Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-08 / 141. szám

J. ft 19S8. jiillas 8., kedd NfiPCJSAG Szorgos a munka a recski Kékesi Gyopár Tsz-ben NEHÉZ FELHŐK tornyo­sulnak a Kékes felől. Mosta­nában nem ritkaság ez erre Recsk—Párád felé, — mond­ják az emberek. Lehet, hogy a mai nap se megy el szára­zon és megerednek újra az ég csatornái. Pedig már elég lenne a vízből, vagy talán már sok is? Bizony a Recs­kiek panaszkodnak a Tárnára is, mely a múlt héten úgy folyt az országúton, mint most a medrében. A recski Kékesi Gyopár Termelőszövetkezetből csak a könyvelőt találjuk az irodá­ban, a többiek kint a határ­ban dolgoznak és bizonyára sűrűn nézegetik a vészesen tornyosuló felhőket. — Sietni kell most, minden perc drá­ga — mondja Csoór Gáspár nyugdíjas iskolaigazgató, a termelőszövetkezet könyvelője. — Már eddig is elég sok bajt, bosszúságot okozott ne­künk a víz és szeretnénk, ha mielőbb zsákokban látnánk a terményt. No, addig még van egy kis idő hátra, hisz még isak az aratásnál tartanak és éppen tegnap fejezték be az őszi árpa aratását. Nézzük hát talán sorjában mit csinál egy ilyen szorgos napon ez a szépnevű szövet­kezet, a recski Kékesi Gyo­pár? Csoór Gáspár könyvelő úgy ismeri ezt a szövetkeze­tét, mint a tenyerét. Ismeri a falut is, melynek több mint 25 évig volt tanítója. — Tegnap estére végeztünk az árpaaratással, — mondja. — Egy fogatunk kaparógép­pel a tarlón gyűjti össze a kalászokat. A másik lovasfo­gat a kukoricát ekekapázza a Cserpad nevű táblán. Ott dol­goznak az asszonyok is, ők is a kukoricában. A tagok egy másik csoportja keresztel az árpaföldön. Most fejezik be a tarlóhántást is, a tegnap learatott táblán. Ide hamaro­san máscdvetés kerül. AZ ELNÖK ELVTÄRS után érdeklődünk. — A gyü­mölcsösben vannak, a barom­fiólnál, mert holnap érkezik 500 darab előnevelt csirke és annak készítik a kifutót, — adja meg a felvilágosítást Gazsi bácsi, aztán készsége­sen vállalkozik, hogy együtt keressük fel őket. Nem mesz- sze van, a falu szélén a szö­vetkezet ötholdas gyümölcsö­se. Mondhatni festői szép he­lyen, az egykori Barkóczy- kastély szomszédságában. A gyümölcsös közepén már messziről fehérük a csinos kis baromfiól, amely csak úgy ra­gyog a tisztaságtól. — No, ezek a csirkék sem kapnak itt tüdőbajt — gon­dolom, hisz olyan szép he­lyen laknak majd, hogy be­diene kisebbfajta szanatóri­umnak. Fiatalember az elnök. Nemrég még községi agronó- mus volt, onnan került a ter­melőszövetkezet élére. Letele­pedünk a zöld gyepre, a fák alá és beszélgetünk, ö a kertész büszkén mutogatják a szép gyümölcsöst és a ter­mést. Az idén két, két és fél vagon almára számítanak, ami nem kevesebb, mint hat­van-hetvenezer forint jövedel­met jelent a szövetkezetnek. Igaz — mint mondja a kertész, —, kétszer műtrágyázták, is­tállótrágyázták is. Most már az elnökön a szó, ő folytatja a beszámolót, ki mit csinál, ki, mit dolgozik ma itt, ebben a szővetkezetben? BESZÉL IS SZÍVESEN, látszik rajta, hogy övé a szövetkezet minden gondja, öröme, de bánata is. — Per­metezzük a gyümölcsöst — folytatja a szót. Szeretnénk megóvni ezt a szépnek Ígér­kező termést minden erőnk­kel. — Jószágállományunkról hallott-e már — kérdezi? — Ha megfigyelte az irodában a fejési táblázatot, azon jól látható, hogyan emelkedett tejtermelésünk. Teheneink most a legelőn vannak. A pásztor délben hazahajtja őket, akkor aztán Szabó Benedek, fejősünknek gyűlik meg a dolga. Június hónap­ban 1765 liter tejet fejtünk 4 darab tehéntől. Bizony szor­gos a munka mostanában: Minden épkézláb emberre, sőt még a családtagokra is szükség van ilyenkor. Dolgoz­nak a fogatok is. A csenkesz- szalmát hordja egy, amely szintén használható takar­mány, különösen a lovak sze­retik ropogtatni. Egyébként ez évben szépen sikerült a csen- kesz, magja már a magtár­ban van. Szeretném megemlí­teni és megdicsérni a Péter- vásári Gépállomást, amely földjeinken kiváló munkát végzett és elsősorban nekik köszönhetők a szép eredmé­nyek is. Végigjártuk — legalább is gondolatban — a munkahe­lyeket, megtudtuk hol és mit dolgoznak a Kékesi Gyopár tagjai. Búcsúzóul arról érdeklő­dünk, milyen a kapcsolata a szövetkezetnek a községi ta­náccsal? Nincs különösebb baj — mondja az elnök, de ahogyan a szavából kiveszem, nem ártana ha többször fel­keresnék, meglátogatnák, se­gítenék a termelőszövetkeze­tet, akkor biztosan még több és szebb eredményekről tud­nának beszámolni. Eljárt az idő, elbúcsúzunk. MA SZERENCSÉNK VOLT. A fekete, felhők elvonultak a Mátra felől és kisütött a Nap. A recski Kékesi Gyopár Tsz tagjai dolgozhattak zavarta­lanul, munkájukat nem za­varta meg az eső. Sz. I. A balettsúgd „Erősödjék a szövetkezeti mozgalom Jubileumi ünnepség a járási hultűrhásbnn n nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából — Vasárnap, július 6-án, városi és járási ünnepséget rendeztek az OKISZ, a FÖLDSZÖV és a termelőszövetkezetek fennállá­sának tizedik évfordulójára a járási kultúrházban. Az ün­nepségen jelen volt a lengyel szövetkezeti küldöttség is. A gyűlést Süveges Benedek, a MÉSZÖV szövetkezet-politikai osztályának előadója nyitotta meg, majd Karnis Pál, a KISZÖV Heves megyei elnöke tartott ünnepi beszédet. Az előadó beszélt a szövet­kezeti mozgalom fejlődéséről és szerepléséről a szocialista társadalomban, szólt arról, hogy a szövetkezés eszméje hazánkban megerősödött, da­cára az ellenforradalmi táma­dásnak. „Ma kétszázzal több kisipari termelőszövetkezet dolgozik az országban, több ezer új taggal, mint az ellen- forradalom előtt, és termelé­sük jelentős részt képvisel a népgazdaság egészében.” A továbbiakban beszélt ar­ról, hogy küzdelmes múlt áll a magyar szövetkezeti mozga­lom mögött, és a mai elisme­résre méltó eredmények nem a semmiből születtek. Az évek bebizonyították a nagyüzem fölényét, anyagi és erkölcsi szempontból egyaránt. Ma már — egy-két esettől eltekintve — a szövetkezetek árui minőségi­leg is kifogástalanok. „Termé­keink nagyon sok külföldi or­szágba eljutottak; a szövetke­zeti kisipari cikkek ott voltak a brüsszeli világkiállítás ma­gyar pavilonjában is.” Meg kell őrizni és tovább fejlesz­teni a nagymultú magyar kéz­műipar hagyományait. Beszélt még arról, hogy a Heves megyei kisipari szövet­kezetek 1957-ben 55 ezer pár cipővel, több ezer öltönnyel, fehérneművel, női ruhákkal, bútorokkal és egyéb közszük­ségleti cikkekkel járultak hoz­zá a lakosság ellátásához. Az ünnepségen felszólalt Alexander Putr, a Lengyel Szövetkezeti Központ közgaz­dasági osztályának vezetője. Elmondta, hogy érdeklődéssel figyeli Magyarország életét, j kapcsolatuk van az OKISZ szál, s sok fontos probléma beszéltek már meg együt Felszólalását ezekkel a sza vakkal fejezte be:- Kívánom, hogy a régi ms gyár—lengyel barátság mé jobban elmélyüljön és örökk tartson. A gyűlés végén kiosztotta az okleveleket a jó műnk; végző kisipari termelőszöve kezeteknek. Az ünnepi gyülé kultúrműsor követte, amelyi az egri, hatvani és a heve szövetkezeti bizottság kultü csoportjai adtak. (h. s.) Hallottuk és nem tetszett Nem kis fáradságba került az ivádi Dózsa Tsz elnökének, míg meggyőzte a tagságot ar­ról, hogy a baromfitenyésztés mind a termelőszövetkezetnek, mind a népgazdaságnak hasz­nos és jövedelmező. Végre meggyőzte erről a tsz-tagokat, s megvásárolták a naposcsibé­ket. A csibék azonban, a he­lyes gondozás ellenére is. hull­ni kezdtek, s ebből igen nagy kára származott a szövetkezet­nek. Végül a miskolci Állat­egészségügyi Laboratóriumot hívták segítségül: állapítsák meg, mi lehet az oka a nag mérvű elhullásnak. A labor tórium dolgozói megállapitc ták, hogy a termelőszövctkez tífusszal fertőzött csibéket k pott. A termelőszövetkezet így » esett az idén a baromfitenyés lésből várható jövedelemtől, ezért elsősorban a naposcsib két szállító kcltetöálloiuás felelős. Nem ártana, ha az letékesek alaposabban is me vizsgálnák ezt, s felhívnák keltetőállomás dolgozóinak gyeimét a mulasztásra. Községi tanácsaink jelentik: [ Noszvajról Nősz vajon már két eszten­deje építik az új tanácsházat. Az idén, a jelek szerint, végre be is fejeződik az építkezés. Az állam 99 ezer forintot ad az építkezés befejezésére, í. többi költséget községfejlesz­tési alapból fedezik. Jelentős értékű társadalmi, munkával is hozzájárulnak a falu lakói az új tanácsház felépítéséhez. Jelenleg az Egri Magasépítési Vállalat dolgozói végzik a munkákat az épületen, s ha minden jól megy, év végére már az új tanácsházban in­tézhetik hivatalos ügyeiket í. falu dolgozói. Egerszalókról Az idegenforgalmi évadnak talán egyetlen vasárnapján sem volt annyi kiránduló tu­rista eddig Egerben, mint ép­pen tegnapelőtt. Érthető is ez, hiszen a nap programja — a Heves megyei napok kereté­ben — igen nagy vonzerővel bírt. De maradjunk csak egy helyen, újra az Észak-magyar­országi Mező- és Erdőgazdasá­gi Kiállításnál... Ezen a na­pon a kiállítás zárása össze­sen 23,000 látogatót mutatott. A kiállítást megtekintők száma eddig — vasámaptól- vasárnapig — 40,000-re szapo­rodott. Persze még tegnap is nyitva volt és ma is nyitva van ez az igazán szép és re­prezentatív kiállítás. ★ Szombati számunkban arról Irtunk, hogy a kiállítás száz­oldalas látogatókönyvében már csak néhány oldal van üre­sen a vélemények bejegyzésé­re. Nos, azóta a könyv betelt; nyitottak egy másikat, s most újra csak azt mondhatjuk: már csak néhány üres oldal van hátra... Mit írtak és írnak az emberek ezekbe a könyvekbe? Véleményüket a kiállításról. Ne higgye senki, hogy ezek a könyvek a „kötelező dicsé­retek” gyűjteményei. Vannak és számosán vannak, akik nem titkolják el azt sem, ami ne­kik nem tetszett. S jellemző: a kritika mellett mindjárt ott van a tanács is, hogy ezt, vagy azt a véleményezett hibát ho­gyan lehetne, hogyan kellene a jövőben, hasonló alkalom­mal elkerülni. ★ Az Észak-magyarországi Er­dőgazdaság bemutatókertje osztatlan sikert aratott eddig. Ügyszólván külön kiállítás ez, amely végig kísérhető szem­léletességgel mutatja be a Iá­Vasárnapi mozaik a kiállításról tógátoknak a gazdaságok munkáját, a csemete elülteté­sétől a fa kitermelésén és szál­lításán át a feldolgozásig. Min­denki számára érdekes, gyö­nyörködtető ez a munka... s e kiállításon belül is a leg­több látogatót a vadászati pa­vilonok vonzottak... Több száz gyönyörű trófea, azután élő vadak — szarvas, őz, vadma­lac, bagoly — látható itt, s a jelenlevő erdészek, vadászok szívesen szolgálnak felvilágo­sítással az erről-arról érdeklő­dőknek. Itt tudták meg sokan, hogy egy-egy hímszarvas élet­korát egyáltalán nem arról le­het megállapítani, hogy hány ágú az agancsa. A hímszarvas, ha meghaladja a 12—14 éves életkort, agancsa már nem fejlődik, hanem inkább sat- nyul. S megtudtuk azt is, hogy külföldön nagyon keresett a magyar agancs: egy 12 kilo­grammos — igen ritka — tró­feáért 35,000 forintot is fizet­nek. ★ Ha már a vadászatnál tar­tunk, emlékezzünk meg még- egyszer a nagy népszerűség­nek örvendő vadászkonyha egyik vasárnapi epizódjáról... Vártunk a vörösborral főtt, erdei gombával ízesített őz­pörköltre. Éhesen is, kíván­csian is. A főszakács nyugta­tott bennünket: tíz perc múl­va kész, csak a burgonyának kell főni még egy kicsit. A tíz perc el is telt, s jött egy má­sik szakács, az már csak öt percet mondott, majd jött egy harmadik, és az újra csak öt perces nyugalmat kért. így ment ez egy darabig, végül az egyik türelmetlen várakozó kifakadt: „De mikor lesz meg már az az őzpörkölt?” Valaki a vadászkonyhaiak közül nagy nyugalommal — valamennyi­ünk derűjére — ráfelelt: „Ké­rem, már egy félórája mond­juk, hogy ötperc múlva kész...” ★ Néhány évvel ezelőtt Ver- pelétet, mint az egyik leg­jobb dohánytermelő vidéket emlegették. Ma már ott tar­tunk, hogy egyre inkább a boráról lesz híres a község. Nagy része van ebben az ott levő, s igen jól gazdálkodó szőlőtermelő szakcsoportnak. A csoport borai hét megyében — ha többe nem — híresek. Hárslevelű... Muskotályos fe­hér... Olaszrizling... Megkós­tolva mind a három fajtát, — nem is tudja eldönteni az em­ber, melyiknél maradjon. A szakcsoport borkóstolójának eddigi forgalma megközelítet­te a húszezer forintot, ami nagy szó, mert közvetlen szomszédságában még két borkóstoló árul, nem is be­szélve a bort is kimérő ven­déglátóipari laci-konyháról... De hát a jó bor, az jó bor. ★ Sokan mondták a látoga­tók közül, hogy a kiállítás nemcsak azért volt jó, mert bemutatta és népszerűsítette az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek, legjobb egyéni gazdák eddidi eredményeit, hanem azért is, mert igen hasznos és sokoldalú tapasz­talatcserére is alkalmat adott. Már pedig a jó tapasztalatok kicserélése, egymás munkájá­nak közvetlenebb megismeré­se csak hasznot jelent, a gaz­daságok előrehaladását segíti. Sokan vonták le azt a követ­keztetést a látottakból, tapasz­taltakból: gyakrabban kellene találkozni, megbeszéléseket, szakmai tanácskozásokat foly­tatni a gazdaságok vezetői­nek és dolgozóinak. Nemcsak ilyen helyen, hanem kint a földeken, munka közben. A községi legeltetési bizott­ságnak sok gondot okozott az apaállatok eltartása, mert a rendelkezésükre álló állami tartalékterületen nem termett meg a szükséges mennyiségű takarmány. Az állam segítsé­gére sietett a gondokkal küsz­ködő legeltetési bizottságnak, s 32 ezer forintot bocsátott a rendelkezésükre taKarmánv- vásárlásra. így biztosítani tudják az egész évi takar­mányt, s ezzel együtt azt, hogy az apaállatokat megfe­lelő kondícióban tartsák. Ez pedig az állattenyésztés to-1- vábbfej'lesztésének egyik alap­vető feltétele. Felnémetről Szintén a tanteremhiány megszüntetéséről, illetve eny­hítéséről számolhat be a köz­ségi tanács. Itt még az idén megoldódik a tanteremhiány, mert a nyári szünet alatt e tanteremmel bővítik az ist lát. Az építkezést az új tan megkezdéséig be is akarj fejezni. Erre negyvenöté: forintot fordítanak a meg; költségvetési keretből. Balatonból A községben igen ni probléma az utak rosszasá Egyik másik helyen alig j hatók már a kövesutak, ro ják a motorokat, autókat, idén elkezdik a községi u javítását, ebben az észtén ben 66 ezer forintos beru' zással egy részt felújítan hogy zavartalanabbá, jól tegyék a közlekedést. Felsőtárkányból Mint a megye majdn minden községében, Felsőt kányban is igen sok gon okozott az iskolai oktatás a tanteremhiány. A hárc éves terv keretében megöl dik a falu problémája, < modem háromtantermes kólát kapnak. Ebben évben az új iskola terve szül el, ez maga 30 ezer rintba kerül. S a jó bor hamarabb meg­árt az embereknek, mint ma­guk is hinnék, vagy kellene... Aki „háromliteresnek” mond­ja magát, az itt a kiállításon ne igyon többet a felénél, — mert könnyen úgy járhat, mint az az idősebb vidéki ember, aki — amíg a megafonban az szólt, hogy „Ha te engem tisz­ta szívből szeretnél” — o hangszórót tartó oszlopot ölel­gette nagy szerelemmel. De azután jött a felesége és rá- ripakodott, hogy ki szeresse öt­Késő délután, estefelé el­csendesedett a kiállítás. A la­cikonyhák, a vendéglők előtti kis, rögtönzött kerthelyiségek megteltek eszegető, iszogató emberekkel. Akiknek az asz­taloknál nem jutott hely, a padokra, vagy a fűre teleped­tek. Valahonnan muzsikusok is előkerültek, s megkezdődött a csendes nótázgatás, mulato­zás. „Egészségünkre” - „Egész­ségére” — hallatszott itt is, ott is, s összecsengtek a poha­rak... Békés, amolyan igazi bé­kebeli hangulat árasztotta el az embereket. Azután innen is, onnan is megindultak a kisebb-nagyobb csoportok az autóbuszokhoz, vonatokhoz; vitték a vonatok a sok él­ménnyel, tapasztalattal gazda­godott utasokat, a közeli, s távoli községekbe, haza. Meg­érte, gazdag, szép kirándulás volt. <-r) 6000 forint értékű oltóanyagot kanon a tiszanánai Petőfi Tsz állategészségügyi célol A kormány 3004-es határo­zata értelmében a termelőszö­vetkezetek fokozott segítséget kapnak az állategészségügy megjavítására is. A határo­zat kimondja, hogy évente rendszeres állami támogatást kell adni a különböző ál egészségügyi védőoltások: A tiszanánai Petőfi Term szövetkezet ebben az év már hatezer forint értékű tóanyagot kapott a sertés] tis elleni védekezéshez. Ne hagyjuk abba a burgonyabogár ellc védekezést! Megjelent a burgonyabogár második nemzedéke. Sajnos, ebben az esztendőben minden eddiginél több kárt és munkát adott ez a veszedelmes kár­tevő. Most, hogy újból jelent­keztek, ismét hozzá kell látni a minden erővel történő irtás­hoz. Az üzletek, földművesszö­vetkezetek bőségesen ellátot­tak védőszerekkel. Az illetékes szervek rendeletére e hó 20-a között, mindenki köt< porozni vagy permetezni. — 60 EZER FORIN1 költséggel körülkerítik az kultürházat Nagyrédén, ugyancsak ebből az ossz böl húzzák rendbe az isi kerítését is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom