Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-01 / 135. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Friss csapolás AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 135. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1958. július 1., kedd Évforduló Tii esztendővel ezelőtt vette át az állam a magán­kézben, a tőkés vállalkozás kezén levő mozikat. Tíz esztendővel ezelőtt indult meg filmkultúránk terén is az a gyorsütemű fejlődés, amely olyannyira jellemző­je egész kulturális életünk­nek. A film, a mozi nagy hatalom. Lenin is a legfon­tosabb művészi ágnak tekin­tette, amely a legközvetle­nebbül a legnagyobb töme­geket tudja nevelni, amely a legnagyobb tömegek szá­mára képes biztosítani kul­turális igényeik kielégítését. Az eltelt tíz esztendő, mint minden téren, a film terén, a növekvő mozihálózat te­rén is hatalmas eredménye­ket hozott. Míg 1935-ben összesen 410 mozi működött az egész országban, s egy év alatt 18 és fél millió ember tekin­tette meg a 149 000 elő­adást, addig 1955-ben 3369 mozi volt az országban, melyeknek 650 000 előadá­sát 116 millió ember tekin­tette meg. S ezek a számok még nem mondják el azt, hogy döntő módon a falusi mozik száma emelkedett, hogy ma már nincs olyan települése az országnak, ahová ne jutnának el a leg­jobb filmek; s nem mondja el ar.i a minőségi változást sem, amely a filmelőadások únősége terén végbement. \z Idősebb korosztály ' jól emlékszik azokra "vre, amikor „ketten 'el” mehettek mo- olyan eset is elő- >gy krémest adtak '% hogy így is 'fogatók szá­kéit állni a előtt, hogy az ember, dekái megy tatív film- kell. hogy archívum- rja a film vdalúthoz, ’vészi és ig leg- ímutató >1 osulhatott , mozi első- izlet, hanem eszköz: eh- isításon ke- az út. sztendős év- zatekintve a jogos megelé- mszkeség tölt- KÉP dolgozóit jelentős részük , hogy mind kul- , környezetben, jó, .ztató filmek egész t élvezhette végig né- hogy megismerkedhe- szovjet, a népi de- ciák filmművészeté- világ haladó Alm­aival. Sok sikert, to- eredményes munkát ink számukra, s to­jó filmeket magunk, : számára­I Heves megyei napok keddi pragramia Délelőtt 9 órakor a megyei tanács nagy tanácstermében tartják a megyei gyümölcster­melési ankétot és tapasztalat- cserét. 11 órakor a strandfürdőben Andreánszky Gábomé tanárnő tart előadást és ben utatót az egri melegvízről és a.' abban élő trópusi növényekről ^s ha­lakról. Délután 2 órakor a gyü- mölcstermelési ankét részvevői ellátogatnak a felnémeti Petőfi Tsz gyümölcsösébe. Este fél 8 órakor „Az olvasó kérdez — az író válaszol” cím­mel a TIT egri klubjában Pándi Pál író és kritikus tart ankétot. MA: TUDÓSÍTÁS A HEVESI JÁRÁSI IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓRÓL ★ BEALKONYULT EGY NAGYSTÍLŰ SZÉLHÁMOSNAK ★ GYORSLISTA A KÖLCSÖN- SORSOLÁSOKR0L ★ VASÁRNAPI SPORTJELENTÉSEINK OLVASÓINK FIGYELMÉBE ! A „Repülés magyar úttö­rői” című sorozatunk nyolca­dik folytatása mai számunk­ból anyagtorlódás miatt ki­maradt. A folytatást holnapi számúnkb.\n közöljük. Takács Zoltán, a Selypi Cementgyár népszerű karbantartó lakatosa két szak­mát tanult meg, mióta a gyár­ban dolgozik. 1949-ben már a galyatetői élmunkás üdülőben pihenhetett jutalomképpen, s ma is azon fáradozik, hogy munkájával újabb és újabb megbecsülést szerezzen. Az ötletnapokon beadott' újításai­val hozzájárult a cement elő­állítási költségeinek csökken­téséhez, s idősebb korát meg­hazudtolva nemcsak maga vé­gez társadalmi munkát, de munkatársait is erre ösztönzi. Hadat fi Kentek a sárnak Ludason is Ebben az évben Ludason a járdaépítésre fordítanak nagy gondot A községfejlesztési alapból 15 ezer forintot költe­nek erre a célra. A héten már meg is kapták 150 má­zsa cementre a kiutalást, s a községben a helyszínen ké­szítik el a járdalapokat. A lakosok vállalták, hogy min­den utcában, ahol járda lesz, kiássák a házuk előtt a víz­levezető árkokat, elplaníroz­Megkezdték az aratíst a füzesabonyi iárásban is Mind az állami gazdaságok, mind a termelőszövetkezetek, valamint az egyénileg gazdál­kodó parasztok felkészültek a termés betakarítására. A na­pokban a járás területén meg­indult az aratás. A poroszlói Béke Tsz gyors és akadály nélküli munkáját a Sarudi Gépállomás biztosítja 5 arató­gépével az ösziárpa-földeken. A besenyőtelki Szabad Föld Tsz-ben a Füzesabonyi Gépál­lomás gépei végzik az aratást. Az egyéniek is aratnak. így Kál községben Juhász János, Juhász István és Cseh Sándor dolgozó parasztok kezdték meg elsőnek az aratást. ü Gépipari Tudományos Egyesület egri helyi csoportja a Fínom- szerelvénygyár bervai kultúr- otthonában tart alakuló gyű­lést július 3-án, délután 5 óra­kor. A megnyitó beszédet Dé­nes József, a Fínomszerelvény­gyár igazgatója mondja. Is­mertetik az egyesület célját, feladatát és az 1958. éves mun­katervet. zák a földet és lerakják a ce­mentlapokat. Az idén utat is akarnak építeni, erre 121 ezer Ft-ot for­dítanak. Az alapköveket mar le is szállították. Eger felkészült, hogy fogadja a Heves megyei napokra érkező vendégeket. A bor­kóstoló étterme s az egész vendéglátó ibar készült ezekre a napokra. A szombat—vasár­napi esőzések miatt a városba érkezett vendégek a zárt éttermekbe szorultak, s ott vár­ták a jó időt. Ma már ismét süt a nap, s a jó napos időben ismét szükség lesz friss csa­polásra. Erre készül fel többek között a Vadászkürt Étterem is. Győxtes harc a megáradt Eger patakkal Vasárnap a déli órákban Eger déli negyedének, az un. Csákó és kanadai résznek la­kói riadtan vették észre, hogy a máskülönben békésen foly- dogáló Eger patak szinte percről-percre árad, vize emelkedik. A kávébarna, szennyes víz jókora rózsákét, faágakat sodort magával je­lezve, hogy feljebb az erdőn, Felsőtárkány, Felnémet vidé­kén is hasonló a helyzet. Reggel óta megállás néljcül szakadt az eső, egészen az éjszakai órákig. Délután há­rom óra tájban az ÉMASZ épülete felől, a Sas úttal pár­huzamosan, a malom irányá­ban folyó csatorna teljesen megtelt vízzel és kilépett med­réből. Percek alatt árasztotta el a Patyolat előtti gyalogjá­rót és a Tinódi utca végén levő mélyfekvésű gyepes tér­séget. Az ár a kerteket és néhány mélyebb fekvésű zat is veszélyeztetett. há­Vasárnap délelőtt ' ünnepé­lyes keretek között adták át az Egri Képtárat, az egri Dobó István vármúzeum helyiségé­ben. Mint már erről hírt ad­tunk, az Egri Képtár anyagát Katonáné, dr. Czobor Agnes, az Országos Szépművészeti Múzeum, és dr. Bodnár Éva, a Magyar Nemzeti Galéria ré­széről rendezte újjá a líceumi képtár anyagából. Az ünnepé­lyes megnyitót dr. Dobrovits Aladár, a Művelődésügyi Mi­nisztérium önálló múzeumi osztályának vezetője, a törté­nettudományok kandidátusa tartotta, méltatva az új kép­tár jelentőségét és helyét kul­turális életünkben. „Bükki képek“ kiállítás a Dobó gimnáziumban A Heves megyei napok ke­retében Egerben több kiállí­tás nyílt meg. Igen érdekes a Dobó Gimnázium földrajz szakkörének „Bükki képek” c. kiállítása. A szakkör 40 tagja Estók Bertalan földrajzszakos tanár irányításával két téma­körben dolgozta fel a Büfck- hegységet. Ez a kiállítás főleg gazdaság- földrajzi jellegű, ami politech­nikai szempontból igen jelen­tős, nagy segítséget nyújt majd a szeptemberben meginduló politechnikai képzés bevezeté­sénél. A kiállítás erdőgazdasá­gi részében a Bükkben fellel­hető 22 fafajta hasznosítását dolgozták fel a tanulók olyan szempontból, hogy azokból mit lehet készíteni. A másik teremben, ahol mintegy 15 makett van kiállít­va, hű képet kapunk a Bükk barlangjairól, vízeséseiről, for­rásairól. Ismeretes, hogy a Bükkben 50 barlang van, me­lyek közül 9 olyan, amelyek­ben ősember is lakott. Itt ta­láljuk a világhírű Szeleta bar­lang makettjét is. Külön érdekessége a kiállí­tásnak, hogy a lillafüredi víz­esést, az imókői forrás és a sziklahasadék források ma­kettjeiben víz is folyik, ami még tökéletesebbé teszi a for­rások, vízesések hű ábrázolá­sát. Nem akarunk itt külön-külön minden kiállított tárgy rész­letezésébe bocsátkozni, de egy azonban biztos, amit a most kapott elismerő oklevél is bizonyít, hogy a Dobó Gim­názium földrzajz-szakkörének tanulói dicséretes munkát vé­geztek. A veszély hírére néhány perc alatt 20—30 ember lá­tott neki a munkának. Kö­vekkel, téglákkal gátat emel­tek, földdel, gyeptéglákkal zárták el a víz útját. Mint­egy egyórás megfeszített munkával sikerült megakadá­lyozni a további beszivárgást. Férfiak csákányoltak, lapátol­tak, asszonyok téglát, követ hordtak a töltéshez. A csator­na vize egyre emelkedett. Később emelni kellett a töl­téseket is. A víz elöntötte a Sas út egy részét, befolyt a Patyolathoz. Veszélybe ke­rült a Tefu telephelye, folyt a víz az út jobboldalán levő földekre, , ültetvényekre is. Egyik helyen sikerült elzárni a víz útját, a másik helyen áttörte a töltést. Estefelé megérkezett a se­gítség, tűzoltóság jött a hely­színre és mind a kanadai ré­szen, mind a Sas úton mun­kához láttáik. A tűzoltók szi­vattyúzták a vizet a vetemé­nyes földekről, a katonák gá­takat emeltek. Késő estig folyt a munka, míg végül is apadni kezdett a víz és a város e része megszabadult az áradástól. Hír érkezett arról, hogy Andomaktályán is egész éj­jel készültségben volt az égés* falu és itt is katonaság se­gített harcolni a víz ellen. Dicséret illeti szokat a la­kosokat, akik kivették része­ket a munkából és bőrigázva is teljes erejükkel dolgoztak, és köszönet jár a katonáknak, tűzoltóknak, kik éjjelüket is feláldozva segítették elhárí­tani a vészt. (Szalay) Elutaztak a megyéből a Hanság leesapolására induló diákok Mint már az előzőekben is jelentettük, Heves megyéből 57 diák jelentkezett a KISZ Központi Bizottságának fel­hívására a Hanság vidékeinek leesapolására. Egerből 33 diák indult útnak, hogy a Hanság lápos területét termőfölddé te­gyék. A kéthetes társadalmi munkára utazó diákokat szóm-' bat este az egri Vörös Csillag Kollégiumban búcsúztatták. Már az előző években is Sztálinvárosban, Berentén, Mohácson is szép eredménye­ket értek el a Heves megyei diákok. A megyei KlSZ-bizott- ság nevében Kovács András elvtárs búcsúztatta a diákokat. — Amikor a KISZ központi bizottsága kiadta ezt a fel­hívást, kicsit féltünk, hőgy nem lesz elég jelentkező me­gyénkből. Azonban kellemesen csalódtunk, mert a jelentkezés olyan nagymérvű volt, hogy két csoportot is indíthattunk volna a Hanságra. Hat év óta indulnak a diákok az ország különböző területeire hasonló munkákra, s a megyében a diákok között ez már hagyo­mányossá vált. Mikor megér­keztek, láthatjátok majd, hogy a hansági tanyák kietlen, mo­csaras, lápos vidéken vannak, amit nektek és a többi, hazá­ját szerető diákoknak kell új­ra termőfölddé tenni. A 33 fiatal, vidám diák­csoport között ott találjuk Ju­hász Józsefet, is aki most érett­ségizett. ö már nem az első esetben vesz részt ilyen mun­kában. Részt vett 1955-ben, a berentei hőerőmű építésénél. Mikor arról érdeklődtünk, — hogy mo6t miért jelentkezett, így válaszolt: — Részemről kettős érdek fűz ehhez a fel­híváshoz. Egyrészt átérzem a KISZ felhívását, s tudom, hogy országunknak nagy szük­sége van a mi munkánkra. Másrészt szeretném megismer­ni hazánk minden táját, s most lehetőség nyílik a Han­ság vidékének megismerésére is. . —kiss—) Gyűlés. Munkásgyűlés. Feláll egy idősebb útépítő munkás és felháborodva magyarázza — joggal —y hogy az ő építkezési szaka­szukra csak késve, néha csak három óra környékén ér ki az ebédet szállító autó. Néztem az arcát, amely sok vihart és szenve­dést élt át gazdájával együtt, s egy pillanatra el­tűnt a terem, ahol voltunk és ahol beszélt, s árokpart jelent meg előttem. Árok­part, amelynek szélén ez az öreg munkás ül, ölében hagyma, kenyér, vékony | szalonna: és ebédel. Mögöt­te a talicska, abban a bu­gyor, s a bugyorban a heti élelem: kenyér, hagyma, szalonna... „Mert a munkásember egész napi munka után megérdemli, hogy időben jusson hozzá az az étel” — mondta. Megérdemli! (-6)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom