Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)
1958-06-06 / 114. szám
1958. június 6., péntek NÉPÜJSag Kire marad a föld? Ezren és ezren teszik fel ezt a kérdést napjainkban, amikor számbaveszik, hogy fogy a falu fiatalsága. Ezt kérdi az öreg egri paraszt, aki apákról fiúkra szálló tapasztalatait nincs kire hagyja. Ezt kérdi az apci, a hevesi paraszt, aki érzi, hogy eljárt felette az idő, nem sokáig bírja már tartani az eke szarvát. A fiatalok a városba mennek, üzemekbe, gépek mellé vágyakoznak. Probléma az érettségizett fiatalok elhelyezése — halljuk manapság, mert nem akarnak üzemekben dolgozni. És ez hatványozottan áll az érettségizett parasztfiatalra, hiszen a megyében talán egyetlen egy sem akad, aki vissza akarna térni apja földjére. Ugyan mit kezdjen apja 5—10 hold földjén a középiskolában szerzett tudásával? Súlyos problémák ezek és még azt sem lehet mondani, hogy Heves megyei, vagy éppen csak magyar sajátosság Kisebb vagy nagyobb mértékben a világ minden részén jelentkezik. Az embereket és első sorban a fiatalokat vonzza a városi élet, a kulturáltabb munka, a nagyobb szórakozási lehetőség, de ebben a magyarázatban rejlik a megoldás is, mellyel lassítani lehet ezt a folyamatot. Városi színvonalra kell emelni falvainkat — hangzott el a jelszó évekkel ezelőtt, és tettünk is egész komoly lépéseket ennek érdekében. _ Ezt bizonyítja a sokszor világvárosi igényeket is kielégítő kul- túrházak, könyvtárak egész sora, a mozik, a városi színvonalat megütő szórakozóhelyek létesítése. De ez még nem minden. A város színvonalára kell emelni a falusi munkát is, s ez az ott élő embereken múlik, mert nehéz feladat — s mondjuk meg őszintén, a kisparcellákor. egyenesen lehetetlen. A fiatalokat csábítják a gépek — mondják ezerszer, de vajon csak az esztergapadok, a marógépek, a bányák fejtógépei? Nem. Bizonyos, hogy nem kisebb érdeklődésre tarthatnak számot a kombájnok, a különböző kaszáló, rakodó gépek, a mezőgazdasági gépesítés új és új alkotásai, — de hol lehet ezeket alkalmazni’ A kisparcellán nem, vagy csak igen kismértékben. Ehhez nagyüzemi gazdálkodás kell. önként kínálkozik tehát a megoldás: ahhoz, hogy otthon tartsuk a parasztfiatalok egy részét, igazi nagyüzemek kellenek, olyanok, ahol gépesítik a munka nagy részét, s ezekhez a gépekhez éppúgy szükség van képzettebb, kultúrált munkásokra, mint akármelyik üzemben. — Azért tanultam 12 esztendeig, hogy megfogjam az eke szarvát? teszi fel a kérdést és jogosan az egyéni paraszt középiskolát végzett fia, mikor szóba kerül, hogy apja örökébe lépjen. De vajon ezt kérdezné akkor is, ha falujában kultúráltabb mezőgazdaság volna? Ha magasabb képzettségű embert követelő munkát adnának számára? Nem valószínű! Esztendőkkel ezelőtt a termelőszövetkezetekben is komoly probléma volt, hogy a fiatalok másutt keresték a boldogulás útját. Otthagyták a szövetkezetei, üzemekben kezdtek dolgozni, s a szövetkezetek többségében csak az öregek maradtak, meg azok. akiket a nagy család úgyis a faluhoz kötött. Ez a helyzet olyan mértékben kezdett megváltozni, amilyen mértékben kultúráltabbá vált a munka. Ma már szívesebben maradnak otthon a fiatalok, mert más. számukra is érdekesebb munkamódszerekkel dolgoznak. Példa erre a pélyi Tiszavirág Termelőszövetkezet is. Esztendőkkel ezelőtt még ott is gondot okozott, hogy kire marad a föld, s ma már ott tartanak hogy minden fiatal otthon marad. Ahogy fejlődött a tsz, úgy jöttek vissza, nem egy közülük üzemet, havi fizetést hagyott ott, mert itt is talált kedvére való munkát. A kisparasztot ezernyi szál köti a múlthoz, az apai módszerekhez, s ezer felé aprózza el magát. 5—10 vagy akár 15 holdján virradattól késő estig dolgozik, — s ez igazán nem csábítja az iskoláról hazakerülő fiatalt, s nem lát sok lehetőséget az istállóban kérődző ív’öánv jószágban sem Menynyivel más a tsz-fiatal sorsa. Odamegy dolgozni, ahol számára a legérdekesebb, ahol képességei kibontakoztatására a legnagyobb lehetőség van. És érzi egyre jobban, hogy szükség van a tanulásra, szükség van az eszére is. A tsz tehenészetében tudományos alapon kell kimérni az abrak adagokat, lehetőség van arra, hogy tudósok kísérleteit próbálja átültetni a gyakorlatba, s a tsz gazdasági helyzetétől függően egyre több gép áll a szolgálatára. A fejlődés széles perspektívája nyílik meg az ilyen fiatal előtt, — anélkül, hogy el kellene hagyni faluját. És hasonló a helyzet a mezőgazdaság minden ágában. Kapálni egész nap a szőlőben, — ugyan nem csábító egy fiatal előtt sem, — de mennyivel masabb ott a helyzet, ahol a nagyüzemi gazdaságnak megfelelően gépek segítenek. És ezeknek a gépeknek a kezelése, karbantartása már szaktudást is igényel. Ilyen esetekben már egyik fiatal sem érzi, hogy kár volt tanulnia, hogy nem az iskolai végzettségnek, a képességeinek megfelelő helyeken dolgozik. És sorolhatnánk a példákat tovább, mind azt igazolná, növelni kell a falusi munka színvonalát, kultúráltságát annak érdekében, hogy otthon maradjanak a fiatalok. Vonzóbbá kell tenni számukra a népgazdaság e fontos ágát. Napjainkban sokszor beszélünk a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről. Élenjáró termelőszövetkezeti gaz- 'ágok eredményeit ismertetjük, azokkal, akik egyénileg gazdálkodnak még, hogy könnyebb legyen a döntés, hogy segítsünk felismerni a helyes utat. Beruházásokról beszélünk, amilyenre a kispar- cellás parasztnak soha és sehol sem lesz lehetősége, gépekről, melyek leveszik a legnehezebb munkák terhét az ember válláról. Jövedelemről, mely sokhelyütt már régen túlszárnyalta a középparaszti színvonalat is. És mindezek nellett — hogy könnyebb legyen a döntés, a helyes út felismerése, nem árt még egy kérdést feltenni a föld sorsát szívükön viselő embereknek: Kire marad a föld? Mert a régi, a megszokott paraszti élet nem vonzza a fiatalokat! DEÁK RÓZSI. Látogatók a tiszanánai Petőfi Tsz-ben Az átányi dolgozó parasztok, a tsz és tszcs tagok nagymértékben érdeklődnek a nagyüzemi gazdálkodás tapasztalatai iránt. A dolgozó parasztokat az érdekli, hogy miként dolgoznak, boldogulnak a másik községbeli tsz-ekben, amíg a szövetkezeti tagok a gazdálkodás tapasztalataira kiváncsiak. Az idén már a második alkalommal voltak látogatóba az átányiak. Először meglátogatták a Hevesi Állami Gazdaságot, most vasárnap pedig a tiszanánai Petőfi Tsz-ben voltak. Az ott látottakról már be is számoltak azoknak a gazdáknak és szövetkezeti tagoknak, akik nem tartottak a közel 30 fős látogató csoporttal. Az átányiak elismeréssel beszéltek a Petőfi Tsz gazdaságáról, és a vendégek kifejezésre juttatták azon elhatározásukat is, hogy alkalmazzák munkájukban a Petőfi Tsz-ben szerzett tapasztalataikat. Ülést tartott a hevesi járási párt-vb. Az MSZMP hevesi járási bizottságának végrehajtó bi- eottsága tegnapelőtt ülésezett. A v. b. megtárgyalta a járási tanács és a községi tanácsok káderhelyzetét. Ezenkívül megvitatták öt község kommunista csoportjainak munkájáról készített jelentést is. A v. b. ülésén több határozat született a káderproblémák megoldására, valamint a kommunista csoportok munkájának a megjavítása érdekében. ÜDVÖZÖLJÜK SZERETETT TANÍTÓ NÉNINKET — Tanító néni, azért én fi gyelek! Mindkét látogatás Kiss József elvtársnak, a hevesi járási pártbizottság területfelelős instruktorának kezdeményezésére született. Egynapos értekezleten vitatják meg az állami gazdaságok vezetői a feladatokat Egynapos értekezleten vitatják meg az állami gazdaságok igazgatói és üzemi párttitkárai az állami gazdaságok feladatairól szóló párthatározat végrehajtásának módját és eddigi eredményeit. Az értekezletet a Hevesi Állami Gazdaságban tartják , meg kedden, június 9-én, Strandfürdő lesz Gy ön győshalászon A felszabadulás előtt Bíró Lajos volt a gyöngyöshalászi földesúr. Gyönyörű kastélyban lakott, s hogy elviselhetőbb legyen számára a nyári kánikula, strandot is csináltatott. A falu lakói a felszabadulás után nem törődtek a strandfürdő sorsával, azonban most elhatározták, hogy közös munkával rendbehozzák, hogy a mindennapi munka után legyen hol felfrissülni. Nagy örömmel várja a fürdő rendbehozását a gyöngyöshalászi ifjúság is.-n^ n i Bevált a fttldmlívesszfivetkezetek Gépi szerződtető munkája A földművesszövetkezetek az idén vették át a gépállomásoktól az egyéniekkel kötött szerződések intézését. Már az első esztendő megmutatta, hogy helyes volt ez a kezdeményezés. A gépállomás körzetében ennek eredményeként felszámolták a fekete szántásokat. A traktorista, ha egyénieknek dolgozik, ott a helyszínen kapja meg az irányítást, s alaposabb az ellenőrzés is. Hatvan város anyakönyvi] Születtek: Kepes Katalin, Kosz- tovics Ottó, Gyöngy Mária Judit, Tóth József, Madarász Mihály, Tóth Mária, Báli Piroska, Zsiga Erika. Házasságot kötöttek: Kovács István—Barócsi Sarolta, Thuróczy Attila Árpád—Lőrincz Jolán, Nyeste György—Kalo Rozália, Veréb Gyula—Gyurik Klára, Balogh István—Gyimesi Anna Mária. Meghaltak: Harich Mihályi Székely Sámuel. Pályázati felhívási 1958. augusztus 20-án, az Alkotmány ünnepén, nevezetes évfordulója lesz a magyar népnek. Tíz éve indult el diadalmas útjára a termelőszövetkezeti mozgalom, E szép nap méltó megünnepléséhez kíván hozzájárulni a Népújság Szerkesztősége, amikor pályázatot hirdet, o'yan irodalmi alkotásokra, amelyek a termelőszövetkezetek megalakulásának küzdelmes múltjával foglalkoznak. A pályázaton megyénk minden lakója részt vehet. Hivatásos írók és költők nem pályázhatnak. A pályamüveket két csoportra osztjuk: 1. Elbeszélés. 2. Személyes élmény alapján leírás, visszaemlékezés egy-egy tsz megalakulására, a tsz történetének egy-egy emlékezetes eseményére, vagy egy-egy tsz. teljes történetének rövid leírása. Mindkét kategóriában három díjat tűzünk ki: I. díj: 800 forint, II. díj: 500 forint, III. díj: 300 forint, Ezenkívül mindkét kategóriában kisebb jutalmakat osztunk ki. A műveket a szerkesztőbizottság tagjaiból és szakértőkből alakult bíráló bizottság fogja elbírálni és a díjakat kiosztani. Verssel nem lehet pályázni. A pályázatok jeligések. A pályázatok borítékjára feltűnő betűkkel rá kell írni: „lOévcs a Tsz-mozgalom”. A pályaműveket a Népújság Szerkesztősége. Eger, Beloiannisz u. 3. szám alá kell beküldeni. Beküldési határidő: augusztus 10. SZERKESZTŐBIZOTTSÁG Furcsa verseny / jobban fogja értékelni és ezen felül a verseny végén ezer fonttal gazdagabb is lesz.” Nagyon izgalmas verseny volt. A városka egész lakossága kivonult a döntő küzdelemre. — A lovaglásban és a futásban a két rivális fej-fej mellett haladt, a hátrafelé menésben azonban a farmer lemaradt és az ügyvéd majdnem 100 yard előnynyel megnyerte a versenyt és elnyerte a lány kezét. A lakosság közül sokan nagy összegeket nyertek, mert az ügyvédre fogadtak. Jóval később az is kiderült, hogy a lány is nyert 25 fontot, mert egyik barátnőjével ő is az ügyvéd győzelmére fogadott. hogy annak a felesége lesz, aki egy néhány nap múlva rendezendő három mérföldes versenyen legyőzi a másikat. A három mérföldes távból egy mérföldet póni lovon kell végiglovagolni, a, másodikon futni kell, a harmadikat pedig visszafelé haladva kell megtenni. S mivel kissé anyagias lelkületű volt, hozzátette: „a vesztes adjon nekem 1000 font hozományt”. Amikor a lány édesapja meghallotta a furcsa verseny hírét, mérhetetlen haragra lobbant. Az anya azonban, gyakorlatiasabb lévén, helyeselte az ötletet és kijelentette: „Ne felejtsd el azt, hogy bármelyik is veszi feleségül lányunkat, így még Egy indiai kisvárosban egy bájos, feketehajú szépségnek sokan akartak udvarolni, de öt csak kettő érdekelte: egy szélesvállú, fiatal ügyvéd és egy jómódú farmer. Mindkettőt bátorította, flörtölt velük, de amikor meg akarták leérni a kezét, mindig másról kezdett beszélni. A baj tulajdonképpen az volt, hogy a leány maga sem tudta eldönteni: melyiket válassza. Hónapok teltek- múltak, s a városka kiváncsi lakosai már fogadásokat kezdtek kötni, hogy mi is lesz a kimenetele ennek a szokatlan hármas szerelemnek. A lány végül is cselekedett. Közölte a két udvarlóval, Miért lett „kiváló termelőszövetkezeti gazdaság“ a verpeléti Dózsa Tsz a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezetben. Tíz jóminőségű kocát vásároltak. Bővítették a sertésfiaztatót. Vontatót, pótkocsit vásároltak. A könyvelő- ség részére írógépet vettek. Saját erőből történő beruházásuk szántóegységenként 423 forint értékű volt. LÉNYEGES A TSZ-TAGOK jövedelme. Az egy tagra jutó közös jövedelem átlagosan 19 474 forint. Ennek 61 százalékát pénzben, 39 százalékát természetben adták ki a múlt évben. Az eredmények a tsz-tagok jó munkáját igazolják. Hosszú évek óta irányítja a növény- termelési munkákat R ocskár Pál, a tsz brigádvezetője. Kallyinka János, tsz-elnök már ötödik éve irányítja közvetlenül a tsz gazdálkodását. A tsz-ben a közgyűléseket és vezetőségi üléseket rendszeresen megtartják. Érvényesül a szövetkezeti demokrácia, alapszabály szerint gazdálkodónak. Jó a kapcsolat az egyénileg dolgozó parasztokkal, amit bizonyít az is, hogy ebben az évben 13 egyéni gazdálkodót vettek fel a szövetkezetbe. A verpeléti Dózsa Termelő- szövetkezet megyénk első szövetkezete. Eredményei alapján joggal érdemelte az ország „kiváló termelőszövetketi gazdasága” címet és a velejáró 25 ezer forintod pénzjutalmat. A kormány vándorzászlaját és az azzal iáró pénzjutalmat vasárnap ünnepélyesen kapja meg a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet. Ezzel kapcsolatban a termelőszövetkezet a megye területéről mintegy 600 tsz-tagot, egyéni dolgozót, bányászt és gépállomási dolgozót lát vendégül. Bemutatja gazdaságát, melyért megérdemelten kapja a kormánykitűn- tetést. NEMES GYULA holdanként! termésátlagot cukorrépából, kenyérgabona termésük is kiemelkedő, 108 holdon 13.6 mázsás termésátlagot értek el. Takarmányárpából 23 holdról 15.8 mázsás átlagtermést takarítottak be. '0 hold szőlőjük terméseredménye, 900 hektoliter jóminőségű bort eredményezett. A TERMELŐSZÖVETKEZET a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges épületekkel rendelkezik, azokat jó állapotban, tisztán és rendben tartják. Rend és tisztaság van a gazdasági udvarban és az istállókban. Jó az állatok gondozása, ápoltsága és kondíciója. Bizonyítja ezt állattenyésztési eredményük. Évi tejhozamuk teheneként 2129 liter. Tíz kocától 82 malacot választottak le. Legértékesebb eredményük a magas árutermelés. Egy szántóegységre 5559 forint értékű árut, terményt, bort, gyapjút stb. értékesítettek. Pénzbevételük 71 * százalékát a bankon keresztül vételezték be. A termelőszövetkezet tizedik éve működik és minden évben rendezni tudta kötelezettségeit. Pénzgazdálkodása jó, A termelőszövetkezet gazdaságilag erős. Az egy szántóegységre jutó fel nem osztható szövetkezeti alap 1037 forint. A tiszta vagyon, — amit semmiféle kötelezettség nem terhel — szántóegységenként 2115 forint értékű. A verseny értékelésénél figyelembevették a gazdálkodás eredményességét. Jelentős a tiszta jövedelme, ami a tiszta vagyon növekedéséből és a tagok részesedéséből tevődik össze. Ennek összege egy szántóegységre 3645 forintot tett ki. Az elmúlt gazdasági évben jelentős beruházást végeztek éwégi értékelése a zárszámadás befejezésekor kezdődött. Járási szinten rangsorba szedték a tsz-eket, majd területi kategóriák szerint a megyei versenybizottság összeállította a legjobb termelőszövetkezetek adatait az irányelveknek megfelelően. Ez került az országos termelőszövetkezeti tanácshoz. A termelőszövetkezeti tanács titkársága a tsz-ek eredményei alapján összeállította a 15 legjobb tsz sorrendjét és a tanácsülés vitája alapján került a Minisztertanács elé végső döntés céljából. A verpeléti Dózsa tsz a 400—1000 kataezt- rális hold területtel rendelkező tsz-ek között a Miniszter- tanács döntése alapján a 3. helyezést érte el. Az értékelés irányelvei alapján 100 pontot szerezhetett egy-egy tsz az eredmények alapján. E száz pont aránya a következő: talajerőgazdálkodásért 10 pont, növénytermelésből 15 pont, árutermelésből 30 pont, gazdálkodás eredményességéért 30 pont. Milyen eredményt ért el a verpeléti Dózsa tsz? A termelőszövetkezet részben közepes minőségű vályog, részben homokos talajon gazdálkodik. Talajerő gazdálkodása közepes, szántóterülete 25 százalékán pillangós növényeket termel. Ez országos viszonylatban is kiemelkedő. Vegyes számosállata lehetne több is. 100 hold szántóra csak 16,3 számos állatjuk van. Növénytermelésével kimagasló eredményt ért el évekre visszamenőleg a verpeléti Dózsa tsz. Egy szántóegységre 58.2 munkaegységet fordítottak, — míg a megyei átlag csak 37. A termelőszövetkezet tagjai sokat dolgoztak. Egy tag átlagosan 352 munkaegységet teljesített. Fokozott munkaráfordítással értek el » múlt gazdasági évben 256 mázsás HEVES MEGYE DOLGOZÓINAK újabb sikerét jelenti, hogy a verpeléti Dózsa Tsz a napokban „kiváló termelőszövetkezeti gazdaság” lett. Ilyen az országban összesen kilenc van. Országos szinten díjazott termelőszövetkezet most van első alkalommal megyénk területén. Ez nem azt jelenti, hogy nem volt jó termelőszövetkezetünk. A nyári értékelés alkalmával 1954-ben a bo- conádi Petőfi, 1955-ben a tiszanánai Petőfi, és a füzesabonyi Petőfi tsz-ek helyezést értek el. A kiskörei Dózsa Tsz 1954-ben országos viszonylatban a legtöbb taggal büszkélkedett. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítások alkalmával minden évben ott találtuk a pélyi Tiszavirág Tsz. juhait, a mezőtárkányi tsz-ek teheneit, a verpeléti Dózsa Tsz. borát. Azonban az eddigi végleges értékelések alkalmával a szentesi Felszabadulás, a barcsi Vörös Csillag és a turkevei, karcagi tsz-ekkel nem tudtuk felvenni a versenyt. Meg aztán eddig évente csak három termelőszövetkezetet jutalmazott kormányzatunk. Az elmúlt évben a párt- és a kormány célkitűzéseinek megfelelően kidolgozták a termelőszövetkezetek versenyének irányelveit. Ezt megyénkben 28 tsz vállalta, köztük a füzesabonyi Szabad Nép, a pélyi Tiszavirág, a verpeléti Dózsa tsz-ek. Benevezésükkel biztosították, hogy úgy gazdálkodnak, ahogy azt 10 évvel ezelőtt — megalakulásuk alkalmával — célul tűzték ki. Ezzel hozzájárultak ahhoz is, hogy bebizonyítják vitathatatlan fölényüket az egyéni parasztgazdálkodás felett. AZ ORSZÁGOS VERSENY
