Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-09 / 142. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Az Egri Dalosüimep díszhangversenye AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 142. szám ARA: 50 FILLÉR 1958. július 9., szerda Cséplés előtt A boconádi Petőfi Ter­melőszövetkezetben vasár­nap estig befejezték az őszi árpa cséplését. Ilyen hírek még ritkán érkeznek a me­gyéből, hiszen alig kezdtük meg a kenyérgabona aratá­sát, azonban, ahogy hala­dunk az aratással, hordás­sal, egyre több helyen búg­nak fel a cséplőgépek, ontva az aranyszínű gabonaszeme­ket a zsákokba. Drága ennek a gabonának minden szeme, hiszen a kenyerünkről van szó, úgy kell tehát vigyázni rá. mint a szemünk fényé­re. Éppen ezért a cséplés megkezdése előtt nem árt számot vetni mégegyszer azzal, felkészültünk-e min­denre? A cséplőgépek ma már kint vannak minden falu­ban, a gépállomási dolgo­zók igyekeztek jó minőség­ben kijavítani, s már ki is próbálták őket. Az igazi próba azonban az árpa csép- lése lesz. Helyes minden gé­pet mégegyszer munka köz­ben kipróbálni, hogy még idejében megjavíthassák az esetleg észlelt hibákat. Ké­szen van már a gépek rajo- nírozási terve is, megszab­ták, hogyan, milyen sorrend­ben haladnak a gépekkel. Községi tanácsaink, a ta­nácstagok és a Hazafias Népfront-bizottságok tagjai­nak segítségével sokat te­hetnek annak érdekében, hogy úgy szervezzék meg a hordást, hogy egy-egy csép­lőgép zavartalanul halad­hasson házról házra. A hor­dás ilyen módon való meg­szervezése meggyorsítja a cséplést. amire igen nagy szükség van ilyen esős időkben. A cséplés előké­szítéséhez tartozik az is, hogy alapos gondossággal rakják fel mindenütt az asztagokat, nehogy az eső prédája legyen. Leszerződtették minde­nütt a munkacsapatokat is, s ahol évtizedes szokás, ott megszervezték a kalákát a csépléshez. Azonban arra is szükség van, hogjj, a munka megkezdése előtt kioktassák a dolgozókat a munkavé­delmi szabályokra, mert igen sok baleset forrása le­het a munkavédelem elha­nyagolása. Az állami gazdaságok kombájnosai vállalásokat tettek a szemveszteségnél- küli betakarításra. Öröm­mel lehetne üdvözölni a cséplőbrigádok olyan kezde­ményezését is, amely nemes versenyre hívná a többie­ket a szemveszteség, az üzemanyagfelhasználás, az üresjáratok csökkentésére. az sem elhanyagolható feladat, hogy szorgalmaz­zák: ne maradjon a faluban senki adós a föld után járó adógabonával. Termelőszövetkezetekben s az egyéni parasztoknál is, az asszonyok dolga, hogy mégegyszer átnézzék a zsá­kokat. Ott. ahol kombájnok dolgoznak megfelelő kom- bájnszértí létesítése is sür­gős feladat. S ha minden rendben van, kezdődhet a nagy munka, hogy mielőbb zsá­kokban legyen a jövő eszten­dei kenyér. Több élelmiszer a lakosságnak A termelőszövetkezetek az idén sokkal több árut adtak át a népgazdaságnak, mint az előző évek hasonló időszaká­ban. Ezt természetesen előse­gítette a 3004-es kormányha­tározatnak az a pontja, amely ' termelőszövetkezetek részé­re az árutermelési terv telje­sítése esetén hitelelengedést biztosít. Ebben az évben jú­lius 1-ig összesen 286 hízott­marhát, 980 darab hízott ser­tést, és 6200 hektoliter tejet adtak át a megye termelő- szövetkezetei. Mindez már közel 4 millió forint bevételt jelentett a szövetkezeteknek. — JÜLIUS HÓNAPBAN az Országos Takarékpénztár Recsken és Kaiban fiókot nyit. Ma: A TERMELŐSZÖVETKEZETI VEZETŐK VÉDELMÉBEN ★ Fazekas István: A TERVSZERŰSÉG AZ ANYAGBESZERZÉSNÉL IS MEGHOZZA A KlVÄNT EREDMÉNYT ★ Hankóczi Sándor: A „FELESELŐ” EMBER ★ KÖLTŐK ÉS VERSEK ★ IPARI TANULÓKKAL A TISZALÖKI ERŐMŰNÉL ★ KÜLPOLITIKAI JELENTÉSEINK ★ hírek — Sport Készül az új Heves megyei távbeszélü névsor Mint ismeretes, a posta il­letékes szervei néhány hónap­pal ezelőtt megkezdték a je­lenleg forgalomban levő me­gyei távbeszélő névsor felül­vizsgálatát. Ez a telefonkönyv 1956. májusában jelent meg, s az azóta eltelt több mint két év alatt igen sok változás állt be az előfizetők névsorá­ban, sok készülék száma vál­tozott meg. s jelentősen bő­vült is azóta a megye távbe­szélő hálózata. Ezek a változások tették szükségessé a jelenleg is for­galomban levő távbeszélő névsor felülvizsgálását, s en­nek alapján új névsort készí­tenek. A posta az új névsort el is készítette, s a kéziratot mintegy másfél hónappal ez­előtt nyomtatásra Budapestre küldte. A legújabb értesülése­ink szerint az új Heves me­gyei távbeszélő névsor már készül, s e hónap folyamán meg is érkezik a megyébe. Az új távbeszélő névsort előreláthatólag három forin­tos darabonkénti áron hozzák forgalomba. Ax új kenyér jobb minőségű lesz, mint a tavalyi volt Az Egri Hengermalom két üzemének dolgozói a nyári őrlési szezon előtt nagysza­bású fertőtlenítési és karban­tartási munkálatokat végez­tek. Az Élelmiszeripari Minisz­térium egy hónapot engedé­lyezett a munkálatok elvégzé­sére, a malom dolgozói azon­ban egy hónap helyett két hét alatt befejezték a karban­tartást, amely után teljes ka­pacitással, éjjel-nappali mű­szakban megindult az őrlés. A raktárak dugig vannak tömve ó-búzával, ami biztosí­ték arra, hogy az új kenyér — az ó és az új liszt megfe­lelő arányú keverésével — sokkal jobb lesz, mint a ta­valyi volt. A Hengermalomban azon­ban nemcsak búzát őrölnek, hanem nagy mennyiségű bú­zacsírát is gyártanak a gyógy­szeripar részére. Ifjúsági Bányászkonferencia Varsóban Július 12-én utazik el két hétre Lengyelországba az If­júsági Bányászkonferenciára a megyéből két küldött: Siller Flóriánná, az SZMT munka­társa, valamint Kácsor Gábor, a Heves megyei KISZ Bizott­ság ipari osztályának vezetője. A konferencia július 14-én kezdődik Varsóban és egy hé­tig tart. A bányászkonferenci­án a magyar küldöttek (Heves, Borsod, Nógrád, Baranya me­gye két-két küldötte) és a len­gyel elvtársak kicserélik ta­pasztalataikat. A hivatalos út második hetét a lengyel bá­nyák (üzemek) látogatásával fogják eltölteni. 810 tábla jég naponként Teljes kapacitással, három műszakban dolgozik az egri jéggyár, hogy ki tudja elégí­teni a város és a környék iégszükségletét. A három mű­szak alatt összesen 810 tábla jeget állítanak elő a gyár dol­gozói. Ez a mennyiség — a rendkívüli körülményeket nem számítva — elegendő. A gyár termelését igen megnö­velte és egyenletessé tette az, hogy a gyártás kezdetekor korszerűsítették a berendezé­seket. A tegnap délután öt­órai kiemeléskor 270 tábla je­get helyeztek el a kamrákba; ezek egy részét még este, má­sik részét pedig ma reggel kapják meg a háziasszonyok, illetve a jeget igénylő üze­mek, vállalatok. Felkészülés a Magyar Vöröskereszt l. kongresszusára A Magyar Vöröskereszt vá­rosi és községi szervezetei ké­szülnek az első országos vö­röskeresztes kongresszusra. Az előkészület során tartják meg a városi—körzeti, városi és községi taggyűléseket, ame­lyeken megválasztják a kül­dötteket a járási, illetve a me­gyei közgyűlésekre. A gyűlé­seken mindenütt megvitatják a vöröskeresztes szervezetek előtt álló feladatokat. A járási küldöttközgyűlések után, a megyei értekezleten választják majd meg a kül­dötteket a Magyar Vöröske­reszt első országos kongresz- szusára. Szombaton este rendezték meg a IV. Egri Dalosünnep díszhangversenyét a líceum előtt felállított szabadtéri színpadon. A nagysikerű hangversenyen nyolc, az ország külön­böző tájairól jött kórus mutatta be műsorának legjobb számait. A műsor egyik legnagyobb sikere a Veszprémi Városi Kultúrotthon Ének- és Zenekara volt, mely Kodály Kállai ket­tősét adta elő. Az Egri Képtár nagy sikere A Heves megyei napok al­kalmából nyitotta meg kapuit a Dobó István. Múzeumban, az Egri Képtár. A kiállítást nagy érdeklődés előzte meg, mert képanyaga 1944. óta nefn volt megtekinthető a .nagyközön­ségünk, számára. A több ter­met betöltő kiállítás magába- foglalja a helyi festők alko­tásain kívül több világhírű németalföldi, osztrák, stb. festő képanyagát. A kiállítás nagy látogatottságnak örvend, naponta három-négyszáz em­ber tekinti meg a kiállított képeket. Tegnap hallottuk, hogy a látogatók száma már most meghaladja a négyezre4. Kikelt a másodvetés az erdőtelki Új Élet Tsz-ben A hevesi járás termelőszö­vetkezeteiben most már teljes erővel folyik és lassan befeje­zéshez közeledik az őszi ár­pa és a rozs aratása. Befejez­ték az őszi árpa aratását a boconádi termelőszövetkezet után az erdőtelki Üj Élet Termelőszövetkezetben is, majd a gépállomással azonnal elvégeztették a tarlóhántást, elvetették a másodnövényt, s az már ki is kelt a napokban. KlSZ-brigád dolgozik az egercsehi szénbányában Már féléves eredményről lehet beszámolni, amióta a hattagú KISZ ifjúsági brigád dolgozik az Bgercsehi szénbá­nyában Nagy H. Pál. vezetésé­vel. A három KISZ-tagból és három párttagból álló brigád, ha ugyan a múlt hónapban nem is ért el kimagasló ered­ményt, de az öt hónap átla­gos eredménye után méltán nyeri el a kiváló dolgozó ok­levelet és a megérdemelt egy heti fizetést. Az elővájáson dolgozó fiatalok TH-gyűrűkkel dolgoznak és egyik erőssége ez a csapat az Egercsehi szén­bányának. Üzemszervezési ankét volt Egerben a tsz-vezetők részére Az elmúlt napokban üzem- szervezési ankétot tartottak Egerben a gépállomási veze­tők,"" járási* párt-'“és tanács- funkcionáriusok és mintegy hatvan tsz-elnök részvételével. Az üzemszervezési feladatok­ról, elsősorban a megye jelle­gének megfelelően a kertészeti üzemágak megszervezéséről dr. Vágsellyei István, az Ag­rártudományi Egyetem üzem- szervezési tanszékének egyik tagja tartott előadást. Az elő­adást részletes vita követte, amelyen a részvevők megvi­tatták, hogyan alkalmazhatják a hallottakat a megyei sajátos­ságoknak megfelelően. Együtt a faluval — a falu érdekében Sarud község lakói már évek óta igen eredményesen foglal­koznak sertéshizlalással. A la­kosság évente 1000—1200 ser­tést hizlal meg, s az Állatfor­galmi Vállalat útján értékesíti A hízók átadása eddig úgy tör tént a gyakorlatban, hogy a sertéseket Poroszlóra kellett szállítani, mely 12 kilométerre van Sarudtól. Ez az eljárás sok nehézséggel járt, mivel egy- egy átadásnál a munkanapon felül meg kellett fizetni a gép­állomásnak a vontató költsé­gét, ami óránként 42 forint volt. A tanácsülés az elmúlt év őszén határozatot hozott, amelyben utasította a végre­hajtó bizottságot, hogy intéz­ze el az Állatforgalminál, ve­gyék át Sarud községben a hí­zókat. A vállalat hajlandó is volt erre, ha a tanács* biztosít­ja mindazokat a feltételeket, melyek a sertésátvételhez szükségesek. A tár^piások után a községi tanács megvá­sárolta a hídmérleget, meg­épült a mázsaház, az átvevő hely, s így a község dolgozói július 1-től a községben adhat­ják át sertéseiket. A tanács munkájához sok segítséget adtak a falu lakói. Köles Béla és Ficsor Ferenc — két kisiparos — társadalmi munkában megépítették a má­zsaházát, Madarász Károly a betonalapozást, a KlSZ-fiata- lok ugyancsak társadalmi munkában hordták a vályogot, cementet, sódert, ásták a be­tonoszlopok helyét. Kocsin György és Sebestyén Jenő ácsok a tetőszerkezetet készí­tették. Igen sok munkát vég­zett Vizes Mátyás tanácstag is. A megépített mázsaház és az azt körii'-- 5 gyüjtőkarám ér­téke 20 ezer forint. Ebből 14 ezer forintba került az p^vag, a többi a társadalmi munka értéke. így készült el a község ja­vaslatára és segítségével a sertésátvevőhely a dolgozó pa­rasztok legnagyobb megelége­désére. Csik Vince, vb. titkár. 6 I A szihalmi Béke Terme­lőszövetkezet egyik lova beteg lett. Nagy gondot okozott ez az igával nem éppen jól álló kis szövetke­zetnek most, az aratás-hor­dás idején. És egyszerre onnan kaptak segítséget, ahonnan igazán nem is várták. Képes István, egyé­nileg dolgozó paraszt, ami­kor meghallotta, milyen problémák vannak a szö­vetkezetben, saját jogatá- val segítségére sietett a termelőszövetkezetnek. Mi­kor megkérdezték tőle, hogy mivel tartoznak a segít­ségért, csak azt mondta: „írjatok nekem is munka­egységet érte, hadd szokjam hozzá én is.” Lám, megértük, hogy a munkaegységnek nagy be­csülete lett még az egyéni­leg dolgozó parasztok előtt is. sz...y

Next

/
Oldalképek
Tartalom