Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-06 / 140. szám

4

NEPÜJSAG

1958. július 6., vasárnap

Modern Korunk leggyakrabban előforduló betegsége:

KÖZISMERT ÉS SOKAT

hangoztatott tény, hogy a nagyvárosok állandó és erős zaja, lármája egyre több ember számára teszi szinte elviselhetetlenné az életet. A mármar közhellyé váló megállapítás azonban mély és beható figyelmet érdemel, hiszen a jelenség a modern ember életére rendkívül káros és lassan komolyan veszélyezteti egészségünket. Életünk egyre jajosabb környezetben és körülmények között zajlik le. innék íő okai a modern élet ;gyre fokozódó gépesedésére vezethetők vissza és a követ- :ezőképpen csoportosíthatók:

1. Az ipar fejlődése és ezzel '.apcsolatban a gyárak és üze- a ek számának nagyarányú övekedése.

2. A robbanómotoros, tehát agy zajjal közlekedő jármű- ek sokasága.

3. A rádió és televíziós ké- zülékek számának növekedése.

4. A modern építkezések lódja.

Természetesen ezek csupán legáltalánosabb és legszem- stűnőbb jelenségek, amelyek ülönböző hangrezgéseket léznek elő. Ha ezek a rezgőik szabályosak, akkor han- >król, ha viszont szabálytanok, akkor zajról, lármáról sszélünk.

Ezeket a rezgéseket a légré- g közvetíti, ennek hiányául az emberi hallószerv, a 1, képtelen lenne a hangolt felfogni. (Légüres térben nem is volna lehetséges.) ilünk, miután a hangrezgé- ket összegyűjtötte és felfog- , az agynak továbbítja, ahol ek hangérzetté alakulnak át, gyis észlelő szervünk, agy- lőnk segítségével megállatjuk, hogy hangokról, avagy ipán zajról van-e szó. Eb- 1 a rövid, de szükségszerű vetkeztetés következik, hogy hangrezgések, tekintet nél- 1 szabályos, vagy szabályán voltukra, elsősorban a fogó szervre hatnak és csu- n másodsorban az észlelő érzékelő szervre, az agyve- e, mely végső fokon eldönti, %y az ember számára kelle- s és elviselhető, avagy za- •ó érzékelésekről van-e szó. •öl a központi idegrendszer ózatán keresztül, fokozato- i tudomást szerez többi rvünk is.

ÍEM VIZSGÁLJUK részle- abben azokat a káros halkat, amelyeket maga a lószerv szenved a túlzott következtében. Természe- nél fogva ezek a közismert általánosabb panaszok. Az- a megállapítással szemben, y minden zajhoz hozzá leszokni és el lehet visel- sajnos, bebizonyított tény, y a kovácsok mintegy 50 saléka, az olvasztókban és öntödékben dolgozó mun- Dknak mintegy 90, sőt sok- • száz százaléka szenved íoly hallási zavarokban, indez annak a következne, hogy hosszú ideig, rö- megszakításokkal, rendikí- erős zajnak van kitéve a ószervük.

mi az agyvelőre, ezen ke- tül az idegrendszerre és a >i szervre gyakorolt ka- hatást illeti, első hallásra i különösnek illik, de tén bebizonyított tény, r a különféle zajok nagy tékben képesek befolyá- i, sőt adott esetben meg- Dztatni a normális szellemi izikai működést. Az ideg- yászok az idegbetegek egy inéi különleges tüneteket Itek, melyekből ezek csu- az abszolút csöndes és ;odt vidéki környezetben yultak ki. Ezt a jelenséget, y betegséget „nagyvárosi őségnek” nevezték el. Maértetődik tehát, hogy a metlen és zavaró han- ak az idegrendszerre való más hatása annál na- b, minél érzékenyebb és ronyabb erre a szervezet, on megérzik ezt a kis- nekek, az öregek, általá- a betegek és főleg a neu- :iások.

SÉRLETEK ÉS számítá- alapján kimutatható, egy állandó és intenzív tk kitett egyénnek 20—

a zaj

25 százalékkal több energiát kell kifejtenie, hogy munkáját elvégezhesse, mintha normális körülmények között dolgozna. Különböző pszichotechnikai kutatások alapján az is megállapítható, hogy a lárma erősen csökkenti a teljesítőképességet.

A Western Union Telegraph Co.-nak a sürgöny továbbítása és felvevése közben adódó hibák 44 százalékát sikerült kiküszöbölnie azáltal, hogy a hivatali helyiségeket teljesen zajtalanították. A Life Co. hasonló módszerrel élve, nagy számmal csökkenthétté személyzetét, hiszen a megmaradt alkalmazottak teljesítőképessége a csend által nagy mértékben fokozódott.

A bántó zaj minden fajtája állandó feszültségben tartja az idegrendszert. Ez az állapot előbb-utóbb különféle változásokat idéz elő az egyén természetében, nyugtalanság, ingelékenység, idegesség, neuraszténia, pszichoaszténia, stb. formájában. A normális napi tevékenység a munka folyamán, ez mégjobban fárasztja az embert, mert csökkenti figyelmét és arra kényszeríti, hogy koncentrációjához lényegesen több energiát fejtsen ki. Ez különösen ott nehéz és fárasztó, ahol finom, precíz munkát kell végezni. A gyárakban és üzemekben végül a fáradtság, és kimerültség, az idegrendszeri zavarok legtöbbször súlyos balesetek okozói. A fáradt ember álma általában rövid és nyugtalan, soha nem tudja magát teljesen kipihenni.

MINDEZEK TEHÄT nem csupán feltevések és megállapítások, de többszörösen bebizonyított tények. A lármának és zajnak az idegcentrumra való hatását már régebben megfigyelték alvó állatokon. Előzőleg léket vágtak koponyacsontjukon. Legmélyebb álmukban is elég volt a legkisebb zaj, csengő, karcolás, egy köhintés, vagy csupán egy óra felhúzása is és agysejtjeik azonnal reagáltak rá. A léken át a kutatÓK jól megfigyelhették, hogy a zörejeknek megfelelően hogyan változik az agysejtek vérellátása.

Nemrégiben emberen is végeztek hasonló kutatást, az elektromos agytérfogatmérő segítségével, mely az alvás időtartama alatt meghatározott grafikont írt le. A grafikon irónja kétségtelenül

akusztikai ingerek hatására mozdult el.

Mindez röviden annyit jelent, hogyha alszunk és álmodunk is, agyunk egy része éber marad, regisztrálja a hangokat és zörejeket a megfelelő reakciókkal az agykéregben. Ezek a reakciók a zaj minőségének, erősségének megfelelően, végső fokon ébredéshez vezetnek. Ha tehát azt akarjuk, hogy álmunk pihentető és üdítő legyen, teljes csendre és nyugalomra van szükség.

Szinte hihetetlennek tűnhet az a tény is, hogy az állandó vagy túlerős zajoktól autentikus szívbetegségek, máj- és gyomorbajok is szerezhetők. Ez is kétféleképpen magyarázható. Először is a túlerős akusztikai rezgések közvetlen hatásával (robbanás, csattanás, rázkódás) másodszor az idegrendszeri visszahatással.

Az agykéregben, az agyban fellépő változások hatására az egyes szervek is megváltoztatják normális működésüket. Alacsony és magas vérnyomás, szabálytalan szívműködés, gyomor- és bélbajok léphetnek fel, melyeknek kísérői étvágytalanság, rosszul- lét, fejfájás, hányás, lesová: nyodás, álmatlanság stb. lehetnek.

A ZAJOK ÁRTALMAS

hatása ma már tehát nem kétséges. Komoly, patológiai elváltozásokat okozhatnak, melyektől egyre több és több nagyvárosban élő ember szenved. Amellett, hogy egyre több súlyos betegséggel kell számolnunk, nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy mindez erősen csökkenti a munkaképességet, a teljesítményt, valamint növeli a gyári és közlekedési balesötek számát. Végső fokon mindez a túlfeszített élet, a munkatempó és a lárma következménye, melytől a modern emberek különösképpen szenvednek és amelyen a jövőben, ha csak egy mód van rá, feltétlenül változtatni kell.

Az „Unita” című olasz

napilapból fordította:

NAGY KATALIN

•— Értesítjük olvasóinkat, hogy a LOTTÓ TÁRGYNYEREMÉNY SORSOLÁS nyerőszámait keddi számunkban közöljük.

1958. július 6., vasárnap:

1848-ban született Baross Gábor, a magyar vasútügy reformere.

1893-ban halt meg Maupassant francia író.

1958. július 7., hétfő:

1937. Japán támadás Kína ellen. A kínai nép felszabadító háborújának kezdete a japán imperialisták ellen.

1941. „Halál a német megszállókra*’ — ezzel a jelszóval kezdődött a fasiszta-ellenes felkelés Jugoszláviában.

NÉVNAP

Ne feledjük hétfőn: CIRILL kedden: ERZSÉBET

— A HAZAFIAS NÉPFRONT Heves megyei elnöksége megtárgyalta a második féléves munkatervét, valamint a takarékossági és békemozgalmi munkákkal kapcsolatos feladatokat.- A NAGYRÉDEI KISZ- szervezet ifjúsági segítő brigádjának leány-tagjai igen sok esetben segítenek — különösen nagymosásban és meszelésben — a falu idősebb és magukkal tehetetlen asszonyainak.

— A MATRAVIDÉKI Fémmüvekben mindent megtesznek azért, hogy az évi hétmillió forint anyag felhasználási összeget ne lépjék túl.- A HATVANI KONZERVGYÁRBAN a borsó, uborka, cseresznye konzerválását végzik, de hamarosan az egres, majd a zöldbab és a paprika konzerválását kezdik meg.

— NAGYTÁLYA községi tanács végrehajtó bizottsága 7-én tárgyalja a legeltetési bizottság második negyedéves munkájának értékelését. Megtárgyalják még a harmadik negyedéves munka előkészítését.- AZ ÁTÁNYl KlSZ-szer- vezet tagjai megtakarított pénzükből zenekari felszerelést vásárolnak, amelyből megalakítják a KISZ-zenekart.

— SZILVÁSVÁRAD községi tanácsának művelődési állandó bizottsága 9-én v b. ülésen tárgyalja meg az oktatás és nevelés kérdését.

Bemutatjuk új ssínésseinket

SaillOJf CLL &0-CL

Voltaképpen Somorjai Éva már nem új színésze a Gárdonyi Színháznak. Az elmúlt évadban vendégként szerződött a színházhoz, az eredeti terv szerint csak mint a Marica grófnő primadonnája.

Az első előadások után már a színház egyik legközismertebb művésze lett. A színház vezetősége ezért Somorjai Évát leszerződtette az egész elmúlt évadra.

Egymás után játszotta sikeresebbnél sikeresebb szerepeit, melyekről mindenki elragadtatással nyilatkozott. Az évad végén egy ideig az a hír járta, hogy Somorjai Éva megválik a színháztól és ez, főleg az operettkedvelők táborában keltett elégedetlenséget.

Most vált biztossá, hogy Somorjai Éva a következő évadban is tagja marad a Gárdonyi Színház társulatának. Ebből az alkalomból mutatjuk be öt az új színészek közül elsőnek e sorozatban.

Somorjai Éva úgy indult el, mint sok pályatársa: nem akart színész lenni. Zeneakadémiára járt és hegedűművésznőnek készült Volt azonban egy barátnője, aki mindenképpen a színpadban látta életcélját, ö „csábította” el a Rózsahegyi színiiskolába. Az sem új a nap alatt, ami ez* után történt. A barátnőből so* ha nem lett szí* nésznő, ő vi* szont megszerette ezt a pályát és tanárai úgy látták, hogy tehetséges is. Ez azóta ezerszer beigazolódott, amikor először Kaposvárott, majd a szegedi Nemzeti Színház tagjaként egymásután aratta sikereit.

Somorjai Éva operettszínésznő elsősorban, de az igényesebb operettek kedvelője.

Klasszikus nagyoperettekben szeretne játszani és a kiszűrődött hírekből úgy látszik, hogy a jövő évadban erre bőven nyílik lehetősége.

— Meglepett, hogy az egri közönség mennyire szereti a színházat és a színészeket -> mondta Somorjai Éva. — Ez a tény és az, hogy Eger nagyon szép és kellemes kisváros, érlelte meg azt az elhatározásomat, hogy Egerben maradok. Örömmel maradok itt és remélem, hogy az egri közönség is szívesen fogad.

Moziműsor

EGRI VÖRÖS CSILLAG

6—7-én: Ne várd a májust matiné: Két óceán titka EGRI BRÓDY

6—7-én: Nincs előadás EGRI KERTMOZI (Szélesvásznú) 6—7-én: Apák és fiúk EGRI BÉKE

6—7-én: 420-as urak EGRI LAJOSVAROSI KERTMOZI

6- án: Makrancos feleség

7- én: Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG

6—7-én: Szállnak a darvak matiné: 6-án: Skander bég GYÖNGYÖSI PUSKIN 6—7-én: Időzár matjlné: 6-án:

Mühlenbergi ördög HATVANI VÖRÖS CSILLAG

6- án: Aranypók

7- én: Fájdalom nélkül matiné: 6-án:

Látogatás a felhőkből

HATVANI KOSSUTH

6- án: A szív újra dobog

7- én: 7 lányom volt FÜZESABONY

6—7-én: Mexikói szerenád PÉTERVÁSARA

6- án: Becsületrablók

7- én: Nincs előadás HEVES

6—7-én: Éjfélkor

5U

... hogy végre, többszöri ne kifutás után, sikerült megváltanom a világot. Már kora gyerekkoromban éreztem, hogy ez a feladat rám vár és most, ime, sikerült! Mielőtt nagyképűséggel vádolnának, kérem, hallgassanak meg. Arról van szó, hogy hosszas és elmélyült előtanulmányok után sikerült egy módszert eltalálnom, amelynek alkalmazásával végleg megszabaÍ

'díthatjuk az embereket legnagyobb ellenségüktől, életük megrontójától: a pletykától és

Í

az intrikától. Amennyiben szerény javaslatom az illetékes körök előtt megértő fogadtatásra talál, bizton kijelenjem, hogy nincs többé intrika,

'megszűnik a pletyka.

És most térjünk a tárgyra. Abból indulok ki, hogy egyes

! emberek szervezete éppúgy megkívánja a napi pletyka- . dózist, mint az alkoholista szervezete a napi adag rumot, vagy a bort, vagy mint a dohányzóé a megszokott mennyiségű cigarettát. Így a pletyka nem más, mint egy káros szenvedély, tehát kezelhető. Ismerek megrögzött, szenvedélyes pletykásokat, akik betegek, ha egy nap nem mondhatnak valakiről, valakinek, valamit. Tudok intriku!

' sokról, akik addig nem tudnak elaludni, míg valakit, valahol meg nem fúrtak. Ne ítéltjük el őket, emberek! Hisz a (nemdohányos nem tudhatja, [milyen öröm egy ebéd után j elszívott illatos cigaretta ké- (kés füstjébe bámulni. Aki nem |pletykás, nem is sejti azt a titokzatos, kellemesen hátborzongató élményt, amikor egy cukrászdái sarokban, vagy a piaci kofa sátránál, vagy éppen a nagymise alatt, Kovácsáé elmondhatja Kissnének, hogy Nagyné, ez az álszent trampli, ez a kis korcs, ez a csontkollekció, gumilabdákkal és kispárnákkal pótolja nyamvadt alakjának fogyatékosságait és hogy az új kosztümje nem más, mint a férje kifordított esküvői ruhája. Vagy talán el tudják képzelni azt a mennyei kéjt, amit a szenvedélyes intrikus érez akkor, amikor egy értekezlet szünetében félrehívja az igazgatót és a fülébe duruzsolja, hogy ő nem akar fúrni, hiszen nem ez a kenyere, de kötelességének érzi, hogy figyelmeztesse a mélyen tisztelt igazgató elvtársat, akinek érdemei fényesebben világítanak, mint a nyári nap a júliusi égen, hogy Ficzere személyében kígyót melenget nemes kebelén, ö ugyan nem tudja, hogy konkrétan mit csinált ez a Ficzere, dehát helyes volna utánanézni, miután a nagyanyja maszek harisnyaszemf elszedő

volt, és ez az aljas Ficzere 1956. októberében meg sem mert mukkanni és erre, nyilván, megvolt az oka. És ha ilyenkor az intrikus látja, hogy az igazgató fülében megtapad a tapló, olyan boldog kielégülést érez, amihez foghatót az

egészséges gm bér el sem tud képzelni.

Na, de van egy biztos módszerem, Mert úgy-e, mit csinálnak a megrögzött alkoholistával? Ügy van! Elvonó kúrára viszik. Namármost! A szenvedélyes pletykásokat és intri- kusokat is elvonó kúrára kell fogni.

Hát nem egyszerű?

A pácienst beviszik egy hatalmas nagy épületbe. Ott külön csoportosítják a pletykásokat és intrikusokat.

A pletykásokat hatalmas termekbe zárják, melyek cukrászdává, piaccá, vagy éppen utcává vannak kiképezve, aszerint, hogy az illető beteg az életben melyik területen fejtette ki áldásos tevékenységét. Itt aztán hagyják őket békén. Hadd beszélgessenek, hadd pletykáljanak. A harmadik nap után helyezik üzembe saját találmányú berendezésemet. Ez egy mindent halló és látó csodagép. Ha valaki a másikról bármi rosszat mond, a szerkezet automatikusan 110 voltot vezet az illető nyelvébe. Ismételt esetekben ugyanez a csodagép egy hatalmas pofont is lekever. Mikor már az egész társaság nyelve zsibbadt az áramütésektől, mikor a fejük térfogata duplájára nőtt a kapott gyógy pof önöktől, kezdődne a kúra második része. Napi nyolc órán keresztül mást sem tehetnek, mint embertársaikról egyfolytában jót kell mondaniok. Akiknek ez nehezen menne, — mert nem lcöny- nyű feladat ez egy vérbeli pletykásnak —, annak nyelvébe ismét egy kis elektromos serkentés vezetendő. Tudom, hogy egy kissé szigorú a módszer, persze, nem az áram és a pofonok miatt, mert ebbe csak bele lehet jönni. Annál nagyobb szenvedés állandóan jót mondani a másikról. Természetesen ezt is meg lehet szokni, csak sokat kell gyakorolni. És, hogy ne maradjon túl nagy hiányérzete, mindazt a rosszat, amit eddig embertársairól elmondott, nyilvános, tánccal egybekötött klubesteken önmagáról kell elmondania.

Ezzel tulajdonképpen be is fejeződne a kúra. A páciens kap egy tanúsítványt, hogy meggyógyult és újra a társadalomba léphet. És amikor kilépne a kapun, valaki megkérdezné tőle, hogy mi újság odabent. Abban a pillanatban, amikor elkezdené a pletykát, a gépezet, amely még itt is hat, három darab egyforma pofonnal figyelmeztetné az illemre.

Az intrikusok osztálya körülbelül ugyanezekkel a módszerekkel dolgozna. Itt az il... hogy Ciprus szigetén több mint négyezer éves bronz vázákra akadtak a francia archeológusok. Néhány ezek közül ékköveket tartalmazott.

... hogy az örmény Szovjet Szocialista Köztársaságban az Ararát hegyén megépítettek egy napenergiával hajtott áramfejlesztő telepet.

... hogy George Palmer ausztráliai lakos páratlanul álló eredményt ért el; sikerült fognia televíziós készülékén egy 20 ezer kilométer távolságból közvetített adást.

... hogy a washingtoni Ge-> orgetown egyetem könyvtárosnője olyan műagyat talált fel, mely négy és fél óra alatt 30 ezer szót fordít le

oroszból angolra, annyit,

amennyihez egy igen gyakorlott fordítónak egy hét kellene.

tetőnek önmagát kellene megfúrnia. Természetesen a fúrás ebben az esetben sikeres lenne és az történne vele, mint azokkal az emberekkel, akiket még civil és aktív korában megfúrt. Nyilván

mindazt a tortúrát is végig kellene csinálnia, amit ö annakidején másoknak kívárft. Tehát harmincötször le kellene váltani, tízszer lecsukni, és legalább ötször felakasztani, persze csak csínján, hogy baja ne essék.

Ügy érzem, hogy fentebb ismertetett módszerem igen célravezető volna, éppen ezért javaslom elfogadását. Hogy valamit lendítsek a dolgon, tisztelettel felajánlom a szenzációs találmányért járó jutalmat az Első Magyar Pletyka- és Intrika Elvonó Műintézet alapítására.

Én már arról is gondoskodtam, hogy az első turnus ápoltjai biztosítottak legyenek. Három napig jártam a városi és kérdezgettem az embereket, hogy ki szokott a legtöbbet pletykálni. Mindenki szolgált bőséges adattal. Elmondták, hogy ki, mikor és mit mondott a másikról, elmondták, ki vette lopott pénzből a Pannóniáját, elmondták, hogy ki a legveszélyesebb intrikus.

Kedves adatszolgáltatóim, -* szíves fáradozását ezúton köszönöm és, hogy hálám ne csak légüres térben mozgó szó legyen, javaslom, hogy az első kúra boldog részesei ők legyenek.

Akkor hát a mielőbbi viszontlátásig.

Csak ezt akartam mondani HERBST FERENC