Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-24 / 155. szám

4 NERÜJSAG 1958. július 24.. csütörtök Hétvégi kiruccanás AZ EGRIEKET nehéz itt­honról kimozgatni, de a Viseg- rádra és Búd ipestre tervezett IBUSZ-vonatokat mindig meg­töltik az érdeklődők. Van is benne valami, mert aki egy­szer látta, az úgy van vele, mint az alkoholista a szesz­szel: no még egyszer! De he vágjunk az esemé­nyek elébe, hiszen annyi min­den tartozik egy kirándulás­hoz. hogy szinte nehéz sorolni. Reggel fél 6 a pontos idő. A számozott kocsik között még mindig akad, aki vagy a he­lyét, vagy a társaságát nem leli Néhány rohanó kiránduló felugrik, aztán hangos füttyel elindulnak. A krónika szerint kb. 25 ember maradt le. (Ko­rábban kellett volna kelni!) Nem sokkal a kiindulás után megállt a szerelvény, mert a 16-os kocsi egyik ablaka ki­gyulladt. Valaki égő csikket dobott az ablakhasadékba. Sze­rencsésen eloltották, és most már zavartalanul folyt a kár­tyaparti, rögtönzött kórus-mű­sor, és az elmaradhatatlan evés. Néhány apró gyerek vi­sítása és különböző követelése közepette áthaladtunk a sok ismert és ismeretlen állomá­son, majd feltűnt a ködös tá­volban a visegrádi vár, és a Salamon-torony. Na! Ahogy leszálltunk, azon­nal meg lehetett látni, hogy egriek vagyunk! Mindenki megrohanta a kompkikötőt, és természetesen elsőnek akart átjutni a túlsó partra. Sajnos, a nap folyamán többször is rá kellett szólni a tömegre a vi­selkedés miatt, és ezt jó lesz javítani a következő külön- vonatig! A kompon egyszerre négyszáz embert vontattak a visegrádi partra, de nem ment át mindenki. Itt kezdődött az első kellemetlenség Álltunk a parton és vártunk. Ki türel­mesen, ki türelmetlenül, mert negyed 10-kor megérkeztünk, és még 11-kor sem volt hajó. Találgatások sora közben fel­tűnt Pest felől egy fehér folt, mire mindenki a korláthoz igyekezett nyomni az előd álló­kat. Volt, akinek sikerült. Mégsem sokat értünk vele, mert a -hajó méltóságteljesen elúszott az orrunk előtt. A hajóról szózat hallatszott: — Az egriek várják be a Dunaföldvárt, csak Dömsödig megyünk és a hajó üresen jön vissza! Igen ám De jött utána egy másik a Kossuth, és neve után is úgy ítéltünk hogy hamarabb eljutunk vele Esztergomba, így aztán kis gondolkodás után megrohantuk a békésen kikötő hajót. Az megterhalten, nyög­ve elindult. Megkezdődött a helykeresés. Akik lent voltak, fel, akik fenn voltak, le akar­tak menni. A hajó tündér) tá­jon úszott, sokan messzelátó- val kémlelték a partot, külö­nösen a csehszlovákiai oldal érdekelte az embereket. Kikö­tés előtt a hajó fáloldalra bil­lent, mert mindenki a korlát­hoz rohant. A kapitány hiába hívta segítségül a szócsövet, mégis sokan süketet színleltek. Végül a kapitány elkiáltotta magát: . — NE TOLAKODJANAK úgy, mint az egri villamoson! Ügyis éppen fordítva történik minden, mint ahogy elképzelik! Erre aztán kitört a nevetés, és nagyon lassan hátrábbhúzó­dott a nép. Még utoljára lel­künkre kötötték, hogy a Duna- földvár nevű hajó kizárólag az egrieket szállítja vissza Nagy­marosra fél 4-kor, tehát min­denki itt legyen! Naiszen! Mi­kor kikötöttünk éppen fél ket­tő volt. Kezdődött a rohanás. Ki buszon, ki gyalog felszágul­dott a bazilikához. Az egriek, akik a mondás szerint is válo­gatnak a templomban, bíráló szemmel mentek be a hatal­mas bazilikába. Itt is, ott is megjegyzések hangzottak el, de csak nagyon kevés össze­hasonlítás szólt az esztergo­miak javára. Az egyik padban ájtatos képpel levelezőlapokat írt egy fiatalember, egy másik helyen élénk gesztikulálás és tapogatás közben igyekeztek eldönteni a márvány valódisá­gát, de az összefoglaló véle­mény ez volt: — Szép, szép, de a mi nagy­templomunk nagyobb is, meg szebb is! Érdekes! Erre a távolban jöttek rá az egriek. No, de az idő sürget, és .;. „Ha már itt vagyunk, — nézzünk meg mindent, ami megnézhető!” jel­szóval továbbszáguldott a tö­meg az árpádkori ásatások fe­lé. Tündérszép dolgok, érdekes királyi lakószobák, s a félel­metes börtöncella régi-régi múltat idézett. Itt is volt azért zavaró körülmény, mert a régi­ségek őrzőjének magyarázatát félbeszakította egy hang: — Azért a mi városunkban több a látnivaló! — Akkor tessék kérem oda­menni! — villant rá haragosan az idegenvezető, és a továb­biakban csak kutyafuttában nézhettük végig a termeket. De éppen ideje is volt, mert néhány perc múlva fél négyet mutattak az esztergomi to­ronyórák. Még egy utolsó ne­kirugaszkodás, és fenn voltunk a buszon, perceken belül pedig az éppen induló hajón. Vissza­felé már nem is történt semmi érdekes, hacsak az nem, hogy 18 forint volt egy kisüveg Pil- seni sör. Hja! A hajó luxus! Nagymaroson kikötve, még volt a vonat indulásáig éppen két óra. Akik Esztergomban voltak, azok át is jöttek még a kompon, hogy Visegrádból is lássanak valamit, de aztán mi­re átértünk, meg visszaértünk, újra csak rohanni kellett. Végre aztán elcsigázva a ci- peléstől, rohanástól, elbágyad­va a pilseni sörtől, mindenki jobbnak látta elfoglalni helyét a vonaton. A peronon ki-ki úgy helyezkedett el, hogy a betolató vonat érkezésekor le­hetőleg már a kocsija előtt áll­jon. Igen ám, de a mikrofon éppen akkor szólalt meg: — AZ EGRI iBUSZ-vonaton az egyes számú kocsi a szerel­vény elején van! Erre mindenki úgy okosko­dott, hogyha valaki azzal töl­tötte a napot, hogy újraszá­mozta a kocsit, akkor az egyes után a kettes, a kettes után a hármas, és így tovább fog kö­vetkezni. Természetesen meg­indult az áramlás a szűk pero­non a kocsik két vége felé. Mire éppen befejeződött, a népvándorlás, valaki kisütötte, hogy csak az egyes kocsi ment előre a mozdonnyal, de a többi maradt, vagyis elől van a 19-es kocsi, és a végén a kettes. Na, újabb áramlás, végre húsz perc késéssel elindultunk most már haza. A vonat remekül szágul­dott, egymás után hagyta el az állomásokat, és a bóbiskolók azon vették észre magukat, hogy Hatvanban vagyunk. A hatodik vágányon álltunk, be is mondták, hogy azonnal in­dul tovább a vonat, mégis le­ugrottak ketten, akiknek az­tán végzetét okozta a két po­hár sör: egyszál ingbén marad­tak az üres, hideg állomásban. Valószínűleg csak reggelre ér­tek haza — utánvéttel! Nagysokára feltűntek Eger lámpái, a csomagtartókban is felébredtek a lányok, s amikor leszálltunk, szomorúan tapasz­taltuk, hogy találgatásunk he­lyesnek bizonyult, — valóban nem vált egyetlen ' autóbusz sem a láthatáron. Ez azonban egyáltalán nem rontotta a ke­délyeket. mert minden csoport esztergomi kiskalapokkal fel­szerelve, virágos kedvvel, han­gosan dicsekedett útikalandjai­val a várakozó kedves roko­noknak. Cs. A. E. 1958. július 24, csütörtök: 1828. Született: N. G. Csernisev- szkij, nagy orosz materialista fi­lozófus, kritikus és író, a XIX. század 60-as évei, forradalmi de­mokrata mozgalmának vezéregyé­nisége. (130 éve.) 1908. Meghalt: A. A. Osztroumov orosz orvos, a modern terápia egyik úttörője. (50 éve.) NÉVNAP Ne feledjük, pénteken: JAKAB — EZER DARABBAL nö­vekszik a gyöngyösi járás sertés állománya ebben az esztendőben. A betervezett növekedésből már ezideig teljesítve van 920 darab. — DOMOSZ UÖ KÖZSÉG­BEN a Dobó utca felújítását a falu lakossága 45 ezer forint értékű társadalmi munkával végezte el. — TEGNAP VÉGEZTÉK be a burgonyabogár elleni védekezést Domoszló község­ben. Megjelent a községben a növényvédő állomás szak­embere is, aki a helyszínen győződött meg a végzett munkákról. I — HALMAJUGRÁN községi brigádot szerveztek és a bur- gonyabogár elleni porozást minden termelőnél társadalmi úton végezték el. — RENDBEHOZATTA a mezei kutakat az aratás ide­jére a domoszló! községi ta­nács. Most az aratás forró napjaiban így tiszta friss víz­zel olthatják szomjukat a dolgozók. — HATVAN VÁROS halá­rában e héten teljes egészében , befejezik az aratást. A város öt,.kijelölt rakodójában a be- hordás már megindult. — MAR ZSENDÜL a Csaba­gyöngye szőlő Gyöngyös vi­dékén. A korai csemegeszőlő néhány nap múlva megjele­nik a gyöngyösi piacon. — GYÖNGYÖSÖN korszerű vágóhíd évül. a beruházások összege már idáig 12 millió fo­rintot tett ki. A vágóhíd pro­totípusát külföldnek is elkészí­tik majd. FILM: Gyermekkori szerelem (Svéd film) Ingrid és Torben gyermekkoruk óta ismerik egymást. Együtt járnak iskolába és Torben még most is emlékszik arra, amikor Ingrid hosszú copffal, sárga pullóverben először lépett be az osztályba. Azóta évek múltak el, már a kollégium utolsó osztályát végzik, de a szerelem még akkor, régen kez­dődött. Esti séták, közös tanulás, közben néhány, lopva vál­tott csók... és tervek, álmok a jövőről... Az ő történetüket, meanemértéstől. csalódástól megtépá­zott házasságuk sorsát mondja el a ..Gyermekkori szerelem” című svéd film. melyet a gyöngyösi Puskin mozi mutat be július 24—30-a között. Főszerepben: Maj-Britt Nilsson és Folke Sundquist, aki­nek nevét az „Egy nyáron át táncolt" című filmből ismerjük. Gyönyörű és költői ez a komoly tárgyú film. az alkotók­nak sikerült a fontos emberi probléma mélyére hatolni. Új „harci módszer" a részegség ellen Japánban az Asakusa-i rend­őrségen új módszerrel próbál­nak harcolni az iszákossá« el­len. Valahányszor garázdálkodó részegeket visznek be a rend­őrségre, az ügyeletes rendőr­tiszt lemezre veszi értelmetlen, durva dadogását. EGRI VÖRÖS CSILLAG Időzár EGRI BRODY 10t-es sas EGRI KERTMOZI A tett színhelye, Berlin EGRI BEKE Nincs előadás EGRI LAJOSVAROSI KERTMOZI Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ne várd a májust GYÖNGYÖSI PUSKIN Gyermekkori szerelem A rendőrtisztek szerint még a legmegrögzöttebb iszákoso­kat is kiveri a verejték, ha meghallgatják ezeket a leme­zeket és szégyenkezve vakar- gatják a fejüket, amikor sa­ját, összefüggéstelen fecsegé­sükre ismernek. Nem lenpe ez hasznos Eger­ben is? HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szállnak a darvaJc HATVANI KOSSUTH Emberek, vagy őrmesterek FÜZESABONY Kicsik és nagyok PÉTERVASARA Nincs előadás HEVES özönvíz előtt — AZ EGRI MAKLARI­UTI téglagyár a tetőfedő­anyag hiány pótlására és a többi gyár kisegítésére na­ponként két és telczerrel több cserepet gyárt, mint amenny- nyit terve előír. Dr. VAJDA PAL: A repülés magyar úttörői Tizennyolcadik folytatás. Milyen a jó légcsavar? Az első világháború folya­mán vetette fel egy magyar szakember, Petróczy István repülőőrnagy azt a gondola­tot, hogy az akkor megfigye­lésre használt kötött ballono­kat helyből felszálló repülő­gépekkel, helikopterekkel he­lyettesítsék. A tervezések során azonban kitűnt, hogy a helikopter nem motorerő-, hanem első­sorban légcsavar probléma és az eredmény a megfelelő emelőerőt nyújtó légcsavar szerkesztésétől függ. Német­ország és Ausztria legismer­tebb légcsavar gyárai foglal­koztak a kérdéssel, de az eredmény lesújtó volt. A leg­jobb légcsavar is csak 450 kilogramm emelőerőt nyúj­tott a szükséges 1200 kilo­gramm helyett. Ilyen körülmények között bízták meg Asbóth Oszkárt egy megfelelő légcsavar ter­vezésével. Annakidején a fischamandi központi katonai légcsavargyár vezetője volt. itt igen eredményes munkát végzett és abban az időben a monarchia légcsavargyárainak többsége „Asbéth-légcsavaro- kat" gyártott. Asbóth abból a feltevésből indult ki, hogy a légcsavar fő jellemzői (átmérő, emelke­dés. szárnyszélesség, a ke­resztmetszet vastagsága) fel­tétlenül valami törvényszerű összefüggésben állnak és a megfelelő légcsavar kialakítá­sa attól függ, hogy sikerül-e ezt az összefüggést megtalál­ni. Hosszú, fáradságos munká­val sikerült egy bizonyos rendszert felállítani. Egy fő jellemző méretét állandóan véve, a többi méretet variál­ta egymás után. De nemcsak a négy fő jel­lemző „szinkronizálása” jelen­tette a kutatómunka eredmé­nyét. Elképzelhetetlenül fon­tosnak bizonyult még sok egyéb mellékesnek látszó té­nyező helyes megválasztása A csavarszárny-keresztmet- szet (profil), s hozzá külön a „szívási” és külön a „nyo­mási” oldal, továbbá a szárny­vég kiképzése, kritikus fordu­latszám, vibrációmentesség, felületi simaság, stb„ mind nagyon-nagyon sok gondot okoztak. Asbóth a fischamendi gyár­ban kb. két év alatt mintegy 1500 darab kísérleti légcsa­vart tervezett és készített el. A kísérleteket nem kismé­retű modellekkel végezték, hanem nagy részben gyakor­latilag alkalmazható, nagy példányokkal. így pl. a kü­lönböző csavarok átmérője 1 méter és 7,60 m között válta­kozott. Végre a vizsgálatok azt mutatták, hogy sikerült az első nagyobb méretű, eddig elérhetetlennek tartott húzó­erővel bíró helikopter-légcsa­vart elkészíteni. De nemcsak egy optimális teljesítményű helikopter-légcsavart sikerűit létrehozni, hanem azt is meg­állapította, hogyan lehet ilyen optimális csavarokkal tetszés szerinti átmérő, lóerő és for­dulatszámra abszolút megbíz­hatóan, tehát variábilisán ki­számítani, megtervezni és építeni. Asbóth Oszkár a későbbi évek -folyamán matematikai­lag feldolgozta a fischamendi állomáson végzett kísérletek anyagát és ezután hozzáfogott egy helikopter tervezéséhez. Ugyanis tisztázatlan volt még a stabilitás, a kormá- nyozhatóság és a könnyű ke­zelhetőség kérdése. Ezeket azonban csak tényleges repü­lési kísérletekkel lehetett tisztázni. Négy helikoptere ezt a célt volt hivatva szol­gálni. Az első valódi helikopter Asbóth Oszkár eredményes helikopter-kísérleteit 1928— 1930 között végezte Rákoson. Ezeket számos külföldi szak­értő is megtekintette, akik előtt Asbóth bebizonyította, hogy helikopterrel stabil re­pülést lehet végezni. Az As- bóth-féle kísérleteket meg­előzve ugyanis a repülők kö­zött az a vélemény alakult ki, hogy a helikopter veszé­lyes, nem stabil repülőszer­kezet, mivel a széllökések vagy egyéb okok miatt egy­re erősödő lengésbe jön, míg végül a hátára fordul és le­zuhan. Ezt alátámasztotta az is, hogy a Petróczy—Kálmán —Zsurovecz-féle kötött heli­kopter a hozzáfűzött remé­nyeket nem váltotta be. Ez érthető is, mivel kormányzási lehetőségekről sem kormány­felülettel, sem lapátállítással nem gondoskodtak. A világon az első tulajdon­képpeni helikopter az 1928. szeptember 9-én felszállt As- bóth-féle emelőgépcsavaros gép volt, amely pilótájával függőlegesen felemelkedett többkilométeres távot repült be, majd köröket, nyolcasokat írt le a levegőben és minden irányban tudott repülni. Sőt, ami a leglényegesebb — ké­pes volt arra is, hogy bármi­lyen magasságban hosszabb ideig egyhelyben lebegjen a levegőben. 1928 szeptember 9-ét mu­tat a naptár... A rákosi mezőn izgalmas pillanatok következnek. A hangárból kihozzák a heli­koptert. Most perceken belül eldől, hogy a sok, keserves hónap munkája eredményes volt-e? A pilóta beszáll. Begyújtja a motort. A légcsavarok fo­rogni kezdenek, mindig sza­porábban, erősebben. A ha- tárerdő madarai ijedten kerin­genek, zúgó zaj tölti be a Rákost. Három ember is fog­ja még a gépet, köröskörül hajladoznak a fűszálak, mint­ha óriási vihar tört volna ki„. egyszerre csak a gép emel­kedni kezd, elszakad a föld­től... Se előre, se hátra: me­rőlegesen emelkedik... öt méterre, tíz méterre, még magasabbra, majd leír egy apró kört... és megáll. Fenn a levegőben! sebességgel __ Huszonöt-har­minc m éter magasságban las­san csökkentettem a gázt és egyszerre csak azt éreztem, hogy a felfelé húzó erő meg­szűnik és — nem mozgok már a levegőben! A hat mé­termázsás, kezdetleges alkot­A motor megremegteti a levegőt, messziről fut­va jönnek az emberek, hogy lássák a cso­dagépet, amely egyszerre lebeg és áll a leve­gőben ... Az­tán lassan, méltóságtelje­sen leereszke­dik ... Az első fel­szállás ragyo­góan sikerül. A gép pilótája, Hosszú István boldogan, su­gárzó arccal ugrik ki a gép­ből, majd ha­mar elmeséli az izgalmas, a maga nemében páratlan repü­lés történetét. ....... Begyújtottam a mo­tort, azután gázt adtam, las­san, finoman. Egyszerre csak azt éreztem, hogy leküzdhe­tetlenül nagy erő villámgyor­san, ellenállhatatlanul a ma­gasba ragad. A talaj lesüly- lyedt alattam, a propellerek suhogtak, örvénylő szelek vágtak fölöttem. Nyílegyene­sen húzott egyre feljebb a két légcsavar, mintha egy óri­ási lift vont volna fel nagy m á ny mozdulatlanul, egy­helyben állt... Amikor gon­doltam, hogy elég ennyi be­mutatónak, lassan levettem a gázt és olyan símán, nyugod­tan süllyedtem, hogy észre sem vettem, amikor a gép csaknem ugyanazon a helyen, ahonnan felszállt, földet ért.“ Ez volt a világ első valódi helikopterének, az Asbóth- féle emelőlégcsavaros gépnek a bemutatója,

Next

/
Oldalképek
Tartalom