Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-20 / 99. szám

4 nefcjsag 1958. május 20., ketlu Nyári kaland A szakszervezeti kultúrcsoport bemutatója Vasárnap este újra a közön­ség elé lépett a Szakszervezeti Kultúrotthon - fiatal színjátszó együttese. A „Lakásszentelő“ c. vígjáték után most N. Bogoszlov- Szkij és Cr Szolodár „Nyári ka­land“ című 3 felvonásos operett­jét mutatták be. Az előadás mél­tán aratott sikert, ami a fiatal színjátszó együttes lelkesedésének köszönhető. De mielőtt tovább értékel­nénk, okvetlen meg kell emlí­tenünk dióhéjban a kultúrcso­port megszervezését is, mert nem ismeretlen, hogy hosszú adáson próbáljanak meg hango­sabban énekelni. A többi szereplők: Csák Ist­ván (Ripcov), Bozó István (Sis­kin bácsi), Alrnási Magda (Ta­mara), Borbély Rózsa (Sorina), Mécséi Zsóka (Sonja), Dobó Sán­dor (Szása), Nyitrai Ilona (Ol­ga), Tyitrai Tibor (főkönyvelő) szereplők is — dicséretet érde­melnek, mert szerepüket nagyon szépen játszották el. Meg kell dicsérni a zenekart, s vezetőjét, Nagy Józsefet is, mert a sikerben nem kis része van a muzsikájuknak. Fekete Alajos rendezte a da­rabot. A siker azt bizonyítja, hogy jól választotta meg a sze­replőket, hogy odaadó munkát végzett. A szép, egyszerű díszlet fokozta a jó hangulatot, vissza­adta az író elképzelését... Reméljük, hogy ezek után még többször láthatunk tőlük a Nyári kalandhoz hasonló ked­ves, szórakoztató darabot. Fazekas István Válasz a „Strandbeli jegyzetek" című cikkre ideig az egri Szakszervezeti Székházban nem Volt dicséretre méltó kultúráiét. A mai helyes irányú öntevé­kenység 1957. novemberében in­dult el, amikor R udlof Károly vette át a kultúrfelelősségi tiszt­séget. Kijárt az üzemekbe, el­beszélgetett á dolgozókkal és megmagyarázta nekik, hogy a kártyára fordított idő helyett in­kább a művészettel foglalkozza­nak. Odaadó munkájának meg lett az eredménye, mert lelke­sedve jöttek az öregebb és fia­talabb dolgozók. A munkaeszkö­zöket felváltották esténként a hegedűvel és a színpaddal. Egy- egy probléma, nehézség nem törte meg őket, s így három hó­nap leforgása után felkészülve tudtak kiállni a közönség elé. Röviden ez van a múltjuk mögött. A bemutatott operett rövid tartalma: Az „Orgonaliget“ üdülő új igazgatót és titkárt kap; — akik karrieristák. Napok alatt felforgatják az üdülők életét, nyugalmát. Na­ponta vannak átköltöztetések. A bonyodalom csak nagyobbodik, amikor felettesük, Ripcov fele­ségét várják. A véletlen közbe­játszik és Gálja színésznőt nézik Ripcovnénak. így a későbbi ér­kező igazi Ripcovné megtudja - lének telefonálni az igazságot. Ripcov megérkezik. Játssza a neki szánt szerepet, teljes a bo­nyodalom. A két karrierista sze- ' retné Ripcovot zsarolni, de saját vermükbe esnek, a hangszalag mindent elárul. Ezek után tisz­tázódik minden. A karrieristák megkapják méltó büntetésüket... Dusencskin, igazgató szere­pét Nagy Ferenc, Elek Ernő a titkár szerepét, Tóváry Katalin Madeleine szerepét kitűnően ala­kították. Pávelt alakító Kovács Iván, Nadja az orvosnő szerepében Preisendorf Mária, Gálja a szí nésznő szerepében Vass Erzsé­bet, ápolónő szerepében Kele­men Nelli jól oldották meg fel­adatúkat. Szép, tagolt beszéddel beszéltek, de a következő elő­A strand vezetősége nincs az ellen, hogy az ifjúság szóra­kozzék» jól érezze magát a strandon, nem vagyunk ellene, ha a fiatalság futkározik, víz­be ugrál, ha nincs nagy tö­meg, s a felnőtteknek is meg van engedve, hiszen a bejárat előterét kivéve, bárhol lehet a fűben heverni, ezért nem szól senki, de a társadalmi tu­lajdon megvédése, a fürdőzők testi épsége végett kénytele- n k vagyunk egyes rendszabá­lyokat — melyet a volt Vá­rosi és Közgazdálkodási Mi­nisztérium adott ki, s a vá­rosi tanács és a rendőri- oi- tányság jóváhagyott — alkal­mazni. Nem akarom az egész rendelkezést ismertetni, mely kimondja többek között, hogy a fürdő területén labdázni csak a' kijelölt helyen szabad. Ha ilyen hely nem állna rendel­kezésre, a labdázás tilos. A gyógymedencében úszkálni, ugrálni, vagy olyan játékot játszani, amely a fürdőzők nyugalmát és testi épségét ve­szélyezteti, a padokat, felsze­relési tárgyakat helyükről el­vinni nem szabad. Ehhez nem­csak mi ragaszkodunk, hanem a fürdőző közönség nagy ré­sze is. Sorolhatnám, menny; baleset származik a durva lab- dázásból, például egy szemü­veges férfit szemendobtak lab­dával, az üveg összetört, az illetőnek majdnem szemevilá- gába került a játék, nőket mindennap „véletlenségből” durván megdobnak labdával. De felmérhetetlen a kár pénz­ben is, amit a labdázók okoz­nak, a labda után szaladva, az útmenti virágágyakat szét­tapossák. kárt okoznak az úgy­nevezett kis natakmenti kabin tetőzetén, amikor a labda át­megy a patakon túlra, utána­másznak, az eternit-pala ösz- szetörik. A múlt év végén 112 rácsos heverőnk volt, az év végére alig maradt tíz, ami ne lett volna részben, vagy egészen összetörve. Ezért tiltjuk a heverők széthordá- sát, a rajta való ugrálást. Ez évben néhánynapos strand­idény alatt már három heve- rőt rongáltak meg. A múlt évben előfordult olyan is, hogy a heverőket, lócákat bedobál­ták az úgynevezett kispatakba, vagy tutajnak használták a I hátsó, új medencében. Ezzel a cikkel nem azt aka­rom fejtegetni, hogy az egri fürdőközönség olyan volna, hogy a nép vagyonát rongálni akarná, vagy egy virágnélküli, letaposott, puszta strandot sze­retnének, hiszen ők maguk is elítélik az ilyen rongálókat. Van azonban a látogatók kö­zött 10—15 olyan személy, — akiknek jelenléte sem a stran­dolok, sem a vállalat szem­pontjából nem kívánatosak, ezek nem respektálnak sem nőt, sem öreget, sem Figaró Lajos bácsit. Azt hiszem a fürdőzőközönség egyet ért ve­lem: menjünk a strandra ját­szani, szórakozni, de ne játsz- szunk olyan játékot, ami kárt okoz, vagy másokat zavar. Szabó József, igazgató. MUNKÁSOTTHON MOZI EGER Véres út EGRI VÖRÖS CSILLAG Hajsza EGRI BRODY Aranvpók EGRI BEKE Nincs előadás EGRI SZABAItöAG Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Halhatatlan garnizon GYÖNGYÖSI PUSKIN Vasvirág HATVANI VÖRÖS CSILLAG Éjszaka lányai HATVANI KOSSUTH Égi madár FÜZESABONY Ez történt Belgrádban PETERVÁSARA Elveszett vőlegény HEVES Ali baba EGRI KERTMOZI (Szélesvásznú) Akinek meg kell halnia Kedd, szerda, csütörtök: Nincs előadás. 1958. május 20. kedd: 1902. Kuba függetlenségi ün­nepe. 1498. Vasco da Gama elérte India pártjait és ezzel megnyílt a hajóút Európa és India között. NÉVNAP Ne feledjük: szerdán KONSTANTIN- GYÖNGYÖSÖN és Recsken a munkás lakóházak mellett víz- derítő építését kezdték meg. — ‘ VASÁRNAP békenagygyű- lés volt Rózsaszentm.árlonban. Ä lelkes hangulatú gyűlés után a nagygornbosi honvédség katonái adtak kultúrműsort.- TARNAÖRSÖN 10 ezer forintos beruházással még az év folyamán villany-pásztort létesítenek. — A 20. HETEN Egerben egy szerencsés nyerő négy találatot ért el a 3391.S04 sz. szelvényen, amelyre 37.366 forintot nyert. Köszöntjük Szántó Gyuláné elvtársnőt, az ecsédi Nőtanács elnökét, aki a közelmúltban húsz család­hoz juttatta el a Népújságot. A szerkesztőség postájából Daragó István levelezőnk legutóbbi levelében a Nép­újságról ír, arról, milyen szí­vesen olvassák Noszvajon Do­bó Józsefék. Dobó József ta­nácstag, őt a tanácsok mun­kájáról írott cikkek érdeklik, a nagyapa a szőlészeti szak­cikkeket olvassa szívesen. Do­bó nénit a Tarka Világhíradó érdekli, a 16 éves Pista fiuk a sportoldalnál kezdi az olva­sást. DR. BIHARI JÓZSEF: Kazakevics szovjet író útijegyzetei Egerről AZ 1913-BAN UKRAJNÁ­BAN született és nevelkedett E. G. Kazakevics -zovjet írót nálunk főleg „Tavasz az Ode­rán” című regénye tette is­mertté, melynek filmváltozatát ismeri a magyar közönség. A regény 1949-ben jelent meg és a Nagy Honvédő Háború utol­só szakaszát, a hitlerizmús bu­kását. valamint az új, demok­ratikus Németország megala­kuló ’ mutatja be. Kazakevics 1954-ben Ma­gyarországon is járt és ta­pasztalatairól „Magyar talál­kozások" című útinaplójában számol be olvasó'*>•»!* (Moszk­va, Katonai Kiadó, 1955.). A következőkben elsősorban az Egerre vonatkozó feljegyzéseit fogjuk rövidesen ismertetni: Bevezetőjében költői szár- nyalású szavakban vázolja az ősmagyarok vándorútját az Uraitól Pannóniáig, amely év­századokon át tartott, ő viszont csaknem ugyanezt az utat nyolc óra alatt tette meg re­pülőgépen. A magyar—szovjet barátság hónapja alkalmából érkezett Budapestre, mint a hat főből álló küldöttség egyik tagja. Vele volt Nyeprincev, a híres szovjet rajzoló is, aki az író könyvéhez illusztrációkat készített, többek között Eger­ről is. Heves megyébe érkezve, a szovjet elvtársak meglátogat­ták Hevesen a járási pártbi­zottságot. Elbeszélgettek Tóth elvtárssal, a járási pártitkár­ral, aki nagyon jó benyomást tett rájuk. Kazakevics közli Tóth elvtárs életrajzi adatait is: Gyöngyösön született, szü­lei zsellérek voltak, ö maga, hat elemit végzett, a felszaba­dulás után pedig pártfőiskolá­ra küldték. Most jól megállja a helyét. Felkeresik Bak Já- nosnét is, a községi tanács el­nöknőjét és vele is hosszasan elbeszélgetnek. Kazakevics ezt írja róla: „Bak Jánosné a ma­gyar falu igazi vezetője. Reg­gel 7-től talpon van. Minden­hová eljut — az iskolákba, az üzletekbe, bejárja az udvaro­kat, ellenőrzi az utcák vilá­gítását, és fogadja a látogató­kat. Látogatóból pedig sok van: a község lakosai ugyanis már megszokták, hogy ezt a kis asszonyt bármilyen prob­lémával fel lehet keresni... Mindemellett még önképzésre is jut ideje”. HEVESRŐL ERDŐTELKEN keresztül Eger felé vitt az út­juk. Már tavaszodott, piroslot- tak a kertek, és a fehér hó­csíkok is eltűntek a szakadé­kok mélyéről. Az Alföld rónái után megörvendeztetik őket az Eger felől, közeledő dombok, amelyek már szinte hegyek­nek látszanak. Különben bal­ról válóban hegy tűnik elébüs: a Mátra. Aztán kanyarodik a mindkét oldalról eperfáktól szegélyezett út. Ágaik lenyes­ve, rövid, bütykös ujjaikkal nagy fekete kezekre emlékez­tetnek. A szovjet elvtársakat elbűvölik a magyar falvak. A sok színben játszadozó falusi házak, a cseresznye- és szilva­fák, mint valami apró mozai­kok, mind bevonulnak az úti­napló fehér lapjaira. „Néha »lassan eldöcög mellettünk egy szekér — írja Kazakevics —. amelybe igen hosszú szarvú fehék ökrök vannak fogva. — Nagyon szépek ezek az ökrök... Ilyen ökröket és teheneket csak a Hortobágyon láttam még... És íme balról, a he­gyen a fák között egy templom csillan fel. Szent Mária tem­ploma ez, a ,csodatévő’ ikon­nal. Ide járt le valamikor a főváros felső tízezre ájtatos- kodni. Ide járt maga Horthy kormányzó úr is. Kissé távo­labb az úttól, jobbra csárda áll.., Az egészen gyors könyör­gés után Horthy és a többi magasállású úr ide jöttek, ebbe a csárdába, ahol a legjobb eg­ri borokkal erősítgették magu­kat... Aztán továbbálltak va­dászni, mert ez a táj nagyon gazdag vadakban...” Éppen vasárnap van. Áll a vásár a városokban és a fal­vakban. Sportolókkal találkoz­nak. biciklis ifjak és leányok szelik végig az utakat. Autó­juk nagy műhelyek mellett robog el, „amelyeknek a kerí­tésére hatalmas betűkkel rá van írva a régi tulajdonos ne­ve. A kapuk fölött pedik egy kis szerény tábla azt adja a tudtunkra, hogy az üzem államosítva van. Nem tudni, hol van most a tulajdonos, va­jon. külföldre menekült-e, mint gróf Semsey, vagy valahol a közelben él-e; lehet, hogy időn­ként ellátogat ide, elnézegeti nevének hatalmas betűit és a múltra emlékezik”. Harrington Brande konzul már régen áll a diplomácia szolgálatában, s úgy érezte, megszolgálta már az előlép­tetést. Mégis, a várt magas beosztás helyett egy kis spa­nyol tengerparti városba he­lyezik. Ide kisfiával, a 10 év körüli Nicholas-szal érkezik. — Brande elvált ember, csak gyermekének él, akit önző és zsarnok szeretetével kínoz. A konzul lakása egy szép öreg ■■ illa, nyönyörű teraszos kert­tel, amely lenyúlik egészen az öbölig. Brande hamarosan ker­tészt hozat, hogy a gondozat­lan parkot rendbehozza. Ni­cholas, aki egész nap egyedül szomorkodik a nagy házban, örül ennek a barátságnak, szí­vesen segít Jósénak. Az apa. nem jó szemmel nézi, attól tart, az egyszerű fiú elveszi tőle Nicholas szeretetét. A filmet a gyöngyösi Sza­badság játssza május 22-28-ig. FILM: A spanyol kertész Színes angol film Befejezés előtt dll a Vásár építkezése A Vásár új kiállítási csarno­kai már nagyjából elkészültek s pár napon belül kezdetét veszi mindenütt az anyag el­helyezése. A Vásár rendezősége a MALÉV-vel egyetértőén ezút­tal is lehetővé teszi, hogy mindazok, akik repülőgépről nézve akarják élvezni a fővá­ros páratlan panorámáját, a Vásár színes és eleven forga­tagát, a vásár tartama alatt bármely napon közel negyed­órás sétarepülést tehessenek meg. A repülés díja felnőttek­nek 45 forint, gyermekeknek 25 forint. Az esti repülés mely 20 órától veszi kezdetét, egy­ségesen 65 forintba kerül. Mind a nappali, mind az esti repülés díjában benne van az autóbusz költsége is a Vörös- marty-térről a ferihegyi repü­lőtérre és vissza a Vörösmarty - térre. A Vásár időtartama alatt az IBUSZ különleges városnéző­autóbuszokat állít be. Ezek naponta kétízben, éspedig 14 órakor és 17 órakor indulnak el a Vásár területéről és érin­tik a főváros legszebb pontja­it. Az út mintegy 2 és fél órát vesz igénybe és 20 forintba ke. rül, gyermekek félórát fizet­nek. Az autóbusz-körséta uta­sai visszatérhetnek a Vásár te­rületére és díjmentesen foly­tathatják a Vásár megtekin­tését. ponti szállodai szobaszolgála­tát, amely minden fővárosi szállóban szállást igyekszik biztosítani a hozzá fordulók számára. Egyébként kiterjesz­tette lényegesen a fizetőven­dégszolgálatát is és ennek eredményeképpen a Római­parton 500, a főváros belső területén ezen kívül további háromszáz szoba áll a Vásár vidéki látogatóinak rendelke­zésére. A szobafoglalás reggel 8 órától este 23 óráig; telefon 426—176 és 426—159. Személye­sen érdeklődni lehet a Fővá­rosi Idegenforgalmi Hivatal, Lenin körút 30. szám alatt le­vő hivatalában, a Vásár terü­letén pedig a hivatal külön pavilonjában. A Fővárosi Ide. genforgalmi Hivatal informá­ciós szolgálatot is szervezett, amely mind a Lenin körúti hi­vatalában, mind a Vásáron levő két információs pavilon­jában állandóan rendel U ekésé­re áll a közönségnek és kész­<zp>cjcA r* r- ’i sál utazási, közlekedési, ke­reskedelmi ügyekben és a Vásár bármely vonatkozásá­ban is.- A FELNEVETI Erdőgaz­daság kerületén, közel az állo­máshoz, 700 ezer forintos be­ruházással rakodó-állomást épí­tenek az I-es számú Mély építő Vállalat munkásai. A Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal már beindította a köz­„BIZONYARA a mültra gondol főtisztelendő dr. Czapik Gyula is — Magyarország ér­sekhelyettese. Czapik úr Eger főtere mellett, a tágas érseki palotában lakik, a székesegy­ház közelében. Nem látogat­tam meg, de később nagyon megbántam ezt. A székesegy­házban azonban voltam”. Kazakevics elismerően nyi­latkozik a székesegyház épü­letéről. ahol látogatása idején éppen nem volt istentisztelet. Néhány nappal később azon­ban részt vett az esztergomi székesegyházban egy istentisz­teleten, amelyről érdekes fel­jegyzéseket tett. „A papok fe­hér karingben énekeltek. A szentatyák sötét csuhákban ül­tek a gyóntatószékekben, ame­lyek telefonfülkékre emlékez­tettek, és várták a gyónni szándékozókat. A szentatyák eléggé leverteknek látszottak, és észrevehetőleg unatkoztak. A templomban sokan volta«. Az ifjúság is ott volt. őszin­tén szólva, ez nekem nem túlságosan volt Ínyemre. Azon­ban kb. 20 percet, vagy talán tovább is időzve a székesegy­házban, nem kis örömmel vet­tem észre, hogy az ifjúság meglehetősen hanyagul hall­gatja az istentiszteletet és az ifjak figyelmét Inkább egé­szen földi dolgok kötik le. PL: a lányok, akikkel összekacsin­gatnak, összenevetnek, sőt — bocsásson meg nekünk ezért a megfigyelésért doktor Czapik —, cédulákat küldözgetne« egymásnak”. „EZ NAGYON ÉRDEKES volt. Lelkemből nevettem, bár látszólag természetesen igye­keztem megőrizni komoly és böjti ábrázatomat. Kétségte­len, hogy Magyarországon ez egyház befolyása még eléggé erős, bár ennek elsősorban az az oka, hogy a tömegmunka még gyenge a magyar falvak­ban. Ám ennek ellenére soha­sem fogom elfelejteni az if­jak és lányok ezen vidám és huncut szempillantásait az ün­nepi istentisztelet kellős köze­pén, a híres esztergomi szé­kesegyházban. Szinte távolról is rám kacsingatnak ezek a szemek és ezt üzenik: ,Ne iz­gulj, te istentagadó szovjet író! A fiatalság nem hagyja magát, és a telefonfülkékhez hasonló gyóntatószékekben az unatkozó szentatyák hiába várakoznak.” (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom