Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-21 / 127. szám

A FÖLDMÜVESSZÖ VETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍR ADÓI A. * Védekezés a cukorrépa állati kártevői ellen Ä növényi betegségeken kí­vül a cukorrépának igen sok veszedelmes állati kártevője is van. Ahhoz, hogy a ter­méshozamunkat egyre emelni tudjuk, mind a növényi, mind az állati kártevők ellen hatha­tós védekezésre van szükség. Az első fellépő kártevő a fiatal zsenge répánál, a répa­bolha, amely ugyan kicsi állat, de a fiatal kultúrnövényen igen nagy kárt okoz. A répa levelét rágja és a rágás helyén szemmel látható apró lyukak keletkeznek, vagy a levelek elszáradnak. Nedvességmentes napos időben a bolha tevé­kenysége igen aktív. Puha testű állat lévén, ellene való védekezésül elegendő csak ideg­méreggel, DDT, vagy HCH porral, kh-ként legalább 8 kg- ot használjunk porozógéppel. Leghatásosabb védekezés azon­ban a megelőző védekezés, a- mely a gyomnövények irtásá­ban nyilvánul meg, mert a gyom a répabolhák melegágya. A másik legveszedelmesebb a répabarkó, vagy ahogy a ter­melők általában mondják, a répabogár. Rendkívül falánk, rövid idő alatt nagy területe­ket képes letarolni. A bogár általában az előző évi répa­tábla földjében telel át, és a talaj felmelegedésekor onnan vándorol az új répatábla felé, A táblákon tömegesen jelenik meg, rágja a kelő szikleveles, vagy már egypár leveles ré­pát. Legveszedelmesebb, ami­kor a répa zsenge korban van, mert ilyenkor a kicsi növény­két tövig lerágja, amely ki­hajtani később már nem tud Nagy melegben a barkó 4-5 méteres magasságban repül, és ilyenkor az ellene való véde­kezés sokkal nehezebb. A védekezés többfajta mód­ja ismeretes. Eredményesen védekezhetünk a barkó ellen azzal is, ha mód és lehetőség van rá, hogy a répatáblát ba­romfival, különösen pulykával járatjuk, amely összeszedi és megeszi. A másik védekezési mód, ha az előző évi répatábla föld­je mellett bogárfogó árkot ásunk, mert így megakadá­lyozzuk a bogarak átvándor- lását. A répabarkó kemény' testű állat lévén, ellene ideg­vagy bőrméreggel nem véde­kezhetünk, csak arzén tartalmú DARSIN permetezéssel. 1 kg DARSIN-t 100 liter vízben elkeverünk és ebből permete­zőgéppel kh-ként 200—250 li tért permetezzünk ki. Az ar zén igen erős méreg, ezért a permetezők feltétlenül tartsák be az óvintézkedéseket. A ré pabarkó úgynevezett párzási idejének elérkeztekor — amely kb. a jelen időszakban van — már nem falánk a cukorrépá­ra, de máris itt van a cukor­répa másik rovarkártevője, a levéltetű. A gyenge, fejlődésben visz- szamaradt répavetéseket tá­madja meg, de a gyakorlat azt mutatja, hogy az ilyen meleg időszakban, mint ami­lyen most van, a levéltetű nem válogat a répatáblákban. A répalevél fonákján helyez­kedik el nagy tömegben, ahol alulról szívja a répalevél ned­vességét, miáltal a levél ösz- szezsugorodik. Különös ismer­tetőjele, hogy ahol sok han­gyát találunk a répatáblán, ha szabad szemmel még nem is látható a levélkunkorodás, ott egészen bizonyos, hogy már van levéltetű. Azt szoktuk ugyanis mondani, hogy a le­véltetű „férje” a hangya, mert az szaporítja. A levéltetű kár­tétele különösen hosszantartó szárazság idején nagyon ve­szélyes, mert óriási szaporo­dással bír. Az ellene való vé­dekezés egyik egyszerű mód­ja, ha a répalevelet felhajtva, a levél fonákján elhelyezkedő rovarokat, poros földdel meg­csapkodjuk. A vegyszeres vé­dekezésnél újabban WOFA- TOX-ot használnak, de ennek hiányában a nikotinnal való permetezés is hatásos. A harmadik, igen veszedel­mes kártevője a cukorrépának a répaegyelés után a drótfé­reg. Nevét onnan kapta, hogy teste drótszerűen kemény, je­lenléte felismerhető a répa- levélzet hirtelen elfonnyadá- sáról. Ellene úgynevezett csal­étekkel védekezhetünk, még­pedig úgy, hogy a megtáma­dott területre és annak kör­nyékére burgonyaszeleteket szórunk szét, mert a drótféreg a burgonyaszeletkékbe befúró­dik, s utána a csalétekül hasz­nált burgonyaszeletkéket ősz- szeszed jük. A kártevők veszélye, sajnos, minden időben fennáll és ezért egyik legfontosabb feladat, hogy a földművesszövetkeze­tek mezőgazdasági üzemágai, valamint a termelési felelősök és nem utolsó sorban a ter-1 melók állandóan figyeljék a kártevők megjelenését, és idő­ben • végezzék el az ellenük való védekezést. Telek László, Hatvan. Válasz Figyelmező Péter levelére Ünnepi könyvhétre készülnek a földmű vessző vet kezetek Mint minden évben, az idén is megrendezésre kerül az ün­nepi könyvhét. Ezért megyénk­ben is készülődnek az FJK és az fmsz könyvesboltjai a könyv ünnepére. A földművesszövetkezeti bol­tok és az FJK könyvesboltok az elmúlt években is sok szak­könyvet juttattak el a fal­vakba, hogy a falu tanulni vá­gyó dolgozóit ellássák a szük­séges szakkönyvekkel. De nem feledkeztek meg a szórakozni vágyókról sem, mert ugyan­úgy eljuttatták a szépirodalmi, az ifjúsági és tudományos könyveket is. Az FJK és a fmsz könyves­boltjai ez évben még fokozot­tabban felkészültek a lakosság konyvigényeinek kielégítésére, és a folyó év június 28. és jú­lius 6. között megrendezendő ünnepi könyvhéten a falusi dolgozókat érdeklő szépirodal­mi és mezőgazdasági szak­könyvek olcsó és könnyen megvásárolható áron kerülnek forgalomba. Az FJK és a fmsz könyves­boltjai minden községben meg­rendezik az ünnepi könyvvá­sárt, tervbe vették minden községben az utcai könyvárusí­tást. Verpeléten, Pétervásárán, Párádon, Abasáron, Apcon, Hevesen, Tiszanánán, Porosz­lón könyvsátrakat állítanak fel. Hevesen és Dormándon könyvankétot rendeznek, — mellyel emelni kívánják az ünnepi könyvhét színvonalát. Az ünnepi könyvhétre szá­mos új és érdekes, valamint a régebben megjelent könyvek közül is több keresett könyv újból kapható lesz. Az FJK és a fmsz boltok igyekeznek a kultúrára vágyó falusi dolgo zókat igényüknek megfelelően kielégíteni és kérik a vásár­lókat, hogy keressék fel a szö­vetkezeti könyvsátrakat, illet­ve boltokat, ahol előzékeny kiszolgálás mellett nagy könywálaszték áll rendelke­zésükre. Kolozsváry Ferenc Az 1958. június 7-én a Fi­gyelmező Péter című cikkünk­ben megbíráltuk az Egri Föld­művesszövetkezet mészüzemé- nek munkáját. E bíráló cik­künkre Bognár Gábor, az Egri Földművesszövetkezet igazga­tóságának elnöke hosszú levél­ben válaszolt, melyből közöl­jük az alábbi részeket, ame­lyekkel egyetértünk és elfo­gadjuk. Kedves Péter Tagtársam! Valóban előfordult, hogy egy-két esetben a mészbe na­gyobb mennyiségű kő került, illetve nagyobb volt a med­dőtartalma. De már amikor felvetetted az újságcikkben, nyitott kaput döngettél, hiszen a kivizsgálás folyt, mert pon­tosan „a jó bornak nem kell cégér” égisze alatt indítottam vizsgálatot. Tájékozásul sze­retném veled közölni, hogy ön­álló mészüzemvezető van al­kalmazva, aki teljes felelősség­gel tartozik munkájával az igazgatóságnak. Ezt a mulasz­tását még a mai napig is vizsgálom, hiszen egy ember sorsáról van szó, annak ellené­re, hogy súlyos mulasztást kö­vetett el. Olyan kijelentést pedig, — hogy nem fontos, csak a nye­reség, ezt hiába állítod, Péter tagtárs, ilyent nem tettem. Mindnyájan tisztában vagyunk vele, hogy embertársainkat ká­rosítjuk meg, ha nem jól dol­gozunk. Hogy ez előfordulha­tott, egyszerűen tudomásul kellett vennem, de nem bele­nyugvással, nem bólogató já- nos módjára, hanem úgy vet­tem tudomásul, hogy az ellen- intézkedéseket azonnal fogana­tosítottam. Hiszen a minőség­gel sem azelőtt, sem azóta nem volt hiba. A továbbiakban, hogy mi maszekoknak is adtunk me- szet, igazad van. De ehhez az eladási művelethez a MEZÖ- SZÖV is jelentősen hozzájá­rult, hiszen a 26 vagonos havi termelésből mindössze 14 va­Uj földmüvesssövetkeset alakult Mesőssemerén A mezőszemerei dolgozók régi óhaját váltották valóra a hétfőn megtartott földmű­vesszövetkezeti igazgatósági ülésen. Az ülésen megtárgyal­ták a Szihalomtól való le­válást és megválasztották a vezetőséget. Nagy megfontolás után az igazgatóság úgy dön­tött, hogy Horváth Imre dol­gozó parasztot választják meg az igazgatóság elnökének. Az eddigi munkája alapján mind a község dolgozói, mind a fel­sőbb szervek alkalmasnak ta­lálják arra, hogy az újonnan alakult földművesszövetkeze tét vezetni tudja. A községi tanács és a párt- szervezet igyekszik' a község­ben előforduló problémák megoldására megadni minden segítséget, hogy a kezdeti ne­hézségek leküzdése után biz­tosítsák a jó működést. A földművesszövetkezeti nőbi­zottság tagjai is szeretnének még nagyobb támogatást adni az új vezetőségnek és ellen őrzéseikkel mindent elkövet­nek a vagyonvédelem megszi­lárdításáért. (Sz...ó) Kölcsön a kezdő méhészeknek Minden kisméhész, illetve olyan dolgozó, aki méhésze­tet akar berendezni, az OTP- től igen kedvező feltételek mellett (3 évi visszafizetés) 3000 forint kölcsönt kaphat méhcsaládok vásárlására. A családokat az Országos Méhé­szeti Szövetkezeti Központ Hatvani telepén kapják meg a kölcsönt igénybevevők. Ez az akció május óta fo­lyik, a vásárlók legnagyobb megelégedésére. Igen jó mi­nőségű családokat kaptak — nagy értékű, kinemesített anyákkal. Az ilyen méhcsalá­dokkal öröm és szórakozás a méhészkedés és még a kevés gyakorlattal rendelkezők szép eredményeket érhetnek el. örvendetes tény az, hogy egyre több dolgozó kezd mé­hészkedői, ami a kellemes idő­töltésen kívül a családja szá mára is jelentős jövedelem forrásává válhat. Használjuk ki az illetékes szervek által létesítet kedvező lehetőségeket és lépjünk be a méhészkedők egyre széle­sedő táborába. A méhcsaládok beszerzésével kapcsolatban bő­vebb felvilágosítást adnak az OTP fiókok, illetve a Méhész­szövetkezet szaküzlete (Eger Dobó tér 7.). gon átvételére vállalt kötele­zettséget. És ha Péter tagtár­sam, a te mellékneved Figyel­mező, miért nem figyelsz fel az ilyen egyoldalú szerződé­sekre? Természetesen, a fenn­maradó 12 vagon meszet ne­künk kellett eladni, bár meg­próbáljuk magunk is nagyban értékesíteni. Azonban ez nem mindig sikerül, és így, hogy mentsük a veszett fejsze nye­lét, kénytelenek vagyunk ma­szek kocsisoknak eladni. így ak-arva-akaratlan előse­gítjük az általad felvetett spe­kulációt, amely ellen mind­annyiunknak közösen harcolni kellene. Befejezésül csak annyit: hogy továbbra is vállaljuk a mészégető garanciális működé­sét, és Ígérjük, hogy az üze­meltetéssel kapcsolatosan probléma a jövőben nem lesz. Az Eger és Vidéke Méhészszövetkezet hírei A viszonylag jól sikerült pergetés után a méhészek vá­sárlási kedve is igen nagymér­tékben megnőtt. Most van az ideje, hogy ki-ki a saját mé­hészetéből hiányzó cikkeket beszerezze: a régi, vagy el­avult felszereléseket újakkal cserélje fel. Az Egri Méhész- szövetkezet szaküzlete jól fel­készült ennek a vásárlási kedvnek a kielégítésére. Sikerült beszerezni nagy mennyiségben jó kivitelű kap­tárokat. A 24 keretes Nagy- boconádi kaptár ára 565 fo­rint, míg a 15 keretes ára 353 forint. A Méhészszövetkezet a vásárlókat kaptáronként 1—1 kg műléppel is támogatja — hivatalos áron. A bő mézszüret tárolási problémát jelent a méhészek­nek, ennek megszüntetésére 25 kg-os és 50 kg-os, igen jó minőségű alumíniumból ké­szült mézeskannák kaphatók a szaküzletben. A nozéma országos viszony­latban végigsöpört tavasszal a méhészeteken. Jelenleg méh­családjainknál a betegséget nem tudjuk felfedezni, azon ban a kórokozók egészen biz­tosan ott vannak. NOSEMACK gyógyszerrel teljesén ki tud­juk gyógyítani méhcsaládjain kát és ezzel biztosítjuk a jövő évi zavartalan fejlődésüket. A szaküzlet a fogyasztó kö­zönség számára kitűnő mi­nőségű tiszta akácmézet hoz forgalomba, melyet már eddig is nagy mennyiségben vásá rolt az egri mézkedvelő kö­zönség. Prémiumot sem eddig, és ez­után sem fizetünk ki jogtala­nul, mert mi is tisztában va­gyunk azzal, hogy csakis a jó munka után jár megérdemelt jutalom. Bízom abban, hogy levélváltásunk után megértet­tük egymást és levontuk a megfelelő tanulságot, igyekez­ni fogok, hogy a jövőben ne szerezzek neked nyugtalan perceket. Elvárnánk azonban azt is, hogy a gyakori vidéki körutaid között néha-néha szakítanál arra is időt, hogy személyesen felkeresnél ben­nünket és elbeszélgetve, jóta­nácsaiddal — amelyet én is és valamennyi tagtársam is, szívesen veszünk — segítenél bennünket. Maradtam tagtársi üdvözlet­tel: Bognár Gábor, ig-elnök, Eger, 'í fietőr móiivAui TISZTELT TAGTÁRSAK! Sokan azt gondolják, hogy ahol kenyérüzem működik a községben, ott talán a község kenyérellátásában nincs t» semmiféle fennakadás. Nem így van ez Szihalmon, ahol a Dél-Heves megyei Sütőipari Vállalat egyik üzeme működik. Annak ellenére, hogy a sütőüzem már reggel 7 órakor tudna friss kenyeret biztosítani, a község dolgozói 11—12 óra előtt nemigen kapnak kenyeret. A kisütött kenyerek szépen sorakoznak az üzem raktárában és a dolgozók pedig reggel 8 órától ülnek a kenyérbolt előtt. Amikor az intézkedések felől érdeklődtem, a helyi földművesszövetkezet vezetősége elkeseredve világosított fel, hogy hiába minden levelezge- tés, összevissza szaladgálás, telefonálás, problémájukat eddig még senki sem oldotta meg. Hiába fordulnak a Sütőipari Vállalat igazgatójához, Tímár elvtárshoz, még eddig érdem­leges intézkedés nem történt. Nem nagy probléma, köny- nyen lehetne segíteni rajta, ha az illetékes szervek többet foglalkoznának vele. Most, amikor a dolgozó parasztoknak minden időt ki kellene használni a termelésre, miért aka­dályozza ebben a Sütőipari Vállalat őket azzal, hogy a kenyér 200 méterre való elszállítását nem tudja megol­dani. Panaszkodik a kenyérüzlet vezető is, hogy hiába nyit ki reggel 6 órakor, a dolgozókat üres kézzel el kell uta­sítania, mivel szombaton is délután 13 órakor kapott kenyeret. Még ennél is rosszabb a cserekenyér biztosítása, mivel az említett napon is csak este 7 órakor tudták ki­adni a dolgozó parasztoknak a lisztjükért járó kenyér­mennyiséget. Jó lenne, ha a Sütőipari Vállalat többet foglalkozna ezekkel a problémákkal, már csak azért is, mert nemcsak Szihalomról van szó, hanem még öt köz­ségről, ahová ugyancsak ez a telep szállít. A többi köz­ségbe már nem is mertem kimenni érdeklődni a kenyér- ellátásról, mert gondolom, ha a telephelyen ilyen rossz a szállítás, akkor milyen lehet a teleptől 15—20 km-re eső községekben. A szállítási lehetőségeket megvizsgálva, valóban ne­hézségeket tapasztaltam, hiszen az az egy teherautó, ami a kenyér szállításokat végzi, eléggé meg van terhelve. De a szállító munkások sem igyekeznek a szállítás meggyorsítá­sát elősegíteni, ezt saját szememmel láttam a telepen. Amikor a kenyérüzlet előtt 15-20-an várakoznak, a telep udvarán nyugodtan cigarettázva, beszélgetve tárgyalják meg a sporteseményeket, mitsem adva arra, hogy azok, akik a kenyeret várják, vagy a házi munkákból, vagy a mezei munkákból maradnak ki. Volna egy-két javaslatom a Sütőipari Vállalatnak, melyet szeretném, ha megfontolás tárgyává tennének. 1. Amennyiben lehetséges, jó lenne, ha két műszakra állítanák át az üzemet, hogy a szükséges kenyérmennyi­séget mindig biztosítani tudják. 2. Hallottam, hogy a sok utánjárás és levelezgetés után a Sütőipari Vállalat Füzesabonyból egy lovaskocsit helye­zett át két napra Szihalomra. Ez azonban nem bizonyult- kifizetődőnek, és így gyorsan vissza is rendelték. Szerintem sokkal olcsóbban meg lehetne oldani, ha a vállalat Szihal­mon kötne egyezséget egy fuvarossal, aki szívesen és minden időben elszállítaná a kenyeret a kenyérüzletbe. 3. Amennyiben ez a két javaslat nem oldható meg, ak’ior a szállítómunkások egy kicsit próbálják jobban kihasználni a munkaidejüket és ne tárgyalják a napi eseményeket fél­órákig a telep udvarán. Mindezeket figyelembe véve, azt kérik a község dolgozói és a földművesszövetkezet vezetősége, hogy jobban viseljék szívükön a panaszukat és minél előbb tegyenek hathatós intézkedéseket azok megszüntetésére. A földművesszövetkezet érdekeinek védelmében, a tag­sággal egyetértésben, Szövetkezeti üdvözlettel:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom