Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)
1958-07-29 / 159. szám
4 NEPOJüAO 1958. július 29., kedd Naponta húsz mázsa kenyeret és huszonöt fajta süteményt árusít augusztus elejétől az Észak-Heves megyei Sütőipari V. úi szaküzlete Augusztus eleién nyitja meg az Észak-Heves megyei Sütőipari Vállalat Egerben, 'a Zalár J. u. 9. szám alatt, modern szaküzletét. A vállalat salát erőből, házi részlegével az eddigi raktárhelyt- égből és a szűk. nagyobb forgalmat lebonyolítani nem tudó kenyérüzletből modern szaküzletet készíttetett. Az épület homlokzatát kicsinosították. a szaküzleten két bejárat bonyolítja majd le a forgalmat. Az üzlet közvetlenül a sütőüzemhez kapcsolódik, onnan kapja szállítási zúzódás nélkül naponta a mintegy húsz mázsát , kitevő kenyérellátását. A falak kellemes zöld színűek, feimagasságig fehér csempével burkoltak. Széles és zárt pultokon történik majd a kiszolgálás. A falak mentén felállított pultokon egyidőben 8—10 mázsa kenyeret tudnak tárolni, az elárusításban tehát fennakadás nem fordulhat elő. Két kiszolgáló és pénztáros biztosítja majd a gyors és zavartalan kiszolgálást. Tolongás nem képzelhető el, mert a vevők részére 50 négyzetméter .területet biztosítottak a pultok előtt. A város és a sütőipar szempontjából jelentős újítás: naponta huszonöt fajta süteményt fognak itt árulni. A nagy idegenforgalomra való tekintettel 6—7000 sütemény forgalmát tervezik. Kapható lesz az eddig bevezetett süteményeken kívül: búrkifli, diós-, mákos-pozsonyi, túróstáska, puffancs, mazsolás kalács, lapos vajas, sós-francia, stb., stb. A süteményeket zárt szekrényekben tárolják. Az árusítás reggel hat órától este 8 óráig folyik. A háziasszonyok és az idegenforgalom miatt a szaküzlet vasárnap és ünnepnap délelőtt is nyitva tart, reggel hattól tízig. A félig elkészült szaküzletben szorgalmasan dolgoznak a szakemberek. A neonvilágítás már kapcsolható. Hideg fénye bizonyára nyugtató lesz a kevésbé kedélyes vásárlók számára is. Kiss Imre vállalati igazgató és Szokolv Elek főkönyvelő magyarázzák, hogy ez az üzlet régen hiányzik Egerből. Régi vágya volt a vállalatnak, hogy reprezentatív jellegű és a város idegenforgalmi szempontjait is kielégítő szaküzletet nyithasson. Most a vállalat vezetősége úgy csoportosította át anyagi erőit, hogy a szaküzlet megnyitása lehetővé vált. Az épület homlokzatára felszerelik még a neonreklámot, a belső térben az utolsó simi- tások után indulhat az üzemelés. A vállalat vezetősége kíváncsian várja, milyen fogadtatásban részesülnek majd az újfajta sütemények, amelyeket eddig a vásárló közönség nem kapott sehol. A magunk részéről: minden olyan új létesítménynek, amely korszerű és kényelmes közellátást biztosít, örülünk. Főkép az egri belvárosban, ahol az utcák túlzsúfoltsága a közlekedést, a kisméretű boltok pedig a vásárlást nehezítik. F. A. Szovjet tudósok eredményei a nemzetközi geofizikai év során EGRI VÖRÖS CSILLAG Makrancos feleség EGRI BRODY Csendes otthon EGRI KERTMOZI A tett színhelye, Berlin EGRI BÉKE Nincs előadás EGRI LAJOSVAROSI KERTMOZI Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ne várd a májust GYÖNGYÖSI PUSKIN Gyermekkori szerelem HATVANI VÖRÖS CSILLAG Több mint gyanú HATVANT KOSSUTH A tettes ismeretlen FÜZESABONY Vetélytársak petervasara Merénylet a kikötőben HEVES Hyppolit a lakáj Július 1-én múlt egy éve, hogy 64 ország tudósai hozzáláttak a Nemzetközi Geofizikai Év programjának megvalósításához. Ez idő alatt a szovjet tudósok sok újszerű felfedezéssel gazdagították a tudomány kincsestárát. KOZMIKUS EGYENLÍTŐ A Szovjetunió, a Nemzetközi Geofizikai Év kezdete óta három mesterséges holdat bocsátott fel, s ezek nyomán sok érdekes megfigyelést tett. Megállapították például, hogy a Földön nemcsak földrajzi és mágneses egyenlítő létezik, hanem az úgynevezett kozmikus egyenlítő is, amely nagy hatást gyakorol a Föld mágneses terére. AHOL AZ ACÉL TÖRÉKENNYÉ VALIK A Nemzetközi Geofizikai Év kutatásait végző tudományos állomások egyötöd része a Szovjet Tudományos Akadémiához tartozik. Ezeket az állomásokat Földünk legnehezebben elérhető és legkevésbé ismert területein helyezték el. A „Szovjetszkaja” Észak-sarki tudományos állomás például a tenger színe felett 3700 méterre, a jéggel borított kontinens partjától pedig 1500 kilométer távolságra kezdte meg munkáját. Nemrégiben ott mérték a Föld legalacsonyabb hőmérsékletét, mínusz 80,2 Celsius fokot. Ilyen hidegben néhány anyag már sajátosságait is megváltoztatja: a nyersolaj megfagy, az acél pedig olyan törékennyé válik, mint az üveg. A leghumánusabb dolog 1958. július 29, kedd: 1938. Japán támadás szovjet terület ellen Haszan sziget közelében. (20 éve). 1918. A szibériai nemzetközi kommunista szervezetek kongresz- szusa Dauriában. (40 éve). SZÉN AZ ANTARKTISZON A szovjet tudósok szeizmikus mérések alapján megállapították, hogy a hatodik kontinens nem külön földrészt, hanem jégpáncéllal borított szigetcsoportot alkot. A kutatók az Antarktisz mélyén gazdag szénlelőhelyeket tártak fel, s a feltételezések szerint ugyanitt vas-, gyémánt- és aranyrétegeknek is kell lenniük. TlZEZERKILENCSZÁZ- KILENCVEN MÉTER MÉLYEN Az Óceánokon húsz szovjet kutatóhajó végez állandó kutatómunkát. Ezek számos vízalatti hegyet, működő vulkánt és mély völgyet fedeztek fel. A „Vityaz” hajó mérte a legnagyobb óceán-mélységet: tíz- ezerkilencszázkilencven métert. Az óceán vizéb'en elektromos jelenségeket is megfigyeltek. AZ INFORMÁCIÓS KÖZPONTBAN A Nemzetközi Geofizikai Év kutatásainak eredményeit ösz- szegyűjtő szovjet központba több mint 50 országból érkeznek tájékoztatók. Az anyagokat először feldolgozzák, majd mikrofelvételeket készítenek belőlük és szétküldik a többi információs központoknak. Az elmúlt egy év során másfél- millió különböző táblázatot állítottak össze, amelyeket 30 kilométer hosszú mikrofilmszalagra vettek fel. NÉVNAP Ne feledjük, szerdán: JUDIT liinili AUGUSZTUS 20-a tiszteletére az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat által épített 11 kilométeres szekunder-hálózat Ecséden befejezést nyer. — 69 HOLD LUCERNA és vöröshere magtermefésre kötöttek szerződést a tervezett 20 holddal szemben a karácsomnak. — AZ ISTENMEZEJEI KISZszervezet fiataljai öt mázsa vasat gyűjtöttek és társadalmi munkával röplabda pályát építettek. — 450 HOLD gépi szántásra történt már előjegyzés a ka- rácsondi földművesszövetkezetnél őszi gépi szántásra. — TEGNAP MEGKEZDŐD TEK a megyében a vöröskeresztes szövetség járási titká' rainak értekezletei. Megbeszélik a kongresszus előkészületeit, a küldöttválasztást és a második féléves feladatokat. — AZ ECSED—VISONTAI külszíni fejtéshez a több év alatt beruházott összeg már 170 millióra emelkedett. Ez az összeg — ha teljes kapacitással dolgozik majd a bánya — egy év alatt visszatérül. — MINDENNAP kijár a fagylaltoskocsi a füzesabonyi földművesszövetkezeti cukrászdából Dormándra, hogy az ott lakókat is ellássák üdítő fagylalttal. A dormán- diak igen nagy örömmel fogadták a füzesabonyi szövetkezet kezdeményezését. — AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁGI Áramszolgáltató Vállalat ez évben 14 tsz-től kapott megbízást villamosításra. A munkálatok olyan jól haladnak, hogy előreláthatólag aug, 10-ig valamennyi befejezést nyer. — 150 HOLDON végeztek az idén vegyszeres védekezést aranka ellen, az újlőrincfalv' dolgozó parasztok. — A SZEDERKÉNYPUSZTAI KISZ fiatalok az ivádi állami gazdaságnak öt holdon aratták le a búzát. O römköny- nyektől hálatelt szívvel kell köszönetét mondanom ama amerikai szakértőnek, aki a közelmúltban fejtette ki a szenátus albizott- sági ülésén, hogy baktériumháború humánus dolog, mi több, a leghumánusabb, mert az épületek, hidak, műemlékek megmaradnak, és csak az ember pusztul bele.Rend- kívül boldog vagyok, hogy ennyire törődnek velem és műemléke'm- mel az amerikai szenátusban, s egyet is értek ezzel a helyes kezdeményezéssel, mert mégis csak borzasztó volttá, hogy a Zagyva- híd elpusztuljon, miközben én élet- benmaradok. Általában rendkívül nagy tisztelettel tudok adózni egy- egy merész újításnak, újszerű kezdeményezésnek, amely zászlójára az emberiség pusztítását és a vagyontárgyak épségét írja szent jelszónak. Mert képzeljék el majdani élet- benmaradt utódainkat, úgy 5958 táján, amint ásatásokat végeznek egy hajdani kultúra maradványai után, és semmi, de semmi maradványt nem találnának, mert az atomháború elpusztította. Gondolni kell az utódokra, gondolni kell arra, hogy fáradságuk ne legyen hiábavaló: találjanak hidakat és épületeket, minél nagyobb számban, az ember nem érdekes, hisz az béke-viszonyok között sem élne négyezer esztendeig. Ebből a szempontból nagyjelentőségű az albizottság ülése, az ülés tárgyának anyaga, s aki ennek nagy jelentőségét nem ismeri el, abban nincs perspektivikus érzék — előre potom négyezer évre. Erről a nagyszerű ötletről jut eszembe, hogy még mennyivel és könnytelenebbül lennék boldog, ha valamiféle . albi- zottsági ülésen arról is szó esne — lehetőleg konkrét formában —, hogyan lehetne az ilyen szakértőket és követőit egy műemlékbe zárni, perspektivikusan úgy négyezer évre. Találják meg őket azok a kései utódok, legfeljebb ferde képet kapnak 1958 kultúrájáról és civilizációjáról. Én vállalom ezért a rizikót és felelősséget az utódok előtt! (egri) Pillanatkép a természetből Ébred az erdő, ragyog a napsugár. A bokrok levelein csillognak az éjjeli esőcseppek. Két gally között kifeszítve, ezüstös színt játszik a pókháló. Igazán mesteri munka. A hajszálnál vékonyabb, érzékeny szálakat meglibbenti a legelső szellő. A nagyúr, a büszke háztulajdonos, most éppen nincs idehaza. Egyetlen szálon leereszkedett egészen földközelbe. Ma hallatlan bosz- szús, rosszkedvű és morcos. Éhes! Igen szörnyen éhes már, és napkelte óta hiába várja zsákmányát. A háló nem jelez, nem mozdul benne semmi. Éhen kell pusztulni — bosz- szankodik tovább, míg végül is rezdül a háló, rángat a szál. — Megvan! — Egy pillanat és máris mászik vissza a hálóhoz. — Micsoda szerencse! — ujjong fel egyszerre. Egy hatalmas bögöly akadt a hálóba. Rúg-kapál, izeg-mozog szegény, de csak vesztére. Lábai egyre jobban belegubancolód- nak a sűrű, ragadós szövetbe, aztán ... már nincs menekülés. A nagyúr végigszalad a háló szövetén, aztán rácsap a bögölyre. — Hű, micsoda falat, és külön szerencse, hogy ekkora adag! Már eszi, már szívja a vérét, amikor felülről rezdül valami. Egy másik pók. Egy nagyobb, egy ékesebb, egy erősebb. Jön, ereszkedik magabiztosan, aztán észreveszi a lakmározót. Megáll egy percre, gondolkodás nélkül rácsap a légyre. A háziúr tiltakozik, majd szembeszáll a tolakodóval. — övé a háló, övé a bögöly, mit keres itt a tolalcodó? — Rajta hát! Kár minden percért. — A másik pillanatban már egymást öli a két pók. Szakad a háló, ropog a test, de azért birkóznak életre- halálra szánva. A háziúr már érzi, hogy gyengül. Erősebb, nagyobb a tolakodó. De még- egyszer nekifog utoljára. Belemar a másik testébe. És ebben a pillanatban elsötétül előtte minden és élettelenül terül el megrongált, szakadt hálója között. A győztes basa egy darabig mozdulatlanul nézi áldozatát. Látja, hogy nem él már. Egykettőre végez a bögöllyel, aztán lassan, méltóságteljesen ennek is nekilát. Jól lakott. Sütkérezik egy darabig a véres háló szálain. Egyszercsak egy ember közeledik. Beleakad arca a sűrű pókhálóba. Bosszúsan söpri le magáról. Pfü! Itt egy pók is — kiált fel mérgesen, és lerázza magáról. Le a földre, a porba, aztán rá akar taposni. Megsajnálja, otthagyja mégis. — Ó, milyen szívtelen! — kiált fel a pók. — Széttépte o hálómat! — Gyilkos, gonosz, Inketlen! És a kis ártatlan elindul új zsákmányok után. SZALAY (Huszadik folytatás) A sugárhajtóerőmű magyar találmány 1930-ban szenzációs hir járta be a világot: a repülőgép sebessége elérte az óránkénti 755 km-t. Kizárólag légcsavarhajtással működő repülőgép ezt a sebességet azóta már némileg túlszárnyalta, de lényegesen nagyobb sebességet elérni már nem képes. Napjainkban a repülőtechnika előtt az a feladat áll, hogy a repülőgépek repülési sebességét a hangsebességig (körülbelül 1200 km/óra) és a hangsebességnél nagyobb sebességekig növelje. Ilyen sebességet a jelenlegi légcsavaros, dugattyús motorokkal ellátott repülőgépekkel nem lehet elérni. Ez azzal magyarázható, hogy a dugattyús motorok rendkívül nehezek. Ha például 480 krr)/óra repülési sebességhez a motornak 1.250 lóerő teljesítményt kell kifej- enie, ugyanolyan hasznos repülési súlyú, de 900 km/óra sebességgel haladó gép repü- éséhez 12—13.000 lóerő teljesítmény szükséges. Világos, hogy az utóbbi esetben a motorberendezés súlya néhány- szorosa annak, mint az előbbi esetben. % Még más oka is van annak, hogy a légcsavarhajtásos hajtóművel ezt a sebességi határt Dr. VAJDA PÁL: A repülés magyar úttörői lényegesen túlszárnyalni nem lehet. A repülőgépek légcsavarhajtása nagy sebességnél már nem megfelelő, mert a csavarszárnyak kerületi sebessége nagyon közel jut a hang- sebességhez, ahol hatásfoka leromlik. Ha a centrifugális erőre és a mondottakra való tekintettel a sebesség nem fokozható, olyan nagy csavar- szárny-hajlásszöget kell választani, amely a hatásfokot lényegesen rontja. A sebesség növekedésével — a repülőgépnek a sebesség négyzetével arányos ellenállása csökkentése érdekében — magasabb, ritkább légrétegben indokolt repülni, ahol a légcsavarra vonatkozó tények fokozottan érvényesek. Mindebből az következik, hogy a légcsavarhajtás és < dugattyús motor nem tartozik azok közé a motorok közé. amelyen: segítségével hangse- bességú és annál nagyobb repülési sebességeket lehet elérni. E célra más működési elven alapuló motor szükséges, amelynél a vonóerő-változásának törvényét, mint a dugattyús motornál és amely egyúttal sokkal könnyebb is annál. Ilyen motor a sugárhajtómű. Egy új „motor" Mielőtt részletesebben megismerkednénk a sugárhajtóművekkel, meg kell ismerkednünk ezek alapelvével. A jelenlegi sugárhajtómu- veket két főcsoportra oszthatjuk: 1. Rakéta-hajtómű (rakéta), amely a tüzelőanyag elégetéséhez szükséges oxigént, pl.: moszféra levegőjéből kapja. A reaktív vonóerő az erők hatása (akció) és ellenhatása hőfokú és ennek megfelelő nagy térfogatú’ gázok (égéstermékek) képződnek. Ezek a gázok bizonyos sebességgel ki- áramlanak az edényből. Newton harmadik törvénye szerint, minden hatásnak vele egyenlő és ellentétes irányú (reakció) egyenlőségének törvénye alapján keletkezik. Vegyünk egy olyan edenyt. cseppfolyósítva, vagy az oxigéntől könnyen megváló ve- gyület alakjában viszi magával. 2. Külső levegőt felhasználó sugárhajtómű, amely az égéshez szükséges oxigént az atamely egyik végén nyitott és töltsük meg valamilyen tüzelőanyaggal. Ennek meggyújtásakor az edényben magas ellenhatás felel meg. Ezért jelen esetben is a gázokat az edény nyilásából kilökő és a gázoknak gyorsulást adó erőnek olyan erő felel meg, amely vele egyenlő, de ellentétes irányú és amely az edényt a kiáramló gázok irányával ellentétes oldal felé nyomja. Ezt az erőt reakcióerőnek nevezzük. A tüzelőanyagban rejlő és az égés folyamán felszabaduló energia tehát, átalakult mozgási energiává, nevezetesen a nyíláson kiáramló gáz mozgási energiájává. A gázsugár kiömlése közben az áramlás irányában ható erő lép fel, amelynek nagyságrendjét a kitoluló gázok tömege és sebessége határozza meg. Newton idézett törvénye szerint ízzel a hatóerővel szemben izonos nagyságrendű, de el- 'entétes irányú visszaható erő keletkezik. Ennek az erőnek a hatása alatt a tartály a fázok kiáramlásának irányával ellentétes irányban elmozdul. Ha már most, mint a sugárhajtású hajtóművekben történik, az üzemanyag égésének folyamatosságáról gondoskodunk, a mozgás állandósul. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az edény nem azért lendül mozgásba, mert ellökődik a környező levegőtől, hanem azért, mert a gázsugár és az edény kölcsönös ellenhatást gyakorol egymásra, tehát az edény maga is ellökődik a gázsugártól, amikor az ellöki magából. Az edény nyílásán keresztül kiáramló gázok sebessége következtében fellépő, az égési termékek mozgási irányával ellentétes erőt reakcióerö- nek, az általa létrehozott mozgást sugárhajtású mozgásnak, azt a berendezést pedig, '.mely a reakciót létrehozza, sugár- hajtású hajtóműnek nevezzük. Ilyen sugárhajtóművel már az iskolában, a fizikai kísérletek alkalmával is találkoztunk. Ez az úgynevezett Seg- ner-kerék, amely lényegében vízsugár-hajtású reakciós motor. Feltalálója ugyancsak magyar: Segner János András (1704—1777) fizikus, akit a németek joggal a „turbina atyjá”-nak neveznek. A természetben is előfordulnak ilyen „hajtóművek’. Ilyen példul a karakatica nevű tengeri élőlény. Ez a kis állatka a törzsén levő üregekben vizet gyűjt össze, majd testének hirtelen összerándí- tásával a vizet a hátsó részen levő kis nyíláson kifecsxen- dezi. A kis állatot a kilövellt víz reakció-ereje hajtja előre. Ismert az az ütés is, amelyet a puska elsütésekor a puska- tus mér az ember vállára. Ez is a reakcióerő következménye. (Folytatjuk)
