Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-03 / 111. szám

1958. június 3., kedd NEPOJSAG 5 Megyei borverseny, 1958 Hatvan nem sorolható ép­pen a falvak közé, de amit mostanában tesznek, az kö­vetendő példa és járható út a falvak számára is, A város elég tekintélyes ré­szén, Új-Hatvanban éppen úgy küszködnek az emberek a sárral, mint akármelyik fa­luban. Ha beköszönt a tava­szi, vagy őszi esőzések ideje, bokáig érő latyakban járnak. Az elmúlt évben aztán közös erővel hadat üzentek a sár­nak. Egész utcákban rakták le a járdalapokat — méter szé­lesen — másutt betonoztatták az utat is, s a tavalyi tapasz­talatok alapján az idén még nagyobb méretekben végzik a városrendezés keretén belül a járdásítást. A városfejlesztési alapból jelentős összeget irá­nyoztak elő erre, azonban legalább annyit jelent a lakos­ság kezdeményezése, önkéntes segítsége is. Elhatározták, hogy minden utcában, ahol járda készül, családonként még 200 forintot fizetnek a városfejlesztési alapon kívül, s két kezük munkájával is segítenek a cementlapok ké­szítésénél és az egyengetésnél, a lapok lerakásánál. Igazán nehéz volna elmondani, mi­lyen lelkesen végzik ezt a munkát. A kis úttörő gyere­kektől a hetven éves öreg­asszonyokig ott van_ mindenki az utcából, mikor rájuk kerül a sor. És ott van mindenütt, Kosos erővel két keze munkájával is segít a városi pártbizottság titkára, a városi tanács elnöke. Dicsé­retükre lehet mondani, ter­vekkel, közös munkával teszik szebbé városukat. Kísérletező parasztok A nagyrédei mezőgazdasági szakkör tagjairól igazán el lehet mondani, hogy élenjár­nak az új termelési módsze­rek alkalmazásában, megmu­tatják a községnek hogyan lehet és kell dolgozni. Az idén kísérletképpen kipróbálták a tsz-től kapott területen az ikersoros kukorica vetést. Kö­zösen elvégezték az első ka­pálást, az egyelést, és a má­sodik kapálást is. A kukorica fejlődése szép, messze maga- mögött hagyta már a másve­tésű kukoricákat. A községben sok csodálója akadt az új módszernek, s bizonyára nem lesz ritkaság a jövő tavaszon az ikersorosan vetett kukorica Nagyrédén. Hogyan haladjanak tovább? ' — Erről tárgyaltak a na­pokban a hevesi járás terme­lőcsoportjainak elnökei Heve­sen. Az értekezleten megvitató ták az alapszabály betartásá­val, a pénzgazdálkodással, a takarékalapokkal kapcsolatos problémákat. Az értekezlet részvevői megállapították, hogy csak az alapszabályon betartásával lehet eredménye­sen gazdálkodni a termelő­csoportokban is. Beszéltek az állam által nyújtott segítség­ről is. Kalmár István, a kömlői Béke Tszcs elnöke el­mondotta, ők kiszámolták, ha tartalékolják a jövedelem 5 százalékát, ez kisebb összeget jelent egy gazdának, mint amennyi az alapszabály be­tartása után járó kedvez­mény összege. Mikor náluk ezt kiszámították, elhatározta Nemes vetélkedés a Recski Ércbánya üzemei között Sok fiatal dolgozik a Recski Ércbánya lakatos, villanysze­relő és motorjavító üzemei­ben. A fiatalok áramtakaré­kossági és tisztasági verseny­mozgalmat indítottak, hogy el­döntsék egymás között, melyik üzemrész dolgozói végzik a jobb, takarékosabb munkát. Az ércbányánál előforduló ja­vításokat jórészt hulladék­anyagok felhasználásával fe­dezik. Ezzel igen komoly ösz- szeget takarítanak meg a Recs­ki Ércbányánál. Községi tanácsi vezetők értekeztek tegnap Hatvanban kel kapcsolatos feladatokat. Ennek keretén belül beszéltek a nyári munkákra való felké­szülésről, a tűzvédelemről, az aratás előkészületeiről. A hatvani járás v. b. elnö­kei és titkárai egynapos érte­kezleten vitatták meg tegnap a mezőgazdasági rendeletek­A munkaverseny április havi kiórtokelos© a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyárban az egész tagság, hogy az alap­szabálynak megfelelően dol­goznak. Mozgó boltok a falvakban Az elmúlt esztendőkben szo­kásossá vált már, hogy az aratási, cséplési nagy munkák idején mozgóboltokat létesí­tettek a községi földműves­szövetkezetek, s frissítő ita­lokat, dohányt vittek ki a mezőn dolgozó embereknek. Az idén már a növényápolási munkákra is megszervezték a mozgó boltokat, s a szokásos árukészlet mellett kisebb me­zőgazdasági felszereléseket, kapákat, kaszákat, fenőkövet is visznek magukkal. Az idén több mint félszáz ilyen moz­góboltot létesítenek a megyé­ben. MÁJUS 29—30-AN a Szőlé­szeti Kutató Intézet egri tele­pén rendezte meg a megyei tanács v. b; mezőgazdasági osztálya az idei megyei bor­versenyt, amelyet több mint 20 községi seregszemle előzött meg. A megyei zsűri elé a községekben kiemelkedő ered­ményt elért borok jutottak. A borbírálatot a beküldött 230 minta felett a Szőlészeti Főiskola, a budapesti Szőlé­szeti Kutató Intézet, Heves megye legjobb szakemberei és kutatói végezték. A versenyen 46 állami gazdasági, négy ter­melőszövetkezeti és 180 egyéni borminta került elbírálásra. A bírálók általános véleménye az volt, hogy az 1957-es évjá­rat minősége jóval felülmúlja az 1956-osét. Különösen előre­törtek az egri vörösborok, ke­zelésük nagyot javult. Bizo­nyítja ezt az is, hogy a be­nyújtott 28 bormintából 20-at minősítettek kiválónak. A színvonal emelkedését mutat­ja még az a tény, hogy amíg tavaly mindössze 30 bormin­tát díjaztak a megyei verse­nyen, idén 58-at javasoltak az országos versenyen való rész­vételre a zsűri tagjai, jóllehet a követelmények megnőttek. A vörös óborok legjobbja az Eger—Gyöngyösvidéki Állami Pincegazdaság 1954-es évjára­tú Medoc Noir-ja volt, az új­borok közül pedig a legjobb minősítést a Szőlészeti Kutató Intézet egri telepének Caber­net-je, az Egri Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságának Kékfrankos- a és az Állami Pincegazdaság Bikavér-e kap­ta. A szőlősgazdák sem ma­radtak el: az óborok közül Cseh Mihály, az újborok kö­zül pedig Keskeny Bernát, Ár­vái János és Virág Ferenc bo­rait találta legjobbnak a bi­zottság. A FEHÉRBOROK ..mező­nyében” az Eper—Gyöngyösvi­déki Állami Pincegazdaság és a Nagygombosi Egyetemi Tan­gazdaság Leányka- ja, illetve Olasz Rizling-je tűnt ki. Kivá­lóak voltak a Szőlészeti Ku­tató Intézet egri Leányká-i, a Megyei Kórház, a Domoszlói Állami Gazdaság, az Egri Me­zőgazdasági Technikum Tan­gazdasága és a Nagygombosi Egyetemi Tangazdaság borai. A termelőszövetkezetek verse­nyében a verpeléti „Dózsa” Tsz. Olasz Rizling-je lett az első. Az egyénileg gazdálkodó parasztok termékei közül a halmaji, abasári, visontai, fel- debrői, pécsi, egri és ostorosi borok szerepeltek legjobban. A Nagygombosi Egyetemi Tangazdaság — versenyen kí­vül — bemutatta 1949-es évjá­ratú Olasz Rizling-jét, a bi­zottság, mint különlegességet, javasolta az országos borver­senyre. A bírálatot végző szakem­berek véleménye szerint a borverseny tapasztalatai arra a reményre jogosítanak fel, hogy az egri, Debrő-verpeléti, Gyöngyös-visontai borvidék borai tovább folytatják sike­res szereplésüket, az egri vö­rösborok pedig az országos és remélhetően a nemzetközi bor­versenyen tovább öregbítik az egri borok világhírnevét. EZERT PEDIG a megye szakemberein kívül elsősor­ban a versenyen részvevő ter­melőkét illeti elismerés és di­cséret.- SZÍN NY EY Export-termelés Parádsasváron A Parádsasvári Üveggyár­ban gyönyörű, ízléses üveg­árukat készítenek a szakma kiváló mesterei. A gyár híre eljutott hazánk határain túlra is. Csiszolt, festett díszműáru­ikat, szervizeiket messzi orszá­gok is szívesen vásárolják. A Parádsasvári Üveggyár mun­kásai további jó munkájukkal segítik elő, hogy minél na­gyobb mennyiségű árut szállít­sunk külföldre. Munkásarcok MIKÖ GYŰL,A, az egri Fi­nommechanikai Vállalat rész­legének vezetője 1952-tői dol­gozik a vállalatnál. A mérle- ges részleget Heves megyében ő alakította meg, s jelenleg is az ország különböző válla­latainak javítják és készítik a mérlegeket a legkisebbtől a 20 tonnásig. Munkájához csak a legszükségesebb anyagokat használja fel, hogy a vállalat anyagtakarékosságát ezzel is elősegítse. Munkájáért már többször jutalmazták. A hat év alatt három esetben kapta meg a szakma kiváló dolgo­zója kitüntetést, s április 4-én pedig elnyerte a kiváló dolgo­zó jelvényt. Tsz-fejlesztő bizottságok alakulnak Heves megyében Az elmúlt hetekben a me­gyei-, valamint a járási párt- bizottságok kezdeményezésére, szakértőkből álló brigádok vizsgálták felül a termelőszö­vetkezetek gazdasági és poli­tikai helyzetét. Megállapítot­ták, hogy a termelőszövetke­zetek zöme példamutatóan gazdálkodik, de kisszámmal akadnak olyanok is, melyek­ben keveset törődnek a már meglevő alap további erősíté­sével. A vizsgálat során a terme­lőszövetkezetek kommunistái, tagjai, legtöbb helyen azzal a javaslattal álltak elő, hogy a tsz-ek egészséges fejlesztése érdekében községenként ala­kítsanak tsz-fejlesztő bizott­ságokat. E javaslatukat most a helyi pártszervezetek valóra is váltják. A hevesi járásban Kiskörén, és Pélyen 25, illet­ve 30 tagú tsz-fejlesztő bizott­ságokat hoztak létre, melyek munkájában a legjobb kom­munistákon kívül részt vesz­nek a termelőszövetkezetek kiváló dolgozói, valamint azok az egyéni gazdák, akik azzal a gondolattal foglalkoz­nak, hogy rövidesen belépnek a társasgazdaságokba. A bi­zottságok létrehozása megkez­dődött a hatvani és a füzes­abonyi járás falvaiban is. Feladatuk lesz, hogy időnként összeüljenek és egy-egy ter­melőszövetkezet munkáját; gazdasági és politikai életét alaposan megbeszéljék, a meg­levő hibákra pedig felhívják a tagság és a vezetőség figyel­mét. A tsz-fejlesztő bizottságo­kon kívül újabb termelőszö­vetkezetek alakulásához Zá­rónkon, Poroszlón, Újlőrinc- falván és Sarudon igen népes táborral előkészítő bizottságok is alakultak, melyeknek tag­jai a gazdaságii év végén kí­vánnak elindulni a sokkal jobban jövedelmező nagyüze­mi gazdálkodás útján. (Készéi) *■ un ■««*■'J -inn r y Könyv a lángelmékről Egy angol orvos tanulmányt tett közzé a lángelmékről. Kö­rülbelül száz esetet vizsgált meg, köztük Voltairet, Shakes- pearet, Chopint, Raffaellof; Shelleyt és Einsteint. Megálla­pítása szerint a zseniknél tíz közül kilenc alkoholista, kábí­tószer-élvező, tüdőbeteg, vagy ideggyenge volt. A legtöbb lángelme alacsony (kb. 1.60 m) és kevésbé érdeklődik a másik nem iránt. A Gyöngyösi Váltó- és Kité­rőgyárban, mint arról már hírt adtunk, munkaversenyben vannak a dolgozók. A munka­verseny az önköltség csökken­téssel, a selejt nélküli terme­léssel, a gépek legjobb kar­bantartásával és az igazolatlan mulasztások megszüntetésével foglalkozik. A munkaversenyben élen­járók élmezőnye havonként nagy változásokat mutat, mely bizonyítja, hogy a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyárban nem papíron versenyeznek, hogy a havonkénti értékelésre nagy figyelmet szentelnek a gyár vezetői. Az Egri VI. számú iskola tanulóinak köszöneté a gyermeknapért A verőfényes májusi vasár­napon, a gyermeknapon na­gyon jólesett mindnyájunknak az a szeretet, amivel a szülői munkaközösség és tanáraink megvendégeltek. Nagy öröm­mel fogadtuk, hogy az iskola igazgatósága ezen a napon a Park Szálló fagylaltkertjébe vitt bennünket. A Park Szálló Jó az idő a rizsre, — jó termés ígérkezik Ezen a napon még szorosabbra fűződött a barátság három nemzet közütt — Román és lengyel vendégekkel Szilvásváradon A megye rizses járásában, a hevesi járásban, az-idén sok nehézséggel kellett megküz­deni míg elvégezték a vetést. Az elmúlt őszről sok szántat- lan rizsföld maradt, ennek pótlása volt az első feladat A Tarnaszentmiklósi Gépállo­más dolgozói szorgalmas mun­kával időben végezték el a A legutóbbi értékelés sze­rint az utolsó helyről az első helyre küzdötte fel magát a KISZ I.-es számú brigád, de vállalásainak teljesítésével többek között szintén az élme­zőnyben jár a Bordás András vezette brigád és a GEO 2-es számú brigád is, 100 százalé­kos tervteljesítéssel. A legutol­sók sorát a KISZ 4-es számú brigád, 50 százalék és a Festő brigád 44.4 százalék tervtelje­sítéssel foglalja el. Az elmúlt hónap egyéni ki­értékeléséből kitűnt, hogy töb­bek között: Farkas József, Szentgáli István és Ungi Ist­ván vezetnek. árnyas fái alatt csillogószemű, vidám gyermeksereg igazában ünnepelt, amely örökre emlé­kezetes lesz számunkra. Kö­szönjük tanárainknak és a szü­lői munkaközösségnek ezt az örömteljes, vidám gyermeknap megrendezését. Panyik László, a VI. számú isk. tanulója rizstelepek szántását és veté­sét is. összesen 1164 holdon vetettek rizst a hevesi járás­ban egyéniek és termelőszö­vetkezetek. Most már min­denütt befejeződött a rizs árasztása, csírázik és kel is sok helyen a kis rizsnövénv- ke. Az időjárás igen megfe­lelő, ( s jó terméseredményekre számítanak. A NAP IS, MINTHA ked­veskedni akart volna a volt Pallavicini-kastélynál gyüleke­ző szilvásváradiaknak, úgy küldte sugarait a völgyre. A haragosan zöld hegyek közé szorult kis faluban a hetedik pedagógus napra román ven­dégeket várnak. A kastély előtt népviseletbe öltözött fia­talok, fekete fejkendős öreg nénikék és ezüst fbajszú bácsi- kák gyülekeztek színes cso­portba. Az erkélyen levő díszemel­vény szélén zászlókat lenget a langyos bükki szél. A kék-sár- ga-piros színű román zászló mellett ott lobog a magyar zászló selyme is. 11 óra! Megérkeznek a ro­mán nagykövetség küldöttei: Einhorn Vilhelm első titkár vezetésével. Az érdeklődéssel várt vendégek és a baráti ta­lálkozó részvevői között me­leghangú beszélgetés indult. A béketalálkozó és a peda­gógus napi ünnepség Papp La­jos MSZMP községi titkár sza­vaival kezdődött meg. A közvetlen hangú beszéd­ben Papp elvtárs visszaemlé­kezett azokra a háborús na­pokra, amelyekben nagy se­gítséget nyújtottak Szilvásvá­rad lakóinak a községet fel­szabadító szovjet és román ka­tonák. Sok közös élmény hozta kö­zelebb egymáshoz a román és a magyar népet. Közösek vol­tak bánataink, örömeink. A nagy testvér-folyó, a Duna, egymáshoz köti a barátokat, szomszédokat a közös célért, a békéért — fejezte be beszédét Papp elvtárs. Ezek a gondolatok kísérték Einhorn Vilhelm, a román nagykövetség első titkárának beszédét is. Megköszönte a szivélyes, baráti fogadtatást, s beszélt a román—magyar test­véri összefogásról, eredmé­nyeiről, — majd nagy tetszés­sel szemlélték meg a környé­ket. — Igen szépek ezek a ma­gyar tájak. Ilyen szép ered­ményeket érjenek el, ezt kívá­nom a falu’ valamennyi lakó­jának. Ezek voltak Einhorn elvtárs zárószavai. A PEDAGÓGUS NAP alkal­mából Maros Bertalan, az er­dőgazdaság részlegvezetője üd­vözölte a tanítókat. Kitünte­tést, pénzjutalmat nyújtott át Schiller István iskolaigazgató­nak, Gál Sándor igazgató-he­lyettesnek, Bodor Sándorné és Palló Sándor tanítóknak. Eperjesi Ilona nyolcadik osz­tályos úttörő köszöntésével az ünnepély hivatalos része befe­jeződött. A pöttömnyi általános isko­lások, óvodások és a Nőtanács kultúrcsoportja változatos mű­sorral szórakoztatta a közel félezer érdeklődőt., A kicsik virágokkal kedveskedtek a vendégeknek és tanítóknak. — Perceken belül ellepték az emelvényt a béke, a szeretet tűzpiros virágai. A Nőtanács vezetői ajándékokat adtak át a pedagógusoknak. Újabb vendégeket hozott a kanyargós szerpentin. Krakkói népviseletbe öltözött pár, len­gyel egyetemisták jöttek el erre a találkozóra, hogy még jobban megismerjék a magyar falu életét, hétköznapi gond­jait. Az üdülő teraszán magyarul folyt a beszélgetés baráti po- harazgatás közben. Mint régi ismerősök, ha találkoznak, úgy beszélgettek a vendégek és a szilvásváradiak. Román, lengyel, magyar dalokat vissz­hangoztak a szilvásváradi hegyhátak. Ebéd után Péter József re­formátus lelkész pohárköszön­tőt mondott: — „Ha egy ember dobbant, azt nem hallják meg a szom­szédok, de ha milliók dobban­tanak egyszerre, hatalmasabb lesz, mint a mennydörgés!” Ez a találó kínai mondás is kifejezi azt, hogy nekünk, bé­keszerető népeknek, összefog­va, hatalmas erőnk van. A bé­kéért azonban nem elég csak imádkozni, azért dolgozni is kell. A román vendégek ajándék- csomagot adtak át az iskola igazgatójának. A DÉLUTÁNI ÓRÁKBAN még vidámabb lett Szilvás­várad környéke. A román, lem gyei küldöttek, eleget téve a baráti meghívásnak, ellátogat­tak Boros J. Imre és Boros P. Géza bácsiékhoz, ahol a szil- vási bor mellett beszélgettek a háborús évekről, amikor ro­mán katonák laktak náluk. Dabrowska Annának, a len­gyel kislánynak, nagyon ízlett a falusi kenyér és a friss te­héntej. — Szép minden, jól érzem itt magam. Ezt a napot nem fogom elfelejteni, — mondta Anna, miközben virágos bög­réből, jó étvággyal itta a tejet. A partnere, a népszerű Janek (Jan Zimierski) is kedvet ka­pott a tejivásra. Huncut mo­sollyal kísérve a szót, mondta: — Csak ezt látnák varsói barátaim és Alizka, biztosan irigyelnének. A vidám társaság együtt in­dult ki a festői szépségű Sza- lajka-völgybe. A zuhogó hegyipatakok, pisztrángos tavak nagy tet­szést váltottak ki a vendé­gekből. A vendéglátók fent, a kis erdei tisztáson ütötték fel a „vadásztanyát”. A hideg erdei patakban hűtött sör, vadsült, fehér kenyér várta a társasá­got, s ahol vidámság van, ott terem a muzsikus is. Szállt a nóta, húzta a cigány. De a le­nyugvó nap búcsúzásra intette a vidám társaságot. Lassan indultak a völgvtv» EZEN a NAPON MÉG szo­rosabbra fűződött a barátság három nemzet között. KOVÁCS JÁNOS.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom