Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-27 / 132. szám

1953. Június 27., péntek NEPÜJSÄO 3 Kedvezmény — kötelezettséggel kívánja, hogy ne tartalékolják feleslegesen az élelmiszert. — Valahogy kialakult az a véle­mény, hogy jóformán csak azt a részesedést számolták, amit természetben, zsákokban ha­zavittek, s még mai napig is sokan állnak ki emellett. A törekvés viszont az, hogy mi­nél több árut adjon a szövet­kezet, s ossza ki pénzben a részesedést, amellett, hogy minden tag annyi terméket kapjon, ami bőven fedezi háztartása szükségletét. Ennek megoldását segíti elő az, hogy a rendelet értelmében, a pénz­részesedés után fele annyi jö­vedelmi adót kell fizetni, mint a természetbeni részesedés után. S ráadásul a közösen el­adott termékmennyiség után mennyiségi felárat is kapnak a szövetkezetek, s ez ismét csak a tagok jövedelmét nö­veli. A számítások alapján a kü­lönböző kedvezmények a me­gyében mintegy 3000 forinttal növelik a tsz-családok bevéte­leit, nem számítva azt a jelen pillanatban még pénzben le- mérhetetlen jövedelemnöveke­dést, amit a kedvezmények el­éréséhez szükséges módszerek, munkák hoznak. Hiszen a gép­állomási szerződéskötéstől, a műtrágyakedvezményig, az ál­lattenyésztés fejlesztésétől a hi­telengedést jelentő áruterme­lésig mindem a szövetkezeti jövedelem növelését szolgál­ja. Ezek a lehetőségek minder termelőszövetkezetben meg­vannak, csupán úgy kell gaz­dálkodni, hogy a kedvezmé­nyek alapfeltételét, a szilárc gazdaságot megteremtsék. É: ez saját érdeke minden szövet kezetnek. a pétervásári járásban is megkezdődött az aratás Megkezdődött az aratás a megye legészakibb fekvésű já­rásában, a pétervásáriban is. A Pétervásári Gépállomás aratógépe elsőnek a parádi Vörös Október Tsz 5 holdas ősziárpa tábláját aratta le. A tsz-tagok megelégedésére, jó munkát végzett Kovács Zol­tán Zetor-vezető. A tsz-tagok megelégedettek a holdankénti 15—16 mázsás árpaterméssel, s a termés egy részével 50 süldőt hizlalnak meg. Ügy határoztak, hogy az aratás elvégzése után azonnal elvégeztetik a gépállomással a tarlóhántást, az ősziárpa tarlójába pedig másodnövényt vetnek, hogy elegendő silóta­karmány legyen az állatok­nak. Kerekes József, Pétervására — AZ ORSZÁGOS pedagó- gus szakszervezet asztali­tenisz bajnokságán Heves me gyéből, Csányból, a Czető- házaspár szerepelt. A nők között Czetőné 2-ik lelt, férje pedig ötödik. Kösel két millió forint bevétel gyapjúból Megyénkben 37 termelőszö­vetkezet foglalkozik juhte­nyésztéssel. A jó gondozás, a helyes takarmányozás ered­ményeként az idén igen jól jövedelmezett a juhtenyésztés. A megye juhtenyésztő terme­lőszövetkezetei átlagosan 3 kiló 96 dekás nyírási átlagot értek el, de volt olyan szö­vetkezet, mint például a me- zőtárkányi Petőfi, ahol 5 kiló 93 dekás volt az átlagos gyap­júhozam. A tiszanánai Vörös Csillag, a mezőszemerei Uj Világ, az erdőkövesdi Haladás, az egerszalóki Vörös Csillag és a hatvani Petőfi Termelő- szövetkezetek a gyapjú minő­ségével váltak ki, mind az öt szövetkezet 50 forinton fe­lül kapott a gyapjú kilójáért. A termelőszövetkezetek ösz- szesen 1 millió 763 ezer fo­rintot kaptak az idén a gyap­júért. jlést tartott a gyöngyösi járási tanács A gyöngyösi járási tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt 9 órakor ülést tar­tott, amelyen első napirendi pontként a gyöngyösi Nemzeti Bank igazgatója tájékoztatta részvevőket a tsz-gazdálko- dásról, valamint a rövid- és hosszúlejáratú hitelek vissza­fizetésének állásáról. Második napirendi pontként tájékozta­tást adtak az alkoholizmus elleni küzdelem eddigi ered­ményeiről, s végezetül pedig megtárgyalták a harmadik negyedéves munkatervet. Cikkünk nyomán „KIS ÉJI ZENE” című június 19-én megjelent cik­künk nyomán — amelyben zongorázni tanuló embertár­sunkat intettük arra, hogy ne zavarja késő éjszakába nyúló játékával a környél. lakóinak pihenését — el­hallgatott az éjszakai zongo­raszó. A zongoraszó igen, de a lelkes szomszéd azóta — félve talán attól, hogy most már sokat találunk aludni. — reggel hat óra előtt be­kapcsolja a rádióját, termé­szetesen teljes hangerőre, s mindennek tetejébe három­negyed hatkor, munkába indulásakor, az udvaron rúgja be és túráztatja kissé igen kellemetlen hangú mo­torkerékpárját. MILY NEMES ez a bosz- szú, s mennyire egybevág a társadalmi együttélés alap­vető szabályaival... Valaki azt tanácsolta: tegyünk elle­ne bejelentést illetékes he­lyen, cscndháboritás miatt Ugyan minek? Ha egy fel­nőtt ember — ráadásv! mint utólag kiderült: városi ta­nácstag is — nem tudja be­látni az őt ért kritika jo­gosságát és szükségét érzi az ilyen „bosszúállásuak”, s ez őt kielégíti, — elég szo­morú dolog az már. Nem­csak nekünk, akiknek a rádióbömbölés, a motorzaj szól, hanem neki is... (—r> 20 éves kívánságuk teljesül a feidebröíeknek Van már 20 esztendeje, hegy az egyik választáson megígérte a jelölt a feldebrői- eknek, ha rá szavaznak, meg­építteti az úgynevezett egri bekötő utat, ne kelljen kilo­métereket kerülni a sáros idő­ben, ha a szőlőkbe mennek. Azóta eltelt 20 esztendő, de a kívánság teljesítésére csak most került sor. A községi ta­nács, amikor megvitatták a községfejlesztési alap költség- vétését, javasolta, hogy min­den évben építsenek közös erővel egy-egy kilométernyit a régen kívánt bekötő útból. Az idén meg is kezdték az építést, már az első esztendő­ben 110 ezer forintot fordíta­nak erre, nem számolva a tár­sadalmi munkát, amit önként vállaltak a lakosok. Az első 100 méteren most már kész az alapozás, s most mái' az Ütfenntartó Vállalatra vár­nak, hogy megkezdje az új út hengerezését. Hatvan város anyahőnyuéböl Születtek: Tari Zsuzsanna Éva; Klement Sándor, Szénás! Géza; Kis Róbert, Balogh Mária, Ben- diák István, Kállai Edit, Trecska György, Fülóp Katalin, Dittmár Éva. Házasságot kötöttek: Peták An­tal—Somogyi Ilona. Meghaltak: Tóth József, özv. Hu­szár György né Horváth Margit. Több lelkesedésre volna szükség — Újabb jelentés az Erőmű Kisz-fiataljainak takarékossági eredményeiről — SZINTE MÁR törvényszerű­vé válik és megszokottá, hogy lapunk elég rendszeresen öszr szefoglaló hírt ad a Mátra- vidéki Erőmű KlSZ-fiataljai- nak takarékossági mozgalmá­ról és elért eredményeiről... A napokban ismét ott jár­tunk közöttük és az előző hír­adásokkal szemben már nem találtunk oly nagy lelkesedést, mint máskor, pedig a márciu­si és áprilisi hónapnak igen szép eredményei voltak, me­lyek nemcsak a megyében, ha­nem országosan is dicséretet érdemeltek. MÉG PÁR HÓNAPPAL ez­előtt történt, hogy a kerecsendi iskolás gyerekek hozzákezdtek az „Égigérő fa” — című há- romfelvonásos mesejáték beta­nulásához. Nagy igyekezettel készültek erre az előadásra, egyrészt azért, mert nagyon tetszett nekik ez a színdarab, másrészt pedig azért, mert már akkor tervbevették, hogy az előadás bevételéből országjáró körútra indulnak. Az előadásnak több mint 3000 forint tiszta bevétele volt. Ez az összeg kevés volt ugyan a tervbevett kiránduláshoz, de a többit a kirándulók ad­ták össze. Ez is elég könnyen ment, mert a kerecsendi isko­lás gyerekek takarékosak, hi­szen ebben a tanévben is 14 800 forint értékű takarék­bélyeget vásároltak. Ilyen kö­rülmények között minden le­hetőség megvolt, hogy tervün­ket valóra váltsuk, s autó­busszal induljunk el meg­ismerni hazánk szép tájait. Június 17-én, a kora reggeli órákban indultunk Kerecsend- ről. Az volt a célunk, hogy a négynapos kirándulás alatt megismertessük tanulóinkkal Budapestet, a Dunát, Visegrá- dot, Esztergomot és Dorogot. Szállásunk Budapesten az egyik úttörőház kertjében volt. Sátortáborban laktunk. A tá­bori élet nagyon tetszett a pajtásoknak, s a pedagógusok­nak is. Reggelenként és estén­ként gyermek-kacajjal telt meg a tábor, ébresztő, mosa­kodás, reggeli torna, zászló- felvonás, reggeliosztás, estén­ként pedig hintázás, társas- lapok írása, vacsorázás, taka­rodó, mind-mind külön él­ménye volt a diákseregnek. Még takarodó után is sokáig kihallatszott a kis sátrakból a nappali élményeket beszélő gyermekek suttogása. Színdarabból — országjárás BIZONY, NAGY ÉLMÉNY volt a gyermekek számára ez a kirándulás, hiszen a gyer­mekek nagy része eddig még Budapestet sem látta. Az ál­latkert megtekintése persze elmaradhatatlan egy-egy bu­dapesti kirándulásnál. Mi is ezzel kezdtük. Mosolyogva néztük gyermekeinket, akik szájtátva álltak meg egy-egy ketrecnél. Az állatkert után már csak természetes, hogy a Vidám Park következett. In­szépségét. Sajnos, az idő ro­hant. Egy-két fényképfelvétel, s máris indulás tovább, Esz­tergomba. Hamarosan feltűnt a távol­ban a gyönyörű Bazalika ha­talmas kupolája, s nem telt bele egy félóra, már a kupola alatt gyönyörködtünk a szép műemlékben, aztán pedig a nemrég napvilágra került ezeréves emlékeken álmélkod- tunk. A nap zsúfolt és fárasztó programját egy-kettőre elfe­nen még este 7 órakor is alig tudtuk kicsalni gyerekeinket, pedig kevés olyan alkalmatos­ság maradt, amit ki ne próbál­tak volna. Felejthetetlen él­ménnyel jöttünk ki a Vidám Parkból. Másnap Aquincumba, Viseg- grádra, Esztergomba és Do­rogra mentünk. Az aquincumi romok megtekintése után a Duna mellett egyre gyönyö­rűbb úton kanyarodott autó­buszunk. a visegrádi hajóállo­más és környékének panorá­mája — a Salamon-torony tö­véből nézve — bámulatba ej­tett valamennyiünket. Nem győztük magunkba szívni a táj leitettük az esztergomi stran­don. kétórás vidám lubicko­lás után farkasétvággyal fo­gyasztottuk el ebédünket, utána pedig irány Dorog. Mindannyian nagy érdeklődés­sel szemléltük a bányatelepet. Sokáig itt sem időzhettünk, pajtásaink már fáradtak vol­tak, s így elindultunk vissza­felé — Budapestre. A gyerekeknek nagyon jól esett az úttörőház finom va­csorája. Az eltörődött pajtások a takarodót sem várták meg, vacsora után egy-kettőre el­tűntek a sátorban. Csend bo­rult a táborra, csak a villa­mosok csilingelőse hallatszott a távolból. A harmadik napon Buda­pest nevezetességeinek megte­kintése következett. Megnéz­tük a Népstadiont, a Millen­niumi emlékművet, Vajda- hunyad várát, a Bazilikát, az Országházat, a Margit-szige- tet, gyönyörködtünk a Vár és a Halászbástya szépségében. Egy-egy helyen nem tudtunk sokat időzni. Délután négy órá­ra várt bennünket a cirkusz, a vízirevű gyönyörű, felejthe­tetlen műsorával. A kitűnő szó­rakozás után ezen a napon is vidáman tértünk nyugovóra. A negyedik nap délelőttiét már egy kis bevásárlás, fagy- t laltozás és tábor-rendezés ma­radt és déltájban fájó szívvel, kissé fáradtan, de élmények­ben annál gazdagabban indul­tunk hazafelé. Hatvanban még megpihentünk egy ki­csit. Itt még utolsót kattant a fényképezőgép, s mentünk, mert várt bennünket a falu, s gyermekeink szerető szülei... EGY-KÉT ÓRa TELT EL, s a kerecsendi szülők szeretet­tel ölelhették magukhoz gyer­mekeiket, akik feledhetetlen élményt szereztek maguknak ezen a négynapos kirándulá­son. Az elmúlt években a Bala­tont, a Mátrát, Aggteleket is­mertettük meg tanulóinkkal. Az elkövetkező tanévben nagy terveink vannak. Még jobban fogunk takarékoskodni, egy színdarab helyett kettőt rende­zünk, s a jövő nyáron Cseh­szlovákiába megyünk, a Ma­gas Tátrába. Reméljük, sike­rülni fog... Szentgyörgyi László, Kerecsené. A május havi eredményeket, ha a takarékossági mozgalom tervezetének pontjaival vizs­gáljuk, bizony inkább ellapo­sodó, lelkesedést már nem annyira mutatószámokat ka­punk. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy most már nem takarékoskodnak az Erő­mű fiataljai, — erről szó sincs, hanem arról beszélhetünk csak, hogy az előző havi ered­mények jobbak az utóbbinál. * Az igaz és ezért továbbra is dicséretet érdemelnek, hogy amióta a mozgalmat elkezdték, egyetlen fiatal sem késett, nem mulasztott igazolatlanul, amit bárkinek bebizonyítanak a kéthetenként átnézésre kerülő kartonokról. A rendelkezésre álló munkaidőt kihasználják. Nem lehet előbb otthagyni a munkát, mert a műszak végén névsort olvasnak. A gépek tiszták, a karbantartást rend szeresen elvégzik. Az szintén igaz, hogy a munkahelyeken tapasztalt tisztaság, mint pél­dául a Központi Javító Gép­műhelyben, vagy a Szállító üzemben, bármely vállalat üzemének dicsőségére válna. Hiba volna, ha ezeket az alap­vető vállalásokat nem tarta­nák be, hiszen minden más terv megvalósítását a rend, a tisztaság, a szorgalom meg­gyorsítja. A BAJ NEM is itt kezdődik. A baj ott van, hogy már nem nagyon gondolkoznak azon, hogyan lehetne mégjobban megvédeni a gépeket, nincse­nek újabb újítások, pedig minden üzemrész átvehetné Győrffy Gábor főművezető újí­tását a Központi Javító Gép­műhelyből, aki úgynevezett szikrafogó-tepsiket készített köszörűgépek alá. Máshol ezt nem tapasztaltuk. Nem szabad megelégedni azzal, hogy letisz­títom a gépem, leolajozom kisöprök és kész. Azon kell gondolkodni, hogy megakadá­lyozzuk a rendetlenség kelet­kezését, mert a takarítás is lé­nyegében időt rabol el a ter­melésből. S az előbbi újítás arra van hivatva, hogy a tisz­taságot megőrizze, védje a gé­peket. Lerövidítse a takarítás­ra fordított időt. Bakti Sándor, az Erőmű „Várkonyi György KISZ alap- szervezet”-ének titkára, a lel­kesedés hiányát a nyári hóna­pok más programjainak az erősségében látja, amely gyakran elfeledteti, talán még napokra is azt, hogy egy igen szép eredményeket hozható vállalásokat tettek ... Ma leginkább az újabb si­kereket a kazánok hatásfoká­nak a javításából várják, tud­niillik most készítik folyama­tosan a kazánok és a turbinák javításait. Kocsis Adorján, az Erőmű főmechanikusa, ezzel kapcsolatosan a következőket mondotta: — a főjavítások során eljutottunk oda, hogy ez év­ben a szénportűzelésű kazá­nok adagoló rendszerét mo­dern szabályozó berendezéssel cseréljük fel. Ez előmozdítja a gazdaságos tüzelést és meg­akadályozza az üzemzavart. Ugyancsak a szénportüzelésű kazánoknál ez év folyamán kazántetőket megfelelő szige­teléssel, burkolattal látjuk el. Ez biztosítani fogja a kazán­hatásfok javítását és a dolgo­zók egészségvédelmét. Nem lesz a kazánház olyan gázos, mint jelenleg. A főjavítást megelőzőleg egy brigád, amely idősebb dolgozókból, fiatalok­ból, KISZ-tagokból tevődik össze, felülvizsgálja, felkutat­ja a füstgáz kiáramlási helye­ket és tömítetlenséget. A fel­tárt tömítetlenségekről jelen­tést tesznek, amit a javítások során megszüntetünk. Ebben a brigádban élen járnak Tari Ferenc művezető és Somogyi József technikus, KISZ-fiatal. A fiatalok a lelkesedés terén példát vehetnének az öregek­től, hiszen tanúi lehetnek an­nak, hogy az idősebb dolgozók áldozatvállalásaikat a célnak megfelelően, idejében teszik. A karbantartások ideje alatt is például Magyar Bálint, aki a 30-as Kazánfalazó Tröszt egyik brigádvezetője, csoport­jával a szabadnapját is felál­dozta, hogy határidőre elké­szüljön a munka ... Hasonló történeteket jó volna hallani az Erőmű KISZ-fiataljairól is. Több LELKESEDÉSRE van szükség ezek után. Nagyobb összefogásra, mert így a szé­pen elindult takarékossági mozgalomból csak üres szólam marad, nem pedig tett! Azt pedig nem hiszik el a Mátra- vidéki Erőmű KlSZ-fiataljai- ról, hogy 2 hónap sikeres ered­ményeivel megelégednének, feladnák a harcot a takaré­kosság terén. Reméljük, hogy a júniusi hónap már sokkal jobb és nagyobb eredmények­kel zárul. Erre az Frőmű fia­taljainak megvolt és megvan a lehetősége! FAZEKAS ISTVéM, Nem ritkán hallani egy-egy termelőszövetkezetben olyan : panaszt, hogy nem hajtják végre a felsőbb szervek ren­desen a 3004-es rendeletet, — mert lám, ők is kértek ilyen, vagy olyan címen kedvez­ményt, sikertelenül, míg a má- i sík szövetkezet megkapta. — Ilyen vitás kérdések, problé­mák felmerülésénél elöljáró­ban le kell szögezni, hogy a 3004-es rendelet minden egyes pontja akkor nyújt kedvez­ményt a szövetkezetnek, ha az a gazdálkodás valamelyik ágá­ban teljesíti az előírt követel­ményeket. Ez helyes elv, nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy kormányunk megszünteti egyes nagyon rosszul dolgozó szövetkezet határtalan támo­gatását — mely sokszor nem segítséget jelentett, hanem még rosszabb munkát, mert a tagok úgy számoltak, végső soron majd csak segít az állam, — s csak olyan ese­tekben nyújt nagyobb kedvez­ményt, ha az valóban a szö­vetkezet fejlődését szolgálja. Ezért a 3004-es rendeletben biztosított kedvezmények egy­ben kötelezettséget is jelente­nek jobb munkára, nagyobb eredmények elérésére. Ez pe­dig a szövetkezet gazdasági megerősítését, a dolgozó pa­rasztok előtti tekintélyének megnövekedését is jelenti. Nézzük csak a leglényege­sebb kedvezményeket. A ter­melőszövetkezet jelentős áren­gedményt kap, ha holdanként legalább egy mázsa műtrágyát használ fel. A kedvezmény azonban nem a műtrágya vá­sárlásakor jár, hanem akkor, ha azt valóban ki is szórták a földekre. A községi tanács szakembere igazolja ennek el­végzését, s akkor a Magyar Nemzeti Bank illetékes fiók­jánál, ahol a szövetkezetnek számlája van, jóváírják a ked­vezmény összegét. Ezzel bizto­sítják, hogy a szövetkezet ténylegesen felhasználja a mű­trágyát, s ez a kedvezményen túl a terméseredmények növe­ld ^ lését is szolgálja. Az állatállomány fejleszté­sével kapcsolatos kedvezmény szintén hasonló elven alapul. A rendelet értelmében a tsz az idén vásárolt tenyész- szarvasmarha (női ivarú) után hitelengedményt kérhet, — de csak abban az esetben, ha a vásárlástól számított egy év alatt, mint az újonnan vásárolt teheneknél, mind a régi állo­mánynál legalább 2000 kg-os tejtermelést érnek el. Ha a te­nyészet éves átlaga ezt meg­haladja, akkor a tej mennyi­ségétől függően 700—1500 fo­rint hitelengedményt kaphat a szövetkezet. Ez a kedvez­mény tehát szintén azt a célt szolgálja, hogy a szövetkeze­tek sokkal iobb eredmények elérésére törekédjenek, s így már a kedvezmény nélkül is erősen növekedik jövedelmük. Igen jelentős a rendeletnek az a pontja, mely szerint a tsz esedékes közép- és hosszú- lejáratú hiteleiből 30—35 szá­zalékot engednek el, ameny- nyiben a szövetkezet eléri, il­letve túlteljesíti az áruérté­kesítésben az árutermelési szántóegységre megállapított szintet, amfelyet a szövetkeze­tek adottságainak, földje mi­nőségének figyelembe vételé­vel határoztak meg. Ez az intézkedés kettős célt szolgál: egyrészt több áru termelésére és eladására ösztönzi a szö­vetkezeteket, s ugyanakkor is­mét csak előtérbe kerül az, hogy minél jobban dolgozik a szövetkezet, annál nagyobb mértékben nő a kedvezmény aránya is. Az adókedvezmény sokat vi­tatott kérdés eldöntéséhez ad segítséget. Szövetkezeteinkben az elmúlt esztendők során az a gyakorlat alakult ki, hogy a munkaegységekre járó részese­dést természetben osztották ki. így nem egy esetben elő­fordult, egyik-másik tsz-tag azzal dicsekedett, hogy három­éves búzája is van a padlá­son, noha a népgazdaságnak, de tegyük hozzá, a szövetke­zeti tagnak az érdeke is azt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom