Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)
1958-07-05 / 139. szám
135S. július 5., szombat NÉPÚJSÁG 3 3500 új tanterem . . . Egy adat a hároméves terv kulturális vonatkozású előirányzataiból: a tervidőszak alatt, túlnyomó részben állami erőből, 3500 új tanterem épül... A szám sokkal többet jelent, mint amennyit egyszerűen kifejez. Nem több ugyan, mint egyetlen kis része a nagy programnak, de — mint cseppben a tenger — hű . tükrözője annak a törekvésnek, amely dolgozó népünk, gyermekeink nevelését — szocialista típusú emberré nevelését — tűzte ki célul. A hazánkban végbemenő kulturális forradalomról nemcsak azt mondhatjuk el, hogy igen, van ilyen nálunk —, hanem kivétel nélkül minden emberre pozitív hatást gyakorló forradalom összesített, összesíthető és valójában naponként megmutatkozó eredményeiről is beszélhetünk. Amit eddig elértünk — számokat, adatokat, tényeket idézhetnénk bizonyítására — az óriási lépés volt. S ha jellemzésére azt mondanánk, hogy a mi népünk a múlt sötétségéből a felszabadulás óta eltelt tizenhárom év alatt kilépett a fényre — tűnjön ez bár közhelynek, vagy költői képnek, — semmiképpen sem túlzott megállapítás. Vessünk csak egy pillantást a múltra... Klebelsberg Kunó grófnak, a Horthy-Ma- gyarország kultuszminiszterének kedvenc beszédtémája volt az úgynevezett „magyar kultúrfölény’* —, de ez valójában nem jelentett mást, mint az urak individuumát az elnyomott és szegény néppel, azok gyermekeivel szemben. De éppen a „magyar kultúr- fölény”-ről szavaló kultuszminiszter volt az, aki körmönfont magyarázatot adott arra is, hogy például a parasztok gyermekei miért nem jutnak be a középiskolákba.., A Néptanítók Lapja 1929. augusztus 1-i vezércikkében ezt írta: „... a kertészember jól tudja, hogy bizonyos fajta szemet, csak bizonyos fajta alanyba lehet beoltani. Ezt •legújabban is saját kárán tanulta meg Kecskemét népe, ahol a sárgabarackot az utóbbi időben olyan vadalanyba oltották, amellyel életképes gyümölcsfává egyesülni nem tud, s négy-öt év múlva elszárad. Ugyanígy van ez a gimnáziummal is. Az alföldi magyarság pompás őstörzsébe a kultúra más fajú nemes szemeit kell beoltani...“ Mit jelentett ez a magyarázat? Azt, hogy a - parasztok gyermekei ne menjenek a gimnáziumokba, maradjanak meg a népiskolákban, maradjanak meg az eke mellett. De nemcsak a közoktatásban, hanem a kulturális élet minden magasabb, vagy magasabbnak tetsző helyein megtalálható volt a szegény nép távoltartásának a gyakorlata. S ezt a gyakorlatot „jó uraink” hatalmi szóval, vagy — s ez volt a gyakoribb — magasabb anyagi korlátok felállításával valósították meg. S hogy milyen nagy erő és vágy, milyen lélek és tehetség szunyadt és várt a népben arra, hogy végre kiteljesedhessék, — ez a felszabadulás óta eltelt évek alatt mutatkozott meg. A mi népünk igenis olyan alany, amelybe ha beoltják a kultúra nemes szemeit, lombosodásnak, virágzásnak indul, s hatalmas fává nő. S itt újra idézni lehetne a tényeket, számokat, adatokat arról, hogy ma már az iskolák, az egyetemek legelsősorban a dolgozó nép gyermekeiké; hogy a középiskolát végzettek száma ma már csaknem háromszorosa, az egyetemi és főiskola hallgatók száma ma már csaknem négyszerese az 1938 évinek... — és így tovább, kulturális életünk minden vonatkozásában. A szellem napvilága — ahogy költőnk nevezte — egyre jobban és egyre nagyobb fénnyel ragyog be a városi munkáslakások: és a falusi házak kis ablakain. A hároméves terv kulturális programjának csak egy adatát idéztük, azt, hogy a tervidőszak alatt 3500 új tanterem épül. A szám mögött azonban nemcsak azt szabad meglátni, hogy az új tantermekkel enyhül iskoláink országos méretekben tapasztalható túlzsúfoltsága és a tanulók így kulturáltabb, nyugodtabb körülmények között végezhetik munkájukat. Természetesen ez is fontos. A 3500 új tanterem képe felidézi gondolatainkban a padokban ülő, könyvek, füzetek fölé hajló gyermekeinket is, akik a jövő polgáraivá nevelkednek fel — s ez az a gondolat, amit sohasem lehet elégszer felvetni: nem mindegy, hogy milyen polgárokká nevelkednek. Felidézi azt, hogy e három évben a kultúra újabb magaslatát kell elérnünk, még inkább „tanuló és művelődő ország”-gá kell válnunk, amelynek lakói mindinkább tudatos építői a szocializmusnak, s képesek arra, hogy nagyot és szépet alkossanak, — legyen bár új lakóházak, új gyárak építéséről, vagy egy egyszerű gép elkészítéséről, vagy akár búzát termelő munkáról szó. A hároméves terv megvalósítása nagy lépéssel viszi előre országunkat, és népünket a szocializmus útján; megteremti azt a szilárd, és biztos alapot, amelyen hozzákezdhetünk majd a még nagyobb fellendülést és előrehaladást biztosító második ötéves terv végrehajtásához. S ha igaz az a mondás, hogy csak a nagy célok tudnak nagy energiákat felszabadítani az emberekben a munkára, akkor most eljött ennek az ideje. A dolgozó emberek — akik látják, hogy a tervszámok megvalósításával, hogyan válik még szebbé, és gazdagabbá az életük — fokozódó munkakedvvel látják el feladataikat, s erre az üzemekben a féléves tervek hogyan-teljesítéséből, kint a földeken a betakarítás munkáiból hozhatnánk a jó példák hosszú sorát. S a hároméves terv teljesítésének eredményei adják az alapot a hazánkban most is folyó kulturális forradalom újabb, várható győzelmeihez. Az egyik ilyen győzelem akkor születik majd meg, amikor a 3500 új tanteremben megkezdődik a tanítás és az elsőosztályosok már — és soha többé — nem úgy kezdik az írást, hogy „úr,' ir”, hanem' azt tanulják meg, hogy ezt a hazát, amely szocialista emberré neveli majd őket, forrón és hűen kell szeretni. DÉR FERENC Megnyitotta új szőrakozóhelyiségét a recski földművesszövetkezet K nagy idegenforgalom rég sgkívánta volna ,már, hogy községben ízlésesebb helyidet rendezzenek be a szóra- zni vágyó, pihenni akaró ridegek számára. A recski földmúvesszövetkezet kezelésében új, III. osztályú helyiséget nyitottak, amelyben népi zenekar játszik. Az új szórakozóhely igen nagy látogatottságnak örvend. Járdásítják Nagyréde főutcáját Nagyrédén az idén 20 százalékot szavaztak meg a községfejlesztési alapra, így egész jelentős beruházásokra is sor kerülhetett. Többek között az idén járdásítják a falu főutcáját. A 6-800 méter hosszú, egy méter 10 centi széles járda építésére 80 ezer forintot fordítanak. Ezenkívül teljesítik két utca lakóinak régi kívánságát is, rendbehozzák az évtizedek óta elhanyagolt köves- utat. Mindkét beruházáshoz jelentős összegű társadalmi munkávail is hozzájárulnak a lakosok. ... hogy Nyugat-Német- országban pótlólag felemelik a náci tisztviselők, a náci vérbírók és a hitlerista Wehrmacht tisztjeinek nyugdíját 20 százalékkal. így vannak egyes kiemeltek, akik a havi 2300 márka nyugdíjra utólagos elszámolás szerint még 2700 márkát kapnak. Bonn évente több mint 1,3 milliárd márkát fizet ki ilyen módon a volt fasiszta vezéreknek. És Nyugat-Né- metországban a háború vérzivatarában megrokkantak- nak, kenyérkereső nélkül maradt családoknak összesen alig 350 millió márkát juttat évenként a „nagylelkű” országvezetés. A háború „hős” vezérei míg külön jutalomban részesülnek, addig a. munkanélküliek üres zsebekkel vándorolnak egyik gyártól a másikig. „Csak” ez a különbség két embercsoport között Nyugat-Németországban... k. j. Szabadtéri filmvetítés Reesken ötletes megoldással új szabadtéri mozi kezdte meg működését Reesken. A moziterembe új székeket vásároltak, a régieket pedig felhasználták a szabadtéri filmszínház berendezésénél. A vetítőgép elfordításával perceken belül megkezdhetik a dsűsort, jó idő esetén a szabadban, de a gépet visszafordítva eredeti helyére, esős időben tovább folytatódhat a vetítés benn a teremben. Kísérletek a Mátravidéki Fémművekben A Mátravidéki Fémművekben készülő termékeket a nyers kidolgozás után koptató Közlemény A 34-es számú (Gyöngyösi) Autóközlekedési Vállalat értesíti az utazóközönséget, hogy Hatvanban helyijáratot indított be. A helyijárat a vasútállomás és a szolnoki útelágazás között közlekedik. A helyijárat a vonatokhoz és a vonatoktól közlekedik, érintve az új MAVAUT állomást. Menetrend a vasútállomáson, továbbá a megállóhelyeken megtekinthető, — bővebb felvilágosítást az új MAVAUT megállóban adunk. A Mátrába az alábbi járatokat közlekedtetjük: Gyöngyösről indul Bükkszékre a Mátrán át minden nap 6 órakor. Gyöngyösről Indul Bükkszékre Verpeléten át minden nap 7.10 órakor, Gyöngyösről indul Mátraházára hétfőtől péntekig 21.00 órakor, Gyöngyösről indul Mátraházára munkaszüneti és azt megelőző napon 21.45 órakor. Bükkszékről indul Gyöngyösre Verpeléten át munkaszüneti napon 17.50 órakor, Bükkszékről indul Gyöngyösre Mátrán át minden nap 18.30 órakor, Mátraházáról Indul Gyöngyösre hétfőtől péntekig 22.20 órakor, Mátraházáról indul Gyöngyösre munkaszüneti és azt megelőző napon 23.50 órakor. «1, számú AKÖV, Gyöngyös, dobokban finomítják, gömbölyítik le. Az eddigi igen költséges koptatási módszer mellett kísérleteznek a recski kőzúzalék durva és az Isten- mezejei Ásványbánya termékeinek finom koptatásra való felhasználásával. Ha sikerrel jár ez a fáradozás, lényegesen olcsóbban tudják előállítani gyártmányaikat, mert ezekből az anyagokból igen nagy mennyiség hever kihasználatlanul a munkahelyeken. Nyári műsoros est as egri Park Szállóban Jólsikerült nyári műsoros estet rendezett az egri Park Szálló vezetősége a szálló teraszán. A műsort Lehoczky Zsuzsa, Káldor Jenő, és Kovács János, a szegedi Nemzeti Színház tagjai adták. Közreműködött a műsorban a Suha- Cserniczky zenekar és fellépett Suha József cimbalom- művész is. A színes, változatos műsornak nagy sikere volt. Jól sikerült a szőlészeti ankét TEGNAP DÉLELŐTT az egri városi tanács nagytermében szőlészeti ankétot tartottak az észak-magyarországi történelmi borvidékek szakemberei. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és kiválóan dolgozó egyéni szőlőtermelők vettek részt, mintegy hatvanan. Képviseltette magát Tokaj-hegyalja, Gyöngyös _ és vidéke, valamint Eger város bortermelői is. ' Az ankéton előadást tartott Szűcs Zoltán, a budapesti Szőlészeti Kutató Intézet vezetője. Előadásában elmondotta, hogy hazánk szőlőterületének mintegy 15 százaléka, 520 ka- taszlráiis hold, Észak-Magyar- országon fekszik. A minőséget biztosító területnek pedig 60 százalékát találjuk a Mátra- Bükk vidékén. Mindezek indokolják, hogy a mező- és erdő- gazdasági kiállítás keretében megvitassuk a szőlőtermesztés helyzetét, korszerűsítésének irányelveit és feladatait, — mondotta a Kutató Intézet vezetője, majd rámutatott: a mai ankét elsősorbani célja, hogy a szőlőtermesztés jövedelmezőbbé, gazdaságosabbá tételét segítse elő. Részletesen foglalkozott az előadó Tokaj-Hegyalja szőlészeti problémáival, majd rátért Eger—Gyöngyös vidéke szőlő- területeinek sajátos kérdéseire. Mindenek előtt kihangsúlyoz-! ta azt a tényt, annak ellenére, hogy a vidék minőségi bortermő terület, sok a direkttermő szőlő. Különösen vonatkozik ez a Gyöngyös—Visonta területére, de Eger borvidékére is. Csak az egri borvidéken — folytatta az előadó — mintegy 43ó holdon találunk értéktelen, a borvidék hírnevét rontó di- rekttermőket, mely az összterület 7 százalékát teszi ki. Feltűnően kiemelkedik Eger- szólát község, ahol mintegy 200 hold a direkttermő szőlő. A GYÖNGYÖS—VISON- TAI borvidék hazánk legnagyobb minőségi borvidéke. Sok olyan terület van, mely telepítésre kiválóan alkalmas. Örvendetes jelenség, hogy az utóbbi években mind itt, mind Eger vidékén igen jelentős szőlőtelepítés folyt és folyik ma is. Sajnos azonban, hogy sok a rossz állapotú, kiöregedett szőlő, melyeket helyenként direkttermő fajtákkal igyekeznek pótolni. így sajnos, e vidéken igen kevés a fajtiszta szőlő. Gyöngyös és vidékének területén ma már mintegy 6200 holdon van Noah, Othello, Delaware és Izabella szőlő. A direkttermök gyors terjedése miatt szakembereink és vezetőink számára e minőségi borvidék a legrosz- szabb benyomást kelti. Hangsúlyozom — emelte ki az előadó, hogy a Mátra déli, délnyugati és délkeleti lejtőin terülhetne el hazánk egyik legértékesebb minőséget és meny- nyiséget termő borvidéke. — Ugyancsak itt alakulhatna ki a világhírű gyöngyösvidéki csemegeszőlő-termesztés is. Mindennek azonban előfeltétele a direkttermő telepítés megszüntetése, illetve kiirtása. A továbbiakban szó volt a szőlők pótlásáról, trágyázásáról és a karózás problémáiról is. — Drágán termelünk — folytatta az előadó. — Szőleink túlságos felaprózottságára vezethető vissza az igen alacsony termésátlag is. Éppen- ezért kormányzatunk gazdaságpolitikájában a szocialista szőlőüzemek kialakítását irányozta elő. Feladataink közé tartozik, hogy rendezzük szőleink útviszonyát, vízellátását is. A műszaki munkák közül legnagyobb probléma az útviszonyok rendezése, mert itt évszázados mulasztásokat kell pótolni. Végezetül a korszerű agrotechnikai eljárásokkal foglalkozott az előadó. SZÜNET UTÁN A hozzászólásokra került sor. Elsőnek Dancz Pál, az Eger— Gyöngyösvidék Pincegazdaság egri üzemegységének vezetője szólalt fel. — Örvendetes dolog látni — mondotta, hogy az Ország különböző borvidékein egymát érik a szőlészeti ankétok, előadások. Örvendetes jelenség az is, hogy 1953 óta jelentős változás állott be a szőlészetben. Javult a munka, megnőtt a telepítési kedv, a szőlőkről való gondoskodás. Ma már nincs elhagyott szőlőterület — mondotta — Dancz Pál, majd a magyar bor világpiaci helyzetéről beszélt. — Drágán termelünk. Eljön az idő, amikor csak minőségi borainkat tudjuk majd eladni és fillérekért sem kell majd a kommersz bor. de mindig fog kelleni a bikavér, a medoc, vagy a tokaji. Éppen ezért minőségi borokat kell termelni, minőségi vesz- szőket telepíteni, mind a nagy állami üzemeknek, mind az egyéni termelőknek. Félre a direkttermőkkel, mert ezek ölik, pusztítják boraink értékét és hírnevét. Szólott befejezésül az egyre bővülő tárolás és gépesítés kérdéseiről is. Csizmadia József volt a következő felszólaló. Felszólalásában hangsúlyozta a nagyüzemi gazdálkodás előnyét, majd szintén világpiaci kérdésekkel foglalkozott. Sokan szóltak még az előadáshoz, de az ankét közös véleménye, közös álláspontja így foglalható röviden össze. „Harc a direkttermő szőlőfajták telepítése ellen, minden erővel törekedni a minőségi bortermelésre!” AZ IGEN JÓL SIKERÜLT ankét déli egy órakor ért véget, amikoris a részvevők autóbuszokkal kimentek az Eger Gyöngyösvidéki Pince- gazdaság célgazdaságának tatanyájára, a Csomós-féle tanyára, ahol közös ebéden vettek részt, majd megtekintették az Egeden telepített 100 hold fiatal szőlőt. Kiállítási mozaik A Heves megyei napok alkalmából megrendezett Északmagyarországi Mező- és Erdő- gazdasági Kiállításnak nap mint nap, igen sok látogatója van. A csütörtök délutáni órákig — az eladott jegyek számát alapul véve — több mint kétezren tekintették meg a kiállítást. .★ A hegyaljai zárt borvidék pavilonjaiban lestük el az alábbi beszélgetést... Többen — vidékiek — álltak a pavilon egyik tablója előtt, amely a borkészítés régi és új módszereit szemléltette. Régen a szőlőszemeket taposták, — ma pedig darálják... Azt mondja erre az egyik idősebb ember: nem hiszi ő, hogy jobb bort lehet csinálni a gépekkel, mint régen, amikor még hírük-ham- vuk sem volt a darálóknak, meg a többinek ... Egy fiatalember — a fia, vagy veje lehetett, mert apámnak szólította — próbálta meggyőzni, hogy nincs egészen igaza, de az öreg csak legyintett: beszélhetsz ... S azzal fel is kerekedtek megkóstolni a tokaji bort. Két pohár aszút kértek a kóstolóban, ízlelgették, szagolgatták, szürcsölgették. — No, jó-e? — kérdezte a fiatalabb. — Jó ám, ilyet kellene mérni otthon is a kocsmában. — Pedig ennek a szőlőjét darálták ám — évődött a fiú. Az öreg hunyorított egyet. — Hát üsse kő, darálják ... — s hogy azért legyen valami igaza neki is, hozzátette: — Csak ne lenne ilyen drága... ★ Ha már a tokaji borkóstolónál jártunk, megkérdeztük az ott levő vezetőt, milyen a forgalom? — Igen nagy — válaszolta. = Eddig körülbelül 32 000 forint forgalmat bonyolítottunk le. Éppen ma kezdtük meg a tizedik liter háromputtonyos aszú kimérését. Ez igen sok, mert az ára, bizony, nem a legolcsóbb: 1 deci aszú 12,60 forint... De igen nagy a keletje a literenként 66 forintos édes és az 58 forintos száraz szamorodninak ... Egyébként az elmúlt vasárnapon, abban a rendkívül rossz időben is igen sok vendégünk volt, 1500 forintos forgalmat csináltunk. Hiába, jó a tokaji bor... ★ Persze, az egri bor sem marad alább __ Lehet, hogy ni ncs a kóstolókban aszú és szamorodni, de van olyan bikavér, aranyszínű leányka és vérvörös medoc noir, hogy aki megkóstolja, sohasem felejti el az ízét, zamatát. Az Állami Pincegazdaság egri pincészetének kóstolója előtt — van olyan idő —, amikor sorban állnak az emberek. Az eddigi forgalom sem kevesebb, mint a tokajiaké: 22 000 forint körül jár. ★ A Dohány-pavilon mellett árulják a Heves megyei Napok elnevezésű, a Szimfóniánál jobb ízű, kellemesebb aromá- jú cigarettát. Egy doboz ára 3,50, akár a Terv-cigarettáé. Valaki meg is jegyezte: — De jó dolga van a Heves megyeieknek, még külön cigarettájuk is van ,.. ★ A gépkiállítást nemcsak a felnőttek keresik fel, hanem igen nagy előszeretettel a gyerekek is: Miért? Mert az egyik ügyes kis kerti traktor vontatóján, szívesen megkocsikáz- tatják őket a liget fái alatt, Amíg a szülők nézik a szebbnél szebb gépeket, a gyerekek körülrobogják a kiállítást. Van olyan gyerek, aki már harmadszor „vette rá” szüleit, hogy jöjjenek el ide. ★ A kiállítás — amint a hangoshíradó is közölte — 6-a helyett 8-án zárja kapuit. Két nap nagy idő; sokan vannak, akik már voltak itt, de szeretnék, ha családjuk többi tagja is megláthatná a kiállítást, íme, itt az alkalom. A jövő hét keddjéig még lehet. ★ Nagy sikere van az erdőgazdaságok Vadászkonyhájának. Melega István fővadász azt mondja: nem tudnak annyi adagot főzni, amennyi el ne kelne. A vadat — őzet, szarvast, vaddisznót, — a Nyugatbükki Állami Erdőgazdaság rezervátumából hozzák; naponként érkezik a friss hús. 250 adag fogy el naponta, de elfogyna mégegyszer annyi is. Őz-pörkölt erdei gombával — ahogyan Szadiig Sándorné tudja főzni... Micsoda ízek futnak össze az ember szájában már a gondolatra is. Hát még ha meg is kóstolja az ember... ★ A kiállítás 100 oldalas látogató könyvében már csak néhány lap üres, a többi telisteli van dicsérő bejegyzésekkel. Merről, honnan jöttek cl ide az emberek? Nemcsak a megyéből, hanem a fővárosból is, azután Zalából, éppen úgy, mint Békésből, Csongrádból, Bács megyéből. Voltak itt szovjet, lengyel, román vendégek, sőt még egy indiai látogató is... Az egyik lapon ott látható apró, diákos betűkkel Székely György VI. általános iskolai tanuló véleménye is a kiállításról. Ezt idézzük, mert mintegy összefoglalja a többi száz és ezer bejegyzést. Azt írta a könyvbe — gondoljuk, bizonyítvány osztás után levő — kis pajtás: „A kiállítás jeles rendű..(—i)
