Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-05 / 113. szám

yiLÁű PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! Pedagógusok ünnepén s(Márkusz László riportja) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 113. szám ARA: 50 FILLER 1958. június 5., csütörtök Kettős haszon származik a munkamódszerek átadásából Bármennyire is szapul- ták, mocskolták az ellen- forradalom demagógjai az élenjáró munkamódszereket és azok terjesztésén f"-adó­zó embereket, mégis most. majd kél év távlatából is, csak azt lehet mondani, je­lentős szerepe volt a hasz­nos tapasztalatok, jó mód­szerek. ügyes szakmai fogá­sok átadásának abban, hogy a munkások jóléte emel­kedhetett. Több mint 3 és félmillió forint a megye élelmiszeriparának fejlesztésére Megyénk tanácsi jellegű élelmiszeripari üzemeinek fej­lesztésére és felújítására eb­ben az évben nem kevesebb, mint 3,855 ezer forintot fordí­tanak. Ebből a pénzből a sütő­ipar több mint egy és negyed- milliót kap. A húsipari üze­mek fejlesztésére pedig több mint kétmillió forintot költe­nek. A beruházási program keretében Hatvanban a ke­nyérgyár egyes számú üzemé­ben több új korszerű kemen­cét építettek és bővítették az üzem más részeit is. m;í: Ivády József: A NÉPI ELLENŐRZÉS TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE ★ Kovács Endre: A jófiüskodAs és KÖVETKEZMÉNYEI ★ Herbst Ferenc: CSAK AZT AKAROM MONDANI ★ az atkAri gépállomás készen all a munkára ★ HÍREK—SPORT A pedagógusok egészségére koccan a pohár a pedagógus-nap alkalmával rendezett fogadáson. Papp Sándorné elvtársnő, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese, köszönti Fodor­énak József ludasi tanítót, aki az Oktatásügy Kiváló Dolgozója című kitüntetést kapta a pedagógus-nap alkalmából. (Folytatás az 5. oldalon) S mivel most is és a jö­vőben is arra törekszünk, hogy a dolgozó emberek jó­léte tovább emelkedjen, minden lehetőséget — így a jó munkamódszerek átadá- | sát, hasznosítását is — fel kell használni e cél eléré­sére­A lehetőség mindenütt adva van. Minden üzemben van egy-két olyan brigád, vagy munkás, aki többet tud társainál, akinek évti­zedes gyakorlata kialakult és jól bevált munkamód­szere. nagyobb eredmények elérését teszi lehetővé. Sok, nagyon sok jó mun- . kas van üzemeinkben, de még többen vannak olya­nok. akikre ráfér a tanulás, akik képzetlenebbek tár­saiktól, különösen a fiata­lok, akiken sokat segítene a jó módszerek alkalmazása. Az ellenforradalom előtt függetlenített munkamód­szerátadók voltak, most be­csületből kell fáradozni a jól bevált munkamódszerek terjesztésén, önzetlenül kell segíteni és elérni, hogy a ma még régi. elavult, sok erőt igénylő munkamód­szerrel dolgozó emberek fel­ismerjék a könnyebb, hasz­nosabb módozatokat, és a bevált munkamódszerek se­gítségével többet adhassa­nak a közösségnek, s növe­kedhessen keresetük. Mert kettős haszon szár­mazik abból, ha a kiváló vájár, az ügyeskezű kőmű­ves, a jó módszerrel dolgo­zó gyalus és esztergályos nem őrzi féltékenyen tudá­sát, évtizedes tapasztalatait, hanem önzetlenül közkincs- csé teszi. Jól jár az üzem. mert többet és olcsóbban termelnek a munkások, de megtalálja számítását a ha­ladó munkamódszerrel dol­gozó munkás is, mert töb­bet termel és többet keres. Személyes érdeke tehát, hogy minél több jó fogást, munkamódszert ismerjen meg, s hasznosítson maga és az ország javára. Éppen ezért nem ártana feleleveníteni az ellenforra­dalom előtt használt, elis­mert munkamódszereket, s ebben komoly feladat vár az üzemi pártszervezetekre, a szakszervezetre, az üze­mekben dolgozó nr’-den becsületes munkásra, mű­szakira Sokan rászorulnak még a segítségre. S nem lehet lemondani egyetlen alka­lomról sem. mellyel növelni lehet a termelést, olcsóbbá tenni a gyártmányokat, mellyel végeredményben a munkások jólétét emelni lehet S a jó munkamódsze­rek terjesztése is egy e le­hetőségek közül. IJj agyagbánya nyílt Selypen Selypen, a téglagyár nyers­anyagellátásának, és a nyers­gyártás folyamatosságának biz­tosítása érdekében több száz­ezer forintos beruházással ú.i agyag'-~nyát nyitottak meg és új sik.ot építettek. Az új bá­nya megnyitására és a sikló építésére már igen nagy szük­ség volt, mert a régi bá'nyák már-már kimerülőfélben vol­tak és a nyersanyaghiány ha­marosan éreztette volna hatá­sát a termelésben. Az új agyagbányában most kezdik meg a termelést. Biztosítják a zavartalan ivóvízellátást A Recski Ércbánya ivóvíz- ellátása az utóbbi években épí­tett modem kútrendszer üzembehelyezésével nagyon sokat javult. A kanyargó Tar- na-patak szomszédságában le­vő kutat az áradás igen sok­szor veszélyeztette. Ezért fél­millió forint értékű munkával a patakot visszaterelik a régi medrébe, megerősítik az ol­dal- és a fenékrészeket. Most az utolsó 120 méteres szakasz befejező munkálatai folynak. Ezzel a munkával biztosítják a bányász lakóházak és az ércbánya zavartalan vízellá­tását. (NW^A^VNAA/VNAA/VViAAAAA/WNAA/VV'AMAAAW/WVWiAAAAAAA/VN^VVVVVWWNWAAiVVVVVVWWVVWVWWVVAŐ Biszku Béla látogatása Petőfi bányán Szerdán, a kora reggeli órákban Biszku Béla elvtárs, belügyminiszter, a Politikai Bizottság tagja, Petőfibányára érkezett. Először a megyei, a járási és a helyi pártszervezet, valamint a bánya vezetőségé­vel beszélgetett, majd röviddel ezután lement a bányába. Lent, a bánya mélyén, a 64-es fronton dolgozó bányászokkal hosszasan elbeszélgetett. Szó- bakerült itt a párt- és a kor­mány politikája, a moszkvai értekezlet, a nemzetközi hely­zet, az életszínvonal, a kom­munisták magatartása a ter­melésben és még sok, az éle­tünket érintő kérdés. A beszélgetés meghitt, köz­vetlen légkörben zajlott le, s Dicséretet kaptak a megyében lévé átvonuló-szállások, az idegenforgalmi vezeték országos értekezletén Szerda délelőtt 9 órai kez­dettel megkezdődött a Megyei Tanács nagytanácstermében az Országos Idegenforgalmi Hi­vatalvezetők értekezlete. Az értekezletet Papp Sándorné, a Megyei Tanács elnökhelyette­se nyitotta meg. Üdvözölte a vendégeket, az ülés részvevőit, maid átadta a szót Jakab Sándor főosztályvezetőnek, a ÓIT titkárának. Jakab elvtárs bevezetőiében röviden foglal­kozott a pécsi értekezlettel. — amelyen elhatározták, hogy az idegenvezetők következő ülé­süket Egerben rendezik meg. Maid ismertette a napirendi pontokat és felhívta minden részvevő figyelmét, hogy az értekezletet az önköltség csök­kentés érdekében egy nap alatt rendezik meg. Beszéde további részében foglalkozott az idegenforgalmi hivatalok feladatával: a hazánkba érkező külföldi és belföldi vendégeket a lehetőségek figyelembevételével a legjobban keli ellátni Beszélt az üdülők további korszerűsítéséről, az üdülők sport- és kulturális kívánsá- gainaK a legjobb megoldásá­ról és fejlesztéséről. — örömmel jelenthetem — folytatta tovább beszédét. — hogy a Balaton mentén meg­javult a hús- és kenyér ellá­tás, de még így is sok prob­léma vár megoldásra. Többek közt minden megyé­ben szükséges az idegenfor­galmi irodák felállítása, de létrehozásában ki kell kérni az IBUSZ tanácsát is. A kor­mány támogatja munkájukat, ezért szükséges, hogy mind­nyájan azon fáradozzanak, hogy bebizonyítsák, megér­demlik ezt a támogatást. Jó munkájuk sok devizát jelent­het a népgazdaságnak. Megdicsérte a megyénkben található átvonuló szállásokat, és azok létrehozóit, akik ezzel is bebizonyítják rátermettsé­güket a szakmában. Felhívta minden részvevő figyelmét a legnagyobb taka­rékosságra, a nyomda- és pa­pírköltségeknél, mert ismere­tes, hogy az ország papír­hiánnyal küzd. i,\A jövőben minden plakátterv'ezet jóváha­gyását az idegenforgalmi hi­vatal titkársága végzi. Beszéde Végén kérte a jelen­levőket, hogy minél többen szóljanak hozzá. Dr. Vitéz András, a Főváro­si Idegenforgalmi Hivatal ve­zetője beszámolt az idegenfor­galmi hivatalok működési te­rületéről. Foglalkozott az IBUSZ és az idegenforgalmi hivatal kapcsolatával is. Szük­séges — mondotta —, hogy a két szerv szorosan együttmű­ködjön, mert így nagyban ja­vulhat munkájuk. A megyei tanácsok segítségére szintén nagy szükség van. Beszéde befejező részében nagy derültség közepette ötle­tes összehasonlítást tett az IBUSZ és az idegenforgalmi hivatal munkája között. Ezekután Láncos János, az IBUSZ vezérigazgatója tartot­ta meg beszámolóját az ide­genforgalmi szervekkel való közös munkájukról. Befejezés­képp annak a reményének adott kifejezést, hogy a továb­biakban a meglevő ellentétek és hiányosságok a két szerv között hamarosan megszűn­nek. Tizenötperces szünet után vitákra került sor. Hozzászól­tak többek között a beszámo­lóhoz Somos János, a pécsi, Koncz János, a Heves megyei, Cács György, a szegedi idegen­forgalmi irodák képviselői, Szíjgyártó László, a Duna-ka- nyar Bizottság nevében, Tóth István, a Heves megyei Végre­hajtó Bizottság titkára, Kocs- már János, az egri városi ta­nács v. b. elnöke, Elek Tiva­dar, az IBUSZ belföldi utazási főosztályvezetője és Földvári László, a közlekedés- és posta­ügyi miniszterhelyettes. A felszólalások túlnyomóré­sze belső problémák boncol­gatásával és tárgyalásával fog­lalkozott, de sok értékes ta­pasztalat és figyelmeztetés hangzott el a további munka minél jobb elvégzésének a megkönnyítésére is. Földvári László miniszter- helyettes elvtárs felszólalásá­ban feladatul tűzte ki, hogy azokat az új kezdeményezése­ket kell a legjobban támogat­ni, amely legtöbbet tud nyúj­tani a népgazdaságnak. A jö­vőben megtartandó értekezle­ten több számszerű példát kell megemlíteni, hogy a fejlődés érzékelhetőbbé váljék. Beszédét nagy taps fogadta. Jakab Sándor elvtárs össze­foglalta a gyűlés tapasztala­tait. Elsősorban sürgősen meg kell indítani a terv szerinti munkát, jobban kell képezni az idegenvezeiöke’. Az idegenforgalmi hivatalok működésével kapcsolatos irányelveket két kisebb módo­sítással elfogadták. Befejezésül megköszönte a megyének ezt a szívélyes fo­gadtatását és sok sikert kí­vánt a részvevőknek további munkájukhoz. Az ülés Papp Sándorné elv­társnő szavaival ért véget. A vendégek ebéd után látogatást tettek Noszvajon és Sikfőkú- ton. végül a front dolgozói arra kérték Biszku elvtársat, hogy innét, a szénfal mellől küldött üdvözletüket adja át Kádár elvtársnak. „Csak így tovább, keményen, szilárdan, hogy a munkások élete mindjobbá váljék’’ — mondották búcsú­zóul. Ezután Biszku elvtárs ellá­togatott az ecsédi üzem kül­színi fejtésére is, ahol megte­kintették a szabad ég alatt fo­lyó szénfejést, a modem gé­peket. Itt is meghitt beszél­getésbe elegyedtek a bányá­szokkal. Innen ismét visszatér­tek Petőfibányára, ahonnét Biszku elvtárs a délutáni órákban távozott Budapestre. lutrik Ferenc még csak egy éve dolgozik az egri Lakatosárugyárban, de máris a legjobbak között ta­láljuk a hevét. A gyermek- kocsi részlegben elérték azt, hogy a vállalat ráfizetés he­lyett, már nyereséggel dolgo­zik. Mint párttag és munkás­őr dolgozótársait figyelmezteti a takarékossági mozgalom kö­vetelményeinek betartására. Három gyöngyösi borkülönlegesség palackozása az állami pincegazdaságban Az Eger—Gyöngyösvidéki Állami Pincegazdaság negyed­évenként 11 000 hektoliter ki­váló fajbort ad át a belke­reskedelemnek. Ennek egyré- szét palackozva bocsátják for­galomba. Az egri palackozó üzemben naponta 1500 butélia Egri Bikavért és Leánykát csomagolnak. Még az !dcn a pincegazdaság Gyöngyösön is megkezdi a palackozást, a tör­ténelmi borvidék három kü­lönlegességéből: a domoszlói Muskotályból, az abasári Riz- lingből és a gyöngyösi Mézes Fehérből. Ugyanakkor készülnek a tervek az új nagyüzemi bor­Az él üzem címért A Gyöngyösi XII-es akna bányászai igen szép eredmé­nyeket értek el a szén ön­költségének csökkentésében. A párt és a szakszervezet továb­bi jó munkára, még jobb ered­mények elérésére serkenti a bányászokat, mindezt azért, hogy az első félévben elnyer­jék az élüzem címet. Erre min­den esély megvan, mert az elmúlt hónapokban igen jól dolgoztak és 100,000 forintra tehető az az összeg, amelyet gazdaságos munkájukkal meg­takarítottak a bányászok. palackozók létesítésére is, amelyekben e borvidék leg­jobb boraiból a jelenleginél öt-hatszorta többet töltenek majd a szépcímkéjű üvegekbe. I j Ilyenkor, nyáron, korán j I kél a parasztember. A kelő r l nap már kinn találja a ha- j 5 tárban. Minden percet ki j t kell használni, s bizony, 1 r sokszor szükség van a gaz- | ) dasszony szorgos kezére is. j } Nagy gond ez a falusi asz- J | szonynak, mert vagy ott j, j segít, vagy a házatája „sza- ' i lad’’. Sokszor még annyi l | ideje sem akad, hogy bevá- ( j súroljon. Azaz, hogy most j j már nem. ötletes, új dolog i i született ennek megoldásé- 5 l ra földművesszöveikezeti ' j berkekben. Az asszonyok * { reggel összeírják, mi kell a | ' boltból, leadják a boltos- i í nak a megrendelést, s este, t j mikor hazafelé jönnek, csak j j bemennek a kész csomagért. : f Nem kell órákig ácsorogni [ ) a tömött boltban este. Iá- ) | radtan az egésznapi kapá- I i ids után. Okos, helyes kéz- t { deményezés, dicséret, illeti > i érte a földművesszövetke- J í zeteket. ( 1 <d-> \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom