Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-09 / 142. szám

1998. július 9., szerda NÉPÜJSAG 3 I termelőszövetkezeti vezetők védelmében A Heves megyei napok vasárnapi eseményei Az elmúlt hetekben beje­lentés érkezett a boconádi Petőfi Tsz elnöke ellen. A bejelentés szerint az elnök eltékozolja a tsz vagyonát, nem szívügye a közös gazda­ság fejlesztése. Az illetékes járási szervek természetesen alapos vizsgálatot tartottak, melynek során kiderült, hogy a bejelentés alaptalan. Nem sok időre rá ugyan ez örtént a hevesi Petőfi Termelőszö­vetkezet elnökével is, aki ez­előtt másfél esztendővel ép­pen a legnehezebb napokban, áz ellenforradalom idején állt a szövetkezet védelmére, éle­tét kockáztatta a szövetkezeti vagyonért. Hasonló dolgok játszódtak le Poroszlón is. Igaz, csak szórványos jelen­ség a szövetkezeti vezetők el­leni alaptalan vádaskodás, mégis már most fel kell fi­gyelni rá, mert ha hagyjuk elburjánzani, akkor komoly károkat okozhat. A termelőszövetkezeti elnö­kök munkája nehéz és fele­lősségteljes, hiszen nagyrészt vezetési módszereiken múlik, hogy érvényesül-e a szövetke­zeti demokrácia, sikerül-e megteremteni a szövetkezeten belül olyan hangulatot, mely elítéli a lógosokat, a fegyel­mezetlenséget, megakadályoz­za a közös vagyon fecsérlését. Függ a vezetés módszereitől áz is, hogyan, fejlődik szám­szerűleg a szövetkezet, mert az egyénileg dolgozó paraszt még a belépés gondolatával sem foglalkozik, ha olyan szö­vetkezetét lát, ahol a vezető kiskirálykodik. vagy éppen­séggel egyáltalán nem törődik a szövetkezet életével, irányí­tásával. És éopen e munka­kör fontosságában kell keres­ni a magyarázatát annak, hogy miért érik egyik-másik helyen egymás után támadá­sok a szövetkezeti elnököket. Ez. úgyis mondhatnánk foly­tatása annak a hadjáratnak, amit az ellenség az ellenfor­radalom után egyes párt és tanácsi vezetők lejáratásáért indított. Az ellenség alaposan felismerte a szövetkezeti el- --nőkök szerepét a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében és Vasámap délelőtt a Dobó téren Kocsmár János, a vá­rosi tanács elnöke üdvözölte a dalosünnepen részvevő 31 énekkar tagjait. Majd az egri üzemek képviselői felszalagoz­ták a kórusok zászlóit. ezért igyekszik minden mó­don — többek között hamis bejelentésekkel is — lejáratni őket, az állandó rágalmazá­sokkal elvenni kedvüket a munkától, hogy végül lemon­dásra késztesse őket, s he­lyükre a maga emberét te­gye, akivel könnyen szót ért­het, mert nem szívügye a szövetkezeti mozgalom fejlesz­tése. De van más magyarázata is annak, hogy egyik másik helyen valóságos hadjáratot indítottak a szövetkezeti elnö­kök ellen. Ezelőtt néhány év­vel nem volt éppen a legnép­szerűbb „állás” szövetkezeti elnöknek lenni, részben azért, mert nagy nehézségekkel küz­döttek a kezdő szövetkezetek, részben azért, mert sok eset­ben a felsőbb szervek az el­nök és a tagok véleményének meghallgatása nélkül, kívül­ről kényszerítettek rá egyes dolgokat a szövetkezetekre. De — nem utolsó sorban — megtörtént az is, hogy nem segítették eléggé a szövetke­zeti vezetőket. S amikor már úgy látszott betelt a pohár, a szövetkezeti elnök hibát, hi­bára halmozott, egyszerűen leváltatták, anélkül, hogy elő­zőleg felhívták volna a fi­gyelmét helytelen módszerei­re. Nem egy helyen, szinte évenként változott az elnök, s mind nehezebben lehetett találni vezetésre alkalmas embert a szövetkezet élére. Sok termelőszövetkezetben még a munkacsapat vezetését sem akarta vállalni senki. Ez fokozódott az ellenforradalom idején, amikor nem egy eset­ben az életüket kockáztatták a szövetkezetek elnökei a kö­zös vagyon, a szövetkezeti mozgalom megvédéséért. Azóta lassan két esztendő telt el, s a szövetkezeti veze­tők előtt a munka új lehető­ségei, távlatai nyíltak meg. A szövetkezeti elnök, aki lel­kiismeretesen vezeti a közös gazdaságot az egész falu egy­re inkább megbecsült embe­révé válik, szívesen kikérik és meghallgatják tanácsát még a kívülálló, egyénileg dolgozó parasztok is. A szö­vetkezeteknek biztosított na­gyobb önállóság — ha eleinte szokatlan és nehéznek tűnő is volt, nagy teret adott a tsz elnökének a gazdaság fej­lesztéséhez, s a tagok javasla­tainak megvalósításához. Ezek népszerűvé tették a szövetke­zeti elnök funkcióját, s míg ezelőtt nagyfokú idegenkedés volt az elnöki teendők válla­lásától, most éppen fordítva, szívesen vállalják, s nem egy­szer a rágalom fegyveréhez is nyúlnak egyesek, hogy meg­szerezzék maguknak az elnöki funkciót. Az ilyen klikkek egyik má- ; sik szövetkezet életében ko- ; moly bonyodalmakat okozhat- ; nak, nem egyszer lemondásra ; késztetik a munkáját egyéb­ként jól végző szövetkezeti el­nököt, s rontják a tagság mun­kafegyelmét, munkakedvét is, mert nem szívesen dolgoznak ott az emberek, ahol azt lát- $ ják, hiába vezet valaki becsü­letesen, ha egyes helyeken meghallgatásra találnak rá­galmazói. Félreértés ne essék, nem ar­ról van 6zó, hogy ezentúl az a helyes, ha semmiféle tsz- elnökkel kapcsolatos bejelen­tést nem vesznek figyelembe. Igenis, le kell váltani és sú­lyos esetekben kizárni a rosz- szul dolgozó, a szövetkezeti gazdaságot elhanyagoló és el- fecsérlő szövetkezeti elnökö­ket, de ugyanakkor meg kell ; védeni minden áron a rágal- ; mazóktól a becsületesen dől- ; gozókat. S ha éppen arra van szükség, bíróság elé kell állí- ; tani azokat, akik rosszindulatú, hamis bejelentésekkel akarják : félreállítani az útból a szövet- ; kezet elnökét, esetleg éppen ; azért, mert munkájával meg­akadályozta egyesek számára ; a közös vagyon elherdálását. 1 Napirendre kell tehát tűzni — I noha csak szórványos esetek­ről van szó — a szövetkezeti I elnökök védelmét. Ezt kíván- i ja meg a közös gazdaságok to­vábbi szilárdítása, fejlesztése, . de az emberekkel való foko- ^ zott törődés, a vezetésre al- > Száll a dal. A ceglédi vasutas a Dobó téri ünnepségen. énekkar, Jeligéjét énekli ... hogy „Meglehet, mire elmúlik ez a szomorú, ag­gasztó nyár, a világ aláírja saját halálos ítéletét” — ezt a kísértetiesen hangzó mon­datot először a nagy példány­számban megjelenő „Tribu­ne” című újság írta le és az­óta, ki tudja, mennyi újság vette át. A cikk írója arra alapozza feltevését, hogy Amerika az idén már 12 atombombarob­bantást hajtott végre, s a legutolsó húsz megaton-erejű robbantással teljesen megfer­tőzte a felső légkört. Azóta a megmérgezett légkörből a kínhalál csírája hull, adagol­va, az egészséges emberi szer­vezetre. A cikk szerint tíz év múlva elkezdődik a robban­tásokozta csontrákok áldoza­tainak a halála, a legköze­lebbi emberöltő alatt több és több lesz azoknak a gyerme­keknek a száma, akik nyo- morékan jönnek a világra. Borzalom, és ez be fog tel­jesedni?! Erősen rádióaktív lett a felső légkör, nem tudhatja senki, hogy melyik napsugár, szellő, vagy esőcsepp hozza számára a halált. Befejezé­sül, minden gúnyolódás nél­kül, álljon itt a vésztjósló cikk zárósora: „Nem tudhat­juk, melyik lesz az a nap, amelyik túl késő lesz a világ megmentéséhez, de ha a vi­lág népei nem követelnek változást, ez a nap el fog jönni...” S ez a figyelmeztető ko­moly figyelmeztető... F. I. — TEGNAP, Petőfibánya Után, Egercsehi bánya vezető­ségével is megtárgyalta a ke­reskedelmi vállalat a VIII. bá­nyásznapi ünnepségek előké­szítési problémáit. A közös szemlén megtörtént a helyki­jelölés és megvitatták, hogy milyen pavilonok felállítására lesz szükség. r Uj tudományos szervezettel lettünk gazdagabbak Megalakult a GTE Egri Helyi Csoportja Július első napjaiban újabb jelentős tudományos szerve­zettel gazdagodott megyénk. Megalakult a Gépipari Tudo­mányos Egyesület Egri Helyi Csoportja. E tudományos egye­sületnek az a célja, hogy a mérnökök, technikusok, a vas­ipari üzemek vezetői, szerve­zett önképzésiben részesülje­nek. A Tudományos Egyesület elnöke, Dénes József, a Finom- szerelvénygyár igazgatója, az alakuló ülésen annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy az egyesület működése során elősegíti majd a műszakiak, mérnökök képzését, s a válla­latok is hasznosítani tudják az egyesület eredményeit, s a szervezet műszaki tudásával és tanácsaival nagy segítségére lesz a vállalatoknak, a műsza­ki problémák megoldásában. A Gépipari Tudományos Egyesület már megkezdte mű­ködését, kidolgozták ez évi múnkatervüket is, melyben szerepelnek bel- és külföldi tanulmányi utak, többek kö­zött a Csepel Autógyárba, a Csepeli Vas- és Fémraűvékhez, a szervezet két tagja lengyel­országi, egy pedig szovjetúnió- beli tanulmányi úton vehet részt még ebben az évben. Az egri helyi csoport, mint önállóan gazdálkodó szervezet, hathetenként tudományos elő­adásokat tart, filmvetítéseket rendez, műszaki könyvtárat és klubot hoznak létre, ahol a tudományos egyesület tagjai a legújabb könyvekből és mű­szaki folyóiratokból tanulhat­nak. Mivel a Tudományos Egye­sületnek még kevés üzemből vannak tagjai, munkatervük szerint felvilágosító munkát végeznek az Eger környéki üzemekben, hogy minél több mérnököt, műszaki gazdasági vezetőt bevonhassanak a tu­dományos munkába. Célul tűzték ki a munkások továbbképzésének megszerve­zését, rendszeresen előadáso­kat tartanak a fizikai dolgo-; zóknak, szakmunkásoknak, az; alacsonyabb képzettségű mű­szaki alkamazottaknak. Műszaki és gazdasági taná- J csőt is létrehoznak, s ezek a J tanácsok lesznek a vállalat ‘ vezetőségének műszaki és gaz- < dasági tanácsadó szervei. Remélhetőleg ez az új tudó- 1 mányos egyesület be tudja töl- < teni hivatását, s maga köré < tudja tömöríteni az egri és 1 Eger környéki üzemek mű- • szaki és vezető gárdáját, s; nagy részt tud vállalni a ; munkások szákmai továbbkép-; zésében is. A vasárnap esti — az egri” strandion megrendezett — di­vatbemutató egyik nagy sikert ara tett modellje: csíkos kar­ton, húzott szoknya, fehér pup- lin blúzzal. A szoknya ára: 110, a blúz ára: 190 forint. A mo­dellt Farkas Ildikó mutatta be. Kovács István a szűcsi énekkar vezetője átveszi jutalmat és a IV. Egri Dalos ünnepek emléklapját. ... hogy a mezőtárkányi Szabadság Termelőszövetkezet-: ben a tagság nem gondolt elég­gé ezen a nyáron a közös ál­latállomány takarmányának biztosítására. Noha a tagok háztáji gazdaságában csak né­hány helyen van tehén, ragasz­kodtak ahhoz;, hogy a szénából osszanak munkaegységelőleget. A vezetőség, igen helytelenül, engedett a tagság követelésé­nek, kiosztották a szénatermés ! egy részét természetben, s a: tagok — tehenük nem lévén — el is adták azonnal másoknak. Közben a közös állatállomány majdnem széna nélkül maradt. Nem sok előrelátásra vall az ilyen osztozkodás, s ha nem intézkednek idejében, a közös állomány — és ezen keresztül az egész tagság kárát látja ennek. Ifjú Szollár István nyerte az első korosz­tály versenyét, 12 éves Mohamed nevű lová­val a vasárnai. í lovasbemutatón. Nagy keletje van a sörnek a strandbálon. Nem nagyon dicséri a rendezők szervezői képességét, hogy ilyen nagy harcot kellett vívni egy pohárka sörért. Ó-kínai családi történetek Vang asszony talál­kozik barátnőjével. — Hogy vannak a gyerekek? =* kérdi 14 asszony. — A fiam — feleli Vang asszony — szor­galmas, mint mindig és sok örömet szerez nekem. De felesége, a menyem — folytatja dühösen — állandóan bosszant. Mindig el­csen valamit az élés­kamrából és elviszi az anyjának. — És a lányod? — kérdezi a barátnő. —i Óh, ez kedves gyerek — feleli Vang asszony sugárzó arc­cal — mindent elkö­vet, hogy segítsen nekem. Ami élelmi­szert az anyósánál ta­lál, titokban elcseni számomra. XXX Csang urat nagy veszteség érte. Csinos, fiatal fele­sége meghalt. Na­gyon szomorú volt. Sírt és panaszkodott. Eljöttek barátai, hogy vigasztalják. Jüng- Meng, a szomszéd- asszony a fülébe súg­ta: — Csang miért vagy szomorú? Hoz­zád adom a lányo­mat. A többiek is ne­ki ígérték a lányu­kat. Szóval Csang több ajánlatot ka­pott. Újra megnősült és minden ment a maga megszokott út­ján. Később Csang urat újabb veszteség érte. Megdöglött a sza­mara. Le volt sújtva. Sírt és panaszkodott. ‘ Eljöttek a barátai és a szomszédai, hogy vigasztalják. De Csang vigasztalan volt. „Amikor a fele­ségem meghalt — zo- ’ kogta — már a sírnál a fülembe súgták, hogy szereznek he­lyette másikat. De most senki sincs, aki egy másik szamarat akarna adni. Ez ffi veszteség pótolha­tatlan.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom