Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-17 / 123. szám

1958. június 17., kedd népújság 3 A le rmeiőszövetkezeti vagyon védelméről Napirenden A csendháborítók ... ... akikből elég sokan élnek Egerben, de nem csalódom, ha azt állítom, a megye más városában, községében is. Faj­tájuk számtalan, a csendháborításnak minden formájában szinte művészi tökélyre tettek már szert. Az első és legismertebb a kismotoros, aki azt hiszi, hírül kell adni az egész városnak, hogy ö immár nem jár gyalog. Legyen nappal, vagy éjszaka, egyforma erősséggel túráztatja motorját, bőgve suhan el az utcán, veszélyeztetve a járó­kelők testi épségét és idegeit. Védöszert ellenük, sajnos, még nem találtak fel, legalábbis nem sok eredménnyel alkal­mazták eddig. Tőlük kissé eltérő változat a szomszéd TEFU-nál dol­gozó gyermeke, aki nem ismer nehézséget, ha édes jó mamá­ját akarja látni, még a szomszéd faluból is hazajön, úgy este 11 óra tájban. S mivel nagyon siet, s csak egy pillanatra ugrik be, — legalább fél órát járatja a motort a szomszéd ablaka alatt. És amikor végre elindul, hosszú és rövid tül­kölései — mint búcsúüdvözlet a családnak — még a harma­dik utcáról is visszhangzanak. A békés egri polgár ezek után az autósok és motorosok istenét emlegetve, álomba szenderül, de újabb harsány hang téríti vissza az ébrenlétbe. Éjfél tájban jár az idő, s a szom­széd pincéjéből most tér haza a vidám társaság, tudtára adva mindenkinek, hogy nekik találkozni kellett, s azóta nincsenek hétköznapok, nem beszélve arról, hogy a Sajó kutya már megint mélyen alszik. Lassan távolodnak, hogy a hangok helyet adjanak egy vitának, ami természetesen az ablak alatt hangzik el, s amelyből megtudhatja az ember, hogy az illető egy részeg disznó, akinek a felesége egy mártír, illetve azt, hogy éppen azért iszik, mert a felesége egy házsártos rém. Végre csend! Az egri polgár megnyugodva húzza magára a takarót, s igyekszik behozni a lemaradást, mert jaj, nem sok ideje van erre. Alig pitymallik, amikor saját fülével győződhet meg ismét arról, hogy végre a lovas nemzetből motoros nemzet lettünk. A szomszéd legény fia még a sző­lőbe is azzal jár ki — nem minden zaj nélkül. Aztán akarat­lanul végighallgatja a szomszédasszony le- és felmenő roko­nai viselt dolgának történetét, amit részben az asszony em­leget, mert a gyerek pizsamában kiszaladt a hideg köre, részben a férj, mert az asszony nem kimondottan szelíd hangon csalogatta vissza a reményteljes csemetét. De félre a tréfával, hiszen ez, sajnos, nap mint nap meg­ismétlődő valóság. És tenni kellene már ellenük valamit, hiszen egy egész város nyugalmát háborítják.- BÉKÉSI ­A társadalmi tulajdon egyik formája a szövétkezeti tulaj­don. A termelőszövetkezeti tu­lajdont ugyanolyan fokozott büntetőjogi védelem illeti meg, mint az állami vállalat tulajdonát. Sok ezer ember kí­séri figyelemmel a termelőszö­vetkezet vagyonának kezelé­sét, annak növekedését. Sok egyénileg gazdálkodó attól te­szi függővé a termelőszövet­kezetbe való belépését, hogy a tsz-tagok hogyan kezelik a közösség vagyonát. Az idén is sok száz dolgozó paraszt azok­ba a termelőszövetkezetekbe lépett be, ahol jó vagyonkeze­lésükkel, jó gazdálkodásukkal is vonzó példával szolgáltak számukra. Ahol a szövetkezeti tulajdon kezelésével baj van, ott a ve­zetés, irányítás és az ellenőr­zés hiányos. Sok a kihaszná­latlan felszerelés, kisgép a ter­melőszövetkezeteknél. A bá- torj Hegyi Csillag Tsz. tanyá­ján három éve nem mozdítot­ták el helyéről a lógereblyét, a tiszanánai Petőfi Tsz. terü­letén közel félszáz fogatos ekét évek óta nem használ­nak. Legtöbb termelőszövet­kezetnél olyan fogatos boro­nák, nehézfogasok hevernek, amelyek csak a rozsdától kop­nak. Nem kis összeget kötnek le a tsz. vagyonából ezek a gé­pek, felszerelések Az értékesí­tésükből befolyó összegből egy-egy tsz. jól tejelő tehene­ket tudna vásárolni. Káros jelenség, hogy egyik­másik termelőszövetkezet kel­lő körültekintés nélkül olyan gépet, felszerelést .vásárolt, amit használni nem tud, vagy nem felel meg a helyi körül­ményeknek. A poroszlói Hala­dás Tsz. például 8000 forintért villanymotort vett a daráló meghajtásához, de azzal nem számolt, hogy annak üzemel­tetése szükségessé teszi az ut­cai légvezeték többezer méter­nyi kicserélését, mivel azok gyengék a villanymotor áram­mal való ellátásához. Kellő körültekintéssel, a műszaki feltételek biztosításá­val már régen hasznosítani tudnák darálójukat a porosz­lói tsz-ek. Szólás-mondás szerint, nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél. A kömlői Rákóczi Tsz. tagjai arról beszéltek, hogy baj van a búzával... Leltá­roztak és a könyvelés adatai, valamint a készlet, kevés kü­lönbséggel egyezett. A különb­séget — ami többlet volt — jegyzőkönyvezték és bevéte­lezték. így a tsz. tagsága meg­nyugodott. Sok kárt okoz a bizonylati fegyelem lazasága. Ennek kü­lön oka, hogy több helyen harmad-, negyediangú feladat­nak, valami szükséges rossz­nak tekintik a számviteli mun­kát. Sokszor előfordul, hogy nyilvántartás nélkül változik a raktári készlet. Ennek kö­vetkeztében egyes tsz-tagok joggal bizalmatlanok a tsz. vezetőivel szemben. A szórvá­nyosan jelentkező bizalmatlan­ságot csak úgy lehet meg­szüntetni, ha a raktáros csak utalvány ellenében ad ki ter­méket, anyagot a legkisebb mennyiségben is. Hasznos volt a boconádi Pe­tőfi Tsz. könyvelőjének mun­kája az utóbbi időben. Szom­bat délután összehívta a szám­adási felelősöket és megma­gyarázta azoknak a nyilván­tartás vezetésének szabályait, módszerét. Azóta javult a bi­zonylati fegyelem. A hevesi járásban ezt a módszert több könyvelő alkalmazta. Számottevő eredményt értek el a társadalmi tulajdon vé­delmében a hevesi járás tsz- könyvelői. Még nagyobb ered­ményt fognak elérni, ha leg­közelebbi tsz-gy ülésen egyene- ! sen, őszintén feltárják a hibá­kat. Ez már magában hordja a szövetkezeti tulajdon védel­mének javulását. A közgyűlé­sen határozatot hr nak és fo­gadnak el az ezzel kapcsola­tos tennivalókról. A Hazafias Népfront megyei mezőgazdasági bizottsága jú­nius 14-én, délelőtt 10 órai kezdettel kibővített ülést tar­tott a kompolti Kísérleti Inté­zet tanácstermében. Az ülésen — dr. Lelley Já­nos, bizottsági elnök megnyitó szavai után — Páti Jenő, a Népfront megyei munkatársa tartott beszámolót a bizottság eddigi tevékenységéről . és a legfontosabb feladatokról. — Hangsúlyozta: A bizottság ed­digi munkáját a célnak meg- felélően végezte. Tevékenysé­gével hozzájárult a párt és kormány mezőgazdasági poli­tikájának széleskörű ismerte­téséhez, a feladatok gyakorlati megvalósításához. Ennek ér­dekében több községben helyi mezőgazdasági kiállítást, bor- kiállítást és versenyt, tapasz­talatcserét, egyéni és termelő­szövetkezeti parasztok találko­zóját szerveztük meg a párt­ós tanács-szervekkel közösen Szakemberek bevonásával „Fa­lu-hetek” keretében beszéltük meg az MSZMP agrártéziseit és a fontosabb mezőgazdasági rendeleteket a megye számos községében. Feladatokról szólva, elmon- | dotta: Állandó feladatunknak | A nyilvántartási lazaság gyakran párosul az ellenőrzés hiányával. Van ugyan ellen­őrző bizottság a termelőszö­vetkezetekben, de azok csak keveset tevékenykednek. Ál­talános hiba, hogy az ellen­őrző bizottságok fontos mun­kájukhoz nem veszik igénybe a tsz-könyvelő száktudását, munkáját. Az ellenőrző bi­zottság a gazdálkodással kap­csolatos vizsgálatait a terme­lőszövetkezet könyvelésének adataira támaszkodva kell, hogy végezze: a bizottságnak a közös szövetkezeti vagyon megvédését, megóvását nem­csak alkalomszerű, hanem sű­rű — majdnem rendszeres — vizsgálataival kell biztosítani. Az ellenőrzés másik hibája, hogy az formális. Arra korlá­tozódik csupán, hogy elköny- veltek-e mindent, van-e kellő fedezet a kiadásokhoz, egyszó­val szabályszerű-e a tsz. könyvvitele. Azt már nem né­zik, hogy a pénzt mire költik. Csakis így fordulhat elő, hogy a kerekharaszti tsz-ben ha­vonta négy—ötszáz forintot hagynak az italboltban a tsz. közös vagyonából. A vezetőknek szolidan és ta­karékosan kell gazdálkodniok a közös vagyonnal, csakúgy, tekintjük a párt agrártézisei­nek ismertetését. El kell jut­nunk ezzel a legkisebb faluba, tanyára, a megye valamennyi dolgozó parasztjához. Amikor a mezőgazdasági termelés nö­veléséről beszélünk, határo­zottan és félreérthetetlenül meg kell mondanunk azt is, hogy a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése mellett va­gyunk, annak megvalósítása érdekében dolgozunk — fejez­te be előadását. A beszámoló után Kovács Ferenc, a megyei tanács me­zőgazdasági osztályának mun­katársa tájékoztatta a rész­vevőket a felsőmagyarországi A gyöngyösi járásban egyre több a szakcsoportba belépő szőlőtermelő gazdák száma, mert megértették, hogy a cso­portos gazdálkodásnak e kez­deti foka is komoly előnyö­ket jelent, nemcsak az érté­kesítésben, hanem a termelés­nél is. A napokban Gyön- gyössolymoson alakult új szőlőtermelő szakcsoport. Az mint sajátjukkal. Nem for­dulhat elő olyan eset, hogy a tsz. vezetői a gyapjú minősí­tése után több száz forintot költenek áldomásra és egy li­ter tej miatt tagot zárnak ki. Furcsa helyzet, ami egyáltalán nem csökkenti a szarkatermé­szetű dolgozók felelősségét. Ahhoz, hogy a közös vagyon károsítása ellen eredményesen lehessen küzdeni, a vezetők­nek minden szempontból fedd­hetetlennek kell lenniök. Olyan munkarendet, olyan raktár­nyilvántartást és ellenőrzést kell meghonosítaniok, hogy senki se nyalábolhasson bele a közösbe büntetlenül. A termelőszövetkezet elnö­ke, könyvelője és minden tag­ja tartsa napirenden a társa­dalmi tulajdon megszilárdítá­sának ügyét. Kísérjék figye­lemmel a gazdaságon belül a szövetkezeti vagyont sértő, vagy veszélyeztető cselekmé­nyeket és azonnal intézkedje­nek az azokat előidéző körül­mények megszüntetése iránt. Fel kell számolni minden libe­ralizmust, ami a kártételek el­hallgatásában, a felelős sze­mélyek felelősségre vonásának és a kár megtérítésének mel­lőzésében nyilvánul meg. NEMES GYULA. mezőgazdasági kiállítás elő­készületeiről, valamint a ta­nács és a népfront 1958. évi mezőgazdasági propaganda­tervével kapcsolatos felada­tokról. A beszámoló és a tájékoz­tató fölötti vitához tizenketten szóltak hozzá, köztük termelő­szövetkezeti, állami gazdasági vezetők és szakemberek, vala­mint egyénileg dolgozó pa­rasztok. Ebéd után a részvevők meg­tekintették a Kísérleti Intézet munkájáról szóló tudományos filmet és a gazdaság kísérleti telepét. új szakcsoportnak eddig ti­zennégy tagja van. Ango’ok Párizsban Valaki elmondta Chevalier- nak, hogy egyik kolleganője, akit nem sokra becsül, jelen­leg Londonban vendégszere­pei. „Úgy — mondta Cheva­lier —, most már értem, miért van mostanában annyi angol Párizsban!” Az elmúlt havi jégverés sajnos, Domoszlón is igen nagy károkat okozott. A ká­rosultak közé tartozik a Dó­zsa Tsz is. Itt a tagok ház­táji szőlőjében végzett nagy pusztítást a jég, s mivel egyetlen tag sem kötötte meg a háztáji területre a jégbiztosítást, igen komoly kárral kell számolniok. A leleményes tagok azonban gyorsan találtak jó meg il- dást, s javasolták a vezető­ségnek, hogy a közös sz.ilő- ből mérjenek ki újabb ház­táji területet. Vagy ha ez végképp nem megy, adjanak minden tagnak még 200 négyszögöl kukoricát kárté­rítésként. A vezetőség és a régi ta­gok még nem döntöttek, a minden esetre elég furcsa követelés ügyében, amely nem nézi a közös hasznot. Nyilván úgy gondolják egye­sek, nem a közös gazdaság jövedelme a fontos, hanem a háztájié. Arról meg nem is beszélve, furcsa dolog a közösből kérni a kártérítést, mert egyesek sajná'ták a néhány forintot a termés biztosítására. Gondoljuk, a vezetőségnek nem tetszik ez a követelés, és azoknak sem, akik szívükön viselik szö­vetkezetük ügyét. Minden­esetre kíváncsian várjuk a döntést. Ülést tartott Kompodon a Népfront mezőgazdasági bizottsága Új szőíőferme’ő szakcsoport alakult Gyöngy össolymoson Harmadik folytatás. Magyar sikerek Vitorlázórepülésünk hősko­rában Rotter Lajos két, min­den vonatkozásban eredeti gé­pe, a „Karakán” és a „Neme­re” nemcsak országos, hanem nemzetközi viszonylatban is kiváló eredményt ért el. A húszméteres számytá- volságú „Karakán” siklószáma a számykeresztmetszet és az oldalviszony helyes megvá­lasztása folytán 1:25 volt, és ezzel ebből a szempontból ak­koriban a világ legjobb motor­nélküli gépei közé tartozott. Ezzel a típusú géppel érték el a magyar vitorlázógépek az el­ső komoly eredményeiket, a- melyekre a külföldi szakkörök is felfigyeltek. A „Nemere” pedig, korát messze megelőzve előfutára volt a mai nagy teljesítményű vitorlázógépnek, amelynek siklószáma nagy sebessége mellett is kedvező marad. Egyébként Rotter, saját ter­vezésű gépével, 1933-ban hu­szonnégy óra, tizennégy percet repült, ami akkor a világ má­sodik legjobb vitorlázó időtar­tam repülése volt, és több nemzetközi céltávolsági verse­nyen a külföldi „nagyágyúkat” megelőzve, első helyezést ért el. Samu Béla, Szegedi József, és Rubik Ernő konstrukciói aerodinamikai és gyártástech­nikai szempontból szintén tö­kéletes megoldásokat jelentet­Dr. VAJDA PÄL: A repülés magyar úttörői tek és bizonyságot tettek ar­ról, hogy a nemzetek versen­gésében az elsők között já­runk. Rubik megalapította az „Aero Eve”-t és sorozatban gyártotta a kiválóbbnál kivá­lóbb vitorlázógépeket. Egyik típus a másik után hagyta el műhelyét. Az „Emese B”, a „Tücsök”, „Vöcsök”, „Pilis” is­kolagépek és a „Szittya”, „Mó­ka”, „Futár” nagyteljesítmé­nyű gépek mind az ő ötletes­ségét és tervezői képességét dicsérik. Minden egyes gép­típusa a fejlődés újabb állo­mását jelentette. Valóban, ha összehasonlítjuk Rubik kon­strukcióit, amelyek kivétel nélkül kitűnő repülőtulajdon­ságokkal rendelkeznek, meg­állapíthatjuk, hogy az egymást követő géptípusok egyre ked­vezőbb siklószámot tüntettek fel és a merülési sebesség egy­re csökkent. A műegyetemisták sokcélú, „M 22” teljesítménygépe mesz- sze megelőzte korát. Az eny­hén tört szárnyú „M 22”-vel sok olyan műszaki megoldás valósult- meg, amely azután széles körben terjedt el. Ter­vezői arra törekedtek, hogy a felhajtóerőt nem szolgáltató alkatrészek káros ellenállását a lehető legkisebb mértékre csökkentsék. Beniczky Lajos nagyteljesít­ményű gép tervezését kezdte meg. Művének befejezésében azonban megakadályozta a halál. Tervei olyan kitűnőek- nek ígérkeztek, hogy munká­ját a felszabadulás után foly­tatták. Üj utakon haladva, a mű­egyetemiek még működésük kezdetén megépítették a világ első segédmotoros vitorlázó­gépét, amelynek 12 lóerős, két- hengeres, léghűtéses motorját is maguk tervezték. Ezzel a konstrukcióval be­bizonyították, hogy egészen kis teljesítményű motorral is lehet repülni. Elgondolásuk alapján aztán külföldön is fel­lendült a kismotoros sport- és túrarepülőgépek gyártása. Amint e távolról sem teljes felsorolásból kitűnik, a ma­gyar vitorlázórepülőknek min­den követelménynek és cél­nak megfelelő kiváló gépek állnak rendelkezésére. Tervezőink szaktudása és lelkes munkája, repülőink bá­torsága és ügyessége a magyar vitorlázórepülésnek a nemzet­közi mérkőzéseken mindig előkelő helyezést biztosított. Ez az eredmény annál figye­lemreméltóbb, mert a társada­lom teljes közönye folytán a magyar vitorlázórepülés csak igen szerény anyagi eszközök­kel rendelkezett és egyébként sem támaszkodhatott olyan tö­megekre, mint a legtöbb kül­földi ország egyesülete. Iskolaszolgából a légcsavar és a csűrő felületek feltalálója 1851. valamelyik őszi dél­utánján a nápolyi császári osztrák utászakadémia pa­rancsnoka levegő után kap­kodva, torpant meg az egyik tanterem ajtajában. A tábla körül növendékek csoportosul­tak, a táblánál pedig felsőbb matematikai előadást tartott — az egyik iskolaszolga.« — Mi a neve? — kérdezte tőle a megdöbbent parancs­nok. — Martin Lajos! — hangzott a nyugodt válasz. Martin Lajos, ez a sokoldalú tudós, aki rendületlenül hitt az emberiség ősi álmának, a repülésnek megvalósításában és ezért élete munkásságát el­sősorban repüléstechnikai problémák megoldásának szen­telte, 1827. augusztus 30-án született Budán. 1848-ban, mint sok más diák, ő is abbahagyta tanulmányait és önként beállt a honvédség­hez. A kivételes műszaki ér­zékkel rendelkező fiatalem­bert a tüzérséghez osztották be, ahol érdeklődése csakha­mar a bonyolult ballisztikai problémák felé fordult. A világosi fegyverletétel után többheti bujdosás után, kerülő utakon szüleihez me­nekült Budára. Ott azonban hamarosan elfogták, börtön­be zárták, majd háromheti fogság után besorozták az osztrák hadseregbe. Később Nápolyba küldték az utász ka­tonaiskolába, ahol 1851-ig mint iskolaszolga dolgozott. Mikor az akadémia parancs­noka egyszer rajtakapta, hogy növendékeinek matematikai előadásokat tart, felismerve tehetségét, katonamérnöki ki­képzésre küldte. Előbb had­nagy, majd főhadnagy, végül 1855-ben a „mér-, gép- és épí­tészet tanára” lett. Megszületik a légcsavar Ebben az időben Martin so­kat foglalkozott a tüzérségi röppentyűk problémájával. El­gondolása az volt, hogy a röp­pentyű sebességét lényegesen lehet fokozni, ha az forgómoz­gást végez hossztengelye kö­rül. E kérdés természetesen rendkívül bonyolult, mert olyan testnek a röppályáját kellett kiszámítani, amely moz­gás közben folyton veszít tö­megéből és ezáltal súlypontját állandóan — ha kis mértékben is —, de változtatja. Kutatá­sainak eredményeit nem adta közzé. Mint maga megírta, „ennek oka csak az volt, hogy több évi fáradozásának gyü­mölcsét, mint magyar, csak nemzete és nem idegenek nyel­vén akará nyilvánosságnak ál­taladat. S mivel az akkori fog­lalatosságai közt ezen óhajtása valósítható nem vala, azért kényszerítették azt jobb időre halasztani”. (Az osztrák had­vezetőség ugyanezt a talál­mányt 1859-ben az angol Hale Williamtól vette meg 2800 fontért.) E tanulmányai közben vető­dött fel benne, bizonyos ana­lógiák alapján annak a gon­dolata, hogy a légcsavar a le­vegőnél nehezebb repülőkészü­lékek hajtására is alkalmas­nak bizonyulna. Martin Lajos nem elégedett meg a tény megállapításával, hanem rész­letesen kidolgozta a légcsavar elméletét. Más kutatókat messze megelőzve, felismerte a légcsavar ágainak emelkedé­si szöge és a kifejtett vonzó­erő közötti összefüggéseket. A légcsavar hatásfokára vonat­kozó számításai a külföldi szakkörök figyelmét is felkel­tették. Gyakorlatilag azonban Mar­tin csak a haiócsavarral kísér­letezett, éspedig olyan kitűnő eredménnyel, hogy elgondolá­sai alapián külföldön is fog­lalkoztak ezzel a problémá­val. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom