárra; Augusztus 20 ünnepi műsora Labdarúgás: Egri SC—Nagybáto nyi Bányász, barátságos mérkő­zés. Eger. Stadion. 17 óra. ökölvívás: Északi Terület—Du­nántúl, országrészek közötti via­dal, Eger, Sportuszoda, 19 óra. (A szorítót vízreépitett tulajon helye­zik el.) Kézilabda: Eger—Kosice városok közötti mérkőzés, Eger, Foglár­kerti pálya, 11 óra. Reggel 9-től villámtoma a debreceni, gyöngyö­si és egri csapatok részvételével; Vízilabda: ESC—Csepel Autó NB Il-es rangadó-mérkőzés, Eger; Sportuszoda, 12 óra. Előtte 11 órakor: ESC—Csepel Autó ifjúsági bajnoki mérkőzés; Eger csapata harmadik lett a „Szpartakusz Kupában*4 A szövetkezeti mozgalom 18 éves jubileuma alkalmából kiirt „Szpartakusz Labdarúgó Kupa” országos döntőinek küzdelmeit Gyöngyösön rendezték meg. A döntőben a Dél-Budai Szpar­takusz, a Szegedi Szpartakusz, a Dombóvári Szpartakusz és az Eg­ri Szpartakusz vettek részt. Az egri együttes 0:0-ás félidő után 6:0 arányú vereséget szen­vedett a Dél-Budai Szpartakusz- tól, majd másnap 3:2 arányban győzött Dombóvár együttese el­len és így a 3-ik helyen végzett; A LABDARUGÓ NYÁRI KUPA NB II ÉSZAKI CSOPORT VÉGEREDMÉNYE: 1. Hatvan 3 2 — 1 9:5 4 2. Pereces 3 2 — 1 8:5 4 3. Bükkalja 3 1 1 1 6:4 3 4. Miskolci MTE 3 — 1 2 1:5 I A gyöngyösi Mátra-vasút is készült az ünnepre A kisvasút dolgozói alkot­mányunk ünnepére különböző felajánlásokat, munkafelaján­lásokat tettek. Két hónappal ezelőtt a nagy árvíz erősen megrongálta a nyirjesi vasút­vonalat. Az újjáépítési mun­kálatokat augusztus 20-ra vál­lalták, hogy befejezik, de már aug. 15-én örömmel jelentették a Mátrai Állami Erdőgazdaság­nak, hogy a vasútvonal újjá­építésével a határidő előtt el­készültek és megindulhat az erdei szállítás a vasútvonalon. A Kékes nevű kismozdony az utóbbi időben komoly javí­tásra szorult. Augusztus 20-ra elhatározták, hogy üzembe he­lyezik a „Kékest”. Augusztus 18-ra befejezték a nagyjaví­tást. A Mátra-vasút valamennyi dolgozója augusztus 20-ra, az alkotmány ünnepére becsüle­tesen készült fel, és végezte el vállalt munkáját. Prókátor András, mozdonyvezető. NÉPÚJSÁG Az MSZMP megyei bizottsága és a Megyei Tanács napilapja. Megjelenik hétfő kivételével mindennap; Szerkeszti a szerkesztőbizottság; Tagjai: Suha Andor felelős szerkesztő; Papp János helyettes szerkesztői Gyurkó Géza főmunkatárs. Felelős kiadó: Putnoki László. Kiadóhivatal: Eger, ßajcsy-Zsilinszky u. I, sz* Telefon: 24-44. Postafiók: 23. Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz utca 3. Telefon: 56-74. 56-78 SZ: A lapot árusításban és előfizetés­ben i, megyei postahivatalok ter- ’esztik. Előfizetési díj egy nőnap­ra ll forint. Előfizethető bármely oostahivatalnál és kézbesítőnél. Heves megyei Nyomda V,; Ege«

Next

/
Oldalképek
Tartalom