Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-04 / 86. szám

2 NÉPÜJSAG 1958. május I. vasárnap Egyre jobban megélénkülő kapcsolatok Eger és Jelec között A NÉPÚJSÁG nemrég hírt adott arról már, hogy a jeled pedagógiai főiskola küldöttsé­ge szeptember 15-én Egerbe látogat. Az onnan érkező leve­lekből az derül ki, hogy a kül­döttség tagjai köxül többen már szorgalmasan tanulják a magyar nyelvet, szótárakat, nyelvtanokat kérnek és — egyelőre ugyan csak kézi könyvek alapján — ismerked­nek a Bükk-hegység szépsége­ivel. Figurovszkij professzor például a jeleci orosz tanszék vezetője, aki maga is szorgal­masan tanul magyarul, sőt je­lenleg egy orosz—magyar szó­tár összeállításán dolgozik, a kérdések egész sorát intézi hozzánk. Vannak-e még a Bükkben gímszarvasok? érte­sülése szerint ugyanis a Bükk­ben fakitermelés is folyik, bi­zonyára keskenyvágányú vas­útja is van. Megkérdi, hogyan védik a csodálatos szépségű Bükk er­dőit, figyelme kiterjed Szarvaskőre, a Bélkőn hajda­nában elhelyezett pogány ol­tárra és még aziránt is érdek­lődik, hogy tenyésztik-e még a Bükk legelőin a híres lipicai lovakat? Alla Klokova ötödéves főis­kolai hallgató örömmel jelenti, hogy belépett a Moszkvában nemrégen megalakult Szovjet- Magyar Baráti Társaságba. (Ö egyébként már évek óta tagja az egri Magyar-Szovjet Társa­ságnak is!) Mások Hruscsov elvtárs magyarországi látoga­tásáról írnak leveleikben és valamennyien annak a remé­nyüknek adnak kifejezést, hogy — talán nem sokára — nekik is alkalmuk lesz gyö­nyörködni hazánk szépségei­ben. A JELECI SAJTÓ és az Ottani megyei rádió felújítva az 56-os találkozásunk élmé­nyeit és ismertetéseket közöl a jeleci küldöttség készülődései­ről. Ezzel kapcsolatban, úgy gondoljuk nem lesz szükségte­len, ha a következőkben mi is megrajzoljuk röviden Jelec képét Jelec és Eger története kö­zött sok közös vonás fedezhető fák Mindkettő ősi város és síHszor helytállt hősiesen a haza védelmében. Jelecet 1146 óla ismeri az orosz történe­lem, húsz évvel később azon­ban az éppen akkor Ázsiából előrenyomuló tatár-mongol had szétzúzta. Ez a helyzet többször is megismétlődött, de a jeleciek mindig felépítették városukat, annak ellenére, hogy néha olyan hódítóval kellett összemérniök erejüket, mint amilyen a kegyetlenségé­ről híres Tamerlán mongol kán is volt, aki az egyik orosz város elfoglalása után annak 4000 lakosát élve temettette el, egy másik város bevétele után pedig arra adott paran­csot, hogy 70 000 embert fe­jezzenek le és a fejekből emel­jenek bástyát. Az annak idején (14. század) Tamerlán hordái ellen harcolt és elesett jeleciek szépen ívelt boltozatos síremléke ma is ott látható Jelecben a gyönyörű, többkupolás, ezüstszínű szé­kesegyház közelében. De nem messze, csak mintegy 80 kilo­méterre terül el Jelectől a hí­res kulikovi csata helye is, amely 1380 szeptember 8-án zajlott le a Don-folyó mellett és ahol Dmitrij Donszkoj a hí­res hadvezér nagy győzelmet aratott a tatárok fölött. A ku­likovi győzelemnek nagy tör­ténelmi jelentősége volt: egye­sítette az orosz népet nemzeti függetlenségéért vívott harcá­ban, saját erejébe vetett biza­lommal töltötte el és megin­gatta a tatár iga alapjait. Alig 100 év múlva véglegesen is összeomlott a több mint 200 évig tartó tatár-mongol iga. Sokat szenvedett, de mindig helytállt Jelec a második hon­védő háború idején is. A né­metek Moszkvát bekeríteni akaró hadmozdulatai a köze­lében folytak és 1941 decem­ber 3—9-ig el is foglalták. Borzalmas pusztítást vittek végbe benne mind anyagiak­ban, mind emberéletben. Az anyagi kár meghaladja a 166 millió rubelt, a kivégzettek száma 759, a sebesültek szá­ma 517 volt. A háború folya­mán 3136 repülőtámadás érte és 450 tonna bomba hullott Jelecre. A németek elleni partizán­harcokban különösen Anna Gajtyerova, egy 16 éves kis­lány és Kraszjov, a Szovjet­unió Hőse tüntették ki magu­kat. A jeleci partizánok álta­lában igen fontos szerepet ját­szottak a német fasiszták meg­semmisítésében. A SZOSZNA FOLYÓ mindkét partján elterülő ősi orosz város büszkén vallja fi­ának a nagy orosz kritikust és demokratát: Piszáberet, (1840—1868) és a nálunk is is­mert, 1954-ben elhúnyt jónevű regényírót: Prisvint, az orosz természet egyik utolérhetetlen művészi ábrázolóját. Jeleci a neves zeneszerző: Hrennyikov is. A város a szovjet hatalom évei alatt szinte megifjodott és hatalmas fejlődésnek indult. Évenként másfélmillió méter csipke készül Jelecben, van villamossági és dohánygyára, a határán terülnek el azok a bá­nyák, amelyek kitűnő építő­anyagot szolgáltatnak és ame­lyeket a jeleci salakgyárak dolgoznak aztán fel. A város tyúkfarmja évenként több mint egymillió tojást ad az államnak. A pedagógiai főis­kolán kívül van még zenefőis­kolája, tanítóképző intézete és igen sok alsó- és középfokú iskolája. A város .munkásai élénken részt vettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előké­szítésében is. Kiterjedt harci szervezetük volt, erre vall a jeleci múzeumban látható sok-sok levél, amelyet Lenin elvtárs intézett a jeleci párt- szervezet tagjaihoz. Ugyan­csak a múzeumban látható az a kis primitív távirda készü­lék szalagjával együtt, ame­lyen először vették tudomásul Jelecben Lenin elvtárs petrog- radi táviratát arról, hogy megalakult a szovjet hatalom. PUSKIN, aki a 19. század elején Jelecben járva azt írja egyik könyvében, hogy a város nagy sara csak Ogyessza ha­sonló sarával mérhető össze, ma már bizonyára nem ismer­ne rá a régi rossz utakra, mert azok eltűntek és helyük­be szép, széles aszfalt-utak kerültek. Dr. BIHARI JÓZSEF főiskolai tanár. Rendkívüli állapot Adenben Sir William Luce, adeni kor­mányzó péntek este elrendel­te Aden területére nézve a rendkívüli állapotot. Ennek az az oka, hogy legutóbb két bombamerénylet történt, s en­nek során 12 ember megsebe­sült. Időjárásjelentés FelhŐsebb, hűvösebb idő. Az európai anticiklon hatására szárazföldünk nagyrészén tegnap napos, tavaszias idő volt. Lon­donban és Párizsban 25, Bor- deauxban 28 fokig emelkedett a hőmérséklet. Ezzel szemben az 55. szélességi foktól északra eső területeken mintegy 10—15 fokos lehűléssel sarkvidéki eredetű légtömegek hűvös, szeles időt okoztak. Várható időjárás vasárnap es­tig: Növekvő felhőzet, több he­lyen záporeső, zivatar. Mérsé­kelt délnyugati, később élénk, helyenként erős északnyugati szél. A hőmérséklet, főleg az or­szág északi felében csökken. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: 3—6, délen 6—9 fok között. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet vasárnap: 12—16 fok között. Távolabbi kilátások: egy-két napig hűvösebb idő. (MTI) Sz Egyesült Államok szövetségi nyomozi hivatalának föniike tiltakozik a bűnözésre ösztökélt amerikai filmek ellen LONDON (MTI) J. E. Hoo­ver, az Egyesült Államok szö­vetségi nyomozó hivatalának főnöke írja a szervezet hivata­los lapjában: — Kötelességem felemelni tiltakozó szavamat ama vesze­delmes irányzat ellen, amely a gonosztevőket dicsőítő filmek­ben és televíziós előadásokban megnyilvánul. A fiatalkorúak példátlan méretű bűnözési hulláma borít el bennünket és e veszedelem közepette film­jeink és televíziós játékaink rikítóan magasztalják az er­kölcstelenséget és dicsőítik a bűnözést. Semmiféle szerecsen- mosdatással nem lehet vé­deni a legaljasabb útonálló áb­rázolását legendás hősök sze­repében. Hoover cikkében emlékeztet arra, hogy J. Diliinger, a vér­szomjas tömeggyilkos, rabló­vezér ravatala előtt ezrek vo­nultak el és otthonát jóformán nemzeti szentéllyé avatták. Ehhez hasonló módon gyaláz- zák meg — írja, — nemzeti lel­kiismeretünket most a gonosz­tevőkről szóló filmek és tele­víziós játékok. — Hoover végül megemlíti két fivér, egy tíz és egy tizenkét éves fiú esetét. A két fiú puskákkal felfegyver­kezve terrorizált nemrég egy oklahomai várost. Egy embert megöltek, kettőt súlyosan megsebesítettek. Midőn végre elfogták őket, azt vallották, hogy a filmek és televíziós já­tékok történetei „lelkesítették” őket. MacMillan furcsa válasza LONDON (MTI) 618 ángol tudós, mint ismeretes, Mac- Millianhoz intézett kérvényé­ben haladéktalan eljárást sür­getett az atomfegyverkísérle­tek megszüntetésére. Mac-Mil- lan Lord Russelhez intézett, meglepően heveshangú vála­szában azt állítja a többi kö­zött, hogy ő nemkevésbé viseli szívén az emberiség jólétét, mint a kérvényezők. Angol sajtókörökben utalnak a mi­niszterelnök válaszának szo­katlanul éles és türelmetlen hangjára. A Daily Mirror politikai tudósítója szerint MacMillant valósággal felbőszítette a fel­hívás, mert a miniszterelnök véleménye szerint annak ál­lításai rémületbe ejthetik a közönséget. Megkezdődött a cannesi filmfesztivál Amerikai rakétát lőttek ki Tajvanban Peking (Uj Kína). Amerikai hírügynökségek jelentése szerint az Egyesült Államok légiereje pénteken Tajvanon kilőtt egy „Matador” típusú távirányítású lövedéket Ez volt az első alkalom, hogy az amerikaiak a Távol-Kele­ten ilyen rakétát lőttek ki. A rakéta kilövésénél jelen volt Austin Doyle, a Tajvanon állomásozó amerikai agresz- sziós csapatok parancsnoka is. Fogadás Moszkvában Moszkva (TASZSZ). Május 2-án, a Szakszerveze­tek Házában fogadást rendez­tek azoknak a külföldi szak- szervezeti és munkásküldöttsé­geknek a tiszteletére, amelyek a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának és több ipar­ági szakszervezet központi bi­zottságának meghívására ér­keztek Moszkvába a május 1-i ünnepségekre. Cannes (AFP). • A cannesi filmfesztivál pén­teken este a Gioconda moso­lyával kezdődött meg, egy fran­cia rövidfilmmel, amelynek tárgya a Mona Lisa, Lionardo da Vinci remekműve. Ezután következett egy svéd doku­mentumfilm Indiáról, amely­nek címe „En djungelsaga”, — rendezője Erne Susksdorff. A fesztiválon harminc ország vesz részt (és ennek mintegy a fele csak rövidfilmekkel), — ezenkívül öt megfigyelő. A megnyitó estén, jelen volt több sztár is. Sophia Loren, — aki pénteken reggel érkezett meg Nizza repülőterére, nem­csak az amerikai szilfák alatt ébreszti fel a vágyakat (a fesz­tiválon bemutatásra kerülő filmjének címe: „Vágy, a szil­fák alatt”), hanem a cannesi pálmafák alatt is, ahol ne­hezen tud megszökni az új­ságírók és az autogramvadá­szok elől. Az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió Mitsy Gaynort, aki legutóbb a „The girs” című filmben szerepelt, illetve Tatjana Szamoljkovát küldte, ez utóbbi a szombaton vetítésre kerülő „Szállnak a darvak” főszereplője. Nemzetközi kábítószercsempészt lepleztek le egy vajdasági városban BELGRAD (MTI) A jugo­szláv belügyi szervek az el­múlt napokban egy nemzetkö­zi szélhámost és már régóta körözött kábítószercsempészt fogtak el. Egy görögországi menekültről van szó, aki hol Jugoszláviában, hol pedig Csehszlovákiában ütötte fel tanyáját. Jugoszláviában Na- mikosz Sztatosz, majd dr. Zis- sis Har Siebes, majd Statis Har Pál álnéven szerepelt, ha­mis orvosi diplomával ren­delkezett és az utóbbi két év­ben Zrenyaninban (volt Nagy- becskerek) lakott. Orvosnak adta ki magát és így sikerül' ; állást kapnia a helybeli kór- ; házban, ahol a kórház hivata­los bélyegzőjének felhasználá­sával hamis igénylések alap­ján mintegy 15 000 ampulla kábítószer birtokába jutott. A kábítószereket egy idegen kö­vetség tisztviselőjén keresztül külföldre csempészte. A kül­földre csempészett kábítósze­rek legnagyobb része ópium, morfium, hasis, valamint egy heptarin néven forgalomba hozott jugoszláv gyártmányú szer volt. Nemrégiben történt a texasi Houston városában, az Egye­sült Államokban: Délután 4 órakor vijjogni kezdtek a szirénák, a houstoni és a galvestoni egyetem orvo­si karát nyomban kitelepítet­ték a várostól 64 kilométerre. Négy óra harminc perc: Hous­tont elpusztította egy hidrogén­bomba A rádióban rendelke­zést olvastak fel hogy a se­gélykórházak azonnal lépjenek működésbe és közelítsék meg a várost... 40 kilométerre. 5 óra: az országút jeketéllik az Alvilági Mert természetesen nem va­lódi h drogénbomba támadás­ról, hanem csak egy gondosan kitervelt hadműveletről, pon­tosabban szólva, egy eszeve­szett és apokaliptikus főpróbá­ról volt szól. Mint a Le Monde című párizsi lap tudósításában olvashatjuk, a nagy főpróbát" gigászi előkészületek előzték meg Három hónap:g készültek rá, háromezer önkéntes men­tőt. orvost, ápolót mozgósítot­tak, nem is szólva arról az öt­száz orvostanhallgatóról, akik a feltételezett sebesülteket ját­szották A Ricochet hadműve­leti terv feltevése szerint a megadott napon délután 4.30 órakor lézuhant hatalmas hid­rogénbomba” a zuhanás helyé­től számítva, 16 kilométeres elpusztult városból kifelé özön­lő autóktól és emberektől. Százával szállítják a sebesülte­ket. 6 óra 30 perc: az első se­besültek megérkeznek az elő­retolt állomásokra, ahol specia­listák vizsgálják őket, vajon sebesülésen kívül fertőzöttek-e rádióaktivitással. 7 órától éjjel 1 óráig: az ötszáz sebesültet megoperálták, bekötözték, és mentesítették a robbanás okozta sokktól. Reggel 4 óra: a két kitelepült kórház vissza­tért a városba. A Ricochet- hadművelet befejeződött. színjáték. körön belül minden épületet teljesen szétrombolt és hogy az ,.illúzió" teljes legyen, a fel­tételezett robbanási sokkot szenvedett egyetemi hallgatók arcát és kezét hamuszürkére, ajkát szederjes kékre festették, kezükbe vérrel töltött palacko­kat nyomtak amelyeket a fel­tételezett sebekre kellett önte- niök az elsősegély-állomáso­kon. Nehezen lehetne a houstoni .főpróbát" egyszerűen érdekfe­szítő eseményként s a róla szóló beszámolókat izgalmas olvasmányokként kezelni. Ami ebben a texasi városban tör­tént, nemcsak elgondolkoztató de mélységesen nyugtalanító is. Nemcsak azért, mert egy elképzelhető szörnyű kataszt­rófa lehetőségére figyelmeztet, s még azért sem, mert arra utal hogy a katasztrófa lehető­sége miatt milyen iszonyatos gyakorlatoknak vetik alá a polgári lakosságot. Ami a leg­inkább nyugtalanító és aggasz­tó ebben az egész „operation Rocochet”-ben. az annak nyil­vánvalóan tudatos propaganda és lélektani hatása. Nem lehet szabadulni attól a gondolattól, hogy akik ilyesfajta színjáté­kot rendeznek, azok végered­ményben hozzá akarják szok­tatni az amerikai közvéle­ményt az atomháború gondo­latához, s ami ezzel egyenér­tékű, fokozatosan el akarják sorvasztani a közvéleményben, a tömegekben azt a készséget, hogy fellépjenek az atomhábo­rú lehetősége és egyáltalán az atomfegyver használata ellen. Ennek a hátborzongató „ri­asztási gyakorlatnak" a fényé­nél még keményebben rajzo­lódnak ki a csúcstalálkozó kö­rül folyó nemzetközi küzdelem körvonalai. A haladás kétség­telenül lassúbbá vált, noha a jelek többsége változatlanul arra mutat, hogy a nagyhatal­mak tárgyalására előbb-utóbb mégis sor kerül. Mindaz azon­ban, ami a világon a legutóbbi hónapkban történt, arra figyel­meztet, hogy a csúcstalálkozó­val nem szabad késlekedni. Minél később kerül sor a csúcstalálkozóra, annál inkább megnőnek azok a fizikai, kato­nai és politikai elemek ame­lyek nehezebbé teszik a nagy találkozó eredményes befejezé­sét. Ami a fizikai elemeket il­leti, hatszáztizennyolc angol tudósnak Macmillan miniszter- elnökhöz intézett május elsejei levele éppen arra figyelmeztet: a légkör fokozódó szennyező­désére, valamint arra, hogy amennyiben az atom- és hid­rogénfegyver birtoklása újabb és újabb hatalmakra is kiter­jed, növekszik a megegyezés nehézsége és vele együtt nő egy katasztrofális háborús ki­robbanás veszélye. A nyugati világ vezető körei azonban láthatóan húzzák-ha- lasztják a csúcsta'á'kozó össze­hívását. Az a mozgó, ami ed­dig a csúcstalálkozó irányában történt, bizonyíthatóan a szov­jet kezdeményezések hatására és a közvélemény nyomására történt. Erre vonatkozóan hadd idézzünk néhány mondatot a New York Times egyik leg­utóbbi számából: „A nyomás Angliában a legerősebb ahol a MacMillan-kormányt úgylát­szik ráerőszakolták arra hogy az ellenzék néhány érvét elfo­gadja. Noha az amerikai köz­vélemény viszonylag nyugodt maradt, legfontosabb szövetsé­gesünk megmutatta, hogy még mindig jelentős befolyással rendelkezik Washingtonban.. A Szovjetunió, mint a csúcs- találkozó hirdetője, sikeresen A politikai és katonai akadá­lyokról szólva elegendő emlé- kezteni a NATO-nak arra a határozatára, amely szerint rakétakilövő támaszpontokat helyeznek el Nyugat-Európá- ban és külön emlékeztetni kell a nyugatnémet szövetségi gyű­lés döntésére a nyugatnémet csapatok atomfegyverrel való ellátásáról. Vajon ki tagadhat­ná józan fővel hogy e hatá­rozatok valóraváltása csaknem forrpontig növelné a feszültsé­get Európában, a konfliktusok kockázatát pedig veszélyes módon megsokszorozná? őrzi meg a kezdeményezést, — viszont az Egvesült Államok még mindig szenved attól a hátrányos helyzettől hoe-' ne­gatívnak látszik... Dulles visz- szautas'tja a szovjet Lorelei-t. de az áramlatok egyre köze­lebb és közelebb lökik csónak­iát a csúcstalálkozó sziklájá­hoz." Az idézet °ibeszédes Valóiában az tükröződik ben­ne, hogy Nyugat és elsősorban az Egyesült Államok fél egy olyan csúcstalálkozótól, amely­ben nem tud ,az erő helyzeté­ből” tárgyalni vagyis nem tud­ja egyoldalú engedményekre késztetni a Szovjetuniót Ezért az időhúzás, ezért Nyugat-Eu- nópa és benne Nyugat-Német- ország atomfelfegyverzésének terve De még valamit remél­nek a halogatástól. Azt, hogy a közvélemény végül is bele­fárad — nem a főkérdésbe, a csúcstalálkozóba — hanem a csúcstalálkozóhoz vezető tech­nikai előkészületek vitáiba. Ha pedig ez bekövetkezik — re­mélik egyesek Washingtonban —, akkor kihull a nagy küzde­lemből az egyik legkellemetle­nebb partner a nemzetközi közvélemény Ez az egyik oka annak, amiért az amerikai la­pok az utóbbi időben megszál­lottként térnek vissza arra a témára: hogyan lehetne hatá­sosabbá és meggyőzőbbé tenni a nyugati propagandát a csúcs- találkozó ügyében általában, konkrétan pedig az atom- és hidrogénkísérletek felfüggesz­tésében. A nemzetközi élet nehéz és fárasztó szakasza áll tehát előttünk. Soha ilyen nagy fele­lősség nem terhelte még a ve­zető államférfiakat. És soha ilyen nagy történelmi feladat előtt nem állott még a nemzet­közi közvélemény, a nukleáris fegyverek árnyékába-' élő nép­tömegek százmilliói. A csúcs- találkozó ideje és >orsa nagy mértékben ennek a közvéle­ménynek. ezeknek a százmilli­óknak éleslátásától és kitartá­sától függ Ha az eljövendő hó­napok világpolitikai alakulását figyelemmel akarjuk kísérni, elsősorban a nemzetközi köz­vélemény mozgé sáról érkező híreket érdemes olvasnunk. Mindenekelőtt az angliai és nyugatném'tország' helyzet alakulása n -'ithat hasznos tá* jékozódást ebben a szakaszba«, Időhúzás és kényszerítő áramlatok Nemzetközi szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom