Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)
1958-06-13 / 120. szám
4 népújság 1958. június 13., péntek rqWlflü .tísVÖJÍ Kódexek és ősnyomtatványok között — Látogatás a legnagyobb egri könyvtárban — Az újságok néha elképesztő számadatokat közölnek arról, hogy az ember sok-sok ezer évvel ezelőtt itt, vagy ott mit művelt, „milyen eszközökkel folytatta küzdelmét életéért és önmagáért. A fülnek szokatlan számadatok mindig valószínűtlennek hatnak, s a köznapi újságolvasó hiszi is, nem is a kerek ezreseket. De amikor az asztalon fekszik egy gondosan összekötött papírcsomag és a ráírt betűk, a tartalom és a művészi munka közvetlenül arról győzi meg a szemlélőt, hogy a mű töhbszáz évvel ezelőtt keletkezett, az ember önkéntelen elfogódik. Némi képzelőerő vei maga előtt látja a kódexmásolót, aki olvasmányt akart adni embertársainak egy olyan korban, amikor a betűk vetése és felismerése szellemi kiváltságot jelentett. Figyeli a kezdetleges technikával könyvet sajtoló és ábrákat készítő, művészlelkű iparosokat, akik az emberi lélek megnyilatkozásait rögzítik az utókor számára tudatosan, vagy szándék nélkül. A fóliák és könyvek serege lenyűgöz és gondolatokat ébreszt kívülről szemlélve is. S ha belelapozunk? Megcsap bennünket elmúlt korok lehelete. Emberek sorsa, élete, gondolkodásmódja, hite, tudományszomja, amely annál nagyobb tiszteletet és kíváncsiságot ébreszt, mennél hihetőbb őszinteségük és törekvésük. Mást mond a középkori írás teológiai vitairata, mint a barokk-rokokó idők ábrákkal teletűzdelt írása. Más Arisztotelész gondolatsora, mint a filozófus Aquinói Tamásé és más színt hordoznak magukon az ó-német költemények is. Egy egységes azonban van bennük: az emberi szellem, amely így, vagy úgy kifejezést keresett és keres magának. S mindez tiszteletet és érdeklődést ébreszt bennüpk. Dr. Ritter Mártonnal, az Egyházmegyei Könyvtár vezetőjével böngészgetünk a sok- sok kötet között, a Pedagógiai Főisfcla déli szárnyának első emeletén a hatalmas könyvtárteremben, amely csaknem kétszáz esztendős, eredeti szépségében nyűgözi le a látogatót, úgy, ahogyan azt az alapító és annak művészei —mesteremberei megálmodták. Hogyan is keletkezett ez a 76 000 kötetes könyvtár? Esterházy Károly egri püspök Egerben egyetemet akart létesíteni. Nagy elgondolásából az épület készült el és a tervezett szellemi élethez a könyvtár. A tudományos célkitűzésekért nagyvonalú áldozatokra hajlamos főúr Európa minden részéből szállíttatta Egerbe az akkori tudományos élet nyomdatermékeit. Lipcséből, Strass- burgból, Rómából, Bécsből, vélt és valódi szellemi nagyságoktól származó könyveket gyűjtött olykor igen drágán. Ügynökei megjelentek árveréseken, megbízottai alkudoztak ritkaságokra, kéziratokat szereztek, kódexeket juttattak megbízójuk kezére. A könyvtár gazdája 16 000 kötetet látott maga előtt, amikor a könyvtárat mai helyén, a ma is meglevő könyvtárkarzati remekben, 1793. december 28-án m.egnyittatta. Az egri egyetem nem valósult meg, a könyvtár azonban adakozások révén folyton gyarapodott. Kezelése sokáig tervszerűtlen, a gyűjtésen is inkább a jószándék, mint a célszerűség érezhető. 1893-ban, majd 1894-ben és 1900-ban a nagyszorgalmú Mihalik Manó úgyahogy katalogizálta az akkor mintegy 45—50 ezer kötetet. Mit zsúfolt itt össze könyvekben az elgondolás ? Hittudományt, jogot, orvosi tudományos munkákat, matematikát és természettudományokat, filozófiát, esztétikát, történelmet, földrajzot, filológiát, kéziratokat, ős-nyomtat- ványokat és irodalmat. Mintegy harmincöt nyelven. Az alapító igen érzékeny szellemmel nyomon kísérte a XVIII. század szellemi vérkeringését és egyházi előítéleteitől mentesen, előszeretettel vásárolta az akkori tudományos érdeklődés termékeit: a botanikával és ornitológiával foglalkozó díszes, többkötetes kiadványok előkelő helyen állnak a könyvtár polcain. Kézifestésű könyvek a madárvilágot ismertetik és Brazília állatvilágát, fizikai elmefuttatások éppúgy találhatók itt, mint szent Ágoston Vallomásai, vagy az ó-német irodalom alkotásai. Toldy Ferenc, a múlt század jeles irodalmi tekintélye így ír a könyvtárról: „Könyvkincse Egert tudományos tekintetben hazánk egyik első városává avatja.” Csupán e legérdekesebb könyvekről teszünk említést. Mikes Kelemen híres leveleit itt őrzik, mióta Toldy Ferenc ide ajándékozta. A kódexek közül meg kell említenünk a XVI. században keletkezett Pompéry-kódexeket, amely Nagy Sándorról hatrészes verses krónikát tartalmaz és prózát Hunyadi Mátyásról. 1417-ből való a Dante-kódex, amely latin fordításban őrzi a Divina Commoedia-t. A Béldi-kódex a XV. század második feléből származik és a bécsi kódex anyagát őrzi számunkra. A könyvtár sok értéke közül művészileg és műfajilag egyik legbecsesebb darabja a XV. században készült imádságos- könyv. A könyv lapjain a színek csodálatos gazdagsága és a festő-szerző találékonysága folytán a lapok friss—eleven hatást keltenek ma is a szemlélőben. A legrégibb kötete a könyvtárnak a XIII. századból Petrus Blesansis Tractatus teolo- gici c. munkája. Az ős-nyomtatványok 88 kötetben 92 művet tartalmaznak. Nevezetesebbek: a Thuróczy- krónika, amelyet 1488. március 20-án nyomtak Brünnben Címe: Chronica Hungarorum. Albertus Magnus De animali- bus c. munkájának egy példánya 1495-ből, Arisztotelész Organon c. munkájának 1485-i párizsi kiadásának egyik példánya, stb. A legrégibb nyomtatvány, amely a könyvtár birtokában van, 1470-ből való, Nürnbergben nyomták. Órákig lapozunk az 1900 táján kiadott katalógusban. Bele-belepislan- tunk némelyik elérhető távolságban levő kötetbe: a kor szelleme és érdeklődésének tárgya kíváncsian néz vissza ránk. Mintha ő is vallatna minket. Mi, az élők, erősebbek vagyunk és tisztelettel visszatesszük a fóliákat helyükre. De nem tanulság nélkül. A könyvtárral való rövid ismerkedés után beszélgetésbe kezdünk dr. Ritter Mártonnal, az intézményt illetően. Érdeklődünk a múlt, a jelen és a jövő felől. Találomra feltett kérdéseinkre a vezető az alábbiakban válaszolt: — A könyvtár nem tudott intenzíven sohasem belekapcsolódni a mindennapi szellemi életbe, mert kincsei szervezetlenség és az ennek következtében hiányzó érdeklődés Népi-Együttes. A 125 tagú együttes műsorán az elmúlt évek legnagyobb sikerű táncai és kórusművei szerepelnek, többek között az Ecserl lakomiatt nem találtak kíváncsiakra. Céltudatos fejlesztésre nem gondoltak a múltban sem, jelenleg az a helyzet, hogy a Pe- degógiai Főiskola épületének 1950-ben bekövetkezett államosítása óta a könyvtár anyaga megosztottan nyert elhelyezést az épületben. Mintegy 40 000 kötetet — terem hiánya miatt — lezsúfoltak rendszerezés nélkül az épület földszintién levő nyomdahelyiségbe. Ez az anyag most könyvtári munkára nem alkalmas. A megmaradt könyvtárrészleget (a nagy terem két mellékfülkével) az érdeklődők naponta 11—12 között látogathatják. A könyvtár anyagát csak kevesen használják tudományos, vagy irodalmi kutatás céBából. A csoportos látogatók a délelőtt egy órácskájában végigcsoszognak ' a könyvár parkettjén, megbámulják a díszesen kötött fóliákat, az ei* szántabbak még a fafaraaásos karzatra is . felmerészkednek, megnézik Kraker Lukács és Zách József freskóját a Tridenti zsinatról, az ugyancsak festői könvvanyag külsejét és aztán a szellemi érintés híjával elmennek — mondja dr. Ritter. Véleményem szerint nem jól van ez így. Meg is mondom ezt Ritter Mártonnak. Ö is azt mondía: sokkal jobb lenne, ha a könyvtárat egyesíteni tudnák- Katalogizálni kpllene az egész anyagot, érintkezésbe lépni más könyvtárakkal, hogy a duplumok cseréje folytán újabb művekkel gazdagodjék a csalcném kétszázéves intézmény. A hosszú évtizedek folyamán a mindennapi tudományos és irodalmi élettel elég szegényes kapcsolata volt a könyvtárnak. Folyóiratokat és időszaki kiadványokat ugyan szereztek be, de nem azzal a tervszerűséggel. ahogyan azt „élő” könyvtár esetében tenni szokták. Eger iskolaváros. Falai között — újságunk példája is ezt mutatja — szorgalmasan dolgoznak tudományra szomjas és literátori hajlamú emberek: történészek, biológusok, nyelvészek, írók, az irodalom és a tudás jószándékú kedvelői. Ezekre kellene akkor gondolni, amikor az évszázadok szellemi hagyatékát magában foglaló könyvtár gondozása szőnyegre kerül. De nemcsak Eger és a megye szellemi érdeklődése fordulna a könyv tár felé. A benne megtalálható ritkaságok, kódexek, kéziratok, krónikák bizonyára vonzóerőt gyakorolnának az egész magyar szellemi életre és a külföldi kutatókra egyaránt. Legutóbb nagy érdeklődéssel figyelték kínai vendégeink XV. Lajos francia király térképét, amelyet 1695-ben készítettek. Módot kell találni arra, hogy ez az értékes intézmény újjászülessék — fejezte be nyilatkozatát Ritter dr., a könyvtár vezetője. FARKAS ANDRÁS 1958. június 13., péntek: 1773-ban született Thomas Young, a fényinterferencia elmélet megalapozója, NÉVNAP Ne feledjük: szombaton VAZUL — A SZAKCSOPORTOK is részt vesznek az északmagyar- orszáai Mező- és Erdőgazdasági Kiállításon. Az abasári. verpeléti és gyöngyösi szakcsoportok boraikkal, a tarnabo- diak paprikájukkal szerepeinek a mezőgazdasági seregszemlén. — A HATVANI KONZERVGYÁRBAN a rossz borsóellátás miatt tizenöt vagon napi kapacitás helyett csak másfél vagonnal tudnak feldolgozni. — HATFÉLE MÜVELÉS- MÓD előnyeit próbálják ki a Szőlészeti Kutató Intézet egri telepén. Többek között idén először kísérleteznek a Lenz- Moser-féle, úgynevezett magasművelésű »szőlőtermeléssel. Ezzel a módszerrel Ausztriában kiemelkedő terméseredményeket érnek el. — NÉGY GÉPPEL végzik a burgonyabogár elleni porozást a termelők Egerbak- tán. A védekezésnek már eddig is komoly eredményét látták, több fertőzött gócot sikerült elpusztítani. — KIVÉTELESEN SZÉPEN fejlődik az egri mezőgazdasági technikum kőlyuktetői tangazdaságában a cukorrépa. A koptatott magból vetett, egyenletesen kikelt növények egészen elborítják a földet és kiváló termést ígérnek. — MA 9 ÓRAI kezdettel tárgyalja a Szakszervezeti Székházban a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Elnöksége a Pedagógus Szakszervezetnek a pedagógusok között végzett munkájának tapasztalatait. Egerben nincs előadás. Füzesabonyban este 8 órakor: Marica grófnő EGRI VÖRÖS CSILLAG Spanyol kertész EGRI BRODY A második asszony EGRI BÉKE Nincs előadás EGRI SZABADSÁG Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Apák és fiuk GYÖNGYÖSI PUSKIN Aranypók HATVANI VÖRÖS CSILLAG Svejk, a derék katona HATVANI KOSSUTH Nem volt hiába FÜZESABONY Nincs előadás PETERVAsARA Nincs előadás HEVES Nincs előadás ^öhjőlai fheggel gyomorgörcse is volt, s délelőttre ^ a feje is megfájdult. összeveszett a feleségével, megpofozta előbb fiát, aztán, hogy ne vádolhassák igazságtalansággal, a lányának is juttatott az atyai áldásból. S most ott ül az íróasztala előtt, az asztalon fehér papír és a kezében toll. A szeme villámokat szór. Ilyen lehetett Zeus, mikor megtudta, hogy Prometheus ellopta a tüzet. Ilyen leheteti Borgia Caesar, amikor újabb gyilkosságra adta ki rejtett utasítását. Az arcán remegve futnak végig a düh rángásai. Ilyen lehetett az arca a Capitólium parancsnokának, amikor a képébe vágta az ellen: Jaj a legyőzőiteknek! A szája szélén keserű ránc húzódott végig. Ilyen ránc húzódhatott Jean Val jean sza ja szélén is, amikor Javer, a titkosrendőr, a rendőrkopó a nyomában volt. Ült és utálta a világot, meg tudta volna fojtani egy kávéskanálnyi vízben, bombát szeretett volna dobni, s mint Petőfi őrültje, lefúrni a föld mélyébe és felrobbantani az egész világot. Aztán magasra emelte a tollat, mint a gladiátorok a dárdát, mint a hóhér a bárdot, s leírta a fehér papírra, ideges, dühös betűkkel írása címét: Humoreszk! . Másnap egy ország nevette, hogy micsoda örök vidám, ízig-vérig humorista ember ez a Potyolai! (egri) Jövő hét keddjén Egerben szerepel a csehszlovákiai turnéra készülő Magyar Állami Zenetanítás falun Négy éve tanítják már a zenére a gyöngyösi zenepedagógusok munkaközösségének tagjai a karácsondi kisgyerekeket. 29 kisfiút és kislányt nevelnek a zene szeretetére, s munkájuk eredményéről már több alkalommal meggyőződhettek a karácsondiak. A zenekar rendszeresen fellép különböző rendezvényeken, műsoros esteken s műsorukkal nagy sikert aratnak. Megjegyzések egy hangversenyhez KISSÉ TÁLÁN MEGKÉSVE szólok egy eseményről, amely szerénységében is nagy volt, olyan nagy, hogy felkavarta Eger város muzsikaszerető közönségét. Nos, mi volt ez az esemény? Egy hangverseny. Egy szerény, kétségkívül nem hibátlan, de mégis nagysikerű hangverseny. Őszintén megvallom, kissé félve, kissé kétkedve léptem át a terem küszöbét hétfőn este. Nem számítottam arra, hogy „teltház” lesz. Már belépéskor nagy meglepetés ért. Alig volt üres széksor, s a székeken zsibongó emberek; öregek, fiatalok, munkások, katonák, értelmiségiek egyaránt türelmetlenül várták, hogy felgördüljön a függöny és megszólaljon Erkel csodálatosan szép Hunyadi-nyitánya az egri szimfonikus zeneipar előadásában. íme, tehát Eger közönsége érdeklődik a zene iránt, igényli a szórakozásnak ezt a nagyszerű formáját, igényli egy önálló szimfonikus zenekar állandó működését, amely idáig csak álom volt, de most hosszúhosszú idő után végre valóság lett. És ■ amikor végre felgördült a függöny, s a karmesteri dobogón megjelent városunk honvédzenekarának népszerű, fiatal karmestere, Auth Henrik, halálos csendben, lélegzetvisszafojtva figyelt a közönség. így figyeltem én is, szinte drukkolva minden egyes hangszernek, vagy inkább minden egyes hangszer mesterének; hogy sikerül najd v trombita szóló, amely bevezeti a nyitányt; hogyan lécnek be a vonósok, a vadászkürt: milyen lesz a klarinét és a fuvola szóló; vagy éppen a dobos tremolója. És sikerült. Nem minden hibátlanul, akadály nélkül, de sikerült, amit legjobban bizonyít a közönség lelkesedése, az a - astaps, amellyel köszöntötte az együttest a nyitány, vagy éppen Tn.unod Faustjának balettzenéje után, amelynek befejező részét meg is ismételték A ZENEKAR MUNKÁJÁT értékelni kissé nehéz dolog. Nehéz azért, mert, aki egy kicsit is tisztában van a zenekari munka technikájával, tudja azt, milyen komoly feladatot jelent még a leggyakorlottabb karmester számára is egy újonnan alakult együttes munkáját összehangolni úgy, hogy — az apróbb hiányosságokat leszámítva — egy koncerten megállja a helyét. Nos, az egri szimfonikus zenekar munkájáról szólva megállapíthatjuk, hogy Auth Henrik nehéz, fáradságos munkája nem maradt eredmény nélkül. Az együttes fellépett az első koncerten, átesett a „tűzkeresztségen” és sikerben volt része. Természetes nem ment minden hibátlanul. Ha a zenekar vonós és fúvós együttesét hasonlítjuk össze, a mérleg inkább a fúvósok javára billen. Igen jól megfigyelhettük ezt a Hunyadi-nyitány fuvola szólójánál is, amelynek sikeres megoldása igen komoly próbára teszi a fuvolistákat. A zenekar fuvolistája nagyszerűen oldotta meg feladatát, de egy apróbb hiba mégis becsúszott, — nem az ő hibájából — mivel a vonósok kissé felgyorsították az ütemet, a karmester sem fogatta vissza a zenekart kellően, s ő nem. bírta követni őket pontosan a :>§zóló legnehezebb részénél. De néhány apróbb megjegyzést a fúvósokról is tehetnénk; s elsősorban is azt, hogy kissé redukálni lehetne (főleg a rézfúvóknál) a hangerőt. Redukálni azért, mert ilyen kis- létszámú vonösgárda nem képes egyensúlyban maradni velük, bármennyire is megfeszíti erejét. Külön tiszteletet és figyelmet érdemel a zenekaron kívül a hangverseny többi részvevője is, így elsősorban Piszkei' József, aki Weiner Peregi verbunkját adta elő klarinéton, P. Kovács Edit zongora- művésznő és Magdalena Gro- towska, a wroclavi állami operaház volt tagja. Befejezésül még annyit szeretnék megjegyezni, hogy becsüljük muzsikusaink és karmesterünk munkájút olyan tisztelettel és figyelemmel, amilyen lelkesedéssel, kitartással — nagyon sokan, talán szabadidejük feláldozásával — dolgoztak azért, hogy legyen végre Egernek is önálló szimfonikus zenekara, amely alkalmas olyan komoly zenei feladatok megoldására is, mint a Hunyadi-nyitány, Gounod Faustjának balettzené e, vagy éppen Berlioz világhírű Rákóczi indulója. Kapjon az együttes biztatást, lelkesedést a további munkához, amelynek bizonyára meglesz a gyümölcsöző eredménye. TÜRELMETLENÜL VARJUK a következő alkalmat, hogy ismét tapssal, és elismeréssel köszönthessük őket, várjuk a következő hangversenyt. Lőkös István Fotósok figyelem LEGSZEBB FELVÉTELEM címmel pályázatot hirdet a Népújság Szerkesztősége Heves megye fotoamatőrjei számára. A pályázat célja, hogy a fotoamatörök legjobb képei nyilvánosságra kerüljenek, s ezzel is segítsék az amatőrök táborának kiszélesítését, s maguknak az amatőröknek munkáját is. A beküldött legjobb felvételek minden héten vasárnap kerülnek közlésre az újságban, azonkívül a legszebb felvételek készítőit értékes könyvjutalomban részesíti a szerkesztőség. SZERKESZTŐBIZOTTSÁG Idalmas, a Kállai-kettős, és a magyarországi Cigány-tánc. A műsort jó idő esetén a városi művelődési ház szabadtéri színpadán, rossz idő esetén a művelődési ház előadótermében tartják. Egerben szerepel a Magyar Állami Népi-Együttes
