Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)

1958-08-02 / 163. szám

IöíSööI* ÉS«8§®* ft«. A FÖLDMÜVESSZÖ VETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONJÁNAK HETI HÍRADÓJA. Érdemes géphasználati társulásban végeztetni a szántást ALIG TELT EL egy hónap azóta, hogy az első közös géphasználati társulások megalakultak. Hétről-hétre több földművesszövetkezet je­lenti, hogy körzetében gép- használati társulás alakult. Nagyút községben a dolgozó parasztok csaknem 90 száza­léka tömörült géphasználati társulásba, ahol az egész köz­ség határát három körzetre felosztva fogják végeztetni az őszi mélyszántást, nagyüzemi jelleggel. Ezenkívül Visznek községben 160 termelő lépett géphasználati társulásba 500 katasztrális hold föld őszi ta­lajmunkájára. Ugyanígy ala­kulóban van géphasználati társulás Nagy fügédén, Kom­pokon, Adácson és még több helyen. Eddig megyénkben 650 taggal, 2500 katasztrális hold földön van géphasználati tár­sulás. Ezeken a helyeken megértették a dolgozó parasz­tok, hogy a traktorral történő szántást nem a kisparcellák- hoz tervezték, tudják, hogy a gépeket csak nagyobb, egybe­függő területek szántásánál lehet igazán jól kihasználni és csak így tud nagyüzemi jelleggel olcsón és szakszerű­en szántani. Dolgozó parasztságunk egy része azonban ma még nem látja tisztán, hogy mi a je­lentősége a géphasználati tár­sulásokba való tömörülésnek. Ugyanis ősszel a nagy szán­tási munkák idején a gépál­lomás traktorának nem áll módjában ide-oda járkálni a dűlőkben, a sokszor egymás­tól távoleső szántani való föl­dekre. Ahhoz, hogy a földműves- szövetkezet által leszerződött és a gépállomás által kihelye­zett traktor eredményes jó munkát tudjon végezni és emellett teljes kapacitása is ki legyen használva, közös gép- használati, illetve szántási tár­sulásra van szükség. ELŐNYÖS EZ MIND a gép­állomás, mind a dolgozó pa­rasztság részéről. A gépállo­más részéről azért, mert egy menetben és a továbbiakban is folyamatosan tud nagyüze­mi munkát végezni, üresjára­ta alig van, s így az őszi mun­kák befejezéséig sokkal több gazdának a földjét tudja fel­szántani. Ami a dolgozó pa­rasztság előnyét jelenti, az a következő: Először is azon gazdáknak, akik géphasználati társulás­ba tömörültek, minden kö­rülmények között elsősorban van biztosítva földjeik őszi mélyszántása. Másodszor, a szántást idő­ben és jó minőségben tudják végeztetni és ezen idő alatt a termelő — ha van — saját fogatával az őszi betakarítási és szállítási munkálatokat za­vartalanul tudja végezni, de a fogattal végzett őszi mély­szántás egyébként sem lehet minőségileg olyan jó, mint a traktorral szántott, mert az őszi mélyszántás megkövetel 22—25 centiméter szántási mélységet, amit csak a gép tud biztosítani. Harmadszor, de nem utolsó­sorban a géphasználati társu­láson belül a jó minőségű nagyüzemi gépimunka ol­csóbb is. Ugyanis annak dolgozó parasztnak, aki gép- használati társulásnak tagja egy katasztrális hold 22—25 centiméter mély őszi mély­szántásért csak 162 forintot kell fizetnie. Ugyanez a szán­tás kisüzemileg végezve, gép- használati társuláson kívüli termelőnek 189 forint kataszt­rális holdanként, vagyis a géphasználati társulás tagjai­nak 27 forinttal kerül keve­sebbe az őszi mélyszántás ka- tasziráis holdanként. Egy ka tasztrális hold közép-mély­szántásnál pedig 20 forintot ta­karíthat meg a termelő a géphasználati társuláson be­lül. Mindezeken kívül még az az előnye is megvan a gép- használati társulásoknak, hogy a hozzájuk kihelyezett szántó traktorokat ők maguk irányíthatják. Menetirány-ter­vüket saját maguk készíthetik el, egy általuk megválasztott bizalmin kérészül. sajAt Érdeke tehát dolgozó parasztságunknak, hogy' a behordás után letaka­rított földjeikre már most igé­nyeljék a gépi munkát. így az őszi munkatorlódást is el­kerüljük, de a nyári, nyárvégi szántást a talaj tökéletes be- érését illetően igen előnyös. Ott pedig, ahol a nyári, nyárvégi mélyszántást a talaj kellő nedvességhiánya miatt nem tudják elvégezni, ezt a kedvező állapotot meg kell várni. Éppen ezért előnyös és jó az azonnali tarlóhántás, mihelyt a kalászosok lekerül­tek a földről, mert még ak­kor a talajban a nedvesség megvan.. Lehetőleg nyár végéig szán- tassunk fel minden földet, hogy őszre csak a kapások, burgonya, kukorica és a cu­korrépa betakarítása után fennmaradó területek marad­janak. A nyári talaj- és szál­lítási munkákra történő szer­ződést mielőbb kívánatos megkötni a földművesszövet­kezetekkel, az őszi szántáson biztosítása végett pedig már most keressük meg a' földmű­vesszövetkezeteket, ahol pon­tos felvilágosítást adnak a közös géphasználati társulás előnyei­ről. A földművesszövetkezetek mezőgazdasági üzemágvezetői már mindenütt rendelkeznek a község pontos, szántási kör zetekre felosztott térképével, ahol '■ jelentkező előjegyzése­ket gyűjtik és ezzel párhuza­mosan alakítják ki az egyes dűlőkben levő géphasználati társulásokat is. A község kör­zetekre felosztott térképéből egy példány ki van függeszt­ve közszemlére is, ahol az il­lető termelő könnyen meg­tudhatja, hogy melyik körzet­be esik a földje. De erről tud­hatja meg azt is, hogy kihez kell fordulnia a szántási mun­kára történő előjegyzésre, il­letve szerződésre. MINDEN DOLGOZD pa­raszt használja ki a géphasz­nálati társulás nyújtotta elő­nyöket, hogy gyors, jó minősé­gű és olcsóbb munkával meg­művelt földjén minél gazda­gabb termést érhessen el a következő gazdasági évben. Jáger Gerő Nagyid Nagyút község térképe, három körzetre beosztva, mely­ben körzetenként 3 géphasználati társulás alakult. A tagok dűlőnként és név szerint vannak bejegyezve. Akikre büszkék vagyunk UTASI D. JÓZSEFNÉ az istenmezejei földművesszö­vetkezet alapító tagja. Jó mun­kát végez a földművesszövet­kezetben és munkája után vá­lasztották meg a pétervásári választmány tagjává. Mint felügyelőbizottsági tag, a föld­művesszövetkezeten belül ál­landó ellenőrzéseket tart és munkája nyomán egyre javul a szövetkezet gazdálkodása. KOVÁCS KAROLY az átányi földművesszövetke­zet alapító tagja, járási vá­lasztmányi tag. Jó munkája után 1955-ben kormánykitün­tetést kapott. A FÖLDMŰ VESSZÖVET- KEZETI tagok bevonásával rendbehozzák az I. sz. ve­gyesboltot Istenmezején. Fo­dor cs. József, földművesszö­vetkezeti tag vállalta, hogy a szükséges homokmennyisé­get társadalmi munkával a helyszínre szállítja. ★ ÜJ KUGL1PÁLYÁT építet­tek társadalmi munkával a füzesabonyi földművesszövet­kezet dolgozói. A 10 000 forin­tos beruházás 50 százalékát társadalmi munkával valósí­tották meg. IWOllfAUl Tisztelt Tagtársaim.' Manapság, ha valaki Markazon jár, a földművesszövetke­zetnél és a községben, sokat hallhat a rokoni összefonódás sokról. Én magam addig el sem hittem, amíg az egyik föld­művesszövetkezeti tag (nevét nem írta meg) levélben fel nem hívta figyelmemet erre. Törvényismerő ember vagyok — melyről a tisztelt Tagtársak már meggyőződhettek — és így magam sem szeretem, ha valahol nem tartják be a törvé­nyességeket. A levelet elolvasás után tarsolyomba téve, kisétáltam Markazra. Nem igen jártam még ebben a községben és így a falu szélén kérdezősködve, akadt is egy kalauzom, aki szí­vesen elvezetett a községbe. Az igazgatósági elnököt nem ismertem és ezért kihasználva az alkdlmat, érdeklődtem felőle. — Ja, kérem, a mi ügyvezetőnk — szólt kalauzom —, arra gondol, úgy-e, aki a Szekrényes Kálmánnak rokona? — Hogy-hogy rokona? — kérdem —, hiszen az igazgató- sági tag. — Az, kérem, nem számít itt, mert úgy-e, van még itt több is. Nem tudom, másfelé így van-e, de nálunk sok rokon van a földművesszövetkezetben. — Hogy lehet az? — kérdem csodálkozva. — Nagyon egyszerűen, hiszen már a választásokat is úgy intézték, hogy minél több rokon kerüljön a szövetkezetbe. Itt van, kérem, a 2. sz. italbolt-vezető, — ifj. Szekrényes Já- nosné —, aki ugyancsak rokona az igazgatósági elnöknek. Vagy például Ferencz András felvásárló, aki rokona Harma­tos Jánosnak, a felügyelő bizottság elnökének, de ugyanak­kor Barta Kálmán igazgatósági tagnak is. Vagy a felvásárlási telep pénztárosa, aki közeli rokona a felvásárlónak, de ugyanakkor menye Kovács István igaz­gatósági taghak is. Kezdett zúgni a fejem a hallottak után és gyorsan köz­bevágtam, mielőtt folytatta volna: — Az lehetetlenség, hogy ennél a földművesszövetkezetnél ennyire nem tartották be a törvényességet. — Ez nem lehetetlen, kérem, hanem ezek tények — szólt kísérőm és felvilágosítóm. — Mondok még többet is, ha akarja. — Választ sem várva, folytatta tovább. — Mert, kérem, megengedhető-e az, hogy Hanovecz Já­nos felügyelőbizottsági tagnak rokona a hentes? Vagy a ter­ményfelvásárló, aki Gerhát Ferenc igazgatósági tagnak <% közeli rokona? — fejezte be mondanivalóját kísérőm. No, hát ennyi rokonra még én sem számítottam és fe­jemben már olyan gondolatok jártak, jó lenne nekem is egy rokont keresni a vezetőség között, mert úgy-e, sohse lehet tudni, hogy nem lesz-e rá szükségem. A földművesszövetke­zetben az igazgatósági elnöknek előadva a hallottakat és a panaszt, nem is lepődött meg, hiszen erről ő is tudott. Azon viszont már én sem lepődtem meg, hogy a most alkalmazott Tresó Éva adminisztrátor, közeli rokona Hatályúk Ferenc felügyelőbizottsági tagnak. Kezdtem „örülni”, hogy végre találtam egy szövetkezetei, ahol mindenki rokona minden­kinek. Azt hiszem, ezekután a tisztelt Tagtársak is tudnak alkotni véleményt a földművesszövetkezet munkájáról. Én magam sem vagyok megelégedve a tervteljesítésekkel, de az ellenőrzésekkel meg különösen nem, mert azt hiszem, hogy azok igen csak „sógor-koma” alapon folynak. Egy kis baj van a részjegybefizetéseknél is, mivel a II. negyedévi tervü­ket (kimondjam—nemondjam) 5,2 százalékra teljesítették. Itt már jó lett volna egy kis rokoni összefogás, hogy az utolsók közül az élre törjenek. Tudósításom végére érve, remélem, hogy az itt felvetet­teken sürgősen változtatnak és megszüntetik a markazi föld­művesszövetkezetben is a rokoni összefonódásokat. A földművesszövetkezeti tagsággal egyetértésben, a szö­vetkezeti vagyon védelméért, üdvözlettel: ^/WWWWWWVWVWVWWWWVW’ Sok intézkedés, értekezlet és újságcikk foglalkozott már eddig is a vagyonvédelem megszilárdításával. A társa­dalmi tulajdon védelme az in­tézkedések ellenére sem ki­elégítő egyes földművesszö­vetkezeteknél. A raktárak hiá­nya, a szűk raktározási lehe­tőségek, de legtöbb esetben az alkalmazottak hanyag munká­ja nyit tág teret egyes szemé­lyeknek a társadalmi tulajdon megsértéséhez. Hiába minden igyekezet, minden intézkedés, ha maguk a szövetkezet veze­tői és dolgozói kevés gondot fordítanak rá. Kovács Károly elvtársat, az átányi földművesszövetkezet ügyintézőjét felkeresve, ér­deklődtem többek között a va­gyonvédelem megszilárdítá­sáról. Sajnos, a sok intézke­dés ellenére is, nagymérvű hanyagság tapasztalható az üzemegységeknél. Ne csak beszéljenek a vagyonvédelemről Atányban mivel a szállításoknál kisebb leütődéseket szenvedett és így természetesen a vevők nem vásárolják meg. Jó lenne, ha minél előbb vagy leértékelnék, vagy elszállítanák az üzletből. Súlyos eset, hogy az 1956-ban szállított tüzelőfából körülbe­lül 96 mázsával kaptak keve­sebbet, mint ami a fuvarlevé­len fel volt tüntetve. Intézke­dés még erre sem született. A hevesi földművesszövetke­zet valóban több gondot for­díthatna az átányi üzemegysé­gekre és gyorsabban intézné el az ügyeit. Ez nemcsak az átányiak kára, mert ezek a károk a hevesi földművesszö­vetkezet működését is befolyá­solják, de a vagyonvédelemről sem elég csak beszélni, annak megvalósításán dolgozni is kell. (Szabó) JÓL HALAD a takarmár felvásárlás Füzesabonyba Eddig mintegy 30 vagon 1 cérnát és vörösherét vái roltak fel. ★ GYÜMÖLCSTERMELŐ SZAKCSOPORT alakult K füzesen. 16 dolgozó paraszt határozta, hogy mintegy 10 hold gyümölcsösben szaka portot alakit. Közösen kívá ják végezni a védekezési mu hálátokat és az értékesítést. ★ GÉPHASZNÁLATI tár­sulásokat alakítanak egyre több földművesszövet­kezetnél. Július 15-ig a tagok száma elérte a 812 főt és a művelésre szánt terület 2853 kát. hold. felel meg a követelmények­nek. Ezenkívül baj volt az átvételnél is, mert az árut mérés nélkül vették át. Nem helyes megoldás az sem, hogy a főbolt vezetője végzi az áru­kiadást. Ottlétem alatt (félóra) négyszer hívták ki az üzletből. Ez még szükség-megoldásnak sem jó, hiszen ha az udvaron szolgálja ki a vevőket, az üz­letben levők várnak. Az udvar közepén levő rak­tárakon a zárak, illetve az aj­tók sem felelnek meg a köve­telményeknek. Ezek után Kovács elvtárssal megnéztük az üzemegységeket. Elpanaszolta, hogy az üzletben levő 11 darab ceglédi kanna még 1957. júliusa óta ott hever, — Kevés gondot fordít a he­vesi földművesszóvetkezet üzemegységeinkre — panaszol­ja. — Tíz éve dolgozom a szö­vetkezeti mozgalomban. Vol­tam már FJK-dolgozó, ügyve­zető Erdőtelek községben, de ilyen irányú nemtörődömséget még nem tapasztaltam. Hát, ami azt illeti, sok hiá­nyosság van Átányon, amit kevés pénz befektetésével ki lehetne küszöbölni. A község tüzelőellátása érdekében léte­sített TÜZÉP-lerakat állapota tarthatatlan. Az árukat, megér­kezésük után, jobb hely híján, a kocsmaudvarra szórták le. A két vagon szén és fa azóta is ott van tárolva. A tüzelőanya­got 80 cm magas drótkerítés­sel kerítették körül, de ez nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom