Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-17 / 97. szám

4 NÉPÚJSÁG 1958. május 11., szombat Árnyékos oldal SOKÁIG GONDOL KOZ­TAM, hogy megírjam-e az esetet, hisz egy család magán­életéről van szó, amelyhez végeredményben sem nekem, sem az olvasónak nincs sem­mi köze. A szereplők szabá­lyosan megfenyegettek, hogy amennyiben írok róluk, ők is kellemetlenkednek nekem. Már le is tettem a tervemről, de aztán rájöttem, igaz, hogy ez magánügy, de sajnos nem egyetlen eset, s emiatt már nem is magánügy. Ehhez ha­sonlóval nap mint nap talál­kozik az ember, tehát beszél­ni kell róla. így hát olvas­sák N. N.-ék szomorú histó­riáját. A l,ány — azaz most már aszony, alig húsz éves, férje szintén fiatal ember, valahol tisztviselő. A lány egyszerű proletár asszony gyereke, akit csak a legnagyobb áldozatok árán sikerült iskoláztatni. Anyja éjjel nappal dolgozott és minden pénze arra ment, hogy egy szem kislányát úgy járassa, mint az urak járat­ják csemetéiket. Ügy, hogy a kislány, akire a csillagokat is rárakták volna, nem is na­gyon barátkozott a környék szegény gyerekeivel. Gimná­ziumba járt, kényes, hiú és önző gyerek lett, egyre többet követelt és rossz tulajdonsá­gait csak fejlesztette az a tény, hogy mindent meg is kapott. A hajszában anyja teljesen tönkrement. Az egykor híres szépaszony alakja elformátla­nodott és az embertelen robot teljesen tönkretette idegeit. Nappal egyik vállalatnál ta­ka ított, éjjel és korahajnal­ban pedig az érkező vonato­kat várta, ahonnan a bort vásárolni akarókat elkísérte a borosgazdákhoz, akik némi aprópénzzel jutalmazták szol­gálatait. Nem könnyű dolog így élni, de csinálnia kellett, mert lányának, mindennap volt valami új kívánsága. Hol új pulóvert kívánt meg, hol egy ruhaanyag kellett. _ SZEGÉNY ASSZONY min­„ltva den elégtétele az volt, hogy „úrilány!’ lesz a gyerekből. Később kialakult köztük az a viszony, hogy lány csak akkor szólt anyjához, ha valami kel- ' lett, ' egyébként egyáltalán nem törődött vele. Ha vala­mit nem kapott meg, hiszté­riás rohamokat rendezett, te- nyegetőzött mindaddig, amíg nem teljesült a vágya. Bárki láthatja az elmondot­takból, hogy az ügyben az anya sem hibátlan. Okos em­ber nem engedheti, hogy ilyen hangulat alakuljon ki szülő és gyerek között, de az egye­dül élő asszony azt hitte, úgy szereti igazán gyerekét, ha mindent megad neki. Annyira hitte és annyira akarta, hogy úrilányt neveljen, hogy gim­nazista kislányává! szemben * kissebbségi érzése keletkezett A lány egyre többet hangsú­lyozta és éreztette, hogy már­is okosabb és többet tud, mint az anyja, hogy lassan olyan helyzetbe került, mintha cse­lédje lenne. Az elegáns, divatos lány szégyellni kedte anyját gim­nazista barátnői előtt. Aztán, amikor leérettségi­zett, az első jelentkező alkal­mat felhasználva férjhez ment. Persze szerencsétlen, egyedül élő anyja nem tudta kellőképpen kistafírozni, nem tudott megfelelő bútort adni neki. Ebbe persze sem a lány, sem a férj nem törődött bele. Eladatták vele a lakását, el­vitték az összes szegényes bú­torát és az anya mindezt tűr­te. Mikor a költözködés tör­tént csak azt kérte, hogy né­hány üveg lekvárt megtart­hasson magának. Az üresszívű és üresfejű lány erre újra hisztériás rohamot kapott és az összes lekváros üveget a földhöz csapta. Az anya, életének alkonyán teljesen • összetörtén, közel az idegösszeroppanáshoz, egyedül maradt. Először kis bútorozott szobában lakott, Ynajd az egyift' rokoncsalád vette ma­gához. Ott él ma is, úgy, hogy nincs semmije, sem bútora, sem ruhája, sem nyugalma. Életének álma és vágya telje sült: lányából „úrilány” lett, akinek férje jobbházból való tisztviselőember, így hát nem is csoda, hogy nem nagyon szeretik, ha meglátogatja őket, mert hátha társaság van ná­luk, ahol mit is kereshetne ő, proletárasszony, aki csak szé­gyent hozna a fiatalokra, hisz még rendes cipője sincsen. Üriasszonyt akart — ime megkapta... BESZÉLGETTEM A lány­nyal. Próbáltam felébreszteni benne a becsületérzést. Arra apelláltam, hogy most már neki is van gyereke és mind­ezt visszakaphatja. Minden hiába. így érvelt: — Mit ugrál! Ö nevelt ilyen­re. Én majd jobban nevelem gyermekem. És egyébként sem normális... — Arra azonban jó, hogy még most is, ahelyett, hogy segítenétek rajta, elszeded az utolsó fillérjét is. Legalább ezt ne tedd — kértem, mi­után az az igazság, hogy sze­rencsétlen asszony minden pénzét lányára költi.- Minek teszi? Ki kéri? — volt a válasz. És akkor a legcsúnyább dol­got vágom a fejéhez. A télen nem volt az anyjának télika­bátja. Kérte a lányát, hogy adja neki a régi kabátját, amit még ő vett neki és már nem hord. Nem adta. Később azt mondta, hogy kétszáz fo­rintért neki adja, de készpénz- fizetés ellenében. Anyjának nem volt pénze, hát eladta másnak. És a válasz: — Miért adtam volna in­gyen? Hát ki ad nekem vala­mit. Ilyen az élet... Érvel, vitázik, kiabál, fenye- getődzik, engerr^ támad. Per­sze mindezt úgy, hogy érzi, ér­vei üresen konganak, buták és semmitmondóak. Beszéltem az anyjával is. Könyörgött, hogy meg ne ír­jam. Ne hozzak szégyent a lányára. Felkeresett a férj is. Abban bíztam, hogy intelli­gens emberrel állok szemben. — Én nem avatkozom bele a feleségem családi életébe és magának is ajánlom, hogy ne avatkozzék bele... így áll most a helyzet. Be­leavatkozni tényleg nem le­het. Magánügy! Arra van törvény, hogy a szülőnek kö­telessége gondoskodni gyerme­kéről, olyan törvény azonban nincs, hogy a gyermek köte­les egyedül élő anyját segí­teni, vagy eltartani. Még alig hervadtak el azok a virágok, amelyeket a hálás gyermekek vittek édesanyjuk nak. A boldog anyáknak még fülükben csengenek azbk a szép köszöntő szavak, melyek kel anyák napján köszöntöt­ték őket. Ez a napos oldal. ES AZ ÉLET MÁSIK, ár­nyékos oldalán itt áll N. N.-ék esete, amely sajnos nem egye­dül álló. HERBST FERENC Csalók felett ítélkezett a hevesi járásbíróság Sikkasztás, csalás és a tár­sadalmi tulajdon hűtlen keze­lése miatt ítélkezett a hevesi járásbíróság a pélyi földmű­vesszövetkezet vezetőinek ügyében. Révai Illés volt ügy vezető és Masek János könyvelő jogta­lanul különélési díjat vettek fel, összesen 4200 forint érték­ben. Ezenkívül hanyag ellen­őrzésük miatt hozzájárultak a másik két vádlott, Balogh László és Póka Aladár vissza­éléseihez. Balogh László a rá­bízott felvásárlói beosztással visszaélve, 9000 forint értékű kárt okozott. Elsikkasztotta például a burgonya eladásából befolyt pénzt, és a göngyöle­gek hanyag kezelése is jelen­tősen károsította a földműves- szövetkezetet. Póka Aladár boltvezetőt, ismételten elköve­tett sikkasztás miatt vonta fe­lelősségre a bíróság. Rendsze­resen kisebb-nagyobb pénzösz- szegeket kivett a kasszából, és 19 000 forint értékű leltárhiá­nya volt. Révait és Maseket még árdrágítás miatt is fele­lősségre vonták. Az ellenforra­dalom idején ugyanis kukori cáért beszereztek szenet és an­nak mázsáját 100 forintért ad ták el. A járásbíróság Révai Illést 1 évi, Masek Jánost 6 hónapi, Balogh Lászlót 8 hónapi és Póka Aladárt 1 év és 2 hónapi börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Tárnáméra és Nagyfüned községek iárnak élen a lucerna és vöröshere termesztésében A vöröshere és lucerna ter­melése a magyar mezőgazda­ság igen fontos feladata. Fel­adata elsősorban azért is, — mert mindkét növény magva fontos exportcikkünk és álta­lában magas árakat érhetünk el értük. A Mezőmag-tól nyert érte­sülés szerint megyénkben fen­ti növényeket csaknem kizá­rólag az állami gazdaságok és Járási tűzoltóverseny Füzesabonyban Füzesabony községben a sportpályán vasárnap délelőtt kerül sor a járás önkéntes tűzoltóegyesületeinek nagy erőpróbájára. A versenyre mintegy 25 csapat nevezett be. A versenyző csapatok között hat úttörő tűzoltóalakulat is bemutatja tudását. A verseny után ünnepélyes díjkiosztást, majd közös ebédet rendeznek. a tsz-ek termelik. Az egyéni­leg dolgozó parasztok, sajnos, nem fordítanak elég gondot e növények termelésére, jól­lehet számukra is igen előnyös és kifizető lenne. Mégis van a megyében két község, Tárnáméra és Nagyfü ged, ahol jó munkát végeztek a földművesszövetkezetek szer­vezői. Ott a dolgozó parasztság a két növényből több mint 150 holdat szerződött és termel. A szervezés terén Lőrinc Jó­zsef és Bencsik János szö­vetkezeti dogozók jártak az élen. (Sz.) — A MÁTRÁI NAPOK al­kalmával a Gyöngyösön tar­tandó ankéton Dögéi Imre földművelésügyi miniszter tart előadást. Ebből az alka­lomból vonat- és busz-járatot indít a megyei tanács Gyön­gyösre. 1958. május 17. szombat: 1814. A norvég alkotmány ün­nepe. 1878. Született: Feyks Jenő fes­tő- és rajzolóművész. 1873. született: H. Barbusse francia forradalmi író, a fasizmus elleni harc kiemelkedő alakja. NÉVNAP Ne feledjük: vasárnap ERIK liinsjt Vidám, zenés vasárnap délután Vidám, zenés délutánt ren­dez Egerben vasárnap, négy órai kezdettel, a városi kultúr- ház. A színes, szórakoztató műsor keretében fellépnek a kultúrház főiskolai színjátszói, a női vokál-együttes, Lasko­vics Margit, Albertus Sándor szólisták és Szálkái László tánczenekara. A bevételt a városi kultúrház vezetősége az egri VIII-as számú iskola ta­nulóinak ajándékozza, egy bu­dapesti kirándulás költségeire. Jól vizsgáztak a pedagógusok a füzesabonyi járásban — RÖVIDESEN megkez­dik Hevesen 2 kút fúrását. A kutak elősegítik a belterjes gazdálkodást Is, mert a vizet főleg öntözési célra akarják felhasználni.- MA DÉLELŐTT 10 óra­kor megyei orvosgyűlés lesz Egerben, a II. számú kórház kultúrtermében. A gyűlésen orvos-etikai kérdésekről lesz szó. Képviselteti magát ,az Or­vosegészségügyi Szakszervezet központja is. — A CUKORRÉPA egye- lését is megkezdték a hevesi állami gazdaságban. A 80 holdas cukorrépatáblán 10 dolgozó szorgoskodik. A ré­pa szépen fejlődik, és kedve­ző időjárás esetén szép ter­mést ígér.- A FÜZESABONYI járási pártbizottság a közeljövőben összehívja a KISZ-ben dolgo­zó kommunistákat, hogy meg­beszélje velük a KISZ-tagok politikai nevelésének néhány elvi, gyakorlati problémáját. — NYOLCVAN köbméter föld megmozgatásával parko­sítják a. hevesi tanácsháza hátamögütt levő teret, a köz­ségbeli fiatalok. A társadal­mi munkát a KISZ kezdemé­nyezte.- A JÖVŐ HÓNAP folya­mán, a tervek szerint kirándu­lásokat szerveznek a füzesabo­nyi járásban az egyénileg dol­gozó parasztok számára, a me­zőgazdaság szocialista szekto­raiba. A kirándulások kereté­ben az egyéni gazdák megláto­gatják a Kompolti Kísérleti, a Pusztaszikszói és a Poroszlói Állami Gazdaságot, valamint a Füzesabonyi Petőfi és Szabad Nép Termelőszövetkezeteket. — CSOMÓZÖHÁZ és do­hánypajta épül a komlói Kossuth Termelőszövetke­zetben. A központi istállónál pedig egy kutat fórnak a víz­ellátás megjavítására.- VASÁRNAP DÉLELŐTT 9 órakor a hatvani kultúrott- honban Kresz-oktatást tart a. városi rendőrkapitányság. Az oktatáson előreláthatólag négy­százan vesznek részt. — JÄRÄSI üttörö Spartakiaden mérik össze tudásukat a hevesi járás út­törői ma, szombaton. A spartakiád során sport- és tornaverseny lesz.- NAGYRÉDÉN mutatják be vasárnap délután 4 órakor a Dunaparti randevú című ope­rettet a Gyöngyösi Városi Kul­túrház színjátszói. A füzesabonyi járásban szer­dán délelőtt ért véget a járás pedagógusainak az évi ideoló­giai továbbképzése. A történel­mi materializmus tanfolyamán elsősorban Istványi Miklós, B ó t a László és T ú r ó c z í János nevelők bizonyították be, hogy jól elsajátították a konferencia anyagát. A logika tanfolyamának zá­róvizsgáján Balázs Sándor szeminárium-vezető összegezte a végzett munkát. Mindkét tanfolyam elősegítette a neve­lők tisztánlátását, politikai képzettségük fejlődését. A ta­nultakat minden bizonnyal si­kerrel hasznosítják majd az oktató-nevelő munkában. Hatvan város anjahönjvébál Születtek: Makavinyi András, Baranyl Zoltán, Vidék Tibor, Bora Ilona. Házasságot kötöttek: Gödör László—Juhász Mária Magdolna, Zoller József—Fegy vési Józsefné (Tóth Mária Magdolna), Ciomok János—Tóth Veronika Mária. Meghalt: Szinger Jánosné (Kó- kai Mária). Holttá nyílvánítva: Dankovics Lajos. Itt a vég Mikor elolvastam, szinte megállt a szív- '-J'L verésem. Elsápadtam és ültömben re­megni kezdett a lábam. Nincs menekvés. Hiá­ba minden álmom, vágyam, nincs menekvés. Ültem és a halálfélelem verítéke gyöngyözött végig a homlokomon. Sírni tudtam volna, or­dítani, hogy segítséget kapjak. De kitől, hisz ők is... Csak ők még nem tudják. De én igen, mert nekem mindent meg kel tudni, mert ne­kem még ezt is meg kellett tudni. Agyamban lázasan futkostak a gondolatok: mit lehetne tenni? És hogyan? Ezernyi terv cikázott át pillanatok alatt koponyámon, s ezernyi tervet kellett rögtön elvetnem. Pedig mindegyikbe úgy kapaszkodtam, mint fuldokló a szalma­szálba, mint utolsó mentségbe, s mindegyiket sorra el kellett vetnem. Nem, itt nincs menekvés. Vége mindennek. Ráborultam az asztalra és zokogni kezdtem, öklömet rágva kínomban, közben izgatottan figyeltem ki az ablakon: történik-e már, be- \ következik-e már. öngyilkos leszek. Nem vá­rom meg a kegyetlen pillanatot. Tudatos em­berhez méltóan, s nem kiszolgáltatottan, ön­akaratomból vetek véget életemnek. Kötél? Méreg? Gáz? Szakadék? Mindegyiktől vissza­riadtam — ól — én gyáva féreg. Még arra sincs erőm, hogy emberi dacossággal és emberi dia­dallal mégis én kerekedjek felül, az én tuda­tosságom a természet vak következetlenségén. Ültem, veritékeztem, sírtam, és gyötört a halálfélelem, miközben úgy néztem az előttem lévő sorokra, mint áldozat a hóhérra. 0, ez a hibás, ezek a sorok pusztítanak el életem vi­rágában, s vadul összegyűrtem az újságot, — mert már csak erre volt erőm. Csak erre. Mert aztán jön a vég, mert a sorok, az újság elárulta nekem: „100 milliárd év múlva kihűl a Nap.” Ő, ez a vég, csak ezt tudnám feledni! (egri) Védekexxünk a jégkárok ellen! Sokáig késett a tavasz. A pa­rasztság megfeszített munkája szükséges, hogy a nagy idő­kiesést behozza és jó termést takaríthasson be. Az időjárás az idén már űzött velünk néhány csúnya tréfát és kilengéseire sajnos, továbbra is számíthatunk. Minden termelőnek egyéni érde­ke, hogy védekezzék az elemi csapások ellen, de a biztonságos termelés érdeke az egész népi demokráciának is. A leggyakoribb elemi csapás a jégveres, amely kora tavasztól késő őszig fenyegeti a termést, s néhány perc alatt részben, vagy egészben elpusztíthatja a termelők egész évi fáradságos munkájának gyümölcsét. Véde­kezni ellene semmiféle módon nem tudunk, de az általa oko­zott károsodás a jégbiztosítás út­ján megtérülhet. Ezért kívánatos lenne, hogy még a jégveréssel járó zivatarok jelentkezése előtt, minél több egyénileg gazdálkodó és termelőszövetkezet vegye igénybe a jégbiztosítást. Az önkéntes jégbiztosítás nagy előnye, hogy a termelők a vár­ható terméshozam és a biztosít­ható egységár alapján maguk ha­tározzák meg, milyen összegre kívánják termésüket biztosítani. A viszonylag alacsony díj nem jelent különösebb megterhelést a biztosítottak számára. Kormányzatunk nagy fontossá­got tulajdonít egyes fogyasztási és ipari növények szerződéses termeltetésének. Az értékes nö­vények termelése sok befektetést igényel a gazdák részéről. A szerződéses termeltetést az Állami Biztosító is elő kívánja segíteni azáltal, hogy a szerződéses ter­melők olcsóbb díj mellett biz­tosíthatnak, továbbbá a biztosí­tási dijat nem kell a biztosítás megkötése alkalmával kifizetni: hanem az csak a termények át­vételekor kerül levonásra. Eze­ket a biztosításokat a szerződé­ses termelők a termeltető válla­latok, vagy a földművesszövet­kezetek útján köthetik meg. Hazánk éghajlatának statiszti­kája szerint, egyike Közép-Európa legjáratosabb vidékeinek. Az utóbbi öt évben évenként átla­gosan mintegy 1500 község hatá­rában, sok helyütt egy idényben kétszer, háromszor is pusztított a jég. Az elmúlt' nyáron például 83 jégveréses nap volt. A bizto­sítottak részére az Állami Bizto­sító 40 millió forint kártérítést fizetett ki. Ezek a számok híven tükrözik a veszélyt és gondolko­dásra kell, hogy késztessenek minden termelőt. A Jégverések minden évben törvényszerűen megérkeznek és s termelők tízezreit súltják. Sok gondtól, kártól menekülnek meg, akik idejében kötnek jégbiztosí­tást. Az Állami Biztosítónak min­den városban és járási székh^lven fiókja, s a legtöbb községben helyi megbízottja van. akiktől minden termelő szakszerű, költ­ségmentes felvilágosítást kaphat a jégbiztosításról. MUNKÁSOTTHON MOZI, EGER Az Elet Háza EGRI VÖRÖS CSILLAG Egy halálraítélt megszökött EGRI BRODY Aranypók EGRI BEKE Nincs előadás EGRI SZABADSÁG Uljanov család EGRI KERTMOZI (Szélesvásv t) Akinek meg kell halnia GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A feleség GYÖNGYÖSI PUSKIN Vasvirág HATVANI VÖRÖS ^CSILLAG 420-as urak (II. rész) HATVANI KOSSUTH Égi madár FÜZESABONY Isten és ember előtt PÉTERVASARA 18 évesek HEVES Patkányfogó A Szovjetunió a cannesi film­fesztiválon többek között a „Múló évek“ c. filmmel vesz részt, ezért az egri Bródy mozi­ban helyette az Aranypók című filmet játsszák. A „Múló évek" című film majd júniusban kerül bemutatásra.; műsora ■ Egerben este fél 8 órakor: CSOKOS ASSZONY (Bérletszünet) Gyöngyösön este fél 8 órakor: SEVILLAI BORBÉLY EGERBEN Városi Művelődési Otthon: Szombaton este fél 8 órakor műsoros estet rendeznek, melyen fellép a művelődési otthon és a főiskola irodalmi kis színpada; a művelődési ház balettkara; Szálkái László tánczenekara és a vokál-kóms. Vasárnap este 8 órától tánc. . Szakszervezeti Kultúrotthon: Szombaton este hét órakor film- előadás. Bemutatásra kerül a r ..Élet háza“ — című film. Vasárnap délelőtt 11 órakor t'ilmmatinéra kerül sor. amelyen bemutatják a Mexikói — című szovjet filmalkotást. Vasárnap este 7 órai kezdettel kerül sor „A nyári kaland“ — című háromfelvonásos operett be­mutatójára. GYÖNGYÖSÖN Városi Kultúrház: A Váltó és Kitérőgyár üzemi színjátszó csoportja szombaton este 7 órai kezdettel mutatja be a „Cigányszerelem“ — című ope­rettet. Vasárnap délután három órakor a gyöngyösi II. számú ál­talános iskolások mesejátékot mu­tatnak be. Este táncest. HATVANBAN Városi Kultúrotthon: Szombaton 20 órai kezdettel tánc. Vasárnap délután a városi zeneiskola hangversenye. Utána ifjúsági táncest. Hétfőn a budapesti Kamara Színház rendezésében a „Férjek papucsban“ — című háromfelvo­násos vígjáték kerül bemutatásra.- AZ EGRI VÁROSI műve­lődési otthon balettiskolája va­sárnap Pétervásárán és Bükk- szenterzsébeten mutatja be a Babatündér című darabot. Az előadás Pétervásárán délután 3 órakor, Bükkszenterzsébeten este 8 órakor kezdődik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom