Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)
1958-06-27 / 132. szám
1953. Június 27., péntek NEPÜJSÄO 3 Kedvezmény — kötelezettséggel kívánja, hogy ne tartalékolják feleslegesen az élelmiszert. — Valahogy kialakult az a vélemény, hogy jóformán csak azt a részesedést számolták, amit természetben, zsákokban hazavittek, s még mai napig is sokan állnak ki emellett. A törekvés viszont az, hogy minél több árut adjon a szövetkezet, s ossza ki pénzben a részesedést, amellett, hogy minden tag annyi terméket kapjon, ami bőven fedezi háztartása szükségletét. Ennek megoldását segíti elő az, hogy a rendelet értelmében, a pénzrészesedés után fele annyi jövedelmi adót kell fizetni, mint a természetbeni részesedés után. S ráadásul a közösen eladott termékmennyiség után mennyiségi felárat is kapnak a szövetkezetek, s ez ismét csak a tagok jövedelmét növeli. A számítások alapján a különböző kedvezmények a megyében mintegy 3000 forinttal növelik a tsz-családok bevételeit, nem számítva azt a jelen pillanatban még pénzben le- mérhetetlen jövedelemnövekedést, amit a kedvezmények eléréséhez szükséges módszerek, munkák hoznak. Hiszen a gépállomási szerződéskötéstől, a műtrágyakedvezményig, az állattenyésztés fejlesztésétől a hitelengedést jelentő árutermelésig mindem a szövetkezeti jövedelem növelését szolgálja. Ezek a lehetőségek minder termelőszövetkezetben megvannak, csupán úgy kell gazdálkodni, hogy a kedvezmények alapfeltételét, a szilárc gazdaságot megteremtsék. É: ez saját érdeke minden szövet kezetnek. a pétervásári járásban is megkezdődött az aratás Megkezdődött az aratás a megye legészakibb fekvésű járásában, a pétervásáriban is. A Pétervásári Gépállomás aratógépe elsőnek a parádi Vörös Október Tsz 5 holdas ősziárpa tábláját aratta le. A tsz-tagok megelégedésére, jó munkát végzett Kovács Zoltán Zetor-vezető. A tsz-tagok megelégedettek a holdankénti 15—16 mázsás árpaterméssel, s a termés egy részével 50 süldőt hizlalnak meg. Ügy határoztak, hogy az aratás elvégzése után azonnal elvégeztetik a gépállomással a tarlóhántást, az ősziárpa tarlójába pedig másodnövényt vetnek, hogy elegendő silótakarmány legyen az állatoknak. Kerekes József, Pétervására — AZ ORSZÁGOS pedagó- gus szakszervezet asztalitenisz bajnokságán Heves me gyéből, Csányból, a Czető- házaspár szerepelt. A nők között Czetőné 2-ik lelt, férje pedig ötödik. Kösel két millió forint bevétel gyapjúból Megyénkben 37 termelőszövetkezet foglalkozik juhtenyésztéssel. A jó gondozás, a helyes takarmányozás eredményeként az idén igen jól jövedelmezett a juhtenyésztés. A megye juhtenyésztő termelőszövetkezetei átlagosan 3 kiló 96 dekás nyírási átlagot értek el, de volt olyan szövetkezet, mint például a me- zőtárkányi Petőfi, ahol 5 kiló 93 dekás volt az átlagos gyapjúhozam. A tiszanánai Vörös Csillag, a mezőszemerei Uj Világ, az erdőkövesdi Haladás, az egerszalóki Vörös Csillag és a hatvani Petőfi Termelő- szövetkezetek a gyapjú minőségével váltak ki, mind az öt szövetkezet 50 forinton felül kapott a gyapjú kilójáért. A termelőszövetkezetek ösz- szesen 1 millió 763 ezer forintot kaptak az idén a gyapjúért. jlést tartott a gyöngyösi járási tanács A gyöngyösi járási tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt 9 órakor ülést tartott, amelyen első napirendi pontként a gyöngyösi Nemzeti Bank igazgatója tájékoztatta részvevőket a tsz-gazdálko- dásról, valamint a rövid- és hosszúlejáratú hitelek visszafizetésének állásáról. Második napirendi pontként tájékoztatást adtak az alkoholizmus elleni küzdelem eddigi eredményeiről, s végezetül pedig megtárgyalták a harmadik negyedéves munkatervet. Cikkünk nyomán „KIS ÉJI ZENE” című június 19-én megjelent cikkünk nyomán — amelyben zongorázni tanuló embertársunkat intettük arra, hogy ne zavarja késő éjszakába nyúló játékával a környél. lakóinak pihenését — elhallgatott az éjszakai zongoraszó. A zongoraszó igen, de a lelkes szomszéd azóta — félve talán attól, hogy most már sokat találunk aludni. — reggel hat óra előtt bekapcsolja a rádióját, természetesen teljes hangerőre, s mindennek tetejébe háromnegyed hatkor, munkába indulásakor, az udvaron rúgja be és túráztatja kissé igen kellemetlen hangú motorkerékpárját. MILY NEMES ez a bosz- szú, s mennyire egybevág a társadalmi együttélés alapvető szabályaival... Valaki azt tanácsolta: tegyünk ellene bejelentést illetékes helyen, cscndháboritás miatt Ugyan minek? Ha egy felnőtt ember — ráadásv! mint utólag kiderült: városi tanácstag is — nem tudja belátni az őt ért kritika jogosságát és szükségét érzi az ilyen „bosszúállásuak”, s ez őt kielégíti, — elég szomorú dolog az már. Nemcsak nekünk, akiknek a rádióbömbölés, a motorzaj szól, hanem neki is... (—r> 20 éves kívánságuk teljesül a feidebröíeknek Van már 20 esztendeje, hegy az egyik választáson megígérte a jelölt a feldebrői- eknek, ha rá szavaznak, megépítteti az úgynevezett egri bekötő utat, ne kelljen kilométereket kerülni a sáros időben, ha a szőlőkbe mennek. Azóta eltelt 20 esztendő, de a kívánság teljesítésére csak most került sor. A községi tanács, amikor megvitatták a községfejlesztési alap költség- vétését, javasolta, hogy minden évben építsenek közös erővel egy-egy kilométernyit a régen kívánt bekötő útból. Az idén meg is kezdték az építést, már az első esztendőben 110 ezer forintot fordítanak erre, nem számolva a társadalmi munkát, amit önként vállaltak a lakosok. Az első 100 méteren most már kész az alapozás, s most mái' az Ütfenntartó Vállalatra várnak, hogy megkezdje az új út hengerezését. Hatvan város anyahőnyuéböl Születtek: Tari Zsuzsanna Éva; Klement Sándor, Szénás! Géza; Kis Róbert, Balogh Mária, Ben- diák István, Kállai Edit, Trecska György, Fülóp Katalin, Dittmár Éva. Házasságot kötöttek: Peták Antal—Somogyi Ilona. Meghaltak: Tóth József, özv. Huszár György né Horváth Margit. Több lelkesedésre volna szükség — Újabb jelentés az Erőmű Kisz-fiataljainak takarékossági eredményeiről — SZINTE MÁR törvényszerűvé válik és megszokottá, hogy lapunk elég rendszeresen öszr szefoglaló hírt ad a Mátra- vidéki Erőmű KlSZ-fiataljai- nak takarékossági mozgalmáról és elért eredményeiről... A napokban ismét ott jártunk közöttük és az előző híradásokkal szemben már nem találtunk oly nagy lelkesedést, mint máskor, pedig a márciusi és áprilisi hónapnak igen szép eredményei voltak, melyek nemcsak a megyében, hanem országosan is dicséretet érdemeltek. MÉG PÁR HÓNAPPAL ezelőtt történt, hogy a kerecsendi iskolás gyerekek hozzákezdtek az „Égigérő fa” — című há- romfelvonásos mesejáték betanulásához. Nagy igyekezettel készültek erre az előadásra, egyrészt azért, mert nagyon tetszett nekik ez a színdarab, másrészt pedig azért, mert már akkor tervbevették, hogy az előadás bevételéből országjáró körútra indulnak. Az előadásnak több mint 3000 forint tiszta bevétele volt. Ez az összeg kevés volt ugyan a tervbevett kiránduláshoz, de a többit a kirándulók adták össze. Ez is elég könnyen ment, mert a kerecsendi iskolás gyerekek takarékosak, hiszen ebben a tanévben is 14 800 forint értékű takarékbélyeget vásároltak. Ilyen körülmények között minden lehetőség megvolt, hogy tervünket valóra váltsuk, s autóbusszal induljunk el megismerni hazánk szép tájait. Június 17-én, a kora reggeli órákban indultunk Kerecsend- ről. Az volt a célunk, hogy a négynapos kirándulás alatt megismertessük tanulóinkkal Budapestet, a Dunát, Visegrá- dot, Esztergomot és Dorogot. Szállásunk Budapesten az egyik úttörőház kertjében volt. Sátortáborban laktunk. A tábori élet nagyon tetszett a pajtásoknak, s a pedagógusoknak is. Reggelenként és esténként gyermek-kacajjal telt meg a tábor, ébresztő, mosakodás, reggeli torna, zászló- felvonás, reggeliosztás, esténként pedig hintázás, társas- lapok írása, vacsorázás, takarodó, mind-mind külön élménye volt a diákseregnek. Még takarodó után is sokáig kihallatszott a kis sátrakból a nappali élményeket beszélő gyermekek suttogása. Színdarabból — országjárás BIZONY, NAGY ÉLMÉNY volt a gyermekek számára ez a kirándulás, hiszen a gyermekek nagy része eddig még Budapestet sem látta. Az állatkert megtekintése persze elmaradhatatlan egy-egy budapesti kirándulásnál. Mi is ezzel kezdtük. Mosolyogva néztük gyermekeinket, akik szájtátva álltak meg egy-egy ketrecnél. Az állatkert után már csak természetes, hogy a Vidám Park következett. Inszépségét. Sajnos, az idő rohant. Egy-két fényképfelvétel, s máris indulás tovább, Esztergomba. Hamarosan feltűnt a távolban a gyönyörű Bazalika hatalmas kupolája, s nem telt bele egy félóra, már a kupola alatt gyönyörködtünk a szép műemlékben, aztán pedig a nemrég napvilágra került ezeréves emlékeken álmélkod- tunk. A nap zsúfolt és fárasztó programját egy-kettőre elfenen még este 7 órakor is alig tudtuk kicsalni gyerekeinket, pedig kevés olyan alkalmatosság maradt, amit ki ne próbáltak volna. Felejthetetlen élménnyel jöttünk ki a Vidám Parkból. Másnap Aquincumba, Viseg- grádra, Esztergomba és Dorogra mentünk. Az aquincumi romok megtekintése után a Duna mellett egyre gyönyörűbb úton kanyarodott autóbuszunk. a visegrádi hajóállomás és környékének panorámája — a Salamon-torony tövéből nézve — bámulatba ejtett valamennyiünket. Nem győztük magunkba szívni a táj leitettük az esztergomi strandon. kétórás vidám lubickolás után farkasétvággyal fogyasztottuk el ebédünket, utána pedig irány Dorog. Mindannyian nagy érdeklődéssel szemléltük a bányatelepet. Sokáig itt sem időzhettünk, pajtásaink már fáradtak voltak, s így elindultunk visszafelé — Budapestre. A gyerekeknek nagyon jól esett az úttörőház finom vacsorája. Az eltörődött pajtások a takarodót sem várták meg, vacsora után egy-kettőre eltűntek a sátorban. Csend borult a táborra, csak a villamosok csilingelőse hallatszott a távolból. A harmadik napon Budapest nevezetességeinek megtekintése következett. Megnéztük a Népstadiont, a Millenniumi emlékművet, Vajda- hunyad várát, a Bazilikát, az Országházat, a Margit-szige- tet, gyönyörködtünk a Vár és a Halászbástya szépségében. Egy-egy helyen nem tudtunk sokat időzni. Délután négy órára várt bennünket a cirkusz, a vízirevű gyönyörű, felejthetetlen műsorával. A kitűnő szórakozás után ezen a napon is vidáman tértünk nyugovóra. A negyedik nap délelőttiét már egy kis bevásárlás, fagy- t laltozás és tábor-rendezés maradt és déltájban fájó szívvel, kissé fáradtan, de élményekben annál gazdagabban indultunk hazafelé. Hatvanban még megpihentünk egy kicsit. Itt még utolsót kattant a fényképezőgép, s mentünk, mert várt bennünket a falu, s gyermekeink szerető szülei... EGY-KÉT ÓRa TELT EL, s a kerecsendi szülők szeretettel ölelhették magukhoz gyermekeiket, akik feledhetetlen élményt szereztek maguknak ezen a négynapos kiránduláson. Az elmúlt években a Balatont, a Mátrát, Aggteleket ismertettük meg tanulóinkkal. Az elkövetkező tanévben nagy terveink vannak. Még jobban fogunk takarékoskodni, egy színdarab helyett kettőt rendezünk, s a jövő nyáron Csehszlovákiába megyünk, a Magas Tátrába. Reméljük, sikerülni fog... Szentgyörgyi László, Kerecsené. A május havi eredményeket, ha a takarékossági mozgalom tervezetének pontjaival vizsgáljuk, bizony inkább ellaposodó, lelkesedést már nem annyira mutatószámokat kapunk. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy most már nem takarékoskodnak az Erőmű fiataljai, — erről szó sincs, hanem arról beszélhetünk csak, hogy az előző havi eredmények jobbak az utóbbinál. * Az igaz és ezért továbbra is dicséretet érdemelnek, hogy amióta a mozgalmat elkezdték, egyetlen fiatal sem késett, nem mulasztott igazolatlanul, amit bárkinek bebizonyítanak a kéthetenként átnézésre kerülő kartonokról. A rendelkezésre álló munkaidőt kihasználják. Nem lehet előbb otthagyni a munkát, mert a műszak végén névsort olvasnak. A gépek tiszták, a karbantartást rend szeresen elvégzik. Az szintén igaz, hogy a munkahelyeken tapasztalt tisztaság, mint például a Központi Javító Gépműhelyben, vagy a Szállító üzemben, bármely vállalat üzemének dicsőségére válna. Hiba volna, ha ezeket az alapvető vállalásokat nem tartanák be, hiszen minden más terv megvalósítását a rend, a tisztaság, a szorgalom meggyorsítja. A BAJ NEM is itt kezdődik. A baj ott van, hogy már nem nagyon gondolkoznak azon, hogyan lehetne mégjobban megvédeni a gépeket, nincsenek újabb újítások, pedig minden üzemrész átvehetné Győrffy Gábor főművezető újítását a Központi Javító Gépműhelyből, aki úgynevezett szikrafogó-tepsiket készített köszörűgépek alá. Máshol ezt nem tapasztaltuk. Nem szabad megelégedni azzal, hogy letisztítom a gépem, leolajozom kisöprök és kész. Azon kell gondolkodni, hogy megakadályozzuk a rendetlenség keletkezését, mert a takarítás is lényegében időt rabol el a termelésből. S az előbbi újítás arra van hivatva, hogy a tisztaságot megőrizze, védje a gépeket. Lerövidítse a takarításra fordított időt. Bakti Sándor, az Erőmű „Várkonyi György KISZ alap- szervezet”-ének titkára, a lelkesedés hiányát a nyári hónapok más programjainak az erősségében látja, amely gyakran elfeledteti, talán még napokra is azt, hogy egy igen szép eredményeket hozható vállalásokat tettek ... Ma leginkább az újabb sikereket a kazánok hatásfokának a javításából várják, tudniillik most készítik folyamatosan a kazánok és a turbinák javításait. Kocsis Adorján, az Erőmű főmechanikusa, ezzel kapcsolatosan a következőket mondotta: — a főjavítások során eljutottunk oda, hogy ez évben a szénportűzelésű kazánok adagoló rendszerét modern szabályozó berendezéssel cseréljük fel. Ez előmozdítja a gazdaságos tüzelést és megakadályozza az üzemzavart. Ugyancsak a szénportüzelésű kazánoknál ez év folyamán kazántetőket megfelelő szigeteléssel, burkolattal látjuk el. Ez biztosítani fogja a kazánhatásfok javítását és a dolgozók egészségvédelmét. Nem lesz a kazánház olyan gázos, mint jelenleg. A főjavítást megelőzőleg egy brigád, amely idősebb dolgozókból, fiatalokból, KISZ-tagokból tevődik össze, felülvizsgálja, felkutatja a füstgáz kiáramlási helyeket és tömítetlenséget. A feltárt tömítetlenségekről jelentést tesznek, amit a javítások során megszüntetünk. Ebben a brigádban élen járnak Tari Ferenc művezető és Somogyi József technikus, KISZ-fiatal. A fiatalok a lelkesedés terén példát vehetnének az öregektől, hiszen tanúi lehetnek annak, hogy az idősebb dolgozók áldozatvállalásaikat a célnak megfelelően, idejében teszik. A karbantartások ideje alatt is például Magyar Bálint, aki a 30-as Kazánfalazó Tröszt egyik brigádvezetője, csoportjával a szabadnapját is feláldozta, hogy határidőre elkészüljön a munka ... Hasonló történeteket jó volna hallani az Erőmű KISZ-fiataljairól is. Több LELKESEDÉSRE van szükség ezek után. Nagyobb összefogásra, mert így a szépen elindult takarékossági mozgalomból csak üres szólam marad, nem pedig tett! Azt pedig nem hiszik el a Mátra- vidéki Erőmű KlSZ-fiataljai- ról, hogy 2 hónap sikeres eredményeivel megelégednének, feladnák a harcot a takarékosság terén. Reméljük, hogy a júniusi hónap már sokkal jobb és nagyobb eredményekkel zárul. Erre az Frőmű fiataljainak megvolt és megvan a lehetősége! FAZEKAS ISTVéM, Nem ritkán hallani egy-egy termelőszövetkezetben olyan : panaszt, hogy nem hajtják végre a felsőbb szervek rendesen a 3004-es rendeletet, — mert lám, ők is kértek ilyen, vagy olyan címen kedvezményt, sikertelenül, míg a má- i sík szövetkezet megkapta. — Ilyen vitás kérdések, problémák felmerülésénél elöljáróban le kell szögezni, hogy a 3004-es rendelet minden egyes pontja akkor nyújt kedvezményt a szövetkezetnek, ha az a gazdálkodás valamelyik ágában teljesíti az előírt követelményeket. Ez helyes elv, nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy kormányunk megszünteti egyes nagyon rosszul dolgozó szövetkezet határtalan támogatását — mely sokszor nem segítséget jelentett, hanem még rosszabb munkát, mert a tagok úgy számoltak, végső soron majd csak segít az állam, — s csak olyan esetekben nyújt nagyobb kedvezményt, ha az valóban a szövetkezet fejlődését szolgálja. Ezért a 3004-es rendeletben biztosított kedvezmények egyben kötelezettséget is jelentenek jobb munkára, nagyobb eredmények elérésére. Ez pedig a szövetkezet gazdasági megerősítését, a dolgozó parasztok előtti tekintélyének megnövekedését is jelenti. Nézzük csak a leglényegesebb kedvezményeket. A termelőszövetkezet jelentős árengedményt kap, ha holdanként legalább egy mázsa műtrágyát használ fel. A kedvezmény azonban nem a műtrágya vásárlásakor jár, hanem akkor, ha azt valóban ki is szórták a földekre. A községi tanács szakembere igazolja ennek elvégzését, s akkor a Magyar Nemzeti Bank illetékes fiókjánál, ahol a szövetkezetnek számlája van, jóváírják a kedvezmény összegét. Ezzel biztosítják, hogy a szövetkezet ténylegesen felhasználja a műtrágyát, s ez a kedvezményen túl a terméseredmények növeld ^ lését is szolgálja. Az állatállomány fejlesztésével kapcsolatos kedvezmény szintén hasonló elven alapul. A rendelet értelmében a tsz az idén vásárolt tenyész- szarvasmarha (női ivarú) után hitelengedményt kérhet, — de csak abban az esetben, ha a vásárlástól számított egy év alatt, mint az újonnan vásárolt teheneknél, mind a régi állománynál legalább 2000 kg-os tejtermelést érnek el. Ha a tenyészet éves átlaga ezt meghaladja, akkor a tej mennyiségétől függően 700—1500 forint hitelengedményt kaphat a szövetkezet. Ez a kedvezmény tehát szintén azt a célt szolgálja, hogy a szövetkezetek sokkal iobb eredmények elérésére törekédjenek, s így már a kedvezmény nélkül is erősen növekedik jövedelmük. Igen jelentős a rendeletnek az a pontja, mely szerint a tsz esedékes közép- és hosszú- lejáratú hiteleiből 30—35 százalékot engednek el, ameny- nyiben a szövetkezet eléri, illetve túlteljesíti az áruértékesítésben az árutermelési szántóegységre megállapított szintet, amfelyet a szövetkezetek adottságainak, földje minőségének figyelembe vételével határoztak meg. Ez az intézkedés kettős célt szolgál: egyrészt több áru termelésére és eladására ösztönzi a szövetkezeteket, s ugyanakkor ismét csak előtérbe kerül az, hogy minél jobban dolgozik a szövetkezet, annál nagyobb mértékben nő a kedvezmény aránya is. Az adókedvezmény sokat vitatott kérdés eldöntéséhez ad segítséget. Szövetkezeteinkben az elmúlt esztendők során az a gyakorlat alakult ki, hogy a munkaegységekre járó részesedést természetben osztották ki. így nem egy esetben előfordult, egyik-másik tsz-tag azzal dicsekedett, hogy hároméves búzája is van a padláson, noha a népgazdaságnak, de tegyük hozzá, a szövetkezeti tagnak az érdeke is azt