Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-17 / 97. szám

Értekezleten beszélték meg Ha a vezetőség dolgozik. Kerecsendíek látogatása a füldművesszövelkezeti nőbízoltságok vezetői az elöltök álló feladatokat Hétfőn reggel szokatlanul sok falusi asszony kereste Egerben a Városi Tanácsot. Ugyanis a MÉSZÖV a földmű­vesszövetkezeti nőbizottságok vezetői részére az értekezletet ott tartotta. Az értekezleten mintegy 58 asszony jelent meg. A megyei nőbizottság beszámolója ismertette a föld- művesszövetkezeti nőbizottságok eddig végzett munkáját és a szövetkezet előtt álló feladatokat, melyekből ered a nő- bizottságck feladata. Legfőbb teendőként a boltok és egyéb fogyasztási üzemegységek ellenőrzését, a gépi munka szerző­déskötésének szervezését és ellenőrzését, az éves részjegy­befizetési tervek teljesítésének elősegítését és az általános vonatkozású problémák megoldásához a segítségadást jelölte meg. A felszólalásokban az asszonyok ismertették a községi nőbizottságok eddig végzett munkáját, terveiket, valamint problémáikat. A káli, kiskörei és még néhány nőbizottság elnöke elmondotta, hogy eddig őket nem vonták be a föld­művesszövetkezetek munkájába, nem hívják meg őket igaz­gatósági ülésre és a nők problémáinak megoldásához sem ad a vezetőség részükre segítséget. Ezzel szemben az adácsi, hevesi, kápolnai, hatvani, novaji és felsőtárkányi nőbizott­ság vezetői felszólalásaikban elmondották, hogy náluk igény­lik az asszonyok segítségét, sőt a nők sajátos problémái­nak megoldásához is segítséget nyújtanak részükre. Nagy tetszéssel fogadták az értekezlet részvevői Farkas Gergeiyné felsőtárkányi és a megyei nőbizottság elnökének versenykihívását, aki az ezévi részjegybefizetési terv július 20-ig való teljesítését vállalta. A felsőtárkányi asszonyok már 1957-ben is kivették részüket ebből a .munkából és jelenleg is segítséget nyújtanak a földművesszövetkezeti tervteljesítéshez. A versenyfelhíváshoz bejelentette csatlako­zását a novaji, komlói, hatvani nőbizottságok elnöke. A hevesi járás asszonyai pedig főleg a gépi munka szer­ződtetéséhez és ellenőrzéséhez nyújtottak és kívánnak segít­séget nyújtani a földművesszövetkezeteknek. Tuza Józsefné, pélvi parasztasszony a gépi munka előnyeiről beszélt. Meg­említette, hogy náluk az asszonyok eddig is segítséget nyúj­tottak ehhez a munkához. Ezenkívül ellenőrizték a vetőmag­vak tisztaságát és népszerűsítik a vegyszeres gyomirtás elő­nyeit. Tuza néni hozzászólását nagy tetszéssel fogadták az asszonyok, melyet lelkes tapssal jutalmaztak. Felszólalt az értekezleten Süveges Benedek, a MÉSZÖV Szövetkezetpolitikai Osztályának vezetője is, aki szintén a földművesszövetkezeti munkában való aktív részvételre hív­ta fel a nőbizottságok vezetőinek figyelmét. A kápolnai nő- bizottság elnöke — Hevér Józsefné — elmondotta, hogy ők eddig is jól össze tudták kapcsolni a nőbizottságok kettős feladatát — az általános nővonatkozású kérdések megoldását a földművesszövetkezeti munkával. A közelmúltban vásároltak egy darab mosógépet az asz- szonvok által befizetett részjegyekből és tervbevették újabb mosógép vásárlását is, ugyancsak az asszonyok által befize­tett részjegyekből. Ezenkívül a i'öldművesszövctkezeti «((bi­zottságból 25 taggal megalakították a baromfitenyésztő szak­csoportot amely állami segítséggel keitetőgépet vásárolt. Az értekezlet részvevői egyöntetűen megállapították, hogy az összejövetel hasznos volt és útmutatást adott to­vábbi munkájukhoz. Hazamenve, beszámoltak az értekezle­ten hallottakról a nőbizottság tagjainak, melynek megvaló­sítása, úiabb lépést jelent a földművesszövetkezeti nőbizott- ságnk életében, hogy céljuknak és feladataiknak megfelelően dolgozzanak. SILLER FERENCNÉ. A növényápolási és védekezési munkákról Az idei enyhe tél miatt igen Jelentős rovarkártétellel kell számolnunk, ami fokozott fel­adatokat ró az agronómusokra és a termelőkre, különösen a szerződéses növények terén, A földművesszövetkezeti boltok gondoskodtak a növényvédő­szerek raktározásáról, ahol minden kártevő elleni védő­szer megtalálható. Cukorrépánál fontos, hogy a kelést ellenőrizzük és ahol foghíjas, vagy rovarkártétel következtében foltszerűen ki­pusztult, áztatott vetőmaggal kell pótolni. Ahol a bevetett terület a hengerelés és az eső következtében megcserepese- dik, könnyű fahengerrel járas­suk meg, úgy, hogy a hengerre láncot csavarjunk. Nedves te­rületen a gyökérfekély ellen a talajt levegőztetni kell, amit egymás után következő, ismé­telt sarabolással és hengere- zéssel érünk el. A bolha és a barkó igen nagy pusztítást vé­gez a késői keléseknél. A bol­ha ellen Agritox-szal, vagy Matadorral porozzunk, a barkó ellen pedig leghatásosabban a Darsinos permetezéssel véde­kezhetünk. A levéltetű ellen ezenkívül WOFATOX-porral védekezhetünk, de a védőszert a legnagyobb elővigyázatta! használjuk, mivel igen erős méreg. Az étkezési borsó, lencse­kultúrákat, amennyiben na­gyobb sortávolságra vannak vetve, úgy a növény kikelése után a saraboló-kapálást azon­nal végezzük el. Ha a vetést gabona sortávolságra végeztük, úgy csak a kézi gyomlálást al­kalmazhatjuk és végezzük el minden esetben. Lucerna és vöröshere mag- fogásos szerződéseket lehetőleg május hónap folyamán kössük meg. Ez azért szükséges, hogy az ingyen juttatott Agritox- szot a termelők a földműves- szövetkezetektől át tudják venni és az első kaszálás után, illetve a zöldbimbós állapot­ban fel tudják használni. A korábbi évek gyakorlata ugyanis azt bizonyítja, hogy a késői szerződéskötés miatt a termelőknek nem állott ele­gendő idő rendelkezésére a szükséges védekezési munká­latok elvégzésére és így a mag­fogás a bizonytalanra volt bíz­va. A lucerna és vöröshere po­rozásakor a termelők feltétle­nül értesítsék a helyi méhésze­ket a porozás időtartamáról és helyéről. a tagság támogatja Az elmúlt hetekben hírt ad­tunk arról, hogy a nehézségek után hogyan állt talpra Péter- vásárán a földművesszövetke­zet. A tagság azonban elvárja, hogy a gazdasági megszilárdu­lás mellett a vezetés és a vá­lasztott szervek munkája is megjavuljon. Erre azonban már nem fordítanak olyan fi­gyelmet, mint a gazdaságos működésre?, pedig a jó vezetés nélkül nem sokáig tudják biz­tosítani az elért eredmények megtartását. Az igazgatóságnak tudni kell a földművesszövetkezet min­den tevékenységéről, gondjai­ról és eredményeiről. Annak ellenére, hogy az üléseiket megtartják rendszeresen, még-, sem beszélhetünk a jó mun­káról, ugyanis ez évben még csak egy esetben — február­ban — hoztak határozatokat, de a határozatok végreh'ajtá. sát azóta se vizsgálták felül. — Hiba, hogy az üléseiken nem hoznak határozatokat, mert ebből ered az is, hogy a kö­vetkező ülésen az igazgatóság elnöke sem tud beszámolni az elvégzett munkákról. A felügyelő bizottság mun­kája azonban még ennyire sem kielégítő, mivel az még az ülé­seit sem tartja meg. A jó mun­kához pedig az ellenőrzés is szükséges, mivel a pétervásári földművesszövetkezetnek már van jónéhány tapasztalata ar­ról, hogyha az ellenőrzést el­mulasztják, mi az eredmény. Ez a vezetőség, amelyik a sok­évi rossz vezetés hibáiból akarja kivezetni a földműves- szövetkezetet, nem követheti módszerben a régi vezetőséget. A vezetés megjavításához elengedhetetlenül szükséges a földművesszövetkezeti tagság támogatása. Ha hiányosságo­kat tapasztalnak, mindenkor forduljanak bizalommal a ve­zetőséghez, hogy a tapasztalt hiányosságokat minél előbb kijavíthassák. A boltos bizott­ság munkájában is volna egy­két javítanivaló. Az ellenőrzé­seik során nemigen írják be észrevételeiket az ellenőrzési könyvbe. Azt hiszem, hogy leginkább azért, mert nem akarnak nézeteltérést a bolto­sokkal szemben, pedig a bol­tosok munkájában ezzel is nagy segítséget adnának. Ahhoz, hogy a földműves­szövetkezet tagsága és a tag­ság által befizetett részjegy- alap növekedjen, jobb felvilá­gosító munkát kellene végezni a vezetőségen kívül a bolti el­adóknak is. Jó lenne, ha a Totó-Lottó és egyéb hirdetések mellett a rész jegy befizetés plakátjait is kifüggesztenék a bolthelyiségekben. Nem he­lyes, hogy a földművesszövet­kezet dolgozói egyetértenek azzal a téves nézettel, hogy a tagtoborzás és a részjegybefi­zetések azért nem mennek, mert nem volt visszatérítés. A pétervásári dolgozóknak az a véleményük, ha a szövetkezet vezetősége jól dolgozik, szíve- I sen támogatják. SZABÓ LAJOS. Utassy d. Józsefné, az istenmezejei földművesszövetke­zet nőbizottságának vezetője a nőbizottság eredményeiről és terveiről beszél. Az értekezlet résztvevői nagy figyelemmel hallgatják a beszámolót, mely útmutatást ad a nőbizottságoknak to­vábbi munkájukhoz. (Foto: Márkusz) a Verpeléti Takarékszövetkezetnél A kerecsendi földművesszö­vetkezet igazgatóságának ja­vaslatára e hó 11-én. öt dolgo­zó paraszt és a községi tanács elnöke meglátogatta á verpe­léti takarékszövetkezetet. Lá­togatásuk célja, hogy Kere- csenden is megalakítják a ta­karékszövetkezetet. 11-én, vasárnap délelőtt fél tizenegy órakor gördült be a szekér a verpeléti földműves­szövetkezet udvarába, ahol a verpeléti takarékszövetkezet két vezetőségi tagja és a köny­velője fogadta a látogatókat. A vendégek megtekintették a ta­karékszövetkezetet és elbeszél­gettek arról, hogyan is jött létre a takarékszövetkezet és a megalakulástól kezdve mi­lyen eredményeket értek el. — Többek között közölték a ven­dégekkel, hogy a féléves mű­ködésük alatt a betétállomá. nyuk meghaladja a 300 000 fo­rintot és jelenleg 210 tagja van, valamint már 79 tagot elégítettek ki különböző ösz- szegű kölcsönökkel. A látogatók úgy nyilatkoz­tak, hogy ez a szövetkezet — mint a gyakorlat is mutatja, Verpelét viszonylatában — csakugyan a dolgozó paraszt­ság érdekeit képviseli és a község dolgozó parasztsága életszínvonalának emelésében is igen fontos állomás. Hazamenve, elmondották az itt hallottakat és tapasztalta­kat, s véleményük szerint rö­vid időn belül meg tudják alakítani a takarékszövetkeze­tet Kerecsenden is. LESKO JÓZSEF, FJK, Eger. R MÉSZÖV megyei választmányi ülése elé A MÉSZÖV Igazgatóság ja­vaslatára, az alapszabály 24. §-a értelmében, 1958. május 20-ra összehívják a megyei vá­lasztmányi ülést. A választmá­nyi ülés többek között foglal­kozik a földművesszövetkezeti vagyonvédelem helyzetének értékelésével, a megyei vá­lasztmány és felügyelő bizott­ság ügyrendjének jóváhagyá­sával, az 1958. évi pénzügyi terv jóváhagyásával és szak- bizottságokat, valamint terme, lési tanácsokat választ meg. A választmányi ülésen megtár­gyalják, hogy a földművesszö­vetkezeti dolgozók és a szö­vetkezeti tagság közreműködé­sének következtében az utóbbi időben hogyan alakult a va­gyonvédelem. Útmutatást ad­nak a hibák kijavítására, a társadalmi tulajdon fokozott védelmére és az ellenőrzés megjavítására. A dolgozó pa­rasztság szakmai összefogását a termelési tanácsokon és szakmai bizottságokon keresz­tül lehet megfelelőképpen biz­tosítani. Ezért a SZÖVOSZ IV. Országos Kongresszusa hatá­rozata értelmében, a termelési és áruforgalmi tevékenység összehangolása céljából vá­lasztják meg a termelési taná­csokat és szakbizottságokat. — Többek között szőlő- és gyü­mölcstermelő kertészeti taná­csot, baromfi- és kisállatte- nyésztési tanácsot, felvásárlási és értékesítési szakbizottságot stb. alakítanak. A célkitűzés megvalósítása érdekében fel­veszik a kapcsolatot a föld­művesszövetkezeti szakbizott. ságok a megyei és az országos termelési tanácsokkal és szak- bizottságokkal. (A választmá- nyi ülés teljes anyagát a kö­vetkező számunkban közöljük.) Felügyelőbizottság munkája Tiszanánán A választások óta eltelt idő alatt számos földművesszövet­kezetnél bebizonyosodott, hogy a földművesszövetkezeti tag­ság jól választott. így van ez Tiszanánán is, ahol a megvá­lasztott vezetőség munkája jó mederben folyik, de különösen jó munkát végez a hat tagból álló felügyelőbizottság. Jenei János, a bizottság elnöke, szív­ügyének tartja a szövetkezeti vagyon védelmét és a gazdál­kodást. Minden kis szabad ide­jében a földművesszövetkezet munkájának megjavításán dolgozik. Az év folyamán a boltokban és kocsmákban, valamint a fel- vásárlási telepeken összesen 15 leltárt tartott. A leltárak alkalmával nagyobb összegű hiányok ugyan nem mutatkoz­tak, de a leltárra akkor is szükség van, ez a véleménye, így lehet a dolgozók munká­ját lemérni, de így lehet a na­gyobb összegű hiányokat is ki­küszöbölni. Volt már rá eset, hogy a földművesszövetkezeti tagok kérték, hogy egy-egy boltban leltározzanak. A félévi és évvégi leltárokon kívül bi­zonyos időközönként úgyneve­zett ..lecsapó” leltárokat végez, mivel az előbb említett két leltárra a boltosok fel vannak készülve. A lecsapó leltárokat nem nagyon szívesen fogadják a boltosok és ezért némi ellen­szenvet éreznek a bizottság iránt. Példa erre Godó János textil-boltvezető, ahol a múlt hónapban alkalmazott lecsapó leltár után nem a legjobb vi­szony alakult ki közte és a fel­ügyelőbizottság között, annak ellenére, hogy a leltárkor nála nagyobb hiányosságokat nem találtak. A leltárok mellett a felügyelőbizottság tagjai ellen­őrzéseket és szeszfokolásokat végeznek a kocsmákban. Az ellenőrzések során tapasztalt hiányosságokat beírják az el­lenőrző könyvbe és ezzel el­érik azt, hogy a hibát a hely­színen, az ellenőrzés után az üzletvezető azonnal ki is javít­hassa. De nemcsak a hiányos­ságokat, hanem a rendet, tisz­taságot is beírják az ellenőrző könyvbe, hogy a felettes szer­vek le tudják mérni úgy az üzletvezető, mint az ellenőrző, bizottság munkáját. Jó lenne, ha egyes földmű­vesszövetkezetek felügyelő- bizottságai is ezt a módszert alkalmaznák munkájukban, mert így az eredmény bizto­sítva van. (SZALA) „Földművesszövetkezet” Szerkeszti a MÉSZÖV Szerkesitá Bizottsága. A leveleket kérjük MÉSZÖV Titkárság, Eger, Knézich Kárai]: Uj 2, szám alá küUaaii

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom