Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-31 / 161. szám

4 NfiPÜJSÄG 1958. július 31., csütörtök Heves megye várai n. A honfoglaló magyarság vándorló. pásztorkodó élet­módja mellett nem épített ki állandó lakhelyet, sátrakban lakott és ezeket magával vit­te. így tehát nem volt szük­ség árra, hogy fáradságos munkát igénylő védőberende­zést építsen. Mégis nem lehet azt mondani, hogy ezek a ko­rabeli erődítések ismeretlenek lettek volna előttük: hiszen a délorosz síkságon át való ván­dorlásuk közepette már talá1- koztak a kelet-szlávok földből, fából szerkesztett úgynevezett „kreml-típusú” védőműveivel, maid később (a kalandozások során) bizánci és nyugati kő­várakkal. Az új hazában lete­lepedő magyarság — amint a fentiekből is kitűnik — sok őskori, népvándorláskori, majd római és szláv eredetű várat is talált a megszállott terüle­teken. A magyarok a honfoglalás (896) és a tatárjárás (1241) kö­zötti időben nem sok űj várat építettek. Inkább csak a nyu­gati végeket erősítették a né­met betörés és részben a ke­leti határokat az onnan fenye­gető veszedelem ellen. Az I. István király által szervezett várispánságok székhelyei is általában megegyeztek a hon­foglaláskor már itt talált erő­dített helyekkel. Heves megye területén — mint általában nem veszélyez­tetett vidéken — különösen kevés a X—XII. században épült vár. Ilyen lehetett az 1. István király által alapított püspökség székhelyén: Eger­ben — a XI. század elején — épített korai erődítés — és a Pata-i (Gyöngyöspata) vár. amelyről Anonymus, a névte­len jegyző úgy emlékezik meg, Viogy az itteni első várat a honfoglalás után az Aba nem­zetségben Pata vezér emeltet­te. Milyenek lehettek ezek a „várak”? Szabálytalan alap­rajzú árkokkal és földgátak­kal képzeljük el őket, ahol az földgátak tetején hegyes karó­sor (palánk) fut, s esetleg az árok külső partjának pere­mén is ugyanilyen található. A védelem céljait szolgálhat­ták a bizonyos távolságban, a palánkfal mentén — és külö­nösen a kapu mellett — épí­tett fa-tornyok. Ezekkel a vá­rakkal azonban — miután tör­ténetük belenyúlik a tatáriá- rás utáni időkbe — mostani ismertetésünk második részé­ben kívánunk bővebben fog­lalkozni. A hazai várépítésnek kétség­telenül az 1241. évi tatárjárás szörnyű tapasztalatai adtak lendületet. IV. Béla király 1242. után engedélyt ad arra, hogy a feudális főurak vára­kat építsenek, magánhadsere­güket erősítsék, mindezt ab­ban a reményben, hogy egy megújuló tatár támadás ese­tén ezeket a várakat sikeresen fel lehet majd használni a ta­tárok ellen. A tatárjárás után ország­szerte — és így megyénkben is — rohamosan épülő várak már nem földvárak, nem lg fából és földből való erődíté­sek, hanem főleg nyugati mintára készített, maradandó létesítmények: kővárak. A kö­vetkezőkben a XIII. század közepe után Heves megyében épített , várakról kívánunk megemlékezni. Agasvár: A Mátrának ezen az északnyugati bástyáján épült középkori erődítés: Ágas- vár vára a völgy túlsó oldalán emelkedő — és már említett régebbi keletkezésű — óvárral együtt a hasznosi völgyben húzódó fontos hadiutat zárta le. A vár 1300—1320 között keletkezett. A kúpalakú he­gyen emelt szép és erős vár hatalmas kősáncokkal volt kö­rülvéve. Érdekesen folytatja a környékbeli néprege: A ta­tárjárás után évszázadokon át váltották egymást a vár gaz­dái. amíg a XV. században „egyszer egy cseh vitéz meg­látta az akkori vár gazdájá­nak: Rá tóidnak, gyönyörű szép leányát. Azonnal beleszeretett, elrabolta. A tündérszép Ginda bánatában öngyilkos lett. Rá­told elkeseredésében elfogatta a vitézt, bezáratta az Ágas­várba, és a várat vele együtt levegőbe röpítette...” Valóban, a XV. században már romok­ban hevert a vár és ma már csak néhány Vakolt kődarab beszél ősi nagy múltjáról. Benevár: A rommaradvá­nyok Mátrafüredtől északra, a Benevárbérc legdélibb kifutó­ián található. A megmaradt falrészeket két hatalmas sánc­árok veszi körül, ezek mély­sége néhol a nyolc métert is eléri. A várat az Aba nemzetsée- beli Csobánkák építették, köz­vetlen a tatárjárás után, A Csobánkák az 1312. évben a király ellen {ellázadt Csák Máté pártjára állottak, hűt­lenségükért száműzték őket és javaikat elkobozták. Ezután a vár többször, cserél gazdát, a XV. század végén állítólag a Kanizsai család romboltatta le. Dezsővár: Gyöngyössolvmos- tól északra egy hegygerincen állhatott a vár, amelyet régi okleveleink is említenek. A XV. században már rom. Dobivár: Tarnaszentmáriától északkeletre emelkedő lapos hegy. A vár pontos helyét ma már — ásatások nélkül — nem lehet pontosan 'megállapítani, csak az egykori írásokból tud­juk. hogy valamikor vár állóit itt. Eger vára: Heves megye év­századokon át legfontosabb vá­ra. Helyszűke miatt itt nem tudunk vele foglalkozni — utalunk a Népújság 1957. no­vember 27. november 30. vala­mint 1958. május 22—23-i szá­mában megjelent idevonatko­zó részletes ismertetésre. Feldebrő vára: Alig tudunk valamit a régi várról, csupán egy feljegyzés ismeretes: 1514 június 2l-én ostromolta Dózsa György alvezére, Barnabás 7000 főnyi seregével, amely­nek javarésze az elnyomást nem tűrő mátravidéki népfel­kelő volt. Gyöngyöspata: Az első vár keletkezéséről az előzőkben már megemlékeztünk. A kö­zépkori vár a XV, századi -hu­szita időkben játszott nagy szerepet, A husziták itt is, mint az egész nyugati Mátrá­ban. befészkelték magukat. Patán, a várhegyen erős fa- várat építettek, amely Bonfi- nius elbeszélése szerint — „na­gyon meg volt erősítve, nem­csak a hely természeténél. Vagy fekvésénél, hanem az építés mesterségénél fogva is.” (Folytatjuk.) 1958. július 31, csütörtök: 1920. Az Angol Kommunista Párt alakuló ülése. (38 éve.) 1948. A szabadsághegyi úttörő- vasút felavatása. (10 éve.) 1849. Petőfi Sándor hősi halált halt a segesvári ütközetben. (109 éve.) 1886. Meghalt: Ltezt Ferenc zon­goraművész és zeneszerző. (72 éve.) NÉVNAP Ne feledjük, pénteken: PÉTER Íiiisslí- AZ EGRI 32-es számú Autóközlekedési Vállalat ki- szistái a Balatonhoz utaznak pénteken délután. A három­napos kirándulásra autóbusz- szal indulnak, s velük megy a vállalat többi dolgozója is.- RÖVIDESEN MEGKEZ­DIK Gyöngyösön egy modern, egyemeletes szakszervezeti székház építését a Gárdonyi Géza utcában. — MÁRKÁZ KÖZSÉGBEN a 29-i tanácsülésen a három­éves terv feladatait és vég­rehajtásának előkészítését tárgyalták meg,- A MEGYE 149 filmszín­házának több mint kétmillió látogatója volt ez év első felé­ben. EGRI VÖRÖS CSILLAG Legenda a szerelemről EGRI BRODY Nincs előadás EGRI KERTMOZI Több mint gyanú EGRI BÉKE Nincs előadás _£G.RI LAJOSVAROSI KERTMOZI "Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az utolsó paradicsom GYÖNGYÖSI PUSKIN Amiről az ütca mesél HATVANI VÖRÖS CSILLAG Apák és fiúk HATVANI KOSSUTH Akasztottak lázadása FÜZESABONY Vetélytársak PÉTERVASARA Nincs előadás HEVES Hyppolit a lakáj Megfejtik-e a Tunguszkai óriásmeteor titkát ? ötven évvel ezelőtt Szibé­riában, a Tunguszka folyó vi­dékén óriási meteor hullott le és rejtélyes módon eltűnt. Bár az „égi kő" a feltevések szerint több tucat, sót több száz tonna súlyú is lehetett — hiszen egész erdőt söpört el, a szilánkjai hatalmas tölcsé­reket vágtak a földbe — da­rabjait mégsem találták meg. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája 1927-ben 1*. A. Kulik vezetésével expedíciót küldött a Tunguszka folyó vidékére, amely meg állapi tóttá, hogy a meteor óriási pusztítást okozott. Köröskörül kiégette a tajgát, ledöntötte az erdőt. Az expedíció azonban egyet­len darabkát sem talált meg a meteorból. A későbbi kutatások megállapították, hogy amikor egy sebességgel lehulló meteor összeütközik a föld felszínével, felrobban, s a meteor anyaga részben, vagy teljesen elpáro­log. Valószínűleg ez lett a sorsa a tunguszkai meteornak is. A tudomány azonban ezzel még nem tett pontot a dolog végére. A nemrégen Moszkvában tartott meteor-konferencián Sztanyukovics professzor beszámolt legújabb kutatásainak eredményéről, amely szerint az óriásmeteor lehullásánál a pusztítást nem maga a meteor, hanem a hullámszerűen terjedő robbanási energia okozta, tehát a meteort nem közvetlenül a rombolás színhelyén kell keresni, hanem távolabb. A múlt év végén a Szovjetunió Tudományos Akadé­miája a Tunguszka folyó vidékén talajpróbákat végzett, s a környék talajában meteor-eredetű vasrészecskéket talált. Nemrégiben újabb tudományos expedíció indult a Tun­Í guszka folyó vidékére. Az expedíciónak az a célja, hogy a tudomány legújabb eredményeire támaszkodva, végre ki­derítse, hol ért földet a gigászi meteor. (Huszonegyedik folytatás) Dr. VAJDA PÄL: Rakétahajtóművek Mint már említettük, a rakétamotor független a kör­nyező levegőtől. Az olyan mo­torokat viszont, amelyek ra­kétaelven működnek, de a légkörtől nem függetlenek, a működésükhöz szükséges oxi­gént a levegőből kapják, lök- hajtásos motoroknak nevez- .zük. Ezek lehetnek torlósu- gár-, pulzációs, motorkomp­resszoros és turbókompresszo­ros sugárhajtóművek. Műkö­dési elvük nagyon hasonló egymáshoz. A második világháború után mind a szaklapok, mind a szaksajtó részletesen be­számoltak arról, hogy Frank Whittle angol őrnagy százezer font jutalmat kapott az ál­lamtól gázturbinás sugárhaj­tóművének megszerkesztésé­ért. Anélkül, hogy Whittle őr­nagy érdemeit csökenteni akarnánk — valóban ő építet­te az első olyan hajtóművel ellátott repülőgépet — tárgyi­lagosan meg kell állapítani, hogy sem a gázturbina, sem pedig a sugárhajtómű tulaj­donképpen nem Whittle talál­mánya. Egy a sugárhajtás elve alapján működő repülőgép terveit már a francia René Lirrain is kidolgozta 1913-ban. Romániában és Párizsban kí­sérleteket folytattak a Lorrain szerkesztette leírások alapján készített hajtóművekkel, de az eredmények nem voltak kielégítőek. Lorrain ugyanis nem tudta, hogy légsugár- hajtómű működésének feltéte­le a nagy sebesség és a nagy repülési magasság. Erre pedig másként kell alakítani a su­gárcsövet. A repülés magyar úttörői Éppen ezért jogosan tekint­hetjük a sugárhajtómű felta­lálójának a magyar Fonó Al­bertet. Fonó Albert mérnök még az első világháború alatt (1915-ben). kidolgozta és pon­tos számításokkal alátámasz­totta a sugárhajtás elve alap­ján működő repülőlövedéket. Ennek, illetve azonos elve alapján működő repülőgépé­nek szabadalmaztatására azon­ban csak jóval később, 1928- ban, Németországban került sor. De még így is, szabadal­mának bejelentésével, meg­előzte az angol Whittlet, aki szabadalmát csak 1929-ben je­lentette be. Ha pedig figye­lembe vesszük, hogy az akko­ri német szabadalmi hivatal csak a legalaposabb vizsgálat után ismerte el valamely^ ta­lálmány újdonságát és elsőbb­ségét, kétségtelen, hogy For.ó Albert úttörő munkát vég­zett. Sugár haj tómű A Fonó-féle, de általában minden, a kritikuson felüli se­bességű (kritikus sebességnek nevezzük a hang terjedési se­bességét; ez tengerszint-ma- gassgában, 15 Celsius fok hő­mérsékletnél 340 méter má­sodpercenként; az ennél na­gyobbat pedig hangfeletti se­bességnek nevezzük) sugár- hajtóműnek három főrésze van: az előbbi szűkülő, majd a kritikus hangsebességre va­ló lecsökkenés helye után bő­vülő beömlő csatornának, vagy konfuzomak nevezett ég, a gázok hőmérséklete emelkedik. Az égéstérből a forró gázok a fúvócsőbe kerülnek, amely tulajdonképpen bővülő csa­torna. Ebben a csatornában a gázok terjeszkednek, hőmér­sékletük csökken, sebességük megnő. A kilépő keresztmet­szetben a gázok nyomása a környező atmoszférikus nyo­mással egyenlő, kiömlési se­bességük pedig jelentősen meghaladja a konfuzorba be­áramló levegősugár sebessé­gét. Valamennyi ilyen motornak Napjainkban leginkább a gázturbinahajtású légsűrítőket és az ezzel kapcsolt sugárhaj­tóműveket alkalmazzák, (Ezt a motortípust igen sok néven ismerik, pl.: lökhajtásos, lég- lökéses, gázsugárhajtásos, gázturbinás, turbó, stb. Ezek lényegében ugyanezt a fogal­mat írják körül). Ennek a hajtóműnek az alapelveit is Fonó Albert mérnök fektette le, egy ugyancsak 1928-ban beadott szabadalmában. A gázturbinás sugárhajtó­műveknél az égéstérbe kerülő levegő összenyomását komp­resszor végzi, amely a hajtó­mű elülső részében foglal he­lyet és gázturbina hajtja. A kompresszor a gázturbinás su- gárhaitóműnek a sueárhaitó- művel szemben, aránylag kis- sebb repülési sebességeknél, lényeges előnyt biztosít. Le­hetőséget nyújt ugyanis a másodpercenkénti levegőáram­lás és kompresszióviszony nö­velésére, függetlenül a repü­lési sebességtől. Éppen ezért a gázturbinás sugárhajtómű a kritikus sebességen alul is alkalmazható. Tolóereje és gazdaságossága ilyen sebessé­geknél nagyobb a sugárhaj tó­műnél. E hajtóerő kifejlesztése a második világháború utolsó éveiben indult meg. Ekkor ugyanis a gyors vadászrepü­lőgépek légcsavarjának kerü­leti isebessége már elérte, vagy megközelítette a hangsebessé­get. Jogosan felmerül most már az a kérdés, vajon miért nem Fonó Albert tervei és szaba­dalmai szerint valósultak meg ezek a korszerű repülőgépen? Fonó Albert még az első vi­lágháború alatt közölte a had­vezetőséggel nagyjelentőségű találmányát és javaslatot tett gyakorlati alkalmazására. De az akkori hivatalos katonai körök azzal utasították el a javaslatot, hogy „háború ide­jén nem tudnak új találmá­nyokkal foglalkozni. Azután befejeződött az első világháború, s Fonó Albert tovább kilincselt a hatóságok­nál egy olyan találmány bir­tokában, amely után világ­szerte kutattak a tudósok és kísérletezők százai. De min­den hiábavaló volt! Az illeté­kesek nem ismerték fel a ta­lálmány jelentőségét, s ennek következtében nem adtak anyagi fedezetet a kísérlete­zéshez. A szabadalmi leírás azonban forgalomba került, s az ebben közölt alapelvek alapján külföldön hatalmas pénzösszegeket áldozva, a fel- szabadulás előtti években el­jutottak a probléma megoldá­sához. Ki tudta, hogy ebben mi­lyen jelentős szerepe volt Fo­nó Albert magyar mérnök­nek? Talán néhány szakem­ber, aki a szabadalmi iroda­lomból és a találmányokról megjelent közleményekről is­merik nevét. Ma azonban népi demokrá­ciánk Fonó Albertben meg­becsüli a kiváló kutatót. Ez nemcsak abban jut kifejezés­re, hogy a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelezőtagja­ként, mint elismert tudós te­vékenykedik, hanem megfele­lő helyen is dolgozik, ahol nagy tudását maradéktalanul érvényesítheti. (Vége.) legfontosabb része az — egy vagy több — égéskamra, melyben az égés történik A tüzelőanyag elégetésével gyor­sítjuk fel a hajtóművön át­haladó levegőt. Kisebb repülési sebességnél a repülőgéppel szemben, az­zal egyenlő viszonylagos se­bességgel belépő levegő nyo­mása nem elegendő ahhoz, hogy gazdaságosan működhes­sen, a leírt szerkezet. Ilyen­kor légsűrítőt (kompresszort) kell közbeiktatni, amely a levegő nyomását a kívánt ma­gasságig megnöveli. Ezek szerint tehát a konfu- zorban a levegő sebességi energiája nyomásenergiává alakul át. A levegő hőmér­séklete az összenyomódás eredményeként emelkedik. Az égéstérbe adagolják a levegő­höz a tüzelőanyagot (benzin, stb.). A keveréket csak a haj­tómű megindításakor kell meggyújtani, a továbbiakban az égés folyamatos, minthogy az égéstérben, uralkodó hő­mérséklet lényegesen megha­ladja a tüzelőanyag öngyula- dási hőfokát. A tüzelőanyag első rész, a középső rész, amelyben az égéstér helyez­kedik el és a bővülő diffu- zornak, vagy fúvócsőnek ne­vezett hátsórész. A hajtómű elülső részében van az álta­lában körkeresztmetszetű be­ömlő csatorna, ugyanilyen alakja van a fúvócső kilépő nyílásának is. Haladás köz­ben a nagy sebességgel szem­be érkező levegő a hajtómű beömlő nyílásán keresztül a konfuzorba kerül. A levegő sebessége az ilyen csatorná­ban csökken, nyomása pedig nő. HEVEST SANDOR: QufijjcztliLZjethi lkai ír öltözködő falusiak II társadalmi ellenőr.. • — Milyen áruk hiányoznak legjobban? — ezzel a kérdés­sel fordultunk több falusi boltvezetőhöz. — Hiányzik, kérem, a jó minőségű gyermekruha, a drágább férfi öltöny, a jobb szövetek, motorbelső és még néhány hasonló áru. A jó minőségű, drágább ruhákat keresik tehát a fa­lusiak, a finom szöveteket, s nem mindig lehet kapni. Az ember elsősorban mégsem bosszankodik ennek hallatán, sőt örül, hogy e z hiányzik. Hogy az olcsó, ceig- és vá­szonruhák helyett drágább, jobb anyagokból készült öl­tönyöket tudnak vásárolni a falusi legények, s taft-ruhát a lányok, hogy nem győzik a falut „úrias” gyermekruhák­kal és motoralkatrészekkel. Vigyék hát a drága, jó anyagokat a falusi boltokba, hadd öltözködjék a falu né­pe is, megváltozott életmód­jához méltó, jó ruhákba ... Olajos, kátrányos ruhájáé ban belép a járási kereskedel­mi felügyelőhöz, kölcsönös üd­vözlések után elsorolja észre­vételeit. — Meg kell néznünk, hogy X. Y-nak van-e fodrászat! ipar- engedélye. meg az üzlete is nagyon piszkos ... Aztán feltétlenül szólni kell a kápolnai vasúti váróterem ügyében, mert rossz időben három—négyszáz ember ázik, fázik naponta a sínek mellett. Ott van már az építőanyag is. jó lenne, ha hozzákezdenének az építéshez, hogy mire meg­jön a rossz idő, fedél legyen a várakozók feje felett. — így az ellenőr, s nem távozik anélkül, míg határozott ígéretet nem kap, hogy rövidesen intézked­nek, mert ahogy mondta, sok emberről van itt szó, s azok feleletet várnak tóle, a társa­dalmi ellenőrtől. S mondja valaki, hogy rao- mus az emberek szemében a társadalmi ellenőr. K. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom