Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-14 / 121. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XIII. évfolyam, 121. szám ARA: 50 FILLER 1958. június 14., szombat II kulturális pa ronázsmozgalomróí A kulturális jellegű pat- ronázs-mozgalom már hosz- szú, több éves múltra te­kinthet vissza hazánkban Ha azonban ennek számít­juk, a párt kezdeményezé­sére, a felszabadulás után megindult falujárásokat, — már pedig ezt nyugodtan megtehetjük —. akkor azt / is mondhatjuk, hogy e moz­galom múltja több mint egy évtizedes. Városainkban, községeink- > ben — a felszabadulás után és az adott mind nagyobb lehetőségekkel élve — rend­kívül megnövekedett a ta­nulás, a művelődés iránti A Gyermekvárosért Megyénkben egyre széle­sebb lesz az a mozgalom, mely a Gyermekváros tovább építéséért Indult. Legutóbb Markazon a tanács tagjai in­dítottak gyűjtést a Gyermek- város javára. A lelkes tanács­tagok körzeteikben felkeresik a választókat, s beszélnek velük a Gyermekváros jelen­tőségéről, szép célkitűzéseiről. Bizonyos, hogy a tanácstagok szép kezdeményezése vissz­hangra talál a községben. — ÜJ VÁSÁRTERET lé­tesítenek Pétervásárán. A vásártér felépítésére 30 ezer forintot költenek a község­fejlesztési alapból. Ma: ★ KIBŐVÍTETT PÄRTBIZOTTSAGI ÜLÉS HEVESEN ★ Póti Jenő: A NÉPFRONT ÉS A MEZŐGAZDASÁG ★ Gyurkó Géza: BILINCSBEN ★ Herbst Ferenc: EGY ÉV A MÉRLEGEN — a Gárdonyi Géza Színház évadja után — ★ HÍREK — SPORT A képviselő — választói között Úszta Gyula vezérőrnagy elvtárs, Heves megye kép ><:. lóié legutóbbi verpeléti tartózkodása alkalmával a Dózsa Termelőszövetkezet ünnepségén sokáig elbeszélgetett Cipó János hétholdas és Főcél István ötholdas egyénileg gudálkodo parasztokkal Sokáig folyt a beszéd a termelőszövetkezetről, termésről, a politikai helyzetről, s a parasztság régi életéről, mai problémáiról. vágy. Ennek volt egyik két­ségbevonhatatlan jele az a tény, hogy » különböző tár­sadalmi szervezetek — első­sorban az ifjúsági szerveze­tek — kebelében egymás után alakultak meg az ilyen vagy olyan kultúrcsoportok, ének-, zene- és tánckarok, színjátszógárdák. Különösen a falvakban, a kisebb-na- gyobb községekben igen nagy jelentőségűek voltak ezek a megmozdulások. Igen sok kritika hangzott el azonban — különösen az utóbbi időben — a kultúr- csoportok müsorpolitlkájá- ról. A műsorokba egyrészt igen sokszor selejtes számok csúsztak be, másrészt olyan színdarabok előadását vet­ték tervbe, melyeknek elő­adása erejüket meghaladta és ezért munkájuk — min­den jószándék mellett — úgyszólván kárba veszett. Nem tévedünk, ha azt mondjuk: ezek a kritikák voltak az újra elindítói és fellendítői az üzemi-falusi kultúrcsoportokat segíteni akaró és segítő, szervezett és spontán patronázs-moz- galomnak. A legkönnyebb dolguk azoknak a kultúr- csoportoknak volt, amelyek munkáját a városi, üzemi, falusi kultúrotthonok fog­ták össze, s amelyeknek volt arra lehetőségük, hogy saját soraikból vezető szak­embert neveljenek ki, vagy volt anyagi fedezetük, hogy hivatásos művészeket kér­jenek fel a velük való rend­szeres foglalkozásra. S ahol mindezekre nem volt lehe­tőség? Számtalan példát le­hetne felsorolni, hogy — különösen a falvakban — a kultúrcsoportok segítésében milyen nagy munkát vál­laltak és derék munkát vé­geztek a pedagógusok, más hozzáértő értelmiségiek. Kü­lönösebb felkérés nélkül, önzetlenül és legtöbb eset­ben igen sikeresen. Védnökséget vállalni, — akár így, akár úgy — egy öntevékeny kultúrcsoport felett, nem kis dolog. Nagy és felelősségteljes munkát jelent az adott közösség ne­velésében. Egy jól irányí­tott csoport helyes és jó műsorával meg tudja moz­gatni az egész falut, az egész üzemet, nagyban be­folyásolni tudja az embe­rek szellemi és egyéb irá­nyú érdeklődését is. A fellendülőben levő kul­turális jellegű patronázs- tnunka jól láttatta eredmé­nyeit a nemrégen lezajlott Hámán Kató seregszemle járási bemutatóin és remél­hetőleg jól láttatja majd a megyei bemutatón is. Szük­ség van-e a kultúrcsopor­tok Ilyen irányú támogatá­sára a jövőben is? Igen! s ezt az igenlést az eddig elért, és a jövőben várható jó eredmények adják meg. 176 «£tTT A nyugati sajtó és rádió az ellenforradalom leverése óta előszeretettel híreszteli, hogy Magyarországon „írósztrájk” van, a magyar írók 1956. októ­bere óta nem alkotnak. Ennek a légbőlkapott állí­tásnak a megcáfolására elég a száraz statisztikát közölni. Vi­lágosan megmutatják, hogy az élő irodalom kiadása az elmúlt másfél évben semmivel sem maradt el az előző esztendők­től, sőt azt nem egy tekintet­ben meghaladta. íme néhá- nyan az 1957. év 176 ma­gyar könyvújdonságának szer­zői közül — a nevek és az ál­taluk képviselt irodalmi irány­zatok, magukért beszélnek: Barabás Tibor, Benedek Marcell, Féja Géza, Füst Mi­lán, Grandpierre Emil, Gellért Oszkár, Gergely Sándor, Illyés Gyula, Jankovich Ferenc, Ju­hász Ferenc, Kassák Lajos, Kodolányi János, Kovái Lő­rinc, Német László, Palotai Boris, Rónay György, Vrbán Ernő, Veres Péter, Weöreös Sán­dor. A statisztika továbbra is beszédes: Ennek az esztendő­nek első negyedében a mai irodalom 79 alkotása látott napvilágot, összesen az egy­milliót is meghaladó példány­számban. Szovjet turisták Gyöngyösön Ma délután 35 tagú szovjet turistacsoport érkezik Gyön­gyösre. A jobbára műszaki foglalkozású szovjet turisták baráti találkozót tartanak a Szerszám- és Készülékgyár dolgozóival, utána megtekin­tik a galyatetői üdülőt. Június 16-án a Kisker. Vállalat és a Vendéglátóipari Vállalat dol­gozói, 18-án pedig a Váltó- és Kitérőgyár dolgozói látják vendégül szovjet barátaikat. Permetező brigádok Bükkszéken Bükkszéken felismerték a gyümölcstermelés jelentőségét, ez év tavaszán több ezer gyü­mölcsfát ültettek el és gon­doskodnak a gyümölcsfák ápo­lásáról olymódon, hogy a köz­ség lakosaiból permetező bri­gádokat szerveztek, akik az egyéb gyümölcsápolási munká­kat is elvégzik. Vixagáxnak ax általános iskolások Ma sokkal ünnepélyesebben szólalt meg az iskola csen­gője az ország általános is­koláiban. Ünneplő ruhábi öltözött fiúk és lányok meg- illetődve ültek a kis padok­ban. Itt vanak a szülők is, hogy tanúi lehessenek: mit tanult a kis iskolás eben az tanévben. Megkezdődik a vizsga. Szakmai továbbképző tanfolyam a községi tanácselnökök részére Pétervásárán június 23—24 —25-én tartják a községi ta­nács elnökök részére a szak­mai továbbképző tanfo'vamot. A tanfolyamokon főleg gya­korlati kérdésekkel foglalkoz­nak. A tanító néniK és tanító­bácsik egymás után teszik fel kérdéseiket és a vékonyka kezek magasba lendülve bi­zonyítják, hogy a vizsgára jól felkészült az osztály. Felelnek a kis diákok, meg­oldják a feladott számtanpél­dát, kielemzik a leírt monda­tot, s nagyszerűen eligazod­nak már a térképen is. S hátul, a szülők megelé­gedetten nyugtázzák gyerme­keik tudását. S amikor ismét megszólal a csengő, a szere­tett tanító asztalát elborítja a kis tanulók kedves ajándé­ka, a nagy halom virág. Vége a vizsgának. A kis ál­talános iskolások, nemsokára megkapják bizonyítványukat, amelyben büszkén hangzik a beírás: „felsőbb osztályba léphet“. Első a közös állomány A nagyfügedi Dózsa Ter­melőszövetkezet tagjai igen jó minőségben takarították be az első kaszálású lucer­nát, — mintegy 500 mázsát A tagok először úgy tervez­ték, hogy a háztáji állatok ré­szére munkaegységenként két kilogrammot osztanak belőle, azonban a határozatot meg­változtatták egy igen helyes kezdeményezésre. Meggyőződ­tek arról, sokkal több ha­szon lesz abból, ha a szénát a közös állomány részére tar­talékolják. így biztosítva lesz az átteleltetés, nem kell télen súlyos ezreket költeni takar­mányvásárlásra. — KIBŐVÍTETT ÜLÉST tartott a helyi Népfront­bizottság Markazon és Vá- mosgyörkön. Az ülésen az 1958. évi munkatervet vitat­ták meg, s azt, hogyan tud­ják mozgósítani a tervek végrehajtására az egész la­kosságot. Építők napja előtt az énitkezéseken Jó munkával és munkaversennyel készének az egri építők az építő dolgozék ünnepére A Heves megyei Építőipari Vállalat egri építésvezetősége területén szorgos munka fo­lyik. A vállalat 110 dolgozója szívvel-lélekkel dolgozik az Egészségház utcai építkezésen (ahol 48 lakást építenek), a Főiskola tatarozásán, a KISZÖV-székház rendbehoza­talán, a strandfürdő javításán, valamint a Merengő utcai szemcséző üzem mielőbbi fel­építésért. Pontos, de gyors munkát kér tőlük az élet, hiszen tor­nyosuló feladatok megszám­lálhatatlan végrehajtása áll előttük, lakáshiány van és új Befejezés előtt a klementina! hibridkukorica üzem A Mezőkövesd mellett levő Klementinái Állami Gazdaság­ban március 1-én új üzemház építését kezdték meg a Heves megyei Építőipari Vállalat munkásai. A fejlődő, korszerű­södő gazdaságnak fontos épü­lete lesz ez a hibridkukorica­üzem. Most a befejezéshez kö­zeledik az építkezés és az épí­tők napja előtt még szorgal­masabban, gyorsabban halad a munka. ünnepséggel köszönti az építők napját a Tanácsi Építőipari Vállalat A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat is kis ün­nepséggel köszönti az Építők- napját. Szombaton este hatórai kez­dettel a vállalat kultúrtermé­ben a KISZ-tagokból álló kultúrcsoport: „Balázsnak megjött a szava” című egy- felvonásos humoros vígjáték­kal kedveskedik az összegyűlt dolgozóknak, majd a vállalat­vezetőség az üzemi bizottság­gal közösen vacsorával és sörrel vendégeli meg a dolgo­Gazdag sport- és kultúrműsor szórakoztatja Egerben a dolgozókat az építők ünnepén iskolák kellenek — Ha az egyik munka kész, ott van he­lyette máris tíz... — mondják az emberek, mert például még az idén 36 lakást kell felépí­teniük az Egészségház utcában és azonkívül két nyolctanter­mes iskolát. Az egyik iskola a „Rossztemplom” helyén, a má­sik pedig az Éger-patak part­ján kerül megépítésre. — Minőségi munka! — ez a jelszó az építkezéseken. Hogy a dolgozók a szavukat tudják állni, a vállalat gépekkel siet segítségükre. Gépkocsi végzi az építőanyag szállítását, gyors felvonó- és szállítószala­got szereltek be oda, ahová A legjobb ácsbrigád a Csi­kós László csoportja, munká­jukat becsülettel végzik és az ő odaadó munkájuk eredmé­nyei is segíti azt, hogy az üzemház felépítését határidő­re: július 1-re befejezik. A vasbetonszerelők is becsület­tel állják szavukat. Külön di­cséret illeti az Udvari István- brigádot, akik határidő előtt készülnek el a szerelési mun­kákkal. Vasárnap a már hagyomá­nyossá vált építők napján gazdag sport- és kultúrműsor szórakoztatja a dolgozókat Egerben. Délelőtt labdarúgó mérkőzés lesz az építőipari vállalatok kombinált csapatai között, a népkerti salakos pá­lyán, míg a női kosarasok villámtornán mérik össze ere­jüket. Az Egri Honvéd—Egri Építők II. kézilabda mérkő­zés a Foglár-utcai pályán te­kinthető meg. Ugyanitt fél 12 órakor egy másik területi baj­noki kézilabda mérkőzést vív az Egri Építők kézilabda csa­pata a miskolci műegyetemis­tákkal. zókat. A vacsora után tánc- mulatságot rendeznek. Vasárnap, ha az időjárás engedi, a Népkertben ünne­pelnek a dolgozók. A vállalat dolgozói társadalmi munkával felépítettek egy szép színpa­dot, ahol az Építőipari Szak- szervezet ad műsort. Ha ezt nem engedi az időjárás meg­rendezni, úgy az Építőipari Szakszervezet kultúrt..rmében tartják meg az előadást’ és az azt követő táncmulatságot. Délután szabadtéri tánc kezdődik, — jó idő esetén — közben kultúrműsorral Ked­veskednek a dolgozóknak a Gárdonyi Géza Színház mű­vészei, az Egri Dohánygyár tánccsoportja, a Tanácsi Épí­tőipari Vállalat kultúreg1 ' - tese, a városi kultúrház báb­csoportja, valamint a szak- szervezeti kultúrotthon _-in- játszó együttese és az Útfenn­tartó Vállalat táncsoportja. A kultúrműsornak lesz eg.v humoros része is, ahol a fia­talok zsákbafutást, lepény­evést és kötélmászast rendez­nek. ez szükséges. Ezzel is köny- nyebb a munka. Az építők napja tiszteletére sok dolgozó, - többek között Vincze Sándor kőfaragó, aki a Főiskola javítási munkáin dolgozik, Mirkóczi József, aki az Egészségház utcában dol­gozik — vállalták, hogy az egy főre eső termelést nem 'ötezer forinttal hanem hatezerrel növelik. Vasárnap az időjárástól függően, a Népkertben meg­rendezendő ÉDÍtők Napján a Tatarozó. Vállalat dolgozóival közösen ünnepelnek. Díszebed a gyöngyösi építők tiszteletére Gyöngyös város szélén egy­re több ház fala emelkedik a magasba. Bányaszlakásokat és a honvédségi lakótelep 36 há­zát építik a Heves megyei Építőipari Vállalat kőművesei, ácsai. A honvédlakások építésénél dolgozik a Gánti ácsbrigád, akik az építők napjának tisz­teletére még körültekintőbben végzik munkájukat, vigyáznak az anyagra, takarékosan dol­goznak. Az Élmunkás utcában levő 36 bányászház építése már befejezés előtt áll A Rdc2- és a Bozóíci-fcírigád mindig a leg­jobbak között volt, ha a mun­kát időre kellett elvégezni. Szombaton az építők napját műszaki értekezlettel egybe­kötött díszebéddel ünnepük meg a vállalat központi helyi­ségében. isSlej&gL 1 j Aíár harmadik napja esik \ • az eső, s mégse zúgolódik í J senki. Még az is megelége- 1 J detten dörzsöli össze a te- j Í nyerét, mondván: jó kis « eső, de kellett, aki talán / életében sem volt falun. A J j falu és város közeledéséről i \ sok szó esett már, sok ered* 1 | ményt értünk el. De min- | Í dig csak arról volt szó, hogy l a falu közeledjék a város- ) hoz. lm: a város is közeled- 1 Í het a faluhoz, a falu, a me- i zőgazdaság problémáihoz, j lévén, hogy a városi ember j Í is kenyérrel, tejjel, hússal t él. S ez a háromnapos eső ( ugyan nem hasznos a nya- I j ralóknak, a strandolni vá- J \ nyáknak, de hasznos a föl- { ‘ deknek. S most nyaralás l ) ide, vagy oda: ez a legna- ) ] gyobb úr. (—ó) j

Next

/
Oldalképek
Tartalom