Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-08 / 116. szám

1958. június 8., vasárnap fíEPÜJSAG s Jó eredmények a Téglagyári Egyesülésnél A kezdeti nehézségek elle­nére is az elmúlt hónapban jó munkát végeztek a Téglagyári Egyesülés dolgozói. A májusi eredményeket összehasonlítva a múlt év hasonló időszakával, javulást mutatnak. Nyerstég­lából, nyerscserépből, 30, ége­tett cserépből 60 kislakásra valóval adtak többet az el­múlt hónapban, mint 1957 má­jusában. — HERÉD községben Szom­széd László országgyűlési kép­viselő tartott beszámolót. Be­számolójában a dolgozók ér­dekében tett kormányintézke­désekről, a külpolitikai hely­zetről beszélt. Utána fogadást tartott, ahol a dolgozók közül többen keresték fel problémá­ikkal, panaszukkal. ÄZ összefogás eredsnénve* híd épült a Tárnán Az elmúlt évben a 3. számú választókörzetben vetették fel, hogy hidat kellene építeni a Tárnán, mert a Főutcáról csak mintegy másfél kilométeres kerülővel lehet elérni a Tárnán túli részt. A javaslat után megvizsgáltuk a község költségvetését, azonban, saj­nos, nem volt rá pénzünk. A választók, mikor erről értesül­tek, Jámbor József tanácstag­gal az élen, elhatározták, hogy társadalmi munkával megépí­tik a hidat. Csatlakozott hoz­zájuk hamarosan Holló Vilmos és Kökény Antal tanácstagok­kal az élen két másik kerület is. Sokan jósolták akkoriban, hogy nem lesz abból semmi, de a körzetek lakói nem hagy­ták magukat. Segítette a kez­deményezést a tanács is. Biz­tosította az anyagkészletből a híd vasalvázát, a deszkapalló­nak valót, gerenda anyagot, zuzalékkövet. A recski Ércbá­nya a vasszerkezet összeszere­léséhez adott segítséget, csava- “ökat, összekötő vasakat, fa­anyagot, s gépkocsijával fu­vart is. A KTSZ dolgozói a Vagyonvédelmi vizsgálatok a Heves menyei föSdmiívesszövet ezeti kereskedelemnél A MÉSZÖV igazgatósága és Választmánya számviteli, ke­reskedelmi szakemberekből és helyi választott vezetőségek tagjaiból vagyonvédelmi bi­zottságokat alakított. Ezek vizsgálják felül a földműves- szövetkezetek kereskedelmi egységeinek vagyoni helyzetét, költséggazdálkodását, ellenőr­zik: az anvasi felelőssés érvé- nyesül-e, vagv ned'S gondat­lansággal. felelőtlenségei ká­rosítják a nemzetgazdaságot a boltkezelők, a falusi kereske­delem dolgozói. Különös figye­lemmel vizsgálják, nem for­dul-e elő burkolt árdrágítás, súlvcsonkítás. vagy más visz­A KESKENY jászárokszál­lási utcán nagy csörömpölés­sel huzat végig egy cséplő. Nyomában magasra szál] a por, szürke felhőbe burkolva a gépet. A kis Ballagó Imi nem törődve a porral, utca­hosszat képes bandukolni a gép után, elmenne tán a vi­lág végére is, ha nem szólna utána anyja, vagy nénjei hi­vó szava. Még akkor is meg­áll egy kicsit s bámul a gép után. míg el nem takarja tel­jesen az utca pora. Hej, ha ö egyszer arra ülhetne. . Mert vannak olyan gyerekek, akik pilóták akarnak lenni, van aki katona, ő. Ballagó Imre a gépekei jegyezte el magat — a jelek szerint egy egész életre. Mert ezek után ugyan semmi csodálni való nincs azon, hogy most traktorista az atkári gépállomáson. Még gyerekkorában kezdte el a barátkozást a gépekkel. — édesanyja mondja, olyan ügyeskezű fiú volt, hogy ma­ga is próbált egyet szerkesz­teni. Igaz, fából volt annak minden porciká’a. de ügyes kis szerkezettel, szíjjal meg­lehetett hajtani. — Régen volt már az, mondja szerény mosollyal, ha szóba kerül. Igaz, az idő el­szaélés. A hibák felfedése mellett természetesen feljegy­zik a jó kereskedelmi módsze­reket, a falusi vevőközönség javaslatait, figyelmeztetéseit is. Egy-egy helyen négy-öt na­pot töltenek a bizottságok, — hogy kellő alapossággal jár­hassanak el. Az év eddigi szakaszában fe­leannyi leltárhiány sem for­dult elő a földművesszövetke­zeti kereskedelemben, pint a korábbi e—1'”'’"vv>en A vizs­gálatok célja az. hogy a szám tovább csökkenjen és a szocia­lista kereskedelem új módsze­reivel szolgálják a falusi la­kosság megnövekedett igényei­nek kielégítését. (Szinnyey) Egyre több olajat ad a nép­gazdaságnak az Eger közelé­ben levő demjéni olajmező, mely az ország legfiatalabb olajbányája. A 140—180 méter mélységből felbuggyanó kőola­jat az ingásszivattyúk segítsé­gével igen olcsón tudják a felszínre hozni, melyet azután hatalmas tartályokba gyűjte­nek. Az önköltség további csökkentését segíti elő, hogy az olajbányászok a második negyedévben naponta rendsze­resen túlteljesítik tervüket. — Előirányzatukon felül egy-egy huszonnégy órában öt tonna jóminőségű olajat adnak az országnak. A Nagyalföldi Kőolajterme­lő Vállalat tervei szerint a je­lenlegi ingás szivattyúkat a kö­zeljövőben búvárszivattyúkkal cserélik ki, melyek üzemelte­tése tovább csökkenti a terme­lési költségeket. Egy üzletben ... A kereskedelem az elmúlt napokban szezonvégi kiárusí­tást kezdett egyes árcsökken­tett árufélékből. Most az Egri Kiskereskedelmi Vállalat a vevők vásárlásának megköny- nyítése érdekében egy üzletbe gyűjti ezeket a leértékelt áru­ka,,. A Bajcsy Zsilinszky utcá­ban rövidesen megnyílik a Le­értékelt Aruk Boltja, ahol egy­hónapos kiárusítás során ha­talmas választékból vásárolha­tunk leértékelt méterárut. — készruhát, cipőt, női—férfi di­vatárut s egyéb áruféleséget Egy szorgalmas traktorlsta — a sok közül pallóvágást készítették el, a malom fuvarral járult hozzá, az Erdőgazdaság a híd karoza- tának anyagát biztosította. A körzetek lakói is sokat dolgoz­tak, állandóan 25—30 ember dolgozott a hídon, mintegy 558 munkaórát töltöttek ott, társadalmi munkában. Községünkben - meg kell mondani őszintén — nem volt nagyon kedvelt dolog eddig a társadalmi munka. A körzetek lakói sokszor elmondták, hogy híd kellene, út kellene, de mindezt a tanácstól várták, s sokszor nem volt rá pénz. A három körzet lakói most pél­dát mutattak az egész község­nek arra, hogy lehet építeni, szépíteni a községet, csak aka­rat kell hozzá. Ifj. Gál József, _______ és aki „belépett". iAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/WWWWVV Fiatalok az utcákon Pénteken este 7 órakor — a most ülésező V. Ma­gyar Békekongresszus elő­estjén — lelkes .,'.jú tömeg népesítette be Eger utcáit: az egri KISZ-bizottság szó­lította a város fiataljait, — diákokat, ifjúmunkásokat. — a párt jelszavaival békét követelő transzparensek és lobogó zászlók alá — ki az utcára. Háromezer fiatal — a jö­vő most felserdülő nemzedé­ke — tüntetett, követelte a békét, s emelte fel szavát a fegyverkezési- hajsza, az atom- és hidrogénbomba rob­bantási kísérletek megszün­tetéséért, a megegyezésért. Háromezer egri fiatal vo­nult hosszú menetben, a párt messzehangzó jelszavai­val az ajkán, zászlók. íák- lyák, lampionok alatt az ut­cákon, s tett hitet újra a nagy ügy: a béke biztosítása mellett. Ifjúságunkat —, amelynek egy része még, mint kisgyer­mek, átélte a második vi­lágháború pusztításait is — az elmúlt tizenhárom sza­bad, eredménveiben felfelé Tvelő esztendő a háború el­lenségeivé nevelte. Be a há­ború ellenségeivé neve’i né­pünket, s elsősorban ifjúsá­gunkat régmúlt történel­münk is, hiszen országunk századokon át. mindig hódí­tó háborúk országútja vagv kiszemelt áldozata volt. S intő példa — sajnos jóné- hány tudatosan megtévesz­tett. félrevezetett fi *al tra­gédiája is — volt az 1956-os ellenforradalom is az ifjú­ságnak, hogy mit jelent az. ha elszabadul a pusztítás, • pusztulás ördögei. A mi ifjúságunk —• s ezt a háromezer egri fiatal tün­tető felvonulása is minden­nél világosabban megmutat­ta — békét akar. Békében akar munkálkodni, építeni az egyre szépülő mát és holnapokat a munkapadok mellett, s a szántóföldeken, vagy akar felkészülni az életre az iskolák padjaiban, ahol azt tanulják és azt ta­nítják. hogy a béke az em­beriség legnagyobb adomá­nya. S a mi ifjúságunk soha­sem felejti el, hogy sza­badságunkat és függetlensé­günket a Szovjetuniónak kö­szönhetjük; de azt is tudja, hogy békénk és függetlensé­günk védelmében is — ön­magunkon kívül — elsősor­ban a Szovjetunióra és vele együtt a szocializmust énítő testvéri népekre számítha­tunk. A béketüntetés jel­szavai nagy erővel reprezen­tálták is ifjúságunk eme meggyőződését. A háromezer egri fiatal lelkes tüntetése forrószívű üzenet volt a most ülésező V. Magyar Békekongresszus- nak ahol a magvar béke­mozgalom legjobbjai ta­nácskozák meg: —H keli 'en­nünk. nekünk magveroknak is, begy ne legyen háború, hogy meg lehesen akadá­lyozni egy m'ndenné! ször­nyűbb katasztrófa bekövet­kezését. Az :füí szívek harcos üze­nete elszállt és nem marad megválaszolatlanul. Ä trcskloros-Tícro Heveden A mai traktorosnapot igen szép termelési eredménnnvel köszöntötték a hevesi trakto­risták. De munkaeredménveik mellett ünnepi hangulat is jel­lemezte az előkészületeket, - hiszen a traktoristákat ünnep­li ma az egész ország. Az állami gazdaság trakto­ristái tegnap délután 4 órai kezdettel rendezték mee az ünnepséget a gazdaság Köz­pontjában Ezt követően a kui- túrotthonban folytatódott az ünnepség, ahol a kultúrműsort reggelig tartó jó hangulatú táncmulatság követte. A hevesi gépállomáson ma délelőtt fél 11 órai kezdettel rendezik meg a traktoros-nap ünnepségeit. Hevér Lajos elv­társ, a gépállomás főmézőgaz- dásza méltatja a traktoristak munka-helytállását. Ezt köve­tően 7 trak+orista veszi át ki­tüntetését Hárman a Kiváló Dolgozó ielvénvt kapják meg: Bartus József Bessenvéi Jó­zsef és Tari Lajos Négyen pedig- Serfőző János Sebők József Katona Béla é ^ónagy Benjámin a Kiváló Dolgoké oklevelet. A jutalomosztást közös ebéd, majd délután sport- é» kultúrműsor követi. áiifam ddev nyaink és függetlenségünk megőrzésére gondolunk. Mert egyiknek sincs megbízhatóbb védelmezője az internaciona­lista, erős és Következetesen békeharcos Szovjetuniónál. Nincs az életnek olyan te­rülete, olyan mozzanata, ahol ne éreznénk a szovjet nép ba­ráti támogatását. Az ipar, a mezőgazdaság fejlődésében, tudományunk, kultúránk, mű­vészetünk, sportunk eredmé­nyeiben, szocialista építésünk egészében, a békéért folyó harcunkban, állandóan mellet­tünk érezzük nagy barátunkat. Üzemeinkben, bányáinkban szovjet gépeken, szovjet tech­nikai módszerekkel dolgoznak dolgozóink, a falvakban a szovjet agrotechnikát alkal­mazva takarítanak be mind gazdagabb és gazdagabb ter­mést. A hevesi volt cseléd, a petőfibányai bányász gyerme­ke szovjet egyetemeken is­merkedik a tudománnyal. Ahogy múlnak az évek, úgy erősödik a barátság megyén-e népe és a szovjet nép között, nincs hét, hogy ne tűnnének fel Eger és Gyöngyös utcáin rokonszenves szovjet turisták, s azok a szerencsések, akik megyénkből a Szovjetunióba eljutnak — egy életre szóló élménnyel térnek haza. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság sokat dolgozik a barátság elmélyítésén, köze­lebb hozza dolgozóinkhoz a Szovjetunió népeinek kultúrá­ját. művészetét, a békéért fo­lyó nagy harcát. A Szovjet­unióval való szoros barátság szocialista jólétet és magabiz­tosságot hoz magyar népünk­nek. A tizenharmadik évfordulón köszöntjük a Magyar— Szovjet Baráti Tái aság tag­jait, aktíváit. Eredményes jó munkát kí­vánunk részükre, hogy még sikeresebben tölthessék be nagyszerű feladatukat. Le­gyen a születő kommunizmus, a testvéri $zoyjet, riép életé­nek harcos hirdetője, sej ? győzelemre vinni nagy ügyün­ket, a szocializmus építését. kül ma nem lenne népi ha­talom Magyarországon, nem lenne földje a magyar paraszt­nak, nem járhatna munkás­gyerek az egyetemekre, egy­szóval nem lenne semmi jo­gunk a magunk hazájában. Akiket a felszabadulás előtt kizsákmányoltak Magyaror­szágon, azok mindig azzal fe­küdtek, azzal keltek, hogy egyszer majd segít a Szovjet­unió Munkások és dolgozó kisemberek, a haza legcsen­desebb, legszorgalmasabb fiai gondolkoztak így, mert fájt nekik a „szapora csecsemő- halál1’, mert nem bírták már azt, hogy tudatosan porig aláz­zák, kisemmizzék őke* azok akik zsíros állásokban ülve, arcátlanul saját magukat ki­áltották ki a haza legjobbjai­nak, legjobb magyarjainak. József Attila sóhajtása, hogy „föl kéne szabadulni már" az egész dolgozó nép sóhajtása volt a Szovjetunió felé. S amikor Hitler és csatlósai az utolsó falatot is kiszedték a magyar kisemberek szálából — minden valamire való ha­zafi a moszkvai rádiót hall­gatta, abból merített bizako­dást. A munkás számára Magyar- ország nem volt tejjel-méz- zel folyó kánaán. s csak a trónon ülők részére jelentett mennyországot. A történelmet nem lehet meghamisítani. Ma már tud­juk, hogy a magyar munkásoi? többévtizedes dicsőséges har­cának azáltal volt igazán ér­telme, hogy létezett a Szov­jetunió, amelynek hős katonái 1945-ben elűzték nyakunkról a kizsákmányolókat, akik csak a földbirtokért, a pénzért és rangért szerették ezt a ha­zát. Sokan azt állítják, hogy minket egyedül a hála köte­lez a Szovjetunióval való ba­rátságra. Kétségtelenül igaz, hogy a felszabadulásunkért érzett hála mindig benne él népünk szívében. De ennél többről van szó! Amikor a Szovjetuniót sze­retjük békénk, népha­talmunk, szocialista vívmá­Tizenhárom éves a Magyar- Szovjet Baráti Társaság, — előbb MSZT — tizenhárom éves dolgozó népünk egyi'r nagy tömegmozgalma, a ma­gyar és a szovjet nép barát- eágának ápolója. 1956 októberében é az azt követő időkben sokan hirdet­ték, hogy a magyar—szovjet barátságra nem a magyar népnek, hanem a Szovjetuni­ónak van szüksége. Nyilván­valóan nem gondolták, mek­kora dőreséget mondanak, s elvakultságukban megfeled­keztek még arról is hogy legalább egy pillantást vesse­nek a világ atlaszára, A Keleti tengertől a Bering Szorosig, a Kola-félszigettől a Kaukázusig kimeríthetetleniü gazdag a föld természeti kin­csekben, s hogy mást ne em­lítsünk: a világ szénkészleté­nek 52 százaléka a mangán­érc készletének 88 százaléka a Szovjetunióban található. És a mezőgazdasági termelés előtt is beláthatatlan távlatok vannak a hatalmas szűzterü­letek bekapcsolásával. Micsoda logikátlanság volt tehát azt állítani, hogy nem nekünk, magyaroknak van szükségünk a szovjetek barát­ságára, hanem fordítva ... Ebből a logikátlanságból származott aztán az a rága­lom is. hogy a Szovjetunió kizsákmányolja a magyar né­pet, jóllehet nagyon is jól tudták, milyen segítséget kap­tunk tőle, hogy ez az ország a polgárháború idején a leg­nehezebb időkben is — a ka­pitalista országok bojkotja el- I lenére — meg tudott állni a saját lábán! Ha Magyarország és a Szov­jetunió kapcsolatában voltak is hibák, azokért nem a szov­jet, hanem a magyar vezető­ket lehet okolni, akik sokszor gépiesen lemásolták a szovjet módszereket, amelyek jók vol­tak a mérhetetlenül hatalmas Szovjetunióban de nem min­denben feleltek meg a mi kis országunk sajátosságainak. Merjük tehát bátran kimon­dani, hogy a Szovjetunió nél­Á magyar—szovjet barátságról Olcsó és jóminőségű olajat termelnek a demjéni olajbányászok egyéni parasztok szerződéskö­tését, — szállít, szánt, vei. mikor milyen munka jön Es­te aztán soha sem megy ha­za míg a gépet rendbe nem hozza. Nem nagy titka van annak, hogy nincs „műszak­kiesés”, ahogy szaknyelver. mondják, csupán az, hogy soha sem várja be a kötelező karbantartás idejét, ha van egy szabad félórája, mindig megnézi rendben van-e min­den. A heti olajcserénél aztán alaposabb vizsgálat követke­zik. s ezzel meg tudja előzni a nagyobb bajokat. Teljesít­ményéről talán elég is annyit elárulni, a legrosszabbul me­nő hónapokban is eléri a ha­vi fizetése az 1700 forintot. Munkatársai szeretik, a ve­zetői meg vannak elégedve, ? ami talán a legfontosabb, a dolgozó parasztok is megelé­gedéssel beszélnek a munká­járól, nem hoz szégyent a gépállomásra. BALLAGÓ IMRE traktoros most ünnepel Ez az ő napja is, egész évi munkája utá,' megérdemli, hogy egy egész megye megismerje a nevét, s újabb sikereket, további lő munkát kívánjon neki. dr —! az elhatározásához, gép mellé ment dolgozni. De úgy látszik, nem mindegy, milyen gép. a traktor visszacsábította, s nem telt bele egy fél eszten­dő, újra csak ott volt az at­kári gépállomáson. Jó mun­kaerő, szívesen fogadták visz- sza. Azóta változatlanul ott dolgozik. Zetoros. Nem sok­kal, hogy visszament a gép­állomásra, újra elküldték £>- nulni, ezúttal a hevesi trak­torgépész képző iskolára ke­rült. Most már nemcsak ve­zetni tudja a gépét, ismerője a motor minden titkának. És talán éppen ennek köszönhe­tő, hogy bármennyire is töri a fejét, nem igen emlékszik rá, mikor volt nagyobb hibája a gépének. — Talán nem is kellene annyira szeretni a gépet — gondolkozik el beszélgetés közben. Mert így alig van szabadideje. Nappal dolgozik most az adácsi és visznek’ földművesszövetkezethez van beosztva, — amióta a földmű- vesszovetkezetek intézik az szállt felette, 28 éves fiatal­ember, de a gép szeretete, az olthatatlan kíváncsiság igazán nem csökkent benne, hanem az évekei együtt növekedett Még a katonaságnál is olyan fegyvernemhez került, ahol gépekkel bánhatott. Harcko­csizó lett. Itt döntőt e el vég­leg, hogy traktorista lesz. 1954-BEN, nem sokkal a le­szerelés után kereste fel az atkári gépállomás igazgatóját Ö traktoros akart lenni, a gépállomáson szükség volt emberre, könnyen szót értet­tek hát. El is került hama­rosan iskolára, hogy közelebb­ről is megismerkedjem az : acélparipával. Az iskola után . újra csak ott van a gépállo­máson. Szorgalmasan dolgozik, meg is vannak vele elégedve, s egy napon mégis fogta a : kalapját. Keveset kerestek ak- i koriban, s az is keserítette hogy állandóan rossz gépeket kapott. Otthagyta a gépállo- , mást. Az egyik cementgyárba ) keresett munkát, — de hogy - mégsem legyen egészen hűtlen

Next

/
Oldalképek
Tartalom